Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2014. 08. 06. 1 Európai Unió és Magyarország közlekedéspolitikájának fő elemei Készítette: Molnár Gábor.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2014. 08. 06. 1 Európai Unió és Magyarország közlekedéspolitikájának fő elemei Készítette: Molnár Gábor."— Előadás másolata:

1 Európai Unió és Magyarország közlekedéspolitikájának fő elemei Készítette: Molnár Gábor

2 Az Európai Unió közlekedéspolitikájának fő elemei Az EU Közlekedési Minisztereinek Tanácsa ben közzétette a 2010-ig szóló közlekedéspolitika Fehér Könyvét. Az Unió közlekedés politikai koncepciójának legfőbb alapját a Transz-Európai Hálózatok (Trans European Network, röviden TEN) fejlesztési programja jelenti, amely magába foglalja a közlekedésnek, a távközlésnek és az energiának az Európai Unión belüli távlati fejlődési paraméterit.

3 Célkitűzések: társ. gazd., környezetvédelmi szempontból egyaránt fenntartható, egyensúlyban lévő közlekedési rendszer létrehozása újonnan csatlakozó(ott) országok bekapcsolása perifériák jobb elérhetősége (páneurópai közlekedési hálózat)

4 Prioritások: regionális egyenlőtlenségek csökkentése szűk keresztmetszetek megszűntetése torlódások mérséklése közlekedési. módozatok közti egyensúly helyreállítása közl. pol. középpontjába a használókat állítani válasz a közl. globalizációjának kihívásaira

5 Közúti közlekedés Az áruszállítás tovább fog növekedni, míg a személyforgalom növekedése a csatlakozó országok belépésével lesz érzékelhető. A Fehér Könyv főként e problémák mentén próbál megoldásokat javasolni a közútra vonatkozóan: Módok közötti egyensúly eltolódás A forgalmi közlekedési torlódások kiküszöbölése A használók a közlekedéspolitika középpontjában A közlekedés globalizálásának kezelése

6 Vasút A Fehér Könyv a vasút újraélesztését tekinti fő mottójának. Ehhez szükséges, hogy a modern és az elavult eszközök jelenlegi keveredése megszűnjön, hiszen léteznek nagy teljesítményű gyorsvasút hálózatok, és elavult, mindig késő szerelvények. Ma a vasúti személy- és áruszállítás gyakorlatilag állami monopólium. A versenyképesség fenntartásához szükséges az állam fokozatos kivonulása a vasúti szállítás piacáról A cél tehát a pálya és szállítási szolgáltatások szétválasztása. Megnyílik a Transz- Európai Vasúti Áruszállítási Hálózat (Trans- European Rail Freight Network –TERFN), mely lényegében a főbb vonalak számára szabaddá teszi a nemzetközi szállítást

7 Légi közlekedés Az egységes európai légi közlekedési szabályozás ma még várat magára, pedig igen fontos kéréseket kellene szabályoznia. Az Unió légi forgalmi szabályozási rendszere a túlzott felaprózódástól szenved, mely megnöveli a járatok késését, üzemanyag veszteséggel jár. Folyamatosan növekszik a légi közlekedés részesedése, hisz gyors és biztonságos, ezért szükséges a légi forgalom irányításának integrálása, az egységes európai égbolt kialakítása

8 Tengerhajózás A tengerhajózást, hasonlóan a légi közlekedéshez a Római Szerződésben a többi közlekedési ágtól elkülönülten kezelik. A tengeri szállítás jelentősége az Unión belül egyre inkább növekszik, hiszen ez a szállítási mód valós alternatívája lehet a közúti infrastruktúra torlódásának, és a vasúti hálózatok hiányának. A rövid távú tengeri szállítást integrálni kell a TEN rendszerébe, és mindenképpen lehetővé kell tenni, hogy a tengeri szállítást követően vízi úton, vagy vasúton szállítsák tovább az árukat. Ehhez elsősorban a folyami és tengeri kikötők bővítésére és a tengeri és folyami hajózás irányítási rendszereinek fejlesztésére van szükség

9 Belvízi hajózás Az Európai Unió hatalmas természeti kinccsel, folyók sűrű hálózatával rendelkezik. A folyókat és vízgyűjtő területeiket csatornák kötik össze, mára a Duna- Rajna-Majna csatorna is használhatóvá vált, tulajdonképpen egy vízi „autópályát” valósítva meg a Balti-tengertől a Fekete-tengerig. A belvízi szállítás olcsó, hatékony és környezetkímélő. számos olyan hátrány van, amit sürgősen fel kell oldani: nem megfelelő vízszintjelző, a hidak magassága, a hajózsilipek működése, az átrakó berendezések hiánya

10 Magyarország közlekedéspolitikájának fő elemei A közlekedés-fejlesztés területén hat prioritási tengelyt határoztak meg: 1.Az ország és a régióközpontok nemzetközi közúti elérhetőségének javítása 2. Az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetőségének javítása 3. A térségi elérhetőség javítása 4. Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése 5.A városi és az agglomerációs közösségi közlekedés környezetkímélő fejlesztése: a környezetbarát közlekedési módok: a vasúti és a vízi közlekedés preferálása a városi és agglomerációs (elsősorban kötöttpályás) közösségi közlekedés fejlesztése. 6.Technikai segítségnyújtás

11 A Transzeurópai Hálózatok A TEN (Trans-European Network - Transzeurópai Hálózatok) A TEN három részből áll: TEN-T: közlekedési folyosók hálózata TEN-E: energiaszállítási hálózat eTEN: telekommunikációs hálózat

12 Célkitűzések: A regionális versenyképesség növelése a gyorsabb, a biztonságosabb és olcsóbb közlekedési lehetőségek megteremtésével. A régiók közötti egyensúly megteremtése, amely elkerülhetővé teszi a gazdasági tevékenységek és a népesség túlzott koncentrálódását. A régiók környezeti állapotának javítása, illetve, ha az kedvező, megőrzése a kombinált szállítási módokkal és a környezet terhelésének csökkentésével. A közép-európai országok, valamint a mediterrán térség államai felé a közlekedési kapcsolatok erősítése

13 A Magyarországon átvezető „Helsinki folyosók” A IV. folyosó az osztrák és szlovák határtól Budapesten keresztül Románia felé halad, 487 km vasútvonalat és 410 km közutat tartalmaz. Az V. folyosó a délnyugati országhatártól észak-keleti irányban halad. A fő ág Szlovénia, az V/B ág Horvátország, míg az V/C ág Bosznia-Hercegovina felől lépi át az országhatárt, és Budapesten egyesülve folytatódik Ukrajna felé. A vasúthálózat 996 km, a közúthálózat 784 km hosszú. A VII. folyosó a Duna Ausztriától Romániáig terjedő vízi útja, mely magyarországi szakaszának hossza 378 km. A X. folyosó X/B ága Budapestről indul, Szerbia és Montenegró határáig a vasúti szakaszok hossza 156 km, a közúti szakaszoké 171 km. Három repülőtér: Budapest- Ferihegy, Debrecen, Sármellék Hét kikötő: Győr-Gönyű, Komárom, Budapest- Csepel, Dunaújváros, Baja, Mohács, Szeged

14 7-es: (Duna folyó) a Duna Ausztriától Romániáig terjedő vízi útja, mely magyarországi szakaszának hossza 378 km repülőtér (3): Sármellék, emellett Budapest- Ferihegy, Debrecen, kikötő (7): Győr-Gönyű, Komárom, Budapest-Csepel, Dunaújváros, Baja, Mohács, Szeged es: (ÉNY-DK-re) (Hegyeshalom, Rajka- M1-es, M5-ös autópálya-Szeged- Röszke) az osztrák és szlovák határtól Budapesten keresztül Románia felé halad, 487 km vasútvonalat és 410 km közutat tartalmaz – régiónk a Hegyeshalom-Budapest vasútvonallal és az M1 autópályával érintett; 5-ös: (DNY-ÉK) (Ausztria felöl- M7-es, M3-as autópálya- Záhony felé) a délnyugati országhatártól észak-keleti irányban halad; a főág Szlovénia (M70), az V/B és V/C ág Horvátország (M7 és M6) felől lépi át az országhatárt, és Budapesten egyesülve folytatódik Ukrajna felé (M3); a vasúthálózat 996 km, a közúthálózat 784 km hosszú 10-es folyosó: (6 autóút=> BP-ről- Horvát országba)

15 Az ipar, a kereskedelem, a mezőgazdaság, a szolgáltatások és a közlekedés kapcsolatrendszere Az ipar, mezőgazdaság, és a szolgáltatások termelő ágazatok. A termeléshez erőforrások szükségesek: anyag, energia, ember. Ezek rendelkezésre állásához, és a termékek eljuttatásához a fogyasztókhoz, illetve a szolgáltatások igénybevételéhez nélkülözhetetlen a közlekedés. A közlekedés lehetővé teszi az áruk, személyek, tőke áramlását, a kereskedelmet. Ugyanakkor a közlekedés erőforrásait a termelő ágazatok állítják elő és a kereskedelem közvetíti, a kapcsolat tehát kölcsönös, oda- vissza ható, egymást feltételező

16 A lakosság szolgáltatások iránti igényeit kielégítő központok elérhetőségének biztosításával közvetlenül is hat az ott élők életminőségére. Globalizálódó világunkban a közlekedés kontinenseket, országokat, régiókat köt össze. Hazánkat bekapcsolja Európa és a világ vérkeringésébe. A közlekedés önmagában is globális rendszernek tekinthető, hiszen mindenféle konkrét politikai, gazdasági helyzettől függetlenül ezek a folyamatok a határoknál nem álltak meg


Letölteni ppt "2014. 08. 06. 1 Európai Unió és Magyarország közlekedéspolitikájának fő elemei Készítette: Molnár Gábor."

Hasonló előadás


Google Hirdetések