Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A munkavédelmi hatóság szervezeti átalakítása, az idei év főbb ellenőrzési irányelvei és prioritásai, legfontosabb jogszabály változások 2012-ben Nesztinger.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A munkavédelmi hatóság szervezeti átalakítása, az idei év főbb ellenőrzési irányelvei és prioritásai, legfontosabb jogszabály változások 2012-ben Nesztinger."— Előadás másolata:

1 A munkavédelmi hatóság szervezeti átalakítása, az idei év főbb ellenőrzési irányelvei és prioritásai, legfontosabb jogszabály változások 2012-ben Nesztinger Péter közigazgatási főtanácsadó Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság

2 A munkavédelmi hatóság szervezeti átalakítása Szakigazgatási Szervek létrehozása: OMFI beolvadása: OMMF létszám csökkentés: 36% Nemzeti Munkaügyi Hatóság megalakul: Szakmai önállóság keretében ellátandó állami feladatok: Szakmai önállóság keretében ellátandó állami feladatok: Munkavédelem nemzetgazdasági szintű irányításával kapcsolatos feladatok, jogszabály-előkészítési és jogszabály-alkotási felelősségébe tartozó jogi normák tervezeteinek előkészítése, munkavédelmi vonatkozású EU irányelvek harmonizálása. Területi felügyelőségek szakmai irányítása, törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzése, másodfokú hatósági jogkör Feldolgozza a foglalkozási megbetegedésekkel, fokozott expozíciós esetekkel kapcsolatos adatokat, és működteti a munkabaleseti információs rendszert Működteti az Mvt.-ben meghatározott munkavédelmi információs rendszert Ellátja a munkavédelmi jellegű bírságok pályázati, feladatait Részt vesz bizottságok, testületek, tevékenységek végzésében, működésében, különösen a szabványosítás, az akkreditálás, a nukleáris baleset-elhárítás, a kémiai biztonság és egyéni védőeszközök kijelölésével kapcsolatban Ellátja el az EU – OSHA nemzeti fókuszpontjának feladatait Ellátja a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv összes eddigi feladatait

3 Munkavédelmi ellenőrzési irányelvek Nemzetgazdasági Közlöny évi 2. szám, Megelőzést szolgáló tájékoztató, felvilágosító tevékenység, (feladat átcsoportosítás) Megelőzést szolgáló tájékoztató, felvilágosító tevékenység, (feladat átcsoportosítás) Szabálytalanságok feltárása, az egységes, a fokozatos és arányos intézkedések, (legfőbb prevenciós eszközünk) Szabálytalanságok feltárása, az egységes, a fokozatos és arányos intézkedések, (legfőbb prevenciós eszközünk) Jogkövetés hiánya esetén teljes hatósági szigor (Bírság Korm. r.) Jogkövetés hiánya esetén teljes hatósági szigor (Bírság Korm. r.)

4 Irányelvek + Prioritások Villamosság biztonsági szabályainak ellenőrzése, (szabálytalanságok és munkabalesetek száma megnövekedett) Villamosság biztonsági szabályainak ellenőrzése, (szabálytalanságok és munkabalesetek száma megnövekedett) A zajjal, rezgéssel, veszélyes anyagokkal, rákkeltő vagy mutagén anyagok expozíciójával járó tevékenységek és a kiemelt védelemre szoruló munkavállalók csoportjai foglalkoztatási körülményeinek ellenőrzése, (alattomos, érzékszervileg nem érzékelhető veszélyek) A zajjal, rezgéssel, veszélyes anyagokkal, rákkeltő vagy mutagén anyagok expozíciójával járó tevékenységek és a kiemelt védelemre szoruló munkavállalók csoportjai foglalkoztatási körülményeinek ellenőrzése, (alattomos, érzékszervileg nem érzékelhető veszélyek) Veszélyes foglalkoztatási ágazatok ellenőrzésére, (építőipar, a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, az egészségügy és a külszíni bányászat) Veszélyes foglalkoztatási ágazatok ellenőrzésére, (építőipar, a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, az egészségügy és a külszíni bányászat) Pszichoszociális kockázatok értékelése, (SLIC 2012, Európai ellenőrzési kampány) Pszichoszociális kockázatok értékelése, (SLIC 2012, Európai ellenőrzési kampány) A munkavédelmi felelősség kijátszásának visszaszorítása, A munkavédelmi felelősség kijátszásának visszaszorítása, (Mvt. 40. § (2)bek, 82. §. (2) bek.: összehangolási kötelezettség, felelős személy munkavédelmi bírsággal is sújtható)

5 Mvt. főbb változásai től Technikai jellegű módosítások, pl: Technikai jellegű módosítások, pl: Magyarország, MOP helyett MNP, munkahigiénés és foglalkozás- egészségügyi szerv Törölve: 19. § (2) A létesítésben közreműködő (tervező, kivitelező) köteles írásban nyilatkozni, hogy a 18. § (1) bekezdésében foglaltakat megtartotta. Törölve: 19. § (2) A létesítésben közreműködő (tervező, kivitelező) köteles írásban nyilatkozni, hogy a 18. § (1) bekezdésében foglaltakat megtartotta. Munkavédelmi üzembe helyezés, 21. § (7) Ha a veszélyes munkaeszközt, technológiát próba- vagy kísérleti jelleggel üzemeltetik, úgy az üzembe helyezési eljárás során figyelemmel kell lenni a próba- vagy kísérleti üzemeltetés kockázataira is. A veszélyes munkaeszköz, technológia próba- vagy kísérleti jelleggel történő üzemeltetésére kizárólag a (3) bekezdés szerinti próba- vagy kísérleti jelleggel történő üzemeltetéstől független előzetes vizsgálatok lefolytatását követően kerülhet sor. Az ilyen jellegű üzemeltetés a 180 napot nem haladhatja meg. Munkavédelmi üzembe helyezés, 21. § (7) Ha a veszélyes munkaeszközt, technológiát próba- vagy kísérleti jelleggel üzemeltetik, úgy az üzembe helyezési eljárás során figyelemmel kell lenni a próba- vagy kísérleti üzemeltetés kockázataira is. A veszélyes munkaeszköz, technológia próba- vagy kísérleti jelleggel történő üzemeltetésére kizárólag a (3) bekezdés szerinti próba- vagy kísérleti jelleggel történő üzemeltetéstől független előzetes vizsgálatok lefolytatását követően kerülhet sor. Az ilyen jellegű üzemeltetés a 180 napot nem haladhatja meg.

6 21. § (7) Külön dohányzóhely helyett: a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvényben foglaltaknak megfelelő, nyílt légterű dohányzóhelyet kell kijelölni 21. § (7) Külön dohányzóhely helyett: a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvényben foglaltaknak megfelelő, nyílt légterű dohányzóhelyet kell kijelölni 40. § (2) a felek által szerződésben megjelölt munkáltató helyett a Ptk. szerinti fővállalkozó felel (ennek hiányában bármely más olyan személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ha ilyen nincs, akkor az a felelős, akinek az érdekében a munkavégzés folyik) 40. § (2) a felek által szerződésben megjelölt munkáltató helyett a Ptk. szerinti fővállalkozó felel (ennek hiányában bármely más olyan személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ha ilyen nincs, akkor az a felelős, akinek az érdekében a munkavégzés folyik) 45. § (1) A mentési terv a külön jogszabály által előírt - biztonsági, védelmi, intézkedési vagy más hasonló tárgyú - tervbe foglalva is elkészíthető. 45. § (1) A mentési terv a külön jogszabály által előírt - biztonsági, védelmi, intézkedési vagy más hasonló tárgyú - tervbe foglalva is elkészíthető. 46. § A munkahelyen - jellegének, elhelyezkedésének, a veszélyforrásoknak, a munkavállalók létszámának, a munkavégzésből és a munkakörnyezetből származó hatások és egészségkárosító kóroki tényezők figyelembevételének, valamint a munka szervezésének megfelelően - biztosítani kell a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeit. 46. § A munkahelyen - jellegének, elhelyezkedésének, a veszélyforrásoknak, a munkavállalók létszámának, a munkavégzésből és a munkakörnyezetből származó hatások és egészségkárosító kóroki tényezők figyelembevételének, valamint a munka szervezésének megfelelően - biztosítani kell a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeit. 49. § (1) A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható…. ha utódai helyett nem jelent veszélyt a munkavállaló reprodukciós képességére, magzatára. Előzetes és időszakos orvosi helyett külön jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni. (előzetes, időszakos, soronkívüli, záró, foglalkoztathatósági, stb.) 49. § (1) A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható…. ha utódai helyett nem jelent veszélyt a munkavállaló reprodukciós képességére, magzatára. Előzetes és időszakos orvosi helyett külön jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni. (előzetes, időszakos, soronkívüli, záró, foglalkoztathatósági, stb.)

7 54. § (2) A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, ….. A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. A kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról. 54. § (2) A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, ….. A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. A kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról. (3) A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni. Indokolt esetnek kell tekinteni különösen az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását, illetve minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak - ideértve a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változását). Soron kívül el kell végezni a kockázatértékelést, ha az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés fordult elő, vagy a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki. Az 56. §-ban meghatározottak a kockázatértékelésben rögzítésre kerülhetnek. (5) A kockázatértékelés eredményeként a munkáltató felelőssége legalább a következők dokumentálása: g) a kockázatértékelés elkészítésének tervezett következő időpontja; (8) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott feladatok elvégzése munkabiztonsági és ezzel egyidejűleg munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. A kockázatértékelés elvégzésekor a kémiai biztonság területén a külön jogszabályban foglalt szempontokat is figyelembe kell venni. (9) A munkáltató a kockázatértékelést követően, annak megállapításait figyelembe véve, a feltárt kockázatok kezelése során határozza meg a védekezés leghatékonyabb módját, a kollektív, műszaki egyéni védelem módozatait, illetve az alkalmazandó szervezési és egészségügyi megelőzési intézkedéseket.

8 58. § (1) A munkáltató … külön jogszabályban meghatározottak szerint.. az Mvt.- ben..előírt feladatainak ellátásához foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást köteles biztosítani. (27/1995. (VII.25.) NM R.)A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás biztosítása történhet a munkáltató által működtetett vagy a munkáltatóval kötött szerződés alapján külső szolgáltató útján. 68. § (1) Ha a sérült a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását, továbbá ha az érintett munkavállaló a foglalkozási megbetegedés vagy a fokozott expozíciós eset kivizsgálásának elmulasztását sérelmezi, illetve ha a munkavállaló vitatja a sérülés súlyosságával kapcsolatos munkáltatói megállapítást, a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat. A munkavédelmi hatóság a foglalkozási megbetegedés gyanúját panaszoló vagy annak kivizsgálása elmulasztását sérelmező személyt a bejelentésre jogosult orvoshoz vagy a munkahigiénés és foglalkozás- egészségügyi szervhez irányítja. (2) Ha az érintett munkavállaló egészségi állapotának romlása a munkavégzéssel vagy a munkavégzés, munkafolyamat során előforduló kóroki tényezőkkel hozható összefüggésbe, és a foglalkozási megbetegedést a 64. § (2) bekezdésében meghatározott szerv, illetve személy nem jelentette be, a munkavállaló a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat. A munkavédelmi hatóság a foglalkozási megbetegedés gyanúját a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló jogszabályban meghatározott szervhez előzetes vizsgálat és bejelentés céljából továbbítja.

9 79. § (1) A Munkavédelmi Bizottság pénzbírságok pályázat útján történő felhasználására javaslat kikerült, állami bevétel lesz, 79. § (1) A Munkavédelmi Bizottság pénzbírságok pályázat útján történő felhasználására javaslat kikerült, állami bevétel lesz, viszont tárgyal és állást foglal, illetve ajánlás mellett véleményt alakíthat ki a tárgyaló csoportok által előterjesztett munkavédelmi kérdésekről, valamint dönt a nevelés és az oktatás területén a biztonságos életvitelre, a szakmai oktatás területén az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzés szabályaira vonatkozó ismeretanyag meghatározásával kapcsolatos kérdésekben

10 81/A. § (1) A munkavédelmi hatóság az ellenőrzési tevékenységét a munkavédelmi hatóság vezetője által közzétett ellenőrzési irányelv alapján végzi. Az irányelvet a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában évenként február 20-áig kell közzétenni. 81/A. § (1) A munkavédelmi hatóság az ellenőrzési tevékenységét a munkavédelmi hatóság vezetője által közzétett ellenőrzési irányelv alapján végzi. Az irányelvet a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában évenként február 20-áig kell közzétenni. 82. § (1) A munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírságot alkalmaz az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval vagy a 40. § (2) bekezdésében meghatározott összehangolási kötelezettség megvalósításáért felelős személlyel vagy szervezettel szemben. 82. § (1) A munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírságot alkalmaz az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval vagy a 40. § (2) bekezdésében meghatározott összehangolási kötelezettség megvalósításáért felelős személlyel vagy szervezettel szemben.

11 82. § (5) A munkavédelmi hatóság a bírságot 82. § (5) A munkavédelmi hatóság a bírságot a) a veszélyeztetés mértékének, b) a veszélyeztetettek számának, c) a veszélyeztetés időtartamának, ismétlődő jellegének, d) a megsértett jogszabályi előírások számának, e) a veszélyeztetés várható következményeinek, f) a sérülés és az egészségkárosodás mértékének, g) a munkáltató vagy a 40. § (2) bekezdésében meghatározott összehangolási kötelezettséget elmulasztó személy vagy szervezet által foglalkoztatott munkavállalók számának és éves nettó árbevételének vagy mérlegfőösszegének, h) a határértékkel jellemzett kóroki tényezőkre megadott határérték túllépése mértékének, valamint i) a bírság kiszabására okot adó veszélyeztetés kialakulásához vezető egyéb mulasztás személyi és tárgyi körülményeinek mérlegelésével szabja ki. (6) Az (1) bekezdés alapján kiszabott pénzbírságot a munkavédelmi hatóság kincstári előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell befizetni.

12 83/C. § (1) A munkavédelmi hatóság részéről eljáró orvos végzettségű felügyelő helyett a munkavédelmi hatóság … kezelheti az érintett munkavállalók - az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben meghatározott - egészségügyi adatait, betekinthet a munkavállaló hatósági eljárás lefolytatásával kapcsolatos irataiba, kérheti azok bemutatását, azokról másolatot készíthet, továbbá a munkáltatót, illetve a munkavállalót adatközlésre hívhatja fel. 83/C. § (1) A munkavédelmi hatóság részéről eljáró orvos végzettségű felügyelő helyett a munkavédelmi hatóság … kezelheti az érintett munkavállalók - az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben meghatározott - egészségügyi adatait, betekinthet a munkavállaló hatósági eljárás lefolytatásával kapcsolatos irataiba, kérheti azok bemutatását, azokról másolatot készíthet, továbbá a munkáltatót, illetve a munkavállalót adatközlésre hívhatja fel. 84. § (1) A felügyelő korábbi jogviszonyt nem csak súlyos, hanem minden balesetnél szervezett munkavégzésnek minősíthet. 84. § (1) A felügyelő korábbi jogviszonyt nem csak súlyos, hanem minden balesetnél szervezett munkavégzésnek minősíthet. 87. § 9. Szervezett munkavégzés közé került a közfoglalkoztatási jogviszonyban is 87. § 9. Szervezett munkavégzés közé került a közfoglalkoztatási jogviszonyban is 9/B. Természetes személy munkáltató háztartásában történő munkavégzés: kizárólag a maga és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítására irányuló munkaviszony. 9/B. Természetes személy munkáltató háztartásában történő munkavégzés: kizárólag a maga és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítására irányuló munkaviszony.

13 273/2011. (XII. 20.) Korm. r. a munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról 1. § A rendelet hatálya kiterjed a munkavédelmi hatósági eljárásra és a munkavédelmi hatósági eljárást lefolytató munkavédelmi hatóságra. 2. § Értelmező rendelkezések a) veszélyeztetés: munkaeszköz, anyag, keverék, munkafolyamat, munkaszervezés, technológia esetén - ideértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is - a szükséges védelem elmaradása; b) közvetlen veszélyeztetés: a veszélyeztetés térben és időben konkretizálódik, tehát meghatározott személyt vagy személyeket érint, realizálódása előreláthatóan rövid időn belül bekövetkezhet; c) súlyos veszélyeztetés: amelyet jogszabály annak minősít, továbbá amely a baleset, betegség bekövetkezésének magas valószínűségét jelenti, és amelynél a nagymértékű károsodás várható, különösen a súlyos munkabaleset, foglalkozási megbetegedés vagy fokozott expozíció; d) munkavédelmi norma: a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 11. § és 12. §-ában meghatározott munkavédelemre vonatkozó szabályok.

14 A munkavédelmi bírság mértéke 4. § A munkavédelmi bírság alapösszege a súlyosan veszélyeztetett munkavállalónként ötvenezer forint. 5. § A munkavédelmi bírság mértéke a 4. §-ban meghatározott alapösszeg és a 6. §-ban alkalmazandó szorzók alapján, a 7. § szerinti emelési és csökkentési lehetőség figyelembevételével kerül kiszámításra… 6. § (1) A munkavédelmi hatóság a hatósági eljárás során a) 2-4 munkavédelmi normasértés esetén 1,5-szörösére; b) 5-7 munkavédelmi normasértés esetén 2-szeresére; c) 8 vagy annál több munkavédelmi normasértés esetén 3-szorosára emeli meg a munkavédelmi bírság mértékét. (2) Ha a munkavédelmi hatóság a hatósági eljárás során azt állapítja meg, hogy a munkavállaló súlyos veszélyeztetésének időtartama bizonyítottan a) egy óránál tovább fennállt, 1,3-szorosára; b) nyolc óránál tovább fennállt, 1,5-szörösére; c) egy hétnél tovább fennállt, 3-szorosára; d) egy hónapnál tovább fennállt, 5-szeresére emeli meg a munkavédelmi bírság mértékét.

15 (3) Ha munkáltató mulasztása miatt a) fokozott expozíció következett be, 1,2-szeresére; b) munkabaleset vagy egészségkárosodás következett be, 1,5- szörösére; c) súlyos munkabaleset - kivéve halálos munkabaleset - következett be, 3-szorosára; d) halálos munkabaleset következett be, 10-szeresére emeli meg a munkavédelmi hatóság a munkavédelmi bírság mértékét. (4) Ha a munkavédelmi hatóság korábbi hatósági eljárása során feltárt súlyos veszélyeztetés miatt a munkáltatóval szemben jogerősen munkavédelmi bírságot szabott ki a hatósági ellenőrzést megelőző két éven belül, akkor a munkavédelmi bírság mértékét 1,5-szörösére emeli meg. (5) A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás vagy természetes személy munkáltató munkavédelmi normasértése esetén a munkavédelmi bírság mértéke 0,8-szorosára csökken.

16 Bírságnövelő legfeljebb 20%-kal ha a) megállapítja, hogy a határértékkel jellemzett kóroki tényezőkre megadott határérték túllépése a 10%-ot meghaladja, b) megállapítja, hogy a munkavédelmi normában meghatározott mérték túllépése a 10%-ot meghaladja, c) a munkáltató nem bízott meg munkavédelmi szakembert a munkavédelmi feladatok ellátására, d) nincs a munkáltatónál biztosítva a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás, e) a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MM rendelet szerinti II. vagy III. veszélyességi osztályba sorolt munkáltatónál az előírt kockázatértékelés hiányzik, f) a munkavédelmi oktatás nem került megtartásra; g) a munkáltató nem szervezte meg a munkavédelmi képviselő választását olyan esetben, amikor ez kötelező lett volna, vagy nem biztosította a megválasztott munkavédelmi képviselő működési feltételeit, h) jogszabályban meghatározott esetekben a munkáltató nem alkalmazott biztonsági és egészségvédelmi koordinátort, vagy i) megállapítja, hogy a munkáltató a munkavégzés hatókörében tartózkodó személy életét, testi épségét és egészségét is veszélyezteti.

17 Bírságcsökkentő legfeljebb 20%-kal ha a) a munkáltató tényfeltárást segítő magatartást tanúsított; b) a veszélyeztetés megvalósulásában a munkavállaló szabályszegő magatartása is közrejátszott vagy c) a munkáltató a hatályos munkavédelmi előírásoknál szigorúbb megelőző intézkedéseket valósít meg. A KKV törvény 12/A. §-ának értelmében a munkavédelmi hatóság a kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén munkavédelmi bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaz, illetve megvizsgálja a évi CXL. törvény 94. §-a szerinti eljárás (figyelmeztetés) alkalmazásának lehetőségét. Nincs lehetőség a munkavédelmi bírságtól való eltekintésre, amennyiben a munkavédelmi bírság kiszabásának alapjául szolgáló tényállás megvalósulásával emberi élet, testi épség vagy egészség került közvetlen veszélybe.

18 A KKV törvényben nevesített „első esetben előforduló jogsértés” értelmezése: A KKV törvény 12/A. §-át a évi LXXXIV. törvény 2. § (2) bekezdése január 1-én léptette hatályba. A munkavédelmi hatósági ellenőrzés tekintetében az adott, KKV-nak minősülő munkáltatónál „első esetben történő ellenőrzésen” a január 1-je után lefolytatott, „első munkavédelmi hatósági ellenőrzést” kell érteni. A KKV-nak minősülő munkáltatók bírság terheinek csökkentését célzó törvényi rendelkezés nyilvánvalóan csak a munkáltató súlyos veszélyeztetést jelentő jogsértéseire vonatkozik, nem lehet kiterjeszteni más munkavédelmi jogsértésre. A törvényi rendelkezés értelmében az Mvt. 82. §-ában meghatározott azon, súlyos veszélyeztetést jelentő munkavédelmi normasértések esetén, amelyek nem minősülnek közvetlen veszélyeztetésnek (pl.: üzembe helyezés, időszakos biztonsági felülvizsgálat elmaradása) az előzőek alapján január 1-je után az adott, KKV-nak minősülő munkáltatónál „első esetben lefolytatott munkavédelmi hatósági ellenőrzés” során – a KKV törvény 12/A. §-ában meghatározott kivételtől eltekintve – nincs helye munkavédelmi bírság kiszabásának.

19 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A munkavédelmi hatóság szervezeti átalakítása, az idei év főbb ellenőrzési irányelvei és prioritásai, legfontosabb jogszabály változások 2012-ben Nesztinger."

Hasonló előadás


Google Hirdetések