Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az intelligencia körülhatárolása és mérése MENTÁLIS ÉLETKOR BIOLÓGIAI ÉLETKOR.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az intelligencia körülhatárolása és mérése MENTÁLIS ÉLETKOR BIOLÓGIAI ÉLETKOR."— Előadás másolata:

1 Az intelligencia körülhatárolása és mérése MENTÁLIS ÉLETKOR BIOLÓGIAI ÉLETKOR

2 Ajánlott irodalom Kun M. – Szegedi M. (1972): Az intelligencia mérése Kun M. – Szegedi M. (1972): Az intelligencia mérése Akadémia Kiadó, Budapest

3 Képesség és intelligencia A képesség tágabb fogalom – különböző mi- A képesség tágabb fogalom – különböző mi- nőségű képességek. nőségű képességek. Az intelligencia az értelmi képesség sajátos Az intelligencia az értelmi képesség sajátos egységét jelöli. egységét jelöli. Mindkettő a teljesítményben tükröződik, de Mindkettő a teljesítményben tükröződik, de a képesség a feladat végrehajtásának felté- a képesség a feladat végrehajtásának felté- tele, az intelligencia a képesség által meg- tele, az intelligencia a képesség által meg- határozott teljesítményszintet jelöli. határozott teljesítményszintet jelöli.

4 Az intelligencia fogalmi meghatározása Mindennapi szóhasználatban: Mindennapi szóhasználatban: értelmesség, okosság. értelmesség, okosság. Latinul: Latinul: belátás, megértés, hozzáértés. belátás, megértés, hozzáértés. Tudományos értelmezése: Tudományos értelmezése: különböző értelmi funkciókból összetett különböző értelmi funkciókból összetett globális mentális képesség, amely ész- globális mentális képesség, amely ész- szerű alkalmazkodást tesz lehetővé. szerű alkalmazkodást tesz lehetővé.

5 Az intelligencia mérése (1) Az intellektuális képességek hátterében a megismerő folyamatokban megnyilvánuló különbségek állnak Cél: leírhatóvá és megbízhatóan méretővé tenni az egyéni különbségeket ▪ GALTON (1884) – egyes családok biológiailag felsőbbren- ▪ GALTON (1884) – egyes családok biológiailag felsőbbren- dűek ⇒ erősebbek és szellemileg fejlettebbek, mint mások dűek ⇒ erősebbek és szellemileg fejlettebbek, mint mások ▪ CATTEL (1890) – első intelligenciateszt ▪ CATTEL (1890) – első intelligenciateszt ▪ BINET-SIMON-féle beiskolázási teszt (1905) ⇒ mentális ▪ BINET-SIMON-féle beiskolázási teszt (1905) ⇒ mentális színvonal (mentális kor) meghatározása színvonal (mentális kor) meghatározása BINET szerint az intelligencia három lényeges jegye: BINET szerint az intelligencia három lényeges jegye: ▸ a gondolkodást irányt szabó és irányt tartó tendenciája; ▸ a gondolkodást irányt szabó és irányt tartó tendenciája; ▸ az elgondolt célok megvalósításának képessége; ▸ az elgondolt célok megvalósításának képessége; ▸ kritika. ▸ kritika.

6 Az intelligencia mérése (2) ▪ TERMAN (1916) - a Binet-teszt amarikai gyermekek számára átültetve ⇒ STANFORD-BINET intelligenciaskála. ▪ STERN () - intelligenciahányados (intelligencia quotiens IQ) IQ)IQ IQ = IQ = ▪ WECHSLER (1939) - globális képesség, amely lehető- vé teszi célszerű cselekvést, racionális gondolkodást és vé teszi célszerű cselekvést, racionális gondolkodást és a környezettel való hatékony érintkezést; egyénre jellem- a környezettel való hatékony érintkezést; egyénre jellem- ző sajátos mintázat. ző sajátos mintázat. MK BK x 100

7 Az intelligencia természete (1) 1. Faktorális megközelítés (egymástól viszonylag független képességek, az intelligenciatesztekben elért 1. Faktorális megközelítés (egymástól viszonylag független képességek, az intelligenciatesztekben elért eredmények mögött milyen képességek állnak): eredmények mögött milyen képességek állnak): ▪ SPEARMAN (1904): ▪ SPEARMAN (1904): Kétfaktoros elmélete: Kétfaktoros elmélete: ▪ általános (general, g) faktor – közös minden in- ▪ általános (general, g) faktor – közös minden in- tellektuális képességben tellektuális képességben ▪ speciális (s) faktor: ráépül az általános faktorra; ▪ speciális (s) faktor: ráépül az általános faktorra; határozatlan számú speciális képességet fog- határozatlan számú speciális képességet fog- lal magába ⇒ később ezt a faktort csoportfak- lal magába ⇒ később ezt a faktort csoportfak- toroknak nevezte toroknak nevezte

8 Az intelligencia természete (2) ▪ THURSTONE (1938): ▪ THURSTONE (1938): - az intelligencia több elemi tényezőből áll; elsőd- - az intelligencia több elemi tényezőből áll; elsőd- leges képességek (7 faktor): nyelvi megértés, a leges képességek (7 faktor): nyelvi megértés, a szótalálás gyorsasága, számolás, térviszonyok, szótalálás gyorsasága, számolás, térviszonyok, észlelési képesség, emlékezés, következtetés. észlelési képesség, emlékezés, következtetés. ▪ CATTEL (1960-as évek): ▪ CATTEL (1960-as évek): - hajlékony intelligencia: információk használata, - hajlékony intelligencia: információk használata, a megértés „ereje”, a szokatlan problémahely- a megértés „ereje”, a szokatlan problémahely- zetekhez való rugalmas alkalmazkodás; zetekhez való rugalmas alkalmazkodás; (az életkor előrehaladtával funkciója fokozatosan csökken) (az életkor előrehaladtával funkciója fokozatosan csökken) - rögzült intelligencia: a már megszerzett tudás - rögzült intelligencia: a már megszerzett tudás és képességek alkalmazása - az „élettapasztalat” és képességek alkalmazása - az „élettapasztalat” mint tudás. mint tudás.

9 Az intelligencia természete (3) 2. Információfeldolgozási megközelítés (az in- tellektuális tevékenységek mögött rejlő kognitív műve- tellektuális tevékenységek mögött rejlő kognitív műve- letek feltárása): letek feltárása): ▪ STENBERG (1985) – összetevőmodell (összetevő = ▪ STENBERG (1985) – összetevőmodell (összetevő = a mentális folyamatok készlete): a mentális folyamatok készlete): - metakomponens: egy-egy probléma megköze- - metakomponens: egy-egy probléma megköze- lítésére/megoldására használjuk; lítésére/megoldására használjuk; - teljesítmény-komponens: egy probléma megol- - teljesítmény-komponens: egy probléma megol- dásában aktuálisan használjuk; dásában aktuálisan használjuk; - tudásszerző komponens: segítségével új ösz- - tudásszerző komponens: segítségével új ösz- szefüggéseket érthetünk meg, új ismereteket szefüggéseket érthetünk meg, új ismereteket szerezhetünk. szerezhetünk.

10 Az intelligencia természete (4) 3. Többszörös intelligencia: ▪ GARDNER (1983) - többszörös intelligencia ▪ GARDNER (1983) - többszörös intelligencia (nem létezik egységes intelligencia, hanem több- (nem létezik egységes intelligencia, hanem több- féle elkülönült intelligencia van: nyelvi, logikai- féle elkülönült intelligencia van: nyelvi, logikai- matematikai, téri, zenei, testi-kinesztéziás, inter- matematikai, téri, zenei, testi-kinesztéziás, inter- perszonális, intraperszonális). perszonális, intraperszonális).

11 Öröklés és környezet hatása az intelligenciára Ikerkísérletek Ikerkísérletek Nevelőszülős kísérletek Nevelőszülős kísérletek Regresszió jelensége Regresszió jelensége

12 Forrás: Atkinson – Hilgard (2005): Pszichológiai. Osiris Könyvkiadó, BudapestBudapest


Letölteni ppt "Az intelligencia körülhatárolása és mérése MENTÁLIS ÉLETKOR BIOLÓGIAI ÉLETKOR."

Hasonló előadás


Google Hirdetések