Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az érzelmek. Az érzelem jellemzői (Carlson és Hazfield, 1992 nyomán) az ingerek gyakran megfigyelhetőek, mert az érzelemkiváltó ingerek többsége a kör-

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az érzelmek. Az érzelem jellemzői (Carlson és Hazfield, 1992 nyomán) az ingerek gyakran megfigyelhetőek, mert az érzelemkiváltó ingerek többsége a kör-"— Előadás másolata:

1 Az érzelmek

2 Az érzelem jellemzői (Carlson és Hazfield, 1992 nyomán) az ingerek gyakran megfigyelhetőek, mert az érzelemkiváltó ingerek többsége a kör- nyezetből származik; általában nem ciklikusan jelennek meg; befolyásolhatják, esetleg akadályozhatják a mindennapi viselkedést; a válasz „belülről” irányított; érzésként, érzelemként élik meg; passzív: inkább a környezet hatására adott reakciók (az érzelmeket inkább átéljük, „elszenvedjük”).

3 Az érzelem fogalma több objektív és szubjektív tényező össz- játéka, amelyeket idegi és hormonális rendszerek közvetítenek; az objektív valósághoz fűződő szubjektív viszonyunk tükröződése közvetlen átélés formájában; a bennünket érő környezeti hatásokat ér- tékelő, minősítő lelki jelenségek.

4 Az érzelem meghatározása 1 (Oatly és Jenkins, 2001) 1.Az érzelmet az okozza, hogy a személy egy fon- tos dologgal, céllal kapcsolatban tudatosan vagy tudattalanul relevánsnak értékel egy ese- ményt; az érzelmet pozitívnak érzi, ha az ese- esemény segíti és negatívnak, ha gátolja az ügy előrehaladását. 2.Az érzelem magja a cselekvéskészség és a ter- vek beindítása; az érzelem elsőbbséghez juttat- ja azt az egy vagy néhány cselekvést, amelye- ket sürgősségérzettel ruház fel – így megzavar-

5 Az érzelem meghatározása 2 (Oatly és Jenkins, 2001) hat más mentális folyamatokat és cselekvése- ket, vagy versenghet velük. 3. Az érzelmet általában jellegzetes típusú mentá- lis állapotként éljük át, amelyet néha testi vál- tozások, kifejezések, cselekvések kísérnek.  Az érzelem összetett, többkomponensű esemény, amely cselekvésre sarkall.

6 Az érzelmek fiziológiai alapja Thalamus és hypothalamus Limbikus rendszer (amygdala) Agykéreg Vegetatív idegrendszer

7 Az érzelemkiváltás útjai (LeDoux, 1989) Alsó út: inger – amygdala – érzelmi reakció. Felső út: inger – thalamus – szenzoros kéreg (tudato- sulás) – amygdala – érzelmi reakció  E kettősség felelős azért, hogy elszakadhat egymástól az értelmezés (érzelem) és az ér- tékelés (értelem).

8 Az érzelmi folyamat összetevői 1 Kognitív kiértékelés: felmérjük, hogy az adott esemény az adott pillanatban számunkra mi- lyen jelentést hordoz (fontos/nem fontos). Szubjektív élmény: az érzelem által kiváltott affektív állapot vagy érzés. Gondolkodási és cselekvési tendenciák: gon- dolatok a tervekről, arról hogy hogyan küzd- jünk meg az érzelmet kiváltó eseménnyel (kon- textusértékelés) és a tervek beindítása (cse- lekvéskészség). Fiziológiai változások: elsősorban a vegetatív idegrendszerből kiinduló változások.

9 Az érzelmi folyamat összetevői 2 Érzelemkifejezés: testi változások. Az érzelemre adott válasz: a saját érzelmi ál- lapotunkra és az azt kiváltó helyzetre adott reakciók. Személy- környezet érintkezés (kiváltó esemény) 1.Kognitív kiértékelés 6. Az érzelemre adott válaszok Érzelmi válaszok: 2. Szubjektív élmény 3. Gondolkodási és cselekvési tendenciák 4. Fiziológiai változások 5. Érzelemkifejezés Az érzelmi folyamat vázlatos rajza Forrás: Atkinson – Hilgard (2005): Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest, 417.o.

10 Az érzelmek klasszikus elméletei 1 1.Az érzelmek perifériás elmélete – (James-Lange-elmélet) Az elméletből az következik, hogy a különböző érzelmekkel más-más mintázatú testi válaszok járnak együtt. KIR (agykéreg) – ingerület tárgya (érzékelt tárgy)  az érzelemre jellemző vegetatív arousal az érzelem szubjektív élménye (érzés) inger (S) emocionálisan észlelt tárgy – észlelt arousal James-Lange érzelemelmélete Forrás: Bernáth – Révész (1995): A pszichológia alapjai. Tercia Könyvkiadó, Budapest, 205.o.

11 Az érzelmek klasszikus elméletei 2 2. Az érzelmek centrális elmélete – (Walter B. Cannon) A James-Lange-elmélet legfőbb kritikusa: - a vegetatív változások túl lassúak ahhoz, hogy az ér- zelmek forrásai legyenek; - a zsigerek viszonylag érzéketlenek, mivel az érzőide- gekkel való ellátottságuk alacsony; - a belső szervi változások mesterséges előidézése nem eredményez érzelmeket; - a zsigerek és a KIR kapcsolatának megszüntetése nem okoz változást az érzelmi viselkedésben; - a nagyon különböző érzelmi és nem érzelmi állapo- tokban hasonló visceláris reakciók vesznek részt.

12 Az érzelmek klasszikus elméletei 3 KIR (szubkortikális agyi területek) kéreg - az érzelem szubjektív élménye az agykéregben inger (S) periféria – specifikus zsigeri- szomatikus változások Cannon-Bard érzelemelmélete Forrás: Bernáth – Révész (1995): A pszichológia alapjai. Tercia Könyvkiadó, Budapest, 206.o.

13 Az érzelmek klasszikus elméletei 4 3. Az érzelem kéttényezős elmélete – (Schachter és Singer) általános vegetatív arousal az érzelem szubjektív élménye (érzés) inger (S) az arousal kognitív kiértékelése az arousal más forrásai más információk Schachter-Singer érzelemelmélete Forrás: Bernáth – Révész (1995): A pszichológia alapjai. Tercia Könyvkiadó, Budapest, 207.o.

14 Az érzelmek klasszikus elméletei 5 Az elmélet két sajátossága: - az arousal érzelmekre nem specifikus jellegét tételezi fel; - amennyiben a megnövekedett arousalra nincs kielégítő magyarázat, akkor a környezetben keressük azt. 4. Kiértékelés elméletek – az arousal semlegességét hangsúlyozzák inger (I) kognitív kiértékelés az érzelem szubjektív élménye (érzés)

15 Az érzelmek klasszikus elméletei (6) 5. Facialis feedback hipotézise - (Tomkins, 1962) mimikai visszacsatolás elmélete Az érzelem szubjektív élményét meghatározza az arckifejezés által okozott fiziológiai vissza- csatolás. (Alátámasztja azt az elképzelést, hogy az érzelemkifejezés fontos az érzelem szubjek- tív élményének kialakulásában.)

16 Az érzelmek funkciói 1 (Rolls, 2000, Plutchick) 1.Evolúciós funkció (növelik a faj és az egyed túlélési valószínűségét):  felkészítik a szervezetet a válaszra azáltal, hogy egy- részt kiváltják a szervezet fiziológiai aktiválását a cse- lását a cselekvésre (fenyegetettség  harc), más- másrészt a kritikus helyzetekben kész, feltehetően a- daptív választ hívnak elő;  fontos szerepet játszanak a fajtársak közötti kommu- nikációban (az érzelem kifejezésen keresztül jelzést szolgáltat a jövőbeni cselekvésre vonatkozó szándék- ról).  erősítik és szabályozzák a társas kapcsolatokat.

17 Az érzelmek funkciói 2 (Rolls, 2000, Plutchick) 2.Befolyást gyakorolnak a kognitív folya- matokra azáltal, hogy elősegíthetik és támogathatják az információfeldolgo- zást:  az aktuális hangulat befolyást gyakorol a figyelemre, az észlelési, tanulási és az emlékezeti folyamatokra;  a régi emlékek felidézése is aktiválhatja a hozzákap- csolódó érzelmi állapotot.

18 Az érzelmek funkciói 3 (Rolls, 2000, Plutchick) 3.Fontos szerepet töltenek be a viselke- désszabályozásban:  szerepet játszanak az inger-válasz mechanisztikus kapcsolat lazításában és irányítják, illetve kiválaszt- ják a számunkra kedvezőbb cselekvéseket;  cselekvésre késztetnek, azaz motiválnak  célirá- nyos viselkedés (az elképzelt jövőbeni lehetőségek- hez kapcsolódó érzelmek cselekvésre mozgósítanak, vagy éppen eltántorítanak tőle);  szerepet játszanak a viselkedés fenntartásában, a ki- tartásban és a célok elérésében;  az eredményekkel kapcsolatos érzelmek visszajelen- tést nyújtanak a cselekvésről és annak eredményé- ről, befolyásolva ezzel a későbbi viselkedést.

19 Az érzelmek osztályozása 1 Forrásuk szerint  alapérzelmek  magasabb rendű érzelmek Tartalmuk szerint  morális érzelmek  intellektuális érzelmek  esztétikai érzelmek  praxikus érzelmek

20 Az érzelmek osztályozása 2 Az érzelmek polaritása szerint  pozitív-negatív dimenzió  aktivitás-passzivitás dimenzió  feszültség-kisülés dimenzió A kiváltó helyzetekkel kapcsolatosan Az élethelyzetekkel kapcsolatos kog- nitív kiértékelés elemei szerint

21 Az érzelmek dinamikája Hangulat Indulat Szenvedély

22 Az érzelmek kifejezése Darwin  az érzelmek kifejezésének és felfogásának képessége velünk születik  az alapvető érzelemkifejezések egyeteme- sek  az érzelmek kifejezését a kultúra, a nevelés erőteljesen befolyásolja Ekman  ún. faciális feedback

23 Agresszió Agresszió = fajon belüli, szándékos károkozás. Az agresszió fajtái:  a közösség szempontjából:  antiszociális (közösség ellen irányuló),  proszociális (a közösség és az egyén érdekeit szolgáló - az adott társadalmi normáknak megfelelő ),  a cél elérésére irányuló – instrumentális,  fájdalomokozásra irányuló – indulati.

24 Agresszióelméletek (1) 1.Hidraulikus elmélet – Freud halálösztön énre irányul (autoagresszió) külső tárgyra (valódi agresszió) felhalmozódott pszichikus energia szorongásagresszió Katarzis: robbanásszerű kitörés, megtisztulás (csökken a feszültség, de teljes mértékben nem lehet megszüntetni az impulzusokat)

25 Agresszióelméletek (2) 2. Frusztráció-agresszió hipotézis

26 Agresszióelméletek (3) 3. Az agresszió mint tanult válasz – szociális tanuláselmélet (Bandura) kellemetlen tapasztalatok ösztönzők r függőség r teljesítmény r visszavonulás és lemondás r agresszió r pszichoszomatikus tünetek r „önérzéstelenítés” drogokkal r konstruktív problémamegoldás emocionális arousal A viselkedés elővételezett következményei Az agresszió tanuláselméleti megközelítése Forrás: Atkinson-Hilgard (2005): Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest, 443.o.

27 Agresszióelméletek (3) Az elmélet jellemzői: ra megerősítés + kognitív folyamatok együttes figyelembe vétele; ra megfigyelésen alapuló behelyettesítő tanu- lás jelentősége; raz agressziót tanult válasznak tekinti; raz agresszió csak egy a frusztráló helyzetekre adott lehetséges válaszok közül; raz agresszió, mivel nem rendelkezik a készte- tések tulajdonságaival, a viselkedés elővéte- lezett következményei befolyásolják.


Letölteni ppt "Az érzelmek. Az érzelem jellemzői (Carlson és Hazfield, 1992 nyomán) az ingerek gyakran megfigyelhetőek, mert az érzelemkiváltó ingerek többsége a kör-"

Hasonló előadás


Google Hirdetések