Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MRI. Elnevezések NMR - Nuclear Magnetic Resonance NMR - Nuclear Magnetic Resonance (magmágneses rezonancia) MRI - Magnetic Resonance Imaging MRI - Magnetic.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MRI. Elnevezések NMR - Nuclear Magnetic Resonance NMR - Nuclear Magnetic Resonance (magmágneses rezonancia) MRI - Magnetic Resonance Imaging MRI - Magnetic."— Előadás másolata:

1 MRI

2 Elnevezések NMR - Nuclear Magnetic Resonance NMR - Nuclear Magnetic Resonance (magmágneses rezonancia) MRI - Magnetic Resonance Imaging MRI - Magnetic Resonance Imaging (mágneses rezonanciás képalkotás) MR MR

3 Történeti áttekintés Felix Bloch & Edward Purcell Felix Bloch & Edward Purcell NMR jelensége: a páratlan atomszámú atomok mágneses térben rezonálnak NMR jelensége: a páratlan atomszámú atomok mágneses térben rezonálnak Damadian Damadian normális és tumorszövet T1 és T2 relaxációs ideje eltér normális és tumorszövet T1 és T2 relaxációs ideje eltér Paul Lauterbur Paul Lauterbur MRI: paprika MRI: paprika Moor és Hinsaw Moor és Hinsaw MRI: ember MRI: ember Magyarország Magyarország

4 u az MRI alapelvei t a képalkotás résztvevői t mágnes t protonok t rádiófrekvenciás impulzus t tekercsek t grádiensek t biztonsági megfontolások t egy kép létrehozása: MRI szekvenciák uaz MRI klinikai alkalmazásai t anatómiai ábrák t MR spektroszkópia t MR angiográfia t diffúziós technika t perfúziós technika t funkcionális képalkotás Áttekintés

5 A képalkotás résztvevői u mágnes u statikus elektromágneses mezőt állít elő u protonok u gerjednek (excitáció), majd visszaállnak (relaxáció) u rádiófrekvenciás impulzus u gerjeszti a protonokat u tekercsek u létrehozzák a rádiófrekvenciás impulzust és/vagy rögzítik a protonok által kiadott jelet u grádiensek u kis hozzáadott mágneses mezők a jel lokalizálására

6 Mágnesek feltételek: feltételek: homogén mágneses tér homogén mágneses tér nagy térerő nagy térerő megfelelő térfogat megfelelő térfogat típusok: típusok: állandó mágnes állandó mágnes elektromágnes elektromágnes nagy ellenállású nagy ellenállású vasmagvú vasmagvú légmagvú légmagvú szupravezető szupravezető

7 Mágnesesség 1 Tesla = Gauss 1 Tesla = Gauss földmágnesesség: 1 Gauss földmágnesesség: 1 Gauss MR készülékekben használatos: 0,5-3 Tesla MR készülékekben használatos: 0,5-3 Tesla egy korszerű MR-készülékben a mágneses térerő akár szer nagyobb, mint azon kívül egy korszerű MR-készülékben a mágneses térerő akár szer nagyobb, mint azon kívül kutatási célra akár 8 Tesla kutatási célra akár 8 Tesla

8 Állandó mágnes állandó = permanens = stabil állandó = permanens = stabil pl. rúdmágnes, mágnespatkó pl. rúdmágnes, mágnespatkó hátrány: hátrány: nagy súly (0,3 T  kg) nagy súly (0,3 T  kg) stabil külső hőmérsékletet igényel stabil külső hőmérsékletet igényel előny: előny: nyitott mágnesként is használható nyitott mágnesként is használható

9 Szupravezető mágnes szupravezető = szuperkonduktív szupravezető = szuperkonduktív egyes fémek 4 K (=-269°C) hőmérsékleten szupravezetővé válnak, azaz elektromos ellenállásuk megszűnik egyes fémek 4 K (=-269°C) hőmérsékleten szupravezetővé válnak, azaz elektromos ellenállásuk megszűnik tekercs: niobium-titánium ötvözet tekercs: niobium-titánium ötvözet hűtés: cryogének (folyékony hélium, nitrogén) hűtés: cryogének (folyékony hélium, nitrogén) előny: előny: stabil, tartós, homogén mágneses tér stabil, tartós, homogén mágneses tér nagy térerő nagy térerő hátrány: cryogének miatt drága hátrány: cryogének miatt drága

10 A protonok az atom részei: az atom részei: proton (+) proton (+) neutron neutron elektron (-) elektron (-) a protonoknak spinjük (perdületük) van, és elemi mágnesként (dipólus) viselkednek a protonoknak spinjük (perdületük) van, és elemi mágnesként (dipólus) viselkednek nukleon

11 A protonok (Nuclear Magnetic Resonance Imaging) A protonok (Nuclear Magnetic Resonance Imaging) u A páratlan számú elektronnal rendelkező atomok magja „spinnel” rendelkezik a (= erős mágneses >>dipólusú momentum) Pl.: 1 H, 13 C, 19 F, 31 P, 23 Na Ezen atomok protonjai excitálhatók a Ezen atomok protonjai excitálhatók a „rezonancia” jelenségnek köszönhetően „rezonancia” jelenségnek köszönhetően u A hidrogén atommag az emberi test fő alkotóeleme (vízben és zsírban: hidrogén atommag van 1 mm 3 szövetben ) ezért orvosi MRI céljára ezt használjuk (vízben és zsírban: hidrogén atommag van 1 mm 3 szövetben ) ezért orvosi MRI céljára ezt használjuk

12 Erős külső mágneses mező hatása az emberi testre A protonok a mágneses mezőben két irányba rendeződnek: parallel (spin „FEL”) vagy antiparallel (spin „LE”) irányba Spin „FEL” > spin “LE” mert ez az állapot alacsonyabb energiaszintet jelent A protonok A protonok É D

13 Precesszió a protonok tengelyirányba beállva, imbolyogva pörögnek (~búgócsiga) a protonok tengelyirányba beállva, imbolyogva pörögnek (~búgócsiga)

14 A protonok meghatározott sebességgel (= frekvenciával) forognak, amely arányos a mágneses mező intenzitásával = Larmor frekvencia Mágneses mező Mágneses mező Larmor frekvencia Larmor frekvencia A 1,5 Tesla = 64 MHz A 0,5 Tesla = 21.3 MHz A protonok A protonok

15 Larmor frekvencia a precesszió sebessége a precesszió sebessége függ a kémiai szerkezettől és a hőmérsékletettől (  - gyromágneses együttható) függ a kémiai szerkezettől és a hőmérsékletettől (  - gyromágneses együttható) egyenesen arányos a külső mágneses térerő nagyságával (Bo) egyenesen arányos a külső mágneses térerő nagyságával (Bo) 1,5 Tesla  64 MHz 1,5 Tesla  64 MHz 1 Tesla  42,6 MHz 1 Tesla  42,6 MHz 0,5 Tesla  21,3 MHz 0,5 Tesla  21,3 MHz energiát közölni csak ezen a meghatározott frekvencián lehet energiát közölni csak ezen a meghatározott frekvencián lehet ω o=Boo=Boo=Boo=Bo

16 A rádiófrekvenciás (RF) impulzus ( Mágnes Rezonanciás képalkotás) A rádiófrekvenciás (RF) impulzus ( Mágnes Rezonanciás képalkotás) Egy elektromágneses hullám kibocsátása, melynek frekvenciája a rádióhullámok tartományába esik az RF impulzus hatása az RF impulzus hatása A protonok csak akkor nyelnek el energiát, ha az RF impulzussal azonos frekvencián precesszálnak = rezonancia jelenség mint két hangvilla mint két hangvilla

17 Az RF kettős hatása a protonok energiát vesznek fel  magasabb energiaszintre lépnek a protonok energiát vesznek fel  magasabb energiaszintre lépnek a vektor megfordul a transzverzális síkban  longitudinális mágnesesség ↓ a vektor megfordul a transzverzális síkban  longitudinális mágnesesség ↓ a protonok precessziója azonos fázisba kerül  transzverzális mágnesesség ↑ a protonok precessziója azonos fázisba kerül  transzverzális mágnesesség ↑

18 Relaxáció a gerjesztett állapot instabil  a RF hullám megszűnésekor elkezdenek visszaállni az eredeti állapotba a gerjesztett állapot instabil  a RF hullám megszűnésekor elkezdenek visszaállni az eredeti állapotba

19 A longitudinális mágnesesség visszaáll  idővel exponenciálisan nő

20 A transzverzális mágnesesség eltűnik  az idővel exponenciálisan csökken

21 Relaxációs idők 63% MZMZ T1 idő spin-rács idő: a longitudinális magnetizáció visszanyeréséhez szükséges idő spin-spin idő: a transversalis magnetizáció elvesztéséhez szükséges idő T2 idő 37% T1: ms T2: ms

22 Longitudinális relaxáció spin-rács (spin-lattice) relaxáció spin-rács (spin-lattice) relaxáció energia visszabocsátása a „rácsszerkezetbe” (azaz a molekuláris környezetbe) energia visszabocsátása a „rácsszerkezetbe” (azaz a molekuláris környezetbe) zsír: gyors E leadás  T1 rövidebb zsír: gyors E leadás  T1 rövidebb víz: gyors mozgású molekulák  E leadása lassú  T1 hosszabb víz: gyors mozgású molekulák  E leadása lassú  T1 hosszabb

23 Transzverzális relaxáció spin-spin relaxáció spin-spin relaxáció fázisvesztés (deszinkronizáció) fázisvesztés (deszinkronizáció) protonok egymás közti kölcsönhatása protonok egymás közti kölcsönhatása mágneses tér inhomogenitása: mágneses tér inhomogenitása: gépi gépi szöveti: kicsiny lokális szöveti mágneses mezők szöveti: kicsiny lokális szöveti mágneses mezők nem jár energia átadással nem jár energia átadással befolyásolja: befolyásolja: molekuláris szerkezet molekuláris szerkezet halmazállapot halmazállapot víz: inhomogenitások gyorsan kiegyenlítődnek  T2 idő hosszabb víz: inhomogenitások gyorsan kiegyenlítődnek  T2 idő hosszabb zsír: T2 idő rövidebb zsír: T2 idő rövidebb

24 T1 idő egy szövet T1 ideje a longitudinalis vektor 63%-os újraképződésének ideje milisecundumban kifejezve egy szövet T1 ideje a longitudinalis vektor 63%-os újraképződésének ideje milisecundumban kifejezve (élő szövetekben: msec) (élő szövetekben: msec) 2x T1 intervallum alatt az eredeti magnetizació 87%-a 2x T1 intervallum alatt az eredeti magnetizació 87%-a 3x T1 intervallum alatt 95%-a épül fel 3x T1 intervallum alatt 95%-a épül fel

25 T1 idő függ: függ: szöveti környezet szöveti környezet halmazállapot halmazállapot B o B o pl: pl: zsír: rács  T1 gyors zsír: rács  T1 gyors víz: T1 lassú víz: T1 lassú

26 T2 idő egy szövet T2 ideje a transzverzális vektor 63%-os csökkenésének időtartama millisecundumban kifejezve egy szövet T2 ideje a transzverzális vektor 63%-os csökkenésének időtartama millisecundumban kifejezve (élő szövetekben msec) (élő szövetekben msec) 2x T2 intervallum alatt a transversalis magnetisationak már csak 13%-a, a harmadik T2 intervallum végére csupán 4%-a van jelen, azaz a protonoknak már csak 4%-a precesszál szinkronban a transversalis síkban 2x T2 intervallum alatt a transversalis magnetisationak már csak 13%-a, a harmadik T2 intervallum végére csupán 4%-a van jelen, azaz a protonoknak már csak 4%-a precesszál szinkronban a transversalis síkban

27 T2 idő transzverzális relaxáció: transzverzális relaxáció: a szinkronba (fázisba) került protonok deszinkronizációja (fázisvesztése) a szinkronba (fázisba) került protonok deszinkronizációja (fázisvesztése) eredete: a mágneses tér inhomogenitása eredete: a mágneses tér inhomogenitása helyi eredetű helyi eredetű műszer eredetű műszer eredetű pl: pl: vízben sok szabad molekula gyors mozgása  inhomogentiások gyorsan kiegyenlítődnek  T2 hosszú vízben sok szabad molekula gyors mozgása  inhomogentiások gyorsan kiegyenlítődnek  T2 hosszú zsírban a makromolekulák miatt az inhomogenitás nagyobb  T2 rövid zsírban a makromolekulák miatt az inhomogenitás nagyobb  T2 rövid

28 T1 és T2 súlyozás minden szövetre jellemző egy adott T1 és T2 idő  el lehet különíteni minden szövetre jellemző egy adott T1 és T2 idő  el lehet különíteni T1 súlyozott képen a szöveti kontrasztot a szövetek T1 idejeinek különbsége határozza meg T1 súlyozott képen a szöveti kontrasztot a szövetek T1 idejeinek különbsége határozza meg T2 súlyozott képen a szövetek megjelenését a T2 idő határozza meg T2 súlyozott képen a szövetek megjelenését a T2 idő határozza meg

29 T1 és T2 súlyozás T1 súlyozás: T1 súlyozás: rövid TE - TR rövid TE - TR T2 súlyozás: T2 súlyozás: hosszú TE - TR hosszú TE - TR

30 A jelintenzitást befolyásoló tényezők: TR (repeticiós idő): TR (repeticiós idő): az az időtartam, melyet a longitudinalis mágneses vektor újraépüléséhez biztosítunk (= a 90°-os RF impulzusok ismétlésének időintervalluma) az az időtartam, melyet a longitudinalis mágneses vektor újraépüléséhez biztosítunk (= a 90°-os RF impulzusok ismétlésének időintervalluma)

31 TR rövidebb TR jobban hangsúlyozza a T1 relaxációs görbék közötti különbséget: a rövid T1 idejű szövetek jele erős (fényes), a hosszú T1 idejűek jele gyenge (sötét) rövidebb TR jobban hangsúlyozza a T1 relaxációs görbék közötti különbséget: a rövid T1 idejű szövetek jele erős (fényes), a hosszú T1 idejűek jele gyenge (sötét) Ha elnyújtjuk a TR-t = ritkábban adjuk az impulzusokat - ez a jeladásbeli különbség egyre csökken, míg végül megszűnik az egyes szövetek közt.

32 Hosszú TR: > 1500 ms hosszú TR-es mérés esetén eltűnik a T1 idők közti különbség  a képet csak a protondenzitás határozza meg hosszú TR-es mérés esetén eltűnik a T1 idők közti különbség  a képet csak a protondenzitás határozza meg

33 Rövid TR < 500 ms a rövid TR-es mérés T1 súlyozott (TR < 7oo ms) a rövid TR-es mérés T1 súlyozott (TR < 7oo ms)

34 A jelintenzitást befolyásoló tényezők: TE (echo idő): TE (echo idő): az az időpont, amikor a T2 relaxáció során mérjük a jelet az az időpont, amikor a T2 relaxáció során mérjük a jelet

35 TE idő hosszú TE esetén az egyes szövetek közti transverzális mágnesezettségbeli különbségek nőnek hosszú TE esetén az egyes szövetek közti transverzális mágnesezettségbeli különbségek nőnek a hosszú T2 idejű szövetek jele erősebb (fényes), a rövid T2 idejűek jele gyengébb (sötét): a hosszú echoidővel a szövetek közti T2 relaxációbeli különbségeket tudjuk hangsúlyozni a hosszú T2 idejű szövetek jele erősebb (fényes), a rövid T2 idejűek jele gyengébb (sötét): a hosszú echoidővel a szövetek közti T2 relaxációbeli különbségeket tudjuk hangsúlyozni a TE tehát a T2 relaxációs idejük szerint hangsúlyozza a szöveteket (T2 súlyozás), mégpedig a TR idő függvényében egyre növekedve a TE tehát a T2 relaxációs idejük szerint hangsúlyozza a szöveteket (T2 súlyozás), mégpedig a TR idő függvényében egyre növekedve

36 Szekvenciák szekvencia: különböző rádiófrekvenciás (RF) impulzusok sorozata különböző rádiófrekvenciás (RF) impulzusok sorozata spin echo (SE) - spin echo (SE) - inversion recovery (IR) - gradiens echo (GRE) Az impulzusoktól függően: Az impulzusok közti idők határozzák meg a súlyozottságot.

37 Spin echo szekvencia RF – rádiófrekvenciás impulzus S – jel (signal) TR – repetíciós idő TE – echo idő

38 Inversion recovery szekvencia TI – inverziós idő zsírelnyomásos STIR: TI = 130 ms vízelnyomásos FLAIR: TI = 2000 ms

39 Gradiens echo szekvencia RF – a flipszög 0-90 fok között G – mágneses tér gradiens

40 tükrözi a T1 és T2 relaxációt, a protondenzitást és érzékeny az áramlási jelenségekre tükrözi a T1 és T2 relaxációt, a protondenzitást és érzékeny az áramlási jelenségekre a 90˚-os impulzus megszűnésekor a fázisvesztés miatt a protonok transzverzális mágneses vektora gyorsan csökken a 90˚-os impulzus megszűnésekor a fázisvesztés miatt a protonok transzverzális mágneses vektora gyorsan csökken az echoidő felénél újabb 180˚-os impulzust adunk az echoidő felénél újabb 180˚-os impulzust adunk a gyorsabb precessziójú spinek pillanatnyi hátrányba kerülnek, de a teljes echoidő lezajlásának idejére utolérik a lassúbb spineket a gyorsabb precessziójú spinek pillanatnyi hátrányba kerülnek, de a teljes echoidő lezajlásának idejére utolérik a lassúbb spineket a relaxáció jelensége ugyanazon TE idő alatt megduplázódik a relaxáció jelensége ugyanazon TE idő alatt megduplázódik Spin echo szekvenciák

41 T1 súlyozott T1 súlyozott TR rövid (<7oo ms) TR rövid (<7oo ms) TE rövid (<2o ms) TE rövid (<2o ms) minthogy a T2 relaxáció már 1o ms alatt megindul, tisztán T1 súlyozás nem érhető el, konvencionálisan azonban ezeket a képeket T1 súlyozottnak fogadjuk el minthogy a T2 relaxáció már 1o ms alatt megindul, tisztán T1 súlyozás nem érhető el, konvencionálisan azonban ezeket a képeket T1 súlyozottnak fogadjuk el a rövid repeticiós idővel (TR) jól tudjuk hangsúlyozni a T1 relaxációbeli különbségeket, viszont a rövid echo idő (TE) még nem engedi érvényesülni a szövetek T2 relaxáció szerinti különbségeit a rövid repeticiós idővel (TR) jól tudjuk hangsúlyozni a T1 relaxációbeli különbségeket, viszont a rövid echo idő (TE) még nem engedi érvényesülni a szövetek T2 relaxáció szerinti különbségeit a mérés ideje viszonylag rövid, több mérés átlagolására van lehetőség. (NEX > 1) a mérés ideje viszonylag rövid, több mérés átlagolására van lehetőség. (NEX > 1) rövid T1 (zsír) hosszú T1 (víz)

42 Spin echo szekvenciák: PD (kiegyensúlyozott, vagy proton denzitás) PD (kiegyensúlyozott, vagy proton denzitás) TR hosszú (2ooo ms) TR hosszú (2ooo ms) TE rövid (3o ms) TE rövid (3o ms) a hosszú repeticiós idő (TR) elfedi a T1 relaxációbeli különbségeket, a rövid echo idő (TE) még nem engedi érvényesülni a szövetek T2 relaxációbeli különbségeit a hosszú repeticiós idő (TR) elfedi a T1 relaxációbeli különbségeket, a rövid echo idő (TE) még nem engedi érvényesülni a szövetek T2 relaxációbeli különbségeit így a kapott jel csakis a szövetekben jelenlévő protonok számától (proton denzitás) függ, a szöveti kontraszt pedig gyenge, mert az élő szövetek protonsűrűsége nem különbözik egymástól olyan jelentősen így a kapott jel csakis a szövetekben jelenlévő protonok számától (proton denzitás) függ, a szöveti kontraszt pedig gyenge, mert az élő szövetek protonsűrűsége nem különbözik egymástól olyan jelentősen mérési idő hosszú (NEX korlátozott) mérési idő hosszú (NEX korlátozott)

43 Spin echo szekvenciák T2 súlyozott T2 súlyozott TR hosszú (>2ooo ms) TR hosszú (>2ooo ms) TE hosszú (8o-12o ms) TE hosszú (8o-12o ms) a hosszú repeticiós idő (TR) elfedi a T1 relaxációbeli különbségeket, viszont a hosszú echo idő (TE) miatt a T2 -beli különbségek jól megmutatkoznak a hosszú repeticiós idő (TR) elfedi a T1 relaxációbeli különbségeket, viszont a hosszú echo idő (TE) miatt a T2 -beli különbségek jól megmutatkoznak így a kép jelviszonyait a T2 relaxációbeli különbségek határozzák meg így a kép jelviszonyait a T2 relaxációbeli különbségek határozzák meg mérési idő hosszú (NEX korlátozott) mérési idő hosszú (NEX korlátozott) rövid T2 (zsír) hosszú T2 (víz)

44 A szöveti kontrasztviszonyokat befolyásoló tényezők: protonsűrűség protonsűrűség longitudinális relaxatios idő (T1) longitudinális relaxatios idő (T1) transversalis relaxatios idő (T2) transversalis relaxatios idő (T2) kémiai eltolódás (v.s. rezonancia frequentia) kémiai eltolódás (v.s. rezonancia frequentia) mágnesezhetőség (susceptibilitás) mágnesezhetőség (susceptibilitás) áramlási, perfusios, molekuláris mozgások áramlási, perfusios, molekuláris mozgások

45 A jelintenzitást növeli: a protonsűrűség növekedése a protonsűrűség növekedése a T2 (transversalis) relaxatios idő megnyúlása a T2 (transversalis) relaxatios idő megnyúlása a T1 (longitudinális) relaxatiós idő csökkenése a T1 (longitudinális) relaxatiós idő csökkenése

46 A jelintenzitást csökkenti: a protondenzitás csökkenése a protondenzitás csökkenése a T2 (transversalis) relaxatios idő rövidülése a T2 (transversalis) relaxatios idő rövidülése a T1 (longitudinalis) relaxatios idő növekedése a T1 (longitudinalis) relaxatios idő növekedése

47 T1 súlyozással erős jeladó elváltozások zsír (fehérállomány: myelinhüvely) zsír (fehérállomány: myelinhüvely) nagy proteintartalom (cysták) nagy proteintartalom (cysták) áramlási jelenség (lassú, széli, "inflow") áramlási jelenség (lassú, széli, "inflow") haemorrhagia: subacut v. chronicus (intra- v. extracellularis methaemoglobin) haemorrhagia: subacut v. chronicus (intra- v. extracellularis methaemoglobin) melanin (tumorban) melanin (tumorban) paramágneses fémek (vas, réz, mangán -Wilson kór), dystrophiás calcificatio paramágneses fémek (vas, réz, mangán -Wilson kór), dystrophiás calcificatio paramágneses kontrasztanyag paramágneses kontrasztanyag

48 T2 súlyozással erős jeladó elváltozások Folyadékok (nem proteintartalmú) CSF, vizelet, cysták, vérömlenyek Folyadékok (nem proteintartalmú) CSF, vizelet, cysták, vérömlenyek A legtöbb pathológiás elváltozás (tu, gyulladás), ahol a folyadéktartalom nőtt A legtöbb pathológiás elváltozás (tu, gyulladás), ahol a folyadéktartalom nőtt Lassú áramlás Lassú áramlás

49 Kiegyenlítő tekercsek shimming coils shimming coils a mágneses tér inhomogenitásainak kiegyenlítésére a mágneses tér inhomogenitásainak kiegyenlítésére

50 RF antennák RF tekercsek RF tekercsek a mágneses vektor transzverzális komponense elektromágneses jelet gerjeszt, mely tekercsekkel szinuszhullámként detektálható a mágneses vektor transzverzális komponense elektromágneses jelet gerjeszt, mely tekercsekkel szinuszhullámként detektálható adó-vevő: alkalmasak a RF impulzus leadására vagy a kisugárzott jel vételére adó-vevő: alkalmasak a RF impulzus leadására vagy a kisugárzott jel vételére

51 Testtekercs a készülékbe építve a készülékbe építve adó-vevő adó-vevő kiegészítő tekercs alkalmazásakor csak adó kiegészítő tekercs alkalmazásakor csak adó

52 Kiegészítő tekercsek  a tekercsek a vizsgált régió anatómiai felépítéséhez igazodnak, hogy minél közelebb legyenek  javul a jel-zaj arány fej tekercs térd tekercs felszíni tekercsek

53 Grádiens tekercsek a térerő „lejtését” (hangolását) biztosítják a térerő „lejtését” (hangolását) biztosítják kiválaszott tengely (x, y, z) mentén egyenletesen növelik a mágneses teret, hozzáadva az eredeti mágneses térhez kiválaszott tengely (x, y, z) mentén egyenletesen növelik a mágneses teret, hozzáadva az eredeti mágneses térhez 2-2 egymással szemben fekvő tekercs, melyekben ellentététes irányba folyik az áram 2-2 egymással szemben fekvő tekercs, melyekben ellentététes irányba folyik az áram 1.4 T1.5 T1.6 T

54 a mágneses mező helyi változását a grádiens tekercsek hozzák létre a mágneses mező helyi változását a grádiens tekercsek hozzák létre a grádiens mentén a protonok eltérő Larmor frekvenciával precesszálnak (B o !) a grádiens mentén a protonok eltérő Larmor frekvenciával precesszálnak (B o !) a grádiensre merőleges szeletek mentén a protonok eltérő frekvenciájú RF impulzussal gerjeszthetők a grádiensre merőleges szeletek mentén a protonok eltérő frekvenciájú RF impulzussal gerjeszthetők a protonok relaxációja során ugyan ezen a frekvencián sugároznak a protonok relaxációja során ugyan ezen a frekvencián sugároznak a rögzített jel frekvenciája alapján lokalizálható a proton helyzete a rögzített jel frekvenciája alapján lokalizálható a proton helyzete

55 Szeletvastagság meghatározása impulzus tartomány impulzus tartomány

56 Jellokalizáció Fourier-transzformáció jellokalizációhoz szükséges: jellokalizációhoz szükséges: szeletsík kiválasztása szeletsík kiválasztása szeleten belüli oszlop kiválasztása szeleten belüli oszlop kiválasztása szeleten belüli sor kiválasztása szeleten belüli sor kiválasztása

57 Biztonsági megfontolások nagyon erős mágnes: vonzza a ferromágneses tárgyakat nagyon erős mágnes: vonzza a ferromágneses tárgyakat kontraindikációk (pacemaker, fémklipp, implantátum, protézis) kontraindikációk (pacemaker, fémklipp, implantátum, protézis) lövedékként viselkednek  nagy veszély a betegre és a készülékre lövedékként viselkednek  nagy veszély a betegre és a készülékre

58 El kell távolítani: a mágneses adathordozók törlődnek a mágneses adathordozók törlődnek

59 Az MR-kontrasztanyagok a szövetek mágnesezhetőségét befolyásolják a szövetek mágnesezhetőségét befolyásolják ezzel javítják a „szöveti” felbontóképességet ezzel javítják a „szöveti” felbontóképességet intravénásan vagy szájon át adhatók intravénásan vagy szájon át adhatók

60 Az MR-kontrasztanyagok hatása a paramágneses anyagok fokozzák a T1 jelintenzitást, a szuperparamágnesesek pedig csökkentik a T2 jelek erősségét

61 „pozitív” MR-kontrasztanyagok T1 jelintenzitzást növelő, paramágneses kontrasztanyag a gadolínium (Gd) T1 jelintenzitzást növelő, paramágneses kontrasztanyag a gadolínium (Gd) intravénásan adható készítmények intravénásan adható készítmények kevés szükséges belőlük (10-20 ml/vizsgálat) kevés szükséges belőlük (10-20 ml/vizsgálat) gyakorlatilag azonnal hatnak, ezért angiográfiára is alkalmazhatók gyakorlatilag azonnal hatnak, ezért angiográfiára is alkalmazhatók kiléphetnek a szövetközti térbe is kiléphetnek a szövetközti térbe is gyorsan kiürülnek gyorsan kiürülnek

62 Gadolínium a szövetekben natívGd jelszint fokozódás T1 spin echo felvételen a környezetnél magasabb víztartalmú agydaganat területén

63 A gadolínium hatása az érpályában az érpályában pozitív kontrasztanyagként viselkedve, fokozza a T1 jelintenzitást az érpályában pozitív kontrasztanyagként viselkedve, fokozza a T1 jelintenzitást coarctatio aortae

64 „negatív” MR-kontrasztanyagok T2 jelintenzitást csökkentő, szuperparamágneses tulajdonságú anyagok: mangán (Mn), vas (Fe) T2 jelintenzitást csökkentő, szuperparamágneses tulajdonságú anyagok: mangán (Mn), vas (Fe) máj, lép, csontvelő reticuloendothelialis sejtjeiben hamozódnak máj, lép, csontvelő reticuloendothelialis sejtjeiben hamozódnak lassú beadás (30 perc), lassú beépülés a sejtekbe (+30 perc) lassú beadás (30 perc), lassú beépülés a sejtekbe (+30 perc) lassú kiürülés (kb. 4 óra) lassú kiürülés (kb. 4 óra)

65 Vasoxid a T2 relaxációt befolyásoló anyagot a májban lévő áttét kevésbé veszi fel, mint a környezete

66 Per os kontrasztanyagok elsősorban a has és kismedence vizsgálatában használjuk elsősorban a has és kismedence vizsgálatában használjuk a belek elkülönítését segítik a többi képlettől a belek elkülönítését segítik a többi képlettől a negatív kontrasztanyagok vas vagy mangán vegyületek, de természetes anyagok is lehetnek (zöld tea, fekete áfonya leve) a negatív kontrasztanyagok vas vagy mangán vegyületek, de természetes anyagok is lehetnek (zöld tea, fekete áfonya leve) pozitív kontrasztanyag pl. a tiszta víz pozitív kontrasztanyag pl. a tiszta víz


Letölteni ppt "MRI. Elnevezések NMR - Nuclear Magnetic Resonance NMR - Nuclear Magnetic Resonance (magmágneses rezonancia) MRI - Magnetic Resonance Imaging MRI - Magnetic."

Hasonló előadás


Google Hirdetések