Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tanulás. Ajánlott irodalom Atkinson – Hilgard (2005): Pszichológia Osiris Könyvkiadó, Budapest – (257-291.o.) Osiris Könyvkiadó, Budapest – (257-291.o.)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tanulás. Ajánlott irodalom Atkinson – Hilgard (2005): Pszichológia Osiris Könyvkiadó, Budapest – (257-291.o.) Osiris Könyvkiadó, Budapest – (257-291.o.)"— Előadás másolata:

1 Tanulás

2 Ajánlott irodalom Atkinson – Hilgard (2005): Pszichológia Osiris Könyvkiadó, Budapest – ( o.) Osiris Könyvkiadó, Budapest – ( o.) Keményné Pálffy Katalin (1998): Bevezetés a pszic- hológiába hológiába Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest - ( o.) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest - ( o.)

3 A tanulás fogalma Köznapi értelemben: az elsajátítás valamennyi formája, amelynek ered- az elsajátítás valamennyi formája, amelynek ered- ményeként az egyén olyan ismeret, tudás, képes- ményeként az egyén olyan ismeret, tudás, képes- ség birtokába jut, amellyel azelőtt nem rendelke- ség birtokába jut, amellyel azelőtt nem rendelke- zett. zett. Pedagógiai értelemben: az oktatás során elsajátított ismeretek, jártassá- az oktatás során elsajátított ismeretek, jártassá- gok és készségek kialakítása, képességek kifej- gok és készségek kialakítása, képességek kifej- lesztése. lesztése. Pszichológiai értelemben: minden (teljesítmény-, viselkedésbeli vagy tudás- minden (teljesítmény-, viselkedésbeli vagy tudás- beli ) változás, amely külső hatásra, tapasztalásra, beli ) változás, amely külső hatásra, tapasztalásra, gyakorlás révén jön létre. gyakorlás révén jön létre.

4 A tanulás fajtái (1) 1. A tanulás milyen tevékenységben okoz válto- zást (  milyen idegrendszeri szerkezetek vesznek zást (  milyen idegrendszeri szerkezetek vesznek részt benne ): részt benne ):  mozgástanulás, motoros tanulás,  mozgástanulás, motoros tanulás,  szenzoros tanulás, perceptuális tanulás,  szenzoros tanulás, perceptuális tanulás,  szóbeli anyag megtanulása, verbális tanulás (spe-  szóbeli anyag megtanulása, verbális tanulás (spe- ciálisan emberre jellemző; egyesíti az érzéki és a ciálisan emberre jellemző; egyesíti az érzéki és a mozgásos tanulás elemeit; lehet mechanikus vagy mozgásos tanulás elemeit; lehet mechanikus vagy értelmező). értelmező). 2. A tanulást végző szándéka szerint:  szándékos,  szándékos,  nem szándékos, spontán.  nem szándékos, spontán.

5 A tanulás fajtái (2) 3. A tanulást kiváltó hatás szempontjából:  tárgyi (fizikai), nem szociális,  tárgyi (fizikai), nem szociális,  társas, szociális.  társas, szociális.

6 Tanuláselméletek Korai bevésődés – imprinting Habituáció A tanulás mint kapcsolatképzés:  klasszikus kondicionálás,  klasszikus kondicionálás,  operáns kondicionálás,  operáns kondicionálás,  verbális tanulás.  verbális tanulás. Komplex tanulás Szociális tanulás

7 Korai bevésődés (imprinting) A tanulás egy korai formája, amelynek során az újszü- lött élőlény egy modellhez (normál esetben az anyjához) kötődik. Ez a korai életszakaszban kialakult kapcsolat az élet végéig tart, és kiírhatatlan nyomokat hagy az egyedben. végéig tart, és kiírhatatlan nyomokat hagy az egyedben. Tartós kötődés azon faj egyedeihez, amelyet az újszü- lött egyed először megpillant. lött egyed először megpillant. A jelenség legtisztábban a madárfajokra jellemző. Létezik-e imprinting az embernél?  valószínűsíthető Létezik-e imprinting az embernél?  valószínűsíthető

8 Habituáció a tanulás legegyszerűbb formája, egyfajta hozzászokás, az ártalmatlan ingerekre adott viselkedéses válaszok ritkulását eredményezi (pl. az utcai zaj tanulás közben először zavaró, új ka- (pl. az utcai zaj tanulás közben először zavaró, új ka- kukkosóra hangja először idegesítő). kukkosóra hangja először idegesítő).

9 Klasszikus kondicionálás (1) Tudományos vizsgálata: I. P. Pavlov (1904) Kondicionálás = ismételt társítás A tanulás az inger oldaláról indul – „S-S” - típusú kondicionálás 3. feltételes inger 2. feltétlen reflex 4. feltételes reflex 1. feltétlen inger (táplálék)(csengő) társítás (idői egybeesés) tanult kapcsolat öröklött kapcsolat (nyáladzás) Az agyi központ (K 1, K 2 ) között kialakuló idegi kapcsolatok vázlata (Hebb nyomán) K1K1 K2K2 K2K2 K1K1 K2K2 hang választáplálék táplálék válasz

10 Klasszikus kondicionálás (2) Alapfogalmak:  társítás: feltétlen és a feltételes inger ismételt összekapcsolása;  megerősítés: a feltételes ingert követő feltétlen inger adása;  kioltás: ha a feltételes ingert nem követi feltétlen inger, akkor a kialakult időleges kapcsolat megszűnik; kialakult időleges kapcsolat megszűnik;  gátlás: ha az eredeti feltételes inger sokszor egymás után feltét- len inger nélkül jelenik meg, azt némi idő elteltével már nem kö- len inger nélkül jelenik meg, azt némi idő elteltével már nem kö- követi a feltételes válasz (kialvásos gátlás – tanult megnyílvánu- követi a feltételes válasz (kialvásos gátlás – tanult megnyílvánu- lás „eltűnése”); lás „eltűnése”); diszkrimináció során is hasonló gátlás lép fel: egy további tanu- diszkrimináció során is hasonló gátlás lép fel: egy további tanu- lás során azt kell megtanulni, hogy ne reagáljon; lás során azt kell megtanulni, hogy ne reagáljon;  spontán felújulás: gátlás esetén a korábbi feltételes kapcsolat nem szűnt meg létezni, egy váratlan akár egyszeri inger hatására nem szűnt meg létezni, egy váratlan akár egyszeri inger hatására a feltételes reflex újra megjelenik; a feltételes reflex újra megjelenik;

11 Klasszikus kondicionálás (3)  másodlagos kondicionálás: egy biológiailag nem fontos ingernek (hangingernek) a feltétlen inger megjelenését előre jelző fénnyel (hangingernek) a feltétlen inger megjelenését előre jelző fénnyel való párosítása feltételes választ képes kialakítani; való párosítása feltételes választ képes kialakítani;  generalizáció: egy meghatározott ingerre kialakult feltételes vá- laszt az eredeti ingerhez hasonló, más ingerek is kiváltanak; az- laszt az eredeti ingerhez hasonló, más ingerek is kiváltanak; az- az az ingerek „általánosulnak” a válaszoló viselkedése szem- az az ingerek „általánosulnak” a válaszoló viselkedése szem- pontjából; pontjából;  diszkrimináció: különbségtétel ingerek között, csak a megerősí- téssel kiválasztott ingerre reagál; téssel kiválasztott ingerre reagál;  Pavlov szerint a klasszikus kondicionálás létrejöttéhez szükséges döntő tényező a feltételes ingernek és a feltétlen ingernek az idő- döntő tényező a feltételes ingernek és a feltétlen ingernek az idő- beli érintkezése (kontiguitása); beli érintkezése (kontiguitása);  Rescola (1968): szembeállította a kontiguitást és a bejósolhatósá- got; patkányokkal kísérletezett (A csop.: minden áramütés előtt got; patkányokkal kísérletezett (A csop.: minden áramütés előtt hang, B csop.: 50-50%-ban előzte, ill. nem előzte meg hangjelzés hang, B csop.: 50-50%-ban előzte, ill. nem előzte meg hangjelzés az á ramütéseket - nem megbízható a bejóslás)  A csop. gyor- az á ramütéseket - nem megbízható a bejóslás)  A csop. gyor- san kondicionálódtak. san kondicionálódtak.

12 Operáns kondicionálás (1) Operáns = műveleti/instrumentális Az állat aktív részese a tanulásnak  a tanulás aktív cselekvés útján megy végbe. útján megy végbe. A folyamat kiindulópontja valamely újszerű válasz – „S-R” - tí- pusú kondicionálás. pusú kondicionálás. A folyamatban szintén társítás zajlik, de az elemek sorrendje más. más. A megerősítés arra a folyamatra utal, amely során egy appeti- tív (vágykeltő )inger megjelenése vagy egy averzív (idegenke- tív (vágykeltő )inger megjelenése vagy egy averzív (idegenke- dést kiváltó) inger megszűnése növeli a viselkedés valószínű- dést kiváltó) inger megszűnése növeli a viselkedés valószínű- ségét. Típusai: pozitív és negatív. ségét. Típusai: pozitív és negatív. Büntetés a megerősítés ellentéte: egy averzív inger megjelené- se vagy appetitív inger megszűnése csökkenti a viselkedés va- se vagy appetitív inger megszűnése csökkenti a viselkedés va- lószínüségét. lószínüségét. Operáns kondicionálásnál ugyanúgy beszélhetünk kioltásról, generalizációról és diszkriminációról, mint klasszikus kondi- generalizációról és diszkriminációról, mint klasszikus kondi- cionálásnál. cionálásnál.

13 Operáns kondicionálás (2) 1. Thorndike (1898):  macskák ún. problémaketrecben;  macskák ún. problémaketrecben;  „próba szerencse” tanulás;  „próba szerencse” tanulás; véletlen reakció feltétlen inger feltételes inger feltételes reakció feltétlen inger I. A folyamat kezdeténII. Tanulás után billentyű lenyomással (táplálék) billentyű lenyomással billentyű  effektus törvény: a jutalmazott viselkedés előfordulási való-  effektus törvény: a jutalmazott viselkedés előfordulási való- színűsége nagyobb egy következő próbában, a büntetett vi- színűsége nagyobb egy következő próbában, a büntetett vi- selkedésé pedig kisebb. selkedésé pedig kisebb.

14 Operáns kondicionálás (3) 2. Mowrer:  védekező magatartás kialakítása;  védekező magatartás kialakítása;  ketrecbe zárt patkányt a padlórácsozatból fájdalmas elektromos  ketrecbe zárt patkányt a padlórácsozatból fájdalmas elektromos ütés éri; ütés éri;  a jutalom, a megerősítés, a fájdalom megszűnése volt: a tanult  a jutalom, a megerősítés, a fájdalom megszűnése volt: a tanult viselkedés pedig védekező jellegű (averzív kondicionálás); viselkedés pedig védekező jellegű (averzív kondicionálás);  létező válasz gyöngítése, a negatív esemény bekövetkezésének  létező válasz gyöngítése, a negatív esemény bekövetkezésének megelőzése. megelőzése. 3. Skinner:  Skinner-doboz;  Skinner-doboz;  galambokkal és patkányokkal kísérletezett;  galambokkal és patkányokkal kísérletezett;  másodlagos megerősítés: minden olyan hatás, amely az eredeti  másodlagos megerősítés: minden olyan hatás, amely az eredeti megerősítéssel való időbeli egybeesése nyomán tesz szert meg- megerősítéssel való időbeli egybeesése nyomán tesz szert meg- erősítő hatékonyságra; erősítő hatékonyságra;  részleges megerősítés: a válasz oly módon kondicionálódott,  részleges megerősítés: a válasz oly módon kondicionálódott, hogy csupán időnkénti megerősítések támogatták; hogy csupán időnkénti megerősítések támogatták;  fokozatos viselkedésalakítás ( shaping ): állatidomárok használják.  fokozatos viselkedésalakítás ( shaping ): állatidomárok használják.

15 Operáns kondicionálás (4) 4. Operáns kondicionálás a kognitívak szerint:  kognitív tényezők szerepe: bejósolhatóság és kontiguitástanulás  kognitív tényezők szerepe: bejósolhatóság és kontiguitástanulás (időbeli érintkezés); (időbeli érintkezés);  patkányokkal végzett kísérletek:  patkányokkal végzett kísérletek: 1. az állatokat elháríthatatlan fájdalmas ingernek tettek ki, 1. az állatokat elháríthatatlan fájdalmas ingernek tettek ki, 2. pedállal megszüntethető a fájdalom: „tapasztalatlan” és „tapasz- 2. pedállal megszüntethető a fájdalom: „tapasztalatlan” és „tapasz- talt” patkányok (nem tanulja meg, hogy az áramütés elkerülhető); talt” patkányok (nem tanulja meg, hogy az áramütés elkerülhető);  Maier és Saligman kutyákkal végzett kísérletei:  Maier és Saligman kutyákkal végzett kísérletei: 1. két állatot elválasztva hevederzáras dobozba tettek és csak az, 1. két állatot elválasztva hevederzáras dobozba tettek és csak az, egyik állat tudta gombbal megszüntetni az áramütést, egyik állat tudta gombbal megszüntetni az áramütést, 2. fény vagy hang előre jelezte az áramütést, az előbbiekben a befo- 2. fény vagy hang előre jelezte az áramütést, az előbbiekben a befo- lyásolhatóságot megtanult állat egy másik rekeszbe való átugrás- lyásolhatóságot megtanult állat egy másik rekeszbe való átugrás- sal elkerüli az áramütést, a másik nem is próbálkozik; sal elkerüli az áramütést, a másik nem is próbálkozik;  tanult tehetetlenség leírása: ha valaki hosszabb időn keresztül olyan  tanult tehetetlenség leírása: ha valaki hosszabb időn keresztül olyan helyzetekbe kényszerült, a hol nem kontrollálhatta az őt érő aver- helyzetekbe kényszerült, a hol nem kontrollálhatta az őt érő aver- zív eseményeket, a későbbiekben akkor is hajlamos lesz lemonda- zív eseményeket, a későbbiekben akkor is hajlamos lesz lemonda- ni a körülmények ellenőrzéséről, amikor ez már megvalósítható ni a körülmények ellenőrzéséről, amikor ez már megvalósítható lenne (nem az időbeli érintkezés a kulcs, hanem a befolyásolás). lenne (nem az időbeli érintkezés a kulcs, hanem a befolyásolás).

16 Verbális tanulás Beszéd általi tanulás az egyik csak emberre jellemző tanú- lási forma. lási forma. A verbális tanulás során az ún. interverbális asszociációs kapcsolatokra összpontosítunk. kapcsolatokra összpontosítunk. Asszociációs lehetőségek:  közvetlenül érintkező elemek között:  közvetlenül érintkező elemek között:  téri egyidejűség (szimultán kapcsolat),  téri egyidejűség (szimultán kapcsolat),  időbeni egymásutániság (szukcesszív kapcsolat),  időbeni egymásutániság (szukcesszív kapcsolat),  közvetett módon érintkező elemek között:  közvetett módon érintkező elemek között: (sokkal lazábbak, mint a közvetlen kapcsolatok) (sokkal lazábbak, mint a közvetlen kapcsolatok) Asszociációs kapcsolat erőssége függ:  gyakoriság (frekvencia) törvénye,  gyakoriság (frekvencia) törvénye,  idői vonatkozás (minél frissebb, minél újabb).  idői vonatkozás (minél frissebb, minél újabb). A B C D

17 Komplex tanulás (1) 1. Köhler (tanulás alaklélektani felfogásban):  majmokkal és galambokkal végzett kísérletek;  majmokkal és galambokkal végzett kísérletek;  belátásos tanulás (cél-eszköz egységben való látása, a köztük  belátásos tanulás (cél-eszköz egységben való látása, a köztük lévő viszonylat felismerése); lévő viszonylat felismerése);  a környezet és a viselkedés között van amit a személy gondol,  a környezet és a viselkedés között van amit a személy gondol, hisz vagy remél, kognitív tényezők: belátás (célorientált cselek- hisz vagy remél, kognitív tényezők: belátás (célorientált cselek- vés), elérhetőség (amit egyszer megtanultunk, mindig tudunk), vés), elérhetőség (amit egyszer megtanultunk, mindig tudunk), transzfer (amit az egyik szituációban megtanultunk, azt egy transzfer (amit az egyik szituációban megtanultunk, azt egy másik hasonló helyzetben képesek vagyunk újra alkalmazni); másik hasonló helyzetben képesek vagyunk újra alkalmazni);  „aha”- érzés kíséri;  „aha”- érzés kíséri;  próbálkozások, tévedések és belátás az emberi tanulás nélkü-  próbálkozások, tévedések és belátás az emberi tanulás nélkü- lözhetetlen elemei. lözhetetlen elemei.

18 Komplex tanulás (2) 2. Tolman:  patkányokkal útvesztőben végzett kísérletek;  patkányokkal útvesztőben végzett kísérletek; 1. patkányokat szabadon hagyta kószálni az útvesztőben, ahol 1. patkányokat szabadon hagyta kószálni az útvesztőben, ahol eleinte egyáltalán nem volt élelem; eleinte egyáltalán nem volt élelem; 2. most már táplálékért futtatjuk, már a második futástól kezd- 2. most már táplálékért futtatjuk, már a második futástól kezd- ve hibátlanul járja be az útvonalat. ve hibátlanul járja be az útvonalat. 3. több lehetséges útvonal esetén a legrövidebbet akadályok- 3. több lehetséges útvonal esetén a legrövidebbet akadályok- kal torlaszoljuk el oly módon, hogy a kerülő utak közül az kal torlaszoljuk el oly módon, hogy a kerülő utak közül az állat hol az egyiket, hol a másikat kénytelen igénybe venni állat hol az egyiket, hol a másikat kénytelen igénybe venni (részleteiben kitapasztalja az egész elrendezést), torlaszok (részleteiben kitapasztalja az egész elrendezést), torlaszok eltávolítása után rögvest a legrövidebb úton jut el az eledel- eltávolítása után rögvest a legrövidebb úton jut el az eledel- hez (olyan úton, amelyre nézve eddig egyáltalán nem kapott hez (olyan úton, amelyre nézve eddig egyáltalán nem kapott megerősítést); „start” és „cél” felcserélés esetén is az első megerősítést); „start” és „cél” felcserélés esetén is az első futást követően megérti a dolgot, ezután hibátlanul közleke- futást követően megérti a dolgot, ezután hibátlanul közleke- dik; dik;  kognitív térkép: a külvilág térbeli elrendezésének egy belső,  kognitív térkép: a külvilág térbeli elrendezésének egy belső, mentális reprezentációja, ami megerősítés híján is nélkülözi a mentális reprezentációja, ami megerősítés híján is nélkülözi a téri viszonyokat. téri viszonyokat.

19 Szociális tanulás jellemzői (1) A tanulás révén bekövetkező viselkedésváltozás más sze- mélyekkel történő interakciókból ered. mélyekkel történő interakciókból ered. A személyiség egész fejlődését átfogó folyamat  benne a Az egyén társadalmi jellege bontakozik ki  szocializáció (társadalmiasodás). (társadalmiasodás). Szocializáció: a társadalomba való beilleszkedés folyamata. A szocializáció pszichológiai szempontból a személyiség- fejlődés társadalmi vetülete. fejlődés társadalmi vetülete. Legfőbb közege az ún. mikromiliő  aminek a közvetítésé- sével jut el a társadalmi hatás az egyénhez. sével jut el a társadalmi hatás az egyénhez. A szociális tér bővülésével a hatást gyakorló személyek száma egyre nő. száma egyre nő. A szocializáció eszköze a kommunikáció.

20 Szociális tanulás jellemzői (2)  A szociális tanulás elméletének úttörője: A. Bandura (1977)  Inger (I) – kognitív faktor/”organizmus faktor” (O) – válasz (R)  Organizmus faktor = mindazon jellegzetességek, amely az e- gyedet individuumá tesz; ez az a faktor, amely meghatározza a gyedet individuumá tesz; ez az a faktor, amely meghatározza a környezetre való egyedi reakciókat. környezetre való egyedi reakciókat.  Az individuális viselkedés a környezet és az egyed közötti köl- csönhatás eredménye.  Sokfajta viselkedést elsajátíthatunk anélkül, hogy direkt mege- rősítése megtörténne.  A viselkedés függ: a szituációtól, az átélt szituáció jelentősé- től (krízis helyzet), a múltban lezajlott hasonló magatartások megerősítésétől, hasonló esetekben mások tevékenységének megerősítésétől, hasonló esetekben mások tevékenységének megfigyelésétől. megfigyelésétől.

21 A szociális tanulás módjai (1) Utánzás:  nem tudatos, nem szándékos;  az empátia talaján fejlődik ki (beleélés eszköze az után- mozgás; akaratlanul is azt csinálja, amit a környezete); mozgás; akaratlanul is azt csinálja, amit a környezete);  csecsemőkorban: cirkuláris reakció és nem késleltethető;  1,5-2 éves kortól: késleltetett utánzás (kialakult emlékkép alapján). alapján).Modellkövetés:  kezdetben nem tudatos, válogatás nélkül kiterjed környe- zetének gyakran látott személyeire, a késői gyermekkor- zetének gyakran látott személyeire, a késői gyermekkor- ban és a felnőttkorban már tudatos modellkövető viselke- ban és a felnőttkorban már tudatos modellkövető viselke- dés; dés;  legfőbb indítékai: szeretetkapcsolat vagy a szerepirigység vagy a szociális hatalom vagy a másik sikere, jutalma vagy a szociális hatalom vagy a másik sikere, jutalma (empatikus utánzás); (empatikus utánzás);

22 A szociális tanulás módjai (2)  jutalmazás és a büntetés szerepe;  cél a sikeres viselkedés. Azonosulás (identifikáció):  óvódás- és iskoláskorban a gyermek akaratlanul, spontán módon veszi át az érzelmileg jelentős személyek viselke- désmódját, elvárásait; désmódját, elvárásait;  serdülő- és ifjú-, valamint felnőttkorban már döntő a tuda- tosság és a szándékosság;  cél a modellül választott személyhez fűződő viszony fenn- tartása; tartása;  az egyén hisz az átvett véleményekben, értékekben, csele- kedetekben;  a viselkedést nyíltan és belsőleg is elfogadja, s a befolyá- soló személy távollétében is tanúsítja;

23 A szociális tanulás módjai (3)  létezik negatív identifikáció is. Belsővé tétel (interiorizáció):  a szociális tanulás legmagasabb szintje, ráépül az előző szintekre; szintekre;  serdülő- és ifjú-, valamint felnőttkor döntő tanulási módja;  az egyén azért fogadja el egy másik személy befolyását, mert az egybevág saját belső értékrendszerével; mert az egybevág saját belső értékrendszerével;  az ilyen viselkedés fokozatosan függetlenedik a külső for- rástól, beépül a személyiségbe, értékrendszerének részé- vé válik;  az erkölcsi normák, szokások, értékek, a „lelkiismeret” ki- alakulása ilyen mechanizmussal magyarázhatók. alakulása ilyen mechanizmussal magyarázhatók.


Letölteni ppt "Tanulás. Ajánlott irodalom Atkinson – Hilgard (2005): Pszichológia Osiris Könyvkiadó, Budapest – (257-291.o.) Osiris Könyvkiadó, Budapest – (257-291.o.)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések