Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Programozás módszertan I. 10.B Tanítási órák anyaga.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Programozás módszertan I. 10.B Tanítási órák anyaga."— Előadás másolata:

1 Programozás módszertan I. 10.B Tanítási órák anyaga

2 1.Informatikai, programozási alapfogalmak 1.1. Informatikai alapfogalmak átismétlés A kódolás fogalma, kódrendszerek, az ASCII kódrendszer A számítógépes adatábrázolás, adatok tárolása, fix és lebegőpontos adatábrázolás 1.2. Átszámítás kettes, tízes és tizenhatos rendszerben Az adattárolás fajtái és jellemzői

3 1.1. Informatikai alapfogalmak átismétlése A személyi számítógép felépítése: aritmetikai és logikai egység (CPU alapegysége) vezérlő egység (CPU alapegysége) memória beviteli egység kiviteli egység A számítógép működésének alapelvei: Soros működésű Kettes számrendszer használata Belső memória alkalmazása Tárolt programozás elve Univerzális gép

4 A gépek az adatfeldolgozást teljesen elektronikusan végzik. A megoldandó matematikai problémákat a lehető legegyszerűbb lépésekre fel kell bontani, ami sok esetben az elvégzendő műveletek összeadások sorozatára vezethető vissza. Az alkalmazott elektromos eszközök miatt a kettes számrendszert használják. Alan Mathison Turing ( ) munkássága alapján tudjuk, hogy ha egy gép képes néhány alapművelet elvégzésére, akkor összetett műveletek elvégzésére is képes. A számítógépen belül a műveletek végrehajtásának irányításáért a központi műveletvezérlő egység a felelős= CPU (Central Processing Unit).

5 Az adatok és az utasítások a belső memóriában helyezkednek el. A CPU innen veszi a soron következő utasítást, a hozzá tartozó adatokat és a művelet eredményeit ide helyezi el. A nagyobb mennyiségű adatok tárolására külső tárolóeszközt használnak. Lényegében a fentieket írta le Neumann János ( ) 1945-ben az ENIAC számítógép megépítésével kapcsolatos tapasztalatok összegzésében, amely leírás a tervezés alatt álló EDVAC számítógép teljes leírását adta. Ezeknek az elvárásoknak megfelelő gépeket nevezik Neumann elvű számítógépeknek. információ= felvilágosítás, hír, értesülés, adat, új ismeret adó= az információ forrása

6 vevő= az üzenet valamilyen jelkészletből áll, majd ezeket a jeleket az adó valamilyen információhordozóra bízza, és küldi az üzenet címzettjének kódolás= azt a folyamatot, amikor az adó az üzenetet a szállításhoz átalakítja dekódolás= az a folyamat amikor a vevő visszaalakítja a jeleket információs folyamat= az adatgyűjtési és feldolgozási eljárások együttese adat= betűk, számok, jelek és azok kombinációi

7 Az adattárolás egységei: -a szg. minden adat végső formája nullákból és egyesekből álló számsorozat, bitsorozat -az adattárolás alapegysége a bit -a szg. legkisebb tároló egysége a 8 bináris számjegy elhelyezésére alkalmas bájt (byte) egy bájton 2 8, azaz 256 bitsorozat helyezhető el -az 1 byte kis adatmennyiséget jelöl, ezért szükség van különböző váltószámok bevezetésére: Adattárolásra használatos tárolókapacitási mértékegységek: 1KB= 1024 byte= 2 10 byte 1MB= 1024 KB= 2 20 byte 1GB= 1024 MB= 2 30 byte 1TB= 1024 GB= 2 40 byte

8 -karakterek= számjegyek, betűk, írásjelek, speciális jelek A karakterek számítógépes ábrázolására bináris kódokat alkalmaznak. Az ábrázolandó karakterek száma nem haladhatja meg a 256-ot (2 8 ) 1 karakter tárolására elég 1 byte. Az egész világon egységesnek kell lennie ennek az összerendelésnek, ezért bevezettek egy szabvány kódrendszert, az ASCII kódrendszert 1963-ban. ASCII= American Standard Code for Information Interchange ( amerikai szabványos információcsere kódrendszer ) 256 karaktert tartalmaz és 1 karaktere 1 byte- on tárolható. Tartalmazza a számjegyeket, betűket, jeleket, írásbeli-, műveleti-, vezérlő jeleket, görög abc betűit, táblázatkészítő karaktereket, nemzeti karaktereket.

9 1.2. A számítógépes adatábrázolás, adatok tárolása, fix és lebegőpontos adatábrázolás A szg.– en kétféle módon tárolják az adatokat: - gépi számábrázolás =a számok műveletvégzésre alkalmas formájú tárolás - szöveg kódolt ábrázolása= a tetszőleges betűkből, számokból, jelekből álló információ A szg.- en kétféle számtípust különböztetünk meg: egész és valós A szg. a műveletvégzés megkönnyítésére a matematikában, megszokott alaktól eltérő módon tárolja az egész és a valós számokat.

10 Az alábbi táblázatban a bináris- hexadecimális- decimális számrendszerek közötti konverziót mutatjuk be: Bináris Hexadecimális Decimális szám szám szám

11 1010A B C D E F15

12 Átszámítás kettes, tízes és tizenhatos rendszerben (10) (2): Pl. 129= Gyakorlatok: 1) ) ) )

13 (2)(10): Pl.: = = 146 Gyakorlatok: (2) (16): Pl. : = 2A A 1 Gyakorlatok :

14 (16) (2): Pl.: 2A1= A1 = Gyakorlatok: 1. F A6 4. 7ED

15 a)Egész számok ábrázolása Fixpontos vagy egész ábrázolás A negatív számok ábrázolására többnyire a kettes koplemensképzés (nullára történő kiegészítés) módszerét alkalmazzuk. A negatív számokat azonos módon kezelhetjük a pozitívokkal, az át- és visszaírás ugyanúgy történik, valamint a kivonás műveleténél nem kell a nagyságrendekkel foglalkozni. A komplemensképzés azt jelenti, hogy a bináris szám minden jegyét átfordítjuk a másik bináris jegyre: pl Tárolás módja: pl lépés: a 27- et átváltjuk a kettes számrendszerbe tehát: 27 (2) = Hogy a jegyek száma a tárolási mód miatt byte- nyi méretű legyen, vezető nullákkal kell kiegészíteni a számot 8 jegyűre: 27=

16 A 27= komplemense: lesz. 2. lépés: a számhoz hozzá kell adni még 1-et, így alakul ki a kettes komlemens alak: a -27 mint negatív szám így kerül be a memóriába Az előjeles egész számok a következő formában kerülnek a memóriába, és visszaírásnál is így értékeli ki a szg. a tartalmat: - pozitív szám: 0 előjel bit, majd a szám bináris jegyei - negatív szám: 1 előjel bit, majd a szám kettes komplemens alakban.

17 Pl = (2) = vezető nullákkal kiegészítve: (2) = vezetőnullákkal kiegészítve: komplemense= = , így 113+(-54)=

18 b) Lebegőpontos ábrázolás A valós számokat úgynevezett lebegőpontos formában ábrázolja a számítógép. Ehhez a számot kettes normál alakra kell hozni, ami azt jelenti hogy a kettedes törtet 0 és 1 közé eső számmá írjuk át, a kettő megfelelő hatványával szorozva, hogy az értéke ne változzon. Az első rész lesz a mantissza, míg a kettő megfelelő hatványa lesz a karakterisztika. Az ábrázolás a következő módon történik: -az első bitet itt a szám előjeleként kezeljük, 0 a pozitív, 1 a negatív értéket jelenti.

19 -ezt követi a karakterisztika 7 biten, torzítva ábrázolva. A torzítás a negatív kitevők miatt szükséges, és 64 (= ) hozzáadását jelenti a tényleges karakterisztikához. Így a negatív kitevőkkel nem kell többet foglalkoznunk külön. A karakterisztika így -64 és 63 közötti érték lehet. -a harmadik részt a mantissza kettedes vessző utáni jegyeivel töltjük fel. Ha az rövidebb, akkor az üres helyeket 0- val töltjük fel Pl. ábrázoljuk et lebegőpontos számábrázolással 32 biten 1. lépés: a számot át kell váltani kettes, majd tizenhatos számrendszerbe 1384 (10) = (2) =568 (16)

20 2. lépés: képezzük a szám normál alakját, ami: 0,568 (16) * lépés: -határozzuk meg a karakterisztikát: kitevő = 3, karakterisztika 64+3=67, ezt a kettes számrendszerbe felírva kapjuk számot, ami a karakterisztika -a mantisszához az számot kell binárisan felírni 24 biten, a szám végét 0- val egészítjük ki. -mivel a szám negatív, így az előjelbit értéke 1

21 -az eredmény: Előjel bit karakte risztika mantissza

22 Gyakorlatok: Ábrázoljátok fix és lebegőpontosan:


Letölteni ppt "Programozás módszertan I. 10.B Tanítási órák anyaga."

Hasonló előadás


Google Hirdetések