Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

SZABVÁNYOK Spiegel István OMMF2009. 2 Előadás vázlata I.Szabványokról általánosan II.Magyar előírások a szabványokról III. Szabványok a munkavédelemben.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "SZABVÁNYOK Spiegel István OMMF2009. 2 Előadás vázlata I.Szabványokról általánosan II.Magyar előírások a szabványokról III. Szabványok a munkavédelemben."— Előadás másolata:

1 SZABVÁNYOK Spiegel István OMMF2009

2 2 Előadás vázlata I.Szabványokról általánosan II.Magyar előírások a szabványokról III. Szabványok a munkavédelemben IV.Jogszabály és szabvány összehasonlítása, szabvány angolul V. Információs források

3 3 I. Szabványokról általánosan

4 4 Szabvány fogalma (1995. évi XXVIII. Törvény a nemzeti szabványosításról) 4. § (1) A szabvány elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb.

5 5 Szabványosítás előnyei Rendeltetésszerű használatra való alkalmasság: elsősorban termékszabványok, amelyek a használatra való alkalmasság főbb kritériumait tartalmazzák (rugóacélok). Kompatibilitás: az összetartozó, egymáshoz csatlakozó termékek méreteinek, teljesítményeinek összehangolása (tengelycsap és csapágy). Csereszabatosság: különböző gyártók termékei egymással helyettesíthetők. A termék nemzetközi elterjedését teszi lehetővé (villanyégő). Termékvédelem: a termékek állagmegóvása megfelelő csomagolási, tárolási, szállítási, kezelési és karbantartási feltételek biztosításával (szállítási feltételek). Kölcsönös megértés: egységes kifejezések és azok értelmezése (műszaki rajz, ISO 9000)

6 6 Szabványosítás előnyei (folytatás) Azonosíthatóság: a szabvány alapján végzett tevékenységek ellenőrizhetők és egymással összemérhetők (ISO 9001 Minőségirányítási rendszerek) Vizsgálatok: csak az azonos módon elvégzett vizsgálati eredmények hasonlíthatóak össze egymással (fémek szakítóvizsgálata). Választékrendezés: gazdaságos méretsorok kialakítása oly módon, hogy azokkal széleskörű vevői igényeket lehessen kielégíteni (csavarok). Biztonság: alapvető követelmény, hogy a termék ne veszélyeztesse a fogyasztó személyi biztonságát, egészségét és vagyonát (érintésvédelem). Környezetvédelem: a termékek és azok működése ne károsítsa a természetet, ami társadalmi érdek (zöld kártya)

7 7 A szabványok fajtái A szabványok fajtái –alapszabvány –terminológiai szabvány –vizsgálati szabvány –termékszabvány –módszertani szabvány –szolgáltatási szabvány –interfész szabvány

8 8 Nemzetközi szabványügyi szervezetek ISO: Nemzetközi Szabványügyi Szervezet, IEC: Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság. Európai szabványügyi szervezetek: CEN: Európai Szabványügyi Bizottság, CENELEC: Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság, ETSI: Európai Távközlési Szabványügyi Intézet.

9 9 Európai szabványosítási szervezetek – általuk kiadott szabványok CEN (Comité Européen de Normalisation) az unión belül érvényes szabványokat bocsátja ki a tagországok egyetértésével EN (európai szabvány), HD (harmonizált dokumentum) és ENV (európai előszabvány) jelzésekkel. CENELEC (Comité Européen de Normalisation Électrotechnique) az EN jelzésű villamos ipari szabványokat adja ki. ETSI (Eurpean Telecommunications Standards Institute) Az ETS jelzésű távközlési szabványokat bocsátja ki.

10 10 Szabványjelek ISO Nemzetközi szabvány EN Európai szabvány MSZ EN Európai Uniós szabvány honosítása. MSZ ISO Nemzetközi szabvány honosítása. MSZ IEC Nemzetközi szabvány honosítása. MSZ EN ISO Olyan nemzetközi szabvány, amit az unió is elfogadott.

11 11 Néhány ország nemzetközi szabványjele ASA USA ANSI USA API, SAE USA (olajok) ASTM USA (anyagvizsgálat) BS Nagy Britannia DIN Németország NF Franciaország UNI Olaszország JIS Japán ÖNORM Ausztria

12 12 Szabványok Európai szabványokat elfogadja: CEN- Európai Szabványügyi Bizottság CENELEC- Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság ETSI- Európai Távközlési Szabványügyi Intézet Tagállami bevezetés szüks.: EN  MSZ EN  ; ISO  EN ISO  MSZ EN ISO

13 13 A szabványok kapcsolódása. Amennyiben a magyar szabvány megegyezik valamely nemzetközi szabvánnyal, akkor annak a szabványosítási szervezetnek a betűjele is szerepel a szabványban.

14 14 Magyar szabványok hivatalos jelölése a nemzeti jel MSZ a megkülönböztető sorszám 63 egy szabványon belüli szabvány 63-1 a kibocsátás éve :1985 Ágazati szabvány jelölése: MSZ :1990

15 15 ÚJ MEGKÖZELÍTÉS 85/c 136/01 Tanácsi Határozat a technikai harmonizációval és a szabványokkal kapcsolatos új megközelítésről május 7., OJ, c267, VI. 04.) – A jogszabályok összehangolása az EU Alapszerzõdésén alapuló irányelvek útján lényeges biztonsági követelmények (vagy egyéb közérdekû követelmények) összehangolására korlátozódik, olyanokéra, amelyeket a piacra kerülõ terméknek ki kell elégítenie, és ennek alapján az ilyen terméknek szabad mozgást kell élveznie az egész Közösség területén. – Azoknak a mûszaki elõírásoknak a kidolgozását, amelyekre azért van szükség, hogy olyan termékek kerüljenek elõállításra és piacra, amelyek kielégítik az irányelvekben meghatározott lényeges követelményeket, figyelembe véve ugyanakkor a technika mindenkori állását, a szabványosítás terén illetékes szervezetekre kell bízni. – Ez utóbbi mûszaki elõírások nem kötelezõek, megtartják „önkéntes szabvány” státusukat. – Ugyanakkor azonban a nemzeti hatóságok kötelesek elismerni, hogy a harmonizált szabványok (vagy átmenetileg nemzeti szabványok) szerint gyártott termékekre nézve fel kell tételezniük ezek megfelelését az irányelvekben meghatározott „lényeges követelmények”-nek.

16 16 Harmonizált szabvány fogalma Európai Bizottság által az június 22-ei, 98/34/EK irányelv alapján kidolgozott szabványok. A szabvány és valamely irányelv egy vagy több előírása – mint követelmény(ek) – közötti összhangot már a szabvány kidolgozásánál figyelembe vették. Harmonizált szabvány pl. MSZ EN sorozat (Gépirányelv) Nem harmonizált szabvány pl. MSZ EN Z (tájékoztatás) mellékletben kerül közlésre. Harmonizált szabvány: irányelvben megfogalmazott követelmények teljesítését segíti elő Minden harmonizált szabvány európai szabvány, de nem minden európai szabvány harmonizált szabvány

17 17 II. Magyar előírások a szabványokról

18 évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról 4. § (1) A szabvány elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb. 6. § (1) A nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes. (2) Műszaki tartalmú jogszabály hivatkozhat olyan nemzeti szabványra, amelynek alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy az adott jogszabály vonatkozó követelményei is teljesülnek. 16. § Az MSZT szervei: a) a közgyűlés, b) a Szabványügyi Tanács, c) a nemzeti szabványosító műszaki bizottságok, d) a pénzügyi ellenőrző bizottság, e) az ügyintéző szervezet.

19 19 SZABVÁNYOK ÖNKÉNTES ALKALMAZÁSA Nemzeti szabványosításról szóló évi XXVIII. törvény értelmében [6. § (1)] a nemzeti szabványok alkalmazása önkéntes

20 20 A nemzeti szabvány alkalmazása az egyes időszakokban A nemzeti szabvány alkalmazása az egyes időszakokban 19/1976. (VI. 12.) MT rendelet (kötelező) 78/1998. (XI. 16.) MT rendelet (kötelező) 42/1994. (III. 25.) Korm. rendelet (önkéntes, de lehet kötelező) évi XXVIII. törvény alapszövege (önkéntes, de lehet kötelező) évi XXVIII. törvény alapszövege (önkéntes) AZ ÖNKÉNTES SZABVÁNYOK EGY MEGFELELŐ, LEHETSÉGES, DE NEM KÖTELEZŐ MŰSZAKI MEGOLDÁST KÍNÁLNAK.

21 21 A helyiségek természetes és mesterséges megvilágítása A helyiségek természetes és mesterséges megvilágítása 8. § (1) Lehetőség szerint biztosítani kell a munkahelyeken az egészséges és biztonságos munkavégzéshez elegendő természetes fényt, továbbá a munkavégzés jellegéhez és körülményeihez igazodó mesterséges megvilágítást. (2) Azokon a munkahelyeken, ahol állandó munkavégzés folyik, a munkavégzés jellegének és körülményeinek, a helyiség rendeltetésének és az ott végzett tevékenységnek megfelelő világítást kell biztosítani. A világítás mennyiségi, minőségi jellemzőit nemzeti szabvány határozza meg.

22 22 A szabványosítás célja (1995. évi XXVIII. törvény) A törvény szerint a nemzeti szabványosítással elő kell segíteni: az általános és ismételten alkalmazható eljárások, műszaki megoldások közrebocsátásával a termelés korszerűsítését, a szolgáltatások színvonalának javítását, a nemzetgazdasági igények érvényesítését a nemzetközi és az európai szabványosítási tevékenységben, a kereskedelem műszaki akadályainak elhárítását, a műszaki fejlesztés eredményeinek széleskörű bevezetését, az élet, az egészség, a környezet, a vagyon, a fogyasztói érdekek védelmét és a biztonságot, a megfelelőség tanúsítás követelményrendszerének kialakítását, a hazai termékek és szolgáltatások nemzetközi elismertetését.

23 23 III. Szabványok a munkavédelemben

24 24 Mvt szabvány 11. § A munkavédelem alapvető szabályait e törvény, a részletes szabályait e törvény felhatalmazása alapján a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által kiadott és más külön jogszabályok, az egyes veszélyes tevékenységekre vonatkozóan a feladatkörében érintett miniszter rendeletével hatályba léptetett szabályzatok (a továbbiakban: Szabályzat) tartalmazzák. Munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül a nemzeti szabványosításról szóló jogszabály figyelembevételével a munkavédelmi tartalmú nemzeti szabvány annyiban, hogy a magyar nyelvű nemzeti szabványtól különböző megoldás alkalmazása esetén a munkáltató köteles - vitás esetben - annak bizonyítására, hogy az általa alkalmazott megoldás munkavédelmi szempontból legalább egyenértékű a vonatkozó szabványban foglalt követelménnyel, megoldással.

25 25 Szabvány szerint Nem szabvány szerint Jogszabályi követelmény teljesül Egyenértékűség igazolása Nem egyenértékű Nem teljesül a jogszabályi követelmény Nem szabvány szerint

26 26 Mvt szabvány (folytatás) 23. § (1) A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni a veszélyes technológiát és a 21. § (2) bekezdésében meghatározott veszélyes munkaeszközt, továbbá azt a munkaeszközt, amelynek időszakos biztonsági felülvizsgálatát jogszabály, szabvány, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos üzemeltetésre, használatra vonatkozó dokumentáció előírja. Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot - kivéve a veszélyes technológia esetét - szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy (munkabiztonsági szaktevékenység) vagy külön jogszabályban erre feljogosított személy, illetve erre akkreditált intézmény végezheti. A veszélyes technológia vizsgálatát szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy végezheti. 47. § A munkavégzésre, a munkafolyamatokra, a munkahelyre, a technológiára, a munkaeszközre, az egyéni védőeszközre és a védőitalra vonatkozó részletes előírásokat külön jogszabály, Szabályzat (11. §) és szabvány tartalmazza.

27 27 MSZ EN ISO :2004 Gépek biztonsága. Alapfogalmak, a kialakítás általános elvei. 1. rész: Fogalom meghatározások, módszertan. –az A típusú szabványok (a biztonsági alapszabványok) azokat az alapfogalmakat, kialakítási elveket és általános szempontokat tartalmazzák, amelyek minden gépre alkalmazhatók; –a B típusú szabványok (a biztonsági csoportszabványok) egy biztonsági szempontot vagy a biztonsági berendezés egy olyan fajtáját tárgyalják, amelyek a gépek egy nagyobb csoportjához használhatók: a B1 típusú szabványok meghatározott biztonsági szempontokra (pl. a biztonsági távolságokra, a felületi hőmérsékletre, a zajra) vonatkoznak; a B2 típusú szabványok a biztonsági berendezésekre (pl. a kétkezes kapcsolásra, a reteszelő-berendezésekre, a nyomásra érzékeny berendezésekre, a védőburkolatokra) vonatkoznak; –a C típusú szabványok (a gép biztonsági szabványai) részletes biztonsági követelményeket tartalmaznak egy meghatározott gépre vagy a gépek egy meghatározott csoportjára. Ez a szabvány A típusú szabvány. Amikor egy C típusú szabvány eltér az e szabvány 2. részében vagy egy B típusú szabványban tárgyalt egy vagy több intézkedéstől, akkor a C típusú szabvány elsőbbséget élvez.

28 28 Gépekre vonatkozó harmonizált szabványok osztályozása

29 29 MSZ EN 414:1994 Gépek biztonsága. A biztonsági szabványok tartalmi és alaki követelményei 5.4. A veszélyek és a veszélyhelyzetek azonosítása Az A. mellékletben található jegyzék figyelembe­vételével: a) Azoknak a veszélyeknek az azonosítása, amelyeket csupán a gép okozhat (lásd az EN fejezetét). b) Azoknak a veszélyes tereknek és üzemi körül­ményeknek az azonosítása, amelyek valami­lyen veszélyt okozhatnak. c) Azoknak a helyzeteknek az azonosítása, amelyek olyan veszélyekhez vezethetnek, amelyek sérülést vagy egészségkárosodást okozhatnak (lásd az EN fejezetét) Az egyes veszélyek okozta kockázat értéke (Lásd az EN fejezetét és az EN... "Gépek biztonsága. Kockázatértékelés" című szabványt) Az EN... "Gépek biztonsága. Kockázatértékelés" című szabvány előírásai a következők: a) Meg kell becsülni, hogy milyen nagy a sérülés vagy egészségkárosodás bekövetkezésének valószínűsége (lásd az EN szakaszának a) pontját). b) Értékelni kell a sérülés vagy az egész­ségkárosodás előre látható súlyosságát (lásd az EN szakaszának b) pontját). c) Azonosítani és elemezni kell azokat a műszaki és emberi tényezőket, amelyek befolyásolják a kockázatot.

30 30 MSZ EN 414:1994 Gépek biztonsága. A biztonsági szabványok tartalmi és alaki követelményei

31 31 MSZ EN 414:1994 Gépek biztonsága. A biztonsági szabványok tartalmi és alaki követelményei

32 32 MSZ EN 414:1994 Gépek biztonsága. A biztonsági szabványok tartalmi és alaki követelményei

33 33 IV. IV. Jogszabály és szabvány összehasonlítása, szabvány angolul

34 34 Jogszabály és szabvány összehasonlítása FeladatJogszabálySzabvány KészítésJogszabállyal feljogosított szervezetElismert szabványosító szervezet vagy testület KihirdetésSzerv hivatalos lapjában Elismert szabványosító szervezet vagy testület hivatalos lapjában AlkalmazásKötelezőNem kötelező Technika állásának figyelembe vételeNem feltétel, de célszerűFeltétel KözmegegyezésNem feltételFeltétel

35 35 Folyamatos működésű anyagmozgató berendezések. Biztonsági követelmények. Általános előírások (MSZ ISO 1819:1998) Biztonsági előírások három fejezetből állnak: -Előállítás (tervezés és gyártás) -Telepítés (elrendezés, helyszíni szerelés, üzembe helyezés) -Felhasználás (üzemeltetés és karbantartás)

36 36 MSZ szabvány angolul Mvt. 11. § Munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül a nemzeti szabványosításról szóló jogszabály figyelembevételével a munkavédelmi tartalmú nemzeti szabvány annyiban, hogy a magyar nyelvű nemzeti szabványtól különböző megoldás alkalmazása esetén a munkáltató köteles - vitás esetben - annak bizonyítására, hogy az általa alkalmazott megoldás munkavédelmi szempontból legalább egyenértékű a vonatkozó szabványban foglalt követelménnyel, megoldással.

37 37 V. Információs források Szabványügyi Közlöny Szabványügyi Közlöny Internet Internet

38 38 Internet hozzáférés munkavédelmi információhoz (folytatás) Szabványcímek elérhetőségének lépései: Szabványjegyzék Előfizetéses interaktív szabványjegyzék (Szabványkatalógus) Ingyenes termékkatalógus (terméklista) - hivatkozási szám vagy cím szerint* - ICS szerinti keresés 13. Környezet, Egészség. Biztonság. Munkavédelem Gépek Védőberendezések (EVE)

39 39 HARMONIZÁLT SZABVÁNYOK BEVEZETÉSÉNEK HELYZETE

40 40 Hatósági felügyelet, illetve vizsgálat alá tartozó munkaeszközök

41 41 A munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszere (MEBIR) az MS 28001:2003 bevezetéséhez MSZ 28002:2009

42 42 MSZ Tervezés A szervezetnek eljárás(ok)at kell kialakítania, bevezetnie és fenntartania a veszélyek folyamatos felismerésére, a kockázatok értékelésére, és a szükséges kockázat kézben tartásának meghatározására.

43 Tervezés Veszélyazonosítás, kockázatértékelés és a kockázat kézben tartásának meghatározása Az MSZ szövege A szervezetnek eljárás(ok)at kell kialakítania, bevezetnie és fenntartania a veszélyek folyamatos felismerésére, a kockázatok értékelésére, és a szükséges kockázat kézben tartásának meghatározására. A veszélyazonosítási és kockázatértékelési eljárás(ok)nak figyelembe kell venniük: a)a rutin- és a nem rutintevékenységeket; b)a munkahelyen előforduló összes személy tevékenységét (beleértve az alvállalkozókat és látogatókat is); c)az emberi viselkedést, képességeket és más humán tényezőket; d)azokat a (munkahelyen) kívülről származó azonosított veszélyeket, amelyek a szervezet felügyelete alatt lévő, munkahelyen belüli személyek egészségére és biztonságára káros hatással lehetnek; e)a munkahely környezetében, a szervezet szabályozása alatt álló munkával kapcsolatos tevékenységből keletkező veszélyeket; 1. MEGJEGYZÉS: Lehet, hogy az ilyen veszélyeket helyesebb környezeti tényezőként értékelni. f)a munkahelyen található infrastruktúrát, berendezéseket, anyagokat, függetlenül attól, hogy a szervezet vagy valaki más bocsátotta ezeket rendelkezésre; g)a szervezetben, annak tevékenységében vagy anyagaiban végrehajtott és tervezett változásokat; h)a MEBIR módosításait, beleértve az ideigleneseket is, és azok hatásait a működésre, a folyamatokra és a tevékenységre; i)bármilyen a veszélyelemzésre vonatkozó alkalmazandó jogszabályi kötelezettséget és a szükséges szabályozások bevezetését (lásd a szakasz megjegyzését is); j)a munkaterületek, a folyamatok, üzembe helyezések, a gépek/berendezések, a működtetési eljárások és a munkaszervezés megtervezését, beleértve ezek hozzáigazítását az emberi képességekhez.

44 44 MSZ 28001:2003

45 45 MSZ E célok eléréséhez a szervezet tervezze meg, mit fognak mérni, hol és mikor mérjék,milyen mérési módszereket használjanak, és milyen felkészültségi követelmények szükségesek azoknak a személyeknek, akik a méréseket el fogják végezni (lásd a szakaszt). Azért, hogy a forrásokat a legfontosabb mérésekre irányítsák, a szervezet határozza meg a folyamatok jellemzőit és a mérhető tevékenységeket, továbbá azokat a méréseket, amelyek a leghasznosabb információkat adják. Szükséges, hogy a szervezet a teljesítmény mérésére és a figyelemmel kísérésére eljárás(oka)t hozzon létre, annak érdekében, hogy megvalósuljon a mérésekben a következetesség, és hogy fokozza a kapott adatok megbízhatóságát.


Letölteni ppt "SZABVÁNYOK Spiegel István OMMF2009. 2 Előadás vázlata I.Szabványokról általánosan II.Magyar előírások a szabványokról III. Szabványok a munkavédelemben."

Hasonló előadás


Google Hirdetések