Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

JOGI ALAPISMERETEK A JOGSZABÁLY FOGALMA. TÁRSADALMI EGYÜTTÉLÉS  Feltétele és nélkülözhetetlen kerete a szabályozottság,  Magatartási szabályok megjelenése,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "JOGI ALAPISMERETEK A JOGSZABÁLY FOGALMA. TÁRSADALMI EGYÜTTÉLÉS  Feltétele és nélkülözhetetlen kerete a szabályozottság,  Magatartási szabályok megjelenése,"— Előadás másolata:

1 JOGI ALAPISMERETEK A JOGSZABÁLY FOGALMA

2 TÁRSADALMI EGYÜTTÉLÉS  Feltétele és nélkülözhetetlen kerete a szabályozottság,  Magatartási szabályok megjelenése, kezdeti szabályok: tabuk

3 NORMARENSZEREK  Szokásjogi normák  Erkölcsi normák  Vallási normák  Politikai normák  Technikai normák  Egyes foglalkozások szakmai szabályai

4 A normarendszerek egymásra hatása  A normarendszerek, illetőleg a különböző normák egymás hatását erősíthetik - a foglalkozás íratlan szabályai és a jog - erkölcs és jog (az adott magatartást mindegyik elfogadja vagy tiltja)

5 A TÁRSADALMI NORMÁK JELLEMZŐI  Általánosan követendők (mindenkire nézve)  Feltételezi az adott magatartás ismételtségét  Általánosít  Megsértésük szankcióval jár

6 A társadalmi normák megoszlása hatásuk szerint  Vertikális = alá-fölé rendeltségi viszonyban (Pl. ügyrend, utasítás, szervezeti,- működési szabályzat stb.)  Horizontális = jogszabály (alá-fölé rendeltségtől független)

7 A JOG FOGALMA  Magatartásszabály  A jogszabályban testet öltő magatartásszabályok elvontak, azokat az állami szervek alkotják vagy a szabályhoz állami kényszert kapcsolnak  Betartásuk általánosan kötelező  A szabályok érvényesülését az állam végső soron kényszerrel biztosítja

8 A JOG  A társadalom bizonyos fejlettségi fokán jött létre  A társadalom irányításának legfontosabb eszköze  Az állam hatalmi privillégiuma  Átfogja a társadalom működésének alapvető és lényeges oldalait

9 AZ ÁLLAM HATALMI PRIVILLÉGIUMA AZ ÁLLAMI SZERVEK RENDSZERE  Országgyűlés  Köztársasági elnök  Kormány (Miniszterelnök, Miniszterek)  Alkotmánybíróság  Legfelsőbb Bíróság elnöke (bírói szervezet)  Legfőbb ügyész (ügyészi szervezet)  Állami számvevőszék  Országgyűlési Biztos  Helyi önkormányzatok

10 ORSZÁGGYŰLÉS  legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerv, az államszervezet csúcsa  kizárólagos törvényhozó hatalom  az állampolgárok képviselőiből áll (akiket a szavazati joggal rendelkező állampolgárok négyéves időtartamra választanak meg)  működésük a szabad mandátum elvén alapul ( nem hívhatók vissza és tevékenységükben nem utasíthatók)

11 Az Országgyűlés Operatív hatáskörrel nem rendelkezik, irányítási eszköze - a törvényhozás és - a végrehajtó hatalom ellenőrzése

12 Az Országgyűlés hatásköre  Törvényhozás: Alkotmány, kétharmados és feles törvények (államháztartási mérleg, költségvetés, kormányprogram elfogadása, nemzetközi szerződések megkötése, hadi állapot kinyilvánítása, békekötés)  Választás (Ke., Me., Ab., Ogy. Bizt., ÁSZ.elnöke, LB. elnöke, LÜ.

13 Helyi államhatalom irányába A képviselő testület feloszlatása Feltétele: -az Alkotmánnyal ellentétes működés, - a Kormány javaslata, - az Ab. Előzetes véleménye

14 DÖNTÉSI HATÁSKÖRE  Megyék területe, neve, székhelye  Megyejogú várossá nyilvánítás  Fővárosi kerületek kialakítása  Közkegyelem

15 Köztársasági elnök  Államfő  A nemzet egységének kifejezője  Az államszervezet működésének őre  A fegyveres erők főparancsnoka  Kiegyensúlyozó szerepe van az Ogy. és a Korm. között, de hatáskörüket nem veheti át.

16 A köztársasági elnök hatalmának korlátai  Jogalkotói jogkörrel nem rendelkezik  Intézkedései jelentős részéhez a miniszterelnök vagy az illetékes miniszter ellenjegyzése szükséges. Ez alól kivétel: - választás időpontjának kitűzése - az állam képviselete - részvételi, felszólalási és javaslattételi jog az ogy. és ogy.bizottságok ülésein - népszavazás kezdeményezése

17 A köztársasági elnök felelőssége és védelme  Személye sérthetetlen,  Politikai felelőssége nincs  Jogi felelőssége csak szándékos törvénysértés esetén van  Büntetőeljárás alá csak a tisztségétől való megfosztás után vonható

18 KORMÁNY JOGÁLLÁSA  A közigazgatás csúcsszerve  Végrehajtó-rendelkező hatalom  Nincs az ogy. alá rendelve, de az ogy.-nak tartozik felelősséggel és tevékenységéről az ogy.-nak köteles beszámolni  Az ogy. megvonhatja a bizalmat a K.-tól konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal, de döntést nem hozhat helyette

19 A KORMÁNY MŰKÖDÉSE  A miniszterelnök felelősségén nyugszik  A miniszterelnököt a Ke. javaslatára az ogy választja.

20 A KORMÁNY HATÁSKÖRE  Alkotmányos rend védelme, fegyveres erők, rendőrség, rendészeti szervek irányítása, működtetése  Kül- és belpolitika meghatározása, a közigazgatás irányítása  Állampolgárok jogainak biztosítása, védelme  Társadalmi, gazdasági, szociális célkitűzések kidolgozása és megvalósítása  Törvények végrehajtása – jogalkotás

21 ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG  FELADATA  Az alkotmány egyedi értelmezése  Előzetes és utólagos normakontroll  Alkotmányjogi panaszok, alkotmánysértések vizsgálata  Állami szervek hatásköri összeütközésének eldöntése

22 Alkotmánybíróság határozata  Nincs fellebbezés ellene, végre kell hajtani  A Magyar Közlönyben ki kell hirdetni

23 Bírói szervezet  Legfelsőbb bíróság  Táblabíróságok  Fővárosi, Megyei bíróságok  Helyi bíróságok

24 ÜGYÉSZI SZERVEZET  Centrális  Hierarchikus

25 Ügyészi hatáskör  Törvényességi felügyelet  Nyomozás felügyelete  Nyomozás  Vádemelés és a vád képviselete

26 TOVÁBBI ÁLLAMI SZERVEK  Állami számvevőszék  Országgyűlési Biztosok  Helyi önkormányzatok

27 A JOG KIFEJEZÉS ÉRTELME  Tételes jog = jogszabály  Érvényesülő jog = jogszabály+joggyakorlat  Alanyi jog = valakinek a joga valamihez

28 A JOGSZABÁLY JELLEMZŐI  Hatalmi jelleg  Akikhez szól, azoknak általánosan követendő  Az adott magatartás ismételtsége vagy ismételtségre irányuló célzata  Általánosítás (elvonatkoztatás)  A jogszabályhoz jogkövetkezmény fűződik

29 A JOGSZABÁLY ELEMEI A JOGSZABÁLY ELEMEI  Tényállás: jogilag jelentős elemek öszessége  Rendelkezés: jogalkotói akarat  Jogkövetkezmény: előny vagy hátrány

30 Jogszabályok megoszlása jellege szerint  Előíró  Tiltó  Engedő

31 Jogszabályok megoszlása tartalmuk szerint  Kógens  Diszpozitív

32 Jogszabály elemei  Tényállás - történeti (objektív valóság) - jogi (törvényi)  Rendelkezés  Jogkövetkezmény

33 A jogszabály érvényessége  Jogalkotói jog  Hierarchia  Hivatalos kihiretés

34 JOGALKOTÁS  Az arra felhatalmazott szervek tudatos szabályozási tevékenysége hatalmi pozícióból

35 Jogalkotói jog  Alkotmányban és  A jogalkotásról szóló törvényben meghatározottak szerint

36 Jogalkotó szervek Az Alkotmányban vagy a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott állami szervek és személyek, amelyek jogot alkothatnak

37 Jogalkotásra felhatalmazott szervek és személyek hatályos jogunkban  Országgyűlés  Kormány  Miniszterek  Önkormányzatok

38 A jogszabály hatálya  Tárgyi  Területi  Személyi  Időbeni

39 A jogrendszer és tagozódása  Jogrendszer: a tételes jog összessége  Jogág: azonos jogi tárgyra vonatkozó normák összességeazonos jogi tárgyra vonatkozó normák összessége Sajátos felelősségi formát hordozó jogszabályok csoportjaSajátos felelősségi formát hordozó jogszabályok csoportja Jogág pl.: közjog, polgári jog, büntetőjog, munkajog stb.Jogág pl.: közjog, polgári jog, büntetőjog, munkajog stb.

40 JOGALKALMAZÁS  A jogszabályban megnyilvánuló állami parancs teljesítése: önkéntes jogkövetésönkéntes jogkövetés állami kényszerállami kényszer

41 A jogalkalmazás formái  Laikus = önkéntes jogkövetés  Hivatalos állami szervek döntése: Igazságszolgáltatási (bírói)Igazságszolgáltatási (bírói) Közigazgatási (ügyészség, közigazgatási szervek, fegyvezer erők, rendvédelmi szervek hatásköre)Közigazgatási (ügyészség, közigazgatási szervek, fegyvezer erők, rendvédelmi szervek hatásköre)

42 A jogalkalmazás elemei  Tényállás megállapítás  A jogszabály értelmezése  A történeti és törvényi (jogi) tényállás egybevetése  A tényállás minősítése  A jogkövetkezmény megállapítása és végrehajtása

43 A jogszabály értelmezése  Logikai  Nyelvtani  Rendszertani  Történeti

44 A jogszabályok hierarchiája  Alkotmánytörvény(Ogy.)  Törvény (Ogy.)  /Törvényerejű rendelet/(ET.)  Kormányrendelet(Korm.) /Minisztertanácsi rendelet/(MT.)  Miniszteri rendelet (miniszter) /Államtitkári rendelkezés/(államtitkár) /Államtitkári rendelkezés/(államtitkár)  Önkormányzati rendelet (önkormányzat)

45 Jogszabályok jelölése  Törvény: kiadás dátuma: római sorsz.- rövid jelölés  / Tövényerejű rendelet / kiadás dátuma: római sorsz.- rövid jelölés  Kormányrendelet, miniszteri rendelet, államtitkári rendelkezés arab ssz.- törve kiadás éve - zárójelben a kiadás hónapja, napja - rj.

46 AZ EURÓPAI UNIÓ (EU) JOGSZABÁLYAI  Az EU saját, autonóm jogrendszerrel rendelkezik: közösségi jog, mely magába foglalja az Eu teljes joganyagát

47 A közösségi jog joganyagai  Elsődlege jos  Másodlagos jog  Esetjog

48 Elsődleges jog  Alapító szerződés  Alapító szerződést módosító szerződések  Csatlakozási egyezmények  Egyesülési szerződés  Költségvetési szerződés

49 Másodlagos jog  Rendelet  Irányelv  Határozat

50 Rendelet  A közösségi jog legerősebb jogforrása  Kötelező erővel bír  A tagállamok közvetlenül alkalmazzák, nincs szükség nemzeti jogszabályi átvételre Lényege: az államok korlátozzák szuverén jogaikat, így a rendelet hatálya nem csak az államokra, hanem azok állampolgáraira is kiterjed

51 Irányelv  A közösségi jogalkotás legfontosabb eszköze  Az elérendő célt határozza meg, a megvalósítás módját a tagállamra bízza, feladat a közösségi joghoz való közelítés  A megvalósítás módjának meghatározása = a jogharmonizációval,

52 Az irányelvek  Általános jelleggel tartalmazzák a közösségi célkitűzéseket  A tagállam belső jogi aktusai által a nemzeti jog szabályaivá válnak  A harmonizált jogszabály a záró rendelkezései között deklarálja az EU irányelnek való megfelelést  (Mvt.: 89/391/EGK irányelv)

53 Határozat  Konkrét ügyekre vonatkozó norma  Kötelező, de csak annak kihez szól : a címzettnek

54 Esetjog  Az Európai Bíróság joganyaga

55 Kötelező erővel nem bíró jogforrások  Vélemény: konkrét kérdésekben ad álláspontot  Célkitűzés: cselekvési, magatartási elvárás  Ajánlás: segíti a közöségi jog értelmezését

56  KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET


Letölteni ppt "JOGI ALAPISMERETEK A JOGSZABÁLY FOGALMA. TÁRSADALMI EGYÜTTÉLÉS  Feltétele és nélkülözhetetlen kerete a szabályozottság,  Magatartási szabályok megjelenése,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések