Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az élelmiszer-biztonsági ellenőrzésrendszere, az eljárási rend szabályainak változásai Dr. Kocsner Tibor főosztályvezető Budapest, 2008. október 15.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az élelmiszer-biztonsági ellenőrzésrendszere, az eljárási rend szabályainak változásai Dr. Kocsner Tibor főosztályvezető Budapest, 2008. október 15."— Előadás másolata:

1 Az élelmiszer-biztonsági ellenőrzésrendszere, az eljárási rend szabályainak változásai Dr. Kocsner Tibor főosztályvezető Budapest, október 15.

2 Az új szervezeti rend igénye Élelmiszer-biztonsági ellenőrzés hatékonyságának növelése  58/2005. (VI. 10.) OGY határozat - élelmiszer- biztonsági ellenőrzés irányítása egy hatóság feladata legyen közfeladat-ellátás hatékony szervezeti kereteinek kialakítása  2118/2006. (VI. 30.) Korm. Határozat - egységes élelmiszer-biztonsági szervezet kialakítása

3 Az új szervezeti rend igénye Az egységes élelmiszer-biztonsági szervezetet a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter irányítja  2243/2006. (XII. 23.) Korm. határozat  Az egészségügyi miniszter élelmiszer- biztonsággal kapcsolatos feladatait a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter veszi át.

4 Az új szervezeti rend szeptember 1-től hatályos az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló évi XLVI. törvény. Lánc szemlélet: a „szántóföldtől az asztalig” elv szerint nem választhatók szét egymástól a  talajvédelem,  növény-egészségügy, - növényvédelem,  takarmányozás,  állat-egészségügy, állatgyógyászat,  élelmiszer-biztonság, élelmiszer-minőség alapvető kérdései.

5 Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény több törvényt hatálytalanít, és teremt egységes szemléletű megközelítést:  a növényvédelemről szóló évi XXXV. törvény  a takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló évi CXIX. törvény  az állat-egészségügyről szóló évi CLXXVI. törvény  az élelmiszerekről szóló évi LXXXII. törvény  egyes élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos törvények módosításáról szóló évi CLXI. törvény  az egységes élelmiszer-biztonsági szervezetalakítással összefüggő törvények módosításáról szóló évi CXV. törvény

6 Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény A törvény alkotás legfőbb célja:  meg erősíteni az élelmiszer-biztonsági ellenőrzés és szankcionálás eszköztárát,  a hatósági jogköröket egységesen a teljes élelmiszerlánc tekintetében eljáró élelmiszer-biztonsági hatóságra kell telepíteni,  meg kell határozni az élelmiszer-biztonsági célból nyilvánosságra hozható és kötelezően nyilvánosságra hozandó adatok körét.  A törvény egységesíti a szankcionálás és bírságok alkalmazásának eljárásrendjét is.

7 Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény A törvény célja  növények szennyezésektől mentes termőföldön történő termesztésének elérése  a növények, növényi termékek (élelmiszer, takarmány) megóvása, növényvédelem (kórokozók, kártevők)  biztonságos és megfelelő minőségű takarmány termelés forgalmazás  az állatok egészségének megőrzése, járványos állatbetegségek megelőzése, leküzdése (zoonózis, nagy gazdasági kár)  végső fogyasztók egészségének, a fogyasztók és az élelmiszer-vállalkozások érdekeinek védelme  az élelmiszerláncban a lehetséges kockázati tényezők csökkentése  nemzetközi kereskedelem biztosításához szükséges garanciák elérése

8 Alap követelmények Szűken vett élelmiszer előállítás és forgalmazás szabályozásának területe, változások:  Élelmiszer-vállalkozás csak olyan helyen és módon létesíthető, amely esetében garantálható: az élelmiszer-biztonság élelmiszer-minőség a környezet és az állatok védelme rendelkezésre áll a megfelelő élelmiszer-ipari szakképesítés.

9 Jelölés Tájékoztatási szabályok:  magyar nyelven,  közérthetően,  egyértelműen,  jól olvashatóan tartalmazza az élelmiszer-jelölési előírásokban foglaltakat Az élelmiszer-jelölés, alkalmazott jelölési módszer, az élelmiszerek megjelenítése  formája vagy alakja,  csomagolása,  bemutatásának módja,  kellékei nem tévesztheti meg a végső fogyasztót

10 Jelölés A jelölés nem tévesztheti meg a végső fogyasztót  természete, azonossága, jellemzői, összetétele, mennyisége, eltarthatósága, származási helye vagy eredete, illetve előállítási vagy termelési módja tekintetében  nem tulajdoníthat az élelmiszernek olyan hatást, nem állíthat olyan tulajdonságot, amelyekkel az valójában nem rendelkezik  nem állíthat, nem kelthet olyan benyomás, hogy az élelmiszer különleges tulajdonsággal rendelkezik, ha ugyanezekkel a tulajdonságokkal minden más hasonló élelmiszer is rendelkezik  nem tulajdoníthat az élelmiszernek betegség megelőzésére, gyógyítására vagy kezelésére vonatkozó tulajdonságokat, illetve nem keltheti ezen tulajdonságok meglétének benyomását

11 Elsődleges felelősség Az élelmiszer biztonságosságáért és minőségéért az élelmiszer előállítója, nem hazai előállítású élelmiszer esetében pedig az első magyarországi forgalomba hozó - a fogyaszthatósági, illetve a minőségmegőrzési időtartam lejártáig - felelős.  Kivéve, ha a hibát az előállító által javasolt tárolási és raktározási feltételek be nem tartásával más okozta.

12 Felelősségi szabályok Az élelmiszer-vállalkozás felelős az élelmiszer biztonságosságáért és minőségéért, amennyiben  a forgalomba hozatalt kizáró hibát ő okozta,  vagy az általa is felismerhető lett volna. A hibáért a magyarországi első forgalomba hozó akkor is felelős, ha azt  nem ő okozta, amennyiben a forgalomba hozatalt kizáró hiba a magyarországi első forgalomba hozatalt megelőzően keletkezett. (ha nem megfelelőt hozott be)

13 Felelősségi szabályok Az élelmiszerbiztonsági, élelmiszerminőségi, előírásoknak való megfelelését igazoló okiratok hiánya esetén vélelmezni kell, hogy a forgalmazó a forgalomba hozatalt kizáró hibát felismerhette. Az élelmiszer fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési időtartamának megállapítása az előállító felelőssége. A fogyaszthatósági, illetve minőségmegőrzési idő lejárta után az élelmiszer nem hozható forgalomba.

14 A nyomon követhetőség, visszahívhatóság Az élelmiszer-előállítás folyamatának nyomon követhetősége és visszahívhatósága érdekében az élelmiszerlánc valamennyi szereplőjének,  nyomon követhetőségi eljárást kell létrehoznia  naprakész dokumentációs rendszert kell működtetnie az élelmiszerek, a takarmányok, az élelmiszertermelésre szánt állatok, valamint az élelmiszerbe vagy takarmányba bekerülő vagy vélhetően bekerülő egyéb anyagok tekintetében. A dokumentációs rendszer adatait felhívásra az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv rendelkezésére kell bocsátani.

15 Az élelmiszer-vállalkozások kötelezettségei A külső és a belső környezetnek,  a strukturális feltételeknek (berendezések, elrendezés, technológia)  a termelési és tárolási kapacitásnak,  a felhasznált élelmiszer, illetve élelmiszer-összetevőknek (biztonság, minőség)  csomagolóanyagoknak  fertőtlenítőszereknek (megfelelőség, alkalmazás)  az alkalmazott személyek egészségének, szakképesítésének, illetve szaktudásának alkalmasnak kell lennie az élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi előírások betartásának folyamatos garantálására;

16 Az élelmiszer-vállalkozások kötelezettségei Olyan  önellenőrzési,  minőségbiztosítási,  nyomonkövetési,  termék-visszahívási rendszereket vagy ilyen rendszerek olyan elemeit kell működtetni, amelyekkel biztosítható az élelmiszer biztonságossága, megfelelő minősége, azonosíthatósága és nyomon követhetősége. Az üzemelés teljes időtartama alatt jelen kell lennie egy azonnali intézkedésre feljogosított, felelős személynek.

17 Az élelmiszer-vállalkozások kötelezettségei Az élelmiszer-vállalkozás működését az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által jogszabályban, meghatározottak szerint történt  nyilvántartásba vételét vagy  engedélyezését követően kezdheti meg. Az élelmiszer-vállalkozás az élelmiszer előállítását, valamint forgalomba hozatalát megelőzően részletes, írásos dokumentációt (így különösen gyártmánylapot, anyaghányad-nyilvántartást) köteles készíteni, majd vezetni.

18 Az élelmiszer-vállalkozások kötelezettségei Élelmiszer-vállalkozás kizárólag az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által engedélyezett, illetve nyilvántartott élelmiszer-létesítményt működtethet, valamint engedélyezett, illetve nyilvántartott élelmiszer-vállalkozási tevékenységeket végezhet.

19 Az élelmiszer-vállalkozások kötelezettségei Az élelmiszer-vállalkozó haladéktalanul köteles bejelenteni az élelmiszerlánc- felügyeleti szervnek, ha tudomására jut, hogy az általa előállított vagy forgalomba hozott termék megbetegedést okozott, vagy ennek gyanúja áll fenn. Az élelmiszer-vállalkozó az élelmiszerlánc- felügyeleti szerv felhívására köteles bejelenteni a más tagállamból származó állati eredetű élelmiszerek első betárolási helyre történő beszállítás megtörténtét.

20 Az állami feladatok szervezése és irányítása Az élelmiszerlánc hatósági felügyeletét az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv látja el. (MGSZH) Az élelmiszerekkel kapcsolatos élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi hatósági feladatokat az egészségügyi államigazgatási szerv végzi. (ÁNTSZ) Megtévesztő állítások, megtévesztő jelölés, csomagolás, reklám a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény szerint a fogyasztóvédelmi hatóság végzi. (NFH)

21 Az állami feladatok szervezése és irányítása Élelmiszerlánc-felügyeleti állami feladatokat látnak el:  az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter (földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter),  az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv (MGSZH),  az élelmiszerlánc-biztonsági tudományos szerv (MÉBIH),  az élelmiszerlánc-felügyelettel kapcsolatos vizsgálatot végző laboratóriumok.

22

23 A miniszter feladatai Kezdeményezheti rendkívüli élelmiszerlánc-események esetén  a térítés ellenében történő közcélú munkavégzést,  a létesítmény, a szállító-, növényvédő és más eszközök, valamint anyagok igénybevételét,  továbbá a rendvédelmi szervek közreműködésének elrendelését ! kiadja az élelmiszerkönyvi irányelveket, és gondoskodik a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak összeállításáról és közzétételéről, meghatározza az élelmiszerlánc-ellenőrzés feladatait, elkészítteti az Integrált Többéves Nemzeti Ellenőrzési Tervet tájékoztatást ad a közvélemény részére az élelmiszerláncot érintő, országos vagy kiemelt jelentőségű ügyekről, szakmai útmutatót adhat ki az élelmiszerlánc egységes felügyeletének elősegítése céljából, kijelöli a nemzeti referencialaboratóriumokat.

24 MGSZH Központ szervezeti felépítése

25

26 Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági élelmiszer ellenőrzési feladatai (a felsorolás nem teljes) Szervezi, irányítja, felügyeli az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő állami feladatok ellátását, gondoskodik a szakmai továbbképzésekről, valamint a hatósági szakemberek képzéséről, részt vesz az élelmiszerlánccal kapcsolatos kutatásban végzi az ellenőrzések során vett minták vizsgálati eredményeinek értékelését, laboratóriumokat működtet, illetve kijelöli a hatósági minták vizsgálatait végző állami laboratóriumokat, szervezi és felügyeli a monitoringprogramok végrehajtását feladatai ellátására ügyeleti és készenléti szolgálatot szervez, kidolgozza a területi éves ellenőrzési tervet, irányítja, szervezi és ellenőrzi annak végrehajtását, élelmiszer-fertőzés és -mérgezés, valamint zoonózis fellépése, illetve gyanúja esetén együttműködik az egészségügyi államigazgatási szervvel, erről nyilvántartást vezet.

27 Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági élelmiszer ellenőrzési feladatai (a felsorolás nem teljes) Részletes hatósági feladatok: állat-, valamint a növény-egészségügyi határállomásokon:  ellenőrzi az élelmiszer-biztonsági, -minőségi, állat- és növény-egészségügyi rendelkezések megtartását;  végrehajtja az áru okirat-ellenőrzését, azonosságvizsgálatát és fizikális ellenőrzését, valamint a monitoringtervben vagy a jogszabályokban előírt mintavételét;  ellenőrzi az EU ban nem harmonizált állatfaj és állati eredetű termék harmadik országból az EU területére történő beléptetését, a meghatározott feltételek teljesülését.

28 Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági élelmiszer ellenőrzési feladatai (a felsorolás nem teljes) Részletes hatósági feladatok: az élelmiszerek vonatkozásában kivizsgálja és felderíti az élelmiszer-mérgezéseket és -fertőzéseket, feltárja azok okait, nyilvántartja, összegzi és elemzi az eseményeket, és megteszi a szükséges intézkedéseket azok megelőzése érdekében, továbbá adatot szolgáltat az egészségügyi államigazgatási szerv részére, működteti az élelmiszerlánc-felügyeleti adatbázist. Állategészségügyi feladatainak keretében engedélyezi többek között a takarmányként felhasználható melléktermékek kezelését, felhasználását, további feldolgozását

29 Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági élelmiszer ellenőrzési feladatai Élelmiszer-biztonsági feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv: Engedélyezi:  engedélyköteles élelmiszer-vállalkozás működését  az élelmiszer-szállító járműveket, és ezek mosását és fertőtlenítését végző helyeket Nyilvántartásba veszi:  engedélyezési kötelezettség alá nem tartozó élelmiszer- vállalkozásokat,  élelmiszer-csomagolóanyag gyártókat, forgalmazókat,  élelmiszer-iparban felhasználható fertőtlenítőszereket előállítókat,

30 Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági élelmiszer ellenőrzési feladatai Élelmiszer-biztonsági feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv: Ellenőrzi:  az élelmiszer-vállalkozások tevékenységét;  az élelmiszer-előállító, -elosztó, és -forgalomba hozó létesítmény harmadik országba irányuló exportra való alkalmasságát a nemzetközi előírásoknak megfelelően (USDA, Dél-Korea)  a járványügyi, higiéniai, élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi előírások betartását,  közreműködő személyekre vonatkozó egészségügyi alkalmassági és higiénés előírások betartását

31 Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági élelmiszer ellenőrzési feladatai Élelmiszer-biztonsági feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv: Ellenőrzi az élelmiszer-vállalkozásoknál bevezetett  „Jó Higiéniai Gyakorlatot”,  a nyomonkövetési, az élelmiszer-visszahívási és a „veszélyelemzés, kritikus szabályozási pontok”-ra (HACCP) vonatkozó rendszereket,  az élelmiszer-vállalkozásoknál felhasznált tisztító- és fertőtlenítőszereket, a fertőtlenítő eljárások megfelelőségét,  a rovar- és rágcsálóirtást.  az emberi fogyasztásra szánt állatokat kísérő bizonyítványokat, okiratokat

32 Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági élelmiszer ellenőrzési feladatai Élelmiszer-biztonsági feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv: Elvégzi:  Levágott, elejtett, kifogott, gyűjtött állatok húsvizsgálatát  elbírálja és igazolja az egyes élelmiszerek feldolgozásra és emberi fogyasztásra való alkalmasságát  vizsgálja az élelmiszer-ipari gépek, berendezések higiéniai alkalmasságát

33 Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági élelmiszer ellenőrzési feladatai (a felsorolás nem teljes) Élelmiszer-biztonsági feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv: Nyilvántartást vezet.  az élelmiszer- és a takarmány-vállalkozásokról  az élelmiszer-biztonsági felügyelet alá tartozó helyekről  a nem állami laboratóriumokról  az élelmiszer-szállító és a közúti élőállat- szállításra engedélyezett gépjárművekről

34 Vámhatósági nyilvántartás A vámhatóság az országos vámadatbázishoz hozzáférést biztosít az élelmiszerlánc- felügyeleti szerv részére, annak hatósági eljárásához szükséges mértékben, melynek során a személyes adatok körébe tartozó adatok közül az érintett nevét, címét is hozzáférhetővé teszi.

35 Nyomozóhatóság és az élelmiszerlánc- felügyeleti szerv együttműködése Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a hatósági eljárásához és tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséhez - ha az emberek, illetve állatok egészsége veszélyeztetésének fennállása miatt szükséges - a nyomozó hatóságot, az ügyészséget, valamint a bíróságot a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény 74/B. §-a (6) bekezdésében meghatározott célból (iratbetekintés) megkeresheti.  A megkeresés irányulhat a lefoglalt dologból történő minta szolgáltatására.

36 Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv eljárása során jogosult az ellenőrzött helyiségbe, illetve létesítménybe belépni berendezéseket, eszközöket, technológiai folyamatokat ellenőrizni iratokat, dokumentációt, adathordozókat megismerni és azokról másolatot, illetve kivonatot készíteni eljárása dokumentálására a helyszínen kép-, illetve hangfelvételt készíteni eljárásához szükséges vizsgálatok elvégzése céljából térítésmentesen mintát venni (ellenminta) élelmiszerlánc-esemény elhárítása érdekében a lezárt terület felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is a lezárt ingatlanok területére, üzlethelyiségbe, üzemi helyiségbe belépni akkor is, ha azok egyidejűleg lakás céljára szolgálnak, továbbá szállítóeszközöket, dokumentációt ellenőrizni.

37 Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv eljárása során új elem a próbavásárlás Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági eljárása során próbavásárlást (ideértve az interneten történő vásárlást is) végezhet.

38 JOGKÖVETKEZMÉNYEK (a felsorolás nem teljes) figyelmeztetésben részesíthet bírságot szabhat ki tevékenység végzését határozott időre, teljesen vagy részlegesen felfüggesztheti, korlátozhatja, a működést megtilthatja, az újbóli működést feltételhez kötheti; vállalkozás, létesítmény működési engedélyét feltételhez kötheti, módosíthatja, felfüggesztheti, visszavonhatja, illetve kezdeményezheti annak visszavonását; vállalkozás, létesítmény nyilvántartásba vételét feltételhez kötheti, határozott időre vagy véglegesen megtagadhatja, a vállalkozást, létesítményt törölheti nyilvántartásából; az újbóli engedélyezést oktatáson való részvételhez, annak igazolásához, illetve vizsgázáshoz kötheti; termék előállítását, tárolását, szállítását, felhasználását, forgalomba hozatalát, behozatalát, kivitelét, illetékességi területén való átszállítását feltételhez kötheti, korlátozhatja, felfüggesztheti, megtilthatja;

39 JOGKÖVETKEZMÉNYEK (a felsorolás nem teljes) elrendelheti a termék forgalomból való kivonását, visszahívását, megsemmisítését, ártalmatlanítását; elismert hagyományos különleges termék előállítását, forgalomba hozatalát megtilthatja vagy feltételhez kötheti; élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagok, gépek, eszközök használatát megtilthatja; szállítóeszköz engedélyét visszavonhatja, használatát megtilthatja; élelmiszert emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősíthet; a határállomásokon végzett ellenőrzése során elrendelhet korlátozó intézkedéseket; elrendelheti eszköz, tárgy, anyag zár alá vételét, ártalmatlanítását, szállítójárművet visszatarthat mindaddig, amíg a szállítmányával kapcsolatos zárolási, és ártalmatlanítási eljárás be nem fejeződik, illetve annak költsége megfizetésre nem kerül.

40 Feketegazdaság az élelmiszerláncban A nem engedélyezett tevékenységgel a vállalkozók:  veszélyeztetik a fogyasztók egészségét;  sértik a fogyasztók gazdasági érdekeit;  jelentős járványügyi kockázatot jelentenek;  versenyelőnybe kerülnek a szabályosan működő vállalkozásokkal szemben;  eltitkolt jövedelemre tesznek szert;  adó- és járulékfizetés nélkül tevékenykednek.

41 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "Az élelmiszer-biztonsági ellenőrzésrendszere, az eljárási rend szabályainak változásai Dr. Kocsner Tibor főosztályvezető Budapest, 2008. október 15."

Hasonló előadás


Google Hirdetések