Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) Papp Kornél irodavezető.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) Papp Kornél irodavezető."— Előadás másolata:

1 A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) Papp Kornél irodavezető

2 A közigazgatás fogalma  A politika által gyakran motivált,  mindig valamilyen közfeladatra, közcélra, közszolgáltatásra irányuló  végrehajtó, szervező, rendező tevékenység,  mely gyakran a közhatalom birtokában,  mindig a jog keretei között működik,  sajátos szervezettel és személyzettel rendelkezik.

3 A sajátos szervezetrendszer  Államigazgatás - centralizált koncentrált  általános hatáskörű: Kormány  különös hatáskörű: minisztérium dekoncentrált  általános hatáskörű: megyei kormányhivatal  különös hatáskörű: központi hivatalok (MÁK)  Önkormányzati igazgatás - decentralizált  Paraadminisztráció - decentralizált

4 A paraadminisztráció fogalma  „para-” [gör.] = ahhoz hasonló, majdnem olyan, de nem teljesen  tevékenyen részt vesznek a közigazgatási teendők ellátásában  a decentralizáció termékei

5 Paraadminisztratív szervek  köztestületek MTA, szakmai és gazdasági kamarák stb.  közalapítványok  magánszemélyek repülőgép vagy hajó kapitánya  közszolgáltató szervek közintézmény, közintézet,közüzem stb. nem állami – hatósági engedéllyel !!!

6 Közigazgatási cselekmények  jogi hatás nélküli cselekmény  közigazgatási aktus – van jogi hatás = a közigazgatás valamely szervének közfeladata, közszolgáltatása keretében, annak teljesítésére irányuló akarat- nyilatkozata a kívánt jogi hatás elérésére.

7 Az aktusok osztályozása  Közigazgatási jogi aktusok egyoldalú  közhatalmi aktus (pl. kérelem)  közintézményi stb. aktus (pl. határozat felvételről) – leggyakoribb!!!  működési aktus (pl. utasítás konkrét ügyben) Kétoldalú (pl. közoktatási megállapodás)  Nem közigazgatási jogi aktusok munkajogi, pénzügyi jogi, polgári jogi

8 Az aktusok érvényességi kellékei I.  Alkalmassági feltétel érthetőség (pl. a rendelkező rész tartalmazzon állítmányt) egyértelműség: a döntéshozó fejezze ki pontosan, hogy mi a döntése célra alkalmasság (pl. a szankció ne hiányozzon)

9 Az aktusok érvényességi kellékei II.  Jogi feltételek: Pozitív feltételek  legyen joga aktuskibocsátásra az aktus kibocsátójának [= ha feladattal, hatáskörrel, illetékességgel bír]  az aktus legyen jogszerű [= magasabb jogszabályba ne ütközzön, jogi normán alapuljon, feleljen meg a kibocsátó belső normájának (pl. SZMSZ)]  az aktust a jogszabály szerinti eljárási rendben kell kibocsátani Negatív feltétel: ne legyen semmis

10 1993/LXXIX. tv. [Kt.] 83.§ (1)  A nevelési-oktatási intézmény a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos döntéseit - jogszabályban meghatározott esetben és formában - írásban közli a tanulóval, illetve a szülővel.  2011/CXC. tv. [Knt.] 37. § (1)

11 Kt. 83.§ (2) és Knt. 37. § (2)  A tanuló, a szülő, az óvoda, az iskola, a kollégium döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - a gyermek, tanuló érdekében eljárást indíthat, kivéve a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelését és minősítését.

12 Az eljárást megindító kérelem  Alapeljárási kérelem  Jogorvoslati kérelem felülbírálati kérelem  egyéni érdeksérelemre hivatkozással  tanulói jogviszony létesítés/ megszüntetés, óvodai felvétel/kizárás ill. fegyelmi ügyekben másodfok a fenntartó, egyéb esetben min. 3 tagú bizottság törvényességi kérelem  jogszabálysértésre hivatkozással  a másodfok mindig a fenntartó

13 A másodfok lehetőségei  a kérelem elutasítása  a döntés elmulasztójának döntésre utasítása (felhívása)  cassatio = megsemmisítés ill. új döntésre felhívás  reformatio = a fenntartó esetén a döntés megváltoztatása (kivétel mérlegelés alapján hozott döntés súlyosbítása)

14 Eljárási szabályok  a Kt. 83. § és Knt. 38. §  11/1994. (VI.8.) MKM rendelet [különösen a 36. §]  közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004/CXL. tv. [Ket.]

15 A Ket. szerepe az eljárásban  a Ket. általánosan másodlagos, azaz minden szabályát megelőzi az ügyfajtáról szóló anyagi jogszabály eljárási szabálya [Kt., 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet]  A felülbírálati kérelem és a törvényességi kérelem benyújtásával kapcsolatos határidő számítására, elmulasztására, a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárásra alkalmazni kell [Kt.83. § (7) bek. és Knt. 38. § (3) bek.]  A közlésre alkalmazni kell [83. § (9) bek. és Knt. 38. § (5) bek.]

16 A határidő számítása  Általában napokban számítjuk (30 nap).  Nem számít bele a határidőbe:  kézbesítés napja  szóbeli közlés napja  hirdetménynél a kifüggesztés és levétel napja  Hónapokban, években megadott határidőnél az a lejárat napja, ami számánál fogva megfelel a kezdőnapnak.  Ha a lejárat napja munkaszüneti nap, akkor a lejárat napja a következő munkanap 24. órája.  Különbözik az anyagi jogi és eljárásjogi határidő számítása.

17 Jogorvoslati határidők  Az elsőfokú határozat ellen a Kt. 83. § (2) ill. Knt. 37. § (2) alapján 15 nap jogszabálysértés vagy egyéni érdeksérelem esetén  A másodfokú határozat ellen a Kt. 83. § (8) ill. 38. § (4) alapján 30 nap jogszabálysértés esetén

18 A jogerő  Első fok ha 15 napon belül nem nyújtottak be eljárást megindító kérelmet ha a fellebbezésről lemondanak  Másodfok a közléssel jogerős azonnali végrehajtását rendelheti el a döntéshozó, ha azt a nevelési-oktatási intézménybe járó többi tanuló nyomós érdeke indokolja

19 A határozat  A határozat anyagi jogi értelemben egy végleges döntés, méghozzá érdemi döntés, amely az első fokú eljárást lezárja.  Tartalma lehet: valamely jog megállapítása valamely kötelem kimondása bizonyítvány, igazolvány kiállítása nyilvántartásba vétel

20 Alakszerű határozat részei I.  Fejrész az intézmény megnevezése az ügy száma az ügyintéző neve az ügyfél neve, lakcíme az ügy tárgya a „Határozat” szó  Rendelkező rész az intézmény döntése a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról való tájékoztatás

21 Alakszerű határozat részei II.  Indoklás a megállapított tényállás az elfogadott bizonyítékok az ügyintézési határidő leteltének napja azokat a jogszabály helyeket, amelyek alapján az intézmény a határozatot hozta a hatáskört és illetékességet megállapító jogszabályokra történő utalás

22 Alakszerű határozat részei III.  Záró rész hely; idő; hatáskör gyakorlójának neve; kiadmányozó neve, beosztása (de csak ha nem ő a hatáskör gyakorlója is egyben); pecsét; kiadmányozó aláírása (megegyezik a szerv vezetőjével, ha nem: „nevében és meghatalmazásában” – LB 1/2003. KPJE]

23 Nem alakszerű határozat  jegyzőkönyvbe foglalt határozat hozható, ha a jogszabály nem zárja ki, a kérelmező jelen van és nem kéri a határozat kézbesítését  ügyiratra feljegyzett határozat hozható, ha az ügyfél szóban előterjeszti kérelmét, és azt az eljáró szerv azonnal teljesíti  jogszerű hallgatás esetén [az ügyfél vmely jog megszerzésére írásban eljárást indít, nincs ellenérdekű ügyfél, határidőn belül a hatóság semmilyen döntést nem hoz, a jogszabály kifejezetten lehetővé teszi.]  bizonyítvány, igazolvány kiállítása

24 A jegyzőkönyv  A Ket. szerint 11 esetben kötelező felvenni, pl.: tárgyalás lefoglalás ügyfél meghallgatása tanú meghallgatása kérelem szóbeli előterjesztése bizonyítási cselekmény

25 A jegyzőkönyv részei I.  Fejrész az intézmény megnevezése, az ügy tárgyának a száma, az ügyintéző neve.  Személyi rész meghallgatott neve; lakcíme; ejárásjogi helyzete figyelmeztetés jogaira és kötelezettségeire (hogy a figyelmeztetést megértette, tudomásul vette)

26 A jegyzőkönyv részei II.  Érdemi rész tárgybeli kérdések, arra adott válaszok, észrevételek, értelemszerű elemek rögzítése; képviselő észrevétele

27 A jegyzőkönyv részei III.  Záró rész hely, dátum; meghallgatott személy és képviselőjének, továbbá tanúnak, ügyintézőnek, a jegyzőkönyv vezetőjének oldalankénti aláírása, méghozzá (Ket. ezt sem írja) az utolsó gépelt sor alá közvetlenül). Aláírás előtt vagy át kell neki adni átolvasásra, vagy előtte fel kell olvasni a jegyzőkönyvet. Amennyiben van észrevétele, záradék formájában rögzítik azt. Ha megtagadják az aláírást, azt is záradékban kell rögzíteni az „Okkal/ok nélkül megtagadta az aláírást.” Ha kér egy példányt másolatban, azt át kell adni neki.

28 A képviselet  Törvényes: pl. családjogi törvény kimondja, hogy a gyermeket a szülő képviseli.  Meghatalmazotti: olyan megbízási jogviszony, amikor a gyermek/szülő helyett, az ő nevében a meghatalmazott egy meghatározott ügyben adott cselekményeket végez. bárki lehet, általában azonban ügyvéd vagy közeli hozzátartozó eredeti példányban kell majd benyújtani, vagy hitelesített formában csatolni az iratokhoz; közokirati vagy teljesen bizonyító magánokirati formát kell produkálni.  Ügygondnoki: gyámhatóság rendeli ki (pl. külföld)

29 Köszönöm a figyelmet! Papp Kornél irodavezető MRE Zsinati Oktatási Iroda Tel: 06-1/ Fax: 06-1/ Mobil: 06-30/


Letölteni ppt "A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) Papp Kornél irodavezető."

Hasonló előadás


Google Hirdetések