Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A szegénység csökkentésének lehetőségei a közösségfejlesztés eszközeivel Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért program (TÁMOP.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A szegénység csökkentésének lehetőségei a közösségfejlesztés eszközeivel Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért program (TÁMOP."— Előadás másolata:

1 A szegénység csökkentésének lehetőségei a közösségfejlesztés eszközeivel Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért program (TÁMOP /1. és 09/2.) nyitókonferencia december 1. Kesztyűgyár, Budapest

2 Bevezetőül: A szociális szakmákhoz hasonlóan - a közösségi beavatkozó szakmák is kihívásnak élik meg azt a helyzetet, hogy a tömegessé vált szegénységgel valamit nekik is kezdeni kell. Vázlatos jelzéseket, leginkább alapelveket tudok most adni, aztán a későbbi képzéseken kibontjuk ezeket a tartalmakat.

3 Akarjuk-e/akarják-e a változást? Ők és mi Nem lehetséges-e, hogy két világ, mondhatni két kultúra jelenik meg a segített és segítő viszonyában? Nem azon fáradozunk-e legfőképp, hogy olyan elvárásokhoz, rendszerekhez és azok normáihoz igazítsuk a nehéz sorsú embereket, amelyeknek ők nem tudnak megfelelni, s amelyek már kivetették magukból őket? S vajon nem segíthetne-e az, ha empátiánkat szabadabban engednénk működni és bizalommal fordulnánk az ő cselekvő hozzájárulásuk felé?

4 Ők és mi – folyt. Van-e hely nekik a mi világunkban és nekünk az övékében? Elfogadjuk-e egymást? Hosszú közösségfejlesztő munkám egyik legfontosabb tanulsága annak felismerése, hogy azok, akikkel dolgozunk, nem a mi fejünkkel élik az életüket. Vajon ismerjük-e a gondolkodásmódjukat és elítélés nélkül viszonyulunk-e hozzá? Tudjuk-e, hogy milyen kulturális, történelmi és társadalmi okokból vált olyanná a helyzetük, amilyenné? Látjuk-e életperspektíváikat, van-e képünk arról, hogy milyenné lehetne válniuk (azon kívül, hogy olyanná, mint mi)? Értjük-e, hogy önmagukhoz és nem hozzánk képest kell előre lépniük és vajon tudunk-e szakmai segítséget adni ebben a folyamatban? Tudunk-e belőlük kiindulni és velük elindulni valamerre, aminek a végét mi sem látjuk?

5 Ők és mi – folyt. Nem kerülhető meg a felismerés: mai, megnehezedett és konfliktusokkal terhelt viszonyaink közepette ideje arra is figyelnünk, hogy az érintettek maguk is egyfajta kultúra megjelenítői, értelmezői és alakítói, s ha e két kultúrát közelíteni akarjuk egymáshoz, ha a társadalmi integrációt tartjuk fő feladatunknak, akkor annak betöltéséhez nem csak igazító, kontrollálva- segítő, ellátó, hanem f e j l e s z t ő i funkciókat is fel kellene vállalnunk.

6 Fejlesztés A gazdaságilag magukra hagyott térségek nem sokat várhatnak az ún. külső modellektől, mert azok éppen most kerülnek válságba, a fenntarthatóság problémájával nézve szembe. A fejlesztés ezentúl már csak a helyi lakosság által kidolgozott sajátos alternatív stratégiákon és a helyileg önállóan kialakított terveken alapulhat, mégpedig a lakosság szükségleteinek és erőforrásainak újfajta értékeléséből, illetve egybevetéséből kiindulva. „A segítő beavatkozás nem más, mint lényege szerint a lehetőségek feltárása és átélésbe, cselekvésbe fordítható aktualizálása.” (Varsányi, 1999)

7 A mi munkánk tüneti kezelés vagy az alapproblémák megoldásához való hozzájárulás? Alapproblémák: munkanélküliség, képzetlenség, lakhatás, egészségi állapot, kirekesztettség. A közösségfejlesztés és más segítő szakmák – hozzájáruló jellegű foglalkozások: Önmagukban nem tudják megoldani e problémákat, de más szakmákkal és a szektorokkal (kormányzati, civil és üzleti szektor) együttműködve jelentősen hozzá tud járulni a problémák mérsékléséhez, s a feltételek együttállása esetén a megoldáshoz is.

8 Mi a közösségi hozzájárulás lényege? A közösségi beavatkozó szakember bevonja az érintetteket a problémák feltárásába és kezelésébe, az ő részvételükkel folyik a közös tevékenység, melynek nem csak módja, de irányultsága is közösségi - tehát a közjóra irányul.

9 A segítő szakmák egymást kiegészítő segítési formák és munkamódok, amelyek részvétele a helyi problémamegoldásban folyamatosan bővítendő. A közösségfejlesztő, közösségi vállalkozásfejlesztő, felnőttképző, művelődésszervező, vidékfejlesztő, szociális munkás, egészségnevelő, mediátor, pszichológus, tervező, ifjúságsegítő, szociálpedagógus, tanár, iskolaigazgató, vállalkozó, közigazgatási és más szakemberek bevonása és együttműködése a változás elérése érdekében egyaránt indokolt lehet. Az igazi kérdés az, hogy az adott helyzet mely szakterületek beavatkozását, vagy beavatkozási módok együttesét igényli, és hogy képesek vagyunk-e együttműködni mindazokkal, akik a helyzet javításához hozzá tudnak járulni.

10 Együttműködni az érintettekkel is! ők is hozzá tudnak járulni helyzetük javításához, nagyobb mértékben is, mint azt feltételeznénk: ha sikerül motiválni őket a cselekvésre, ha az önsegítéshez szükséges fogódzókat bizalmat keltő módon és a mindennapokban is érzékelhetően tudjuk biztosítani és hosszú távon, ha mindig a szükséges mértékben alkalmazzuk szakmai segítésünket, akkor kicsiny lépésekkel megkezdődik az önsegítő folyamat és eljut az egymáson segítésig, megerősíti az önbizalmat és a készenlétet további, általában fejlesztő lépések (tanulás, munkavégzés, munkavállalás,s tb.) megtétele felé. Ne csak a szakemberek, hanem az érintettek is szolgáltathassanak tehát!

11 Az együttműködés – jámbor szándék? Nem, de nehéz ügy. Feltételei: Bizalom Biztonság, vagy éppen erős, mozgósító bizonytalanságérzet (egzisztenciális értelemben) közösséghez tartozás – otthonosság Közösségi és demokratikus szocializáció Együttműködni tudás – technikák, módszerek ismerete Jövőkép

12 A szegénység kezelése nem csak szakmai/intézményi kérdés, hanem közösségi és össztársadalmi ügy! Az alulról felfelé építkezés, az érintettek részvétele helyzetük javításában és az, hogy felelősséget vállalnak valamiért, nem jelenti azt, hogy a közösség és a társadalom ezért az ügyért tovább nem vállalja a felelősséget! Az intézmények „szolidaritáspótló” intézmények, „hideg” projektek! A közösségi munka – nálunk még csak elvileg - összjáték az állam, az önkormányzat és a helyi lakosok között. A közösség és a társadalom szolidaritása és integrációs szándéka, erkölcsi és pénzügyi támogatása nélkülözhetetlen!

13 Hogyan szerezhetünk érvényt ezeknek az alapelveknek? Megnyerni a helyi közösséget! Önmagunk és helyzetünk megismerése, megértése A kommunikáció egyben az érintettek megszólítását és bevonását is jelentheti, a kapcsolatteremtés a lakosok között Nem csak verbálisan kommunikálhatunk! Tanulmányoznunk kellene Paulo Freire-nek az Elnyomottak pedagógiája (Pedagogy of the oppressed, 1972) c. világhírű munkáját, amelyben leírja, hogy elvont, fogalmi gondolkodással nem lehet a szegényekhez közelíteni. Az ő világuk praktikus, mindent a gyakorlati megvalósíthatóság oldaláról néznek, s tanulási folyamataik is csak ezen keresztül lehetnek eredményesek Mind szélesebb körben meg kellene ismerni például a dán termelő iskola munkáját (Vercseg, 2011) és magyar társát, a zalaegerszegi iskoláét, hogy megértsük a „learning by doing” lényegét!

14 Kommunikáció – kommunikáció – kommunikáció! A bizonytalan, egymást nem ismerő szereplők megerősítésének eszköze a kommunikáció, melyben a szereplők bemutatják egymásnak saját helyzetüket. Az önbemutatás, helyzetleírás, a probléma definiálása vezet a párbeszéd kialakulásához, a zárt világok kinyílásához, a közös ügyek felismeréséhez. (Habermast idézi Varsányi) Bemutatkozás, önbemutatás, csoportbemutatás A lakosok fotózhatják egymást, videót készíthetnek (ki vagy?), bemutatkozó akciók szervezése, kiállítást rendezése, falfestés, közösségi színház, cirkuszelőadás, sport, vetélkedő, civil börze, vendégségbe megyünk – vendéget fogadunk, stb.

15 Kik vagyunk mi így, együtt? a saját kultúra felismerése, az összetartozás megélése (vannak-e közös történeteink?) A bemutatkozásból előtűnő történetek felnagyítása és nyilvános bemutatásuk, közösségivé tételük; Oral history bemutatása; Ki mihez ért? „Én ezt tudom” – egymástól tanulás: közösségi akció

16 Folyt. Mi történt velünk? A rendszerváltás hatása a helyi közösségre Csoportos és végül össz-közösségi (kerületi, szomszédsági, települési, kistérségi) akciók/ beszélgetések – a csoportok elmondják/lerajzolják/bemutatják véleményüket! Mit jelent a számunkra itt élni? az identitás tartalma

17 Táguló világok - viszonyítási pontok keresése szomszédolás kistérségi műhelymunkák országos találkozók, konferenciák, a nemzetközi porond tanulmányutak

18 A saját helyzet javítása - Mi az, amin változtatni kellene és hogyan? Elképzelések felgyűjtése Ki mivel járul hozzá? A szervezettség növelése, hálózatosodás Csoportok alakulása Programok fejlesztése Képzések

19 Munka és reintegráció Szomszédsági szolgáltatások Szociális vállalkozások Közösségi gazdaságfejlesztés közösségi vállalkozások Közösségi alapítványok

20 Válsághelyzetek közösségi kezelése Mediáció

21 Végül A hazai példa még kevés, mert sem a közösségfejlesztés, sem a szociális munka nem hozta létre a marginalizált helyzetből, a mélyszegénységből való kilábalás közösségi kezelését - módszereit, eseteit, példáit. Hiányzik és egyre odázódik az a politikai akarat, amely szinkronba hozná a gyakorlat törekvéseit sajátjaival – amennyiben a mélyszegénység problémáinak mérséklésére komolyan keresne utakat, módokat. Ezért hiányzik a meggyőző hazai példák sokasága.

22 A közösségfejlesztés, közösségi munka sokszereplős, egyéneket és intézményeket, eltérő érdekeket és szándékokat egyeztető, kommunikációt, egymás megismerését, megértését és együttműködését létrehozó, kiegyensúlyozó, többszereplős és hosszú folyamatokat indukáló munka – a mai állapotokat ismerve szinte kivitelezhetetlenül nehéznek tűnik. Mégis, ez a feladatunk, ezt vállaltuk ebben a programban és ha nem is tudjuk a megoldást, sokat tehetünk majdani megtalálása érdekében.

23 Irodalom Varsányi Erika vál., szerk., bev. (1999): Megfigyelés és cselekvés. Válogatás a közösségi munka elméletéből, Budapest, Balassi Kiadó Vercseg Ilona (2011): Közösség és részvétel. A közösségfejlesztés és a közösségi munka gyakorlatának elmélete. Budapest. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület és az ELTE Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszéke Közösségi munka a családsegítésben (2011): Szerk. Nagyné Varga Ilona. Debrecen, Szociotéka sorozat, a kötet szerzői: Dandé István, Erdős Judit, Giczey Péter, Serafin József, Varga Matild és Vercseg Ilona

24 Köszönöm a figyelmet! Jó munkát kívánok! Vercseg Ilona Közösségfejlesztő


Letölteni ppt "A szegénység csökkentésének lehetőségei a közösségfejlesztés eszközeivel Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért program (TÁMOP."

Hasonló előadás


Google Hirdetések