Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

I./3. A kormányzás minősége, a LEADER megközelítés alkalmazásának lehetőségei Magócs Krisztina Kunbábony, Civil Kollégium Képzési Központ 2012. április.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "I./3. A kormányzás minősége, a LEADER megközelítés alkalmazásának lehetőségei Magócs Krisztina Kunbábony, Civil Kollégium Képzési Központ 2012. április."— Előadás másolata:

1 I./3. A kormányzás minősége, a LEADER megközelítés alkalmazásának lehetőségei Magócs Krisztina Kunbábony, Civil Kollégium Képzési Központ április május

2 A szegénységben vagy kirekesztettségben élő népesség aránya, 2009

3 A szegénység problémájának megjelenése a as időszak fejlesztéspolitikájában Közösségi Stratégiai Keret tematikus célkitűzése – A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem Vidékfejlesztési politika prioritása – Társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdaság fejlesztése a vidéki térségekben Közösség által irányított helyi fejlesztés a LEADER megközelítés mintájára 3

4 A fejlesztési háromszög Stratégia Partnerség Terület A LEADER megközelítés lényege

5 A LEADER hét kulcsszempontja továbbra is… Terület-alapú helyi fejlesztési stratégiák Helyi partnerség, Helyi Akciócsoport A helyi fejlesztési stratégiák együttes, alulról jövő tervezése és végrehajtása Integrált és multi-szektorális megközelítés Innováció Hálózat Együttműködés A LEADER megközelítés lényege

6 Egy eredeti megközelítés Együttműködés: Kapcsolatot hoz létre: tevékeny- ségek szektorok területek a beavatkozásért felelősek és a potenciális kedvezményezettek között   A LEADER megközelítés lényege

7 A jó kormányzás és a LEADER … ahány térség annyi kormányzási és működési stílus 7

8 A fejlesztéspolitika és a jó kormányzás összefüggései Szinte minden fejlesztéspolitika végső célja az emberek jólétének, életminőségének javítása. A jólét összetevői (Samuel Thirion): gazdasági javak (infrastruktúra, eszközök, vállalkozások, piac, stb.) környezeti javak (talaj, víz, bioszféra (élőlények, biodiverzitás, ökoszisztémák) és levegő) humán tőke (népesség, tudás, készségek, stb.) szociális tőke (emberi kapcsolatok és kötelékek, bizalom) kulturális tőke (közös értékek, történelem, hagyományok ismerete, tudomány, művészet stb.) intézményi és politikai tőke (demokratikus intézményi működés, jó kormányzás, emberi jogok, szabályozás). Az életminőség és a jólét lényeges eleme a jó kormányzás, legyen szó annak horizontális vagy vertikális dimenziójáról. 8

9 Kormányzás – vertikális dimenzió Többszintű kormányzás politikai és/vagy szakpolitikai viszonylatok alapja: formális szabályok, normatív szabályozás különböző szintű fejlesztési intézmények egymáshoz kapcsolódó, együttműködő rendszere. külső tényezőként meghatározza a fejlesztési rendszer intézményi, szabályozási és eljárásrendi környezetét, a különböző szintek és intézmények közötti interakciók jellegét, a helyi szint autonómiájának mértékét, az alkalmazott adminisztrációs eljárásmódokat a helyi partnerségi kapcsolatok önállóságát, függetlenségét. állandóan változik (jobb esetben) 9

10 Helyi kormányzás: Alapja: – a helyi hálózatok, kapcsolatok, – belső szükségleteken alapuló tevékenységek, – a fejlesztési források helyi területi keretrendszerébe történő integrálása. A Leaderben a helyi kormányzás: – a helyi szintű működés módja a helyi fejlesztés megvalósulása érdekében, – a helyi szereplők három kategóriájának (PPP) hálózatszerű együttműködése, – célja: érdekek harmonizációja; konfliktusok és problémák felszínre hozása és megoldása; koordinált erőfeszítés a helyi értékek, mint erőforrások védelmére és hasznosítására. Tipikus jellemzői a részvétel, helyi kezdeményezések és innováció, önkéntesség (szabad be- és kilépési lehetőség), a partnerek közötti egyenlőségen alapuló interakciók (a hierarchikus irányítás helyett) (Pollermann et al 2008). 10 Kormányzás – horizontális dimenzió

11 A jó kormányzás alapelvei (OECD) Többszintű Vertikális integráció: összehozza a különböző hierarchikus szinteket (döntéshozók, helyi, regionális és nemzeti szinten) és elősegíti a nyitottságot és az interakciókat (együttműködés) az összes szereplő és partner között bármely szinten (regionális, nemzeti és Uniós). Szubszidiaritás: a döntések az állampolgárokhoz lehető legközelebbi szinten születnek, szem előtt tartva a hatékonyság elvét (magyarán az állampolgárokhoz legközelebbi azon szinten szülessenek a döntések, ahol megvalósításuk a leghatékonyabb (országos, regionális, megyei...)). 11

12 A jó kormányzás alapelvei (OECD) Helyi szint Átláthatóság: szervezeti és eljárásrendi (át)láthatóság, információk elérhetősége, stb. Részvétel: az érintettek és a helyi lakosság bevonása, helyi társadalmat jól reprezentáló részvétel. Horizontális integráció: különböző szektorok, ágazatok és különböző típusú szerveződések közötti kapcsolódások erősítése. Legitimáció: a kormányzás különböző szereplőinek tevékenységét elismerik, mert az várhatóan megfelel a jogi és intézményi kereteknek. Leader: teljesítmény alapú legitimáció Magas szintű kommunikáció és konfliktuskezelés: biztosítja a szervezeti és eljárási kereteket/lehetőséget az információszerzéshez, konzultációhoz és közös döntéshozatalhoz. Magas szintű tanulási mechanizmusok: biztosítja a szervezeti és eljárási kereteket/lehetőséget a reflexióhoz, a kormányzás különböző szereplői között megvalósuló kölcsönös tanuláshoz. 12

13 A többszintű kormányzás minőségének értékelése É rt é kel é si krit é riumJavasolt indik á tor Decentraliz á ci ó m é rt é ke A k ö zszf é r á n k í v ü li szereplők egyenlőbb m é rt é kű k é pviselete, azt eredm é nyező v á ltoz á sok a d ö nt é shoz á sban. A k ü l ö nb ö ző int é zm é nyi, d ö nt é shoz ó i szintek é s int é zm é nyek k ö z ö tti koordin á ci ó m é rt é ke A helyi é s magasabb d ö nt é shoz ó i szintek k ö z ö tt kialakult kapcsolatok sz á ma, t í pusa. Koordin á ci ó s mechanizmusok szintje, t í pusa.

14 É rt é kel é si krit é rium Javasolt indik á tor A korm á nyz á s minős é ge A d ö nt é shozatali é s v é grehajt á si mechanizmusok á tl á that ó s á ga, annak n ö vel é s é t biztos í t ó elj á r á sok. Felt á rt helyi é rdekkonfliktusok. Megfogalmazott é s kezelt konfliktusok A helyi szereplők helyzetbe hoz á sa é s a partners é g ö sszet é tele K ö z-, mag á n- é s civilszf é ra egyens ú lya a d ö nt é shoz á sban. H á tr á nyos helyzetű csoportok bevon á s á nak n ö veked é se (kedvezm é nyezett, k ö zreműk ö dő, akt í v partner, stb.). Az egyes projektek/programok t á mogat á si időszakon k í v ü li műk ö d é s é ről sz ó l ó tervek l é tez é se (t á mogatott projektekből kialakul ó olyan tev é kenys é gek sz á ma é s ar á nya, amelyek a t á mogatott időszakon t ú l is műk ö dnek). Ú j szerveződ é sek sz á ma, amelyek a t á mogat á si időszakon t ú l is műk ö dnek. Az int é zked é sek inspir á ci ó j á nak hat á s á ra l é trej ö vő (j á rul é kos) projektek, szervezetek. A kedvezm é nyezettek el é gedetts é gi szintje a fejleszt é sekkel, azok műk ö dtet é s é vel kapcsolatban. A helyi szereplők el é gedetts é ge az egy ü ttműk ö d é ssel. A helyi kormányzás minőségének értékelése

15 A LEADER és a jó kormányzás összefüggései A kormányzás – a helyi fejlesztéseket befolyásoló folyamat mindemellett a javuló kormányzási kapacitás egyben a fejlesztési folyamat egyik fő eredménye is, amely lehetővé teszi a strukturális változásokat és a társadalmi-gazdasági változások fenntartását messze az aktuális politikák, programok időtávján túl. A helyi kormányzás milyensége, változása a Leader módszer alapvető szempontja/előfeltétele, de egyben annak célja eredménye is. „A jó kormányzás kialakítása gyakran évtizedekig tartó folyamat, amely evolúció nem áll meg, az érettség után jön a hanyatlás vagy az átalakulás. Az érettség elérése nem garantáltan folyamatos fejlődés eredménye. A folyamat bármikor beállhat stagnálás, vagy torzulás. Ugyanakkor ha a bármely szintet elért, a kialakított komplexitás és minőség, könnyebben és gyorsabban visszaállítható, mintha azelőtt sosem sikerült volna elérni.” (Robert Lukesh) 15

16 Egyenlőség ( megeggyezés ) Teljestmény ( verseny ) Hatalom ( karizma ) Legitimitás ( tervezés ) I dentitás ( hűség ) Egyediség ( stratégiai jövőkép Megszilárdító Animáló Strukturáló Növekvő komplexitás A kormányzás nyolc módja és a működés három módja közötti összefüggés Túlélés ( fenntartás ) Fenntarthatóság ( megosztott felelősség )

17 A kormányzás fejlődésének három szintje: Első (kezdeti) stádium: kezdetleges irányítási struktúrák – gyakran informális csoportosulás a közös cél érdekében – sem közös stratégiai vízió, sem tartós szervezeti struktúra – széthullás veszélye a program után Második (heroikus) stádium: emelkedés, professzionalizáció. felkészült, fizetett munkaerő és fejlesztési vezető a helyi szereplők önkéntesként, vagy kedvezményezettként vesznek részt kockázat: magas költségek, elitizmus, átpolitizálás Harmadik (konszolidáló) stádium: érettség, hatékony helyi kormányzás – helyiek felelős szerepe a működtetésben, stratégiai tervezésben, döntéshozásban és érdekképviseletben – több központú, strukturált, élő hálózatok koordinált működtetése – alacsony működési költségek – egyeztetés, közös döntéshozás komplex mechanizmusai – hiteles és hatékony tárgyalási és konfliktuskezelési mechanizmusok

18 Kezdetleges helyi partnerség Helyi fejlesztési ügynök MűködésiStratégiai SzervezetiSzimbolikus Első (kezdetleges) stádium: A kezdetek

19 MűködésiStratégiai SzervezetiSZimbolikus Helyi fejlesztési Ügynök HACS vezető Második (heroikus) stádium: az emelkdés Munkacso- portok, projekt szelekció ElnökségBefolyásos elnökségi tagok Tervezők

20 Helyi szereplők MűködésiStratégiai SzervezetiSzimbolikus Harmadik (konszolidáló) stádium: érettség HACS vezető, Hálózat koordinátor Helyi szereplők


Letölteni ppt "I./3. A kormányzás minősége, a LEADER megközelítés alkalmazásának lehetőségei Magócs Krisztina Kunbábony, Civil Kollégium Képzési Központ 2012. április."

Hasonló előadás


Google Hirdetések