Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A görög-római világ. Földrajzi keret  A kereszténység az 1. században keletről nyugat felé terjed. Földrajzi kerete a római birodalom  Határai: ld.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A görög-római világ. Földrajzi keret  A kereszténység az 1. században keletről nyugat felé terjed. Földrajzi kerete a római birodalom  Határai: ld."— Előadás másolata:

1 A görög-római világ

2

3 Földrajzi keret  A kereszténység az 1. században keletről nyugat felé terjed. Földrajzi kerete a római birodalom  Határai: ld. térkép  Nagyvárosai kikötők vagy kikötő-közeliek: Róma, Korintus, Alexandria, Antióchia, Efezus, Szmirna, Tarzus  Jó közlekedés szárazföldi úthálózat hajózás

4 Népesség  Etnikai sokszínűség gazdasági, kulturális, vallási kapcsolatok: készség az új, idegen gondolatok befogadására  Közvetítő nyelv: a koiné görög városiasodás: a kereszténység először a nagyvárosokban jelent meg  Minden jelentős városban zsidó kolónia ez lesz a kereszténység számára a hithirdetés bázisa

5 Társadalmi szervezet  Rabszolgák: a társadalom kb. fele! születésénél fogva eladósodás folytán háborús hódítás révén  egészen műveltek is lehetnek rabszolgák Keleti formája családias, a római birodalomban tömeges, iparszerű  dolognak számít, adható-vehető  nincsenek polgári jogai (házassága semmis)  büntetése gyakran kegyetlen

6 Társadalmi szervezet 2.  Libertinusok: felszabadított rabszolgák a szabadok kb. 1/3-a nincs joguk a közügyekhez, néha azonban magasra emelkednek  Polgárok (civisek) valamely város teljes jogú tagja a városok, tartományok széleskörű belső autonómiával rendelkeznek  Római polgár (civis romanus) az 1. században kb. ötmillió nem kaphatnak megszégyenítő büntetést, fellebbezhetnek a császárhoz a jog örökölhető, megvehető, jutalomként kapható

7 Gazdasági élet  Pax romana  a gazdaság, kereskedelem erőteljes fellendülése nagy építkezések  közmunka alkalmak gazdag mecénások  élénk művészet, kultúra  A leggazdagabb provincia Ázsia a legnagyobb városok:  Róma, Alexandria (1 millió)  Efezus, Antióchia (½ millió)  Szmirna, Milétosz, Korintus, Pergamon, Tarzus, Athén, Karthagó (több százezres)

8 Közigazgatás  Jól szervezett jogrend és adminisztráció szervezett központi hatalom, de  pontosan körülírt tisztviselői rendszer nagyfokú helyi autonómia  városi önkormányzatok  társult országok belső joghatósága  A provinciák kormányzói ők az összekötő kapocs a császári adminisztráció és a helyi hivatalok között  szenátusi provinciák: élükön a konzul által kinevezett prokonzul áll  császári provinciák: élükön a legátus (Egyiptom: prefektus) Palesztina sajátos helyzete: Szíria provinciának tartománya, amelyet a legátusnak alárendelt prokurátor (helytartó) irányít)

9 A hellenizmus  Alapja az ember, az emberi szellem iránti érzék  Eszménye a kicsiszolt ember: humánus, művelt, civilizált szemben a csiszolatlannal: ő a barbár  Alapja a platonizmus és a sztoicizmus a kozmosz értelmes egész: éltetője és mozgatója a logosz (isteni értelem, belső rend és törvényszerűség) az emberi magatartás alapja a fogalmak és elvek rendszere

10 A népies filozófia  Philosophia popularis: iskolák, vándorfilozófusok tanítják, terjesztik  Sztoikus prédikátorok: filozofikus, moralizáló tanító beszéd (jellegzetes formája a diatribé) egyetemes istenség, világ-szellem az istenek az emberek gondviselői emberek közti egyenlőség, testvériség az erények értéke, erényes aszketizmus

11 Az antik világ hellenizálása  A hellén kultúra a görög kereskedők, utazók révén már Nagy Sándor előtt elkezd terjedni  Nagy Sándor birodalma és az utód-birodalmak az egész Közel-Keleten elterjesztik  Kr. e. 146-tól (Macedónia és Görögország meghódítása) Rómát is átjárja  Városi jelenség maradt  Eszménye a jó polgár: a nevelés központja a város, a gümnaszeion latin kultúra: a családapa nevel az otthon keretei között, célja, hogy az akarat, az erő és a cselekvés emberévé formálja fiát.

12 A görög-római pogányság  Pogányság = a tradicionális görög és római vallási mitológia  A keresztényeket ateistáknak tartják: tagadják az isteneket a népes, áttekinthetetlen panteon iránt sokan már közönyösek: üres tradíció a sokféle vallás relativizálta és banálissá tette a hagyományos hiteket

13 Honi, nemzeti istenek  Főkent a patriotizmus kifejezői  Augustus szorgalmazza az ősi vallás restaurációját: ez főleg külsőséges dolgokban nyilvánul meg (templomok, ünnepek)  Róma a görög panteon mintájára építi ki az istenek rendszerét  Penates, Lares, Genius: a helyi és családi istenségek tisztelete még makacsabb, mint a hivatalos isteneké.

14 Keleti vallások  Szinte meghódítják a görög-római világot  Alapjuk a régi termékenységi kultusz természeti erők tisztelete, zajos, színes, olykor erkölcstelen rítusok  Egyiptomból: Izisz és Szerápisz kultusza  Szíriából: Atargatisz / Astarte / Aphrodité – Adonisz  Frígiából: Kübelé – Attis Kr. e. 204: a szenátus döntésével kerül Rómába, a fekete követ frígiai papok őrzik színes, utcai rítusok, rituális kasztráció  Irán: Mitrász kultusza (nem tartozik területhez, minden társadalmi csoport a tagja lehet) főkent a katonaság körében népszerű

15 Misztérium-vallások  Misztérium: az isteni titkokba beavató rítusok, amelyek a halhatatlanságban részesítenek  Képek, jelenetsorok, dramatikus rítusok Demeter (Eleuszisz) és Dionüszosz (extatikus rítusok) misztériuma A keleti vallások többségének is van misztériuma Filozófiai misztériumok (pitagóreus tanok)  Nincs erkölcsi tartalmuk: az üdvösség egyedül a beavatástól függ.

16 Gnoszticizmus  A tudás (gnószisz) istenítése: ez üdvözít  A filozófia töprengése és a vallásos morál helyett a tudás adja a megváltást vagy isteni kinyilatkoztatásból vagy beavatásból  Szinkretista  Nincsenek világos határai: mindenből kölcsönöz, mindenbe beépül

17 A császárkultusz  Tartalom és erő nélküli, indifferens vallási jelenség  DE: nagy adminisztratív erővel rendelkezik  Semmire nem kötelez, nem kíván meg semmilyen meggyőződést,  DE: arrogánsan követeli meg a minimumot A hellén hérosz-kultuszból ered A ptolemaioszok merítenek a fáraó istenítéséből  Mellékneveket vesznek fel: szótér (megmentő), euergetész (jótevő), epifánész (megnyilvánuló) Rómában a város géniuszából ered (Róma istennő) Julius Caesar a Kr. e. 48-as pharszaloszi győzelem után saját isteni tiszteletét szorgalmazza. Kr. e. 44-ben a szenátus az államvédő istenek közé sorolja Augustus idejében a Róma istennő és a keleti istenkirályok eszméjének találkozásából születik a császár isteni tisztelete Halála után a szenátus istennek nyilvánítja. Augusteumok épülnek. Nero és Caligula már életében istenítteti magát  Célja a lojalitás erősítése, így kötelező államvallássá lesz a zsidóság felmentést kap alóla a pogányokból lett keresztények nem ismerhetik el, üldözöttekké válnak.


Letölteni ppt "A görög-római világ. Földrajzi keret  A kereszténység az 1. században keletről nyugat felé terjed. Földrajzi kerete a római birodalom  Határai: ld."

Hasonló előadás


Google Hirdetések