Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Középkori egyháztörténet III. óra Egyház a 2-3. században. (gnoszticizmus, kánon kialakulása, az egyház terjedése, alexandriai teológia)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Középkori egyháztörténet III. óra Egyház a 2-3. században. (gnoszticizmus, kánon kialakulása, az egyház terjedése, alexandriai teológia)"— Előadás másolata:

1 Középkori egyháztörténet III. óra Egyház a 2-3. században. (gnoszticizmus, kánon kialakulása, az egyház terjedése, alexandriai teológia)

2 Gnoszticizmus:  Gnószisz – tudás, ismeret,  Gyűjtőfogalom, amely a késő ókort átható szinkretista tanok összességét jelenti.  A kereszténységtől függetlenül is létezett, de ez felerősítette.  Az egyházon belül is létrejöhettek a kezdeti évtizedekben.

3 Előzmények:  Platonizmus,  zoroasztrianizmus,  heterodox zsidóság. -De soha nem volt koherens eszmerendszer! -Ugyanis nem volt megváltás tana, ezt a kereszténységtől vették át.

4 A legnagyobb különbség:  A gnosztikusok leválasztják Jézust és mással helyettesítik a személyét, az üdvösségből pedig mítosz lesz.  Nem egyetemesek, építenek Szent Pál predesztináció tanára.

5  A világ és a rossz fogalmának eredete és kapcsolata érdekelte őket  Alapkérdés: hogyan szabadulhat meg az ember a rossztól és a világtól?

6  A világ a gonosz műve. Egy kozmikus katasztrófa során jött létre.  A gnosztikusokban él az isteni szikra az előző korból, de a testbe be van zárva.  Így a lélek boldogtalan.

7  A megismerhetetlen Isten (agnosztosz theosz) a legfőbb, akinek semmi köze nem lehet az anyagi világhoz, mert az anyag és a világ az alacsonyabb rendű szellemek a demiurgoszok azaz démonok alkotása. Ezek képtelenek jó világot teremteni.

8  A gnosztikusok az ószövetségi Istenben is ilyen világteremtőt látnak. Az anyagi világ teremtése a teremtők tudatlanságának a terméke.  Így elkülönül egymástól a teremtő és a megváltó Isten.  Ezért a gnosztikusok semmi szolidaritást nem vállaltak a világgal.

9  Ezért az aszkézisuk során a testet megölni és nem megtartóztatni akarták.  Sok gnosztikus szekta nem is tartotta megváltónak Jézust. A szamaritánus gnósziszban Simon Mágus magát hirdette megváltónak.

10 dokétizmus  Dokeo – látszani, tűnni  Kr. u. II. szd. Valentinosz  nem foglalkozott Jézus emberi lényével, mert tiszta szellemi lénynek tartotta.  A gnosztikus megváltás lélekmegváltás, a testtől váltja meg a lelket.

11  Az ószövetségi szövegek egy részét tartja csak sugalmazottnak.  De szerinte Jézus titkos hagyományt nyilatkoztatott ki, amely szájhagyomány útján.  Ez ellen kell majd a tanítóhivatal és a kánon!

12  A kisázsiai Markion képviselte Rómában a legszélsőségesebben.  Szerinte Jézus atyja ismeretlen Jézus megjelenéséig, ami csak felnőtten történt meg. A gyermektörténetet nem fogadta el, hogy embertől szülessen. Tehát nem született, hanem megjelent.

13  Elvetette az Ószövetséget, mert az a világ teremtéséről szól.  Elvetette a próféciákat, mert csak zsidó megváltót hirdetnek.  Az evangéliumok közül csak Lukácsét fogadja el.

14 Montanizmus  Kr. u. 170 k. Montanosz.  Korábban Kübelé istennő beavatottja.  Priszka és Maximilla a két papnője, akik eksztázisban tolmácsolják a Szent Lélek szavait.  A karizmatikus egyházat kívánják feltámasztani.

15  a zsidó apokaliptikából nőtt ki.  Régi egyházi fegyelem,  szigorú monogámia,  a közeli parúzia várása.  A gnoszticizmussal szemben a közeli parúzia miatt hiszi a test feltámadását.

16  A hirarchiába bevonták a nőket.  Magukat pneumatikusnak tartották.  Kisázsiában, Rómában és Észak Afrikában is jelen voltak.

17 Az egyház válasza:  a lélek adományai mindenkiben meg vannak, és Istennel rendes úton, igehirdetés és a szentségek vétele révén is kapcsolatba lehet kerülni.

18 A kérdés:  Hogyan lehet eldönteni, hogy kinél van az igazság?

19  Szentírás és az egyházi hierarchia kánonjának kialakítása a megfelelő válasz.

20 Kánon kialakulása:  - újszövetségi kánon  1. században az Ószövetség. Krisztus tetteit szóbeszéd útján ismerték.  A 2. század közepén már a szinoptikusokat kánoninak tartották, a 2, század végére Jánosét is.

21  A kánont a közmegegyezés alakította, amit már többször felolvastak az eucharisztia ünneplése során, de ez laza volt.  A legrégebbi kánon töredék a Muratori- töredék. 200 k. Rómából. (1740-ben fedezték fel)

22  II. századi papirusztekercs a legrégebbi, amely tartalmaz újszövetségi iratokat.  Ide tartozik Máté, Márk, Lukács, János evangéliuma levelek. Pál, Péter 2, János 3, Jakab illetve Júdás levele.

23  A Páli levelek 51-ben kezdődnek /Thesszalonikieknek írt levél/ Ezek a legrégebbi szövegek.  Az evangéliumok nem történeti könyvnek készültek, bár Lukácsnak volt ilyen ambíciója. Apostoli igehirdetés, ún. kérügma a célja.

24  Máté, Márk, Lukács összetartozik – szinoptikusok (együttlátók). Ők Jézus életére koncentrálnak, ugyanazt az anyagot dolgozzák fel. Ők inkább mint prófétát mutatják be Jézust.  Jánost az Isten Jézus érdekli.

25  Apostolok cselekedetei – Lukács tollából született. Történeti munka.  Pál levelei az ötvenes években születtek. Keresztény közösségek belső problémáiról tudósít.  Korábban az Újszövetségbe tartozónak hitték a Kelemen-féle levelet.

26 Egyházi hierarchia kialakulása:  Az egyház alapja az apostol (apostolos), akit a feltámadt Krisztus megbízott a misszióval.  Az Újszövetség a vándortanítókat is e névvel illette.

27  1-2. szd. vándorpróféták, vándorapostolok, tanítók.  2. század közepén a vándorhierarchia helyett helyi hierarchia. 

28 Püspökök, presbiterek, diakónusok  Episzkoposz. A hellén jogban egyesületi hivatalnok gazdasági funkcióval.  Később ő vendégeli meg a közösséget.  Ő szentel presbitert és diakónust.  A 4. századig a nép választja.

29  Preszbüterosz.  Lelki és polgári ügyekre kiterjedő illetékesség.  A püspökkel együttműködtek, és funkcióik keveredtek.

30  A presbiterek közül kivált a liturgiát vezető presbiter-püspök, akinek a segítője a lelki ügyekben a diakónus.  Jeruzsálemben és Antiochiában a püspök mindig egy és nem nevezte magát presbitertársnak. Ez lesz majd a minta.

31  Diakónus  ők felügyelik az istentisztelet rendjét, nyújtják a hívőnek a kelyhet áldozáskor, betegek látogatása az oltári szentséggel, evangéliumok felolvasása.

32  A diakonátus eredete a 7 férfi kiválasztása, mint pl. Fülöp, aki felszolgált. De ők tanítottak is mint az apostolok. Rómában mindig 7 fő volt, és ez elterjedt máshol is.  Állandó tisztség, sokszor közülük választották a püspököket. Közülük a rangidős a fődiakónus, aki nem presbiter. Sok fődiakónusból lesz pápa.

33  A 2-3. század az egyház egyszerűsödésének a kora.  Szíriában és Kisázsiába megkezdődött a püspöki tekintély megerősítése.  A gnosztikusok titkos hagyománya ellen azt vallották, hogy akkor az apostoli alapítású közösségekben, így Rómában adták volna tovább ezeket.

34  Római Szent Kelemen. 1. szd vége. - A hierarchia fontossága mellett érvel.  Antiochiai Szent Ignác (†110) -7 levelet ír, amiben az egyház egysége a közös mondanivaló -Nála jelenik meg először a catholikosz szó az egyház jelzőjeként. -Az egyház egységét a mennyei minta alapján lehet és kell megőrizni.

35 Didakhé (tanítás) „Az Úr tanítása a népeknek a 12 apostol által.”  Az élet útja egy erény katalógus, a halál útja a bűnkatalógus.  Tiltja a varázslást, az abortuszt és a gyermekek megölését. Ez innentől imperatívusz az európai kultúrában.  Szerdai és pénteki böjt Jézus szenvedésének és halálának emléke, egyben a zsidó kedd- csütörtök böjtjétől való elkülönülés.

36 Barnabás levele  Ez hozza be a szellem temploma és a vasárnapi ünnepnapot.  Az episztolairodalom csúcsa, a zsidó- keresztény vita legjobb összefoglalása.  Az alexandriai keresztények sokat használják.

37  Így alakult ki a hitében egységes katolikus egyház fogalma.

38 Az egyház növekedése. A missziós sikerek.  180 k. Kelszosz. Pogány filozófus.  A kereszténység természetes magyarázata.  Ő szociális kötelékként fogta fel. Az összetartozás tudatát emelte ki.  Ezt külső körülményekkel magyarázta.

39  A keresztény egyéni élet sokkal fegyelmezettebb keretek között folyt a pogánynál.  Nem csak vigasztalt a kereszténység, de szabályokat is adott.  Az evangélium válasz a boldogság keresésére.

40  A sztoikusok erre a vágyak feladását hirdették. Emiatt Senecáékra a keresztények, így Tertullianus is sokszor előzményként tekint.  De nagy a különbség. A sztoikusok az önuralomra építenek, a keresztények Isten kegyelmére. Náluk fontos az etika, a felebarát iránti felelősség.  A keresztény missziók sikere a szeretet aktív gyakorlása.

41 Növekedés:  Anyagi gyarapodás: Rómában 251-ben 157 egyházi személynek adott fizetést, és 1550 rendszeres segélyt folyósított.  Kezdetben adományok, később öröklés útján szereztek vagyont, csináltak alapítványokat.  260. Gallienus türelmi rendelete.

42  Itáliában már Pompeiben találtak krisztogrammot.  250 k. 100 püspökség a félszigeten.  Galliában Lyon a központ, Iraeneusz keltául is prédikál. 177-ben üldözések.

43  A 2. század közepén az egyház a görög világon túlra, a szír Edesszai királyságba is eljut.  De eredeti közösségük gnosztikus irányba hajlik. Ezért szakadás, és azért fogadják el Palut személyét, mert Antochiában szentelték fel. Azaz kapcsolat Róma és A. felé.

44  Brit püspökök 314-ben az Arles-i zsinaton részt vettek.  Az 5. században Verulanumi Albanus sírja már zarándokhely.  Pelagius is Brit.  Egyiptom. 2. század már virágzik, de sem nem ortodox, sem nem eretnek. Külön út, aszkézis.  Sok apokrif irat az alap.

45  Alexandria Péter apostol tanítványában Szent Márk evangelistában tisztelte az alapítót.  Nagyon ügyelnek az ortodoxiára.  180-tól dokumentálható a létük.  Észak Afrikában Karthagó a központ. Scilliumi vértanú akták 180 k. a legkorábbiak.  Itt jön létre a Vetus Latina.  Hispánia a 3. században.

46  A misszió sikereiben szerepet játszott, hogy az elitet meghódította, és a városokban volt népszerű. De valójában mindenkinek volt mondanivalója.  Nem volt társadalmi forradalom, sem felszabadítás. De a vagyonosok sem sajátították ki.  Valójában egy vallási mozgalom, amelyben járulékosan van társadalmi fejlődési lehetőség. De ezek majd Róma bukása után látszanak.


Letölteni ppt "Középkori egyháztörténet III. óra Egyház a 2-3. században. (gnoszticizmus, kánon kialakulása, az egyház terjedése, alexandriai teológia)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések