Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS. Ökológiai gazdálkodás elnevezései  Biológiai gazdálkodás – latin és francia nyelvterületen  Ökológiai gazdálkodás – német nyelvterületen.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS. Ökológiai gazdálkodás elnevezései  Biológiai gazdálkodás – latin és francia nyelvterületen  Ökológiai gazdálkodás – német nyelvterületen."— Előadás másolata:

1 ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS

2 Ökológiai gazdálkodás elnevezései  Biológiai gazdálkodás – latin és francia nyelvterületen  Ökológiai gazdálkodás – német nyelvterületen  Organikus gazdálkodás – angol nyelvterületen, Skandinávia Ökológiai gazdálkodás (def.) A mezőgazdálkodás egyik lehetséges módja, amely során egészséges, teljes értékű élelmiszereket állítanak elő  olyan módszerrel, amelynek szigorú feltételrendszere törekszik a természetes ökoszisztéma védelmére és a fenntartható gazdálkodás elérésére  az ezzel foglalkozók számára tartós megélhetést biztosít, törekszik a környezet állapotának megőrzésére és javítására, elősegíti a vidéki térségek szociális helyzetének javítását

3 Ökológiai gazdálkodás jellemzői  A teljes termelési folyamat során szigorú feltételrendszer  A gazdálkodás során sem a termék, sem a környezet nem szennyeződhet  Az élelmiszerekben a peszticid és nitrát terhelés csökken  Antibiotikus és hormonkészítmények maradványainak mennyisége csökken  Biotermékek beltartalmi mutatói (vitamin és ásványi anyagok) jobbak  Elősegíti a diverzitás fenntartását  GMO felhasználása nem megengedett  Megújítható és megújuló energiaforrások alkalmazása

4 Zárt üzemi körfolyamat jellemzi: növénytermesztés-állattenyésztés-trágyakezelés összekapcsolása  Takarmánytermelés saját forrásból  Keletkező trágya és melléktermékek felhasználása  Talajtermékenység és szerkezet fenntartása  Nincs földnélküli állattartás  Nincs talaj nélküli növénytermesztés  Szintetikus növényvédő készítmények csak korlátozottan használhatóak fel

5 ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS FEJLŐDÉSE ÉS KÜLÖNBÖZŐ IRÁNYZATAI

6 Természetes gazdálkodás  1800-as évek végétől „életreform mozgalom”  Több mozgalom, szellemi irányzat összefoglaló neve antialkoholista, természetgyógyászat, állatvédők, vegatarianizmus  Az életmód megváltoztatására törekedett  A mozgalom része volt a „vidékreform mozgalom” Landreform: A lakótelepek körül vidéki környezetet hoztak létre, kertművelési lehetőség a szabad levegőn „természetes gazdálkodás” irányzat Ewald Könemann: Biológiai talajművelés és trágyagazdálkodás  Biológiailag aktív talajélet megőrzése, humuszban gazdag talajszerkezet megtartása  Korhasztott szerves hulladékkal való trágyázás  Komposztálás a városi szerves hulladék felhasználásával  Ásványi trágyák és kőzetlisztek alkalmazása, zöldtrágyázás  Kímélő és nem forgató talajművelés

7 Biodinamikus gazdálkodás  Rudolf Steiner tanaira alapozott  Antropózófia szellemiségén alapszik (a világot egy oszthatatlan egységes szellemiség vezérli)  A gazdaság is egy zárt oszthatatlan, önálló egység (talaj, növény, állat, ember)  A növényben, talajéletben és az állatokban is meglévő saját aktivitást támogatja  Pillangósok termelése (N utánpótlás kemikáliák helyett)  Az állattartás előfeltétele a gazdálkodásnak  Gyógynövény preparátumok felhasználása  Égitestek állásának figyelembevétele a mezőgazdasági munkák végzésekor (vetési naptár)  Demeter értékesítési szervezet és védjegy (1927 óta)

8 Szerves-biológiai gazdálkodás  Hans Müller és Hans Peter Rusch nevéhez kötődik  Svájcban a kisparaszti érdekekért és szociális problémáik megoldásáért küzdött  1987 óta Bioland szövetség  Elsődleges elv a talajtermékenység fenntartása  A talajművelés során kerülni kell a talajrétegek keveredését (talaj flórája és faunája ott a leghatékonyabb, ahol kialakult)  Műtrágyát és peszticidet nem alkalmaz  Trágyát síkkomposztálják (azonnali kijuttatás és sekély beforgatás)  Pillangós növények és vetésforgók

9 Howard-Balfour biogazdaság  Angliában alakult ki  Alapleve a humuszgazdálkodás  Vetésforgóban a sekélyen és a mélyen gyökerező növényeket váltogatják (teljes tápanyagfeltöltés)  Szervestrágyaként komposztot használ  Növényvédőszerként engedélyezett a kén, réz, nikotin Lemaire-Bounchet biogazdálkodás  Franciaországban  Nem alkalmaz ipari eredetű növényvédő szert  N ellátást a pillangósok termesztésével éri el  Szerves bázisú trágyaszereket használ (vérliszt, csontliszt), lignin, cellulóz  Szárított és őrölt mésztartalmú tengeri alga  Növényi extraktumok használata

10 Ökológiai gazdálkodás szabályozása  1972-ben alakult IFOAM (International Federation of Organic Agriculture Movement)  Nemzetközi szinten meghatározza az alapszabványt  Globális irányelveket ad  Nemzetközi garanciarendszert biztosít  A leendő tanúsító szervezetnek meg kell felelnie az IFOAM akkreditációs eljárásnak, ezután az IOAS elismeri (International Organic Accreditation Service) Feltételek:  Képzett szakemberek, anyagi érdekeltségektől mentes működés  Érvényes kormányzati és regionális szabályok betartása  A tanúsítani kívánt valamennyi termékre legyen kidolgozott,  az IFOAM-nak megfeleló feltételrendszer  A szabványokat és a tanúsítás feltételeit nyilvánossá kell tenni  Rendelkezzen eljárási renddel az ellenőrzésre vonatkozóan

11 Magyarországi helyzet  1987 Biokultúra Egyesület megalakulása, IFOAM tagsága  1995 EU felveszi a Biokultúra Egyesületet és Magyarországot a „harmadik országok listájára” Az Egyesület feltételrendszerét és ellenőrzési gyakorlatát az EU rendszerével ekvivalensnek ismerik el  Egyedi importengedély nélkül szállítható termék az EU-ba 1995 nyers növényi termék 1996 feldolgozott növényi termék 2003 állati termékek 1996 Biokultúra Egyesületből kiválik a Biokontroll Hungária Kht. Biokontroll Kht. végzi az ellenőrzést, tanúsítást 2000-ig a holland Skal is tanúsított Magyarországon 2002-től a Hungária-Öko-Garancia Kft is megkezdte a tanúsítást

12 Államilag garantált jogszabályi háttér 140/1999 (IX.3.) Kormányrendelet a mg termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti előállításának, forgalmazásának és jelölésének feltételeiről Végrehajtási utasításai: 2/2000 (I.18.) FVM-KöM rendelet Módosítása 82/2002 (IX. 4.) FVM KvVM (állattartás is belekerül) EU csatlakozás után érvényes: 144/2003 (IX.9) Kormányrendelet (140/1999-es módosítása) 74/2004 FVM rendelet a végrehajtásról és jelölésről EU „bio” rendelete: 2092/91 EGK rendelet

13 HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

14 Hulladék: Minden olyan kibocsátás, amely a gazdasági és társadalmi tevékenységből kerül a környezetbe, de felesleges illetve nem hasznos az adott tevékenység közbenső vagy végső célja szempontjából A fenntartható fejlődés gátja, mert  A keletkező hulladék mennyisége meghaladja a környezet hulladék feldolgozó képességét  Olyan anyagok is keletkeznek, amelyeket a környezet nem képes lebontani  Erőforráspazarlás

15 HULLADÉK KATEGÓRIÁK Q1Q1 Másként meg nem határozott termelési és fogyasztási maradékok Q2Q2 Előírásoknak nem megfelelő, selejt termék Q3Q3 Lejárt felhasználhatóságú, szavatosságú termék Q4Q4 Kiömlött, veszendőbe ment és károsodott anyagok Q5Q5 Tervezett tevékenység során szennyeződött anyagok (tisztítási folyamatok maradványai, csomagolóanyagok) Q6Q6 Használhatatlanná vált alkatrészek, tartozékok (akkumulátorok, szárazelemek) Q7Q7 A további használatra alkalmatlanná vált anyagok (szennyeződött sav, oldószer) Q8Q8 Ipari folyamatok maradék anyagai (salak)

16 Q9Q9 Szennyezés csökkentő eljárások maradékai (iszapok, mosófolyadékok, szűrők) Q 10 Gépi megmunkálás, felületkezelés maradékai (esztergaforgács) Q 11 Ásványi nyersanyagok kitermelésének és feldolgozásának maradékanyagai Q 12 Tiltott anyagokat tartalmazó termékek (PCB tartalmú olajok) Q 13 Bármely anyag vagy termék amelynek a használatát jogszabály tiltja Q 14 A birtokosa számára tovább nem használható anyagok (mg., irodai hulladék) Q 15 Talajtisztításból származó szennyezett anyagok Q 16 Bármely hulladékká vált anyag vagy termék, amely a fenti kategóriákba nem sorolható

17 HULLADÉKOK CSOPOROSÍTÁSA  EREDET SZERINT Települési Termelési  HALMAZÁLLAPOT SZERINT Szilárd Folyékony Iszap, pasztaszerű  KÖRNYEZETI HATÁS SZERINT Veszélyes Nem veszélyes, inert

18 KIEMELTEN KEZELENDŐ VESZÉLYES HULLADÉKOK  Hulladékolajok  Akkumulátorok és szárazelemek  Elektromos és elektronikai hulladékok  Kiselejtezett gépjárművek  Egészségügyi hulladékok  Állati eredetű hulladékok  Növényvédő-szerek és csomagolóanyagaik  Azbeszt

19 A „hulladékprobléma” súlyosbodásának okai:  Emberiség létszáma nő  Lakosság koncentrálódik  Gazdaság növekszik  Gazdasági szerkezetváltozás (csomagolás, veszélyes hulladékok)  Csökken a termékek élettartama (egyszer használatos eszközök, „eldobható társadalom”)

20

21 HULLADÉKOK KEZELÉSE: Hulladék ártalmatlanítása és ártalmatlanításra való előkészítése fizikai, kémiai vagy biológiai lejárások alkalmazásával, illetve a kezelő létesítmények utógondozása, hasznosítása HULLADÉKOK ÁRTALMATLANÍTÁSA: A hulladék környezet veszélyeztető, szennyező vagy károsító hatásának megszüntetése, kizárása a környezet elemeitől való elszigeteléssel vagy anyagi minőségének megváltoztatásával HULLADÉKELHELYEZÉS: Amikor a keletkezett hulladék kezelve vagy kezeletlenül átmeneti (tárolás) vagy végleges elhelyezésre (lerakás) kerül egy alkalmas(sá tett) területen

22

23

24

25

26 HULLADÉKOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA  Csökken a végső hulladékok mennyisége  Kisebb környezetszennyezés  Megtakarítható a hulladékok elhelyezésének és feldolgozásának költsége  Csökken az erőforrások relatív szűkössége

27 ÚJRAHASZNOSÍTÁS FORMÁI  Visszaforgatásos (recycling) újrahasznosítás A hulladékot változatlan formában az eredeti célra használják Teljes visszaforgatás folyamatos és veszteség nélküli újrahasználat Pl.: hűtőközegek zárt rendszerben Részleges visszaforgatás Pl.: visszaváltható üveg, mert egy része törik  Újrahasznosítás a hulladék átalakításával Újrahasznosítás azonos tevékenységen belül Pl.: fafeldolgozáskor keletkező hulladék a farostlemez gyártás alapanyaga Hulladék más tevékenység során történő hasznosítása Pl.: hulladék energetikai célú hasznosítása üvegőrlemény útborkolatgyártásban adalékanyag szennyvíziszap téglagyártásban

28 ÚJRAHASZNOSÍTHATÓ ANYAGOK ÉRTÉKÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK  Minőség Tisztaság (szennyezettség) Homogenitás (különböző fajtájú és méretű anyagok különválaszthatósága)  Térbeli elhelyezkedés (begyűjtés költsége, egy helyen jelentkező mennyiség)  Összes mennyiség (feldolgozóipar létrehozása gazdaságos-e)  Hulladék keletkezésének időbeli eloszlása (üdülőterületeken a hulladék szezonálisan keletkezik, az energetikai hasznosítás gazdaságtalan lehet)

29 ÚJRAHASZNOSÍTOTT ANYAGOK KÖLTSÉGEINEK ÖSSZETEVŐI  Megvásárolás költsége (akkor éri meg vételárat fizetni, ha a felhasználónak más lehetősége is lenne, vagy a hulladék különösen veszélyes  Összegyűjtés (begyűjtés) költsége (a gyűjtőhelyek létesítése nagy beruházás, nagy állandó költséggel jár, a hulladékok időbeli fluktuációja a gazdaságosságát befolyásolhatja)  Szállítási költség (a távolság mellett az esetleges különleges berendezések igénye)  Tárolási költség  Feldolgozási költség


Letölteni ppt "ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS. Ökológiai gazdálkodás elnevezései  Biológiai gazdálkodás – latin és francia nyelvterületen  Ökológiai gazdálkodás – német nyelvterületen."

Hasonló előadás


Google Hirdetések