Ifjúsági Foglalkoztatás: Európai és hazai kihívások „NŐ, CSALÁD ÉS KARRIER” 2013. október 10.

Az előadások a következő témára: "Ifjúsági Foglalkoztatás: Európai és hazai kihívások „NŐ, CSALÁD ÉS KARRIER” 2013. október 10."— Előadás másolata:

1 Ifjúsági Foglalkoztatás: Európai és hazai kihívások „NŐ, CSALÁD ÉS KARRIER” 2013. október 10

2 Európai és magyar helyzetkép A fiatalkori munkanéküliség aláaknázza az Európai Unió és a tagállamok társadalmi és politikai integritását, amelyre a Mediterrán térség már ékes és figyelmeztető példákkal szolgál. Az Unió polgárait is ez a probléma érdekli a leginkább, ennek megoldását tartják a legsürgetőbb kihívásnak. ‘Lost Generation’ Túlzás nélkül állítható, hogy a fiatalkori munkanélküliség Európában és azon belül Magyarországon is egy gazdasági és szociális tragédiáva terebélyesedik, amelynek kezelését hazánkban a nemzetstratégia egyik kiemelt feladatává kell emelni.

3 MELYEK A KRITIKUS TERÜLETEK MAGYARORSZÁGON ÉS SPECIÁLIS AJÁNLÁSOK A DÖNTÉSHOZÓK SZÁMÁRA

4 Idegen nyelvtudás: A legfrissebb felmérés szerint a magyaroknak csupán 35%-a állítja magáról, hogy beszél legalább egy idegen nyelvet - 2006-ban még 42% volt ez az arány! Ezzel utolsók vagyunk az Európai Unióban, ahol az átlag 54%. Tavaly a végzett egyetemisták 30%-a nem kapta meg a diplomát nyelv- vizsga hiánya miatt. Németország elnöke, Joachim Gauck legutóbbi beszédében, amelyet Európáról tartott, az angolt javasolta az EU intézmények egyetlen hivatalos nyelvének. A Tanács ajánlásai: A magyar kormány tagja kizárólag idegen nyelven is tárgyaló-képes szinten beszélő politikus lehessen. Holland és skandináv mintára el kell érni valódi kétnyelvűséget a magyar társadalomban. A közszolgálati TV adjon rendszeresen főműsoridőben szinkronizálatlan filmeket. Ahhoz, hogy a nyelvoktatásban eredményeket lehessen elérni, nem elegendő a heti 3x1 (45 perc) tanóra. A diákoknak minden nap legalább 45 percet foglalkoznia kell az idegen-nyelvvel. Sokkal intenzívebben kell támogatni a cserediák programokat, a külföldi nyelvtanulást (ahogy pl. ezt a Skandináv országokban és Németországban is teszik).

5 Személyi készségek (‘soft skills’): A mai modern, globalizált és sikerorientált vállalkozások vezetői számára sokkal fontosabb az állásajánlatra pályázó fiatalok viselkedése és attitűdjeik, mint az elméleti ismereteik. A felsőoktatási intézményeinknél az oktatás középpontjában még mindig a tárgyi tudás átadása áll, és nem a kompetenciák fejlesztése. A Tanács ajánlásai: A tanítás nem egy üres vödör feltöltése, hanem a tűz meggyújtása, vélekedett Yeats, Nobel díjas ír költő. A magyar oktatási rendszernek a tudás átadásának és vissza- kérdezésének XIX-ik századi, biflázáson alapuló rendszerét meg kell ujítania. Olyan szociális kompetenciák kibontakoztatásában kell elöl járnia, mint a stressz-tűrés, a konfliktus-kezelés, az idő-gazdálkodás, a kreativitás, az empátia, a kezdeményező-készség, a kommunikációs-készség, a kapcsolat- építő készség, a csapat-orientáció, a szervezőképesség, a flexibilitás és a mobilitás.

6 A fiatalok számára az iskolarendszerből a munka világába való átmenet elősegítése: Azokban az európai országokban, amelyekben külön figyelmet fordítanak a fiatalok iskolarendszerből a munka világába való átmenetének támogatására, például különösen a duális szakképzési rendszerhez kapcsolódóan vagy egyéb ún. ifjúsági képzési garanciák formájában, a fiatalok munkanélküliségi mutatója a legalacsonyabb szinten van és a válságot követően sem emelkedett jelentősen (Németország, Ausztria). Idén márciusban az EU tagállamok munkaügyi miniszterei politikai megállapodásra jutottak az ún. ifjúsági garancia rendszerének létrehozásáról, amelynek célja biztosítani azt, hogy a munkanélküli fiatalok rövid időn belül munkához vagy képzéshez jussanak. A tagállamoknak 2014-től be kell vezetniük a rendszert. A Tanács ajánlásai: Fel kell állítani egy olyan, a fiatalok elhelyezkede szempontjából előnyös rendszert, amelynek kereteit európai példákra alapozva és az ifjúsági garancia figyelembe-vételével kell kidolgozni és lefektetni a döntéshozók, az oktatási intézmények (közép- és felsőfokú), a hatóságok (képzési, foglalkoztatási, vállalkozásfejlesztési stb.), az üzleti szféra (KKV és további vállalkozások) és érdekképviseletek (ifjúsági, vállalkozói, szakszervezeti stb.) közti szoros együttműködésben, partnerségben. Elengedhetetlen jellemzők: kiszámíthatóság, pályaorientáció, szakképzés, szakmai gyakorlat, ifjúsági garancia.

7 Vállalkozókészség: Hazánkban a 2,3 millió 15 és 34 év közötti fiatalból mindössze 87 700 vállalkozik; azaz a fiatalok 3,7%-a, mely európai és amerikai viszonylatban is rendkívül alacsony szám. A Tanács ajánlásai: Az oktatási rendszereknek jobban is elő kell segíteniük a vállalkozó-szellemet. Meg kell erősíteni a fiatalok pozitív hozzáállását a kockázatvállalás területén, hogy ne féljenek újrakezdeni, ha megtapasztalják a kudarcot – mint például a ‘Young Enterprise’ középiskolai programban. A vállalkozói kedven kívül fontos a vállalkozásokat támogató, hosszú távon kiszámítható és kedvező szabályozási környezet kialakítása (adminisztratív és adóterhek, induló vállalkozások segítése, bizonyos árbevétel alatti adókedvezmények). Szélesebb körben kell tudatosítani, hogy az Európai Bizottság “Fiatalok Lendületben Program”-jának 2013. évi prioritásai előnyben részesítenek olyan projekteket, amelyek a fiatalok kezdeményezőkészségét, kreativitását, vállalkozókészségét fejlesztik.

8 Felsőoktatási intézmények és a vállalatok közötti együttműködés: A kapcsolatfelvételt a cégek az egyetemektől várják, ahol azonban többnyire nem foglalkoznak ezzel. A hazai cégek az adózott eredményük kevesebb mint fél százalékát költik a felsőoktatással való közös munkára, közös projektekre. A Tanács ajánlásai: Hazánkban 2002 óta a mindenkori kormányzat Kármán Tódor-díjjal ismeri el azokat a gazdasági szereplőket, akik sokat tesznek a hazai felsőoktatásért. Az együttműködés támogatását tovább kell fejleszteni. A kooperáció jelentősen növeli a fiatalok jövendőbeli elhelyezkedési esélyeit.

9 A fiatalok foglalkoztatásának társadalmi összefüggései: A fiatal generációkra többszörösen összetett és kihívásokkal teli jövő vár. Az öregedő Európa, a fiatalok csökkenő gyermekvállalási kedve és a fiatalok foglalkoztatási nehézségei - a migrációval korrigált mutatók, mint az életkori függőség aránya - alapján a korábbiakhoz képest teljesen visszájára fordult társadalmi viszonyok és jövőkép van kialakulóban. 2026-ra az arányok annyira megváltoznak, hogy már csak alig 2-3 aktív eltartó jut egy eltartottra. A Tanács ajánlásai: A fiatalok élethelyzeteivel való foglalkozás nem korlátozódhat kizárólag a válság által előtérbe került munkanélküliség kérdéskörére. Àtfogóan kell kezelni a demográfiai változások révén a fiatalokra, az egész társadalomra vonatkozó körülményeket, amelyek a jelenlegi szociális rendszer fenntarthatóságát több szempontból is megkérdőjelezik.

10 A magyar közelmúlt feltáratlansága lelassítja a társadalmi mobilitást: A térségünkben már csak Magyarországon és Ukrajnában vannak zárva a közelmúlt elnyomó rendszerének archívumai. Az átláthatatlan és számonkérhetetlen összefonódások továbbélése lelassítja az elit-cserét és konszolidál demokratikus deficiteket. Ezek pedig gátolják a mobilitást és társadalmi felemelkedést a fiatalok számára. A Tanács ajánlása: Az archívumok haladéktalan megnyitása.

11 A korlátlan növekedésre alapozott modell megrendülése: A korlátozott erőforrásokkal biró Földünkön a fennálló gazdasági rendszernek a kifulladása előre programozva volt. A globális ökológiai rendszer a szemünk előtt dezintegrálódik a túlfogyasztás terhe alatt. A környezeti problémák azonban nem kezelhetők társadalmi és gazdasági összefüggéseikből kiragadva, ha valóban fenntartható megoldásokra törekszünk. A foglalkoztatáspolitikára is hatással vannak az éghajlatváltozás következményei: az ebből fakadó gazdaságszerkezeti átalakítások újabb foglalkoztatáspolitikai feladatokat generálnak (pl. átképzés).

12 A Tanács ajánlásai: A magyar ifjúsági foglalkoztatáspolitika sikerét hosszú távon csak egy olyan rendszerben látjuk biztosítottnak, ahol hangsúly az egydimenziós, GDP-alapú növekedésről elmozdul a társadalmi és egyéni jól-lét irányába. A paradigma-váltás során a fiatal generációnál időben elő kell segíteni az értékrendszer megváltozását, amely társadalmi változást indukál. Ez a váltás magában foglalná az elmozdulást a fogyasztásra-alapozott növekedéstől egy humánusabb és mértéktartóbb ökológiai együttműködés felé.

13 Köszönöm a figyelmüket! Elérhetőség: Káncz Csaba, elnök, Magyar Ifjúsági Foglalkoztatási Tanács Email: csaba.kancz2@t-online.hucsaba.kancz2@t-online.hu Facebook: facebook.com/IfjusagiFoglalkoztatas facebook.com/IfjusagiFoglalkoztatas