Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Változások a szakképzésben Cséfalvay Ágnes Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 2012.11.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Változások a szakképzésben Cséfalvay Ágnes Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 2012.11."— Előadás másolata:

1 Változások a szakképzésben Cséfalvay Ágnes Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

2 A versenyképesség feltételei: Átjárható munkaerőpiac – használható tudás (Képzési Keretrendszer) Átjárható munkaerőpiac – használható tudás (Képzési Keretrendszer) Beruházás ösztönzés az emberi erőforrás fejlesztésbe Beruházás ösztönzés az emberi erőforrás fejlesztésbe Vállalkozási kultúra elsajátítása Vállalkozási kultúra elsajátítása Kompetencia fejlesztés és gyakorlati képzettség emelése: Kompetencia fejlesztés és gyakorlati képzettség emelése: Szociális kompetencia Szociális kompetencia Team-kompetencia Team-kompetencia szervezési kompetencia szervezési kompetencia

3 A tanulók iskolatípusonkénti százalékos megoszlása Forrás: OM statisztika

4 A középfokú struktúra várható átalakulása Széll Kálmán Terv A jelenlegi struktúra: A jelenlegi struktúra: szakiskola 23,8%( tanuló) szakiskola 23,8%( tanuló) szakközépiskola 41,6%( tanuló) szakközépiskola 41,6%( tanuló) gimnázium 34,6% ( tanuló) gimnázium 34,6% ( tanuló) A 2015-re prognosztizált struktúra: A 2015-re prognosztizált struktúra: szakiskola 35%( tanuló) szakiskola 35%( tanuló) szakközépiskola 40% ( tanuló) szakközépiskola 40% ( tanuló) gimnázium 25%( tanuló) gimnázium 25%( tanuló)

5 Jogszabályi háttér: Kamarai törvény Kamarai törvény évi CLXXXVI. szakképzési törvény évi CLXXXVI. szakképzési törvény új szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény évi CLV. tv. új szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény évi CLV. tv. Köznevelési törvény Köznevelési törvény A kamarai szakképzési feladat = közfeladat ellátása. A szakképzési feladatot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakmai vezetésével végezzük.

6 Az új szabályozás célja, hogy a szakképzés jobban igazodjon a gazdaság igényeihez. Az új szabályozás célja, hogy a szakképzés jobban igazodjon a gazdaság igényeihez. A szakképesítésenkénti normatív elszámolás miatt csökken a gazdálkodókat terhelő adminisztráció, s így annak költsége. A szakképesítésenkénti normatív elszámolás miatt csökken a gazdálkodókat terhelő adminisztráció, s így annak költsége. A havi elszámolás miatt jelentősen csökken az előfinanszírozás mértéke. A havi elszámolás miatt jelentősen csökken az előfinanszírozás mértéke.

7 Kamara szerepének erősödése Együttműködési megállapodás: már 40%-tól Együttműködési megállapodás: már 40%-tól Tanulószerződéses rendszer megerősítése: Tanulószerződéses rendszer megerősítése: Bővül a jogosultak köre (egészségügy, szociális ágazat, stb) Bővül a jogosultak köre (egészségügy, szociális ágazat, stb) Kötelezettségek megfogalmazása Kötelezettségek megfogalmazása Nőtt az ellenjegyzés felelőssége Nőtt az ellenjegyzés felelőssége Képzőhelyek szigorúbb ellenőrzése (bírság) Képzőhelyek szigorúbb ellenőrzése (bírság) Szigorúbb eljárásrend Szigorúbb eljárásrend Mesterképzés minimum feltétel lett /2015-től Mesterképzés minimum feltétel lett /2015-től

8 Új feladatok: Együttműködési megállapodások nyilvántartása Együttműködési megállapodások nyilvántartása Tanulószerződéses rendszer kiterjesztése: egészségügy, szociális, pénzügyi terület Tanulószerződéses rendszer kiterjesztése: egészségügy, szociális, pénzügyi terület Felsőoktatási szakképzési programok véleményezése Felsőoktatási szakképzési programok véleményezése Felnőttképzésben gyakorlati ellenőrzés, modulzáró vizsgák ellenőrzése Felnőttképzésben gyakorlati ellenőrzés, modulzáró vizsgák ellenőrzése Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságok működtetése Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságok működtetése

9 Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács 77. § A szakképzés országos stratégiai kérdéseinek érdekegyeztetése a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács keretei között valósul meg. 77. § A szakképzés országos stratégiai kérdéseinek érdekegyeztetése a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács keretei között valósul meg. 78. § (1) A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter felnőttképzéssel és szakképzéssel kapcsolatos feladatainak ellátását a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács segíti. A Tanács szakmai döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő országos testületként működik. 78. § (1) A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter felnőttképzéssel és szakképzéssel kapcsolatos feladatainak ellátását a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács segíti. A Tanács szakmai döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő országos testületként működik. 79. § (1) A Tanács tagjainak megbízatása hároméves időtartamra szól. 79. § (1) A Tanács tagjainak megbízatása hároméves időtartamra szól. (2) A Tanács húsz tagból áll. (2) A Tanács húsz tagból áll.

10 Nemzeti Képesítési Bizottság A szakképzés tartalmi szerkezetének folyamatos fejlesztését és korszerűsítését szolgáló szakmai javaslattevő, véleményező testület. A szakképzés tartalmi szerkezetének folyamatos fejlesztését és korszerűsítését szolgáló szakmai javaslattevő, véleményező testület. Folyamatosan figyelemmel kíséri a szakképzési szerkezet fejlesztését, a gazdasági, munkaerő- piaci, technikai-technológiai folyamatokat, és ennek alapján javaslatot tehet az OKJ módosítására. Folyamatosan figyelemmel kíséri a szakképzési szerkezet fejlesztését, a gazdasági, munkaerő- piaci, technikai-technológiai folyamatokat, és ennek alapján javaslatot tehet az OKJ módosítására. létszáma harminc fő, tagjai a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, az oktatásért felelős miniszter, a gazdasági kamara, az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetek, valamint az ágazat egészében érdekelt szakmai kamarák által delegált képviselők. létszáma harminc fő, tagjai a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, az oktatásért felelős miniszter, a gazdasági kamara, az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetek, valamint az ágazat egészében érdekelt szakmai kamarák által delegált képviselők.

11 Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (MFKB) A bizottság létszáma 7 fő: A bizottság létszáma 7 fő: a területi gazdasági kamarák (kettő fő), a területi gazdasági kamarák (kettő fő), országos munkaadói, munkavállalói szövetség 2 fő országos munkaadói, munkavállalói szövetség 2 fő kormányhivatal 2 fő (egy fő a foglalkoztatási, egy fő a köznevelési feladatellátás tekintetében), kormányhivatal 2 fő (egy fő a foglalkoztatási, egy fő a köznevelési feladatellátás tekintetében), megyei közgyűlés 1 fő. megyei közgyűlés 1 fő. A bizottság elnökére a bizottság tagjai közül az országos kereskedelmi és iparkamara tesz javaslatot. A bizottság elnökére a bizottság tagjai közül az országos kereskedelmi és iparkamara tesz javaslatot. Elnök: Jakabucz Ildikó, Hauni Hungária Kft ügyvezetője A bizottság elnökét és tagjait a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter kéri fel hároméves időtartamra A bizottság elnökét és tagjait a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter kéri fel hároméves időtartamra

12 A Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (MFKB) feladatai kidolgozza az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztés megyei szakképzés-fejlesztési koncepcióját, amely a megyei területfejlesztési koncepció része kidolgozza az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztés megyei szakképzés-fejlesztési koncepcióját, amely a megyei területfejlesztési koncepció része javaslatot tesz az ösztöndíjra jogosító 10 hiány- szakképesítésre javaslatot tesz az ösztöndíjra jogosító 10 hiány- szakképesítésre közreműködik az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzés, valamint a köznevelésben és a felsőoktatásban folyó szakképzés összhangjának megteremtésében, közreműködik az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzés, valamint a köznevelésben és a felsőoktatásban folyó szakképzés összhangjának megteremtésében,

13 részt vesz az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésével összefüggő, a decentralizált kerettel kapcsolatos és az egyéb szakképzési pályázatok elkészítésében, kiírásában és értékelésében, javaslatot tesz a decentralizált keret pályázatainak nyerteseire és az általuk elnyert összeg nagyságára, részt vesz az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésével összefüggő, a decentralizált kerettel kapcsolatos és az egyéb szakképzési pályázatok elkészítésében, kiírásában és értékelésében, javaslatot tesz a decentralizált keret pályázatainak nyerteseire és az általuk elnyert összeg nagyságára, javaslatot tesz a gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait, valamint a megyei beiskolázást figyelembe véve a szakképzés megyei szükségleteire. javaslatot tesz a gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait, valamint a megyei beiskolázást figyelembe véve a szakképzés megyei szükségleteire. szakképzésben indított, állami költségvetési hozzájárulásban részesíthető és a nem támogatott szakképesítésekre (a szakképzés irányaira) és a fenntartó által indítható szakképesítések keretszámaira (beiskolázási arányaira). szakképzésben indított, állami költségvetési hozzájárulásban részesíthető és a nem támogatott szakképesítésekre (a szakképzés irányaira) és a fenntartó által indítható szakképesítések keretszámaira (beiskolázási arányaira).

14 Az MFKB javaslata kormányrendeletben jelenik meg, és meghatározza fenntartónként és szakképesítésenként a szakképzés irányait és a beiskolázás arányait ♦ Az MFKB javaslata kormányrendeletben jelenik meg, és meghatározza fenntartónként és szakképesítésenként a szakképzés irányait és a beiskolázás arányait o korlátozás nélkül beiskolázhat, o költségvetési hozzájárulásra nem jogosult, o költségvetési hozzájárulást korlátozott keretszámok alapján igényelhet ♦ A bizottság javaslata kiterjed o az iskolai rendszerű szakképzésre (beleértve a felnőttoktatást is) és a szakközépiskolák ágazati képzéseire o az iskolarendszeren kívüli szakképzésre amennyiben hazai vagy EU-s források felhasználására kerül sor

15 Változott az OKJ 150/2012. (VII. 6.) kormányrendeletben Bevezetés: Iskolai rendszerben: 2012 szeptemberétől választható 2013 szeptembertől kötelező Iskolarendszeren kívül: júniustól Szakképesítés-kimenetek száma: 632 Részszakképesítések száma: 146 db Szakképesítések száma: 287 db - Csak felnőttképzésben oktatható: 98 db - Csak iskolarendszerben oktatható: 16 db Szakképesítés-ráépülések száma: 199 db - Csak felnőttképzésben oktatható: 119 db

16 Új elemek Betűrendes táblázat: szakképesítések, részszakképesítések Egyszerűbb, 7 számjegyű azonosító Nincs felsőfokú szakképzés Szakképesítés „kapcsolatok” nem láthatók (szvk-k jelzik) Levelező, távoktatás lehetőség jelölése Szakközépiskolai ágazatok feltüntetése (3. melléklet) „5-ös szintű” szakma érettségi nélkül (4. melléklet): speciális feltételek: mestervizsga + 5 év szakmai gyakorlat

17 Az új szintkódok alapfokú alsó középfokú 32, alsó középfokú 34, középfokú felső középfokú 52, felső középfokú 54, emelt szintű felsőfokú végzettségre épülő

18 A szakközépiskolai képzés átalakítása Kötelező komplex szakmai érettségi. Kötelező komplex szakmai érettségi. Munkakörök betöltésére jogosít. Munkakörök betöltésére jogosít. Ágazatonkénti beiskolázás a szakközépiskolák 9. évfolyamra (maximum 23 ágazatra). Ágazatonkénti beiskolázás a szakközépiskolák 9. évfolyamra (maximum 23 ágazatra).

19 Változások a szakképzési törvényben A szakiskolai képzésben a kilencedik évfolyamon a szakmai gyakorlati képzést a szakképző iskolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kell megszervezni. A szakiskolai képzésben a kilencedik évfolyamon a szakmai gyakorlati képzést a szakképző iskolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kell megszervezni. Tanulószerződés a tanulóval az adott képzés első szakképzési évfolyamának kezdetétől kezdődő hatállyal köthető. Tanulószerződés a tanulóval az adott képzés első szakképzési évfolyamának kezdetétől kezdődő hatállyal köthető.

20 A HÍD programok HÍD I. Az a tanköteles korú tanuló, aki alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, de középfokú iskolába nem nyert felvételt pótolja a továbbtanuláshoz szükséges, de hiányzó alapvető kompetenciákat, ismereteket (számolás, szövegértés, kommunikáció, stb.), megtanít tanulni, motiválja a tanulást, fejleszti a szakma elsajátításához szükséges manuális készségeket, HÍD I. Az a tanköteles korú tanuló, aki alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, de középfokú iskolába nem nyert felvételt pótolja a továbbtanuláshoz szükséges, de hiányzó alapvető kompetenciákat, ismereteket (számolás, szövegértés, kommunikáció, stb.), megtanít tanulni, motiválja a tanulást, fejleszti a szakma elsajátításához szükséges manuális készségeket, HÍD II. (az általános iskolát elvégzi de nem akar továbbtanulni) megtanít tanulni, motiválja a tanulást, fejleszti a szakma elsajátításához szükséges manuális készségeket, szakmacsoporton belüli pályaorientációs feladatokat lát el, bizonyos esetekben részszakképesítés megszerzésére készít fel. HÍD II. (az általános iskolát elvégzi de nem akar továbbtanulni) megtanít tanulni, motiválja a tanulást, fejleszti a szakma elsajátításához szükséges manuális készségeket, szakmacsoporton belüli pályaorientációs feladatokat lát el, bizonyos esetekben részszakképesítés megszerzésére készít fel. HÍD III. Az általános iskolát el nem végző, de a tankötelezettségi kort betöltöttek számára, akik (3-as szintkódú) OKJ-s szakképesítés megszerzését szolgáló képzési programokba kívánnak beiratkozni. E program a felnőttoktatás keretében szervezhető meg és kombinálható foglalkoztatással is. HÍD III. Az általános iskolát el nem végző, de a tankötelezettségi kort betöltöttek számára, akik (3-as szintkódú) OKJ-s szakképesítés megszerzését szolgáló képzési programokba kívánnak beiratkozni. E program a felnőttoktatás keretében szervezhető meg és kombinálható foglalkoztatással is.

21 A gyakorlati képzés elvei A tanuló gyakorlati képzés keretében csak a gyakorlati képzés szakképzési kerettantervében meghatározott feladat ellátására kötelezhető, és csak egészséges, biztonságos körülmények között foglalkoztatható. - Nem életszerű! A tanuló gyakorlati képzés keretében csak a gyakorlati képzés szakképzési kerettantervében meghatározott feladat ellátására kötelezhető, és csak egészséges, biztonságos körülmények között foglalkoztatható. - Nem életszerű! A tanulónak a komplex szakmai vizsga gyakorlati részére történő felkészítéséért a gyakorlati képzést szervező a felelős a szakképesítésre kiadott szakmai és vizsgakövetelmény és a szakképzési kerettanterv alapján.!! A tanulónak a komplex szakmai vizsga gyakorlati részére történő felkészítéséért a gyakorlati képzést szervező a felelős a szakképesítésre kiadott szakmai és vizsgakövetelmény és a szakképzési kerettanterv alapján.!!

22 A szakképző iskolai intézmények átszervezése o állami fenntartásba kerülnek o valós és kötelező integráció: holland típusú, tagintézményes nagy szakképző iskolák o a TISZK-ek „kiűrülése” o fenntartás és működtetés: nagy szakképző iskolák működtetője az állam (2013 szeptemberétől) o Klebelsberg Intézményfenntartó Központok (KIK) 202/2012. (VII. 27.) Korm. rend. o Szakképzés: megyei szintű koordináció

23 Tanulószerződés és együttműködési megállapodás A tanulószerződés mellett az együttműködési megállapodásokat is a kamara tartja nyilván. A részleteket kormányrendelet fogja szabályozni. A tanulószerződés mellett az együttműködési megállapodásokat is a kamara tartja nyilván. A részleteket kormányrendelet fogja szabályozni. A tanulószerződés szüneteltethető, ha tanulói jogviszony is szünetel. A tanulószerződés szüneteltethető, ha tanulói jogviszony is szünetel. Az együttműködési megállapodás a gyakorlati képzés 40 %-ig köthető a gyakorlati képzés szervezésére, illetve abban az esetben is a teljes gyakorlati képzésre, ha annak aránya a képzés egészén belül a negyven százalékot nem éri el. Az együttműködési megállapodás a gyakorlati képzés 40 %-ig köthető a gyakorlati képzés szervezésére, illetve abban az esetben is a teljes gyakorlati képzésre, ha annak aránya a képzés egészén belül a negyven százalékot nem éri el.

24 Tankötelezettség A tanuló 16. életéve betöltéséig tart a tankötelezettség, nem a tanév végéig! A tanuló 16. életéve betöltéséig tart a tankötelezettség, nem a tanév végéig! Akik tanulmányaikat a 2011/12-es tanévben, vagy azt megelőzően kezdték a 9. évfolyamon, a tankötelezettség annak a tanévnek végéig tart, mely tanévben a tanuló 18. életévét betölti. Akik tanulmányaikat a 2011/12-es tanévben, vagy azt megelőzően kezdték a 9. évfolyamon, a tankötelezettség annak a tanévnek végéig tart, mely tanévben a tanuló 18. életévét betölti. SNI esetén hosszabbítás a szakértői bizottság javaslatára lehetséges. SNI esetén hosszabbítás a szakértői bizottság javaslatára lehetséges. Középfokú felnőttoktatásban a tanuló attól a tanévtől tanulhat, melyben betölti 16. életévét Középfokú felnőttoktatásban a tanuló attól a tanévtől tanulhat, melyben betölti 16. életévét

25 A szakmai képzés ingyenessége Az első szakképesítés iskolarendszerű képzés nappali tagozatán költségvetési támogatásban részesített, tehát ingyenes, a tanuló 21. életévéig. OKJ képzési idő + 2év, OKJ képzési idő + 2év, érettségizetteknek OKJ képzési idő + 1év, érettségizetteknek OKJ képzési idő + 1év, Szakközépiskolában szakmai érettségire felkészítés 6 év, Szakközépiskolában szakmai érettségire felkészítés 6 év, Szakmai érettségi + első javítóvizsga; Szakmai érettségi + első javítóvizsga; Iskolarendszerű képzés első komplex szakmai vizsgája + első javítóvizsga Iskolarendszerű képzés első komplex szakmai vizsgája + első javítóvizsga (Tanulmányaikat a 2013/2014. tanévben megkezdők számára.)

26 Szakmai elméleti és gyakorlati képzés Az iskolai rendszerű szakképzés a szakmai és vizsgakövetelmények előírása mellett az adott szakképesítésre kiadott szakképzési kerettanterv alapján is folyik. Az iskolai rendszerű szakképzés a szakmai és vizsgakövetelmények előírása mellett az adott szakképesítésre kiadott szakképzési kerettanterv alapján is folyik. A szakiskolai képzésben továbbra is a szakképző iskolában kell megszervezni a kilencedik évfolyamon folyó gyakorlati képzést. A szakiskolai képzésben továbbra is a szakképző iskolában kell megszervezni a kilencedik évfolyamon folyó gyakorlati képzést. A gyakorlati képzés csak a tanév szorgalmi időszakában szervezhető meg és az őszi, téli, tavaszi szünet ideje alatt gyakorlati képzés nem szervezhető. A gyakorlati képzés csak a tanév szorgalmi időszakában szervezhető meg és az őszi, téli, tavaszi szünet ideje alatt gyakorlati képzés nem szervezhető. A szakképző iskolába szakképzésre csak olyan tanulót lehet felvenni, aki az adott szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel. A szakképző iskolába szakképzésre csak olyan tanulót lehet felvenni, aki az adott szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel. Iskolai rendszerű szakképzésben részszakképesítésre nem lehet beiskolázni. Iskolai rendszerű szakképzésben részszakképesítésre nem lehet beiskolázni.

27 Szintvizsga A szintvizsga feltétele annak, hogy a tanuló tanulószerződést köthessen. A szintvizsga feltétele annak, hogy a tanuló tanulószerződést köthessen. Időpont: február első tanítási napjától április utolsó tanítási napjáig. Időpont: február első tanítási napjától április utolsó tanítási napjáig. A szintvizsga megszervezése az illetékes területi gazdasági kamara feladata; követelményét a gazdasági kamara a szakiskola közreműködésével dolgozza ki. A szintvizsga megszervezése az illetékes területi gazdasági kamara feladata; követelményét a gazdasági kamara a szakiskola közreműködésével dolgozza ki. A szintvizsga akkor is kötelező, ha a tanuló nem kíván tanulószerződést kötni. A szintvizsga akkor is kötelező, ha a tanuló nem kíván tanulószerződést kötni.

28 Normatív elszámolás - Elszámolás a NAV-nál. - Megszűnt a hiányszakmánkénti + 20%-os juttatás. - Szakmacsoportonként differenciált fejkvóta rendszer: Legnagyobb eltérés az autós szakmáknál van. Hiány szakképesítés Hiány szakképesítés Gyakorlat igényes Gyakorlat igényes Anyag igényes Anyag igényes Eszközigényes Eszközigényes

29 Változás a szakképzési hozzájárulásban Gyakorlati normatíva szeptember 1-jétől nem szakmacsoportonkénti, hanem szakmánkénti normatívák Gyakorlati normatíva szeptember 1-jétől nem szakmacsoportonkénti, hanem szakmánkénti normatívák a gazdasági szereplők visszajelzései alapján a gazdasági szereplők visszajelzései alapján nagyobb mértékben közelít az egyes szakmák gyakorlati képzése tényleges költségeihez nagyobb mértékben közelít az egyes szakmák gyakorlati képzése tényleges költségeihez Szempontok:anyagigényesség, oktatóigényesség, gyakorlat/elmélet aránya, eszközigényesség, hiány- szakképesítés-e Szempontok:anyagigényesség, oktatóigényesség, gyakorlat/elmélet aránya, eszközigényesség, hiány- szakképesítés-e

30 „Gyakornoki program” (TÁMOP A) A tanulószerződés keretében tanult pályakezdők támogatása: -foglalkoztatásuk ösztönzése bér- és járuléktámogatással, - cégen belüli mentorálással Cél: közvetlen munkahelyteremtés, az iskolai rendszerű képzésben szerzett első szakképesítés hasznosulása, pályakezdők korai munkahelyi tapasztalathoz segítése, foglalkoztathatóságuk növelése. Keret: 8,5 Mrd Ft

31 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Változások a szakképzésben Cséfalvay Ágnes Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 2012.11."

Hasonló előadás


Google Hirdetések