Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Koncz Gábor IMMUNOLÓGIA I. Biológiai értelemben: a szervezet integritásának megőrzésének folyamataival, az „idegen” és a „saját” anyagok.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Koncz Gábor IMMUNOLÓGIA I. Biológiai értelemben: a szervezet integritásának megőrzésének folyamataival, az „idegen” és a „saját” anyagok."— Előadás másolata:

1 Koncz Gábor

2 IMMUNOLÓGIA I. Biológiai értelemben: a szervezet integritásának megőrzésének folyamataival, az „idegen” és a „saját” anyagok felismerésének és a válaszreakciók élettani mechanizmusával foglalkozik. II. Orvosi értelemben: az immunválasszal kapcsolatos számos emberi és állati betegség eredetével és gyógyításával foglalkozó tudomány. Immunterápia Immunterápia: orvosi kifejezés, a betegségek kezelésére az immunválaszok fokozásán vagy gátlásán keresztül.

3 III. Laboratóriumi megközelítés: Immundiagnosztika Immundiagnosztika: gyűjtőfogalom, a diagnosztikus módszerek sokfélesége, melyek elsősorban az antigén-ellenanyag kapcsolódáson alapulnak. A megfelelő antigénre specifikus ellenanyagok jelölhetők izotóppal, fluoreszcens festékkel vagy színképző enzimekkel a hatékony detektálás érdekében. Példák: Terhességi teszt Immunoblott ELISA Immunhisztokémia (mikroszkóp) Betegségek, mikroorganizmusok, illegális drogok, doppingszerek kimutatása, vércsoport meghatározás, stb.

4 MIVEL FOGLALKOZIK AZ IMMUNOLÓGIA? IMMUNOLÓGIA MIKROBIOLÓGIA EPIDEMIOLÓGIA SEJTBIOLÓGIA GENETIKA BIOKÉMIA BIOFIZIKA MOLEKULÁRIS BIOLÓGIA ALAP IMMUNDEFICIENCIÁK TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK FERTŐZŐ BETEGSÉGEK AUTOIMMUNITÁS TUMORIMMUNOLÓGIA TRANSZPLANTÁCIÓS IMMUNOLÓGIA KLINIKAI

5 Az „immunitás” szót legrégebben Thuküdidész történetíró említette a Kr. e. 430 körüli athéni pestisjárvány idején, aki megfigyelte, hogy azok, akik a járvány korábbi változatából kigyógyultak, nem betegedtek meg ismételten amikor a betegekkel azok gyógyítása céljából kapcsolatba kerültek. Számos egyéb ősi társadalom is ismerte ezt a jelenséget, de csak a 19. század és a 20. század során alakult a fogalom tudományos elméletté.

6 AZ ELSŐ VAKCINÁCIÓ Edward Jenner 1790 A fejőnők védettek a himlővel szemben Az immunitás (védettség) átvihető (tehénhimlő emberbe)

7 1979-re teljesen kiírtották a himlőt (a WHO adatai szerint) A védőoltások hatékonysága a patogének ellen és a járványok megelőzésére

8 Louis Pasteur 1885 veszettség elleni oltás a a a Szemcsekór, Lépfene kórokozója Gyengített (attenuált) vakcinák (baromfikolera, veszettség)

9 Emil Adolf von Behring 1890 Antitoxinok, szeroterápia 1.Sok betegség csak egyszer kapható el (védettség) 2.Egyes fertőző betegségek vakcinációval megelőzhetők 3.A vér anti-bakteriális aktivitással rendelkezik (anti-toxinok, szérum terápia)

10 Ilja Mecsnyikov 1883 fagocitózis Bélbaktériumok, joghúrt

11 Paul Ehrlich 1900 oldallánc elmélet A szervezetbe kerülő kórokozók anyagai a sejtek megfelelő struktúráihoz (receptoraihoz) kötõdnek és ennek hatására a sejtek újabb és újabb receptorokat termelnek.

12 Emil Adolf von Behring Szérumterápia Paul Ehrlich és Ilja Iljics Mecsnyikov Az immunitás megismerésére végzett munkásságuk elismeréseként Charles Robert Richet Anafilaxis (az évi díj) Jules BordetKomplement, ellenanyagok a baktériumoldódásban Karl LandsteinerA, B, 0 vércsoport Frank Macfarlane Burnet Szerzett immuntolerancia. és Peter Brian Medawar Gerald Meurice Edelman Ellenanyagok szerkezete. és Rodney Robert Porter Baruj Benacerraf, Jean Dausset MHC és George Snell Niels K. Jerne, Georges J. F. Köhler Immunrendszer specificitását és Cesar Milstein magyarázó elmélet. Monoklonális ellenanyagok előállítása Susumu TonegawaIg-gén-átrendeződés Peter C. Doherty MHC-korlátozás. és Rolf M. Zinkernagel Avram Hershko Antigénfeldolgozás biokémiai alapjai Immunológiai kutatásokért adott Nobel-díjak

13 Mi Mekkora?

14 Emberi hajszál

15 Poratkák, gombostűfejen

16 Poratkák, emberi hajszál

17 növényi pollen vörösvérsejt fehérvérsejt

18 növényi pollen vörösvérsejt fehérvérsejt

19 AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBEN RÉSZTVEVŐ SEJTEK Az emberi szervezetben cc (10 12 ) fehérvérsejt van Pollen vörösvérsejt fehérvérsejtek

20 növényi pollen vörösvérsejt fehérvérsejt sütő élesztő

21 E. coli Staphylococcus

22 Ebola vírus

23 Rhynovirus (nátha okozója)

24 Rhynovirus

25 AZ IMMUNRENDSZER ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE

26 IMMUNRENDSZER FELADATA A külső környezettel való egyensúly biztosítása Felismerés Mit ismer fel az immunrendszer Saját vs. Idegen Veszélyes vs. ártalmatlan Megfelelő válasz Hogyan válaszol az immunrendszer Immunválasz Sokféle mechanizmus Eltérő végrehajtó funkciók

27 3. FUNKCIÓ Patogének elleni védekezés Felismerés, távoltartás, osztódás és terjedés megakadályozása, eltávolítás a szervezetből A saját szervezet védelme 2. MŰKÖDÉSE – dinamikus Homeosztázis – környezeti tényezők Utánpótlás - sejtpusztulás Aktiváció - differenciáció AZ IMMUNRENDSZER ÁLTALÁNOS TULAJDONSÁGAI 1.SZERKEZET – különböző sejtek, diffúz Sejtek együttműködése Résztvevő Módja– közvetlen – oldott faktorok révén makrofág extracelluláris matrix Adhézió Letelepedés Migráció makrofág Sejt – sejt kommunikáció Th 4. EGYEDI SAJÁTSÁGOK Felismerés – saját - antigén - veszély Jeltovábbítás és jelátvitel Jel megőrzése – tanulás, memória B

28 Tímusz Lép Csontvelő Nyirokcsomó Madulák Féregnyúlvány Elsődleges (központi) és másodlagos (perifériás) nyirokszervek: Az elsődleges nyirokszervek az immunrendszer sejtei képződésének/érésének helyei, a másodlagos nyirokszervek az immunválasz központi területei !!

29 Központi nyirokszervek: Az immunrendszer sejtjei itt termelődnek és érnek - csontvelő: a vér összes alakos elemeinek termelődése őssejtekből - timusz: a csontvelői eredetű előalakokból kifejlődő T-limfociták érésének helye A NYIROKSZERVEK !

30 A csontvelő erek által intenzíven behálozott szerv Biztosítja a tápanyag ellátást és az újonnan képződő sejtek keringésbe kerülését

31 A CSONTVELŐ Többféle sejttípus biztosítja a képződő hematopoetikus sejtek környezetét, tápanyag ellátását. Az újonnan képződő sejtek a vénás keringésbe kerülnek Vér illetve nyirokereket borító sejt réteg

32 A CSONTVELŐ Tímuszba vándorló T sejt előalakok 2x10 7 B-sejt 1-3x10 6 /NAP Érett naív B-limfociták Dendritikus sejt B-sejt előalak Őssejt Sztróma sejtek (vérképzésben közvetlenül nem érintett sejtek)

33 Mezenhimális őssejtek (pl csont, idegrendszer őssejtjei), hematopoetikus őssejtek, különböző sejtek előalakjai, kötőszöveti és csont sejtek, érfal alkotó sejtek, zsírsejtek, extra celluláris mátrix A csontvelőt alkotó sejtféleségek

34 A T-sejt előalakok a csontvelőből a tímuszba vándorolnak Az érett T-sejtek elhagyják a timuszt és a keringésbe, illetve a másodlagos nyirokszervekbe jutnak A tímusz

35 Vérkeringés Makrofágok Dendritikus sejtek Timocita---T -sejt előalakok Epitél sejtek Tok Érett naív T- limfociták A TÍMUSZ FELÉPÍTÉSE

36 Immunválasz helyszíne: 1.Patogén (megjelenésének) helye 2.Másodlagos nyirokszervek !

37 PERIÉRIÁS NYIROKSZERVEK Lép Nyirokcsomók Epitél sejtekhez kapcsolt limfoid szövetek Bőr asszociált limfoid szövetek Skin-associated lymphoid tissue (SALT) Mukóza (nyálkahártya)asszociált limfoid szövetek Mucosa-associated lymphoid tissue (MALT) Bél-asszociált limfoid szövetek Gut-associated lymphoid tissue (GALT) Légzőszervekhez asszociált limfoid szövetek Bronchial tract-associated lymphoid tissue(BALT) SALT,MALT,GALT,BALT külső környezettel közvetlen kapcsolatba kerülő felszínek. A LIMFOCITA AKTIVÁCIÓ ÉS DIFFERENCIÁCIÓ HELYE !

38 A SZÖVETI FOLYADÉKOT A VENULÁK ÉS A NYIROK KAPILLÁRISOK GYŰJTIK ÖSSZE !

39 A nyirokkeringés a vérkeringésbe ‘ürül’

40 KÉREG (B sejt régió) KÉREG ALATTI (T sejt régió) VELŐ (plazmasejt régió) afferens (bevezető) nyirokér efferens (kivezető) nyirokér nyirokér elsődleges tüsző másodlagos tüsző a csíraközpontokkal tok tok alatti szinusz A NYIROKCSOMÓ FELÉPÍTÉSE Vérkeringés

41 Lép Véna Artéria Fehér pulpa Vörös pulpa tok

42 A LÉP NINCS LIMFOID KERINGÉS Feladata a vérbe kerülő antigének kiszűrése ( következő ábra )

43 Vörös pulpa Marginális zóna Marginális sinus B sejt korona Csíraközpont- Periarterioláris limfocita lemezek (PALS) – T sejtes terület Központi arteriola A lép fehér pulpa Az immunválasz helyszíne Keresztmetszet

44 Mukóza- és bőr asszociált nyirokszövetek BALT: MALT: Mukóza asszociált limfoid szövetekSALT: Bőr asszociált limfoid szöveteGALT: Bél-asszociált limfoid szövetek Légzőszervekhez asszociált limfoid szövetek

45 MALT  A legtöbb patogén a mukózális felszínen keresztül jut a szervezetbe  Nyálka védi, ami glikoproteineket, proteoglikánokat, enzimeket tartalmaz  Az anti-mikrobiális peptidek védenek a fizikai károsodások és fertőzések ellen  Vékony, nagy felületű, dinamikus réteget alkot  Erős immunológiai védelmi mechanizmusok támogatják  A mukózális felszín közelében található limfociták mennyisége lényegesen nagyobb, mint a test egyéb szöveteiben !

46 Bél lumen Nyirok nyirokcsomó felé Peyer plakk M sejt Kripta Villus Epithelium A BÉLFALHOZ KAPCSOLÓDÓ SZERVEZETT LIMFOID SZÖVET ÉS IZOLÁLT LIMFOID FOLLICULUS Lamina propria (epitél alatti kötőszövet)

47 Az M sejtek endocitózis és fagocitózis révén antigént vesznek fel Az antigén az M sejtek vezikulumain át a bazális felszín felé jut Az antigén a dendritikus sejtekhez jutva feldolgozásra kerül és aktiválja a T sejteket Limfocitákkal (piros) kapcsolatba került M sejtek (kék) AZ M SEJTEK PEPTIDEK ÉS KIS MOLEKULATÖMEGŰ ANTIGÉNEK BEJUTTATÁSÁBAN VESZNEK RÉSZT

48 Peyer féle plakkok

49

50 Dome terület Bolyhok GC

51 AZ EPITHELIUM ALATT ELHELYEZKEDŐ DENDRITIKUS SEJTEK NYÚLVÁNYAIKKAL A BÉL LUMENBŐL IS KÉPESEK ANTIGÉNET FELVENNI

52 Intraepiteliális limfociták


Letölteni ppt "Koncz Gábor IMMUNOLÓGIA I. Biológiai értelemben: a szervezet integritásának megőrzésének folyamataival, az „idegen” és a „saját” anyagok."

Hasonló előadás


Google Hirdetések