Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Nemzetközi tőkemozgások Birkás György

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Nemzetközi tőkemozgások Birkás György"— Előadás másolata:

1 1 Nemzetközi tőkemozgások Birkás György

2 2 Kötelező irodalom Árva László-Dicházi Bertalan: Globalizáció és külföldi tőkeberuházások újabb fejleményei Magyarországon. Kariosz, Budapest, 2001 Árva László-Katona Klára-Ivicz Mihály-Schlett András: A külföldi működőtőke-beruházások típusai és azok elhelyezkedése hazánkban. Euro-Midi, Budapest, 2002

3 3 Nemzetközi tőkemozgások típusai tulajdonrésszel nem járó  nemzetközi hitelezések  nemzetközi segélyek tulajdonszerzéssel járó  nemzetközi beruházások

4 4 Külföldi beruházások típusai külföldi portfólió beruházások nem törekszik a vállalat ellenőrzésére, cél a jövedelmező befektetés közvetlen külföldi tőkeberuházások foreign direct investments - FDIs (működőtőke-kivitel ill. bevitel) a vállalat feletti ellenőrzés megszerzésére kívánja használni

5 5 Működőtőke-beruházások típusai új vállalat alapítása külföldön külföldi vállalat ellenőrzését biztosító tulajdonrész megvásárlása külföldi vállalat nyereségének újrabefektetése hitelezés vagy alaptőke-emelés az anyavállalat és külföldi leányvállalata között

6 6 A helyi erőforrásokat kiaknázó külföldi befektetések. Ezek célja, hogy a termelési tényezők költségeiben meglévő nemzetközi eltéréseket kihasználja. A beruházó motívuma a tevékenység nyereségességének, versenyképességének növelése. A kihelyezett termelés outputja exportra kerül, többnyire fejlett ipari országokba. A megcélzott erőforrások lehetnek természeti erőforrások, munkaerő és külföldön a befektetéssel megszerzett technológia, üzleti tudás, szervezeti tapasztalat, stb. A működőtőke-beruházások típusai annak célja szerint

7 7 A piacorientált beruházók Célja a befogadó ország és közvetlen környezetének ellátása termékekkel. Oka lehet a követő beruházás(azokban az országokban létesít kapacitásokat, ahol legfontosabb szállítói vagy vevői vannak, mert ezzel biztosítja, erősíti a folyamatos üzletmenetet). Egy másik ok a termékeknek a helyi igényekhez való igazítása, vagy a helyi, speciális termelési tényezők bevonásának igénye. A helyi piacok ellátása lényegesen olcsóbb lehet helyben történő termeléssel, a termelési és tranzakciós költségek alacsonyabb szintje miatt. A vállalatot versenytársai is kényszeríthetik a globális versenyben arra, hogy adott fontosnak tekintett piacokon megjelenjen. A befogadó országok lépései, adók, vámok, az import adminisztratív ellenőrzése is késztethet a termelés kihelyezésére.

8 8 A hatékonyságnövelő beruházások Fő motívuma a már létező, erőforrás- vagy piacorientált beruházások racionalizálása A stratégiai előnyök érvényesítése A külföldi vállalatok értékeit vásárolják meg saját hosszú távú stratégiai céljaik elérésére, főleg nemzetközi versenyképességük fenntartása, növekedése érdekében. Ilyen beruházásokat hajtanak végre az integrált globális stratégiát követő nagyvállalatok, de olyan kisebb cégek is, amelyek a nemzetközi tevékenység első lépéseként az ismeretlen piacon versenyképességet biztosító vállalatfelvásárláshoz folyamodnak, ezzel a cég egyéb vagyona mellett, megveszik a piaci ismereteket is.

9 9 A forrás- és piacorientált beruházások a bemutatkozó, első befektetések A hatékonyságnövelő és stratégiai előnyökre törekvő befektetések általában pótlólagos jellegűek, tehát már létező kapacitásokat változtatnak meg. Ilyen pótlólagos beruházásnak tekinthető az újra befektetett profit is. A működőtőke nemzetközi áramlásában az elmúlt 10 évben megfigyelhető változások nagyrészt e két beruházástípus térnyerésére vezethetők vissza

10 10 A külföldi működőtőke-beruházások lehetséges hatásai Gazdaságélénkítő hatás Foglalkoztatási hatás Struktúraátalakító hatás Piaci versenyerősítő hatás Hatás a beszállítókra Technika modernizációs hatás Szolgáltatásokra gyakorolt hatás

11 11 Statisztikai nyomon követés nehézségei tőkekivitel és tőkeimport engedélyeztetési eljárásait sorra eltörölték működőtőke-kivitel és portfólió-beruházások nehezen különíthetőek el általában 20% tulajdonrész felett beszélünk külföldi beruházásról, de lehet 10% vagy 40% az országok statisztikai módszertana is eltérő lehet

12 12 A világgazdaság korszakai  Korai gyarmatosítás, merkantilizmus  Gyarmati típusú nemzetközi munkamegosztás kora  Monopolizáció és tőkekivitel kora  Bretton Woods-i rendszer és a gyarmati típusú munkamegosztás hanyatlása  Elvetélt reformkísérletek időszaka  Felgyorsult globalizáció és rendszerátalakulások kora

13 13 Korai gyarmatosítás, merkantilizmus (15. sz. vége-18. sz. közepe)  Hagyományos távolsági kereskedelem hanyatlása  Atlanti orientáció kiépülése, Baltikum felértékelődése  Korai gyarmatosítás → arany-ezüst kincsek Európába  Kereskedelmi tőke virágkora  Árutermelés, piaci viszonyok kialakulása  Manufaktúrák, textilipar

14 14 Gyarmati típusú nemzetközi munkamegosztás kora (kb )  Brit dominancia; USA felszabadulása  NYE – KE (centrum-periféria)  Munkamegosztás a gyarmatbirodalmakon belül  Ipari forradalom  Acélipar, gőzvasút, gőzhajózás  Szabadversenyes nemzeti piacgazdaságok

15 15 Monopolizáció és tőkekivitel kora ( )  Szakaszhatárok: I. világháború, Világgazdasági válság, II. világháború  Még angol dominancia, de új ipari hatalmak megjelenése  Aranystandard rendszer ( )  Nemzetközi árucsere és munkamegosztás mellett a nemzetközi tőkemobilitás is meghatározóvá válik  Birodalmi rendszerek, sugaras szerkezetű, bilaterális jellegű kereskedelmi és tőkekiviteli kapcsolatok  Szabadpiaci versenyfeltételek romlása  Nemzeti tőke koncentrációja alapján szerveződő nagyvállalatok, Rt-k alakulása, monopolizáció  Technikai forradalom: robbanómotorok, elektromos gépek

16 16 Bretton Woods-i rendszer és a gyarmati típusú munkamegosztás hanyatlása ( )  Világpolitikai átrendeződés  Szovjet blokk, hidegháború, fegyverkezési verseny  Új nemzetközi gazdasági intézményrendszer (1944), amerikai dominancia (Aranydeviza-rendszer, Valuta Alap, Világbank, GATT)  Fejlődő országok cserearány-romlási és eladósodási folyamatai  Nyugat-Európa integrációs folyamatának beindulása  Termelési és fogyasztási szokások megváltozása → nemzetközi kereskedelem, tőkemozgások és munkamegosztás változásai (fejlettek közötti munkamegosztás erősödése)  Menekülő iparágak, fejlődő országok iparosodása  Olajiparok, számítógép-elektronika, automatikus gépsorok alkalmazása

17 17 Elvetélt reformkísérletek időszaka ( )  Olajárrobbanások; Energiaválság, környezeti és ökológiai problémák világméretekben  Multilaterális kereskedelmi tárgyalások  Új finanszírozási és adósságkezelési technikák bevezetése  Nemzeti keretek közötti gazdasági szabályozás hatékonysága csökken  Stagfláció, recesszió  Amerikai hegemónia gyengülése, versenytársak megerősödése  Keleti blokk gazdasági problémái: visszaesés, válságok, szétesés  Harmadik világ differenciálódásának folytatódása, eladósodás kiterjedése a KKE-i régióra → nemzetközi adósságválság  Protekcionizmus erősödése, gazdasági blokkok  Nemzetközi információáramlás növekvő súlya  Technikai forradalom: mikroelektronika, komputertechnológia, kommunikációs és információs-technológia, anyag és energiatakarékos, környezetbarát technológiák

18 18 Felgyorsult globalizáció és rendszerátalakulások kora (1989- )  Új világgazdasági rend kialakulásának kezdetei  Hatékonysági forradalom, informatizáció  Új gazdaság, információs társadalom  Harmadik utak

19 19 A külföldi működőtőke-kivitel alakulása a világban 1. a gyarmati tőkekivitel korszaka alapanyagok, megtermelt termékek szállítása több ezer éve termelési tényezők közül elsőként a munkaerő (rabszolga-kereskedelem, kivándorlás) külföldi tőkekivitel első korszaka XVIII. század második felétől fejlett ipari országok (Anglia, Franciao., majd USA) működőtőke- kivitele nyersanyagokban gazdag gyarmatok felé hagyományos gyarmati típusú tőkekivitel elsősorban kitermelőiparba vagy mezőgazdaságba irányult hatása a fogadó ország gazdaságára minimális

20 20 A külföldi működőtőke-kivitel alakulása a világban 2. külkereskedelem-fejlesztő működőtőke-kivitel a portfolió- és gyarmati típusú beruházások növekedése mellett megjelent egy más jellegű működőtőke-kivitel is már a XIX. század második felében az iparosodás útjára lépő, munkaerőben gazdag, de tőkében szegény kelet-európai országokba irányult külkereskedelem-fejlesztő típusú működőtőke-kivitel nem csak a kitermelőiparra koncentrált, hanem a feldolgozóiparra, szolgáltató ágazatra, infrastruktúrára olcsó, képzett munkaerő, gyorsan bővülő helyi felvevőpiac Németországból, Franciaországból az Osztrák-Magyar Monarchia térségébe

21 21 A külföldi működőtőke-kivitel alakulása a világban 3. külkereskedelem-helyettesítő tőkekivitel 50-es évektől a fejlett országok közötti működőtőke-kivitel vált meghatározóvá általában nem új vállalatok alapítása, hanem döntő részesedés megszerzése a jellemző a termékek és szolgáltatások szabad áramlását akadályozó tényezők megkerülése külkereskedelem-helyettesítő tőkekivitel USA és Közös piac közötti, majd Japánból USA és Nyugat-Európa felé

22 22 A külföldi működőtőke-kivitel alakulása a világban 4. a működőtőke-beruházások 1970 és 1985 között működőtőke-kivitel gyors növekedése és földrajzi szerkezetének átalakulása közlekedés, hírközlés, számítástechnika forradalma privatizációs folyamatok Európa és Észak-Amerika mellett Japán megjelenik tőkeexportőrként milliárd dollár

23 23 a külkereskedelem-helyettesítő és a hagyományos gyarmati típusú működőtőke-kivitel mellett ismét megjelent a fejlett térségekből a fejletlen országok feldolgozóiparába irányuló, ott jelentős fejlődést indukáló tőkekivitel –Japánból a délkelet-ázsiai régió felé –USA-ból a latin-amerikai országokba –Nyugat-Európából Portugália, Észak-Afrika felé Kojima típusú beruházások új vállalatok alapítása (termelés-kihelyező tőkekivitel) a tőkével ellátott, munkaerőben szegény országokból a tőkeszegény de olcsó munkaerővel rendelkező országok felé ágazati szerkezet is módosul: a harmadik szektor súlyának növekedése

24 24 A külföldi működőtőke-kivitel alakulása a világban 5. a nemzetközi működőtőke-áramlás 1985 után milliárd dollár

25 25 A működőtőke-kivitel érzékenyen reagál a gazdasági élet hullámzásaira fejlődő országok részaránya nőtt, de Kína nélkül számolva visszaesett volna átalakult a működőtőke-export jellege, földrajzi szerkezete, ágazati megoszlása is Japánból is egyre nagyobb arányú a külkereskedelem-helyettesítő tőkekivitel kelet-közép-európai országok felé is megindul 90 után a működőtőke-export folyamatosan nő a harmadik szektor aránya, elsősorban a kereskedelem és pénzügyi szolgáltatások

26 26 hagyományos gyarmati jellegű befektetés A tőkeerős vállalatok igyekeznek tevékenységüket a termelési folyamat egészére kiterjeszteni, a termelési folyamatot vertikálisan integrálni. A rendszeres, biztonságos és kiszámítható nyersanyagellátás érdekében saját ellenőrzésük alá vonták a termeléshez szükséges nyersanyagok beszerzési forrásait, bányákat, ültetvényeket. Gyakran a nyersanyagok primer feldolgozását is a nyersanyagforrás közelében elvégzik. Ilyen befektetések alapvető tulajdonsága, hogy enklávét alkotnak a fogadó országban, nem kapcsolódnak szervesen a gazdaság egyéb területeihez, és ezért a gazdaságot dinamizáló hatásuk minimális. Nem képesek hozzájárulni a helyi tőkefelhalmozáshoz, és ezzel a gazdaság egészének modernizálásához.

27 27 a külkereskedelem-helyettesítő típusú befektetés A fejlett országok között bonyolódik le. A tőkeáramlás kiváltó oka a javak és szolgáltatások szabad áramlását akadályozó tényezők megkerülése. Ez a szubsztitúciós elmélet. A GATT, majd a WTO fordulók hatására fokozatosan csökkenő vámszintek mellett és helyett a protekcionizmus új formáit vezették be az államok egymás között a kereskedelem szabályozására. Ilyenek például a mennyiségi korlátozások, az adminisztratív akadályok, önkéntes exportkorlátozások. Ezeket a korlátokat az export célországába telepített leányvállalatokon keresztül a vállalatok képesek megkerülni. Ennek a beruházási típusnak a fő ismérve az, hogy nem hoz létre új terméket és kereskedelmi forgalmat, a leányvállalatokon keresztül valósul meg a termelés.

28 28 a kereskedelmi forgalmat bővítő beruházás A gazdaságra gyakorolt modernizációs hatások szempontjából ez a fajta beruházás lehet a legkedvezőbb, hiszen a külföldi tőke által működtetett szektorhoz ezekben az országokban a helyi tulajdonban lévő vállalkozások bővülő köre tud csatlakozni. Ezáltal a gazdaság szélesebb köre részesedett a fellendülő beruházási tevékenység jövedeleméből. Közvetett hatásként pedig a kapcsolódó vállalatok technikai- és tudástranszferben is részesedtek, ami hozzájárult az érintett gazdaságok modernizációjához. Ennek a Kojima-féle beruházás modernizációs hatásának volt megfigyelhető jelei a dél-kelet ázsiai kistigrisek esetében, vagy például a magyar gazdaság es időszakában.

29 29 A világgazdaság legfejlettebb országait tömörítő mag területei közötti működőtőke áramlás általában kereskedelemhelyettesítő jellegű. A legfejletlenebb országok felé áramló tőke által nagyrészt gyarmati jellegű beruházásokat valósítanak meg a vállalatok. A mag egyes országai között zajló tőkeáramlás általában kereskedelem fejlesztő. A periféria egyéb, viszonylag fejlettebb térségei között szintén Kojima-féle tőkeáramlás figyelhető meg.

30 30 FDI-Triád Japán USA EU Kelet-Európa Délkelet-Ázsia Latin-Amerika

31 31 a Triád pólusai között kereskedelem-helyettesítő működőtőke-beruházás legtöbbször fúziók, átvételek(akvizíciók) vagy startégiai szövetségek formájában valósul meg a Triád pólusaiból a perifériaterületek felé külkereskedelem-teremtő működőtőke-kivitel esetében az új vállalatok alapítása nagyobb szerepet játszik –kivétel kelet-közép európai működőtőke-bevitel, ahol jelentős a privatizáció

32 32 A külföldi működőtőke-áramlás következménye: külföldi tulajdonlás aránya az egyes régiókon belül

33 33 Nemzetközi intézmények Nemzetközi pénzügyi intézmények –Világbank Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD) A Világbank 1945-ben alakult meg. A Bank eredeti feladata az lett volna, hogy a világháború utáni újjáépítéshez hosszú lejáratú kölcsönöket nyújtson. Az Egyesült Államok által elindított Marshall-terv következtében viszont Európában nem volt jelentős igény e kölcsönökre, ezért a Világbank hamarosan új célpontot keresett: a fejlődő országok szükségleteinek kielégítését tűzte ki új célul. –IFC (Nemzetközi Pénzügyi Társaság) Az IFC a Világbank Csoport magánszféra felé kinyújtott keze

34 34 –Nemzetközi Valutaalap (IMF) A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 1945-ben jött létre, azzal a szándékkal, hogy rövid lejáratú kölcsönök alkalmazásával biztosítsa a rászoruló országok import-export egyensúlyát, a valutaárfolyamok stabilizálását. A Valutaalapnak, akárcsak a Világbanknak jelenleg 183 ország tagja. A tagországok itt is befizetéseik alapján kapnak szavazati jogot, vagyis az egyes döntéseket anyagi erejüknek megfelelően befolyásolják. A Valutaalap esetében is az Egyesült Államoknak van a legnagyobb befolyása 17% körüli tulajdoni arányának köszönhetően és a. G7 országcsoport itt is a szavazatok közel ötven százalékát mondhatja magáénak. Így hát nem csoda, hogy a két intézmény hasonló gazdaságpolitikát folytat. –Exporthitel intézetek (Export Credit Agencies) A exporthitel intézetek közintézmények, melyek kormányzati háttérrel támogatott kölcsönöket, garanciát, biztosítást nyújtanak országaik üzleti szervezeteinek kockázatos, többnyire fejlődő országokba történő beruházásaihoz. A legismertebbek: amerikai Export-Import Bank, német Hermes, kanadai Export Development Corporation, a Japan Bank for International Cooperation.

35 35 –EBRD (Európai Újjáépítési és Befektetési Bank) Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot 1991-ben hozták létre azzal a céllal, hogy a közép-kelet-európai, illetve a szovjet utódállamok részére a szocialista gazdaságból a piacgazdaságba való átmenethez pénzügyi forrásokat biztosítson. Az EBRD - a Világbank gyakorlatától eltérően - a magánszektornak nyújt főként kölcsönöket. Részt vesz a magánszektor átalakításában, a privatizációban, kereskedelmi bankok tőkéjének biztosításában. A kis- és közepes méretű vállalkozások finanszírozása a bank egyik fő célkitűzése. Az EBRD tagjainak sorában 58 ország foglal helyet, amelyek a bank tőkéjét biztosítják - többek között Ausztrália, az Egyesült Államok, Kanada, az Európai Unió. –EIB (Európai Befektetési Bank) Az Európai Befektetési Bank 1958-ban alakult meg az Európai Unió Római Szerződésében lefektetett alapelvei szerint. A Bank feladata, hogy előmozdítsa az Európai Unión belül a kevésbé fejlett régiók gazdaságának fejlődését, fejlessze az európai közlekedési és telekommunikációs rendszert, javítsa a környezet állapotát és az életminőséget, növelje az ipar versenyképességét, kis- és középvállalkozásokat támogasson, előremozdítsa az Unión kívüli országokban az uniós támogatásokat és együttműködést. Az EIB tőkéje az Európai Unió tagországaitól származik.

36 36 A WTO és regionális kereskedelmi szervezetek –OECD Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet - Organisation for Economic Cooperation and Development) 1961-ben alakult. Európa, Észak- Amerika és a csendes-óceáni térség 29 gazdaságilag legfejlettebb országainak tömörülése. A kereskedelem liberalizációjának egyik legjelentősebb élharcosa. A szervezet keretében több, beruházásokkal, nemzetek feletti vállalatokkal kapcsolatos egyezmény született. –A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) A második világháborút és az ENSZ létrejöttét követően a nagyhatalmak úgy döntöttek, hogy megalapítják a Nemzetközi Kereskedelmi Szervezetet (ITO). A szándék az államok közötti kereskedelem előremozdítása volt. Mivel az Egyesült Államok szenátusa nem egyezett bele, a Nemzetközi Kereskedelmi Szervezetet nem jött létre ben lépett életbe viszont a GATT (Általános Vámtarifa Egyezmény) azzal a céllal, hogy lebontsa az országok közötti árukereskedelem korlátait (kvótákat, vámokat és egyéb illetékeket). Az elmúlt évtizedekben a GATT a gazdasági globalizáció egyik alappillérévé vált. Az Uruguayi forduló során, ben döntöttek a Kereskedelmi Világszervezet, a WTO létrehozásáról. Rövid története alatt a WTO a világ egyik legerősebb nemzetközi intézményévé fejlődött. Széleskörű döntési jogokkal rendelkezik az árucikkekkel, szolgáltatásokkal, szellemi tőkével kapcsolatban.

37 37  AOA - Mezőgazdasági Egyezmény (Agreement on Agriculture)  ATC - a textilkereskedelemről szóló egyezmény (Agreement on Textiles and Clothing)  GATS - szolgáltatások (General Agreement on Trade and Services)  GPA - a kormányzati közbeszerzésekről szóló egyezmény (Agreement on Government Procurements)  SCM - kereskedelmi jellegű támogatásokról, ellentételezésekről szóló egyezmény (Agreement on Subsidies and Countervailing Measures)  SPS - Állat- és Növény-egészségügyi Intézkedésekről szóló Megállapodás (Agreement on Sanitary and Phytosanitary Measures)  TRIMS - kereskedelemhez kötődő befektetési intézkedések (Agreement on Trade-Related Investment Measures)  TRIPs - egyezmény szellemi tulajdonjogokról (Agreement on Trade-Related Intellectual Property Rights) WTO hatáskörbe tartozó kereskedelmi egyezmények

38 38 A nemzetközi működőtőke-áramlás jogi keretei nemzetközi jogi eszközök érvényességi körük szerint –kormányok által aláírt és ratifikált –nem kormányzati szervek által kidolgozott (magatartáskódexek, ajánlások) földrajzi érvényességüket tekintve lehetnek –multilaterális (ENSZ) –regionális (EU, Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Övezet, Arab Liga) –bilaterális megállapodások OECD bár csak a tagországokra terjed ki, a világ legfejlettebb országait csoportosítja, így inkább multilaterális

39 39 Regionális beruházási megállapodások 1957EGK szerződése 1965Közép-afrikai vám- és gazdasági unió 1969Andok régió integráció szerződése 1970Arab országok közötti szabad tőkemozgások 1973Karib Közösség szerződése 1980Latin Amerikai Integrációs Közösség 1981Iszlám Konferencia beruházás-védelmi megállapodás 1982Nagy Tavak Országainak beruházási kódexe 1987ASEAN beruházási egyezmény 1992 Észak-Amerikei Szabadkereskedelmi megállapodás (NAFTA) 1993Kelet és Dél-Afrikai Közös Piac 1995Csendes-óceáni nemzetközi beruházási karta

40 40 OECD országok külföldi tőkemozgásra vonatkozó szabályozása Két nagy OECD megállapodás játszik alapvető szerepet –Tőkemozgások és Láthatatlan Folyó Műveletek Felszabadításának Kódexe (Beruházási Kódex, 1964) –Nemzetközi Befektetésekről és a Multinacionális Vállalatokról Szóló Deklaráció (1976, Magyarország 1994-ben csatlakozott) Külföldi beruházásnak tekintik: –új vállalatok külföldön történő létesítése –külföldi leányvállalat vagy fiók létesítése –új vállalat létrehozásában történő részvétel –vállalat külföldiek által történő teljes vagy részleges megvásárlása –vállalatok közötti hosszú távú hitelezés

41 41 A Beruházási kódex aláírói kötelezettséget vállalnak, hogy fokozatosan felszámolják a nemzetközi tőkemozgás jogszabályi és intézményi akadályait A Nemzetközi Befektetési Deklaráció aláírói az egyes országokban működő külföldi vállalatoknak ugyanolyan jogokat biztosítanak adózás, nyereség felhasználása, finanszírozáshoz való hozzáférés szempontjából Mód van fokozatosságra fenntartások (Beruházási Kódex) mentesség (Beruházási Kódex) kivételek (Nemzetközi Befektetési Deklaráció) A közép-európai országok teljes mértékben (korlátozás nélkül) alávetették magukat, miközben számos EU tagországban még a 90-es évek közepén is voltak kivételek (pl. kisvállalkozások támogatása).

42 42 Kivételek pénzügyi szféra telekommunikáció természeti erőforrások kiaknázása közlekedés –tengeri hajózás –légi szállítás fegyvergyártás szerencsejátékok alkohol, dohány, só kereskedelme egyes területeken csak lassan, máshol jelentős liberalizálásra került sor az elmúlt években

43 43 A Multilaterális Beruházási Egyezmény problémája Az OECD tagországai 1995 óta tárgyalnak egy nemzetközi egyezmény létrehozásáról, amely világméretekben biztosítaná a működőtőke- beruházások szabadságát, védelmét A MAI a nemzeti kormányok szuverenitásának elve helyett a nemzetközi kereskedelem és gazdasági tevékenység szabadságának elvét helyezi előtérbe A tervek szerint az OECD országok felszólítanák a világ összes országát az aláírásra - ők ezzel gyakorlatilag lemondanának a nemzeti gazdaságpolitika (kisvállalkozás-fejlesztő politika, munkaerő-politika, nemzeti környezetvédelmi politika) aktív alkalmazásáról Nemzetközi civil szervezetek alapvetően elhibázottnak tartják, szerintük a WTO keretében kellene a megállapodást kidolgozni - ott azonban sikertelen volt

44 44 A külföldi működőtőke-beruházások beáramlása Kelet-Európába Térségünkbe 2000-ben mintegy 27 milliárd dollárnyi külföldi tőke érkezett, ami a világban megvalósuló összes közvetlen külföldi befektetés 2,3 százaléka. Ebből hazánk 8 százalékkal részesedett. Cseh- és Lengyelország 20 százalék feletti részesedést tudhat magáénak.

45 45 A befektetések szempontjából fontos gazdasági törvények hatályba lépésének éve

46 46 Meghatározó beruházók Egyesült Államok (Magyaro., Cseho.) energia, élelmiszer, gépjármű nagyvállalatok Franciaország (Románia) vegyipar, élelmiszer, szolgáltatás nagyvállalatok Németország (Cseho., Magyaro., Lengyelo.) gépgyártás, energia, kommunikáció kis- és középvállalkozások is Ausztria (Magyaro., Cseho., Szlovákia) gépgyártás kis- és középvállalkozások is Olaszország (Szlovénia) 1995

47 47

48 48 Magyarország

49 49 Lengyelország már 88-ban 26 vegyes vállalat működött jelentősebb befektetések Kay Universal Fiat, Peugeot Daewoo France Telecom ipar 67%, elsősorban élelmiszeripar gépgyártás közlekedésieszköz-gyártás, építőipar, vegyipar, fa- és papíripar, pénzügyi szolgáltatások Franciaország, Németország, USA, Hollandia és Ausztria a legnagyobb beruházók 2003-ban munkanélküliség 20%, infláció 1%, GDP növekedése 2%

50 50 Csehország

51 51 Csehország már a szétválás előtt is cseh területre koncentrálódtak a működőtőke- befektetések, a szétválás után még inkább kuponos privatizáció lezárulása után is tovább folyt a nagyvállalatok gyors ütemű privatizációja 2003-ban munkanélküliség 8%, GDP növekedése 2%, infláció 0,1% hosszú ideig a portfólió beruházásokat preferálta a cseh kormány, 98-tól zöldmezős beruházások ösztönzése 97 végén a működőtőke-állomány 6 milliárd dollár, Magyarország után a legmagasabb érték 95-ben Németország, USA, Franciaország, Olaszország később ezek mellett Hollandia, Ausztria, Belgium voltak a legnagyobb befektetők a külföldi működő-tőke háromnegyede a feldolgozóiparba és szolgáltatásokba áramlott nagyobb külföldi partnerek pl. Volkswagen, Procter and Gamble, Ford, Philip Morris, Siemens, Mercedes

52 52 Szlovákia még Csehszlovákia idején is lassabban áramlott a külföldi tőke, mint a cseh és morva területekre a még csehszlovák időkben elindított kuponos privatizációt fele úton leállították, ezt követően a vezetői kivásárlások domináltak 2003-ban a GDP növekedése 4%, infláció 9%, munkanélküliség 17% jelentősebb befektetők Ausztria, Németország, USA majd Hollandia gép- és gépjárműgyártás, építőipar, pénzügyi szolgáltatások nagyobb külföldi beruházásokat eszközöltek a Volkswagen, Siemens, a cseh Liaz, Alcatel, K-Mart, Samsung, Deutsche Telekom, MOL

53 53 Románia 91 után kezdtek a külföldi beruházások az országba áramlani, de viszonylag alacsony szinten maradt privatizálás lassan haladt, több eltérő stratégiával 2003-ban a munkanélküliség 7%, infláció 15%, GDP növekedése 4% kereskedelem, szállítás, idegenforgalom a fő célpontok Franciaország, Hollandia, Németország, Ciprus a fő befektetők

54 54 Bulgária későn és lassan áramlott be a működő-tőke, 1997 végéig összesen 1 milliárd dollár, 2000-ben már 4 milliárd nagyobb beruházók kezdetben USA, Németország, Ausztria, később USA, Nagy-Britannia, Németország privatizálás lassú, 2000-re az állami vagyon fele magánkézbe került kuponos privatizáció, második fordulóban külföldi beruházók is tulajdont szerezhetnek 2000-es GDP a 89-es szint háromnegyede, ipari értékesítés 72%-a, munkanélküliség 10-15% 2003-ban munkanélküliség 14%, infláció 2%, GDP növekedése 6% gépek, gépi berendezések és élelmiszerek aránya 23 ill. 21%

55 55 Szlovénia még jugoszláv tagköztársaságként, a 70-es évek során kezdett beáramlani a külföldi működőtőke a korábban önigazgatás alatt álló vállalatok privatizációja 97-ig befejeződött, de a nagyvállalati privatizáció elhúzódott legnagyobb külföldi beruházók Olaszország, Ausztria és Németország, később Franciaország vegyipar, elektromos gépek gyártása, gumi- és papírgyártás 2003-ban a munkanélküliség 7%, infláció 6%, GDP növekedése 4%, az egy főre jutó GDP a régióban legmagasabb, 15 ezer dollár

56 , USD 1999

57 57 A kelet-közép-európai országokba irányuló beruházásokat befolyásoló tényezők munkaerő képzettsége, alkalmazottak és menedzsment munkaerő költsége közlekedési, telekommunikációs és pénzügyi infrastruktúra fejlettsége jogi környezet, versenyszabályozás, környezetvédelmi szabályozás, fogyasztóvédelmi szabályozás piac helyzete, fogyasztói környezet, addicionális értékesítési lehetőségek politikai környezet K+F lehetőségek árfolyam politika, MNB helyzete, bankrendszer helyzete régióköltség, helyi adók, kedvezmények, egyéb lehetőségek, ipari parkok intézményrendszer, bürokrácia beszállítók

58 58 Motiváló tényezők: viszonylag képzett, mégis olcsó munkaerő infrastruktúra fejlettsége Akadályozó tényezők: nem kielégítő jogi garanciák képzett menedzsment hiánya politikai, gazdasági instabilitás protekcionista szemlélet

59 59 A külföldi működőtőke hatásai Magyarországon

60 60

61 61 Magyarország

62 62

63 : A rendszerváltás időszaka a külföldi működőtőke beáramlás első stádiuma, 1992 végéig 5 milliárd dollárnyi működőtőke áramlott az országba. Ezen időszak alatt az országban lezajló változásokat folyamatosan figyelemmel kísérő és korábbi kereskedelmi vagy egyéb kapcsolatokkal rendelkező vállalatok, korai, perspektivikus befektetései, illetve a térség tradicionális befektetőinek megjelenése jellemezte. Ezek az ország piacainak legértékesebb szegmenseit kívánták mindenki mást megelőzve megszerezni. (fogyasztási javak, élelmiszerek előállításával foglalkozó vállalatok) Megjelentek természetesen a magas profitra pályázó kockázati tőkebefektetések is. A korai privatizációs bevételek 950 millió dollárt tettek ki.

64 : A többi közép-kelet európai magánosítástól különböző, piaci alapon megvalósuló privatizáció keretében létrehozott külföldi befektetések nagy hányada az olcsón megvásárolható, versenyképes vagy könnyen azzá tehető, értékes vállalatokat és a belső piac megszerzését célozta meg tól a magánosítás befejezéséig 7864 millió dollár privatizációs bevétele keletkezett az államnak, és ennek nagyjából 70 százalékát a külföldi működőtőke befektetők vállalat felvásárlásai tették ki. Emellett nagy mennyiségű tőke áramlott be pótlólagos, illetve zöldmezős beruházásokon keresztül. Ennek az összege az as időszakra hozzávetőlegesen 14 milliárd dollárnyi külföldi működőtőkét tett ki. Kiemelkedő területeken a privatizációs, pótlólagos, vagy zöldmezős beruházások révén a magyar gazdaság lényeges szektorai integrálódtak nemzetközi társaságok termelési és értékesítési rendszerébe. Ezzel az országot átsegítették az átalakulás nehéz időszakán, a gazdaságot a világgazdaságba integrálták.

65 napjainkig: A külföldi tőke beáramlása lassuló tendenciát mutat, aminek sok tényező az oka, ezek összefoglalva a következőek: a privatizáció lezárulása, a piac bizonyos területeinek telítettsége, a bérszínvonal növekedése, a világgazdasági visszaesés, a forint erősödése. Az országban lévő befektetések a "befektetés befektetést szül" aranyszabály szerint várhatóan további tőkét vonzzanak az országba. Figyelembe kell venni azt is, hogy az beruházók profitjuk egy részét újra befektetik. A reinvesztíció mértékéből következtetni lehet a befektetők elkötelezettségére, a gazdaság fejlődőképességére, hiszen nem csupán új befektetők érkeznek, hanem a meglévők is bővítik, fejlesztik helyi tevékenységüket. A gazdaságpolitika számára fontos feladat lenne e cégek további ösztönzése.

66 66 Versenyképességi tényezők 1. Piac helyzete, fogyasztói környezet, addicionális értékesítési lehetőségek ErősségekGyengeségek Belső piac: Kelet Európához képest erős fogyasztói bázis Regionális piac: Központi elhelyezkedés miatt versenyelőnyt élvezünk. Bizonyos területeken a belső piac telített, a verseny a végletekig kiélezett

67 67 Versenyképességi tényezők 2. Gazdasági fejlődés ErősségekGyengeségek Tartósan az EU-átlagot meghaladó gazdasági növekedés, a termelékenység nő. A magas külkereskedelmi hiány negatívan hat a gazdaságra. A világgazdasági visszaesés a már jelen levő transznacionális vállalatok nemzetközi problémái hazánkban is megjelennek

68 68 Versenyképességi tényezők 3. Jogi környezet, versenyszabályozás, környezetvédelmi szabályozás, fogyasztóvédelmi szabályozás ErősségekGyengeségek stabil jogi környezet, ami nagyfokú biztonságot stabil kiszámíthatóságot jelent a vállalat számára. szabályozási hiányosságok még fellelhetőek

69 69 Versenyképességi tényezők 4. Politikai környezet ErősségekGyengeségek Stabil parlamentáris demokrácia. Az országban a rendszerváltás óta még minden kormány kitöltötte a mandátumát. A kormány támogatja a külföldi működőtőke befektetéseket.

70 70 Versenyképességi tényezők 5. Munkaerő költsége ErősségekGyengeségek A fejlett gazdaságokhoz képest alacsonyak a bérek A befektetők számára legpreferáltabb régiókban munkaerőhiány alakult ki. A bérek közterhei nagyon magasak, ami rontja a versenyképességet

71 71 Versenyképességi tényezők 6. Munkaerő képzettsége, alkalmazottak és menedzsment ErősségekGyengeségek A munka termelékenysége viszonylag magas. Folyamatosan bővül a közép és felsőfokú oktatásban résztvevők száma. A középvezetés és a menedzsment képzettsége nem minden esetben felel meg a nemzetközi vállalatok elvárásainak. Az idegen nyelvet megfelelően beszélők száma alacsony.

72 72 Versenyképességi tényezők 7. K+F lehetőségek ErősségekGyengeségek A kutatók kiemelkedő eredményei, megindult a K+F intézményrendszer átalakulása Elindult a multinacionális vállalatok magasabb hozzáadott értéket termelő tevékenységeinek telepítése, jelentős a tudástranszfer A K+F a kiadások aránya a (GDP %-ában) alacsony, a teljes ráfordítás több mint 50%-át a költségvetés biztosítja, az üzleti szféra K+F ráfordítása alacsony

73 73 Versenyképességi tényezők 8. Árfolyam politika, MNB helyzete Bankrendszer helyzete Erősségek Gyengeségek Kormánytól független jegybank. Az átalakult bankrendszer képes kielégíteni a befektetők igényeit. Kormánytól független jegybank. A szigorú monetáris politika laza fiskális politikával társulva. Az erős forint negatívan hat az exportra, növelve a külkereskedelmi mérleg hiányát, rontva a versenyképességet. A kis és középvállalatok finanszírozását nem képes a jelenlegi banki szféra megfelelően megoldani.

74 74 Versenyképességi tényezők 9. Régióköltség, helyi adók, kedvezmények, egyéb lehetőségek, ipari parkok ErősségekGyengeségek Jelentős számú ipari park található az országban, viszonylag jó infrastruktúrával és a helyi önkormányzat támogatásával. A legtöbb régió nem rendelkezik a megfelelő infrastruktúrával, főleg a közlekedés, szállítás terén mutatkozik nagymértékű elmaradottság.

75 75 Versenyképességi tényezők 10. Beszállítók Erősségek Gyengeségek Több hazai vállalat, főleg a hazai piacra termelő, beszállítói aránnyal rendelkező külföldi tulajdonú vállalatok beszállítói felkészültek a nemzetközi nagyvállalatok számára megfelelő minőséget, mennyiséget termelni, képesek a határidők betartására. A beszállító vállalatok többsége nem elég tőkeerős, nincs meg a tapasztalata, nem rendelkezik a megfelelő know-how-val ahhoz, hogy a magasabb technológiai szintet megkövetelő szektorokban termelő vállalatok igényeit kielégítsék.

76 76 Versenyképességi tényezők 11. Telekommunikáció fejlettsége ErősségekGyengeségek Fejlett telekommunikációs infrastruktúrával rendelkezik Budapest, vonzáskörzete és a nagyobb városok Némely országrészben nincsenek meg a kellő sebességű információhordozó csatornák. A telekommunikációs költségek roppant magasak.

77 77 Versenyképességi tényezők 12. Közút, vasúthálózat ErősségekGyengeségek Az úthálózat elmaradása jelentős, az autópályák az M1- es kivételével nem érik el a határvonalakat, a vasúthálózat szintén nem megfelelő állapotú.

78 78 Versenyképességi tényezők 13. Környezet minősége, környezetvédelem ErősségekGyengeségek Az ország elmaradása környezetvédelmi területen nagyon jelentős az Európai Unióhoz képest.

79 79 A működőtőke-befektetések motivációi Piacorientált befektető »a piac és az egy főre jutó jövedelem nagysága »a piac növekedése »a regionális és a globális piacokhoz való hozzáférés »országspecifikus fogyasztói preferenciák »piaci szerkezet

80 80 Erőforrás-orientált befektető »nyersanyagok »alacsony költségű, képzetlen munkaerő »képzett munkaerő »technológiai, innovációs és egyéb előnyök/adottságok infrastruktúra (utak, kikötők, telekommunikáció, energia) Hatékonyságorientált befektető »erőforrások költségei kiegészítve a munkaerő termelékenységével »egyéb output költségek, például közlekedési és kommunikációs költségek »tagság olyan regionális integrációs egyezményben, amely elősegíti a regionális vállalati hálózatok létrejöttét

81 81 Burlington Hungária Kft. (Benetton Hungária Kft, Styl Ruhagyár Rt): mindhárom ruhaipari vállalat legfőbb motivációja az olcsó munkaerőhöz való hozzájutás, amellyel a nemzetközi versenyképességüket képesek fenntartani. Nem feltétlenül hazai piacra termelnek, hanem a magyar leányvállalat a nemzetközi ellátási rendszerbe kapcsolódik bele. Ezek a ruhaipari vállalatok erősen exportorientáltak is, a célországok között leginkább az Európai Unió és Közép-Kelet Európa jelenik meg. Kihasználják az ország közelségét és stabilitását, ugyanakkor nagyon érzékenyek a bérek emelkedő trendjére. A Burlington Hungária - mely jelenleg a németországi piacra termel - várhatóan nagyrészt továbbköltözik Romániába, ahol sokkal kedvezőbb áron tud a szükséges erőforrásokhoz hozzájutni. Magyarországon közép-európai logisztikai központot terveznek létrehozni.

82 82 Metro (Tesco, Cora, Auchan): céljuk a nagy piacokhoz való hozzájutás. Minél több embernek kínálhassák eladásra az általuk forgalmazott árucikkeket, és minél nagyobb piaci részesedést szerezve kihasználhassák az ebből eredő előnyöket. Megjelenésük nagymértékben függ a meglévő piac nagyságától, törekednek a skálahatékonyságra. Ők hosszú távra terveznek, a piacot nem csupán megszerezni kívánják, hanem megtartani is. Hosszú távon pozitív hatással vannak a foglalkoztatásra. Számukra fontosak a helyi beszállítók, akikre azonban nagy terheket rónak, a profit nagy részét ők fölözik le. A szállítóik állami támogatása is az ő tevékenységüket erősíti.

83 83 KPMG, Citibank: A Magyarországra települt multinacionális vállalatok tevékenységük zavartalan folytatásához szükséges szolgáltatásokat végeznek. Az FDI beruházások multiplikátor hatására jelentek meg az országban. Számukra a működőtőke befektetések hazánkba érkezése jelent további üzleti perspektívát. Olyan tevékenységeket folytatnak, (mint például a könyvelés, speciális banki szolgáltatások) amelyek a TNC-k számára kulcsfontosságúak és amelyekben ragaszkodnak a nemzetközi üzleti partnerhez. Rövidtávon nem várható, hogy a külföldi befektetők hazai üzleti partnert fognak választani helyettük, viszont középtávon létrejöhetnek olyan hazai vállalatok, amelyek képesek olyan minőségi szolgáltatásokat nyújtani, melyek megfelelnek a TNC- knek. A világban azonban az a tapasztalat, hogy a Big4 és a hozzájuk hasonló tanácsadó-könyvelő vállalatok mindenhol stabilan jelen vannak.

84 84 Suzuki: Egyrészt regionális, közép-kelet európai piacra termelnek, másrészt a távol-keleti cégek így kívánnak - viszonylag egyszerűen - bejutni az Európai Unió hatalmas piacára. A távol-keleti befektetők rendkívül alaposan feltérképezik a lehetőségeket, roppant óvatosak. Számukra a stabilitásnak és a megfelelő jogi háttér meglétének kulcsfontosságú szerepe van. A skálahatékonyság, az olcsó, szakképzett munkaerő megléte persze elengedhetetlen a Suzuki típusú vállalatok magyarországi letelepedéséhez. IBM: Integrált nemzetközi termelési rendszerben helyezte a merevlemez gyártó kapacitását hazánkba. A vállalat számára a legfontosabb talán a maximális hatékonyság elérése volt a cél. Sok tényező kedvezőtlen alakulása miatt azonban bezárta Székesfehérvári merevlemez gyártó üzemét.

85 85 GE-Tungsram, Teva-Biogal, Servier-Egis: Ezen vállalatok számára elsősorban a fejlett, vagy speciális technológiákhoz való hozzájutás volt a legfontosabb szempont, ők technológiai, menedzseri és szervezeti előnyök megszerzésére törekedtek beruházásaiknál. Fontos számukra, hogy az állam támogatásokat kínáljon számukra. Főleg mivel ezek a vállalatok elsősorban a technológiai fejlesztések meghonosítói és legfőbb kiindulópontjai lehetnek a technológiai spillover hatásnak. A General Electric folyamatos bővítéseket eszközöl hazánkban, ennek is köszönhetően 1999-ről 2002-re 3100 fővel több embert foglalkoztat.

86 86 Philips: A cég 2002-ben a versenyképesség romlása miatt a videó gyártást Kínába helyezte majd 2003 januárjában a CRT monitorok gyártását szüntette meg. A Philips esetében nem a gyár megszüntetéséről van szó, hanem a régi elavulóban levő technológiát képviselő - ezért egyre alacsonyabb áron eladható - termékek jelenleg már nem gyárthatók Magyarországon gazdaságosan. Helyettük új magasabb hozzáadott értékű temékek - például DVD-lejátszók, LCD monitorok - gyártását tervezi hazánkban.

87 87 Coca Cola, Pepsi Cola, cigarettagyártók, biztosítók: Regionális, vagy globális stratégiát követnek azokon a piacokon, amelyek kompetitív előnyöket nyújtanak, márkanévvel rendelkező termékek esetén, így stratégiai előnyöket képesek érvényesíteni. Természetesen nekik is legfontosabb a piac megszerzése, de nem csupán az ott lévőket kívánják kiszorítani, hanem újat próbálnak nyújtani (főként a biztosítók), olyan szolgáltatást, terméket, amihez a fogyasztók eddig nem tudtak hozzájutni. Invesztíciójuk jellege hosszú távú.

88 88 Matáv - Deutsche Telekom: A telekommunikációs piac liberalizálása előtt a monopolhelyzetből származó extraprofit realizálása volt a motiváció, természetesen a piacot hosszú távra kívánták megszerezni és a vállalat kockázatát kívánták földrajzilag szétteríteni. Jelenleg a Deutsche Telekom - és az egész telekommunikációs piac - nehézségei miatt rendkívül jó befektetésnek bizonyult a Matáv megvétele, hiszen a távközlési piac liberalizálódása várhatóan még hosszú ideig el fog tartani, addig pedig a cég képes magas bevételt termeli, amivel jelenleg az anyavállalat nehézségein képes segíteni.

89 89 Kivonulók IBM: Székesfehérváron megszüntette a merevlemezgyártást, a világpiaci kereslet csökkenésének indokával bezárta az üzemet, 3700 főt bocsátottak el. Philips: 500 főt bocsát el, megszünteti a CRT monitorok hazai gyártását. Kenwood: beszüntette az autórádió gyártását, 200 ember vált munkanélkülivé. Salamander: Györén, Mecseknádasdon és Bonyhádon működő cipőgyárak bezárásával 560 főt épített le.

90 90 Új és bővítő külföldi beruházók Philips: Székesfehérvárra hozza a hagyományos képcsövű televíziók gyártásának egy részét. Flextronics: várhatóan Zalaegerszegen 1500, Sárváron 600 dolgozót vesz fel. Az elektronikai részegységeket gyártó Jabil Circuit Tiszaújvárosban építette fel gyártóüzemét hazánkban, s mintegy 450 dolgozónak ad munkát. A Munkaügyi Minisztérium adatai szerint a társaság idén mintegy 600 munkavállalót kíván felvenni.


Letölteni ppt "1 Nemzetközi tőkemozgások Birkás György"

Hasonló előadás


Google Hirdetések