Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

EEM. 10. A munkaügyi kapcsolatok és az érdekegyeztetés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "EEM. 10. A munkaügyi kapcsolatok és az érdekegyeztetés."— Előadás másolata:

1 EEM. 10. A munkaügyi kapcsolatok és az érdekegyeztetés

2 Emberi erőforrás menedzsment 2 A munkaügyi kapcsolatok alatt a munkavállalók és a munkáltatók, illetve képviseleti szervezeteik intézményes (megállapodásokon nyugvó és/vagy jogilag szabályozott) kapcsolatainak rendszerét értjük, amelyek alapvetően a szereplők közötti együttműködés fenntartására, a konfliktusok lehetőség szerinti megelőzésére, és a már létrejött konfliktusok megoldására irányulnak. a szereplők közötti együttműködés fenntartására, a konfliktusok lehetőség szerinti megelőzésére, és a már létrejött konfliktusok megoldására irányulnak. MunkavállalókMunkaadók Szövetség Képviselet Kapcsolatok

3 Emberi erőforrás menedzsment 3 1. Munkaügyi kapcsolatok filozófiája Kiinduló pontja az objektíve létező érdek-különbség a munka és a tőke között A munkaadó és a munkavállaló olyan kapcsolata, amelyben létérdekek is szerepet játszanak. Alapja a munkaviszony A kapcsolat lehet együttműködés vagy ütközés Tartalma érdek vagy jogvita *

4 Emberi erőforrás menedzsment 4 Miért kölcsönös az érdek? Mert a munkaügyi kapcsolatrendszer lehetővé teszi a munkavállalók oldaláról érdekeik érvényesítését (jövedelem, munkabiztonság) a munkaadók oldaláról az emberi erőforrások stratégiai együttműködését, azonosulását (versenyelőny!!) *

5 Emberi erőforrás menedzsment 5 2. A munkaügyi kapcsolatok intézményrendszere A. A kollektív tárgyalások és megállapodások rendszere; B. A munkavállalói részvétel (participáció); C. A munkaügyi konfliktusok és viták rendezésének békés és nyomásgyakorló eszközei; D. A gazdaság és társadalompolitika fő irányainak meghatározására vonatkozó országos szintű tárgyalások és megállapodások; E. Makroszintű konzultációk. Makro szint

6 Emberi erőforrás menedzsment 6 A munkaügyi kapcsolatok fő területei egy szervezeten belül Kollektív tárgyalások - a kollektív szerződés kialakítása érdekében, az elosztási konfliktusok feloldására Participáció a döntések előkészítésében és meghozatalában, Kialakult konfliktusok, viták esetén egyeztető tárgyalások, döntőbíráskodás, munkaügyi bíróság

7 Emberi erőforrás menedzsment 7 A kapcsolatok szereplői A szociális partnerek : munkáltatók, munkavállalók Az állam Az állam szerepe: A kapcsolatok szabályozójaként Munkáltatóként és tulajdonosként lép fel Elosztó funkciója alapján tárgyaló vagy konzultáló fél 111

8 Emberi erőforrás menedzsment 8 3. Munkavállalói érdekképviseletek Az érdekképviseletek társadalmi rendeltetése az egyedileg szétszórt, gyenge érdekérvényesítési törekvések és képességek összefogása. Fő formája: szakszervezetek (néhol kamarák, szövetségek)

9 Emberi erőforrás menedzsment 9 A szakszervezetek A szakszervezetek önkéntesen és hosszútávra létesített érdekszövetségek, amelyek az egyesülési szabadság alapján, saját gazdasági szociális helyzetük, illetve munkafeltételeik megóvása és javítása céljából hozzák létre

10 Emberi erőforrás menedzsment 10 A szakszervezetek tagolódása Horizontális tagozódás: szakmai és ágazati szakszervezetek (szakmai:pl. nyomdászok, ágazati: pl. adott iparág) Vertikális tagozódás: –O–O–O–Országos, regionális, helyi szakszervezetek.

11 Emberi erőforrás menedzsment Munkáltatói érdekképviseletek A munkáltatók, vállalkozók és tulajdonosok szövetségeket hoznak létre - az önkéntesség és a koalíciós szabadság elvén - saját vagy együttes vállalkozási ill. munkaadói érdekeik védelmében. Szerveződésük: –ágazati (iparági) –regionális –országos, csúcsszervezetek Irányultság: munkavállalók vagy kormányzati

12 Emberi erőforrás menedzsment A munkaügyi kapcsolatok területei Kollektív tárgyalások az elosztási konfliktus tárgyalásos megoldására irányul a munkaadó vagy érdekképviselete és a munkavállaló érdekképviselete pl. szakszervezet között (Ez rendelkezik megfelelő tagsággal, szervezettséggel, harci eszközökkel, amely kiegyenlített pozíciót biztosít a munkavállalóknak) Participáció a munkavállalók bevonása a vezetői döntésekbe, az üzemi folyamatokban potenciálisan megjelenő érdekellentétek megelőzősére és feloldására. A munkavállalói érdekképviselet a munkavállalók összességét képviseli.

13 Emberi erőforrás menedzsment Kollektív tárgyalások Célja a munkaadók és munkavállalók közötti megállapodás a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos igényeiről, eredménye a kollektív szerződés. A kollektív tárgyalások tartalma: a jövedelemre, munkafeltételekre, és a felek kapcsolatára vonatkozó megállapodások

14 Emberi erőforrás menedzsment 14 A kollektív szerződés tartalma Az elosztási, anyagi viszonyokra vonatkozó kérdések, (pl. bérrendszer, béremelés nagysága, pótlékok, borítékon kívüli juttatások); a munkafeltételekre vonatkozó szabályok (a konkrét munkaidő kialakítása, szabadság, kártérítési felelősség, fegyelmi szabályok, felmondás szabályai, stb.); a két fél kapcsolatrendszerére vonatkozó szabályok (az együttműködés folyamatai, elvei, szakszervezeti működés feltételei, panaszok, viták kezelésének módja).

15 Emberi erőforrás menedzsment Participáció Participáció alatt a munkavállalók számára intézményesen biztosított részvételi lehetőséget értünk, amellyel a munkavállalók képviselői az olyan szervezeti döntési folyamatok részesei lehetnek, amelyek jelentős mértékben érintik a munkavállalók érdekeit, munkafeltételeit. Szintjei: - vállalati szint: stratégiai döntések –Üzemi szint: napi működés

16 Emberi erőforrás menedzsment A MUNKAHARC A munkaharc a munkavállalók és a munkaadók közötti nyílt konfrontációt jelent. A harc belső lényege a kározás előidézése a másik oldalon Korlátozni a megtámadott felet anyagi érdekeinek (profit, bér) megszerzésében A munkaharc a munkaerőpiacon folyó árharc, a bruttó társadalmi termék elosztásáért

17 Emberi erőforrás menedzsment 17 A sztrájk A sztrájktörvény (1989) szerint bárki sztrájkolhat, a munkaadók nem tehetnek lépéseket annak megakadályozására, de sztrájkra senki sem kötelezhető, és a sztrájk idejére nem jár munkabér. Sztrájk csak akkor kezdeményezhető, ha az érdekegyeztetés tárgyalásos módja nem vezetett eredményre. Olyan munkaadói döntések ellen, amelyek bírósági úton megtámadhatóak, tilos sztrájkot szervezni. A sztrájkjog bizonyos foglalkozási ágakban, így a fegyveres testületeknél és a bíróságokon tilos, a közszolgálatban pedig korlátozott.

18 Emberi erőforrás menedzsment 18 Munkaharc eszközei Munkavállalók Sztrájk (spontán, szervezett, figyelmeztető, szimpátia alapú) szimpátia alapú) Puha eszközök aláírásgyűjtés, agitáció cikkek, passzív ellenállás, előírások teljes betartása Üzemelfoglalás Munkaadók Megelőző eszközök Fellépés egyéni szinten, pl. fegyelmi, figyelmeztetés, elbocsátás Fellépés a szakszervezet ellen –Kollektív nyílt harc, pl. kizárás, felfüggesztés


Letölteni ppt "EEM. 10. A munkaügyi kapcsolatok és az érdekegyeztetés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések