Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az energiahatékonyság kérdései Magyarországon Körtvély Zoltán osztályvezető Zöldgazdaság-fejlesztésért és Klímapolitikáért felelős Helyettes Államtitkárság.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az energiahatékonyság kérdései Magyarországon Körtvély Zoltán osztályvezető Zöldgazdaság-fejlesztésért és Klímapolitikáért felelős Helyettes Államtitkárság."— Előadás másolata:

1 Az energiahatékonyság kérdései Magyarországon Körtvély Zoltán osztályvezető Zöldgazdaság-fejlesztésért és Klímapolitikáért felelős Helyettes Államtitkárság VII. „Klímaváltozás → Energiatudatosság → Energiahatékonyság” Konferencia március 8-9.

2 2 Hazánk energetikai szempontból sebezhető Energiafüggőségünk meghaladja a 62 %-ot Saját fosszilis energiakészletünk korlátozott Földgázfelhasználásunk túlsúlyos, 82 %-át importból szerezzük be Erőműparkunk elöregedő stádiumban van Megújuló energiahasznosításunk mindössze 7,3 % Épületeink energiafelhasználása pazarló

3 3 Ebben a kiszolgáltatott helyzetben szükséges egy „túlélési” stratégia megalkotása a fenntarthatóság jegyében. Az Országgyűlés október 3-án elfogadta a Nemzeti Energiastratégia Dokumentumot, A függetlenedés fő eszközei: ● Energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása ● Megújuló energiafelhasználás a lehető legmagasabb arányban ● Biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció ● Kapcsolódás az európai energia infrastruktúrához ● A hazai szén- és lignitvagyon, valamint az anyagában nem hasznosítható háztartási hulladék környezetbarát felhasználása melynek mottója: „Függetlenedés az energiafüggőségtől”

4 4 Európa 2020 stratégia A lisszaboni stratégia továbbfejlesztése Öt számszerűsített célkitűzés: 1. Foglalkoztatási célok 75 % (20-64 évesek) 2. Szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők arányának csökkentésére vonatkozó célok - 20 millió fő 3. Oktatáspolitikai célok iskolaelhagyás < 10 %, diplomások min. 40 % 4. K+F célok: GDP 3 % 5. Energia- és klímapolitikai célok: (20 %, 20 %, 20 %) Magyarország vállalásai: Megújuló energiaforrások részarányának 14,65 %-ra növelése 10 %-os teljes energiamegtakarítás Az EU emisszió-kereskedelmi rendszerén kívül az üvegházhatású gázok kibocsátásának (2005-ös szinthez képest) legfeljebb 10 %-os növekedése

5 5 ● A 2010-es 1085 PJ hazai primer energia felhasználás legfeljebb 5 %-kal növekedhet 2030-ig, azaz nem haladhatja meg az 1150 PJ értéket ● A Zöld forgatókönyv abszolút értékben is – 50 PJ – primerenergia csökkenést prognosztizál E nergiatakarékosság és energiahatékonyság, mint a Nemzeti Energiastratégia eszköze A legbiztonságosabb és legolcsóbb energia az el nem használt energia évév

6 6 Az Energiastratégia energiatakarékossági útitervének fő komponensei ● Épületenergetikai programok: 2030-ig átlagosan 60 %-os felújítási mélységgel számolva (ebben az új épületek is benne vannak) ● % hatásfokú szén- / gázerőművek %-os hatásfokúakkal való kiváltása Primerenergia megtakarítás, PJ Épület- energetikai program 111 PJ Alacsony hatás- fokú szénerő- művek kivál- tása 24 PJ Alacsony ha- tásfokú gáz- erőművek ki- váltása 37 PJ Villamos hálózati veszteség csökkenté- se 12 PJ Alacsony ha- tásfokú meg- újulók kivál- tása 5 PJ Összes energia megtakarí- tás 189 PJ

7 7 Az Energiastratégia energiatakarékossági céljaihoz kapcsolódó főbb végrehajtási intézkedések a következők: Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervről szóló 1974/2011. (XI. 8.) kormányhatározat Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv intézkedéseinek nyomon követése, a Cselekvési terv felülvizsgálata Épületenergetikai Stratégia elkészítése Iparfejlesztési célok megvalósítása, melyek az - Energetikai iparfejlesztés és K+F+I Cselekvési Tervben - Erőműfejlesztési Cselekvési Tervben, valamint a - Távhőfejlesztési Cselekvési Tervben kerülnek részletes leírásra A következő lépések az energiatakarékosság terén

8 8 Magyarország II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve (NEHCsT) a időszakra Szerepe: A NEHCsT-ek (I.-II.) a tagállamok és az Európai Bizottság jelentős szakpolitikai eszközei, segítséget nyújtanak az integrált energiapolitika kialakításában mind nemzeti, mind közösségi szinten. Célja: A II. NEHCsT elsődleges célja a rendelkezésre álló források hatékony felhasználásával a lehető legnagyobb megtakarítás elérése a végső energiafelhasználásban 2016-ig. Összeállítása: Magyarország II. NEHCsT-e az Európai Bizottság és a Joint Research Center (JRC) által javasolt segédlet által megadott formában, annak releváns elemei felhasználásával került összeállításra.

9 9 Nemzeti energiahatékonyság-javítási célérték ( ) ESD Irányelv év

10 10 Ágazat Nemzeti célérték Lakosság21, 00 PJ/év Közintézmények14,75 PJ/év Ipar, termelő ágazatok13,05 PJ/év Közlekedés és szállítás4,60 PJ/év Horizontális és ágazatközi (máshová nem sorolt)4,00 PJ/év 2016-ig elérendő összesen57,40 PJ/év Megvalósítandó beruházások becsült összértéke 1395,8 Mrd Ft, melyből a finanszírozás mértéke: 617,4 Mrd Ft (NCST-vel összhang) A II. NEHCsT ágazati célértékei

11 11 Az állam példamutató szerepe a II. NEHCsT-ben Az állami- és a közszféra példamutató szerepe az információk hozzáférhetőségének biztosítása, az energiahatékonyság, továbbá az energiamegtakarítás területén kiemelt jelentőségű! A civil szervezetek (állami, európai uniós támogatásból megvalósuló) szemléletformáló tevékenységét is fontosnak tartjuk bemutatni. A II. NEHCsT keretében ennek megfelelően kerülnek az intézkedések részletes bemutatása

12 12 Épületeink energetikai helyzetképe  Az összes felhasznált energia közel 40 %-át épületeinkben használjuk fel (2/3-a fűtés- hűtésre)  Épületeink a legnagyobb CO 2 kibocsátók  Magyarország 4,3 milliós épületállománya közel 70 %-a felújításra szorul  Az állomány 1/5-e lakótelepi, közel 820 ezer iparosított technológiával épült – maximum F energetikai besorolásúak

13 13 Következő lépések az épületenergetika terén Az Épületenergetikai Stratégia célja, hogy egységes keretbe foglalja a lakó- és a középületeket, az energiahatékonyságot, továbbá a megújuló energiaforrásokat, a felújítást és az energiahatékony új építést. TNM rendelet szigorítása

14 14 Épületenergetikai tanúsítás változása 2010/31/EU irányelv bevezetése Az eddigi állami tulajdonú épületekre vonatkozó előírás közhasználatú épületek esetében azon épületeknél is kötelező lesz, ahol az épület legalább 500 m 2 -es hasznos alapterületű. A lakossági épületekre az eddigi önkéntesség helyett a hivatkozott rendeletek előírják, hogy január 1-jétől az épületenergetikai tanúsítvány elkészítése kötelező jellegű a lakóépületekre nézve is (melyet annak tulajdonosának kell elkészíttetnie) az alábbi esetekben:  új lakóépületet építése esetén,  tartósan (1 évet meghaladóan) bérbe adásnál,  ellenérték fejében történő értékesítés (adásvétel) esetén,  jelentős mértékű (a külső térelhatároló felületek 25 %-át érintő, v. az össz. bekerülési költség 25 %-át meghaladó) rekonstrukció esetén, valamint  bővítés esetén, amennyiben a bővítmény alapterülete meghaladja az eredeti épület 100 %-át.

15 15 Hazai megújulóenergia-felhasználás növelése Villamos energiatermelés esetén jogszabályban garantált átvételi árakkal Hőtermelés vonatkozásában pályázati források rendelkezésre bocsátásával A hazai megújuló energiaforrások részesedésének növelése fontos lépés az földgázfüggetlenség felé A megújuló energiaforrások részesedésének növelése 14,6 % körüli értékre 2020-ig

16 16 Pályázati koncepciók, lehetőségek, ösztönzők A kormány új Otthonteremtési Programja Új Széchenyi Terv – Zöld Beruházási Rendszer – CO2 kvótabevételekből Új Széchenyi Terv – KEOP – európai és hazai források társfinanszírozásával EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok – Norvégia, Izland, valamint Liechtenstein pénzügyi és technikai segítségnyújtásával

17 17 A Kormány új Otthonteremtési Programja Lakás hasznos alapterülete 2 eltartott gyermek esetén Lakás hasznos alapterülete 3 eltartott gyermek esetén Lakás hasznos alapterülete 4 vagy több eltartott gyermek esetén 60,01-75,01 m Ft70,01-85 m Ft80,01-95 m Ft 75,01-90 m Ft85, m Ft95, m Ft 90,01 m 2 – Ft100 m 2 – Ft110 m 2 – Ft  „A” energetikai kategóriájú lakás építése esetén: 1.1 szorzót,  „A+” energiaosztályú lakás építése esetén: 1.2 szorzót,  „passzív ház” építése esetén: 1.3 szorzót kell alkalmazni. A szociálpolitikai kedvezmény jellemzői:  a támogatás összege függ a gyermekszámtól, a lakás nagyságától,  a támogatás utólagos finanszírozás keretében kerül folyósításra,  „vállalt” gyermekek esetén is jár (35 év alatti házaspárok esetében – a meglévő gyermekek számától függetlenül – 2 gyermeket lehet előre vállalni, egy gyermeket 4 éven, kettőt pedig 8 éven belül kell „teljesíteni”).  a támogatás tervezett összegét az alábbi táblázat mutatja:

18 18 Elbírált ZBR pályázati programok Pályázat neve Támogatási összeg Generált megrendelés értéke Támogatási intenzitás Támogatásban részesülő lakóegység Energia megtakarítás (GJ/év) CO 2 kibocsátás csökkentés (tonna/év) (milliárd Ft) (db) ZBR Panel Program I.14,0028,0033,3% - 60% ZBR Panel Program II.16,6035,1333,3% - 60% ZBR EH2,006,0030% ÖKO program1,083,0050% Kémény program0,321,0440% ZBR MO2,304,6040%-50% ZBR Nap2,975,9450% Összesen39,2783,

19 19 ZBR Panel program

20 20 Folyamatban lévő ZBR programo k ZBR Mi otthonunk felújítási és új otthon építési alprogram júliusában meghirdetett „Mi otthonunk felújítási és új otthon építési Alprogramra” (2.3 Mrd) nem iparosított technológiával készült lakóépületek tulajdonosai pályázhattak december 23-án 422 pályázat esetében született miniszteri támogatói döntés, közel 1,6 milliárd forint támogatási összegben. A megvalósuló beruházások mintegy 14 ezer tonna szén-dioxid kibocsátásától óvják meg a környezetet, így nagymértékben hozzájárulnak a klímavédelmi vállalások teljesítéséhez. Az október elején meghirdetett, 2,97 milliárd forint keretösszegű, napkollektor-rendszer kiépítését támogató ZBR konstrukció beadási határideje március 31-ig meghosszabbításra került. Az eddig beadott pályázat támogatási igénye közel 2.2 milliárd forint, a tervezett fejlesztések összesen 3117 lakóegységet érintenek. Napkollektor

21 júniusa óta indult KEOP programok 64 milliárd forintot ítéltünk meg a pályázók számára Az összes beruházási érték meghaladja a 108 milliárd forintot A támogatásintenzitás átlagos mértéke 59 % Az épületenergetikai pályázatokra megítélt támogatás összege meghaladja a 36 milliárd forintot, ami majd 51 milliárd forint megrendelést generál Forrásátcsoportosításnak köszönhetően további 160 milliárd felhasználható keret:  KEOP 5. – „Hatékony Energiafelhasználás növelése”: 120 milliárd forint  KEOP 4. – „Megújuló energiaforrás-felhasználás”: 40 milliárd forint

22 22 ÚSZT energetikai projektek országos megoszlása Forrás: NFÜ, október 11-i állapot

23 23 Az Európai Gazdasági Térség és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok újabb időszakáról szóló Megállapodások Norvégia, Izland és Liechtenstein képviselői október 12-én Magyarországgal együtt aláírták a mintegy 40 milliárd forint felhasználását lehetővé tevő megállapodásokat. Az új megállapodások a környezetvédelem területén megvalósuló együttműködéseknek kiemelt figyelmet szentelnek. Összesen mintegy 12 milliárd forint (44,3 millió euró) fordítható a „zöld ipari innováció”, az energiahatékonyság, a klímaváltozás elleni küzdelem és megújuló energia célterületekre.  Zöld ipari innováció: 5,8 milliárd forint  Energiahatékonyság: 2,3 milliárd forint  Megújuló energia: 2,1 milliárd forint  Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz: 1,9 milliárd forint

24 24


Letölteni ppt "Az energiahatékonyság kérdései Magyarországon Körtvély Zoltán osztályvezető Zöldgazdaság-fejlesztésért és Klímapolitikáért felelős Helyettes Államtitkárság."

Hasonló előadás


Google Hirdetések