Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az energiahatékonyság kérdései Magyarországon Körtvély Zoltán osztályvezető Zöldgazdaság-fejlesztésért és Klímapolitikáért felelős Helyettes Államtitkárság.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az energiahatékonyság kérdései Magyarországon Körtvély Zoltán osztályvezető Zöldgazdaság-fejlesztésért és Klímapolitikáért felelős Helyettes Államtitkárság."— Előadás másolata:

1 Az energiahatékonyság kérdései Magyarországon Körtvély Zoltán osztályvezető Zöldgazdaság-fejlesztésért és Klímapolitikáért felelős Helyettes Államtitkárság VII. „Klímaváltozás → Energiatudatosság → Energiahatékonyság” Konferencia 2012. március 8-9.

2 2 Hazánk energetikai szempontból sebezhető Energiafüggőségünk meghaladja a 62 %-ot Saját fosszilis energiakészletünk korlátozott Földgázfelhasználásunk túlsúlyos, 82 %-át importból szerezzük be Erőműparkunk elöregedő stádiumban van Megújuló energiahasznosításunk mindössze 7,3 % Épületeink energiafelhasználása pazarló

3 3 Ebben a kiszolgáltatott helyzetben szükséges egy „túlélési” stratégia megalkotása a fenntarthatóság jegyében. Az Országgyűlés 2011. október 3-án elfogadta a Nemzeti Energiastratégia 2011-2030 Dokumentumot, A függetlenedés fő eszközei: ● Energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása ● Megújuló energiafelhasználás a lehető legmagasabb arányban ● Biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció ● Kapcsolódás az európai energia infrastruktúrához ● A hazai szén- és lignitvagyon, valamint az anyagában nem hasznosítható háztartási hulladék környezetbarát felhasználása melynek mottója: „Függetlenedés az energiafüggőségtől”

4 4 Európa 2020 stratégia A lisszaboni stratégia továbbfejlesztése Öt számszerűsített célkitűzés: 1. Foglalkoztatási célok 75 % (20-64 évesek) 2. Szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők arányának csökkentésére vonatkozó célok - 20 millió fő 3. Oktatáspolitikai célok iskolaelhagyás < 10 %, diplomások min. 40 % 4. K+F célok: GDP 3 % 5. Energia- és klímapolitikai célok: (20 %, 20 %, 20 %) Magyarország vállalásai: Megújuló energiaforrások részarányának 14,65 %-ra növelése 10 %-os teljes energiamegtakarítás Az EU emisszió-kereskedelmi rendszerén kívül az üvegházhatású gázok kibocsátásának (2005-ös szinthez képest) legfeljebb 10 %-os növekedése

5 5 ● A 2010-es 1085 PJ hazai primer energia felhasználás legfeljebb 5 %-kal növekedhet 2030-ig, azaz nem haladhatja meg az 1150 PJ értéket ● A Zöld forgatókönyv abszolút értékben is – 50 PJ – primerenergia csökkenést prognosztizál E nergiatakarékosság és energiahatékonyság, mint a Nemzeti Energiastratégia eszköze A legbiztonságosabb és legolcsóbb energia az el nem használt energia évév

6 6 Az Energiastratégia energiatakarékossági útitervének fő komponensei ● Épületenergetikai programok: 2030-ig átlagosan 60 %-os felújítási mélységgel számolva (ebben az új épületek is benne vannak) ● 30-35 % hatásfokú szén- / gázerőművek 50-55 %-os hatásfokúakkal való kiváltása Primerenergia megtakarítás, PJ Épület- energetikai program 111 PJ Alacsony hatás- fokú szénerő- művek kivál- tása 24 PJ Alacsony ha- tásfokú gáz- erőművek ki- váltása 37 PJ Villamos hálózati veszteség csökkenté- se 12 PJ Alacsony ha- tásfokú meg- újulók kivál- tása 5 PJ Összes energia megtakarí- tás 189 PJ

7 7 Az Energiastratégia energiatakarékossági céljaihoz kapcsolódó főbb végrehajtási intézkedések a következők: Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervről szóló 1974/2011. (XI. 8.) kormányhatározat Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv intézkedéseinek nyomon követése, a Cselekvési terv felülvizsgálata Épületenergetikai Stratégia elkészítése Iparfejlesztési célok megvalósítása, melyek az - Energetikai iparfejlesztés és K+F+I Cselekvési Tervben - Erőműfejlesztési Cselekvési Tervben, valamint a - Távhőfejlesztési Cselekvési Tervben kerülnek részletes leírásra A következő lépések az energiatakarékosság terén

8 8 Magyarország II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve (NEHCsT) a 2008-2016 időszakra Szerepe: A NEHCsT-ek (I.-II.) a tagállamok és az Európai Bizottság jelentős szakpolitikai eszközei, segítséget nyújtanak az integrált energiapolitika kialakításában mind nemzeti, mind közösségi szinten. Célja: A II. NEHCsT elsődleges célja a rendelkezésre álló források hatékony felhasználásával a lehető legnagyobb megtakarítás elérése a végső energiafelhasználásban 2016-ig. Összeállítása: Magyarország II. NEHCsT-e az Európai Bizottság és a Joint Research Center (JRC) által javasolt segédlet által megadott formában, annak releváns elemei felhasználásával került összeállításra.

9 9 Nemzeti energiahatékonyság-javítási célérték (2008-2016) ESD Irányelv 2008. év

10 10 Ágazat Nemzeti célérték Lakosság21, 00 PJ/év Közintézmények14,75 PJ/év Ipar, termelő ágazatok13,05 PJ/év Közlekedés és szállítás4,60 PJ/év Horizontális és ágazatközi (máshová nem sorolt)4,00 PJ/év 2016-ig elérendő összesen57,40 PJ/év Megvalósítandó beruházások becsült összértéke 1395,8 Mrd Ft, melyből a finanszírozás mértéke: 617,4 Mrd Ft (NCST-vel összhang) A II. NEHCsT ágazati célértékei

11 11 Az állam példamutató szerepe a II. NEHCsT-ben Az állami- és a közszféra példamutató szerepe az információk hozzáférhetőségének biztosítása, az energiahatékonyság, továbbá az energiamegtakarítás területén kiemelt jelentőségű! A civil szervezetek (állami, európai uniós támogatásból megvalósuló) szemléletformáló tevékenységét is fontosnak tartjuk bemutatni. A II. NEHCsT keretében ennek megfelelően kerülnek az intézkedések részletes bemutatása

12 12 Épületeink energetikai helyzetképe  Az összes felhasznált energia közel 40 %-át épületeinkben használjuk fel (2/3-a fűtés- hűtésre)  Épületeink a legnagyobb CO 2 kibocsátók  Magyarország 4,3 milliós épületállománya közel 70 %-a felújításra szorul  Az állomány 1/5-e lakótelepi, közel 820 ezer iparosított technológiával épült – maximum F energetikai besorolásúak

13 13 Következő lépések az épületenergetika terén Az Épületenergetikai Stratégia célja, hogy egységes keretbe foglalja a lakó- és a középületeket, az energiahatékonyságot, továbbá a megújuló energiaforrásokat, a felújítást és az energiahatékony új építést. TNM rendelet szigorítása

14 14 Épületenergetikai tanúsítás változása 2010/31/EU irányelv bevezetése Az eddigi állami tulajdonú épületekre vonatkozó előírás közhasználatú épületek esetében azon épületeknél is kötelező lesz, ahol az épület legalább 500 m 2 -es hasznos alapterületű. A lakossági épületekre az eddigi önkéntesség helyett a hivatkozott rendeletek előírják, hogy 2012. január 1-jétől az épületenergetikai tanúsítvány elkészítése kötelező jellegű a lakóépületekre nézve is (melyet annak tulajdonosának kell elkészíttetnie) az alábbi esetekben:  új lakóépületet építése esetén,  tartósan (1 évet meghaladóan) bérbe adásnál,  ellenérték fejében történő értékesítés (adásvétel) esetén,  jelentős mértékű (a külső térelhatároló felületek 25 %-át érintő, v. az össz. bekerülési költség 25 %-át meghaladó) rekonstrukció esetén, valamint  bővítés esetén, amennyiben a bővítmény alapterülete meghaladja az eredeti épület 100 %-át.

15 15 Hazai megújulóenergia-felhasználás növelése Villamos energiatermelés esetén jogszabályban garantált átvételi árakkal Hőtermelés vonatkozásában pályázati források rendelkezésre bocsátásával A hazai megújuló energiaforrások részesedésének növelése fontos lépés az földgázfüggetlenség felé A megújuló energiaforrások részesedésének növelése 14,6 % körüli értékre 2020-ig

16 16 Pályázati koncepciók, lehetőségek, ösztönzők A kormány új Otthonteremtési Programja Új Széchenyi Terv – Zöld Beruházási Rendszer – CO2 kvótabevételekből Új Széchenyi Terv – KEOP – európai és hazai források társfinanszírozásával EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok – Norvégia, Izland, valamint Liechtenstein pénzügyi és technikai segítségnyújtásával

17 17 A Kormány új Otthonteremtési Programja Lakás hasznos alapterülete 2 eltartott gyermek esetén Lakás hasznos alapterülete 3 eltartott gyermek esetén Lakás hasznos alapterülete 4 vagy több eltartott gyermek esetén 60,01-75,01 m 2 800 000 Ft70,01-85 m 2 1 200 000 Ft80,01-95 m 2 1 600 000 Ft 75,01-90 m 2 1 000 000 Ft85,01-100 m 2 1 500 000 Ft95,01-110 m 2 2 000 000 Ft 90,01 m 2 –1 300 000 Ft100 m 2 –2 000 000 Ft110 m 2 –2 500 000 Ft  „A” energetikai kategóriájú lakás építése esetén: 1.1 szorzót,  „A+” energiaosztályú lakás építése esetén: 1.2 szorzót,  „passzív ház” építése esetén: 1.3 szorzót kell alkalmazni. A szociálpolitikai kedvezmény jellemzői:  a támogatás összege függ a gyermekszámtól, a lakás nagyságától,  a támogatás utólagos finanszírozás keretében kerül folyósításra,  „vállalt” gyermekek esetén is jár (35 év alatti házaspárok esetében – a meglévő gyermekek számától függetlenül – 2 gyermeket lehet előre vállalni, egy gyermeket 4 éven, kettőt pedig 8 éven belül kell „teljesíteni”).  a támogatás tervezett összegét az alábbi táblázat mutatja:

18 18 Elbírált ZBR pályázati programok Pályázat neve Támogatási összeg Generált megrendelés értéke Támogatási intenzitás Támogatásban részesülő lakóegység Energia megtakarítás (GJ/év) CO 2 kibocsátás csökkentés (tonna/év) (milliárd Ft) (db) ZBR Panel Program I.14,0028,0033,3% - 60%46 402256 43134 264 ZBR Panel Program II.16,6035,1333,3% - 60%29 941700 00244 263 ZBR EH2,006,0030%1 87885 7805 092 ÖKO program1,083,0050%17 621-- Kémény program0,321,0440%4 395-- ZBR MO2,304,6040%-50%518183 25312 757 ZBR Nap2,975,9450%875-904 Összesen39,2783,71 101 6301 225 46697 280

19 19 ZBR Panel program

20 20 Folyamatban lévő ZBR programo k ZBR Mi otthonunk felújítási és új otthon építési alprogram 2011. júliusában meghirdetett „Mi otthonunk felújítási és új otthon építési Alprogramra” (2.3 Mrd) nem iparosított technológiával készült lakóépületek tulajdonosai pályázhattak. 2011. december 23-án 422 pályázat esetében született miniszteri támogatói döntés, közel 1,6 milliárd forint támogatási összegben. A megvalósuló beruházások mintegy 14 ezer tonna szén-dioxid kibocsátásától óvják meg a környezetet, így nagymértékben hozzájárulnak a klímavédelmi vállalások teljesítéséhez. Az október elején meghirdetett, 2,97 milliárd forint keretösszegű, napkollektor-rendszer kiépítését támogató ZBR konstrukció beadási határideje 2012. március 31-ig meghosszabbításra került. Az eddig beadott 2.990 pályázat támogatási igénye közel 2.2 milliárd forint, a tervezett fejlesztések összesen 3117 lakóegységet érintenek. Napkollektor

21 21 2010 júniusa óta indult KEOP programok 64 milliárd forintot ítéltünk meg a pályázók számára Az összes beruházási érték meghaladja a 108 milliárd forintot A támogatásintenzitás átlagos mértéke 59 % Az épületenergetikai pályázatokra megítélt támogatás összege meghaladja a 36 milliárd forintot, ami majd 51 milliárd forint megrendelést generál Forrásátcsoportosításnak köszönhetően további 160 milliárd felhasználható keret:  KEOP 5. – „Hatékony Energiafelhasználás növelése”: 120 milliárd forint  KEOP 4. – „Megújuló energiaforrás-felhasználás”: 40 milliárd forint

22 22 ÚSZT energetikai projektek országos megoszlása Forrás: NFÜ, 2011. október 11-i állapot

23 23 Az Európai Gazdasági Térség és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok újabb időszakáról szóló Megállapodások Norvégia, Izland és Liechtenstein képviselői 2011. október 12-én Magyarországgal együtt aláírták a mintegy 40 milliárd forint felhasználását lehetővé tevő megállapodásokat. Az új megállapodások a környezetvédelem területén megvalósuló együttműködéseknek kiemelt figyelmet szentelnek. Összesen mintegy 12 milliárd forint (44,3 millió euró) fordítható a „zöld ipari innováció”, az energiahatékonyság, a klímaváltozás elleni küzdelem és megújuló energia célterületekre.  Zöld ipari innováció: 5,8 milliárd forint  Energiahatékonyság: 2,3 milliárd forint  Megújuló energia: 2,1 milliárd forint  Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz: 1,9 milliárd forint

24 24 zoltan.kortvely@nfm.gov.hu


Letölteni ppt "Az energiahatékonyság kérdései Magyarországon Körtvély Zoltán osztályvezető Zöldgazdaság-fejlesztésért és Klímapolitikáért felelős Helyettes Államtitkárság."

Hasonló előadás


Google Hirdetések