Energiahatékony városfejlesztés lehetőségei EnSURE projekt tudományos kutatásainak eredményei Kocsis János Balázs, PhD Orbán Annamária, PhD Budapesti Műszaki.

Az előadások a következő témára: "Energiahatékony városfejlesztés lehetőségei EnSURE projekt tudományos kutatásainak eredményei Kocsis János Balázs, PhD Orbán Annamária, PhD Budapesti Műszaki."— Előadás másolata:

1 Energiahatékony városfejlesztés lehetőségei EnSURE projekt tudományos kutatásainak eredményei Kocsis János Balázs, PhD Orbán Annamária, PhD Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Társadalmi és Térbeli Kutatások Központja (TTKK) 1 KIS REZSI – NAGY JÖVŐ KLENEN koferencia, Mátraháza, 2012. március 9.

2 EnSURE projekt célja -Energiahatékony városfejlesztés szabályozási, városfejlesztési és pénzügyi kereteinek feltárása, javaslatok tétele -Helyi szintű megoldások – Kistérség, Kerület, Városrész -Öt ország (Németország, Magyarország, Olaszország, Lengyelország és Szlovénia) hét önkormányzat és hat tudományos és kutatóintézet (ebből 3 magyarországi) 2

3 Főbb megállapítások Nemzetközi kutatás eredményei 3

4 Stratégiák Minden országban, régióban és településen van valamifajta általános energiahatékonyság-növelést kitűző stratégia, főképp az Unió által fölállított követelményeknek való megfelelés miatt, azonban átfogó, holisztikus megközelítés ritka (pl. Ludwigsburg és Genova kapcsán található ilyen) Leggyakoribbak a pontszerű, részleges és eseti programok, mint Paneles lakótelepek Önkormányzati intézmények Részelemek modernizációja (fűtésrendszer, tető, stb.) Egyedi épületek, stb. 4

5 Szervezeti háttér Kevés kivételtől eltekintve hiányoznak a területtel foglalkozó szervezeti egységek, általában valamilyen más főtevékenységgel foglalkozó egyén, egység foglalkozik részidőben Sokszor a szereplők egymással nem koordinálva működnek, amely a legjobb akarat mellett is zavarokhoz vezethet Jellemző még a rendszer minden részén felbukkanó adathiány, illetve hiányos,és/vagy össze nem fésült nyilvántartás 5

6 Megközelítések Uralkodó a fentről lefelé irányuló, szabályozás jellegű kezdeményezés Ismeret- és adathiány a rendszer alsóbb szintjein (helyi intézmények, lakosság – sokszor saját fogyasztásuk adataikat sem ismerik) Pozitív, jószándékú kezdeményezések jelennek meg a rendszer különböző szintjein (akár anyagi ösztönzés nélkül is), azonban e kezdeményezések gyakran nem találkoznak, nem is tudnak egymásról Függőségi helyzet nem ösztönzi a kezdeményezéseket Segélyfüggőség („segélyalkoholizmus”) veszélyei 6

7 Programok Új építési előírások, energiatanúsítvány: minden országban vegyes fogadtatás, megfizethetőségi, elérhetőségi korlátok Sok a fenntarthatatlan, drága, high-tech „kiállítótermi” projekt Megújuló energiák – fenntarthatósági kérdések Ellentmondás a meglévő, elavult rendszerek renoválása és újak kiépítése között Sok projekt fenntarthatósága erősen függ az aktuális szabályozástól, így annak változása a projektet veszélyezteti Kis lépésekből álló, hosszú távú és szabályozástól kevésbé programok jelentős eredménnyel járhatnak Alacsonyabb státusú lakosság nehezebben mozdul 7

8 Pénzügyi eszközök Néha zavaró mértékben összegubancolódott célrendszerek: sokszor egyszerre akarja elérni a megújuló energiák arányának növelését és a fogyasztás csökkenését Pénzügyi eszközök országos szinten kerülnek kidolgozásra, kevésbé érzékenyek a helyi adottságokra Az EU-s források alapvetően meghatározzák a lehetőségeket Magyarországon és Lengyelországban Piaci finanszírozási módszerek sehol sem terjedtek még el, pedig lehetőség lenne rá 8

9 Tanulságok / 1 Valamilyen energiahatékonyságot kitűző, önkéntes csatlakozású programok (Covenant of Mayors, Energie Cités) jelentős mértékben elősegítik a lépések megtételét és stabilizálják a hátteret Jelentős eredmények érhetők el kisebb anyagi ráfordítású, de kevésbé látványos programokkal Energiamegtakarítás ösztönzésére van fogadókészség intézményi szinten is, de valamilyen jutalmazási mechanizmus tovább lendítheti ezt. 9

10 Tanulságok / 2 Tudatosság erősítése a rendszerben (pl. jelenlegi szolgáltatások átvizsgálása) Alulról jövő kezdeményezések felkarolása és bátorítása Piaci pénzügyi támogatási mechanizmusok kidolgozhatóak az energiahatékonyság növelésére (pl. Genova), mint a rendszer alsóbb szintjein fellépő pénzhiány áthidalásának eszközei Egy jelentős szintig anyagilag megtérül az energiahatékonyságba való befektetés 10

11 Példa a megtérülésre 11 Intézmény Jelenlegi Nyílászáró csere Szigetelés (10 cm Nikecell) MindkettőMegengedett fajlagos téli hőveszteség, W/m 3 K Hétszínvirág Óvoda 0,5420,4700,5200,4470,370 Óbudai Családi Tanácsadó 0,6780,4670,5900,3790,435 Pais D. Ált. Iskola 0,4750,398 0,3220,353

12 12

13 Megtakarítás (elsődleges becslés) 13 Jelenlegi 10 cm nikecell szigetelés Nyílászárók korszerűsítése Nyílászárók és szigetelés Hétszínvirág Hőveszteség kW 305 293 68 65 Hőfogyasztás GJ 1 692 1 627 376 361 Gázmennyiség m 3 49 765 47 853 11 059 10 618 Óbudai Családi Tanácsadó Hőveszteség kW 278 255 77 54 Hőfogyasztás GJ 1 543 1 414 427 297 Gázmennyiség m 3 45 382 41 588 12 559 8 735 Pais Dezső Általános Iskola Hőveszteség kW 959 893 423 357 Hőfogyasztás GJ 5 324 4 957 2 348 1 980 Gázmennyiség m 3 156 588 145 800 69 053 58 235

14 Tanulságok / 3 A kutatás egyik kiemelt területe az önkormányzati döntéshozatali folyamat feltárása mennyire nevezhető közösséginek a döntéshozatal, kik és milyen módon, mértékben vesznek részt benne, van hatásuk a végső döntésekre? Ezért a kvalitatív kutatás keretében, fókuszcsoportos beszélgetéseket folytattunk a leginkább érintett partnerekkel, többek között az önkormányzati oktatási intézmények gazdálkodásért – is - felelős vezetőivel.

15 Főbb kérdések Kerületi közintézmények energiahatékonysággal kapcsolatos felújítási tapasztalatai és jövőbeni igényei, tervei Innovatív - esetleg „pénzkímélő” - energiahatékonysági ötletei, fejlesztési javaslatai Együttműködés és információáramlás az önkormányzat és intézmények között A „jövő energiatudatos generációjának” nevelésével kapcsolatos tervei, programjai.

16 Főbb problémák Nem „gazdái” saját ingatlanjaiknak, függőségi helyzetben vannak Kellő információ, fogyasztási adatok stb. hiányában nem látják át a helyzetet nincsenek semmilyen módon érdekelve abban, hogy takarékoskodjanak, mivel ha megteszik, akkor sem csapódik le náluk semmi. Borúlátó kilátások a jövőbeli pályázatoknál, bevonható forrásokat illetően Információáramlás, kapcsolattartás - pl. ingatlankezelés, pályázatok stb. - nem megfelelőn működik

17 Kutatói javaslatok Bár „önálló gazdái” a közeljövőben sem lesznek ingatlanjaiknak az intézmények, ám átlátható és hozzáférhető adminisztrációval (pl. havi fogyasztás rendszeres mérése, küldése) már rövidtávon érdekeltté tehetők az energiatakarékosságban. Hosszabb távon - amennyiben a FEAP (SEAP) lehetővé teszi - az önkormányzat anyagilag is érdekeltté tudná tenni őket, valamilyen %-ban a megtakarított összeg visszajuttatásával, így további erős elköteleződés és partnerség várható részükről. Optimizmusra adhat okot, hogy több példaértékű, önként, önerőből és innovatív - sokszor pénzkímélő - módon energiatakarékos intézmény is van a kerületben. És a jó példa ragadós! Ötletbörze, „best practice” bemutatók, versenyek segítségével terjeszteni lehet!

18 18 Köszönjük a figyelmet! Dr. Kocsis János Balázs kocsisjb@gmail.com Dr. Orbán Annamária aorban@eik.bme.hu BME GTK TTKK www.szoc.bme.hu/ttkk http://www.ensure-project.eu/