Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Agrárgazdaságtan III. Előadás Előadó: Dr. Geszti Szilárd egyetemi tanársegéd.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Agrárgazdaságtan III. Előadás Előadó: Dr. Geszti Szilárd egyetemi tanársegéd."— Előadás másolata:

1 Agrárgazdaságtan III. Előadás Előadó: Dr. Geszti Szilárd egyetemi tanársegéd

2 Az agrárgazdaságtan helye a tudományok között:  társadalomtudomány,  gazdaságtudomány,  ágazati gazdaságtan.

3 Az agrárgazdaságtan forrásai:  a közgazdaságtudomány,  a mezőgazdasággal foglalkozó természettudományok,  az egyéb “társtudományok” (matematika, szociológia, jog stb.)

4 Az agrárgazdaságtan helye a tudományok között:  társadalomtudomány,  gazdaságtudomány,  ágazati gazdaságtan.

5 Agrárgazdaságtan fogalomrendszere Agrárgazdaságtan : A közgazdaságtan olyan ágazati alrendszere, amely a mezőgazdaság sajátosságainak közgazdasági, elsősorban a makroökonómiai kérdéseivel foglalkozik. Agrárgazdaságtan I.: A mezőgazdaság gazdasági beilleszkedésének, működésének és fejlődésének makroökonómiai vonatkozásaira értelmezik.

6 Agrárgazdaságtan fogalomrendszere Agrárgazdaságtan III.: Interdiszciplinális tudomány. Az élelmiszer-gazdaság, benne a mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe, ágazati, gazdasági sajátosságai, piaci és intézményi kapcsolatai, integráció és a kooperáció rendszere, természeti, ökológiai és közgazdasági adottságai, sajátosságai és konzekvenciái. Agrárgazdaságtan tárgya: A mezőgazdaság versenyképessége. A mezőgazdasági- és élelmiszerpiac működésének általános és sajátos vonásai. A mezőgazdaság költség- ár- és jövedelemviszonyai. A mezőgazdasági árszínvonal, az árviszonyok, az árdiszparitás és az agrárolló összefüggései. A termelési tényezők használatának és piaci sajátosságai. Externáliák mezőgazdasági hatásai. A mezőgazdasági vállalkozások és vállalatok struktúrájának jellemzői, termelési és piaci konzekvenciák. A mezőgazdasági ágazatok, tevékenységek gazdaságtanának alapkérdései.

7 Az agrárgazdaságtannal kapcsolódó tudományok: Közgazdaságtan (mikro- makroökonómia) Agro- zootechnika Mezőgazdaság Agrárpolitika Agrár- gazdaságtörténet Világgazdaságtan Műszaki tudományok

8 Fő kapcsolódásai (éles válaszfal nélkül):  a vállalati gazdaságtan vagy üzemtan, amely a termelés alapvető egységeinek működését vizsgálja,  az agrárpolitika, amely az agrárgazdaságtan tudományos eredményeit és következtetéseit, valamint a mindenkori politikai célokat ötvözi és valósítja meg a gyakorlatban.

9 A mezőgazdaság fogalomváltozása: A mezőgazdaság a nemzetgazdaság egyik ága, amely növényi, állati eredetű élelmiszereket, ipari nyersanyagokat állít elő. A mezőgazdaság olyan őstermelő gazdasági ág, amely alapvetően a természeti tényezőkre támaszkodik. Az 1970-es évektől megjelenik az élelmiszer-gazdasági komplexum fogalma, amely az élelmiszertermelés mezőgazdasági és élelmiszeripari ágát foglalja magába Agrobusiness (agrárkomplexum): az élelmiszergazdaságot (termelés, feldolgozás, kereskedelem) a vele egybekapcsolódó ellátó iparágakkal együtt tartalmazza.

10 A mezőgazdaság fogalomváltozása: Agrárium: Élelmiszertermelés, Mezőgazdaság, Élemiszeripar, Természeti környezet és az erre irányuló társadalmi tevékenység Terület fenntartó, életminőséget érintő tevékenységi gazdasági kör Természeti környezet használata fenntartása, fenntartható fejlődés, újratermelés Környezetvédelem, Vidék, területfejlesztés Multifunkcionális mezőgazdaság:  Termelési funkció  Környezetvédelmi funkció  Társadalmi funkció

11 Az agrárgazdaságtan és az élelmiszergazdaság viszonya A mezőgazdaság magába foglalja:  a növénytermelést,  az állattenyésztést,  az elsődleges szolgáltatásokat. Az élelmiszergazdaság magába foglalja:  a mezőgazdaságot,  az élelmiszeripart és  az élelmiszerkereskedelmet. Az agrobiznisz magába foglalja:  a mezőgazdaságot,  az élelmiszeripart,  a termelési eszközöket gyártó ipart és  az élelmiszerkereskedelmet.

12 A mezőgazdaság természeti és közgazdasági sajátosságai: A természeti tényezők nagy szerepe. Biológiai rendszer változékonysága. Más gazdasági ágaknál nagyobb kockázat. Tőkeigényesség. Gyenge jövedelmezőség. Alacsony likviditás. Rugalmatlan kereslet, kínálat. Termelési folyamat hosszú ideje. A termelési idő és munkaidő nem esik egybe. Termőföldhöz, helyhez kötöttség.

13 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban SNA (Nemzeti Elszámolások Számlarendszere) MutatókBruttó Félnettó (elnevezésben bruttó) Nettó Megtermelt jövedelem Bruttó kibocsátás (GO) Bruttó hazai termék (GDP) Nettó hazai termék (NDP) Elsődleges elosztás során megtermelt jövedelem Bruttó nemzeti jövedelem (GNI) Nettó nemzeti jövedelem (NNI) Végső felhasználásra kerülő jövedelem Bruttó rendelkezésre álló jövedelem (GNDI) Nettó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem (NNDI)

14 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban GO: Az adott évben az adott ország területén megtermelt összes termék és szolgáltatás értéke. GNP: Bruttó nemzeti termék. Az adott ország állampolgárai által egy adott időszak alatt belföldön és külföldön megtermelt végső szolgáltatásra szánt termékek és szolgáltatások összértéke. GDP: Az adott évben az adott ország területén megtermelt végső felhasználásra kerülő termékek, fogyasztási, beruházási cikkek és szolgáltatások összértéke. A GO - folyó termelő felhasználás. NDP: Az adott évben az adott ország területén létrehozott új termékek és szolgáltatások értékösszege. GDP - állóeszközök tárgyévi értékcsökkenése.

15 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban folyó áron számolva (KSH ) ÉV A mezőgazdaság részaránya Külkeres- kedelmi forgalom egyenlege milliárd Ft GDP terme- lésben Fogyasz- tásban Exportban * Beruhá- zásban Foglal- koztatott- ságban % ,537,023,18,717,098, ,8 ** 31,925,14,315,2142, ,531,026,02,913,0150, ,828,723,43,19,3106, ,028,722,72,98,7111, ,9 ** 28,423,62,98,9227, ,827,321,62,98,3244, ,226,915,53,47,9295, ,926,512,43,67,5314, ,226,29,63,37,1273, ,729,28,42,76,9302, ,730,88,73,06,2374,8

16 A magyar agrárgazdaság helye a népgazdaságban - a foglalkoztatás  az 1950-es években a foglalkoztatottak fele mezőgazdasági, 1-2% élelmiszeripari,  az 1960-as években 35% mezőgazdasági és 3% élelmiszeripari,  az 1990-es évek elején 11,2% mezőgazdasági és 4,2% élelmiszeripari,  1998-ban pedig 7,2% mezőgazdasági és 3,5% élelmiszeripari.  Mindez jól megegyezik a világtendenciákkal.

17 A magyar agrárgazdaság helye a népgazdaságban - a jövedelemtermelés  az 1950-es években a mezőgazdaság 30, az élelmiszeripar 35-kal részesedett,  az 1960-as években 25% a mezőgazdaság és 3% az élelmiszeripar,  az 1990-es évek elején 8-9% a mezőgazdaság és 5% az élelmiszeripar,  1998-ban pedig 5,6% a mezőgazdaság és 3,7% az élelmiszeripar aránya.  Mindez szintén megegyezik a világtendenciákkal.

18 A magyar agrárgazdaság részesedése a külkereskedelemből Az agrárexport értéke stagnál, aránya gyorsan csökken Az import viszonylagos jelentősége nő, de nem meghatározó Az agrárszaldó értéke stagnál, de továbbra is fontos kiegyensúlyozó szerepű 40-50%-os az EU aránya, a hagyományos Kelet-európai piacok válságban vannak

19 A magyar mezőgazdaság GDP-jének növekedése és népgazdasági részesedése, 1990 = 100%

20 A világ és Magyarország agrártermelésének alakulása 1989 és 2000 között ( = 100%) A világtrend A magyar növekedés A magyar növekedés a világtrendhez képest

21 A magyar agrár-külkereskedelem alakulása 1990 és 2001 között, USD-ben és €-ban kifejezve

22 Mezőgazdasági termékek termelésének volumenindexe (Összehasonlító áron, %, 1990=100%) Év Növény- termesztés+ kertészeti termékek Állat- tenyésztés Szarvas- marha SertésJuhBaromfi ,584,487,384,490,081, ,173,882,164,773,276, ,166,169,058,050,172, ,963,364,351,241,277, ,365,565,055,247,579, ,966,664,061,338,577, ,663,651,234,882, ,966,566,654,538,288, ,865,466,756,728,881, ,967,967,355,535,291, ,766,868,851,737,693,2 Forrás: KSH, 2002

23 Az élőállatok és állati-termékek bruttó termelési értékének szerkezete főbb ágazatok szerint (Folyó árak alapján, %) Év Mező- gazdasági termékek összesen Állat- tenyésztés összesen Szarvas- marha SertésBaromfi Egyéb állatok és állati termékek ,613,621,412,43, ,911,416,811,82, ,413,118,013,24, ,312,416,813,73, ,611,715,014,83, ,111,118,012,93, ,49,615,312,53, ,810,715,414,92, ,813,616,115,83, ,213,913,713,92, ,614,115,716,02, ,113,018,216,02,9 Forrás: KSH, 2002

24 A főbb állati eredetű termékek átlaghozamának alakulása 1990 és 2001 között (1990 = 100%)

25 A főbb ipari növények átlaghozamának alakulása 1990 és 2001 között

26 A főbb gabonafélék átlaghozamának alakulása 1990 és 2001 között, kg/ ha

27 A mezőgazdasági termékek felvásárlási árindexének alakulása 1950 és 2000 között, az előző év = 100

28 Az agrárolló alakulása 1989 = 100%


Letölteni ppt "Agrárgazdaságtan III. Előadás Előadó: Dr. Geszti Szilárd egyetemi tanársegéd."

Hasonló előadás


Google Hirdetések