Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

8. Korreferátum 1.A felvilágosodás 2.Rousseau 2.1. Emil, avagy a nevelésről 3. A tanítóképzés a XVII-XVIII. században 4.A filantrópizmus 4.1. Basedow 5.Pestalozzi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "8. Korreferátum 1.A felvilágosodás 2.Rousseau 2.1. Emil, avagy a nevelésről 3. A tanítóképzés a XVII-XVIII. században 4.A filantrópizmus 4.1. Basedow 5.Pestalozzi."— Előadás másolata:

1 8. Korreferátum 1.A felvilágosodás 2.Rousseau 2.1. Emil, avagy a nevelésről 3. A tanítóképzés a XVII-XVIII. században 4.A filantrópizmus 4.1. Basedow 5.Pestalozzi 5.1. Lénárd és Gertrúd

2 A felvilágosodás Mottó: "Leibniz korától a XVIII. század végéig Európában a tudomány, az irodalmi kultúra és a társadalmi élet területén egységes művelődési típust találunk és egy olyan társulatot (société anonyme), amelyhez a legkülönbözőbb szellemi emberek tartoztak... Ez a társaság nem él többé, csak a könyvtárakban maradt fenn, és ott fenn is kell maradnia." (Harnack: Zentralblatt f. Bibliothekswesen. 40. Jg p.)

3 A felvilágosodás, mint eszme-rendszer Erre az időszakra megerősödik a polgárság, ők a társadalmi alapja ennek az eszmének. Az eszme elnevezése a világosság - sötétség ellentét párról kapta a nevét, ez az értelem és ostobaság ellentétességére utal. A felvilágosodás hívei a világos, a tudás terjesztésével akarják megváltoztatni a világot. A polgárság már társadalmi hatalommal rendelkezik, de politikai hatalma még nincs. Előzményei: A humanizmus az első eszmerendszer, racionalizmus, és a természettudományok, gyors fejlődése, az a felismerés, hogy a világmindenség fizikai törvények alapján működő gépezet.

4 Terjedésének területei: Anglia a kiindulási helye, innen jut el Franciaországba, Amerikába és onnan egész Európába.- A felvilágosodás gondolkodói vagy idealisták vagy, materialisták. Az idealista jelentése: A világ Isteni eredetű, a vallás szükséges. A materialisták szerint nem szükséges a vallás. A felvilágosodott gondolkodók támadják az egyház szervezetet őket antiklerikálisoknak, nevezzük. Deizmus: Az idealisták egy csoportja, akik hisznek abban, hogy Isten teremtette a világot, de szerintük az ember életének csak ő lehet az irányítója, ebbe Isten nem tud bele szólni. Csak a szegény népnek kell az ima, a biztonsága miatt.

5 Legfontosabb gondolatai: A világ megismerhető. A természetben vannak elrejtve a társadalom és gondolkodás törvényei. A tudás forrása a megfigyelés és a tapasztalat. Magasztos erkölcsi nézeteket hirdet: Jóság, Igazság, Testvériség. Az emberi jellem nevelés kérdése. Az egyén és közösség érdeke összehangolható. Minden vétek és bűn, a tudatlanságból ered. A munka mindenki számára erkölcsi követelmény. Teljes optimizmus jellemzi: az igazság megismerését követi a megvalósítás.

6 Legfontosabb jogi alapelvük a törvény előtti egyenlőség. Szabadság (szólás-, gondolat-, sajtó) Szabad tulajdonbirtoklás. Legfontosabb politikai nézetük: Minden fajta társadalmi rendszer az emberek megállapodásának eredménye: ezért megváltoztatható. Minden felvilágosodott gondolkodó egyetért abban, hogyha, a feudalizmus az emberek közötti egyenlőtlenség rendszere, ezért mindegyikük szükségesnek tartotta a megváltoztatását, a változás mértékét és módját különbözőképpen állapítják meg. Fő stílus irányzatai: klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó.

7 Jean-Jacques Rousseau ( ) Genfben született, órásmester gyermekeként iskolába nem járt, de 10 éves korában már nagy a műveltsége egy közeli falu lelkészéhez adták ki iskoláztatásra -latin műveltsége alapjait itt szerzi meg 2 év múlva egy írnok majd egy vésnök mellett kezd inaskodni -embertelen bánásmód vándorlások évei - kalandorságok 28 éves: magánnevelő " Csak három eszközt tudtam alkalmazni: az érzelmet, az okoskodást és a haragot, s gyerekeknél haszontalan és gyakran veszedelmes mind három."

8 filozófusokkal barátkozik beszáll az Enciklopédia zenei szócikkeinek megírásába 1749: dijoni Akadémia pályadíja "A becsület a tudatlanság gyermeke, a tudomány és az erény összeférhetetlenek." 1754: újabb értekezés az emberi egyenlőtlenség okairól -életreszóló ellenfele lesz: Voltaire 1762: Emil, avagy a nevelésről -pedagógiai regény -heves reakciók övezik a munkát, de nem a pedagógiai, hanem a "természetvallás"-gondolatai miatt - A könyv Rousseau egészséges életről alkotott eszményén alapul. A fiúnak ki kell dolgoznia társadalmi ösztöneit és meg kell ismernie a csapongó egyénieskedés nagyvárosi útjait. elfogatóparancs, a könyv nyilvános elégetése

9 „Inkább legyek paradoxonok embere, mint előítéletek embere." (Emil, avagy a nevelésről) filozófiai, antropológiai okfejtés, utópia a reneszánszban kezdődő gyerek-emancipálódás befejeződése célja: az evilági boldogulás, a boldogságetika megvalósulása a gyermek lehessen gyermek, mert csak így lehet olyan felnőtt ember majd, aki boldog, szabad és erkölcsös tagadja az ész mindenhatóságát nem az elsajátítandó műveltség áll az oktatás középpontjában, hanem a gyermek új módszerekre van szükség "A lelkek mélyén ott van tehát az igazságosságnak és az erénynek velünk született elve, amely szerint a mi a saját életelveink ellenére ítéljük cselekedeteinket és a másokéit jónak vagy rossznak, s én ezt az alapelvet nevezem lelkiismeretnek." Emil, avagy a nevelésről

10 „Szívem egyszerűségével szolgálom Istent. Csak annyit igyekszem tudni, amennyire magatartásom szempontjából szükségem van. Csöppet sem aggasztanak a dogmák, melyeknek sem a tettekre, sem az erkölcsi érzületre nincsen hatásuk, s amelyek annyi embert nyugtalanítanak […] Az igazi vallás a szív vallása. A belőle jövő hódolatot Isten nem utasítja vissza, ha őszinte ez a hódolat, bármilyen formában ajánlják is fel neki.” - a gyerekre az érzelmein s a képzeletén keresztül kell hatni Szeretném, ha egy józan ítéletű ember arról írna értekezést, hogyan figyeljük meg a gyermekeket. Nagyon fontos volna, ha birtokában volnánk ennek a művészetnek: az apák és a tanítók még csak elemeit sem ismerik.” - ügyelni kell a gyermek zavartalan fejlődésére ≈ „negatív nevelés” A negatív nevelés nem ad erényeket, de megóv a bűnöktől, nem tanít meg az igazságra, de megóv a tévedésektől, alkalmassá teszi a gyermeket mindarra, ami majd az igazsághoz vezeti, amikor már képes lesz megérteni, és a jóhoz, amikor már képes lesz szeretni.„ -ez is aktív tevékenység - a nevelő inkább „rendező” Részletek az Emil, avagy a nevelésről-ből

11 A nevelés tartalma és az életkori szakaszok 1. könyv: születéstől a beszédig (0-2) – testi nevelés kisgyermek kora, a kiszolgáltatott lény ne a dajkák, hanem az anyák gondozzák a gyermekeket elutasítja a kényeztetést 2. könyv: (2-12) – az érzékszervek nevelése eszmény: egy magánnevelő kapcsolatteremtés az én és a külvilág között érzékszervekre alapozott ismeretszerzés fokozott testi nevelés erkölcsi nevelés a konkrétumok szintjén nem akar tervszerű tanítást ebben a szakaszban 3. könyv: (12-15) – az értelmi nevelés ekkor még nincsenek pubertáskori feszültségek elemi erejű a tanulási vágya fizikai munkába való bevezetés időszaka a nevelő segítsen felfedezni a természetet, a tudományokat 4. könyv: (15-házasságkötésig) – az erkölcsi nevelés etikailag formázható ekkor már az ember társas életbe való bevezetődés történelmi személyiségek életútja - mint példák vallásos nevelés fontossága 5. könyv: Sophie nevelése – nőnevelés retrográd véleménye van a nőnevelésről alárendelt szerep házias erények

12 A tanítóképzés a XVII-XVIII. században korábbról megmaradt nézet: bárki taníthat, aki a tananyagot ismeri úgy kell tanítanunk, ahogyan bennünket tanítottak tanítósághoz vezető út: népiskola - segédtanító – tanító 1770-től: tanítóképzés (Eberehard Rochow, egy minta-iskolában) Ignaz Felbiger ( ) normaiskolája Sziléziában Poroszországban és Ausztriában elterjedő minta Mária Terézia hívására Bécsbe telepszik át Felbiger kidolgozza az általános rendtartást a népiskolák számára együttes tanítás elve, együttes olvasás elve, olvasmányokhoz kapcsolódó tanítói kérdések elve, kezdőbetűzés, táblázatba foglalás elve tanítóképzés fejlesztésére hozzák létre a "normaiskolákat" Nemzeti Fő Iskola - magyarul: 1771: Bécs, 1775: Pozsony, Buda, Nagyvárad háromosztályos városi népiskola hónapos képzőtanfolyam az állam széles körben terjeszti (katolikusok) protestánsok elzárkóznak e módszer bevezetésétől

13 Locke, Rousseau, Leibnitz, Wolff elméleteinek keveredése -a közoktatás gyakorlatának állandósulása (majd kiüresedése) -hétköznapi élet követelményeinek figyelembe vételének szorgalmazása cél: "az emberiség szeretetétől áthatott ember" nevelése „Tégy minden emberrel annyi jót, amennyit saját magasabb rendű károd nélkül megtehetsz, s kíméld meg őket minden szenvedéstől, melyektől – anélkül, hogy magadnak elviselhetetlen szenvedéseket okoznál – megkímélheted.” Johann Berhardt Basedow (1723–1790) a filantrópizmus vezéregyénisége Módszertan (1770) játékos ötletek garmadája enciklopédikus feldolgozási javaslatok szemléletes képekkel gazdagított tananyag 1774: Dessau, Filantropinum megnyitása (1793-ig működik) Filantropisták

14 természetes vallásra való nevelés testi nevelés gyakorlatias ismeretek: - fiúkat a polgári életre nevelik - lányokat a háztartások vezetésére a művészeti nevelést nem illesztik be a tananyagba mesterségek tanítása (fizikai munka) játékos, szemléletes oktatás általában elkerülik a testi fenyítést a gyermek a pedagógia középpontja és nem a tananyag 1773.: az első pedagógia folyóirat 1779.: az első neveléstudományi tanszék (hallei egyetem) a nevelés ügye közüggyé válik a nevelés politikummá is válik Oktatási és nevelési jellemzőik:

15 egyetemes embernevelés eszméjének kialakítása elemi iskola - latin középiskola - zürichi Collegium Carolinum - filozófiai-teológiai képzést nyújtó főiskola a Helvét Társaság tagja ( Jakob Bodner egyesülete) igazságtalanságok ellen fellépnek tanulmányait megszakítva földművelő lesz Neuhof - egy mintagazdaság létrehozása (csődbe megy) gyapotfonással kezd foglalkozni 40 gyermeket vesz magához (manufakturális hatások) nevelni akarja a szegény gyermekeket utópikus elképzelés - pedagógiai hozammal intézményesíti a munkára nevelést (elsőként) elemi oktatást sem hanyagolja el: vallási, növénytermesztési és háztartási ismereteket is ad Johann Heinrich Pestalozzi (1746–1827)

16 Egy remete esti órája (1780) - aforizmák gyűjteménye azt a programját írja le, amely Neuhofban csődöt mondott a művelődéshez minden embernek joga van, a társadalomnak kötelessége ehhez megadni a lehetőségeket a nevelés célja a humanizálás fokának növelése - az emberi vonásokat arányosan kell fejleszteni a család a nevelés legfontosabb köre Lénárd és Gertrúd (1781) - négy részes regénysorozat-terv a tanának szélesebb körű ismertetésére, első kötete a Lénárd és Gertrúd az anyai szeretet-motívuma pedagógiai tanulságok iskolaszervezés problémái munkaoktatás kérdései polgári erények fontossága

17 e munkáért 1792-ben a "Francia Köztársaság Polgára" címet kapja meg második kötet: Kristóf és Elza Pestalozzi gyakorlati nevelő, írási ilyen kérdésekkel foglalkoznak „Az ember, ha magára hagyatva, vadon nő fel, természeténél fogva henye, tudatlan, elővigyázatlan, meggondolatlan, könnyelmű, hiszékeny, gyáva és határtalanul kapzsi. A veszélyek és akadályok következtében pedig, amelyekkel gyengeségében és kapzsiságában szemben találja magát, gerinctelenné, ravasszá, alattomossá, gyanakvóvá, erőszakosság, vakmerővé, bosszúvágyóvá és kegyetlenné válik.” (Pestalozzi: Meine Nachforschungen über den Gang der Natur in der Entwicklung des Menschengeschleschtes.) emberfelfogásának belső tisztázása az ember etikája: 1. fokozat: természetes állapot 2. fokozat: társadalmi állapot 3. fokozat: tiszta erkölcs 1797: Helvét Köztársaság megalakul, élén a Direktóriummal az elárvult gyerekeket összegyűjti

18 „A gyermek már régóta hisz és szeret, mielőtt gondolkozna vagy munkálkodna. Hisz és szeret – bár egyoldalúan, de egyoldalúságában mégis erejének teljességével; hisz és szeret, még mielőtt gondolkozó és alkotó erejének első jelei megmutatkoznának. Anyja iránti hite és szeretete értelmi és akarati életének legnagyobb aléltsága mellett eleven, erőteljes, tántoríthatatlan, s bár módja csak érzéki, de mégis tökéletes. A természet menete így nyilvánvalóan alárendelte az értelem és akarat képzését a szív képzésének s kell, hogy ez az alárendelés és egymásutániság az ember művelődése minden fokozatán, a bölcsőtől kezdve fennálljon. Kell, hogy az ember (szellemi) értelme és akarata a hit és szeretet szolgálatára fejlődjön és képződjék, ha feladata az, hogy képzése által nemesüljön és boldoggá váljék.” „Íme lásd miképpen fejlődött ki egyszerűen és kedvesen az anya iránti szeretetből az Isten iránti szeretet; az anya iránti bizalomból Isten iránti bizalom; az anya iránti hitből Isten iránti hit; miképpen magasztosul fel a gyermekben az anya karjai közt emberi pihenés Isten karjai közt nyert mennyei pihenéssé.” Pestalozzi – A gyermek


Letölteni ppt "8. Korreferátum 1.A felvilágosodás 2.Rousseau 2.1. Emil, avagy a nevelésről 3. A tanítóképzés a XVII-XVIII. században 4.A filantrópizmus 4.1. Basedow 5.Pestalozzi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések