Filologia Ugrofinnica Anne Tamm 2009/2010 Dispensa.

Az előadások a következő témára: "Filologia Ugrofinnica Anne Tamm 2009/2010 Dispensa."— Előadás másolata:

1 Filologia Ugrofinnica Anne Tamm 2009/2010 Dispensa

2 Anne Tamm http://www.dipfilmod.unifi.it/CMpro-v-p- 184.html anne.tamm@unifi.it Course website http://filologiaugrofinnica.pbworks.com/

3 The course schedule 2009/2010 October 7 th, 8 th, 9 th October 15 th, 16 th, 17 th October 28 th, 29 th, 30 th November 4 th, 5 th, 6 th

4 The topics Introduction The Uralic languages and the languages of the world The Uralic languages in theoretical linguistics and in language typology Databases of the world’s languages and the Uralic languages Estonian and other Uralic databases Corpora, the WALS, other databases and resources Rara and rarissima the archive of the language universals

5 Hungarian, Finnish and Estonian from the areal typological perspective Estonian and Finnish in comparison with the Standard Average European. The data in the typological databases compared to their areal and genealogical relatedness.

6 The process from a scientific article, grammar, linguistic data to typological data structures (the question of reliability, working with native speaker informants, local linguists). The basic principles of the structures of the linguistic databases

7 Space and time Possessive constructions Word order: ov/vo order, adposition/noun order Morphological typology: nominative/accusative languages vs ergative/absolutive languages, case, comparatives Each student chooses one Uralic language

8 Hands-on experience in groups: constructing the data structures for one Uralic language (according to the student’s choice). Exam requirements: regular participation, home assignments, paper on the data from one Uralic language

9

10 Languages in the world Today 6,912 languages are spoken world- wide, most of them are endangered. A quarter of the world's languages have fewer than 1,000 speakers, and many of them are already moribund (no longer learnt by children).

11 Nyelvek a világban ma világszerte 6912 nyelvet beszélnek, legtöbbjük veszélyeztetett a világ nyelveinek negyedét kevesebb mint 1000-en beszélik, ezek nagy része már kihalófélben van (nem tanítják őket a gyermekeknek)

12 Some language families 1

13 Some language families 2

14 Languages and their speakers 347 (or approximately 5%) of the world's languages have at least one million speakers and account for 94% of the world's population. By contrast, the remaining 95% of languages are spoken by only 6% of the world's people. Source: Ethnologue. Languages of the World (SIL) http://www.ethnologue.com/home.asp

15 Nyelvek és használóik a világ nyelvei közül 347-nek (vagyis körülbelül 5%) legalább 1000000 használója van, ez a világ népességének 94%-át jelenti - a nyelvek további 95%-át ellenben a világ népességének csak 6%-a beszéli forrás: Languages of the World (SIL) http://www.ethnologue.com/home/asp http://www.ethnologue.com/home/asp

16 List of native speakers/linguists Association for Linguistic Typology http://ling-map.ling.su.se/languages.php http://ling-map.ling.su.se/languages2.php Home assignment: Who are the native speakers and specialists of the language that you have chosen in these lists?

17 More facts about LANGUAGES Journey of Mankind: The Peopling of the World (Bradshaw Foundation) http://www.bradshawfoundation.com/journey/ The Rosetta Project http://www.rosettaproject.org/ iLoveLanguages http://www.ilovelanguages.com/ Yamada Language Guides http://babel.uoregon.edu/yamada/guides.html BBC Languages Homepage http://www.bbc.co.uk/languages/ The Language Museum (by Zhang Hong) http://www.language-museum.com/ Languages of the World (NVTC) http://www.nvtc.gov/lotw/ World Languages (Minnesota State University) http://www.mnsu.edu/emuseum/cultural/language/index.shtml

18 Omniglot: Writing Systems & Languages of the World (by Simon Ager) http://www.omniglot.com/ Scripts and Languages (by Lars Marius Garshol) http://www.ontopia.net/i18n/index.jsp Ancient Scripts (by Lawrence Lo) http://www.ancientscripts.com/ The Earth's Linguistic, Cultural and Biological Diversity (UNESCO) http://portal.unesco.org/education/en/ev.php- URL_ID=18391&URL_DO=DO_TOPIC&URL_SECTION=201.html The World Factbook (CIA) https://www.cia.gov/library/publications/the- world-factbook/fields/2098.htmlttps://www.cia.gov/library/publications/the- world-factbook/fields/2098.html Home assignment: what is the percentage of the language that you have chosen in the population of Russia in the World Factbook?

19 The state of art Many Uralic languages are either dead, endangered, or moribund. Home assignment: What do you learn about the language that you have chosen on the web pages on the following slide?

20 Mostani állapot sok uráli nyelv kihalt, veszélyeztetett vagy kihalófélben van

21 Database entries on Estonian, Uralic, endangered languages http://www.ethnologue.com/show_language.asp ?code=esthttp://www.ethnologue.com/show_language.asp ?code=est http://www.ethnologue.com/show_family.asp?su bid=90209 http://www.ethnologue.com/nearly_extinct.asp#E uropehttp://www.ethnologue.com/nearly_extinct.asp#E urope http://www.unesco.org/culture/ich/index.php?pg= 00206 http://www.helsinki.fi/~tasalmin/nasia_report.htm http://www.suri.ee/index.html http://www.eki.ee/books/redbook/

22 Linguistic typology Linguistic typology is a subfield of linguistics that studies and classifies languages according to their structural features. Its aim is to describe and explain the structural diversity of the world's languages.

23 Nyelvészeti tipológia a nyelvészeti tipológia a nyelvészet egyik részterülete, ami a nyelvek strukturális sajátosságainak vizsgálata alapján sorolja osztályokba a nyelveket a nyelvészeti tipológia célja, hogy leírja és megmagyarázza a világ nyelveinek szerkezeti különbözőségét

24 What is typology? “typology is a universal conceptual tool in all domains of inquiry in linguistics as it is outside it. As long as a scientific study adopts the goal of accounting not only for the occurrence and internal structure of an object but also for its distribution, the formulation of typological generalizations is not a choice but a logical necessity.” Moravcsik (2007)

25 Mi a tipológia? „ A tipológia egy egyetemes értelmezési eszköz a nyelvészet minden vizsgálati területén. Ha egy tudomány azt tűzi ki céljául, hogy egy tárgynak ne csak a megjelenéséről és belső szerkezetéről adjon számot, de az előfordulási megoszlásáról (a disztribúciójáról) is, a tipológiai általánosítások megfogalmazása nem választás kérdése, hanem logikai szükségszerűség.” Moravcsik (2007)

26 Common goals “Traditionally, typology was used as an alternative method in pursuing one of the same goals as generative grammar: to determine the limits of possible human languages and, thereby, to contribute to a universal theory of grammar. The paradigm result was the absolute universal law that would rule out as linguistically impossible what would seem logically imaginable, e.g. a language with a gender distinction exclusively in the first person singular…” (Bickel 2007)

27 Közös célok „A tipológiát hagyományosan alternatív módszerként használták, amely azonban ugyanazt kívánta elérni, mint ami a generatív nyelvtan egyik célja is: meghatározni a lehetséges emberi nyelvek határait és ezáltal hozzájárulni a nyelvtan egy univezális elméletéhez. Az elvárt eredmény egy olyan univerzális szabály volt, amely kizárja azt, ami logikailag elképzelhető ugyan, de nyelvileg lehetetlen, például egy olyan nyelvet, amely kizárólag egyes szám első személyben különbözteti meg a nemeket…” (Bickel 2007)

28 Similar approaches “…I do not consider (“formal”) linguistic theory and linguistic typology as two separate approaches.” “In the ideal case, linguistic theory should simultaneously account for the in-depth properties of the phenomenon, and for its range of variation across languages...” Cinque (2007)

29 Hasonló megközelítések "... én nem tartom a (“formális") nyelvelméletet és a nyelvészeti tipológiát két különböző megközelítésnek." „Ideális esetben, a nyelvelméletnek egyszerre kell magyarázatot adnia a jelenség mélyebb tulajdonságaira, és ugyanennek lehetséges variációira a különböző nyelvekben...„ Cinque (2007)

30 Universal Grammar Typology and generative linguistics are in search of Universal principles of language: language universals or Universal Grammar. The primary difference between these two disciplines emerges in the types of explanations. The data are explained in a functional way in typology and in a formal way in generative linguistics. Typology is the study of “external language”, generative linguists are in search of the principles of “internal language”.

31 Univerzális Nyelvtan a tipológia és a generatív nyelvészet a nyelv univerzális alapelveit kutatja: nyelvi univerzálékat vagy univerzális nyelvtant. az elsődleges különbség e két diszciplína között a magyarázatok típusában mutatkozik meg. az adatokat a tipológiában funkcionális, a generatív nyelvészetben formális úton magyarázzák. a tipológia a "külső nyelv" tudománya, a generatív nyelvészet a "belső nyelv" alapelveit kutatja.

32 Typological approaches Typological comparative work aims at classifying languages according to the relation between function and form. Typology studies the ways of expressing certain functional content cross- linguistically. The search for language universals is frequently a process of generalizing over the data of a large number of languages.

33 Tipológiai megközelítések a tipológiai összehasonlító munkának az a célja, hogy a funkció és alak közötti kapcsolat szerint osztályozza a nyelveket a tipológia a meghatározott funkcionális tartalom kifejezéseinek különböző módját tanulmányozza a nyelvekben a nyelvi univerzálék keresése gyakran egy általánosító eljárás a rengeteg nyelvi adat alapján

34 Differences typologists work with a large set of functional notions and investigate their expression across languages generative linguists have a hypothesis about a few general principles (which are invariant) and parameters (which are variant) in language.

35 Különbségek a tipológusok munkája funkcionális fogalmak egy nagy készletére irányul: azt vizsgálják, hogy hogyan fejeződnek ki ezek a különböző nyelvekben a generatív nyelvészek feltevése szerint a nyelvben létezik néhány általános elv (melyek állandóak) és paraméterek (melyek eltérőek)

36 Lexical Functional Grammar An alternative to the mainstream Chomskian framework, the Lexical Functional Grammar (LFG), is relatively better equipped with accounts on typologically distant languages. Lexical Functional Grammar is a generative grammar and a discipline in search of Universal Grammar, it regards functions as primitives but gives formal explanations.

37 Lexikális funkcionális nyelvtan a Chomsky-i rendszer egy alternatívája a Lexikális Funkcionális Nyelvtan (LFNY), amely viszonylag alkalmasabb eszközökkel rendelkeik a tipológiailag nagyon különböző nyelvek kezelésére a lexikális funkcionális nyelvtan generatív nyelvtan, és olyan diszciplína, amely az univerzális nyelvtant kutatja. Kiinduló elemeknek a funkciókat tartja, de formális magyarázatot nyújt.

38 LFG LFG shares the hypothesis of the generative approaches that there are certain cognitively, biologically determined factors that determine the nature of Universal Grammar.

39 LFG Az LFG osztja a generatív megközelítéseknek azt a feltevését, hogy vannak bizonyos, az emberi megismerésre (a kognícióra) vonatkozó, biológiailag meghatározott tényezők, amelyek meghatározzák az Univerzális Nyelvtan (Universal Grammar) természetét

40 Goal: typologically different languages In any case, the success of the study of Universal Grammar is crucially dependent on the empirical material: it should have a wide basis, studying as many typologically different languages as possible.

41 Cél: tipológiailag különböző nyelvek az Univerzális Nyelvtan tanulmányozásának sikere az empirikus anyagon múlik –annyi tipológiailag különböző nyelvet kell tanulmányozni, amennyit csak lehetséges

42 LFG In the LFG view, languages are similar at the level of the functional structure, but different at the argument and constituent structures and also at the interfaces between the levels of syntactic description. Comparative and typological research targets these differences.

43 LFG az LFG szerint, a nyelvek hasonlóak a funkcionális felépítés szintjén a nyelvek különböznek az argumentumszerkezet és a frázisstrukúra felépítésében, illetve a mondattani szintek közötti közvetítések tekintetében az összehasonlító és a tipológiai kutatások tárgyai ezek a különbségek

44 Baker and McCloskey sampled four recent issues of Linguistic Inquiry and four of Natural Language and Linguistic Theory Of the 27 articles on syntax in these issues, the mean number of languages discussed per article was 3.37 (ranging from 1 to 8 languages). This is much higher than it would have been 20 years ago!

45 Baker és McCloskey a Linguistic Inquiry négy és a Natural Language and Linguistic Theory négy újabb kiadványát vette szemügyre 27 cikk szól mondattanról ezekben a kiadványokban, a tárgyalt nyelvek átlagos száma 3,37 volt cikkenként (1 és 8 között volt a számuk) Ez sokkal magasabb arány, mint akár 20 ével ezelőtt volt!

46 “One gets a different impression of the 27 recent research articles if one counts how many language families are discussed in each article. Sixteen of the 27 focus exclusively on languages from a single family (in every case but one, Indo-European). Another 9 discuss languages from two families—comparing a single East Asian language (Chinese, Japanese, or Korean) with English, for instance, or comparing a Semitic language with various branches of Indo- European. One paper considered languages from three families, and one single paper considered languages from five families.”

47 Egész más lesz a benyomása erről a 27 újabb tudományos cikkről annak, aki azt nézi meg, hogy hány nyelvcsaládot tárgyalnak az egyes tanulmányok. A 27-ből 16 kizárólag egyetlen nyelvcsaládba tartozó nyelvekre összpontosít (egy eset kivételével az indoeurópaira). További kilenc cikk két nyelvcsaládból származó nyelveket tárgyal – például egyetlen kelet ázsiai nyelvet (kínai, japán vagy koreai) hasonlít össze az angollal, vagy egy sémi nyelvet az indoeurópai különböző ágaival. Egy tanulmány hasonlított össze három nyelvcsaládból való nyelveket, és csak egyetlenegy tanulmány vizsgált nyelveket öt nyelvcsaládból.

48 Comparison as a common method The method of comparison can contribute to the understanding of linguistic patterns and the possible limits of syntactic variation within related languages. This is a goal that is shared by typologists and generative linguists.

49 Az összehasonlítás mint közös módszer az összehasonlítás módja hozzájárul, hogy megértsük a nyelvi szerkezeteket és a mondattani különbözőség lehetséges határait a nyelvek között ez az egyik közös célja a tipológusoknak és a generatív nyelvészeknek

50 “…it is only an accident of recent history that linguistic typology has been mostly developed by scholars working within functionalist approaches to language. …In recent times, there are in fact signs that the two approaches may be converging a little more than in the past.” Cinque (2007)

51 "... csak a modern történelem véletlen jelensége, hogy a nyelvészeti tipológiát többnyire a nyelv funkcionális megközelítésével dolgozó tudósok dolgozták ki.... Valójában az utóbbi időben mutatkoznak jelek arra, hogy a két megközelítés talán kicsit jobban közelít egymáshoz, mint a múltban." Cinque (2007)

52 Generative typology: Comparative syntax Comparative syntax studies the general principles and parameters, the values of which are the object of the comparative study there may be 50-100 parameters See Roberts and Holmberg, 2005 for an example of recent academic discourse in this matter:http://people.pwf.cam.ac.uk/mtb23/NSP/Roberts_Holmberg_ squib1_Final.pdf,http://people.pwf.cam.ac.uk/mtb23/NSP/Roberts_Holmberg_ squib1_Final.pdf a general introduction to the comparative approach Roberts, Ian 1997. Comparative syntax, or Roberts, Ian and Anna Roussou 2003. Syntactic change : a minimalist approach to grammaticalization, Cambridge studies in linguistics; 100, Martin Ehala 1998 How a Man Changed a Parameter Value http://www.tlu.ee/fil/ehala/pdf/a-5.pdf as an example on a parameter change in Estonian, and a very compact introduction to language change in this framework. http://www.tlu.ee/fil/ehala/pdf/a-5.pdf

53 Generatív tipológia: Összehasonlító mondattan Az összehasonlító szintaxis az általános elveket és paramétereket tanulmányozza, e paraméterek értékei képezik az összehasonlító vizsgálatok tárgyát 50-100 paraméter lehet a kérdés jelenlegi tárgyalására lásd például Robert és Holmberg, 2005: http://people.pwf.cam.ac.uk/mtb23/NSP/Roberts_Holmberg_squib1_ Final.pdf, egy általános bevezetés az összehasonlító megközelítésbe Roberts, Ian 1997. Comparative syntax, or Roberts, Ian and Anna Roussou 2003. Syntactic change : a minimalist approach to grammaticalization, Cambridge studies in linguistics; 100, Martin Ehala 1998 How a Man Changed a Parameter Value http://www.tlu.ee/fil/ehala/pdf/a-5.pdf észt példát tárgyal a paraméter változásra vonatkozólag, összefogott bevezetés a nyelvi változás kutatásába ebben a keretben.

54 “In current practice, we see signs that work in theoretical syntax is being influenced more and more by the methodology and results of typological work.” “crosslinguistic comparison is clearly on the rise in formal work” Baker and McCloskey (2007)

55 „Az jelenlegi gyakorlatban jeleket látunk arra, hogy a tipológiai módszertan és munka eredményei egyre inkább hatnak az elméleti mondattanban végzett munkára." „a nyelvi összehasonlítás ázsiója a formális elemzésben emelkedőben van " Baker és McCloskey (2007)

56 Typologically inspired generative work The Greenberg Universals of word order (Greenberg, 1963) have been incorporated into the generative theory of phrase structure: Stowell’s (1981) reduction of explicit phrase structure rules to more general principles. Cinque’s (1999) study of clause structure, which made use of the typological results of Bybee (1985) and related work; he also performed his own survey of more than 500 languages. Julien (2002) is another important example of this emerging genre. Baker (1996) attempted to incorporate and explain some of Johanna Nichols’ (1986, 1992) typological observations about head marking languages into his theory of polysynthesis. Baker’s (2003) theory of lexical categories is deeply informed by typological studies like Stassen (1997) and Wetzer (1996).

57 Tipológiailag inspirált generatív kutatások a frázisstruktúra generatív elmélete beemelte magába Greenberg szórendi univerzáléit (Greenberg 1963): lásd Stowell munkáját (1981), aki az explicit frázisstruktúra szabályait általánosabb alapelvekre vezette vissza. Cinque (1999) tanulmánya a mondatstruktúráról Bybee (1985) tipológiai eredményeit és a kapcsolódó munkákat használta; és saját vizsgálatát több mint 500 nyelven hajtotta végre. Julien (2002) egy másik jó példa erre a keletkező műfajra. Baker (1996) megpróbálta a poliszintézisről szóló elméletébe beemelni és magyarázni Johanna Nichols (1986, 1992) néhány tipológiai megfigyelését a fejjelölő (főtagjelölő) nyelvekről Bakernek (2003) a lexikális kategóriákról szóló elmélete olyan tipológiai munkák mély tanulmányozását tükrözi, mint Stassen (1997) és Wetzer (1996).

58 Typology discovers rare phenomena Rudolf Troike’s report on the person agreement of non- subject arguments with subject arguments in Coahuilteco (Troike 1981) tensed nouns (Nordlinger & Sadler 2004) infrequent patterns, such as mirativity as a grammatical category (DeLancey 1997; cf. also Lazard 1999) “rara”, “rarissima”, and “singularia” in the Grammatisches Raritätenkabinett of the Konstanz Universals Archive offers many such items –three-way quantity contrast of both vowels and consonants in Estonian and some other Uralic languages (#15), –case marking exclusively by tone as in some Tibeto-Burman and other languages (#30)

59 A tipológia ritka jelenségeket fedez fel Rudolf Troike a nem alanyi argumentumok alanyi argumentumokkal való személyegyeztetéséről ír a coahuilteco nyelvben (Troike 1981) Időjellel ellátott főnevek (Nordlinger & Sadler 2004) ritka jelenségek, mint a mirativitás (újdonsági mód) mint nyelvtani kategória (DeLancey 1997; lásd még Lazard 1999) “rara”, “rarissima” és “singularia”, a Konstanz Universals Archive Grammatisches Raritätenkabinett sok ritka jelenséget mutat be. - háromféle kvantitási kontraszt mind magánhangzók, mind mássalhangzók tekintetébn az észt és néhány más uráli nyelvben (#15), - esetjelölés kizárólagosan hanglejtéssel (tónussal) mint néhány tibeto-burmai és más nyelvekben (#30)

60

61

62

63

64 Formal > typological “It would be desirable, for example, if (prenominal and postnominal) externally headed relative clauses, internally headed ones, as well as headless (“free”), adjoined, and correlative relative clauses could be shown to instantiate (derive from) one and the same underlying structure. The structural possibilities show up as distinctions between diverse languages, therefore, the findings of formal approaches to language (in syntax and semantics) may help strengthen the very results of typology (and of grammar writing).” Cinque (2007)

65 Formális > tipológiai "kívánatos lenne például, ha képesek lennénk a (prenominális és posztnominális) külső fejjel rendelkező vonatkozó mellékmondatokat, a belső fejjel rendelkező vonatkozó mellékmondatokat, valamint a fej nélkülieket ("szabadon kapcsolódókat”) és a korrelatív vonatkozó mellékmondatokat egy és ugyanazon alapstruktúrákból származtatni. a strukturális lehetőségek különböző nyelvek közötti eltérésekként nyilvánulhatnak meg, ezért hát az, amit a nyelv formális megközelítései felfedeznek (a szintaxisban és a szemantikában), segíthet megerősíteni a tipológia és a nyelvtani leírás eredményét." Cinque (2007)

66 Abstract analysis and typology Plank (2006): the principle governing the internal hierarchical organization of nominal phrases cannot be stated on superficial order of these elements. Dem Num A NN A Num Dem N Dem Num Athe principle that requires adjectives to be closer to the N than numerals, and numerals to be closer to the N than demonstratives (giving rise to the prevailing orders: Dem Num A N and N A Num Dem), is patently contradicted by some languages displaying the order N Dem Num A. That principle can however be stated as exceptionless, he suggests, at a more abstract level. [Dem [Num [A [ N]]]].What has to be assumed is that the N in the latter languages has raised across A Num and Dem in a structure like [Dem [Num [A [ N]]]]. Cinque (2007)

67 Absztrakt elemzés, tipológia Plank (2006): az az elv, amelyik a nominális frázisok belső hierarchikus szerveződését irányítja, nem tárható fel ezen elemek felszíni sorrendje alapján. Annak az alapelvnek, amely megköveteli, hogy a melléknév (A) közelebb legyen a főnévhez (N) mint a számnevek (Num), és a számnevek közelebb legyenek a főnévhez mint a mutatónévmások (Dem) (megalapozva ezzel a Dem Num A N és N A Num Dem domináns sorrendeket), nyilvánvalóan ellentmond néhány nyelv, amely a N Dem Num A sorrendet mutatja. Állítása szerint azonban ez az alapelv mégis kivétel nélkülinek nyilvánítható egy elvontabb szinten. Amit feltételezhetünk, az az, hogy ezekben a nyelvekben a [Dem [Num [A [ N]]]] szerkezetben az N átemelődött az A Num és a Dem elemeken. Cinque (2007)

68 SOV SVO VSO “SOV languages are only slightly more common than SVO languages, but … both are much more common than VSO languages. Current formal treatments suggest that VSO word order can arise when a number of factors happen to come together. Heads must come before their complements (as in SVO languages), subjects must remain relatively low (perhaps inside VP or at any rate not moving to the specifier position of InflP), and the verb must move into the Infl node. Suppose that each of these grammatical features has a 50% chance of being set in a particular way (known to be roughly true for the head parameter). Then only about 1 in 8 languages will be VSO languages, because all three factors have to be set in one particular way for a VSO language to emerge. Any other combination of parameter settings will give either an SOV language or a SVO language. So this predicts that only about 12.5% of languages of the world will be VSO, as compared to 50% SOV language and 38.5% SVO languages—a prediction which is not far from the observed frequencies.” Baker and McCloskey (2007)

69 SOV SVO VSO "az SOV nyelvek csak alig gyakoribbak az SVO nyelveknél, de... mindkettő gyakoribb a VSO nyelveknél. A legfrissebb formális megközelítések azt sugallják, hogy a VSO szórend akkor keletkezhet, amikor egy sor tényező véletlenül együtt áll fenn. A fejeknek a kiegészítőik előtt kell állniuk (mint az SVO nyelvekben), az alanynak viszonylag alacsony szinten kell maradnia (talán a VP belesejében; vagy mindenesetre nem mozoghat az InflP határozó pozíciójába), és az igének kell az Infl csomópontba mozognia. Feltételezzük, hogy ezen grammatikai jegyek mindegyikének 50% esélye van, hogy éppen valamely meghatározott módon alakuljon (ez nagyjából áll a fej paraméterre). Akkor nyolc nyelvből átlagosan csak egy lesz VSO típusú, mert itt mind a három faktornak egy meghatározott módon kell alakulnia, hogy egy VSO nyelv keletkezzen. Bármely más kombinációja a paraméterek megvalósulásának vagy SOV vagy SVO nyelvet fog eredményezni. Mindez tehát azt jósolja, hogy csupán a világ nyelveinek 12,5%-a lesz VSO, miközben az 50% lesz SOV és 38,5% lesz SVO nyelv – ez egy olyan becslés, amely nem áll távol a megfigyelt gyakoriságtól. Baker and McCloskey (2007)

70 See the materials by Nikolett Gulyás

71

72 Bresnan: “the study of the results and methods of modern typology has important lessons for us as the field of linguistics undergoes a paradigm shift” -the traditional ways of collecting data are deeply flawed -erroneous generalizations are based on linguistic intuitions about isolated constructed examples - linguistic intuitions of ungrammaticality are a poor guide to the space of grammatical possibility - usage data reveals generalizations which we are sometimes blind to - typology helps us to discover and evaluate patterns in the data Bresnan (2007:301)

73 Bresnan: "a modern tipológia eredményeinek és módszereinek tanulmányozása fontos feladat számunkra, hiszen a nyelvészet paradigmaváltáson megy keresztül" - az adatgyűjtés hagyományos módjai alapvetően hiányosak - a hibás általánosítások elszigetelt, mesterkélt példákon alapuló nyelvészeti megérzésekből adódnak - a nem-grammatikusságra vonatkozó nyelvészeti megérzések gyenge útmutatók a grammatikai lehetőségek területén - a nyelvhasználati adatok olyan általánosításokra utalnak, amelyeket néha nem veszünk észre - a tipológia segít nekünk, hogy felfedezzük és értékeljük a mintákat (sémákat) az adatokban Bresnan (2007:301)