Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A mérlegelemzés 2.. 2. Az egyes mérlegtételek elemzése A vagyoni helyzet elemzésének fontos eszköz még az egyes mérlegtételek részletes vizsgálata is.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A mérlegelemzés 2.. 2. Az egyes mérlegtételek elemzése A vagyoni helyzet elemzésének fontos eszköz még az egyes mérlegtételek részletes vizsgálata is."— Előadás másolata:

1 A mérlegelemzés 2.

2 2. Az egyes mérlegtételek elemzése A vagyoni helyzet elemzésének fontos eszköz még az egyes mérlegtételek részletes vizsgálata is. Ennek a gyakorlatban kétféle módszere alkalmazott: - az abszolút eltérések módszere és - a relatív eltérések módszere.

3 Célszerű megkülönböztetnünk azokat az eszköz- és forrástételeket, amelyek alakulása célszerűen - az abszolút eltérések módszerével elemezhető, - illetve amelyek változása a relatív eltérések módszerével értékelhető.

4 Az abszolút eltérések módszere: a mérleg egyes tételei abszolút összegű változásának értékelését (tárgyévi és előző évi adatok különbségének vizsgálatát) jelenti Fontos feladat a változás tényezőinek, okainak feltárása, különös tekintettel azokra, amelyek indokolatlanul befolyásolják az adott mérlegtétel alakulását

5 Az elemzés lépései: - az eltérések abszolút összegének megállapítása - az eltérések felbontása főbb alkotókra - az eltérések okainak tételes vizsgálata, ebből

6 = az indokolt és = az indokolatlan eltérések, valamint ezek okainak megállapítása - javasolt intézkedések.

7 A relatív eltérések módszere Hányados jellegű (relatív) mutatószámokat alkalmazunk, az egyes mérlegtételekre jellemző mutatószámok változását vizsgáljuk, ill. minősítjük Lényeges a viszonyítási alap helyes megválasztása

8 Az elemzés lépései: Az egyes mérlegtételek tartalmához igazoldó viszonyítási alapok megválasztása A jellemző relatív mutatószámok számszerűsítése A mutatók az előző évhez viszonyított eltéréseinek megállapítása

9 Az eltérések okainak vizsgálata indokolt és indokolatlan eltérések megállapítása A javasolt intézkedések kidolgozása Az egyes eszköz- és forráscsoportok (tételek) szerinti fontosabb konkrét elemzési lehetőségek, szempontok:

10 a) Az immateriális javak elemzése Tagolásuk a mérlegben: ◦ Alapítás-átszervezés aktivált értéke ◦ Kísérleti fejlesztés aktivált értéke ◦ Vagyoni értékű jogok ◦ Szellemi termékek ◦ Üzleti vagy cégérték ◦ Immateriális javakra adott előlegek, ◦ Immateriális javak értékhelyesbítése

11 Elemzése az abszolút eltérések módszerével történhet, amelynek során vizsgálandó: ◦ A változás mértéke ◦ Az immateriális javak belső összetételének alakulása ◦ A terv szerinti értékcsökkenés helyessége, esetleges változásának oka és hatása ◦ A terven felüli értékcsökkenés esetei, okai

12 b) A tárgyi eszközök értékelése Csoportosításuk a mérlegben: ◦ Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok ◦ Műszaki berendezése, gépek, járművek ◦ Egyéb berendezések,felszerelések, járművek ◦ Tenyészállatok, ◦ Beruházások, felújítások ◦ Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

13 Elemzése: relatív eltérések módszerével. Számítható mutatók: használhatósági fok (%) = Tárgyi eszközök könyv szerinti (nettó)értéke/ Tárgyi eszközök bruttó értéke Azt mutatja meg, hogy a le nem írt (nettó) érték milyen hányadát képezi az aktiválási (bekerülési) értéknek.

14 A mutató számítható - a tárgyi eszközök egész állományára - az egyes mérlegtételekre Tárgyi eszközök megújítási mértéke(%)= A tárgyév során aktivált érték/ Tárgyi eszközök záró bruttó értéke

15 Megmutatja, hogy a vállalkozás a tárgyi eszközeit évente milyen mértékben újítja meg. Vizsgálható még: ◦ Az eszközök állományváltozása, bruttó értékük és értékcsökkenési leírásuk alakulása ◦ Az eszközök összetételének változása ◦ Az amortizációs politika helyessége

16 ◦ A terven felüli értékcsökkenés okai és hatásuk, a visszaírások esetei ◦ Kiegészítésként az olyan eszközök adatai, amelyek a mérlegben értékkel nem szerepelnek, de a vállalkozás tevékenységét meghatározó módon segítik (pl. bérelt eszközök)

17 c) A befektetett pénzügyi eszközök elemzése Tételei a mérlegben: ◦ Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban ◦ Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban ◦ Egyéb tartós részesedés

18 ◦ Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban ◦ Egyéb tartósan adott kölcsön ◦ Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok ◦ Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése

19 Elemzésük abszolút eltérések módszerével történhet. Vizsgálandó: - Hogyan alakult az egyes mérlegtételek értéke és az összetétele az előző évhez viszonyítva - Milyenek a kötvények, az adott kölcsönök kamatfeltételei

20 - milyen mértékű osztalék (részesedés) jár a befektetések után, és az pénzügyileg is realizálódik-e - a részesedések és értékpapírok értékelése árfolyamnyereséggel vagy árfolyamveszteséggel történt-e, volt-e kedvezőbb lehetőség - hogyan alakult az értékvesztés és visszaírás nagysága, okai

21 A befektetések értékeléséhez alkalmazható - Saját tőke – jegyzett tőke aránya, amely annak a társaságnak a mérlegéből számítható, amelyben a vállalkozásnak a befektetése van. - P/E ráta (Price/Earnings Ratio) = Részvényárfolyam/Egy részvényre jutó adózott eredmény. (A tőzsdén forgalmazott vállalkozásoknál lévő befektetések elemezéséhez használjuk.)

22 d) A készletek alakulásának elemzése Csoportosításuk a mérlegben: ◦ Anyagok ◦ Befejezetlen termelés és félkész termék ◦ Növendék-,hízó- és egyéb állatok ◦ Késztermékek ◦ Áruk ◦ Készletekre adott előlegek

23 Elemzésük: relatív eltérések módszerével Jellemzők, amelyek leginkább befolyásolják a készletek állományának változását ◦ Anyagoknál az anyagköltség (anyagfelhasználás) ◦ Áruknál az ELÁBÉ és az eladott közvetített szolgáltatások értéke

24 ◦ Befejezetlen termelés és félkész termékek esetében a közvetlen termelési költség ◦ Késztermékek kapcsán szintén a közvetlen termelési költség Alkalmazható mutatók az un. átlagos tárolási idő mutatók: - Átlagos anyagtárolási idő (nap)= Anyagkészlet/1 napi anyagköltség

25 A mutató azt fejezi ki, hogy átlagosan hány napi anyagfelhasználásnak megfelelő az anyagkészlet. - Áruk átlagos tárolási ideje(nap)= Áruk/1 napi ELÁBÉ és eladott közvetített szolgáltatások értéke

26 - Befejezetlen termelés átlagos futamideje (nap) = Befejezetlen termelés és félkésztermék/ 1 napi közvetlen termelési költség - Késztermékek átlagos tárolási ideje (nap)= - Késztermékek/1 napi közvetlen termelési költség

27 A készletek alakulásának elemzésekor célszerű még a következőket vizsgálni: készletek forgási sebességének alakulása = értékesítés nettó árbevétele / készletek forgási sebességet napokban elszámolt értékvesztések és visszaírásuk arányának változását

28 e) A követelések elemzése A követelések jellemzői: Különböző szerződéses jogviszonyból erednek, Pénzformában kifejezett fizetési igények,

29 A tárgyév során már teljesített ◦ Termékértékesítéshez ◦ Elvégzett szolgáltatáshoz ◦ Értékpapírok értékesítéséhez, ◦ Kölcsönnyújtáshoz, ◦ Előlegfizetéshez, ◦ Veszteségtérítéshez kapcsolódnak

30 A másik fél elismerte, elfogadta őket. A követelésekkel kapcsolatos szerződések típusai: ◦ Vállalkozási szerződés, ◦ Szállítási szerződés, ◦ Szolgáltatási szerződés, ◦ Kölcsönszerződés, ◦ Váltó, ◦ Munkaviszonnyal kapcsolatos szerződések

31 Megbízási szerződések, Társasági szerződés (alapszabály) A követeléseket a következő bontásban kell a mérlegben szerepeltetni: -Követelése áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) -Követelések kapcsolt vállalkozással szemben -Követelések egyéb részesedési viszonyban állóval szemben

32 - váltókövetelések, - egyéb követelések A követelések elemzése alapvetően a abszolút eltérések módszeréve történhet. A következők vizsgálandók: ◦ Egyes követelésfajták állományának, összetételének alakulása ◦ A követelések bontása főbb adósók szerint

33 ◦ Fizetési fegyelem alakulása, a fizetési határidőn túli követelések aránya ◦ Kétes követelések aránya, az elszámolt értékvesztés aránya ◦ Értékvesztés visszaírásának aránya, tényezői ◦ Elszámolt hitelezési veszteség, okok szerinti csoportosítása ◦ Peresített követelések állománya, eredménye

34 A követelésállomány értékelésének kiindulási alapja lehet az ún. korositási tábla A tábla lehetőséget ad különböző statisztikai módszerek alkalmazására (dinamikus és megoszlási viszonyszámok, grafikonok stb.) révén a követelések állományának és szerkezetének vizsgálatára, a partnerek fizetési fegyelmének minősítésére.

35 Megnevezés Vevő- követelések Váltó- követelések Kölcsön- követelések Egyéb követelése Előző év Tárgy év Előző év Tárgy- év Előző év Tárgy év Előző- év Tárgy- év Fiz. határidőn belüli Fiz. hat. túli Ebből 0-90 nap nap nap Egy éven túli Peresített (kétes) köv. Leírt követelés Értékvesztés Értékvesztés visszaírása

36 A vevőköveteléseknél elemezhető még: - a belföldi és exportkövetelések aránya, - fizetési módok, - az átlagos vevő futamidő alakulása. Átlagos vevő futamidő (nap)= Követelések áruszállításból és szolgáltatásból - ÁFA / 1 napi értékesítési bevétel

37 f) Az értékpapírok elemzése A mérlegcsoport a következő elemekből áll: - részesedés kapcsolt vállalkozással - egyéb részesedés, - saját részvények, saját üzletrészek, - forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

38 Az elemzés az abszolút eltérések módszerével történhet, a következő szempontok szerint: - az összetétel alakulása - átlagos hozam és az értékesítés árfolyam-különbözete - az átsorolások volumene és okai - az értékvesztések és azok visszaírásának nagysága, okai.

39 g) A pénzeszközök alakulása Mérlegételek: - pénztár,csekk - bankbetétek Fizetőkésség szempontjából a forgóeszközök legfontosabb csoportja. Alakulásuk a relatív eltérések módszerével értékelendő.

40 Az elemzéshez alkalmazható mutató számításához választható jellemző az értékesítés nettó árbevétele. Pénzeszköz nagysága (nap) = Pénzeszközök /1 napi értékesítési árbevétel (a készpénzállomány hány napi értékesítési árbevételnek felel meg)

41 h) Az időbeli elhatárolások alakulásának értékelése Abszolút eltérések módszerével, a tételes tartalom alapján vizsgálhatók. Meg kell állapítani: ◦ A főbb tartalmi elemeket, ◦ A belső összetétel változását és meghatározó előidéző tényezőket.

42 Az aktív időbeli elhatárolások meghatározó elemei: ◦ Bevételek aktív időbeli elhatárolása, ◦ Költségek,ráfordítások aktív időbeli elhatározása, ◦ Halasztott ráfordítások

43 A passzív időbeli elhatárolások jelentős tételei: ◦ Bevételek passzív időbeli elhatározása ◦ Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása ◦ Halasztott bevételek Elemzés során célszerű megvizsgálni azokat az eseményeket, okokat, amelyekhez az időbeli elhatárolás tételei kapcsolódnak, ill. a következő időszakokat érintő hatásait.

44 i) A saját tőke alakulásának elemzése Szerkezete: - jegyzett tőke, Ebből: visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéke -jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) -Tőketartalék, -Eredménytartalék, -Lekötött tartalék, -Értékelési tartalék, -Mérleg szerinti eredmény

45 Alakulását az abszolút eltérések módszerével célszerű elemezni. Kiemelt elemzési feladat: - saját tőke belső szerkezete alakulásának értékelése, - egyes elemek előző évhez viszonyított összehasonlító elemzése

46 A jegyzett tőke alakulása vizsgálandó, - az alaptőke növekedése vagy csökkenése milyen tényezőkre vezethető vissza - az alaptőke emelés külső forrásból vagy meglévő (TT,ET) forrás terhére valósult- e meg - csökkenésnél a tőkeleszállítás oka és eljárása.

47 A jegyzett, de még be nem fizetett tőke fontos információ jelzi, hogy mennyi az a tőkerész amely még „nem működik”. A tőketartalék változása jogcímenként értékelendő. Az eredménytartalék összege alakulásának értékelésekor célszerű a jogcímenkénti csoportosítás.

48 A lekötött tartalék sajátos eleme a saját tőkének. A megbízható és valós összkép biztosítása szempontjából, a hitelezők és a befektetők hiteles tájékoztatása, továbbá az osztalékfizetési korlátok bemutatása érdekében világosan el kell különíteni a jegyezett tőkén felüli saját tőkéből a lekötött elemeket.

49 A lekötött tartalék alakulásnak elemzése során - egyrészt a jogcímenkénti vizsgálat indokolt, - másrészt lehetőség van a jegyzett tőkén felüli szabad saját tőke megállapítására:

50 Saját tőke - Jegyzett tőke - Lekötött tartalék - Értékelési tartalék = Jegyzett tőkén felüli szabad saját tőke

51 A jegyzett tőkén felüli saját tőkének fontos szerepe van: - a tőketartalékból vagy eredménytartalékból történő jegyzett tőke emelésénél - az osztalékfizetési korlát vizsgálatánál.

52 Az értékelési tartalék nagysága megegyezik a befektetett eszközök értékhelyesbítésének összegével, a azok piaci és könyv szerinti értékének különbségét jelzi. Fontos! A saját tőke változása akkor minősíthető kedvezőbbnek, ha „saját teljesítményből” származik a tőkegyarapodás.

53 j) Céltartalékok értékelése Szerkezete a mérlegben: - céltartalék a várható kötelezettségekre ( garanciális kötelezettségek, függő kötelezettségek,biztos jövőbeni kötelezettségek,korengedménye nyugdijfiz. köt., végkielégítések, környezetv. köt.) – kötelező képezni! - céltartalék a jövőbeni költségekre – lehetőség ! (egyfajta „tartalék „ a tervezhető költségekre.)

54 - Egyéb céltartalék (devizában fennálló kötelezettségek halasztott árfolyamveszteségére képezhető) A céltartalékok alakulása az abszolút eltérések módszerével elemezhető.

55 k) A kötelezettségek alakulása A kötelezettségek a következő részletezésben jelennek meg a mérlegben: - hátrasorolt kötelezettségek - hosszú lejáratú kötelezettségek - rövid lejáratú kötelezettségek

56 Alakulásuknak értékelése elsősorban az abszolút eltérések módszerével végezhető el, amelynek keretében - elemezni kell e kötelezettségek összetételének alakulását - értékelni kell, hogy milyen mértékűek a vállalt kötelezettségek terhei, - vizsgálni kell, hogy vannak-e fizetési határidőn túli tartozások, s milyen azok eredményre gyakorolt hatása

57 Szállítói állomány alakulásának értékelése relatív eltérések módszerével: - Átlagos szállítói futamidő (nap)= Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból – ÁFA / 1 napi anyagjellegű ráfordítás

58 Fontos! A részletes mérlegelemzés során feltárt kedvező és kedvezőtlen folyamatok a vállalkozás menedzsmentje részére olyan információkat biztosítanak, amelyek a szükséges intézkedések alapját képezik, és időnként az üzletpolitika változtatását is igénylik.


Letölteni ppt "A mérlegelemzés 2.. 2. Az egyes mérlegtételek elemzése A vagyoni helyzet elemzésének fontos eszköz még az egyes mérlegtételek részletes vizsgálata is."

Hasonló előadás


Google Hirdetések