A mérlegelemzés 2..

Az előadások a következő témára: "A mérlegelemzés 2.."— Előadás másolata:

1 A mérlegelemzés 2.

2 2. Az egyes mérlegtételek elemzése
A vagyoni helyzet elemzésének fontos eszköz még az egyes mérlegtételek részletes vizsgálata is. Ennek a gyakorlatban kétféle módszere alkalmazott:     - az abszolút eltérések módszere és     - a relatív eltérések módszere.

3 Célszerű megkülönböztetnünk azokat az eszköz- és forrástételeket, amelyek alakulása célszerűen
- az abszolút eltérések módszerével elemezhető, - illetve amelyek változása a relatív eltérések módszerével értékelhető.

4 Az abszolút eltérések módszere:
a mérleg egyes tételei abszolút összegű változásának értékelését (tárgyévi és előző évi adatok különbségének vizsgálatát) jelenti Fontos feladat a változás tényezőinek, okainak feltárása, különös tekintettel azokra, amelyek indokolatlanul befolyásolják az adott mérlegtétel alakulását

5 Az elemzés lépései: -  az eltérések abszolút összegének megállapítása -   az eltérések felbontása főbb alkotókra -   az eltérések okainak tételes vizsgálata, ebből

6 = az indokolt és. = az indokolatlan eltérések, valamint
=    az indokolt és =   az indokolatlan eltérések, valamint ezek okainak megállapítása -  javasolt intézkedések.

7 A relatív eltérések módszere
Hányados jellegű (relatív) mutatószámokat alkalmazunk, az egyes mérlegtételekre jellemző mutatószámok változását vizsgáljuk, ill. minősítjük Lényeges a viszonyítási alap helyes megválasztása

8 Az elemzés lépései: Az egyes mérlegtételek tartalmához igazoldó viszonyítási alapok megválasztása A jellemző relatív mutatószámok számszerűsítése A mutatók az előző évhez viszonyított eltéréseinek megállapítása

9 Az eltérések okainak vizsgálata
indokolt és indokolatlan eltérések megállapítása A javasolt intézkedések kidolgozása Az egyes eszköz- és forráscsoportok (tételek) szerinti fontosabb konkrét elemzési lehetőségek, szempontok:

10 a) Az immateriális javak elemzése Tagolásuk a mérlegben:
Alapítás-átszervezés aktivált értéke Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Üzleti vagy cégérték Immateriális javakra adott előlegek, Immateriális javak értékhelyesbítése

11 Elemzése az abszolút eltérések módszerével történhet, amelynek során vizsgálandó:
A változás mértéke Az immateriális javak belső összetételének alakulása A terv szerinti értékcsökkenés helyessége, esetleges változásának oka és hatása A terven felüli értékcsökkenés esetei, okai

12 b) A tárgyi eszközök értékelése Csoportosításuk a mérlegben:
Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki berendezése, gépek, járművek Egyéb berendezések,felszerelések, járművek Tenyészállatok, Beruházások, felújítások Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

13 Elemzése: relatív eltérések módszerével. Számítható mutatók:
használhatósági fok (%) = Tárgyi eszközök könyv szerinti (nettó)értéke/ Tárgyi eszközök bruttó értéke Azt mutatja meg, hogy a le nem írt (nettó) érték milyen hányadát képezi az aktiválási (bekerülési) értéknek.

14 A mutató számítható - a tárgyi eszközök egész állományára - az egyes mérlegtételekre Tárgyi eszközök megújítási mértéke(%)= A tárgyév során aktivált érték/ Tárgyi eszközök záró bruttó értéke

15 Megmutatja, hogy a vállalkozás a tárgyi eszközeit évente milyen mértékben újítja meg.
Vizsgálható még: Az eszközök állományváltozása, bruttó értékük és értékcsökkenési leírásuk alakulása Az eszközök összetételének változása Az amortizációs politika helyessége

16 A terven felüli értékcsökkenés okai és hatásuk, a visszaírások esetei
Kiegészítésként az olyan eszközök adatai, amelyek a mérlegben értékkel nem szerepelnek, de a vállalkozás tevékenységét meghatározó módon segítik (pl. bérelt eszközök)

17 c) A befektetett pénzügyi eszközök elemzése Tételei a mérlegben:
Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban Egyéb tartós részesedés

18 Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban
Egyéb tartósan adott kölcsön Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése

19 Elemzésük abszolút eltérések módszerével történhet.
Vizsgálandó: - Hogyan alakult az egyes mérlegtételek értéke és az összetétele az előző évhez viszonyítva - Milyenek a kötvények, az adott kölcsönök kamatfeltételei

20 - milyen mértékű osztalék (részesedés) jár a befektetések után, és az pénzügyileg is realizálódik-e
- a részesedések és értékpapírok értékelése árfolyamnyereséggel vagy árfolyamveszteséggel történt-e, volt-e kedvezőbb lehetőség - hogyan alakult az értékvesztés és visszaírás nagysága, okai

21 A befektetések értékeléséhez alkalmazható
- Saját tőke – jegyzett tőke aránya , amely annak a társaságnak a mérlegéből számítható, amelyben a vállalkozásnak a befektetése van. - P/E ráta (Price/Earnings Ratio) = Részvényárfolyam/Egy részvényre jutó adózott eredmény. (A tőzsdén forgalmazott vállalkozásoknál lévő befektetések elemezéséhez használjuk.)

22 d) A készletek alakulásának elemzése Csoportosításuk a mérlegben:
Anyagok Befejezetlen termelés és félkész termék Növendék-,hízó- és egyéb állatok Késztermékek Áruk Készletekre adott előlegek

23 Elemzésük: relatív eltérések módszerével
Jellemzők, amelyek leginkább befolyásolják a készletek állományának változását Anyagoknál az anyagköltség (anyagfelhasználás) Áruknál az ELÁBÉ és az eladott közvetített szolgáltatások értéke

24 Alkalmazható mutatók az un. átlagos tárolási idő mutatók:
Befejezetlen termelés és félkész termékek esetében a közvetlen termelési költség Késztermékek kapcsán szintén a közvetlen termelési költség Alkalmazható mutatók az un. átlagos tárolási idő mutatók: - Átlagos anyagtárolási idő (nap)= Anyagkészlet/1 napi anyagköltség

25 A mutató azt fejezi ki, hogy átlagosan hány napi anyagfelhasználásnak megfelelő az anyagkészlet.
- Áruk átlagos tárolási ideje(nap)= Áruk/1 napi ELÁBÉ és eladott közvetített szolgáltatások értéke

26 - Befejezetlen termelés átlagos futamideje (nap) =
Befejezetlen termelés és félkésztermék/ 1 napi közvetlen termelési költség Késztermékek átlagos tárolási ideje (nap)= Késztermékek/1 napi közvetlen termelési költség

27 A készletek alakulásának elemzésekor célszerű még a következőket vizsgálni: •    készletek forgási sebességének alakulása = értékesítés nettó árbevétele / készletek •    forgási sebességet napokban •    elszámolt értékvesztések és visszaírásuk arányának változását

28 e) A követelések elemzése
A követelések jellemzői: Különböző szerződéses jogviszonyból erednek, Pénzformában kifejezett fizetési igények,

29 A tárgyév során már teljesített
Termékértékesítéshez Elvégzett szolgáltatáshoz Értékpapírok értékesítéséhez, Kölcsönnyújtáshoz, Előlegfizetéshez, Veszteségtérítéshez kapcsolódnak

30 A másik fél elismerte, elfogadta őket.
A követelésekkel kapcsolatos szerződések típusai: Vállalkozási szerződés, Szállítási szerződés, Szolgáltatási szerződés, Kölcsönszerződés, Váltó, Munkaviszonnyal kapcsolatos szerződések

31 Megbízási szerződések,
Társasági szerződés (alapszabály) A követeléseket a következő bontásban kell a mérlegben szerepeltetni: Követelése áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Követelések egyéb részesedési viszonyban állóval szemben

32 A következők vizsgálandók:
- váltókövetelések, - egyéb követelések A követelések elemzése alapvetően a abszolút eltérések módszeréve történhet. A következők vizsgálandók: Egyes követelésfajták állományának, összetételének alakulása A követelések bontása főbb adósók szerint

33 Fizetési fegyelem alakulása, a fizetési határidőn túli követelések aránya
Kétes követelések aránya, az elszámolt értékvesztés aránya Értékvesztés visszaírásának aránya, tényezői Elszámolt hitelezési veszteség, okok szerinti csoportosítása Peresített követelések állománya, eredménye

34 A követelésállomány értékelésének kiindulási alapja lehet az ún
A követelésállomány értékelésének kiindulási alapja lehet az ún. korositási tábla A tábla lehetőséget ad különböző statisztikai módszerek alkalmazására (dinamikus és megoszlási viszonyszámok, grafikonok stb.) révén a követelések állományának és szerkezetének vizsgálatára, a partnerek fizetési fegyelmének minősítésére.

35 Megnevezés Vevő- követelések Váltó- Kölcsön- Egyéb követelése Előző év Tárgy Tárgy- Előző- Fiz. határidőn belüli Fiz. hat. túli Ebből 0-90 nap nap nap Egy éven túli Peresített (kétes) köv. Leírt követelés Értékvesztés Értékvesztés visszaírása

36 A vevőköveteléseknél elemezhető még:
- a belföldi és exportkövetelések aránya, - fizetési módok, - az átlagos vevő futamidő alakulása. Átlagos vevő futamidő (nap)= Követelések áruszállításból és szolgáltatásból - ÁFA / 1 napi értékesítési bevétel

37 f) Az értékpapírok elemzése
A mérlegcsoport a következő elemekből áll: - részesedés kapcsolt vállalkozással - egyéb részesedés, - saját részvények, saját üzletrészek, - forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

38 Az elemzés az abszolút eltérések módszerével történhet, a következő szempontok szerint:
- az összetétel alakulása - átlagos hozam és az értékesítés árfolyam-különbözete - az átsorolások volumene és okai - az értékvesztések és azok visszaírásának nagysága, okai.

39 g) A pénzeszközök alakulása
Mérlegételek: - pénztár,csekk - bankbetétek Fizetőkésség szempontjából a forgóeszközök legfontosabb csoportja. Alakulásuk a relatív eltérések módszerével értékelendő.

40 Az elemzéshez alkalmazható mutató számításához választható jellemző az értékesítés nettó árbevétele.
Pénzeszköz nagysága (nap) = Pénzeszközök /1 napi értékesítési árbevétel (a készpénzállomány hány napi értékesítési árbevételnek felel meg)

41 h) Az időbeli elhatárolások alakulásának értékelése
Abszolút eltérések módszerével, a tételes tartalom alapján vizsgálhatók. Meg kell állapítani: A főbb tartalmi elemeket, A belső összetétel változását és meghatározó előidéző tényezőket.

42 Az aktív időbeli elhatárolások meghatározó elemei:
Bevételek aktív időbeli elhatárolása, Költségek,ráfordítások aktív időbeli elhatározása, Halasztott ráfordítások

43 A passzív időbeli elhatárolások jelentős tételei:
Bevételek passzív időbeli elhatározása Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Halasztott bevételek Elemzés során célszerű megvizsgálni azokat az eseményeket, okokat, amelyekhez az időbeli elhatárolás tételei kapcsolódnak, ill. a következő időszakokat érintő hatásait.

44 i) A saját tőke alakulásának elemzése Szerkezete:
- jegyzett tőke, Ebből: visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéke jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) Tőketartalék, Eredménytartalék, Lekötött tartalék, Értékelési tartalék, Mérleg szerinti eredmény

45 Alakulását az abszolút eltérések módszerével célszerű elemezni.
Kiemelt elemzési feladat: - saját tőke belső szerkezete alakulásának értékelése, - egyes elemek előző évhez viszonyított összehasonlító elemzése

46 A jegyzett tőke alakulása vizsgálandó, - az alaptőke növekedése vagy csökkenése milyen tényezőkre vezethető vissza - az alaptőke emelés külső forrásból vagy meglévő (TT,ET) forrás terhére valósult- e meg - csökkenésnél a tőkeleszállítás oka és eljárása.

47 A jegyzett, de még be nem fizetett tőke fontos információ jelzi, hogy mennyi az a tőkerész amely még „nem működik”. A tőketartalék változása jogcímenként értékelendő. Az eredménytartalék összege alakulásának értékelésekor célszerű a jogcímenkénti csoportosítás.

48 A lekötött tartalék sajátos eleme a saját tőkének
A lekötött tartalék sajátos eleme a saját tőkének. A megbízható és valós összkép biztosítása szempontjából, a hitelezők és a befektetők hiteles tájékoztatása, továbbá az osztalékfizetési korlátok bemutatása érdekében világosan el kell különíteni a jegyezett tőkén felüli saját tőkéből a lekötött elemeket.

49 A lekötött tartalék alakulásnak elemzése során
- egyrészt a jogcímenkénti vizsgálat indokolt, - másrészt lehetőség van a jegyzett tőkén felüli szabad saját tőke megállapítására:

50 Saját tőke - Jegyzett tőke - Lekötött tartalék - Értékelési tartalék = Jegyzett tőkén felüli szabad saját tőke

51 A jegyzett tőkén felüli saját tőkének fontos szerepe van:
- a tőketartalékból vagy eredménytartalékból történő jegyzett tőke emelésénél - az osztalékfizetési korlát vizsgálatánál.

52 Az értékelési tartalék nagysága megegyezik a befektetett eszközök értékhelyesbítésének összegével, a azok piaci és könyv szerinti értékének különbségét jelzi. Fontos! A saját tőke változása akkor minősíthető kedvezőbbnek, ha „saját teljesítményből” származik a tőkegyarapodás.

53 j) Céltartalékok értékelése
Szerkezete a mérlegben: - céltartalék a várható kötelezettségekre (garanciális kötelezettségek, függő kötelezettségek,biztos jövőbeni kötelezettségek,korengedménye nyugdijfiz. köt., végkielégítések, környezetv. köt.) – kötelező képezni! - céltartalék a jövőbeni költségekre – lehetőség ! (egyfajta „tartalék „ a tervezhető költségekre.)

54 - Egyéb céltartalék (devizában fennálló kötelezettségek halasztott árfolyamveszteségére képezhető)
A céltartalékok alakulása az abszolút eltérések módszerével elemezhető.

55 k) A kötelezettségek alakulása
A kötelezettségek a következő részletezésben jelennek meg a mérlegben: - hátrasorolt kötelezettségek - hosszú lejáratú kötelezettségek - rövid lejáratú kötelezettségek

56 Alakulásuknak értékelése elsősorban az abszolút eltérések módszerével végezhető el, amelynek keretében - elemezni kell e kötelezettségek összetételének alakulását - értékelni kell, hogy milyen mértékűek a vállalt kötelezettségek terhei, - vizsgálni kell, hogy vannak-e fizetési határidőn túli tartozások, s milyen azok eredményre gyakorolt hatása

57 Szállítói állomány alakulásának értékelése relatív eltérések módszerével:
- Átlagos szállítói futamidő (nap)= Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból – ÁFA / 1 napi anyagjellegű ráfordítás

58 Fontos! A részletes mérlegelemzés során feltárt kedvező és kedvezőtlen folyamatok a vállalkozás menedzsmentje részére olyan információkat biztosítanak, amelyek a szükséges intézkedések alapját képezik, és időnként az üzletpolitika változtatását is igénylik.