Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

 1.1. A munkaerőgazdálkodás elemzése  A munkaerőgazdálkodás elemzési feladatai:  - a létszám nagyságának és összetételkének elemzése  - a munkaidő.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: " 1.1. A munkaerőgazdálkodás elemzése  A munkaerőgazdálkodás elemzési feladatai:  - a létszám nagyságának és összetételkének elemzése  - a munkaidő."— Előadás másolata:

1

2  1.1. A munkaerőgazdálkodás elemzése  A munkaerőgazdálkodás elemzési feladatai:  - a létszám nagyságának és összetételkének elemzése  - a munkaidő kihasználás elemzése  - a munkaügyi tényezők és a termelés kapcsolatánk a számszerűsítése

3  A létszám nagyságának és összetételének elemzése  A vállalati munkaerő-kapacitás függ  - a létszám nagyságától  - összetételétől  - a ledolgozott vagy ledolgozandó munkanapok számától és  - az egy munkanapra jutó teljesítmény nagyságától

4  A munkaerő szükséglet és a fedezet összehasonlítására a munkaerőmérleg szolgál.  A létszám elemzése során vizsgálni kell a dolgozó és a hiányzó létszám nagyságának és arányának az alakulását is.  Vizsgálandó:  - a dolgozói létszám aránya  - létszám összetételének, a létszámarányoknak az alakulása  - munkaerő mozgás

5  -A dolgozói létszám aránya a mukaerőfelhasználási mutató segítségével vizsgálható: ◦ Munkaerőfelhasználási mutató= ◦ Átlagos dolgozói létszám *100  Átlagos állományi létszám 100-Munkaerőfelhasználási mutató=  hiányzó létszám aránya  A kieső napok – hiányzások –okonkénti vizsgálata lehetőséget ad az elemzés elmélyítésére.

6  - Létszám összetételének, a létszámarányok alakulásának vizsgálata  Végezhető:  - FEOR (Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere) szerinti csoportosítás felhasználásával  - közvetlen és közvetett bontásban  - kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozásoknál  Hálózati és központi dolgozók szerint  Forgalomtól függő és forgalomtól független létszám szerint  - Szakképzettség, szakmák, életkor, nemek és egyéb szempontok szerinti bontásban  Az elemzéshez megoszlási viszonyszámokat használunk.

7  - Munkaerő mozgás vizsgálata  - Belépési forgalom= belépők száma*100/  Átlagos állományi létszám  - Kilépési forgalom= Kilépők száma*100/ Átlagos állományi létszám  - Munkaerő forgalom=  Belépők+kilépők száma*100/ Átlagos állományi létszám 

8  - Váltása mutatója, valamint a váltás intenzitása=  Váltás*100  Áltagos állományi létszám  Váltás= munkaerő cserélődés, a belépők és a kilépők száma közül a kisebb

9  A munkaerő kihasználásának elemzése  Vizsgálható, hogyan változott az egésznapos távollétek nagysága és aránya:  Munkaerő felhasználási mutató=  Teljesített napok száma*100  Törvényes munkanapok száma  100-munkaerőfelhasználási mutató=  Egésznapos távollétek aránya vagy hiányzások aránya

10  Egésznapos távollétek fajtái:  - Fizetett egésznapos távollétek  = fizetett szabadság  = nem szabadság jellegű fizetett egésznapos távollét  - Betegség miatti távollétek  - Engedélyezett, de nem fizetett távollétek  - Igazolatlan távollételek,

11  Vizsgálni kell a törtnapi távollétek nagyságát és arányának változását is:  - Munkanapok átlagos hossza= Teljesített órák száma túlóra nélkül Teljesített napok száma  (8óra/nap - Munkanapok átlagos hossza= Törtnapi távollét)

12  - Munkaidő kihasználási mutató= Munkanapok átlagos hossza*100 Munkanap törvényes hossza (100-munkaidőkihasználási mutató= Törtnapi távollétek aránya Vizsgálható még a túlórák aránya is.

13  A munkaerőfelhasználás és a termelés (értékesítés) kapcsolata  A munkaerő fontos termelési tényező, a munkaerő-felhasználás, a munkaidő kihasználás változása befolyásolja a termelési érték nagyságát.  A munkaügyi tényezők számszerűsítésére alkalmazott módszerek: ◦ Láncbehelyettesítési módszer ◦ Abszolút eltérések módszere ◦ Százalékos eltérések módszere

14  Láncbehelyettesítési módszer: A kialakított szorzat tényezői közül folyamatosa ez-egyet változtatunk és az így kialakított közbenső szorzatok segítségével állapítjuk meg az egyes tényezők hatását.  Az abszolút eltérések módszere: Láncszerűen egy-egy tényezőt megváltoztatunk, de a közbenső szorzatok kialakításakor a tényezők változásával számolunk.  Százalékos különbözetek módszere:Az egyes tényezők hatásainak a kimutatásához az elemzés során felhasznált mutatószámok indexeinek az eltéréseit használjuk fel.

15  1.2. A bérgazdálkodás elemzése  Vizsgálni kell :  - Milyen a vállalkozás, a tevékenység jövedelmezőképessége, költségviselő képessége, mennyi bérköltséget bír el?  - Milyen az alapbérek és a mozgóbérek viszonya?  - Milyenek az átlagbérek, bérarányok?

16  A bérgazdálkodás átfogó elemzése  Bérköltség szerkezete: ◦ Alapbér, ill. törzsbér ◦ Bérpótlékok ◦ Kiegészítő fizetések ◦ Prémium, jutalom ◦ Egyéb bérek

17  Az elemzés során:  - megállapíthatunk megoszlási viszonyszámokat  - vizsgálhatjuk, hogy a bértömeg egyes elemei a tervhez vagy a bázishoz képest hogyan változott  - értékelhető a bérköltség változása költségviselőként, valamint költséghelyenként

18  Átlagbérek elemzése: (kifizetett munkabérek egy főre eső átlaga) Számítható mutatók: - 1 órára jutó törzsbér - 1 órára jutó összes bér - 1 napi összes bér - 1 havi összes bér - éves átlagbér (valamennyi létszámcsoportnál)

19  Feladat a bérarányok folyamatos figyelemmel kisérése:  - a bérarányok megfelelnek-e a vállalkotás céljainak  - a különböző területek között milyen maximális bérdifferencia indokolt  - átlagbérek összehasonlítása az adott szakterület átlagbéreivel

20  A bérfelhasználás gazdaságosságának vizsgálata  A munkabér és a termelés alakulását együttesen vizsgáljuk.  Kiszámíthatjuk a relatív bérköltség összegét, amely lehetőséget ad a termelési érték és a munkabér összegének, mozgásának, változásának együttes elemzésére

21  Korrigált bérköltség=  B k = T 1 /T 0 *B 0  B k = korrigált bérköltség  B 0 = tervezett bérköltség  T 1 =tényleges termelési érték  T 0 =tervezett termelési érték  Korrigált bérköltséget viszonyíthatjuk a ténylegesen felhasznált bérköltség összegéhez.

22  Kiszámíthatjuk az abszolút, illetőleg a relatív bérmegtakarítás/túllépés összegét.  Az abszolút bér eltérés összege:  B va =B 1 -B 0  Relatív bérmegtakarítás/túllépés összege:  B vr =B 1 -B k

23  Folyamatosan vizsgálni kell a béreltéréseket.  Ehhez a következő adatokat kell kiszámítani: - relatív felhasználható bérek összegét - az abszolút béreltérések összegét - az abszolút béreltérések okait  Mutatók: - B r =k r *b 0 B r = relatíve felhasználható - bérek összege - k 1 =tényleges kapacitás - b 0 =kapacitás egységre jutó tervezett(bázis) bérköltség

24  E r = B 1 -B r  E r = relatív béreltérés összege  B 1 = bérköltség tényleges összege  E a = B 1 -B 0  E a = abszolút béreltérés összege  B 0 = bérköltség tervezett összege  Az abszolút béreltérés okai standardizálással számszerűsíthetők a láncbehelyettesítés, az abszolút különbözetek és a százalékos különbözetek módszerének felhasználásával.

25  Az abszolút béreltérést okozhatja:  - a kapacitás változása  - a kapacitás egységre jutó munkanap szükséglet(felhasználás) változása  - az egy munkanapra jutó bérköltség változása  A számítást a százalékos különbözetek alkalmazásával végezhetjük el.

26  Bérhányad: a bérek és a termelés kapcsolatának vizsgálatára szolgál. Azt fejezi ki, hogy az adott bérköltség felhasználásával mennyi termelési értéket értünk el. A felhasznált bér hány százalékát teszi ki az előállított termelési értéknek:  Felhasznált bérköltség összesen  Előállított termelési érték  A mutatót tevékenységenként, termékenként, termékcsoportonként számítjuk, melyet viszonyíthatunk egymáshoz, vagy a terv és bázis adatokhoz.

27  Bérrentabilitási mutató: Azt fejezi ki, hogy 100,- Ft bérköltségre mennyi termelési érték jut. Számítása:  Előállított termelési érték*100  Felhasznált bérköltség ősszege  A bérrentabilitási mutató a bérhányad mutató reciproka.  A termelékenységi és átlagbér mutatók viszonyát is kifejezheti

28  Bérigényességi mutató: a bérköltség és az összes termelési költség arányát mutatja:  Bérköltség összege  összes termelési költség  Bérhatékonyság: azt fejezi ki, hogy mennyi a 100 Ft bérköltségre jutó megtermelt eredmény

29  A munkaerőköltségek elemzése  Munkaerőköltség: Az emberek foglalkoztatásához kapcsolódó valamennyi költség, valamint ráfordítás.  Egyrésze a bérköltségekkel párhuzamosan, automatikusan változik (pl. TB, járulékok)  Másik részük független a bérköltégtől (pl. jóléti-kulturális költségek, kiküldetési költségek)

30  Vizsgálhatjuk megoszlási viszonyszámok segítségével az összetételt,  Megállapíthatjuk a munkaerőköltségek hányadát,  Mérhetjük, hogy a költségeken belül milyen részarányt képviselnek a munkaerőköltségek.

31  A személyi jellegű egyéb kifizetések elemzése  Ide tartoznak:  - találmányi, újítási díjak,  - reprezentációs költségek  - szerzői jogvédelem alá eső díjak  - jogszabály alapján fizetett költségtérítések  - dolgozó javára kötött életbiztosítás  - ösztöndíjak. Szociális támogatások  - választott tisztségviselő tiszteletdija

32  Vizsgálhatjuk:  - az összetételét megoszlási viszonyszámok felhasználásával, az összes ráfordításokon, ill. a személyi jellegű ráfordításokon belüli arányát,  - a személyi jellegű egyéb kifizetések hányadát,  - fajtánként, hogy hogyan változtak ezek a kifizetések

33  A meglévő, illetőleg beszerzésre kerülő tárgyi eszközöknek a hasznosítási módja, hatékonysága jelentősen befolyásolja a gazdálkodás jövedelmezőségét.  Az elemzés során a következő feladatokat kell elvégezni ◦ Tárgyi eszköz állomány összetételének a vizsgálata ◦ A tárgyi eszköz állomány állagának, használhatóságának elemzése ◦ A tárgyi eszközellátottság vizsgálata ◦ A tárgyi eszközök kapacitáskihasználásának vizsgálata

34  2.1. A tárgyi eszközállomány összetételének vizsgálata a.)A Számviteli tv. szerinti csoportosításban ◦ Ingatlanok ◦ Műszaki berendezések, gépek, járművek ◦ Egyéb berendezések, felszerelések, járművek b.)A tárgyi eszközök bruttó értéke alapján számított megoszlási viszonyszám segítségével vizsgáljuk, hogy milyen a tárgyi eszköz állomány összetétele.

35 c.)Egy időpontra végzett számítások mellet vizsgáljuk még, hogyan változott a tárgyi eszköz állomány összetétele e.) Egyéb szempontok figyelembe vételével - az egyes eszközcsoportokat részletezve (pl. ingatlanokon belül földterületek, épületek stb. alakulása) - feladatok szerint (termelési, üzemi, jóléti, igazgatási TE) - használatuk szerint (használatba vett, használaton kívüli)

36 2.2. A tárgyi eszköz állagának, használhatóságának vizsgálata Vizsgálata használhatósági fok megállapításával történik: Használhatósági fok = Tárgyi eszközök nettó értéke * 100 Tárgyi eszközök bruttó értéke A mutatót a tárgyi eszközök csoportjai szerint kell megállapítani és a változást vizsgálni.

37  A mutató csökkenése az az állag romlására utal, ami maga után vonja az üzemeltetési és üzemfenntartási költségek növekedését is.  Vizsgálandó még:  - az egyes tárgyi eszközcsoportok átlagos életkora, illetve a 0-ra leírt eszközök arányának a változása is (bruttó érték alapján)

38  2.3. A tárgyi eszközellátottság vizsgálata  A tárgyi eszközellátottság a termelés rendelkezésére álló eszköz mennyiségét, összetételét és pénzértékét fejezi ki.  Pl. a mezőgazdaságban:  - egy hektár termőterületre jutó tárgyi eszköz bruttó értéke  - egy hektár termőterületre jutó főtevékenység tárgyi eszközeinek bruttó értéke

39  Az állomány összetételét is vizsgálni kell.  Kiszámíthatjuk pl. a mezőgazdaságban az 1 vagy 100 hektár termőterületre jutó  - épületek  - egyéb építmények  - ültetvények  - erőgépek,  - egyéb gépek, berendezések,  - szállító berendezések  - járművek bruttó értékét.

40  Vizsgálható dinamikusan is (több év adatait hasonlítjuk össze)  Vállalkozás adatait más hasonló vállalkozás adataival is összevethetjük.  Mérlegszerűen összehasonlíthatjuk az igényt és annak kielégítési lehetőségeit.  Az ellátottság akkor jó, ha az adott feladat optimális időben történő, jó minőségű végrehajtása biztosított.

41  2.4. A tárgyi eszköz kapacitás kihasználásának a vizsgálata  Kapacitás = elméleti teljesítő képesség, az optimális feltételek esetén az elérhető teljesítményt mutatja  Fontos feladat annak vizsgálata, hogy ezt az elméleti teljesítőképességet milyen mértékben használja ki a vállakozás.

42  Vizsgálatok jelentőségének okai.  - lekötött tőkének jelentős része testesül meg a tárgyi eszközökben  -a gyors technikai fejlődéssel együtt jár a nagymérvű erkölcsi kopás  -általában korlátozott az új beruházásra rendelkezésre álló fedezet  -a kapacitáskihasználás közvetlen kapcsolatban van a jövedelmezőséggel

43  A tárgyi eszközök kihasználásának vizsgálata értéki mutatók alapján  Egységnyi tárgyi eszköz értékre jutó termelési érték mutató:  Bruttó (hozzáadott, nettó) termelési érték  Tárgyi eszközök bruttó értéke  Az elemzés során a mutatók változását vizsgáljuk, ezért a termelési érték megállapításakor változatlan árakat kell alkalmazni.

44  A termelő berendezések felhasználásának vizsgálata  Az elemzéshez a következő mutatókat használjuk.  - Üzemképességi mutató:  Felszerelt(üzemképes) gépek, berendezések átlagos száma  Rendelkezésre álló gépek, berendezések átlagos száma

45  - Működő gépek, berendezések aránya:  Működő berendezések átlagos száma  Felszerelt (üzemképes) gépek, berendezések átlagos száma  - Teljes felhasználási mutató Működő gépek, berendezések átlagos száma Rendelkezésre álló gépek, berendezések átlagos száma

46  Teljes felhasználási mutató= Üzemképességi mutató * működő gépek, berendezések aránya Ha a mutatók 100% alatt vannak, vizsgálni kell okonként, hogy miért nem működőképes minden gép, illetve a felszerelt gépek miért nem vesznek részt teljes számban a termelésben.

47  A műszaki kapacitáskihasználás vizsgálata  Képlete= Termelés*100/Kapacitás  Amely kifejtve  = termelésre fordított idő*1 órára jutó teljesítmény*100  Elméleti időalap*kapacitásnorma

48  Elméleti időalap= a maximálisan teljesíthető órák száma  ez az iparban:  365 nap*3 műszak/nap* 8 óra – karbantartáshoz, javításhoz szükséges idő  Kapacitásnorma= optimális feltételek esetén 1 óra alatt elérhető teljesítmény

49  A képlet alapján a kapacitáskihasználás vizsgálata két részre bontható:  - időalap kihasználásának vizsgálata  - kapacitásnorma telesítésének vizsgálata  Időlap kihasználásának vizsgálata:  - Hasznos időalap kihasználása =  Termelésre fordított órák száma *100  Naptári hasznos időalap

50  Naptári hasznos időalap=  (365*3*8)óra/gép – karbantartáshoz, javításhoz szükséges idő  A mutató alakulását befolyásolja:  - a munkarend  - az átlagos műszakszám  - karbantartáshoz szükséges idő  - selejt miatt kieső idő  - rendelkezésre álló gépek száma, - teljes gépfelhasználás

51  A kapacitásnorma teljesítésének a vizsgálata:  - Kapacitásnorma teljesítése =  1 órára jutó tényeges fajlagos teljesítmény  Kapacitásnorma  A mutató emelkedése kedvező, ami elérhető műszaki fejlesztés, jobb munkaszervezés, a termelésben résztvevők szaktudásának növelésével.

52  Összefoglalva:  egy gépcsoport kapacitáskihasználásának a vizsgálatához az alábbi számítások szükségesek 

53  Kapacitáskihasználási mutató  Időalap kihasználási Kapacitásnorma  mutató teljesítésének a mutatója  Teljes felh. 1 gép hasznos  mutató időalap kih.mutatója  Üzem- Működő  képességi gépek  mutató aránya


Letölteni ppt " 1.1. A munkaerőgazdálkodás elemzése  A munkaerőgazdálkodás elemzési feladatai:  - a létszám nagyságának és összetételkének elemzése  - a munkaidő."

Hasonló előadás


Google Hirdetések