Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1.5. A termelés és értékesítés ütemességének elemzése

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1.5. A termelés és értékesítés ütemességének elemzése"— Előadás másolata:

1 1.5. A termelés és értékesítés ütemességének elemzése
Két nagy területre bontható: - a termékkibocsátás ütemességének vizsgálata - a termelőmunka egyenetlenségének folyamatosságának vizsgálata

2 1.5.1. a termékkibocsátás ütemességének vizsgálata
Statisztikai módszerek segítségével történik E módszerek közös jellemzői: Csakis egyenlő hosszúságú időszakok termelése hasonlítható össze Viszonyítási alap a terv(program) szerinti kibocsátás A termelés ütemességét legtisztábban a természetes mértékegységben megfigyelt termelési adatok mutatják Módszerei változatosak (oszlop diagramok, koordináta- rendszerben történő ábrázolás, táblázatok, szóródási együtthatók, megoszlási viszonyszámok, stb)

3 A termékkibocsátás vállalkozási szintű ütemességét nagyvonalúan jól és folyamatosan mutatják az árbevétel tényszámai és az ebből eredő pénzügyi helyzet A termelés ütemességének vizsgálata nem csak vállalati szinten szükséges, de egyes gyáregységek, vagy üzemek termelési eredményeinek alakulását is figyelemmel kell kísérni

4 A termékkibocsátás ütemességének vizsgálata megoszlási viszonyszám segítségével:
Ütemes a termelés, ha a termelés tényleges megoszlási viszonyszámai a tervezett adatokból számított viszonyszámok közelében alakulnak. Példa:

5 Idő szak Terv 1. dekád Terv 2. dekád Terv 3. dekád Össz. Tény Tény 2. dekád Tény 3. dekéd I.hó eFt % 200 28,6 220 31,4 280 40 700 100 13,9 300 41,6 320 44,5 720 II.hó eFt 210 29,2 230 32,0 38,8 120 15,8 36,8 360 47,4 760 III. hó 29,0 240 31,6 39,4 160 20,0 37,6 340 42,4 800 I.Név 630 860 39,6 2180 380 16,7 880 38,7 1020 44,6 2280

6 A termelés ütemességének elemzése együtthatókkal: Január havi termelés
Dekád Terv Tény % Ütemességbe beszámít Átl. ütemességi együttható I. 200 100 50 100:200= II. 220 300 136 400:420= 93 III. 280 320 114 720:700= 103

7 1.5.2. A termelési folyamat ütemességének és folyamatosságának elemzése
Tömeggyártás és nagysorozat-gyártás esetén a termékkibocsátás ütemessége egyúttal a termelési folyamat ütemességéről is megközelítő képet ad. Egyedi és kissorozatgyártás esetén azonban a kibocsátás üteme megközelítően sem jellemezheti a termelő folyamat ütemét. Ilyen esetben a ledolgozott munkaórák alapján lehet elemezni a termelő munka ütemességét.

8 Jó eszköz pl. a gyártás ütemének műszakon belüli megfigyelésére az árammérő óra
A termelés ütemét folyamatosságát jelentősebb munkahelyek, üzemek, ezen belül munkaszámok (termelési folyamatok) szerint külön-külön is célszerű elemezni. Összességében: a termelési folyamat ütemességének, a gyártás előrehaladásának mérésére a helyi adottságokat és lehetőségeket is figyelembe véve kell megválasztani az elemzés módszerét.

9 2. A kereskedelmi áruforgalom elemzése
2.1. Az értékesítési forgalom elemzése Elemzés során az értékesítési forgalmat különböző szempontok szerint bonthatjuk fel. Vizsgálhatjuk a forgalom megoszlását árufajtánként, időszakok, értékesítési irányok, hálózati egységek szerint, továbbá területenként. Viszonyszámok, indexek segítségével értékeljük a bázissal és a tervvel szemben jelentkező eltéréseket.

10 Az elemzés során elsősorban a következő kérdésekre keresünk választ:
Esetenként hosszabb idősorok forgalmi adatait hasonlítjuk össze, megállapítva a forgalom alakulásának tendenciáját, a fejlődés átlagos mértékét. Az elemzés során elsősorban a következő kérdésekre keresünk választ: Az értékesítési forgalom fejlődése, a gazdálkodó szervezet piaci pozíciójának alakulása Az árukínálat helyzete, a kereslet kielégítése Az áruforgalom összetételének, struktúrájának változása

11 A értékesítési forgalom fejlődése, a piaci pozíciók alakulása
A piaci pozíció alakulását az összforgalomból képviselt hányad alapján lehet mérni. Az értékesítési forgalom időbeli változását dinamikus viszonyszámokkal, indexekkel mérhetjük. Különböző szubjektív tényezők hatását kutatjuk. Ennek keretében értékeljük Az értékesítési munka színvonalát A reklám- és propaganda hatékonyságát Az igények, a kereslet változását Az étékesítés megszervezését

12 Az árukínálat helyzetének, a kereslet kielégítésének értékelése
Az árukínálat helyzetére következtethetünk: A beszerzési előirányzat teljesítéséből, ha az előirányzat a tényleges szükségletekre épül A készletek nagyságából, változásából, összetételéből A választék nagyságából, a választékelemek számából és azok változásából A nem teljesített rendelések arányából, változásából a nagykereskedelmi szervezeteknél

13 Az árukínálat javulását jelzi, ha a választékelemek száma növekszik.
Egy-egy időpontban rendelkezésre álló választék a beszerzési számlákból, szállítólevekből, bevételi bizonylatokból gyűjthető ki. A nagykereskedelmi vállalkozások árukínálatára jellemző a nem teljesített kiskereskedelmi rendelések aránya (80-90%- os az elfogadható)

14 A nem teljesített rendelések száma a vevőtől beérkezett rendelések és a kimenő számlák egybevetésével állapítható meg. A rendelések és a számlák egybevetéséből csak akkor vonhatunk le helyes következtetést, ha a vevők valóságos igényeit tartalmazzák a megrendelők. a

15 Az értékesítés összetételének, struktúrájának változása
A gazdálkodó szervezet összevont adatát célszerű felbontani árucsoportok, árufajták szerint A forgalom árufajták szerinti felosztásánál célszerű fokozatosan mélyíteni a tagolást. A megfelelő viszonyszámok és összehasonlítások segítségével megállapíthatjuk, hogy hol van probléma. A tagolás végén a konkrét árucikk áll

16 Az elemzésnél, a következtetések levonásánál figyelembe kell venni azt a szerepet, amit az adott áru- vagy cikkcsoport a lakosság ellátásában betölt. Célszerű az elemzésnél az ún. olcsó cikkek forgalmát különválasztani. Az adatok értékelésénél ne feledkezzünk meg az idényszerűség, a szezonalitás hatásáról Az egymást követő időszakok értékesítési forgalmának összehasonlításánál a szezonindexek segítségével szűrhetjük ki az idényszerű ingadozás torzító hatását

17 Az elemzést statisztikai módszerrel végezhetjük el (bázis indexek, megoszlási viszonyszámok)
Az értékesítési irányok szerint is vizsgálható a forgalom megoszlása, összetétele Indokolt egyes szektorokon belül a nagyobb vevők forgalmát külön-külön értékelni. Egy-egy szektor forgalmának változása az üzletpolitikai célkitűzések figyelembevételével minősíthető Az elemzés jellemző mutatószáma a megoszlási viszonyszám.

18 2. A mezőgazdasági tevékenység alakulásának átfogó elemzése
A mezőgazdasági tevékenység három alapvető tényezője (föld, munkaerő,eszközök) közül döntő jelentősége van a földnek. A termőföld a mezőgazdaság alapvető, nélkülözhetetlen és sajátos eszköze A mezőgazdasági tevékenység eredményességét alapvetően a termőföld racionális kihasználása határozza meg.

19 A termelést befolyásoló főbb tényezők: - talajadottságok
A földterület nagyságát hektárban, termőképességét, gazdasági értékét a kateszteri tiszta jövedelem aranykorona értékével fejezzük ki. Az elemzést két fő ágazatra végezzük el - növénytermesztés - állattenyésztés A termelést befolyásoló főbb tényezők: - talajadottságok - a terület felszínének alakulása (domborzati viszonyok) - éghajlati adottságok

20 A talajviszonyok felmérése alapján ismerni kell a talaj
Hatásuk az egész termelési folyamat során érvényesül, mint ható tényezők nem szüntethetők meg, és az emberi tevékenység által csak korlátozottan befolyásolhatók. A talajviszonyok felmérése alapján ismerni kell a talaj fizikai tulajdonságait, kötöttségét kémiai tulajdonságait, kémhatását humusz- és tápanyagtartalmát, vízgazdálkodását, a talajvíz szintjének mozgását

21 Éghajlati, vagy klimatikus viszonyok közül a legfontosabbak:
fényviszonyok: hatását az évi átlagos napsütéses órák számával, a felhőzet alakulásával, valamint a borús vagy havas napok számával stb. mérhetjük hőmérséklet: hatását az évi átlagos középhőmérséklettel, az maximum és minimum közti hőingadozással, a korai és kései fagyokkal stb. minősíthetjük levegő és mozgása: meghatározó az uralkodó széljárás, a szél erőssége ( a szél káros hatása elsősorban a laza szerkezetű talajokon jelentkezik) csapadék: vizsgáljuk a csapadék mennyiségét, éven belüli eloszlását, formáját, intenzitását, stb.

22 Fontos mutatók a növénytermesztés elemzése során
- a földterület hasznosításának vizsgálata - a művelési ág vizsgálata - a talajhasznosulás színvonalának elemzése - a szántóterület kihasználtságának vizsgálata

23 - A földterület hasznosításának vizsgálata
Az összes földterület megoszlását vizsgáljuk a hasznosítás iránya (azaz a művelési ágak) szerint megoszlási viszonyszám segítségével a földterületből „a művelés alól kivont területek” elhagyásával kapjuk a termőterületet, amelynek hasznosítása különböző lehet (szántó, gyümölcsös, kert, szőlő, gyep, stb.)

24 A különböző hasznosítású területeket a feltételezett termőképességük, hasznosítási lehetőségük alapján a szántó művelési ág hasznosulásában fejezzük ki . ( 1 ha szántó 1 egység, pl. gyümölcsös 4,0 , szőlő 5,0, rét 0,5, legelő 0,2 szántóegység) A termőterület szántóegységre történő átszámítása után kiszámítható a földkihasználási mutató Termőterület szántóegységben hektárban A gazdaság összterülete hektárban

25 A művelési ágak vizsgálata
A földkihasználási mutató azt fejezi ki, hogy a rendelkezésre álló földterület milyen intenzitású művelési ágakkal kerül hasznosításra A művelési ágak vizsgálata A művelési ágak megváltoztatás kétféle lehet Mennyiségi: az egyik művelési ág területe növekszik, a másik csökken. Intenzív irányú, ha nő, extenzív irányú, ha csökken a földkihasználási mutató értéke.

26 Minőségi: amikor az adott művelési ágon olyan agrotechnikai eljárásokat (pl. talajjavítás) meghaladó változtatásokat végeznek, amelyek hatására a termőképesség, a felhasznált eszközök és az élőmunka hatékonysága növekszik. A művelési ágak szerkezet nem változik. A gazdasági elemzés során a változás gazdasági hatását a megtérülési mutató számításával jellemezzük. A mutató kiszámítható jövedelem és többlet jövedelem alapján.

27 Az elemzés során elkülöníthető időszakok:
- a megváltoztatásra kijelölt művelési ágon folyó termelés, - az átalakítás időszaka - az új művelési ág termelése Feladat megállapítani - az átalakítás évei alatti kieső jövedelmet - az átalakítás költségét - kiszámítani az átalakítás utáni jövedelmet (többletjövedelem), a megtérülési időt - meghatározni az új művelési ág gazdasági indokoltságát

28 -A talajhasznosulás színvonalának elemzése
A talajhasznosulás színvonalát a megtermelt jövedelem és a földterület viszonya fejezi ki. Ha ezt a mutatót növénykultúránkét számítjuk, akkor meghatározzuk a talajhasznosulást az adott földterületen. Részletesebb elemzéshez a termelés valamennyi fő faktorát minősítő mutatószám rendszerre van szükség.

29 Ilyen mutatók lehetnek: 1 ha vetésterületre jutó
termelési érték termelési költség jövedelem eszközlekötés munkaórák száma

30 - A szántóterület kihasználásának vizsgálata
A vetésállomány alapján elemezhetjük. A tavaszi vetésállomány a vetések május 31-i állomány, vagyis a fővetésű növények vetésterületének összege. Kiszámítható mutatók: - a fővetésű hasznosítás mutatója= Tavaszi vetésállomány*100 Szántó

31 - a vetetlen szántő mutatója=
(szántó-tavaszi vetésállomány)*100 Szántó - teljes hasznosítás mutatója= Bevetett terület*100

32 - kettős termesztés aránya=
(Elő+utóvetések területe)*100 Szántó - betakarított terület aránya= Tényleges termést hozó terület*100 Vizsgálandó a tervezett vetésszerkezettől való eltérés, melynek hatása lehet - változhat a hozam mennyisége - eltérhet a termelési érték - megváltozhat a termelési költség

33 Az állattenyésztési ágazattal kapcsolatos elemzések
A jövedelmezőségre ható tényezők logikus sorba vétele és vizsgálata a fő szempont. Az állatállomány létszámának változása: - Átlagos állatlétszám= az időszak takarmányozási napjainak száma az időszak naptári napjainak száma

34 állatállomány számosállatban kifejezve terület hektárban számosállat=
- állatsűrűség= állatállomány számosállatban kifejezve terület hektárban számosállat= 500 kg élőtömegű állat vagy állatcsoport kifejezése (kulcsok alapján átszámítva) Az állatállomány produktivitásának elemzését elősegítő mutatók: - termelékenységi mutatók: Apaállat-ellátottság= anyaállatok száma/apaállatok száma

35 Fedeztetési arány= befedezett állatok száma/ fedeztetése alkalmas állatok száma Termékenyülési arány= ténylegesen termékenyült állatok száma/ fedeztetésre alkalmas állatok száma Fedeztetés eredményessége= termékenyült állatok száma/ fedeztetett állatok száma

36 Szaporulatot jellemző mutatók
- szaporulati arány= Élőszaporulat/ellésre(fialásra) alkalmas állatállomány - ellési arány= leellett anyaállatok száma/ellésre alkalmas állatok száma - fialási arány= élő szaporulat/ leellett anyák száma

37 Elhullást kifejező mutatószámok:
- elhullási %= elhullott állatok száma*100/ élő szaporulat, vagy elhullott növendék v. felnőtt áll.száma*100/ évi átlagos létszám - felnevelési %= választási kort elért állatok száma*100/ szopós állatok száma Keltetési mutatószám: - keltetési %= kikelt csibék száma*100/ a gépbe tett tojások száma

38 Az állati termékek termelésével összefüggő mutatószámok:
- istálló átlag= az időszak alatt termelt összes tej menny./ istállózott tehenek takarmányozási napja - fejési átlag= az időszak alatt termelt tejmennyiség/ fejt tehenek takarmányozási napja - nyírási átlag = a lenyírt zsíros gyapjú mennyisége/ nyírt juhok száma


Letölteni ppt "1.5. A termelés és értékesítés ütemességének elemzése"

Hasonló előadás


Google Hirdetések