Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

 1.5. A termelés és értékesítés ütemességének elemzése  Két nagy területre bontható: ◦ - a termékkibocsátás ütemességének vizsgálata ◦ - a termelőmunka.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: " 1.5. A termelés és értékesítés ütemességének elemzése  Két nagy területre bontható: ◦ - a termékkibocsátás ütemességének vizsgálata ◦ - a termelőmunka."— Előadás másolata:

1  1.5. A termelés és értékesítés ütemességének elemzése  Két nagy területre bontható: ◦ - a termékkibocsátás ütemességének vizsgálata ◦ - a termelőmunka egyenetlenségének folyamatosságának vizsgálata

2  a termékkibocsátás ütemességének vizsgálata  Statisztikai módszerek segítségével történik  E módszerek közös jellemzői: ◦ Csakis egyenlő hosszúságú időszakok termelése hasonlítható össze ◦ Viszonyítási alap a terv(program) szerinti kibocsátás ◦ A termelés ütemességét legtisztábban a természetes mértékegységben megfigyelt termelési adatok mutatják ◦ Módszerei változatosak (oszlop diagramok, koordináta- rendszerben történő ábrázolás, táblázatok, szóródási együtthatók, megoszlási viszonyszámok, stb)

3  A termékkibocsátás vállalkozási szintű ütemességét nagyvonalúan jól és folyamatosan mutatják az árbevétel tényszámai és az ebből eredő pénzügyi helyzet  A termelés ütemességének vizsgálata nem csak vállalati szinten szükséges, de egyes gyáregységek, vagy üzemek termelési eredményeinek alakulását is figyelemmel kell kísérni

4  A termékkibocsátás ütemességének vizsgálata megoszlási viszonyszám segítségével:  Ütemes a termelés, ha a termelés tényleges megoszlási viszonyszámai a tervezett adatokból számított viszonyszámok közelében alakulnak.  Példa:

5 Idő szak Terv 1. dekád Terv 2. dekád Terv 3. dekád Össz.Tény 1. dekád Tény 2. dekád Tény 3. dekéd Össz. I.hó eFt % , , , , , II.hó eFt % , , , , , , III. hó eFt % , , , , , , I.Név eFt % , , , , , ,

6  A termelés ütemességének elemzése együtthatókkal: Január havi termelés DekádTervTény%Ütemességbe beszámít Átl. ütemességi együttható I :200=50 II :420= 93 III :700= 103

7  A termelési folyamat ütemességének és folyamatosságának elemzése  Tömeggyártás és nagysorozat-gyártás esetén a termékkibocsátás ütemessége egyúttal a termelési folyamat ütemességéről is megközelítő képet ad.  Egyedi és kissorozatgyártás esetén azonban a kibocsátás üteme megközelítően sem jellemezheti a termelő folyamat ütemét.  Ilyen esetben a ledolgozott munkaórák alapján lehet elemezni a termelő munka ütemességét.

8  Jó eszköz pl. a gyártás ütemének műszakon belüli megfigyelésére az árammérő óra  A termelés ütemét folyamatosságát jelentősebb munkahelyek, üzemek, ezen belül munkaszámok (termelési folyamatok) szerint külön-külön is célszerű elemezni.  Összességében: a termelési folyamat ütemességének, a gyártás előrehaladásának mérésére a helyi adottságokat és lehetőségeket is figyelembe véve kell megválasztani az elemzés módszerét.

9  2.1. Az értékesítési forgalom elemzése  Elemzés során az értékesítési forgalmat különböző szempontok szerint bonthatjuk fel.  Vizsgálhatjuk a forgalom megoszlását árufajtánként, időszakok, értékesítési irányok, hálózati egységek szerint, továbbá területenként.  Viszonyszámok, indexek segítségével értékeljük a bázissal és a tervvel szemben jelentkező eltéréseket.

10  Esetenként hosszabb idősorok forgalmi adatait hasonlítjuk össze, megállapítva a forgalom alakulásának tendenciáját, a fejlődés átlagos mértékét.  Az elemzés során elsősorban a következő kérdésekre keresünk választ: ◦ Az értékesítési forgalom fejlődése, a gazdálkodó szervezet piaci pozíciójának alakulása ◦ Az árukínálat helyzete, a kereslet kielégítése ◦ Az áruforgalom összetételének, struktúrájának változása

11  A értékesítési forgalom fejlődése, a piaci pozíciók alakulása  A piaci pozíció alakulását az összforgalomból képviselt hányad alapján lehet mérni.  Az értékesítési forgalom időbeli változását dinamikus viszonyszámokkal, indexekkel mérhetjük.  Különböző szubjektív tényezők hatását kutatjuk. Ennek keretében értékeljük ◦ Az értékesítési munka színvonalát ◦ A reklám- és propaganda hatékonyságát ◦ Az igények, a kereslet változását ◦ Az étékesítés megszervezését

12  Az árukínálat helyzetének, a kereslet kielégítésének értékelése  Az árukínálat helyzetére következtethetünk: ◦ A beszerzési előirányzat teljesítéséből, ha az előirányzat a tényleges szükségletekre épül ◦ A készletek nagyságából, változásából, összetételéből ◦ A választék nagyságából, a választékelemek számából és azok változásából ◦ A nem teljesített rendelések arányából, változásából a nagykereskedelmi szervezeteknél

13  Az árukínálat javulását jelzi, ha a választékelemek száma növekszik.  Egy-egy időpontban rendelkezésre álló választék a beszerzési számlákból, szállítólevekből, bevételi bizonylatokból gyűjthető ki.  A nagykereskedelmi vállalkozások árukínálatára jellemző a nem teljesített kiskereskedelmi rendelések aránya (80-90%- os az elfogadható)

14  A nem teljesített rendelések száma a vevőtől beérkezett rendelések és a kimenő számlák egybevetésével állapítható meg.  A rendelések és a számlák egybevetéséből csak akkor vonhatunk le helyes következtetést, ha a vevők valóságos igényeit tartalmazzák a megrendelők.  a

15  Az értékesítés összetételének, struktúrájának változása  A gazdálkodó szervezet összevont adatát célszerű felbontani árucsoportok, árufajták szerint  A forgalom árufajták szerinti felosztásánál célszerű fokozatosan mélyíteni a tagolást.  A megfelelő viszonyszámok és összehasonlítások segítségével megállapíthatjuk, hogy hol van probléma.  A tagolás végén a konkrét árucikk áll

16  Az elemzésnél, a következtetések levonásánál figyelembe kell venni azt a szerepet, amit az adott áru- vagy cikkcsoport a lakosság ellátásában betölt.  Célszerű az elemzésnél az ún. olcsó cikkek forgalmát különválasztani.  Az adatok értékelésénél ne feledkezzünk meg az idényszerűség, a szezonalitás hatásáról  Az egymást követő időszakok értékesítési forgalmának összehasonlításánál a szezonindexek segítségével szűrhetjük ki az idényszerű ingadozás torzító hatását

17  Az elemzést statisztikai módszerrel végezhetjük el (bázis indexek, megoszlási viszonyszámok)  Az értékesítési irányok szerint is vizsgálható a forgalom megoszlása, összetétele  Indokolt egyes szektorokon belül a nagyobb vevők forgalmát külön-külön értékelni.  Egy-egy szektor forgalmának változása az üzletpolitikai célkitűzések figyelembevételével minősíthető  Az elemzés jellemző mutatószáma a megoszlási viszonyszám.

18  A mezőgazdasági tevékenység három alapvető tényezője (föld, munkaerő,eszközök) közül döntő jelentősége van a földnek.  A termőföld a mezőgazdaság alapvető, nélkülözhetetlen és sajátos eszköze  A mezőgazdasági tevékenység eredményességét alapvetően a termőföld racionális kihasználása határozza meg.

19  A földterület nagyságát hektárban, termőképességét, gazdasági értékét a kateszteri tiszta jövedelem aranykorona értékével fejezzük ki.  Az elemzést két fő ágazatra végezzük el ◦ - növénytermesztés ◦ - állattenyésztés A termelést befolyásoló főbb tényezők: - talajadottságok - a terület felszínének alakulása (domborzati viszonyok) - éghajlati adottságok

20  Hatásuk az egész termelési folyamat során érvényesül, mint ható tényezők nem szüntethetők meg, és az emberi tevékenység által csak korlátozottan befolyásolhatók.  A talajviszonyok felmérése alapján ismerni kell a talaj ◦ fizikai tulajdonságait, kötöttségét ◦ kémiai tulajdonságait, kémhatását ◦ humusz- és tápanyagtartalmát, ◦ vízgazdálkodását, a talajvíz szintjének mozgását

21  Éghajlati, vagy klimatikus viszonyok közül a legfontosabbak: ◦ fényviszonyok: hatását az évi átlagos napsütéses órák számával, a felhőzet alakulásával, valamint a borús vagy havas napok számával stb. mérhetjük ◦ hőmérséklet: hatását az évi átlagos középhőmérséklettel, az maximum és minimum közti hőingadozással, a korai és kései fagyokkal stb. minősíthetjük ◦ levegő és mozgása: meghatározó az uralkodó széljárás, a szél erőssége ( a szél káros hatása elsősorban a laza szerkezetű talajokon jelentkezik) ◦ csapadék: vizsgáljuk a csapadék mennyiségét, éven belüli eloszlását, formáját, intenzitását, stb.

22  Fontos mutatók a növénytermesztés elemzése során  - a földterület hasznosításának vizsgálata  - a művelési ág vizsgálata  - a talajhasznosulás színvonalának elemzése  -a szántóterület kihasználtságának vizsgálata

23  - A földterület hasznosításának vizsgálata  Az összes földterület megoszlását vizsgáljuk a hasznosítás iránya (azaz a művelési ágak) szerint megoszlási viszonyszám segítségével  a földterületből „a művelés alól kivont területek” elhagyásával kapjuk a termőterületet, amelynek hasznosítása különböző lehet (szántó, gyümölcsös, kert, szőlő, gyep, stb.)

24  A különböző hasznosítású területeket a feltételezett termőképességük, hasznosítási lehetőségük alapján a szántó művelési ág hasznosulásában fejezzük ki. ( 1 ha szántó 1 egység, pl. gyümölcsös 4,0, szőlő 5,0, rét 0,5, legelő 0,2 szántóegység)  A termőterület szántóegységre történő átszámítása után kiszámítható a földkihasználási mutató  Termőterület szántóegységben hektárban  A gazdaság összterülete hektárban

25  A földkihasználási mutató azt fejezi ki, hogy a rendelkezésre álló földterület milyen intenzitású művelési ágakkal kerül hasznosításra  A művelési ágak vizsgálata  A művelési ágak megváltoztatás kétféle lehet ◦ Mennyiségi: az egyik művelési ág területe növekszik, a másik csökken. Intenzív irányú, ha nő, extenzív irányú, ha csökken a földkihasználási mutató értéke.

26  Minőségi: amikor az adott művelési ágon olyan agrotechnikai eljárásokat (pl. talajjavítás) meghaladó változtatásokat végeznek, amelyek hatására a termőképesség, a felhasznált eszközök és az élőmunka hatékonysága növekszik. A művelési ágak szerkezet nem változik.  A gazdasági elemzés során a változás gazdasági hatását a megtérülési mutató számításával jellemezzük. A mutató kiszámítható jövedelem és többlet jövedelem alapján.

27  Az elemzés során elkülöníthető időszakok:  - a megváltoztatásra kijelölt művelési ágon folyó termelés,  - az átalakítás időszaka  - az új művelési ág termelése  Feladat megállapítani  - az átalakítás évei alatti kieső jövedelmet  - az átalakítás költségét  - kiszámítani az átalakítás utáni jövedelmet (többletjövedelem), a megtérülési időt  - meghatározni az új művelési ág gazdasági indokoltságát

28  -A talajhasznosulás színvonalának elemzése  A talajhasznosulás színvonalát a megtermelt jövedelem és a földterület viszonya fejezi ki.  Ha ezt a mutatót növénykultúránkét számítjuk, akkor meghatározzuk a talajhasznosulást az adott földterületen.  Részletesebb elemzéshez a termelés valamennyi fő faktorát minősítő mutatószám rendszerre van szükség.

29  Ilyen mutatók lehetnek:  1 ha vetésterületre jutó ◦ termelési érték ◦ termelési költség ◦ jövedelem ◦ eszközlekötés ◦ munkaórák száma

30  - A szántóterület kihasználásának vizsgálata  A vetésállomány alapján elemezhetjük. A tavaszi vetésállomány a vetések május 31-i állomány, vagyis a fővetésű növények vetésterületének összege.  Kiszámítható mutatók:  - a fővetésű hasznosítás mutatója= Tavaszi vetésállomány*100 Szántó

31  - a vetetlen szántő mutatója=  (szántó-tavaszi vetésállomány)*100  Szántó  - teljes hasznosítás mutatója=  Bevetett terület*100  Szántó

32  - kettős termesztés aránya= (Elő+utóvetések területe)*100  Szántó - betakarított terület aránya= Tényleges termést hozó terület*100 Szántó Vizsgálandó a tervezett vetésszerkezettől való eltérés, melynek hatása lehet - változhat a hozam mennyisége - eltérhet a termelési érték - megváltozhat a termelési költség

33  Az állattenyésztési ágazattal kapcsolatos elemzések  A jövedelmezőségre ható tényezők logikus sorba vétele és vizsgálata a fő szempont.  Az állatállomány létszámának változása:  - Átlagos állatlétszám=  az időszak takarmányozási napjainak száma  az időszak naptári napjainak száma

34  - állatsűrűség=  állatállomány számosállatban kifejezve  terület hektárban  számosállat=  500 kg élőtömegű állat vagy állatcsoport kifejezése (kulcsok alapján átszámítva)  Az állatállomány produktivitásának elemzését elősegítő mutatók:  - termelékenységi mutatók: Apaállat-ellátottság= anyaállatok száma/apaállatok száma 

35 ◦ Fedeztetési arány= ◦ befedezett állatok száma/ fedeztetése alkalmas állatok száma ◦ Termékenyülési arány= ◦ ténylegesen termékenyült állatok száma/ fedeztetésre alkalmas állatok száma ◦ Fedeztetés eredményessége= ◦ termékenyült állatok száma/ fedeztetett állatok száma

36  Szaporulatot jellemző mutatók  - szaporulati arány= Élőszaporulat/ellésre(fialásra) alkalmas állatállomány  - ellési arány=  leellett anyaállatok száma/ellésre alkalmas állatok száma  - fialási arány=  élő szaporulat/ leellett anyák száma

37  Elhullást kifejező mutatószámok:  - elhullási %=  elhullott állatok száma*100/ élő szaporulat, vagy  elhullott növendék v. felnőtt áll.száma*100/  évi átlagos létszám  - felnevelési %= választási kort elért állatok száma*100/ szopós állatok száma  Keltetési mutatószám:  - keltetési %= kikelt csibék száma*100/ a gépbe tett tojások száma

38  Az állati termékek termelésével összefüggő mutatószámok:  - istálló átlag=  az időszak alatt termelt összes tej menny./  istállózott tehenek takarmányozási napja  - fejési átlag=  az időszak alatt termelt tejmennyiség/  fejt tehenek takarmányozási napja  - nyírási átlag =  a lenyírt zsíros gyapjú mennyisége/  nyírt juhok száma


Letölteni ppt " 1.5. A termelés és értékesítés ütemességének elemzése  Két nagy területre bontható: ◦ - a termékkibocsátás ütemességének vizsgálata ◦ - a termelőmunka."

Hasonló előadás


Google Hirdetések