Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szinkrón neveléstörténet és problématörténet 4. előadás Az európai világképek és emberképek IV. A felvilágosodás mechanikai világképe és a XIX-XX. század.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szinkrón neveléstörténet és problématörténet 4. előadás Az európai világképek és emberképek IV. A felvilágosodás mechanikai világképe és a XIX-XX. század."— Előadás másolata:

1 Szinkrón neveléstörténet és problématörténet 4. előadás Az európai világképek és emberképek IV. A felvilágosodás mechanikai világképe és a XIX-XX. század torlódó világképei

2 Műveltség nyelve: nemzeti, latin Területi megoszlás szerint A javak minden réteget érintenek Időmetszetben 120 millió ember ( max. 500 millió a korszakban) Paradigmaváltás: kb 500 ember munkája szakasz: mechanikai világkép kialakítása (17. sz,) szakasz: a világkép elfogadása (18 sz.)

3 Európai államok népességének változása, 18. sz.

4 18. sz. közepe, népesség, időmetszet

5 Születéskor várható élettartam Európában

6 Férfiak alfabetizációja az egyházi anyakönyvek alapján Franciországban, Angliában, Walesben és Skóciában

7 környezeti struktúra megváltozik az egész kontinensen –mindenki részese a változásnak –mezőgazdaság (kevesebb teremlő, nagyobb hozam) 90 % a 17. sz-ban –kereskedelem, ipar, közigazgatás is hatékonyabb –nyersanyag minőségének javulása –mérnöki innovációk ( s nem a tudományos felfedezések!) korszaka –ipari formák elfogadása (időmérés, optika, fémeszközök-gépek) –kulturális szabadidő megnövekedése –gyermek értékének a megnövekedése –könyvkiadás (kiadványok száma 10x-esére nőtt, olvasók száma nőtt) –a tudás ismeretanyaga kb 100x-ra nőtt –történeti ismereteké 20 x-ra

8 A mechanikai világkép Szellemvilág- csillagvilág – elemi világ –természettudományok kialakulása –szellemvilág vizsgálata: teológia ill. filozófia feladata –matematika és fizika eredményeinek felhasználása –a csillag- és az elemi világ egységes magyarázata

9 Kidolgozói Francis Bacon (1561–1626) – induktív gondolkodás (empirizmus) –John Locke (1632–1704) René Descartes (1569 –1650) – racionalizmus –Baruch Spinoza (1632–1677) –G. Wilhelm Leibniz (1646–1716) Immanuel Kant (1724–1804)

10 G. Edelinck: Descartes-metszet

11 Jean-Jacques Rousseau ( )

12 John Locke ( 1632 – 1704)

13 A felvilágosodás tudományos alapjainak kidolgozói Johannes Kepler (1571 – 1630) Galileo Galilei Christian Huygens (1629 – 1695) Isaac Newton (1642 – 1727) Robert Boyle (1627 – 1691) J. O. de Lamettrie (1709 – 1751) Thomas Hobbes (1588 – 1679) P.-H. Dietrich Holbach (1723 – 1789)

14 Isaac Newton (1642 – 1727)

15 Az anyagi élet pragmatista korszak: az univerzum szerkezete és a mechanika gépei hasonlatosak, működési elvük összevethető az ember mérnökként alkotó A felvilágosodás bölcselete alapozta meg a lezajló mezőgazdasági, ipari és életmódbeli változásokat. a mezőgazdaság dinamizmusa nemzeti termelés 80, utóbb 70 százalék élelemtermelés: a népesség megkettőződését tette lehetővé erdőirtás technológiajavítás művelés alatti földek növekedése állatállomány szelekciója biztonságos magtárolás új fajok elterjedése (kukorica, burgonya, rizs) háromnyomásos rendszer fölszámolása talajjavító trágyanövények (lóhere) vagy kapások (cukorrépa) beiktatása korábban ismeretlen területek technikáira való összpontosítás

16 Empirikus –racionális hatás együttese Norfolk - empirikus trágyáztak és márgáztak, s vetésforgóként az állatállomány téli tápláléknövényeit termesztették Jethro Tull ( ) - racionális a növényi táplálkozás sajátosságait figyelembe véve, a talajt folyamatosan megművelte a helyi termelés duplázódIK A jövedelem 1,6-szeresére növekedik F. Braudel = az európai lakos saját izomerejéhez képest huszonötszörös energiával rendelkezett (állati izomerő, a vízikerék, a vitorla, a Fa)

17 A gőzgép föltalálása - James Watt (1736–1819) A XVIII. század: a fa mechanikai felhasználását lecserélték a vassal a szerszámok, gépek hatásfokának emelkedése önmagában is hasznos a brit vastermelés 1805-ben a nemzeti jövedelem közel 6 százalékát adta az érc- és a szénigény – a szállítás korszerűsítése McAdam (1756–1836) vashidak, alagutak, szilárd utak A technika 1830-ig nem részesül a tudomány eredményeiből!

18 Változások az olvasásban a nyomda és az olvasói gyakorlat: modern könyv olvasmánykészlet keleten meghúszszorozódott, nyugaton megtízszereződött. A technika, a mérnökök tudását összegző terület felértékelődött (Mérnökiskolák) –technika ágai, a bányászat és az útügy, ásványtan, a hajózás a hidrográfia A fiatalok oktatása nemzeti méretű fejlesztések, intézmények tudományos ismeretek átadása vallási tárgyú művek mellett – a világi tudást – tudományt – mesterséget –szépirodalmat nyújtó művek népszerűsödtek. (a könyvek felét ezek alkották).

19 William Herschel ( ) távcsöve Obszervatórium létesül Párizsban (Királyi csillagda, 1672), majd Greenwichben (1675), algebrai analízis: Descartes, Fermat; Huygens adatok szintézise: Newton, Leibniz differenciál- és integrálszámítás, infinitezimális analízis). William Harvey ( ) De moti cordis (A szív működéséről) Leeuwenhoek 1697-től kezdődő mikroszkópi megfigyelései Lazzaro Spallanzani ( ) a megtermékenyítés folyamata természet historikus megközelítése: Karl von Linné ( ) Buffon ( ): 1744-es Historia de la Terre (A Föld története) Voltaire Tanulmány az erkölcsökről (1756) címmel felvázol egy világtörténetet klasszika-filológia: Gronovius, ; Hadrianus Relandus, 1676 – 1718), a középkorkutatás Cellarius, 1638 –1707 A nemzeti nyelvek használatából megszületett az európai nyelvek (németek, angolok, hollandok) és a nem európai nyelvek módszeres vizsgálatára szolgáló nyelvészet. A nyelv grammatikája, fiziológiája iránti érdeklődés sem lanyhult. A protestáns és a katolikus kereszténység egymással rivalizálva foglalkozik a történelemmel. Saint-Maur bencései – egy kollektíva – egyháztörténete példaadó munkának számított, forráskezelésük és a tények értelmezése a felvilágosodás szelleme szerint valóak.

20 Hertdorfi egyetemi könyvtár, 17. sz.

21 Aquapendente Fabricius: vénabillentyűk, tanítványa: William Harvey

22 Malpighi rajzai, 1687.

23 Leewenhoek mikroszkópja, 17. sz.

24 Leeuwenhoek: 1678-ban a Royal Societyhez írt levelének ábrája

25 Paolo Mascagni elképzelése szerint készült mulázs, 18. sz.

26 A vallás A vallások válságára különböző megoldások ajánlkoztak: Voltaire elismeri, hogy a nép számára szükséglet a vallás Rousseau a protestáns változat – a közösségi és az ember vallása között különbséget lát. (‘természetvallás’) Kant a kereszténység racionális levezetését kereste s mást javall a tömegnek s mást (a theizmust) az elitnek.

27 Torlódó világképek (XIX – XX. század) Történeti szemlélet fölerősödése Rendszerezés Nemzeti jellegek bevezetése Tudományos eredmények beszűrődése a világképbe William Harvey - Descartes Karl von Linné Goethe - romantika Darwin – biologicizmus Fizikusok – pozitivizmus

28 Párhuzamos világmagyarázatok Romantika természetképe Johann Wolfgang Goethe (1749 – 1832) Alexander von Humboldt (1769 – 1859) Johann Gottfried Herder ( ) Materialista világmagyarázatok Holbach – korai materialista Ernst Haeckel (1834 – 1919).- redukcionista materialista Friedrich Engels (1820 – 1859) – dialektikus materialista, a dialektika törvényei, mozgásformák Pozitivizmus Auguste Comte - szellemi fejlődés fokozatai (teológiai, filozófiai, pozitiv = reális fázisok) Herbert Spencer (1820 –1903) – az evolúció bekapcsolása Ernst Mach ( ) John Dewey ( ) Neopozitivizmus Rudolf. Carnap ( ) Kurt Gödel Karl Popper (1902 – 1994) Torlódó világképek


Letölteni ppt "Szinkrón neveléstörténet és problématörténet 4. előadás Az európai világképek és emberképek IV. A felvilágosodás mechanikai világképe és a XIX-XX. század."

Hasonló előadás


Google Hirdetések