Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1.kérdés: Ismertesse Comenius sárospataki tevékenységét. 2.kérdés: Mutassa be Apáczai iskolaelképzelését.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1.kérdés: Ismertesse Comenius sárospataki tevékenységét. 2.kérdés: Mutassa be Apáczai iskolaelképzelését."— Előadás másolata:

1 1.kérdés: Ismertesse Comenius sárospataki tevékenységét. 2.kérdés: Mutassa be Apáczai iskolaelképzelését.

2 A felvilágosodás győzelme

3 gondolatvilágát a liberalizmus jellemzi szabadgondolkodás emberi értelem autonómiája vallási dogmák és az egyház tagadása deizmus pl. Voltaire és Rousseau A felvilágosodás kezdetei A protestáns pedagógia városban élők polgárosodása - saját polgári igények kifejlődése evilági érvényesülés megjelenik anyagi javak megbecsülése a munka hivatásszerű megbecsülése mértéktartás becsületesség és kiszámíthatóság ehhez vallási hátteret a protestantizmus ad (Angliában: a puritanizmus) Luther és Kálvin protestáns életeszmény + városi polgárság= eszmei háttér a k. kapitalizmushoz "evilági aszkézis" átszármaztatása a szülői házban kezdődik korán rögzülnek a polgárság erényei és értékei

4 Születéskor várható élettartam Európában

5 John Locke ( 1632 – 1704)

6 John Locke ( ) újkor emberének kialakulása Francis Bacon - tapasztalati-induktív eljárás René Descartes - racionalizmus Blaise Pascal - érzelmek szerepének jelentősége az angolszász felvilágosodás képviselője puritán neveltetés oxfordi egyetem görög nyelvet tanít Hollandiába menekül, onnan levelekben küldi haza "Gondolatok a nevelésről" c. később összefogott munkáját (1693) az ember kötelessége a boldogság keresése, a nyomorúság kerülése angolszász normák elfogadása egészség, jókedv, tudás, hasznosság, reménykedés " Föladatommá teszem tehát, hogy örömet, elégültséget keressek s kerüljem a nyugtalanságot, kényelmetlenséget, hogy minél több részem legyen az előbbiből, annál kevesebb az utóbbiból. Ám jól látom, nagy óvatossággal kell eljárnom, mert ha többre becsülöm a rövid gyönyörűséget a tartós örömnél, nyilván elejébe vágok a magam boldogságának."

7 embereszménye: a gentleman (művelt úriember) polgár, aki jól tud tevékenykedni a világ különböző színterein nevelés céljai: a, erős, egészséges test b, erényes, vallásos lélek c, praktikus ismeretek testi nevelés orvosi szemlélet terjedésének kezdetei a szülőknek ad tanácsokat a gyerek egészségének óvására a test folyamatos edzését ajánlja mindennapi tisztálkodás, tápláló étkezések, friss levegő, sok mozgás bor és erős alkoholok helyett gyenge sört ajánl a gyerekek számára "Azt tanácsolom, hogy mossa meg a fiú minden nap hideg vízben a lábát, és legyen a cipője vékony és lyukas, hogy beengedje a vizet, ahányszor csak a közelébe ér. Ha valaki fontolóra veszi, mennyi bajt, sőt halált okozhat a láb átázása olyanoknak, akiket kényeztetve neveltek, bizonyára azt kívánja majd, bárcsak ő is mezítláb járkált volna, mint a szegény emberek gyermekei: ezek lába annyira megszokta a nedvességet, hogy ez éppúgy nem árt a lábuknak, mint ahogy nem árt kezüknek. S mi egyéb teszi azt a nagy különbséget a kéz és láb között, ha nem a megszokás."

8 erkölcsi és vallási nevelés Quintiliánus alapján: "az ember legfőbb értékmérője nem a tudás hanem az erkölcsiség." "Azt hiszem, te magad is nagy balgának tartanád azt, aki az erényes és bölcs embert nem becsüli százszorta többre a tanult embernél. Nem mintha nem akarnám a tudást... hatalmas segítő eszköznek a harmonikus lelkeknél, de viszont azt is be kell vallani, hogy ott, ahol hiányzik a kellő egyensúly, csak arra való, hogy a bolondot még nagyobb bolonddá, a rosszat még rosszabb emberré tegye." a magánnevelést szorgalmazza (házitanítók elterjedése!) a lélek edzettségének kialakítása a feladat " Ha mindjárt kezdetben szigorúan fogjuk a gyermekeket, kezesek lesznek... amikor aztán felnőnek, és a maguk eszével élnek, a vezetés szigora érdemük szerint lassankint csökken, az apa homloka elsimul, a távolság mindinkább kisebb lesz, az apa előbbi tartózkodása csak növeli szeretetüket: hiszen látják, hogy az merő jóakarat volt azzal a nemes célzattal, hogy ki tudják szüleiknek és felebarátaiknak becsülését érdemelni.„ a testi verés "lealacsonyítja, megalázza" a gyermeket - ellene van verés csak legvégső esetben lehet! nevelési módszerei személyes példa korai vallásos nevelés elvont (vallási) fejtegetések kerülése

9 értelmi nevelés empirizmus tapasztalatszerűségének átvevője a megismerő értelem hangsúlyozása érzékszervi tapasztalok rációval való rendszerezése az ész, az elme a tapasztalatból nyeri tudásanyagát belső tudatfolyam hangsúlyozása (Bacon) tagadja a velünk született ideák meglétét ("tabula rasa") mindezek mellett a praktikus ismeretek megadása kitüntetett szereppel bír = utilitarizmus "a művelt (de nem tudós!) úriember" érdekei a fontosak rajz, gyorsírás megjelenése francia, mint idegen nyelv megelőzi a latint fogalmazás, történelem, földrajz, könyvvitel, jogi ismeretek, etika a művészeti nevelést (pl. zene) nem tartja fontosnak! "A zenéről azt tartják, hogy rokonságban van a tánccal, s vannak, akik nagyra becsülik, ha valaki valamilyen hangszerrel ügyesen tud bánni. De annyi időt pazarol rá a fiatal ember, ha közepes ügyességre akar is benne szert tenni, és az időt is oly kétes értékű társaságban tölti, hogy jobb, ha elhagyjuk a zenét.... A mi rövid életünk nem elegendő arra, hogy mindent elsajátítsunk."

10 Férfiak alfabetizációja az egyházi anyakönyvek alapján Franciországban, Angliában, Walesben és Skóciában

11 A pietizmus protestantizmuson belüli új irányzat a harmincéves háború ( ) hatására megtisztulást hirdet (Pietas = kegyesség) belső, átélt vallásosságot hirdet (kálvinista nézetek ellenében) –a nevelést is életszerűbbé kell tenni iskolai munka alapos megszervezésére törekszenek (Órarend, tanmenet, értekezlet, osztálynapló stb.) a mozgalmat Philipp Jakob Spenner ( ) indítja August Hermann Francke ( ) nevelési mozgalommá bővíti reáliákkal bővebben foglalkozik francia nyelv tanulása mesterségek készségei, mint gyakorlati tárgy pl. újságot olvastatnak velük megerősödnek a német városi iskolák

12 Jean-Jacques Rousseau ( )

13 –a pedagógia kopernikuszi fordulatát ő idézi elő Emil, avagy a nevelésről c. munkája forradalmosítja a pedagógia elméletét és gyakorlatát Genfben született, órásmester gyermekeként iskolába nem járt, de 10 éves korában már nagy a műveltsége egy közeli falu lelkészéhez adták ki iskoláztatásra latinos műveltsége alapjait itt szerzi meg 2 év múlva egy írnok majd egy vésnök mellett kezd inaskodni embertelen bánásmód vándorlások évei - kalandorságok 28 éves: magánnevelő " Csak három eszközt tudtam alkalmazni: az érzelmet, az okoskodást és a haragot, s gyerekeknél haszontalan és gyakran veszedelmes mind három."

14 zenésznek mondja magát kidolgoz egy új kottaírási rendszert - a párizsi Akadémián nem arat sikert vele filozófusokkal barátkozik beszáll az Enciklopédia zenei szócikkeinek megírásába 1749: dijoni Akadémia pályadíja "A becsület a tudatlanság gyermeke, a tudomány és az erény összeférhetetlenek." 1754: újabb értekezés az emberi egyenlőtlenség okairól arisztokraták barátságát hozza neki e "demokratizmust" hirdető munka s életreszóló ellenfele lesz: Voltaire nagyvilági életnek sem áll ellent Montmorency erdő szélére költözik egy időre 1762: Emil, avagy a nevelésről -pedagógiai regény heves reakciók övezik a munkát de nem a pedagógiai, hanem a "természetvallás"-gondolatai miatt elfogatóparancs, a könyv nyilvános elégetése bujdosás (Svájc, Anglia - D. Hume meghívására) paranoiás rögeszméssé válik visszatér Franciaországba, kottamásolásból él Ermenonville-be, egy Párizs környéki birtokra megy,

15 a paradoxonok embere könyveiben az apai felelősséget hirdeti öt gyerekét adta a lelencházba családi élet szépségének taglalása sosem volt otthona, gyakran a magányt választja folyamatos küzdelem saját esendőségeivel életét nem a konvenció hanem az abszolút emberi keresése jellemzi A gyermek felfedezése „Inkább legyek paradoxonok embere, mint előítéletek embere." Emil, avagy a nevelésről az apa szerepének leírása - de saját gyerekeit lelencházba adja családi élet szépsége - nincs saját otthona állampolgári erények hangsúlyozása - természet nyújtotta magány abszolút emberi értékek kifejtésére törekedett a saját életében ez határozza meg gyerekfelfogását 1, korábban pesszimisztikus volt a gyerekfelfogás meghatározza a magánnevelést és az iskolát is 2, majd a krisztusi ártatlansággal azonosítják ezen életszakaszt Rousseau: a gyermek, mint természeti lény, eredendően jó, csak a társadalmi együttélés rontja meg elődei: oratoriánusok (Lamy atya)

16 az Emil: nem elsődlegesen nevelési mű inkább: filozófiai-antropológiai okfejtés, utópia cél: evilági boldogulás boldogságetika megvalósulása a gyerek lehessen gyerek csak így lehet olyan felnőtt ember majd, aki boldog, szaba és erkölcsös "általában ember"-nek lenni a célja Locke tanaitól való (indokolt s indokolatlan) elhatárolódás! felismeri az örökletes tényezők és a nevelés kéttényezős rendszerét tagadja az ész mindenhatóságát Módszere az Emil: a reneszánszban kezdődő gyerek-emancipálódás befejeződése immár: nem az elsajátítandó műveltség van az oktatás középpontjában hanem a gyerek ezért: e pedagógiának megfelelően új módszerekre van szükség Rousseau ezeket direkten nem fejti ki, de az elvekre utal "meg kell lesni a természetét"

17 „Szeretném, ha egy józan ítéletű ember arról írna értekezést, hogyan figyeljük meg a gyermekeket. Nagyon fontos volna, ha birtokában volnánk ennek a művészetnek: az apák és a tanítók még csak elemeit sem ismerik.” – Rousseau: Emil vagy a nevelésről. a gyerekre az érzelmein s a képzeletén keresztül kell hatni „A szellem hangja a szíven keresztül szóljon, mert csak így talál meghallgatásra. A hideg érvek meghatározhatják véleményeinket, de cselekedeteinket nem; elérhetik, hogy higgyünk, de azt nem, hogy cselekedjünk.” – Rousseau: Emil vagy a nevelésről. ügyelni kell a gyermek zavartalan fejlődésére "negatív nevelés„ " A negatív nevelés nem ad erényeket, de megóv a bűnöktől, nem tanít meg az igazságra, de megóv a tévedésektől, alkalmassá teszi a gyermeket mindarra, ami majd az igazsághoz vezeti, amikor már képes lesz megérteni, és a jóhoz, amikor már képes lesz szeretni." ez is aktív tevékenység! a nevelő "rendező" inkább

18 A nevelés tartalma és az életkori szakaszok Comenius: 4 x 6 év Rousseau: 5 szakasz Első könyv: születéstől a beszédig (körülbelül kétéves korig) – testi nevelés kisgyermek kora a kiszolgáltatott lény „Első érzésük a fájdalom, a kín érzése, hiszen csak akadályba ütközik minden mozdulatuk, melyre szükségük van. Szerencsétlenebbek, mint a vasra vert gonosztevők, hasztalan felingerlődnek, ordítanak. Azt mondjátok, hogy sírás az első hangjuk? Meghiszem azt, hiszen születésük óta bosszantjátok őket. Az első ajándékok, melyeket tőletek kapnak: láncok. Az első bánás, melyben részük van: kínzás. Csak a hangjuk szabad, semmi más, hogyne élnének vele, hogy panaszkodjanak?” – Rousseau: Emil vagy a nevelésről. ne a dajkák, hanem az anyák gondozzák a gyermekeket elutasítja a kényeztetést Második könyv: kétéves kortól tizenkét éves korig – az érzékszervek nevelése eszmény: egy magánnevelő kapcsolatteremtés az én és a külvilág között érzékszervekre alapozott ismeretszerzés fokozott testi nevelés erkölcsi nevelés a konkrétumok szintjén nem akar tervszerű tanítást ebben a szakaszban

19 Harmadik könyv: tizenkét éves kortól tizenöt éves korig – az értelmi nevelés ekkor még nincsenek pubertáskori feszültségek elemi erejű a tanulási vágya a nevelő segítsen felfedezni a természetet, a tudományokat fizikai munkában való bevezetés időszaka Negyedik könyv: tizenöt éves kortól a házasságkötésig – az erkölcsi nevelés etikailag formázható ekkor már az ember társas életbe való bevezetődés történelmi személyiségek életútja - mint példák vallásos nevelés fontossága „Szívem egyszerűségével szolgálom Istent. Csak annyit igyekszem tudni, amennyire magatartásom szempontjából szükségem van. Csöppet sem aggasztanak a dogmák, melyeknek sem a tettekre, sem az erkölcsi érzületre nincsen hatásuk, s amelyek annyi embert nyugtalanítanak […] Az igazi vallás a szív vallása. A belőle jövő hódolatot Isten nem utasítja vissza, ha őszinte ez a hódolat, bármilyen formában ajánlják is fel neki.” – Rousseau: Emil vagy a nevelésről.

20 Ötödik könyv: Sophie nevelése retrográd véleménye van a nőnevelésről alárendelt szerep házias erények Rousseau individualista pedagógiája egész életében alakul társadalmi-állampolgári központúvá válik cél: nemzeti-állampolgári nevelés a húszadik század nevelési mozgalmainak elődje a nevelésnek "urai vagyunk"

21 Claude Adrien Helvetius (1715–1771) Locke szenzualizmusára alapozva: nincsenek velünk született eszmék s nincsenek velünk született adottságok sem „A nevelés hatalma mellett leghathatósabb érv az a kapcsolat, amelyet állandóan észlelünk a különböző nevelések, valamint a különböző nevelési eredmények között. A vadember fáradhatatlan a vadászatban. Könnyebben fut, mint a civilizált ember, mert a vadembernek nagyobb ebben a gyakorlata. A civilizált ember műveltebb. Több fogalma van, mint a vadembernek, mert nagyobb számban fogadja be a különböző érzéki benyomásokat. […] Az előbbinek magasabb rendű fürgesége, az utóbbinak nagyszámú ismeretei – különböző nevelésük eredményei.” – Helvetius: Az emberről, természeti képességeiről és neveltetéséről. a nevelés teszi az embert azzá, ami (pedagógiai optimizmus) azaz: a társadalom léte is a neveléstől függ felvilágosult tartalmak - felvilágosodott állam az állam illetékessége a köznevelés nevelési céljai polgári liberalisták egyéni érdekek tisztelete de: lehetőleg mások érdekeit se sértse (racionális egoizmus)

22 A német felvilágosodás Gottfried Wilhelm Leibnitz (1646–1716) latinul és franciául író német polihisztor tudomány + vallás (katolicizmus + protestantizmus) összebékítése optimista: hisz az ész erejében az ember születésekor nem üres tábla (Locke tanításának tagadása) vannak velünk született eszméink Christian Wolff (1679–1754) empirikus alapokon nyugvó képességlélektan megalapítója az emberi lélekben egymástól független képességek léteznek ezek fejlődnek alkalmas pedagógia híján elsorvadnak hisz egy szociális harmónia érdekét szolgáló iskoláztatásban (Nagy Frigyes király is ennek értelmében kormányoz)

23 A tanítóképzés a XVII-XVIII. században korábbról megmaradt nézet: bárki taníthat, aki a tananyagot ismeri úgy kell tanítanunk, ahogyan bennünket tanítottak tanítósághoz vezető út: népiskola - segédtanító – tanító 1770-től: tanítóképzés (Eberehard Rochow) egy minta-iskolában Ignaz Felbiger ( ) normaiskolája Sziléziában Poroszországban és Ausztriában elterjedő minta Mária Terézia hívására Bécsbe telepszik át Felbiger kidolgozza az általános rendtartást a népiskolák számára együttes tanítás elve együttes olvasás elve olvasmányokhoz kapcsolódó tanítói kérdések elve kezdőbetűzés táblázatba foglalás elve tanítóképzés fejlesztésére hozzák létre a "normaiskolákat" (Nemzeti fő iskola - magyarul) 1771 – Bécs, 1775 – Pozsony, Buda, Nagyvárad háromosztályos városi népiskola hónapos képzőtanfolyam az állam széles körben terjeszti (katolikusok) protestánsok elzárkóznak e módszer bevezetésétől

24 Filantropisták Locke + Rousseau + Leibnitz + Wolff elemeinek keveredése a közoktatás gyakorlatának fixálódása (majd kiüresedése) hétköznapi élet követelményei figyelembe vételének szorgalmazása "az emberi ség szeretetétől áthatott ember" nevelése a cél „Tégy minden emberrel annyi jót, amennyit saját magasabb rendű károd nélkül megtehetsz, s kíméld meg őket minden szenvedéstől, melyektől – anélkül, hogy magadnak elviselhetetlen szenvedéseket okoznál – megkímélheted.” Johann Berhardt Basedow (1723–1790) a filantrópizmus vezéregyénisége Módszertan (1770) játékos ötletek garmadája enciklopédikus feldolgozási javaslatok szemléletes képekkel gazdagított tananyag 1774: Dessau, Filantropinum megnyitása (1793-ig működik) tanítványa: Salzmann Türingiában nyit újabban

25 oktatási-nevelési jellemzőik: természetes vallásra való nevelés testi nevelés gyakorlatias ismeretek fiúkat a polgári életre nevelik lányokat a háztartások vezetésére a művészeti nevelést nem illesztik be a tananyagba mesterségek tanítása (fizikai munka) játékos, szemléletes oktatás általában elkerülik a testi fenyítést a gyermek a pedagógia középpontja és nem a tananyag 1773.: az első pedagógia folyóirat 1779.: az első neveléstudományi tanszék (hallei egyetem) a nevelés ügye közüggyé válik a nevelés politikummá is válik

26 Johann Heinrich Pestalozzi (1746–1827) egyetemes embernevelés eszméjének kialakítása elemi iskola - latin középiskola - zürichi Collegium Carolinum filozófiai-teológiai képzést nyújtó főiskola a Helvét Társaság tagja ( Jakob Bodner egyesülete) igazságtalanságok ellen fellépnek tanulmányait megszakítva földművelő lesz Neuhof - egy mintagazdaság létrehozása (csődbe megy) gyapotfonással kezd foglalkozni 40 gyermeket vesz magához (manufakturális hatások) nevelni akarja a szegény gyermekeket utópikus elképzelés - pedagógiai hozammal intézményesíti a munkára nevelést - elsőként elemi oktatást sem hanyagolja el vallási, növénytermesztési és háztartási ismereteket is ad

27 Egy remete esti órája (1780) aforizmák gyűjteménye azt a programját írja le, amely Neuhofban csődöt mondott a művelődéshez minden embernek joga van! a társadalomnak kötelessége ehhez megadni a lehetőségeket a nevelés célja a humanizálás fokának növelése –az emberi vonásokat arányosan kell fejleszteni a család a nevelés legfontosabb köre

28 Lénárd és Gertrúd (1781) négy részes regénysorozat-terv a tanának szélesebb körű ismertetésére első kötete a Lénárd és Gertrúd az anyai szeretet-motívuma! pedagógiai tanulságok iskolaszervezés problémái munkaoktatás kérdései polgári erények fontossága e munkáért 1792-ben a "Francia Köztársaság Polgára" címet kapja meg második kötet: Kristóf és Elza Pestalozzi gyakorlati nevelő, írási ilyen kérdésekkel foglalkoznak „Az ember, ha magára hagyatva, vadon nő fel, természeténél fogva henye, tudatlan, elővigyázatlan, meggondolatlan, könnyelmű, hiszékeny, gyáva és határtalanul kapzsi. A veszélyek és akadályok következtében pedig, amelyekkel gyengeségében és kapzsiságában szemben találja magát, gerinctelenné, ravasszá, alattomossá, gyanakvóvá, erőszakosság, vakmerővé, bosszúvágyóvá és kegyetlenné válik.” – Pestalozzi: Meine Nachforschungen über den Gang der Natur in der Entwicklung des Menschengeschleschtes. emberfelfogásának belső tisztázása az ember etikája: 1. fokozat: természetes állapot 2.: társadalmi állapot 3.: tiszta erkölcs 1797: Helvét Köztársaság megalakul, élén a Direktóriummal elárvult gyerekeket összegyűjti

29 Stans ( ) a kormány megbízása az árvaház létrehozására (80 gyermek) „Sokan erősen rühösek voltak, úgy, hogy járni is alig tudtak, soknak a fején föl voltak fakadva a sebek, sokan ótvarosak vagy tetvesek voltak, sokan, mint sorvadt csontvázak, ösztövérek, sárgák, szemük tele aggódással, homlokuk tele a bizalmatlanság, a gond redőivel.” – Pestalozzi levele egy barátjához stansi tartózkodásáról. a kormány anyagi támogatása könnyíti helyzetét a katolikus környezet ellenszenve nehezíti "nagy család" létrehozása gyakorlatban is megvalósítja a természetszerű pedagógiát gyerek sajátosságaira és egyéni fejlődésükre épít oktatás és képzés elemi egységei kezdik foglalkoztatni didaktikával és metodikával foglalkozik a gyermek személyisége köré rendezett intézeti nevelés első szintézisét hozza létre

30 Burgdorf ( ) elemi iskolában iskolamester új alapokra helyezi a népiskolai pedagógiát egyéni oktatás helyett egyszerre tanítja az osztályokat (Felbiger normamódszeréhez hasonló elvekkel) általános embernevelési kérdésekkel foglalkozik Anyák könyve (1803) Szemlélet ABC (1803) Hogyan tanítja Gertrúd gyermekeit (1801) természetszerű pedagógia Hogyan tanítja Gertrúd gyermekeit? Rousseau-alapozottságú elvek külső hatások és belső feltételek összhangja a gyerek nevelésében! hogyan juthat a gyermek a tiszta, világos fogalmakig? (a megismerési folyamat vizsgálata, a képessége rendszerezése) "Miként viselkedik s kell hogy viselkedjék egy művelt ember minden olyan esetben, ha valamely zavaros és homályos dolgot megfelelően elemezni akar, hogy azt tisztázza magában?„ felderíti a "szám" az "alak" és a "szó" elemi pontjait, tehát arra keres választ "1. Hány és hányféle tárgy áll előtte, 2. milyennek látszanak ezek, milyen az alakjuk és milyenek a körvonalaik, 3. mi a nevük, hogy jelenítheti meg maga előtt egy-egy hanggal vagy szóval ezeket a tárgyakat."

31 Yverdon ( ) népiskolai pedagógiájával foglalkozik tovább szemléltetés szerepe, folyamata szemlélet kialakítása - ez didaktikájának a centruma érzékszervi ismeretek nyújtása a gyereknek - képességükhöz mérten (élményszerűség) bevezeti a "beszéd- és értelemgyakorlat" tantárgyat népszerűvé válik az intézete Brunszvik Teréz grófnő, Eszterházy Pál stb. pedagógusmesterségre való előkészítést folytat

32 Nevelés a XVIII. századi Magyarországon Buda felszabadulás, a török uralom vége egységes ország a főnemesi réteg által jutnak el a teológiai-filozófiai áramlatok janzenizmus (II. Rákóczi Ferenc által) felvilágosodás magánnevelés gyakorlata a korábbi latinos-humanisztikus-retorikus (=barokkos) képzés bővül élő idegen nyelvvel anyanyelv tanulmányozásával történelmi-földrajzi ismeretekkel közéleti-társasági ismeretekkel a köznemességből lassan kiemelkedik egy műveltebb réteg is felvilágosodást támogatja a nemzeti ismertek terjedését szorgalmazza = nemzettudat megerősödése egyre több magyar nyelvű tankönyv, segédkönyv, ismeretterjesztőp könyv jelenik meg polgárság kezdetben igen gyenge nem részesülnek magasabb iskolai oktatásban számukra a városi kisiskolák megfelelnek falusi parasztság csak a XIV. sz.-ban kezd általánossá lenni a rendszeres oktatás

33 Tananyagbővülés az iskolarendszerre jellemző a széttagoltság és a megosztottság: Erdély, királyság protestánsok – katolikusok népiskola - minél több gyermek legyen beiskolázva nem csak a paputánpótlást szolgálja ez az iskola műveltséganyagot is nyújt anyanyelvi betűismeret (XVIII. sz. végére általános az olvasás) paraszt-aritmetika mezőgazdasági ismeretek természettudományi ismeretek megjelenése városi iskola városi-plébániai iskolák helyén katolikus kisiskolák jönnek létre kollégium-típusú iskolák meghatározó szerepűek jezsuiták katolikus iskolái tanterv, iskolák összehangolása, azonos tananyagok a barokk képzés új elemekkel bővül (közép- s felsőfokon) szerzetesrendek a lányok nevelésével is foglalkoznak protestánsok 3 tagozat egy intézményen belül evangélikus iskolák pozsonyi líceum (Bél Mátyás igazgatásával) református kollégiumok Debrecen, Sárospatak + partikuláris hálózat )

34 A dunai térség etnikai összetétele a 18. század végén

35 8. zh 1. Ismertesse Pestalozzi munkásságát s mutassa be nevelési elképzeléseinek jelentőségét 2. ismertesse Locke tabula rasa-felfogását

36 A felvilágosult abszolutizmus iskolaügye Habsburg központosítási törekvések Mária Terézia és fia, II. József központi közokatás-irányítás állami érdekek érvényesítése utilitizmus elve (barokkos ismeretek mellett a hasznos ismeretek!) vallási türelem elve az iskola az államhatalmi kérdés nagyszabású iskolareform a királyi katolikus iskolák az államhatalom szolgálatában

37 I. Ratio Educationis (1777) = Magyarország és a társországok átfogó oktatási-nevelési rendszere protestánsok elutasítják katolikus iskolarendszert változtatja csupán meg „…őseink rendelkezése alapján […] arról is bölcsen gondoskodás történt, hogy a nevelés- és oktatásügy felső szintű felügyelete és irányítása – hazai törvényeink szerint – maguknak a királyoknak fenntartott felségjogok közé számítson…” – Ratio Educationis sajátosságai: állami irányítás és ellenőrzés szentesítése tankerületek létrehozása meglévő iskolatípusok megerősítése alapfok: falusi - mezővárosi - városi anyanyelvi népiskola középfok: grammatikai osztályok - kisgimnázium retorikai és poétikai osztályok - nagygimnázium felsőfok: filozófiai osztályok - bölcsészeti kar jogi osztályok akadémia - egyetem

38 szervezeti keretek megszabása tartalmi keretek megadása reálismeretek bővülnek kötelező, ajánlott és választható tantárgyak fogalma tanítóképzés új formáját alakítják ki: normaiskolák testi nevelés, játék hasznossága de: korabeli állapotok konzerválása (nem elég mobil a rendszer) polgárosodás akadályozója magyar nyelv nincs a közép- és felsőfokon - latin a tanítás nyelve német nyelv kiemelt szerepet kap a nemesség érdekeinek megfelelő rendszer a gimnáziumi tanterv túl nagy tananyagot ír elő a R. E. nem tölti be hatékonyan a szerepét nemzeti érdekeket sértett tandíjat vezet be a gimnáziumtól kezdve

39 II. Lipót (1790) idején újraszerveződik a magyar iskolaügy protestáns vallásszabadság külföldi egyetemre járási joggal magyar nyelven való oktatás nemzeti nevelés általános elveinek rendszerét akarják kidolgozni ingyenes intézményes nevelés vallási türelem Tessedik Sámuel ( ) szarvasi reformjai evangélikus lelkész filantropista szorgalmatossági iskola - gyakorlati gazdasági tanmódszer parasztgyerekek számára új tananyag praktikus ismeretek gazdálkodás „Az egész selyemkészítési munka – kezdve az eperfáknak való föld elkészítésétől, a mag elvetésétől, kapálásától és a csemeték átültetésén, tisztogatásán és locsolásán; a selyembogarak kiköltésén, felnevelésén, begubózásán, osztályozásán keresztül egészen a selyem legombolyításáig és felhasználásáig – mindez a gyermekek kezén ment keresztül.” – Tessedik Sámuel írásából tanítóképzés hiányosságai 1806-ban megszűnik az iskola (latin iskola lesz)

40 II. Ratio Educationis (1806) kijavítja az I. hibáit: nemzetiségi és vallási türelem minden nemzetiségnek anyanyelvi nevelése lehet rendelkezik minden iskolatípusról alsó fokú oktatás ingyenes aki nem taníttatja a gyerekét az vétséget követ el városi iskola fejlesztése (későbbi polgári iskolák előde) lányok iskoláztatásáról rendelkezés német nyelv nem kötelező líceumok, akadémiák tananyagát is szabályozza


Letölteni ppt "1.kérdés: Ismertesse Comenius sárospataki tevékenységét. 2.kérdés: Mutassa be Apáczai iskolaelképzelését."

Hasonló előadás


Google Hirdetések