Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

19. század pedagógiai törekvései. az európai népesség jelentősen megnő városiasodás felgyorsul 80 % vidéki lakos ipari városok gyors fejlődése a proletáriátus.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "19. század pedagógiai törekvései. az európai népesség jelentősen megnő városiasodás felgyorsul 80 % vidéki lakos ipari városok gyors fejlődése a proletáriátus."— Előadás másolata:

1 19. század pedagógiai törekvései

2 az európai népesség jelentősen megnő városiasodás felgyorsul 80 % vidéki lakos ipari városok gyors fejlődése a proletáriátus megjelenése tradicionális közösségek megszűnése haza, család, egyház, állam átértékelődése ifjúság testi-lelki iskolázatlansága krízishelyzetre különböző reakciók

3 A felvilágosodás utáni európai világképek (torlódó világképek korszaka) Romantikus világképek Materialista világképek Pozitivista világképek Eszerint alakulnak a pedagógiai elképzelések is - a nemzeti államot fejlesztő pedagógiák - az egyén életcéljait szolgálni kivánó pedagógiák szociális elköteleződések (egyházak, munkásmozgalom, utópiák) életmódreform- mozgalmak (tolsztojizmus, nazarénusok, vegetarinusok, anarchisták, kommunák stb.) pozitivista pedagógiák

4 Anglia társadalmi mozgalmak az oktatás kiszélesítéséért a készségek, a testi nevelés fejlesztése 1870-től: állami feladat lesz a népoktatás (5-14 év között Bell-Lancaster módszer: kölcsönös oktatás (segédtanítókkal) monitor-módszer innen terjedt el bennlakásos intézetek (kollégiumok) az elit számára (Locke) Franciaország Napóleon: az állam irányítja az oktatást az országot tankerületekre osztják Bourbon-restauráció idején az egyház irányítja ismét az iskolai intézményrendszert: a tanítóhiány miatt bevezetik a monitor-módszert a középiskolák alapulnak (városi ill. állami pénzen) - ezek fejlődnek Oroszország népiskoláztatás színvonaltalan (heti 3 nap, csak egy év) 1828 (Miklós cár): az oktatás rendenként más-más Német iskoláztatás széttagolt, fejedelemségekre esett nyelvterület - más-más elvek Poroszország (pietisták) Nagy Frigyes felvilágosult abszolutizmusa kb iskolát nyitottak a XVIII. sz.-ban a középiskolának két típusa alakul ki (gimnázium és a reáliskola) 1810: középiskolai reform (Humbold liberális neveléspolitikája eredménye) átélt elsajátítás matematika, földrajz, történelem és fizika tantárgy lesz ("kétoldalúság")

5 Filozófiai pedagógia a német filozófusok többsége foglalkozik a pedagógiával hatásuk nemzetközi a magyar pedagógiát is befolyásolták Imanuel Kant ( ) között pedagógiát tanít Bock: A nevelés művészete - ehhez fűzi megjegyzéseit az egyik tanítványa 1786-ban feljegyzi az előadásokat s kiadja (1803) "Az ember csakis a nevelés által válhat emberré. Semmi már, mint amivé a nevelés teszi.„ nevelés célja: az emberi nem kiteljesítése (szemben áll a felvilágosodás egyéni boldogulás-kultuszával!) a boldogságközpontú pedagógiával szemben áll el kell juttatni az embert a tiszta moralitás, az erkölcsi autonómia szintjére az öntökéletesedés lépcsőfokai empirikus én - szociális én - autonóm, morális én az autonóm moralitást időként kezeli, amely az "empirikus világban" nem csak egy időnkivüliségben érhető el a nevelés a jövőre készíti fel az embert (a család: a jelenre akarja)

6 Sleiermacher, a protestáns teológus

7 F. D. Ernst Schleiermacher ( ) Kant, Spinoza, Fichte és Schlegel nézetein alapszik a pedagógia tudománnyá válásának egyik előkészítője a vallás a világmindenségtől való abszolút függés átérzése 3 pedagógiai kurzus a berlini egyetemen (halála után jelennek meg) a nevelés alapja az etika azaz a pedagógiai: alkalmazott tudomány (az etika próbája) a nevelés nem mindenható a gyermek fejlődése belső és külső tényezők sokaságának összhangjától függ ezek között véletlen események is vannak a pedagógia hatás egy egész életen keresztül működik erkölcstelennek minősíti az erőszakos nevelői eljárásokat a nevelés végpontjait az a társas-közösség szabja meg, amelybe a gyermek beleszületett, amely számára nevelni kell ezek a közösségek: egyház, magánélet, tudás, nemzeti nyelv "A nevelés belehelyezi az embert a világba, amennyiben a világot az emberbe helyezi, és az ember által alakíttatja a világot, amennyiben az embert a világ által alakíttatja." a nevelés gyakorlatában két szint van: univerzális + individuális a nevelés eszköze: ellenhatás és támogatás

8 A pedagógiai tudománnyá válása felvilágosodás gondolatvilága az abból következő pszichológia ((Wolff) Rousseau pedagógiai törekvései a pedagógiai mozgalmak a német kritikai filozófia Ernst Christian Trapp ( ) 1780: az első elméleti pedagógai könyv a pedagógia ekkor még a teológia része (később a filozófiáé) Coméniusnál - művészet Kantnál - antropológia a diszciplína feladatát megfogalmazza a nevelés legfőbb célja az emberi boldogság felsorolja a nevelés főbb területeit, tartalmait, tevékenységeit hangsúlyozza az emberi tapasztalat fontosságát a többi tudományt elemezve megmondja, milyen szerepük van a pedagógiában a pszichológiai (eszközökre vonatkozik), az etika (célra vonatkozik) segédtudomány

9 Johann Friedrich Herbart ( ) elementális hatású pedagógiai rendszer (csak halála után hat) Fichte, Pestalozzi 1806: Általános Pedagógia kőnigsbergi egyetem filozófiai és pedagógiai professzora + gyakorlóiskola 1835: Pedagógiai előadások vázlata tradicionális erkölcsi értékek tiszteletben tartása (kategorikus imperatívusz) a pedagógiának filozófiai alapvetést ad neveléstana koherens fogalmi rendszer fogalmakat (filozófiai szinten) tisztázza lélektanának is filozófiai alapja van (realizmusnak nevezi) alapvetése: a létező világnak két alapterülete van: reálé + jelenségek a lélek is reálé (, oszthatatlan és változatlan lényeg) a lelki jelenségek között alapvető a képzet a képzetre vezeti vissza az érzelmi életet és az akaratot is (azaz: intellektuális pszichológia ez) a Wolff-féle képességlélektannal szemben a lelki élet egységét tanítja

10 pedagógia területeit rendszerbe foglalja a nevelés célja az erény kialakítása (a polgári erény) minden gyerekben kialakítható ez (céltudatosan, tervezetten, szervezetten) erre szolgál a nevelés, amelynek szakaszai kormányzás (kaszárnyai poroszosság jellemzi) "Olyan férfiakat mutassatok a fiúknak, amilyenné egyszer ők is válni szeretnének." "Nem árt a gyermeknek, ha visszaemlékezik arra, hogy kiskorában egyszer megvesszőzték." "A szeretetnek csak akkor van haszna, ha szükséges szigorral párosul." oktatás (bevezeti a nevelő-oktatás fogalmát)

11 tantervelméletében ez a megismerés köre (ismeretek) empirikus érdeklődés: természetrajz, földrajz, kémia, fizika spekulatív érdeklődés:matematika, nyelvtan, logika esztétikai érdeklődés:irodalom, művészetek részvét köre (emberi kapcsolatok) szimpatikus érdeklődés:anyanyelv, idegen nyelv szociális érdeklődés:történelem, társadalmi ismeretek vallási érdeklődéshittan az ismeretszerzésnek saját útja van (ezen kell a tanulót vezetni) szemléletesség képzettársítás rendszerezés új esetek alkalmazása középpontja: a gyerek személyes érdeklődése tantervelméletét a két érdeklődési kör határozza meg

12 vezetés az oktatással párhuzamosan futó cselekvés azzal együtt alakítja ki az erkölcsi belátást oktatásmódszertana rendet teremt az addig szokás kialakította tananyagban oktatási rendben a természetre és az emberre vonatkozó tudásanyag egyensúlyára törekszik Herbart követői (herbartianus pedagógusok) Tuiskon Ziller ( ) tantervelméletet dolgoz ki a gyermek egyéni fejlődése = a emberiség életének átélése a,kultúrhistóriai fokozatrendszer kidolgozása (8 osztályra) porosz rendszer 8 osztályát teremti meg ezzel b,koncentráció-elv (ismeretrendszert kell tanítani)

13 Herbart-kritika K. Dmitrievics Usinszkij ( ) szakíró és gyakorlati pedagógus eklektikus filozófiai nézetek + mély vallásosság tapasztalati alapokra helyezi az oroszországi pedagógiát a nevelésnek és oktatásnak objektív törvényei vannak (!) az életre, a munkavégzésre akarja felkészítni a gyereket önállóan, irányítás nélkül jussanak ismeretekhez "Állandóan szem előtt kell tartanunk, hogy nemcsak ismereteket kell adnunk a gyermekeknek, hanem ki kell fejlesztenünk azt a vágyat és azt a képességet is, hogy önállóan, tanítói irányítás nélkül is szerezzenek új ismereteket." L. Ny. Tolsztoj ( ) Jasznaja-Poljana 1849, iskolát nyit a jobbágyok gyerekeinek nem akarja az európai iskolai nevelést követni "szabad nevelés" - Rousseau hatása alatt a pedagógiát tapasztalati tudománynak tartja közvetlen ismeretszerzés helyett az indirektet részesíti előnyben a módszertani merevséget nem kedveli tényeket kell közölni a tanulókkal és nem eredményeket életszerű pedagógiát művel + megfelelő légkör + pedagógus

14 XIX. századi katolikus népnevelés a társadalom krízishelyzetére a keresztény felelősségtudattal rendelkezők válaszolnak szociális gondoskodás karitatív egyesületek, rendek Giovanni Bosco ( ) elhagyott gyermekek iskoláját szervezi rendszeres neveléstana nincs a nevelés alapja a szeretet a vallási gyakorlatok a nevelőeszközök ifjúsági-egyházi társulatokat szervez Adolf Kolping ( ) katolikus legényegyletet szervez Kölnben keresztény életmód kialításaXIX. századi katolikus népnevelés

15 A pozitivizmus polgári forradalmak, ipari forradalom átalakítja Európát az anyagi, a szociális viszonyok átalakítják az életmódot, a gondolkodást is sok országban kialakul a politikai nemzettudat eszménykép lesz: az erkölcsös és fegyelmezett állampolgár konzervatív értékek polgári liberalizmus térhódítása Angliába, Amerikában: politikai liberalizmus természettudományos felfedezések a tudományba vetett hit határtalan ezt tükrözi a kor filozófiája is: a pozitivizmus nem foglalkoznak metafizikai kérdésekkel fizikai és a társadalmi valóság áll érdeklődésük középpontjában a tényeket vizsgálják s a velük alapozott általános törvényeket a filozófia véget vet a szellemi válságnak, az anarchiának s elérhető a "közlélek" ezért át kell alakítani a nevelést a teológia, metafizika, irodalmi nevelés helyén pozitív nevelés kell elfogadva a modern polgárosodás szükségleteit "A nevelés az eszméknek és a szokásoknak azt a rendszerét jelenti, mely azért szükséges, hogy az egyesek a társadalmi rendre, amelyben élni fognak, előkészülhessenek." a korábbi nevelés - mert irracionális - erre alkalmatlan tudományok összefüggő rendszerére alapozott nevelés kell az egész emberiség számára kell ezt megcsinálni

16 –August Comte ( ) 1820: A pozitív filozófia rendszere nevelésfelfogásának filozófiai hátterében a "három stádium törvénye" áll 1. a teológiai stádium az ember szellemi fejlődésében 1. szakasz: animizmus 2.: politeizmus 3.: monoteizmus 2. : metafizikai stádium (még itt is egységes magyarázatra törekszik az emberiség, de már evilági jelenségekkel indokol) 3.: pozitív stádium tényeken alapuló törvényeket keres az emberi szellem azért, hogy képes legyen az előrelátásra a világot egyetlen elmélet által igyekszik értelmezni az ember egyéni fejlődésének menete analóg a emberiség fejlődésével gyerekkor - teológia ifjúkor - metafizika felnőttkor - pozitív stádium a nevelés ezt a folyamatot segítse elő a pozitív gondolkodás által megérezze mindenki a kapcsolatát a társadalommal

17 a pozitív nevelést folyamatként képzeli el 1. szakasza: fogváltásig (7. életévig) családban zajlik s anya játszik vezető szerepet 2. szakasz: pubertásig (14. év) családban zajlik az intézményes nevelés csak kiegészíti ekkor kezdődik az értelmi nevelés (alkalomszerűen) az is inkább esztétikai jellegű „ A hetedik életévig egyedül az anya irányítja a teljesen önkéntelen nevelést, mégpedig a fizikai, értelmi és erkölcsi nevelést egyaránt. Habár ekkor még a test fejlesztésének kell túlnyomónak lennie, csakhamar a nevelésben elhatározó helyet kell juttatni a szívnak, ami éreztetni fogja hatását a növendék egész életében. A házias érzelmek keletkezése már a gyermeket is odavezeti a pozitív kultúra kezdetéhez azzal, hogy a gyermek imádja anyját, aki szükségképp megjeleníti előtte az emberiséget, amelynek határozott túlnyomósága a nyelv elsajátítása révén válik reá nézve értékessé. Ugyanakkor a szellem tapasztalati úton mindennemű ismereteket gyűjt, melyek majdan az igazi rendszerezésnek anyagot szolgáltatnak..."

18 3. nemi érésig (21. év) intézményes nevelés kezdete (anyai felügyelet mellett) 7 év rendszeres iskoláztatás ennek az elvei dogma (tudományok tanítása egymástól való függésükben történetiség (évente 40 előadásban) modern nyelvek tanulása matematika (7 éven keresztül) szervetlen világ (fizika, kémia) élő természet (biológia, anatómia, fiziológia) szociológia ezen pozitív tudományok ismerete alkalmassá teszi az ifjút a végcéljára:az érdek nélküli emberszeretetre

19 Herbert Spencer ( ) az evolúciós elvet Darwin előtt fogalmazta meg s az emberi kultúrára is kiterjesztette pozitivizmusát Bacon, Hobbes, Locke előzi meg Anglia társadalmi viszonyai is előkészítik a pozitivizmust A szintétikus filozófia rendszere (9 kötet) saját pedagógiai rendszert nem alkot egyetemes tudományos rendszer leírására törekedett a végső okokat nem keresi Comte-tal szemben nem fogadja el a tudományok hierarchiáját és a 3 stádium elvét az anyagnak minden állapota a fejlődésnek az eredménye örökös a fejlődés és a feloldás, s ciklikus is az egyént fel kell készíteni a fejlődés törvényei alapján az ehhez való alkalmazkodásra melyek azok az ismeretek, amelyek előkészítenek a tökéletes életre? amelyek a saját életet fenntartják amelyek közvetve szolgálják a fennmaradást amelyek a fajfenntartásra irányulnak amelyek a társadalmi rendet tartják fenn amelyek az érzelmi élethez tartoznak ezek alapján a cselekvésmódokhoz a következő ismeretek kapcsolódnak önfenntartást szolgáló cselekvésmódok önfenntartást közvetve szolgáló cselekvésmódok utódok felnevelését szolgáló cselekvésmódok társadalmi-politikai cselekvésmódok szabadidő eltöltésére szolgáló cselekvésmódok


Letölteni ppt "19. század pedagógiai törekvései. az európai népesség jelentősen megnő városiasodás felgyorsul 80 % vidéki lakos ipari városok gyors fejlődése a proletáriátus."

Hasonló előadás


Google Hirdetések