Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Magyarország története 1914–1945 Követelmények A félév tematikájának logikai vázlata Hagyományos képzés TOR-041002, TOR-078002, TORN090102 BA III. évfolyam.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Magyarország története 1914–1945 Követelmények A félév tematikájának logikai vázlata Hagyományos képzés TOR-041002, TOR-078002, TORN090102 BA III. évfolyam."— Előadás másolata:

1 Magyarország története 1914–1945 Követelmények A félév tematikájának logikai vázlata Hagyományos képzés TOR , TOR , TORN BA III. évfolyam MNSB110104, TENB050501, TONB /2011. I. szemeszter © Vonyó József

2 Az előadás tematikája és szerkezete 1. Tematika, kötelező és ajánlott irodalom:  CooSpace  Tanszéki honlapon: Letölthető dokumentumok/ Magyarország története 1914– Előadók: Vonyó József, Hornyák Árpád, Slachta Kriszta, Bánkuti Gábor

3 Követelmények I. SZÁMONKÉRÉS MÓDJA Szóbeli kollokvium II. TARTALMI KÖVETELMÉNYEK Magyarország 1914–1944 közötti története (gazdaság, társadalom, politika, művelődés) alapvető tényeinek, folyamatainak és összefüggéseinek átfogó és alapos ismerete,Magyarország 1914–1944 közötti története (gazdaság, társadalom, politika, művelődés) alapvető tényeinek, folyamatainak és összefüggéseinek átfogó és alapos ismerete, az előadások és a kötelező irodalom alapján.az előadások és a kötelező irodalom alapján.

4 Belső viszonyok, lehetőségek Alkotmányos keretek Nemzetközi helyzet Külpolitikai feltételek Gazdasági viszonyokGazdaságpolitika Társadalmi szerkezet, szociális viszonyok Társadalompolitika (szociálpolitika, egészségügy stb.) Uralkodó eszmék, műveltség, közgondolkodás Oktatás- és művelődéspolitika A társadalom politikai tagoltsága, pártviszonyok, politikai erőviszonyok Államszervezet, intézményrendszer Külpolitika Az összefüggések alapvető logikai szerkezete Előzmények

5 Magyarország 1914–1944 közötti történetének logikai vázlata © Vonyó József

6 Előzmények és feltételek Magyarország (Magyar Királyság) egy európai hatalom, az Osztrák-Magyar Monarchia korlátozott szuverenitással rendelkező részállama részállama nem önálló állam

7 Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 1. – Államszervezet KözösNincs önálló Uralkodó (királyság, perszonálunió) Külügy Külügyminisztérium Diplomáciai testület Hadügy Pénzügy (a fentieket finanszírozó) Valuta Jegybank Önálló Belügy Országgyűlés Kormányzat Közigazgatás Bíráskodás Karhatalom Vallás- és oktatásügy Egészségügy Korlátozott Hadügy (Honvédség) Pénzügy (a belügyi területek finanszírozása)

8 Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 2. – Gazdaság I. Az OMM lényegében oönellátásra képes oegységes gazdaság és védett, belső (birodalmi) piac Alapja: oA 18. században kialakult munkamegosztás az eltérő  adottságokkal rendelkező tartományok között  gazdasági szerkezettel oKettős vámrendszer oKözös valuta, egységes pénzügyi rendszer II. Következmények – Magyarország vonatkozásában Hátrány (?)Előny Aránytalan gazdasági és iparszerkezet mezőgazdaság élelmiszer és nehézgépgyártás túlsúlya védett piac a magyar termékeknek relatíve olcsó importáru (iparcikkek) technológiák, munkaerő biztosítása

9 Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 2. – Gazdaság b Előny Államilag is támogatott modernizáció o oA gazdaság tőkés átalakulása o oModern   pénzügyi   közlekedési   hírközlési infrastruktúra kialakulása o oTechnikai-technológiai fejlődés

10 Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 3. – Társadalom A birodalom és a fejlődő gazdaság a fejlődő gazdaság igényei és hatásai 1. A lakosság nemzetiségi és vallási tagoltsága török utáni betelepül(-ít)ésektörök utáni betelepül(-ít)ések belső mozgások a 19. századbanbelső mozgások a 19. században  Soknemzetiségű állam – etnikai tömbök keveredése  Felekezeti sokszínűség – részben etnikumhoz kötődve

11 Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 3. – Társadalom 2. A társadalom szerkezetének átalakulása a) RENDIKAPITALISTA b) Új társadalmi rétegek Nagytőkések (pénz-, ipari és kereskedő)Nagytőkések (pénz-, ipari és kereskedő) Ipari munkásságIpari munkásság Polgári középosztály (ipar, kereskedelem, értelmiségi pályák)Polgári középosztály (ipar, kereskedelem, értelmiségi pályák) nagyrészt nem magyar (zsidó, német, cseh, morva, krajnai stb.)

12 Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 3. – Társadalom c) A tradicionális rétegek helyzetének változásai (fő tendenciák) arisztokrácia birtoka, társadalmi súlya és politikai hatalma megmarad köznemességvagyonvesztés tradicionális társadalmi pozíciók őrzése (hivatalnoki, katonatiszti pálya) városi polgárságpolgári középréteg része telkes jobbágyság (személyileg szabad) birtokos paraszt – piaci viszonyok között vagyoni differenciálódás zsellérek  mg. cseléd, mg. munkás  ipari munkás, városi segédhivatalok  kivándorlás

13 Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 3. – Társadalom d) Társadalmi konfliktusok Agrár (úri és parasztbirtokosok) Merkantil (kereskedelmi és banktőke) Hagyományos rétegek Keresztény/magyar Új rétegek Zsidó/idegen MunkáltatókMunkavállalók birtokosokmg. munkások tőkésekmunkások Magyar kormányzat Nemzetiségek (mozgalmak)

14 Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 4. – Szellemi élet 1. A kultúra terjedése 1. A kultúra terjedése Köz- és felsőoktatásKöz- és felsőoktatás Tömegtájékoztatás fejlődéseTömegtájékoztatás fejlődése KultúraKultúra 2. Új szellemi–politikai áramlatok 2. Új szellemi–politikai áramlatok Újkonzervatív áramlatok  agráriusokA hagyományos (agrár-, keresztény) érdekek és értékek védelme  politikai katolicizmus Polgári liberalizmus Polgári radikalizmus Szocializmus (marxizmus) Radikális konzervativizmus (jobboldali radikalizmus) politikai antiszemitizmus erős állam, etatizmus

15 Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 5. – Politika 3. A pártrendszer módosulásai 3. A pártrendszer módosulásai Hagyományos keret: közjogi alap Új szerveződések (pártok, mozgalmak): Újkonzervatív áramlatok  agráriusok Gazdaszövetség  politikai katolicizmus Katolikus Néppárt Polgári liberalizmusPolgári Demokrata Párt Polgári radikalizmusOrszágos Polgári Radikális Párt Szocializmus (marxizmus)MSZDP Agrárszocialista mozgalmak Radikális konzervativizmus (nincs politikai szervezet) Kisgazdapárt

16 A „nagy háború” Nemzetközi feszültségek és konfliktusok halmozódása Bécsi kezdeményezés – magyar támogatás Hatásai Az ország belső helyzete A gazdaság kimerülése A hadi- potenciál gyengülése Az antant hatalmak erőfölényének kialakulása Nemzetközi helyzet Lakosság terhei Társadalmi feszültségek, konfliktusok Politikai ellenzék erősödése Nemzetiségek elszakadási törekvései Vereségek Az OMM szomszédainak és elszakadó kisebbségeinek támogatása Hadifoglyok Oroszországban

17 FORRADALMAK MAGYARORSZÁGON 1918– szeptember 23. Vonyó József

18 A Népköztársaság 1. Az OMM felbomlása Belső viszonyok, lehetőségek Önálló magyar állam létrejötte A győztes hatalmak katonai és politikai fölénye Nemzetközi helyzet Külpolitikai feltételek A régi kormányzat felbomlása A régi hatalmi elit befolyását és hatalmát veszti Az ország szuverenitása korlátozott, a győztes hatalmak nem ismerik el Demokratikus ellenzéki pártok hatalmon Államforma: népköztársaság Nemzetiségek elszakadása Polgári demokratikus program

19 A népköztársaság 2. Az OMM szétesése Az ország belső helyzete Kimerült gazdaság, elszigeteltség A kormányzat kül- és belpolitikai helyzetének fokozatos romlása, bázisának elapadása A győztes hatalmak nem támogatják az ország integritásának fennmaradását (Vix-jegyzékek) Nemzetközi helyzet Társadalmi feszültségek, konfliktusok nem csökkennek Új konfliktusok (korábbi elitek szembenállása) Politikai ellenzék erősödése Jobb és baloldali ellenzéki pártok, egyesületek Nincs hadsereg A hatalom átadása az MSZDP-nek Új államok alakulása, szomszédos államok területfoglalásai A fegyveres erő kommunista, szociáldemokrata befolyás alatt

20 A Népköztársaság 3. – kormánypártok november 1. – január 11. Függetlenségi és 48-as Párt (Károlyi Mihály)Függetlenségi és 48-as Párt (Károlyi Mihály) Magyarországi Szociáldemokrata PártMagyarországi Szociáldemokrata Párt Országos Polgári Radikális Párt (Jászi Oszkár)Országos Polgári Radikális Párt (Jászi Oszkár) január 11. – március 20. Függetlenségi és 48-as Párt maradéka (Károlyi Mihály)Függetlenségi és 48-as Párt maradéka (Károlyi Mihály) Magyarországi Szociáldemokrata PártMagyarországi Szociáldemokrata Párt Országos Polgári Radikális PártOrszágos Polgári Radikális Párt Kisgazdapárt (Nagyatádi Szabó István)Kisgazdapárt (Nagyatádi Szabó István)

21 A Népköztársaság 4. – ellenzéki erők Politikai pártok Kommunisták Magyarországi PártjaKommunisták Magyarországi Pártja Keresztényszocialista Néppárt (1918. decembertől aktivitás – Giesswein Sándor)Keresztényszocialista Néppárt (1918. decembertől aktivitás – Giesswein Sándor) Országos Földmíves Párt (1918. december)Országos Földmíves Párt (1918. december) Magyar Polgári Párt (1919. január eleje)Magyar Polgári Párt (1919. január eleje) Függetlenségi és 48-as Párt (1918 december – január 14: Lovászy Márton)Függetlenségi és 48-as Párt (1918 december – január 14: Lovászy Márton) Nemzeti Egyesülés Pártja (1919. február 18. – Bethlen István))Nemzeti Egyesülés Pártja (1919. február 18. – Bethlen István))Egyesületek Nemzetvédelmi SzövetségNemzetvédelmi Szövetség Magyar Országos Véderő EgyesületMagyar Országos Véderő Egyesület Ébredő Magyarok EgyesületeÉbredő Magyarok Egyesülete

22 Magyarország ideiglenes határai 1918–1919

23 A tanácsköztársaság létrejötte A társadalmi elégedetlenség növekedése (paraszti rétegek, munkásság)A társadalmi elégedetlenség növekedése (paraszti rétegek, munkásság) MSZDP irányítása a baloldaliak kezébenMSZDP irányítása a baloldaliak kezében Egyedül nem vállalják a kormányzástEgyedül nem vállalják a kormányzást Megegyezés a KMP-vel Magyarországi Szocialista Párt Magyar Tanácsköztársaság

24 A tanácsköztársaság Belső viszonyok, lehetőségek Radikálisan új hatalmi rendszer – ProletárdiktatúraA győztes hatalmak katonai és politikai fölénye Nemzetközi helyzet Külpolitikai feltételek A tulajdonviszonyok teljes átalakítása A szellemi élet (kultúra) radikális átformálása (egyház- és vallásellenesség) Az ország szuverenitása korlátozott, a győztes hatalmak nem ismerik el Terror alkalmazása A társadalom nagy részének ellenállása Katonai intervenció Ellenforradalom ÖSSZEOMLÁS

25 A tanácsköztársaság – államgépezet Hatalmi ágOMMTanácsköztársaság TörvényhozásKétkamarás OrszággyűlésTanácsok Országos Gyűlése Végrehajtó hatalom KormányKormányzótanács Helyi igazgatásÖnkormányzatok/jegyző k Tanácsok Rendvédelmi szervek Csendőrség/rendőrségVörös Őrség Bírói szervezetPolgári bíróságokHagyományos bíróságok Forradalmi (rögtönítélő) bíróságok HadseregHonvédségVörös Hadsereg

26 A tanácsköztársaság – tulajdonviszonyok, gazdaság Államosítások („szocializálás”) Ipar – 20 főnél többet foglalkoztató üzemekIpar – 20 főnél többet foglalkoztató üzemek NagykereskedelemNagykereskedelem BankokBankok Mezőgazdaság – 100 Kh-nál nagyobb birtokokMezőgazdaság – 100 Kh-nál nagyobb birtokok – szövetkezetek létesítése Oktatási és kulturális intézményekOktatási és kulturális intézmények Kultúrpolitikai intézkedések Lakások, nyaralókLakások, nyaralók Szociálpolitikai intézkedések

27 Intervenció és honvédelem

28 A Magyar Tanácsköztársaság határai

29 Új státusú állam OMM széteséseOMM szétesése Trianoni békeTrianoni béke Egy európai hatalom erősen korlátozott szuverenitással rendelkező részállamából önálló kisállam A győztes hatalmak által korlátozott mozgástérrelA győztes hatalmak által korlátozott mozgástérrel (revízió, az uralkodó személye, hadseregszervezés stb.) Új területüket védő, ellenséges államok gyűrűjébenÚj területüket védő, ellenséges államok gyűrűjében

30 A hatalmi viszonyok alakulása 1919–1921 A tanácsköztársaság után hatalmi vákuum 1. Potenciális hatalmi tényezők IrányzatPolitikai berendezkedésHatalmi potenciál Hagyományos elitOMM módosított rendszereVagyon- és társadalmi tekintélyvesztés, a politikai intézmények felbomlása Jobboldali radikálisok (Katonai) diktatúra Egyedüli fegyveres erő Demokratikus irányzatok (polgári demokraták és radikálisok, MSZDP) Polgári demokrácia (1918)Vezetők emigrációban, társadalmi támogatottság jelentős gyengülése Politizáló birtokos parasztság A hagyományos keretek – a parasztság politikai befolyásának növelésével (közigazgatás demokratizálása) Legnagyobb társadalmi támogatottság Nincs kormányképes vezető csoport

31 A hatalmi viszonyok alakulása 1919– Az ország nemzetközi helyzetének döntő szerepe A győztes hatalmak ÖnállóÖnálló A Habsburg-házzal szakítóA Habsburg-házzal szakító A polgári jogállamok kritériumait teljesítőA polgári jogállamok kritériumait teljesítő államot ismernek el (békekonferencia) Konszolidáció a konzervatív-liberális hagyományos elit vezetésével

32 Kihívások Magyarország új státusa A Monarchia megszűnése – önálló államiságA Monarchia megszűnése – önálló államiság oÁllamszervezet államforma (királykérdés), kormányzat szerkezete oGazdaság Rendezetlen nemzetközi helyzet – békekötésRendezetlen nemzetközi helyzet – békekötés RevízióRevízió Külpolitikai elszigeteltség (kisantant és szövetségesei)Külpolitikai elszigeteltség (kisantant és szövetségesei) Szövetségesek keresése – a revízió érdekében isSzövetségesek keresése – a revízió érdekében is A határon kívül került magyarság védelmeA határon kívül került magyarság védelme

33 Kihívások Belpolitikai konszolidáció Az instabilitás felszámolásaAz instabilitás felszámolása Mi biztosítja a nemzet jövőjét? Mi az állam elsődleges feladata?Mi biztosítja a nemzet jövőjét? Mi az állam elsődleges feladata? Milyen legyen az államszervezet?Milyen legyen az államszervezet? Kié legyen a hatalom? Ki részesedjék a hatalomból?Kié legyen a hatalom? Ki részesedjék a hatalomból? A monarchia és a forradalmak korának tapasztalatai módszerek, taktika a politikai akaratérvényesítésbenA monarchia és a forradalmak korának tapasztalatai módszerek, taktika a politikai akaratérvényesítésben

34 Kihívások Gazdasági stabilizáció Vagyonvesztés [háborús veszteség (+megszállók) pótlása + jóvátétel]Vagyonvesztés [háborús veszteség (+megszállók) pótlása + jóvátétel] Szerkezeti problémákSzerkezeti problémák oMonarchia szétesése oTerületveszteség Ezekből fakadóan:  Piacvesztés  Nyersanyagok – termelőkapacitás – piac egyensúlya felborult  Pénzügyigazgatás, valuta, jegybank  Megváltozott településszerkezet és infrastruktúra o Egészségtelen birtokszerkezet TőkehiányTőkehiány

35 Kihívások Társadalmi feszültségek, megoldatlan kérdések (Az addigi gazdasági társadalmi fejlődés következményei – a forradalmak tapasztalatai) Földkérdés (mint társadalmi probléma)Földkérdés (mint társadalmi probléma) MunkáskérdésMunkáskérdés oSzociális problémák oGazdasági érdekképviselet oPolitikai jogok MenekültekMenekültek A „középosztály” problémájaA „középosztály” problémája Oktatás, kultúraOktatás, kultúra ZsidókérdésZsidókérdés NemzetiségekNemzetiségek

36 Belső viszonyok, lehetőségek Alkotmányos keretek Nemzetközi helyzet Külpolitikai feltételek Gazdasági viszonyokGazdaságpolitika Társadalmi szerkezet, szociális viszonyok Társadalompolitika (szociálpolitika, egészségügy stb.) Uralkodó eszmék, műveltség, közgondolkodás Oktatás- és művelődéspolitika A társadalom politikai tagoltsága, pártviszonyok, politikai erőviszonyok Államszervezet, intézményrendszer Külpolitika Az összefüggések alapvető logikai szerkezete Előzmények

37 Egy példa – a népszövetségi kölcsön 1. Okok – célok Megoldandó feladatok Probléma jellege A probléma gyökere Annak jellege Forráshiány Gazdasági Háború, forradalmak Politikai A gazdaság szerkezeti problémáinak megoldásaOMM felbomlása Politikai Önálló valuta megteremtése Politikai Infláció felszámolásaGazdasági Jóvátétel fizetésePolitikaiHáborús vereség Politikai, katonai

38 Egy példa – a népszövetségi kölcsön 2. Feltételek, körülmények Általános feltételek Megnyilvánulási formája Jellege Belépés a Népszövetségbe Az alapokmány elfogadása (trianoni béke megerősítése)Külpolitikai A nagyhatalmak érdekeA térség konszolidálása Parlamentáris keretekDöntés politikai vitákat követően Belpolitikai Politikai erőviszonyokEgységes Párt abszolút többsége, belső viszonyai Az uralkodó elit mentalitása, politikai felkészültsége A gazdasági és külpolitikai szituáció reális mérlegelése Szellemi, mentális

39 Egy példa – a népszövetségi kölcsön 3. Következmények Általános feltételek Megnyilvánulási formája Jellege A gazdasági problémák megoldása Államháztartás szanálása Gazdasági Új valuta (Jegybank) Külföldi magántőke ösztönzése Jóvátétel törlesztése Külpolitikai Nemzetközi kapcsolatok normalizálódása Kulturális beruházásokTudományos intézetekKulturális Egyetemek Közoktatás Politikai vitákFajvédők kiválása a kormánypártból Belpolitikai


Letölteni ppt "Magyarország története 1914–1945 Követelmények A félév tematikájának logikai vázlata Hagyományos képzés TOR-041002, TOR-078002, TORN090102 BA III. évfolyam."

Hasonló előadás


Google Hirdetések