Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kérdőív-tervezés. A kérdőív-tervezés lépései Mi a keresett információ? Mi lesz a kérdezési módszer? Milyen típusú kérdéseket fogunk feltenni? Milyen kérdéseket.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kérdőív-tervezés. A kérdőív-tervezés lépései Mi a keresett információ? Mi lesz a kérdezési módszer? Milyen típusú kérdéseket fogunk feltenni? Milyen kérdéseket."— Előadás másolata:

1 Kérdőív-tervezés

2 A kérdőív-tervezés lépései Mi a keresett információ? Mi lesz a kérdezési módszer? Milyen típusú kérdéseket fogunk feltenni? Milyen kérdéseket ért meg a válaszadó? Mik legyenek a kérdések? Mi legye a kérdések sorrendje? Hogyan nézzen ki a kérdőív? Legyen-e tesztfázis?

3 A keresett információ (1) Soha ne kezdjünk addig hozzá a kérdőív megszerkesztéséhez, amíg pontosan meg nem határoztuk a kutatási problémát a kutatás céljait a kutatás tárgyát) a hipotéziseket (nem kötelezően) a kutatás alanyait Ha van egy jó kutatási terv, akkor megvan a kérdőívtervezés kiindulópontja

4 A keresett információ (2) Ha van kutatási terv, de még mindig bizonytalanok vagyunk (pl. szétfolynak a célok, nincsenek jól megfogalmazott hipotézisek) akkor alkalmazzuk az alábbi gondolkodási sémát: Amennyiben a tanulmány célját egyetlen mondatban kellene meghatározni, mi lenne az a mondat? Írjuk le, és legyen előttünk, mialatt a kérdőívet kidolgozzuk! Gondoljuk végig a tanulmányozandó kutatási célok listáját! A kulcsfontosságú témákról vagy kérdésekről készítsünk rövid listát! Ezt követően a kutatási terv is pontosabb lehet)

5 A keresett információ (3) Van-e kapcsolat a kérdőívezés során vizsgált témák között? Hogyan kapcsolódnak egymáshoz a témák? Határozzuk meg a kérdőívbe foglalt témák sorrendjét! A témákat bontsuk kérdésekre! A válaszadók képesek lesznek-e megválaszolni az általunk keresett információkra feltett kérdéseket? Ha kétségeink merülnének fel, készítsünk először interjúkat (vagy hívjunk össze fókuszcsoportot) Elérhető-e a válaszadóknak a fő témákkal kapcsolatos véleményét hozzáállását/attitűdjét/preferenciáit tükröző naprakész információ, vagy a kérdőívben összegyűjtendő egyéb adat? Ha IGEN, akkor megfontolható ezeknek a kérdőív témái közül történő törlését. Ne gyűjtsünk olyan információkat, amelyek máshol elérhetők!

6 Az adatgyűjtés A kérdőív típusai önkitöltő kérdőív az interjúkészítő (kérdezőbiztos) által kitöltött kérdőív Az adatgyűjtés módjai Telefonos Személyes Munkahely Postai önkitöltő Csoportos önkitöltő Internet Mind a típusról, mind a módról dönteni kell mielőtt elkezdenénk a kérdőívek tervezését

7 A kérdések típusai Nyitott kérdés: a válaszadónak a saját szavaival kell válaszolnia A nyitott kérdés annak vizsgálatára használható, hogy a válaszadó miért érez valamit, vagy miért hoz meg bizonyos döntéseket. Zárt kérdés: A válaszadó előre adott válaszlehetőségekből választhat Nyitott kérdés és zárt kérdés kombinációja: A kérdezőbiztos nyitott kérdést tesz fel, amelyre a válaszadó saját szavaival válaszol Előre bekódolt válaszkategóriák állnak a kérdezőbiztos rendelkezésére

8 A kérdések megfogalmazása 1. A kérdés legyen rövid egyszerű. Minden kérdésnek hozzá kell járulnia az általunk keresett információhoz (alapelv) Ennek ellenére feltehetők semleges kérdések is, ha a válaszadó bizalmát kívánjuk megnyerni Töltelék kérdések is feltehetők, ha valamit el akarunk fedni (pl. nem akarjuk, hogy kiderüljön, hogy ki a kutatás megbízója)

9 Kérdések megfogalmazása 2. A kérdést olyan formában tegyük fel, amelyet a megkérdezett tökéletesen megért. Szenteljünk megkülönböztetett figyelmet a tulajdonságjelző mellékneveknek, sokuk nem érthető a válaszadók számára! (Sokszor a kérdezőbiztos sem érti őket!) Egy amerikai kutatás szerint az alábbi megfogalmazásokat három emberből kettő nem értette meg A nagy többség Jelentős többség Majdnem fele Alig több, mint a fele

10 Kérdések megfogalmazása 3. Törekedjünk arra, hogy a nagyságot és irányt leíró szavak mindig szimmetrikusak legyenek - „magas", „mély", „több", „kevesebb" stb. A jövedelmet érintő kérdést hagyjuk utoljára, kivéve, ha a jövedelem szűrőkritérium. (10-20% közötti visszautasítás, eltagadás) Adjuk meg a „Nem tudom" (NT) kategóriát is. Adható „Nem válaszol” (NV) kategória is, a kérdezőbiztos által kitöltött kérdőívekben Soha ne használjunk kétszeres tagadást.

11 A kérdések sorrendjének meghatározása 1. A legtöbb kutatás során létezik a témáknak egy logikus egymásutánja, amit kérdőívünkben a kérdések sorrendjének meghatározására használhatunk fel. Lehetőségek: Folyamatábra-technika: a kérdésekről, amelyeket be akarunk venni a kérdőívünkbe. Ágdiagram-techinka: témák, majd a témákból fakadó kérdések megfogalmazása Kártyatchnika: külön kártyákra jegyezzük fel az összes kérdést, azután addig rakosgathatjuk a kártyacsomagot, amíg meg nem találtuk a témák/ kérdések legjobb sorrendjét.

12 A kérdések sorrendjének meghatározása 2. Mindig szűrőkérdésekkel kezdjünk, ha nem mindenki jöhet szóba válaszadónak! Próbáljuk minimálisra csökkenteni a szűrőkérdések számát Mindig azokat a szűrőkérdéseket tegyük fel először, amelyeknek a legtöbb válaszadó nem felel meg! A főkérdőívet olyan kérdésekkel kívánatos kezdeni, amelyek „könnyűek", és azután menni az olyan kérdések felé, amelyek nehezen érthetőek vagy válaszolhatóak meg, ellentmondásosak, esetleg kényes kérdések. A kérdőív azonosító információk bekérésével zárul a kérdőív

13 Milyen legyen a kérdőív? A kérdőív ne legyen túl tömör Hagyjunk a kérdőíven üres helyet! Ha van üres hely, az a válaszadóknak és a kérdezőknek egyaránt könnyebbé teszi az áttekintést. Elfogadható a függőleges (álló) vagy a vízszintes (fekvő) elrendezés is Célszerű a kérdőívre dátumot vagy verziószámot írni Így nem fogjuk összekeverni egy kérdőív különböző változatait. A kérdőívet mindig a papír egyik oldalára nyomtassuk

14 Milyen legyen a kérdőív? A kérdést magát célszerű normál betűkkel írni A KÉRDEZŐNEK SZÓLÓ BELSŐ UTASÍTÁSOKAT CSUPA NAGYBETŰVEL célszerű írni (elkülönüljön) Az öt vagy kevesebb válaszadási kategóriával ellátott zárt kérdéseknél a kategóriákat a kérdés alatt függőlegesen kell elrendezni. Ha a kérdés ötnél több válaszadási kategóriával rendelkezik, azokat két függőleges oszlopba kívánatos rendezni, a sorszámokat a bal oldali oszlopban fentről lefelé növelve, mielőtt áttérnénk a másik oszlopra. Minden kérdés és válaszlehetőség legyen számozva (!!!)

15 Próbakérdezés Soha ne menjünk terepre, mielőtt alapos előzetes tesztelést nem végeztünk volna! Egy próbakérdezés interjúból áll, a tesztelést valódi válaszadókkal, ugyanazon módszerekkel és helyszíneken próbáljuk végezni mint amelyeket a tényleges felméréshez terveztünk. Teszteljük a kérdőív/interjú hosszát! A válaszadóktól, a témától és a helyzettől függően véges időkorlátok között kell mozognunk. Győződjünk meg róla, hogy a válaszadók és kérdezőbiztosok egyaránt értik a szavakat, skálákat és szakkifejezéseket Gondoljuk végig, vajon a kérdőív/interjú természetes és torzítás nélküli módon folyik-e? Néha jók a kérdéseink, de rossz a sorrendjük. Esetenként az előzetes tesztelést több menetben kell megoldani. Kezdjük interjúval, majd végezzük el a szükséges változtatásokat! Újabb előzetes tesztelés következzék, és újra változtassunk, ha szükséges!


Letölteni ppt "Kérdőív-tervezés. A kérdőív-tervezés lépései Mi a keresett információ? Mi lesz a kérdezési módszer? Milyen típusú kérdéseket fogunk feltenni? Milyen kérdéseket."

Hasonló előadás


Google Hirdetések