Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Bevezetés a valláslélektanba Dr.Veres Sándor. Page  2 Etimologiai definíciók Dr. Paul Custodio Bube  Religo (lat.) – hátraköt, megköt (öz),odakötöz,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Bevezetés a valláslélektanba Dr.Veres Sándor. Page  2 Etimologiai definíciók Dr. Paul Custodio Bube  Religo (lat.) – hátraköt, megköt (öz),odakötöz,"— Előadás másolata:

1 Bevezetés a valláslélektanba Dr.Veres Sándor

2 Page  2 Etimologiai definíciók Dr. Paul Custodio Bube  Religo (lat.) – hátraköt, megköt (öz),odakötöz, elold(oz)  Religio (lat.) – kötelezettség, istentisztelet, vallásosság, vallásos kétség, babonás félelem, vallási vétség, szentség, lelkiismeretesség  “az a sajátos attitűd amivel egy rítus gyakorlásához viszonyulunk vagy ahogyan rítusok gyakorlására való elkötelezettségünk szerint élünk”  „egymáshoz csatlakozva” jelentés tartalommal is bír  Sok vallás az „út” kifejezést használja önmaga meghatározására  A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nem adható egyetlen meghatározás: "élményszerű találkozás a szenttel és a szenttől meghatározott ember válasz-cselekménye" (Gustav Mensching).

3 Page  3 A vallás eredetéről E.B. Tylor azt gondola, hogy minden vallás a szeretett személy halálával kapcsolatos félelmekből nőttek ki és a világot benépesítő lelkekben való hitből Frazer szerint a vallás mint animizmus kezdődött, majd politeizmussá, fejlődött aztán monoteizmussá alakult, és elenyészik a kérdésekre adott tudományos válaszokkal Freud azt gondolta, hogy a vallás a biztonság iránti infantilis vágy projekciója Marx azt mondta, hogy a vallás egy módja a munkásosztály elaltatásának és a tőkések elleni lázadás meggátlásának Durkheim szerint a vallás egy társadalmi csoport önmaga iránti lojalitásának egy módja – az istenek tisztelete – valóságosan egy közösség imádata Rudolf Otto nézete szerint a vallás mysterium tremendum et fascinans érzésével együtt jelenik meg

4 Page  4 Mi a vallás?  A vallást, mint önálló, irracionális, az emberben jelenlévő életszférát látják a kutatók  Rudolf Otto szerint a vallás az ember reakciója egy magát kinyilakoztató egészen másra, a „numi-nosum“-ra.  A 20.sz. második fele vallástudományának kimagasló képviselöje Mircea Eliade, aki a vallási eszmék, a „szent“ megjelenési formáinak a természetben (Hierophanien) újra és újra visszatérését hangsúlyozza a történelem folyamán. Szent és a profán Az Oxford Dictionary szerint a vallás „egy magasabb, láthatatlan hatalom elismerése az ember részéröl; egy hatalomé, amely sorsáról határoz és engedelmességet, tiszteletadást és imádást vár el töle.“.

5 Page  5 Eric Fromm a vallásokról  Humanisztikus vallásnak mondható a korai buddhizmus, a taoizmus, Ésaiás, Jézus, Szókratész, Spinoza felfogása és a zsidó és a keresztény vallás egyes válfajai, elsősorban a miszticizmus; és  Tekintélyelvű vallás az összes többi, beleértve az ószövetségi zsidó vallást és a kereszténység későbbi formáit is.  A kétféle vallás között az alapvető különbség abban van, hogy a vallásos ember miként éli meg saját hitét, miként viszonyul istenéhez és vallásához. A tekintélyelvű vallás és vallásos élmény lényegi eleme az ember feletti hatalom előtti meghódolás, ezért az ilyen vallásban a legfőbb erény az engedelmesség, a legfőbb bűn pedig az engedetlenség; az istenség mindenhatóként és mindentudóként jelenik meg, míg az ember erőtlen és jelentéktelen.

6 Page  6 Fromm  A humanisztikus vallás ezzel szemben az ember és ereje köré szerveződik: az embernek ki kell fejlesztenie értelmi képességeit, hogy megérthesse önmagát, embertársaihoz való viszonyát és a világegyetemben betöltött szerepét; a vallási élmény lényege az egység megtapasztalása az egésszel, a gondolatokon és szereteten keresztül érzékelt világgal való kapcsolat alapján. A humanisztikus vallásban az ember célja képességeinek kiteljesítése, a legnagyobb erény az önmegvalósítás.  A tekintélyelvű vallás Fromm szerint rendkívül káros hatással van az emberi pszichére; mivel ezeknél az ember saját legértékesebb képességeit Istenre ruházza át, neki magának semmije sem marad, elidegenedik saját magától, világi tevékenységei során szeretet nélkül és szüntelen bűntudattól gyötörve cselekszik.  A humanisztikus vallás ezzel szemben lehetővé teszi az ember kiteljesedését, az emberhez méltó, szeretetteljes, alázatos, de megalázkodástól mentes életmódot

7 Page  7 Vallás és/vagy terápia  Kétféle nézőpont van aszerint, mi a terápia elsődleges célja. Az egyik nézőpont szerint a cél a páciens beilleszkedésének, tehát a többségi társadalomban elfogadottnak minősített magatartásformák szerinti viselkedésnek az elősegítése,  a másik szerint pedig a személyiség képességeinek optimális fejlődése és az egyéniség kiteljesítése, egyfajta "lelki gondozás".  Kézenfekvő a párhuzam egyfelől a beilleszkedési terápia és a tekintélyelvű vallás, másfelől a lelki gondozás és a humanisztikus vallás között. Mind a lelki gondozásnál, mind a humanisztikus vallásokban az igazság megismerésén, az ember önálló céllal rendelkező, független és szabad, szerető lénnyé válásán van a hangsúly

8 Page  8 Eric Fromm  Erich Fromm szembeállítja a „nyájösztönt“, amely függőséget indukál és az embert arra készteti, hogy alávesse magát hatalmaknak, a független, szabad, lelkiismeretére hallgató ember törekvésével ellentétben. A nyájhoz, a csoporthoz való tartozás biztonságot, tájékozódást ad és felmenti az embert a saját keresés és döntés felelősségétől.  Fromm lényegesen kitágítja az Ödipusz-komplexum fogalmát: minden fejlődést akadályozó függőség visszavezethető a szülőktől való fel nem oldott infantilis kapcsolatra, amelyet az ember átvisz minden közösségre, egyházi, állami, nemzeti közösségekre is.  Minél erősebb a nyájjal való identifikáció, annál nagyobb a hagyományokhoz való ragaszkodás és annál inkább elhatárolja magát az ember más „nyájaktól“. Ez a magatartás a tekintélyek föltétlen tiszteletére és azok hatalmának elismerésére késztet. A már említett autoriter vallásoknak ez egyik jellemzője. Jézus szava: „Az Isten országa bennetek van“

9 Page  9 Többdimenziós személyiségjegy  B.Grom: Szerinte a vallásosság többdimenziós személyiségjegy, és ez a jelleg legkézzelfoghatóbban abban érzékelhető, hogy mely ellentétpárokat képes átfogni. Az embernek egy önmagán túlmutató valósággal szembeni kapcsolatát írja le a pszichológia eszközeivel. Mivel minden vallásban olyan állításokról van szó, amelyekben az érdeklődés középpontjában az ember kapcsolata egy õt felülmúló valósággal áll, ezért a tudományos vizsgálat tárgya egyrészt ennek a kapcsolatnak emberi perspektívája, vagyis a tapasztalat. Ezen kívül az identitásfejlődés fontos fázisai kontextusában olyan központi fogalmak pszichológiai rekonstrukcióját végzi, mint a gondviselés, bûn, kegyelem.

10 Page  10 A valláslélektan történetéről  Nietsche meghirdeti, hogy Isten halott és keserűen kritizálja a vallásos életet és az egyházat.  Marx szerint a vallás ópium a nép számára.  A felvilágosodás és a természettudományok rohamos fejlődése folyamán főleg etnológusok foglalkoznak a vallások eredete és fejlődése kérdésével.  Majdnem minden szerző az ember kiszolgáltatottságára, a természet fenyegető erőitől való félelem érzésére vezeti vissza a vallást, amelyek ellen segítséget vár túlvilági hatalmaktól illetve igyekszik kultuszokkal, rítusokkal, mágiával, áldozatokkal kiengesztelni, megbékíteni, megnyerni azokat.  Darwin felfedezései és az evolúció elméletének elterjedése több szerzőt megihlet.  Frazer az emberi gondolkodás három fokozatát látja: a mágiától a valláson keresztül a tudományig.

11 Page  11  A 19.sz. végén és a 20. sz. elején a tudományok rohamos fejlődésével intellektuális körökben eluralkodik a gondolat, hogy a tudományos világnézet az emberi élet minden kérdésére kielégítő választ fog adni.  A valláspszichológia egyik alapítója Wilhelm Wundt a néplélektan és az evolúció elmélet alapján négy fejlődési szakaszt ír le:  a primitív ember kora,  a totemizmus, a hősök és istenek érája és a humanitás felé fejlődés.

12 Page  12  Az egyén istenképe Freud, de más pszichoanalitikus szerzők szerint is a saját apával való kapcsolatban formálódik. A kisgyermekkor függőségében, segítségre utaltságában élö gyermek, az infantilis mindenhatóság állapotának megszűntével rászorul a szülök, az apa oltalmára, gondoskodására, védelmére. Ez a kapcsolat rendkívül ambivalens: az Ödipusz komplexumnak a gyermek fejlödése folyamán fellépö hatása szembeállítja a fiút az apával, rivalitás jelentkezik az apa és gyermeke között az anya szeretetére vonatkozóan, aki az apa felesége is.  Ez a fajfejlödés folyamán, a korábbi vallásokban, így a totemizmusban oda vezetett, hogy a fiúk megölték az apát, aki a törzs minden nő tagjára igényt tartott és innen származó elviselhetetlen bünérzésük enyhítésére utólag felmagasztalták.

13 Page  13 Az apagyilkosság  A kisgyermek a mágikus gondolkodás fejlődési szakaszában hisz a gondolat mindenhatóságában: amit gondolok, az be is következik. Így agresszív késztetései az apával szemben elviselhetetlen bűnérzésekhez vezethetnek. Ezek elfojtása eredményeként jön létre a felettes én, amely a bevetített tilalmakat, normákat tartalmazza, melyek megsértése büntetést von maga után. A felettes én a lelkiismeretnek egyik része. Így sikerül a konfliktust többé kevésbé megoldani és a valóságos apát újra idealizálni. Az elfojtás gondolkodási tilalmakhoz vezet, ami nemcsak vallási téren, hanem a gondolkodás különböző területein gátlásokat, a kreatív gondolkodás beszűkítését vonhatja maga után. A szülök mindenhatósága azonban egyre inkább relativizálódik, így keresünk és megtalálunk egy mindenható, felmagasztosult apát Isten személyében. Istenképünkben, amely szükségképen antropomorf, nagy szerepet játszik szüleinkről, apánkról bevetített élményvilágunk.

14 Page  14 Freud  A vallás tantételei Freud szerint „...nem a tapasztalás lecsapódásai vagy a gondolkodás végeredményei: illúziók, az emberiség legrégebbi, legerősebb, legsürgetőbb kívánságainak a teljesülései: erejének titka, ezeknek a kívánság- oknak az ereje“.  A vallásban mint illúzióban a regresszió útján elfojtott valóság jelenik meg: „a mindenható apa utáni vágy, ami megvigasztalja és megvédelmezi az élet kemény realitásától meg-félemlített embert“.  A növekvő és felnőtt ember felismeri apja szűk határok közé szorított hatalmát, de nem akar lemondani a gyermekként élvezett védelemről. „Ezért nyúl vissza a gyermekkorban túlértékelt apa emlékképéhez, istenséggé magasztosítván fel, és a jelenbe és a realitásba ülteti át“. Tehát Isten „nem más, mint felmagasztosult apa“ és „a vallás végső alapja az ember infantilis gyámoltalansága”.

15 Page  15  Az elfojtás, a vallási életben is, általában tökéletlen. „Naturam expelles furca, tamen usque recurret“ – mondja Horatius – az elfojtott újra és újra visszatér és vagy neurotikus szimptómában manifesztálódik, vagy projekciókhoz vezet. Az elviselhetetlent, a rosszat, mindazt, ami elhomályosítaná önmagunkról alkotott, idealizált képünket: a Jung´-i „árnyékot“ kivetítjük másokra, a démonok-ra, ördögökre, boszorkányokra, másként gondolkodó „eretnekekre“, másvallásúakra, idegenekre, kisebbségekre, cigányokra, zsidókra stb. Ök a rosszak, mi a jó oldalán állunk. A saját „árnyékunk“ elfogadása, hogy a démonok nem rajtunk kívül vannak, hanem önmagunkban, tudattanunkban, nehéz feladat. A jézusi „szeressétek ellenségeiteket“, ez a toleranciára való figyelmeztetés mennyire feledésbe merül sok „vallásos“ ember életében!

16 Page  16 Henseler  A vallásnak a csoportban való megélése. Henseler kiemeli, hogy a vallás „kapcsolat valami végsőhöz, abszoluthoz, feltétlenhez, transzcendenshez, amit legtöbbször Istennek vagy a Szentnek nevezünk“  Hangsúlyozza: „Feltűnő, hogy a vallási élet szorosan kapcsolódik egy közösség életéhez. Bármennyire is egyénileg éli meg az ember vallási tapasztalatait, mégis a hívők erősen késztetve érzik magukat, közösségekbe tömörülni. Elsősorban itt ünneplik és erősítik meg vallásos élményeiket. Szüksége van a hitnek biztosítékra a csoport által, vagy egyáltalán a közösséggel való szoros kapcsolatban tudatosodik?“

17 Page  17  Henseler írja le A magzat az anyaméhben feltevéseink szerint messzemenően elégedett, minden igénye kielégítést nyernek, ezáltal „mindenható“, mintegy paradicsomi állapotban létezik Ez a primér- nárcisztikus állapot, amelyből a szülés folytán egy új, izgató, idegen, zavaró, ijesztő, fenyegető, félelmetes világba kerül. Szociális környezete, az anya és egyéb személyek segítségével sikerül optimális helyzetben az anyaméhben megélt védettséget és mindenhatóságot egy darabig fenntartania. A kisgyermek kapcsolata az anyához primér narcisztikus, Freud „...egy archaikus, elsősorban egy ideális tárggyal való egybeolvadásra vagyis teljes azonosulásra alapuló kapcsolatformát“ ért ezalatt.

18 Page  18 Ferenczi Sándor  Ferenczi Sándor egyik legjelentősebb munkájában: A valóságérzék fejlődési fokait leírja a gyermeki mindenhatóság különböző fázisait a „feltétlen mindenhatóság“, a „mágikus-hallucinató-rikus mindenhatóság“, a „mindenhatóság mágikus gesztusok segítségével“ és a „mágikus gondola- tok és szavak“ periódusain keresztül a szimbolizálás képességének kialakulásáig, amelyik átvezet a valóságérzék kifejlödéséhez. A mágikus gondolkodás, a gondolatok mindenhatósága a gyermekkor-ban, a neurózisokban, de maradványképpen sok felnött vallásos és profán életében is nagy szerepet játszik. A mesék és az álmok, de a mítoszok világa is ez. .

19 Page  19 Ferenczi  De a szülök, mint omnipotens self-tárgyak egyre inkább felmondják a szolgálatot és az ember megkísérli Heinz Kohut szerint „a tökéletesség új világai-nak“ megteremtését, amennyiben személyeket, célokat vagy közösségeket idealizál, ami a mindenütt jelenlévö ambivalencia miatt általában csak részben sikerül. „Egy csalódást nem okozó ideálként jelenik meg Isten. Isten nagysága, mindenhatósága és jósága reális tapasztalás alapján nem felül-vizsgálható. Az ember kivetettségében, korlátoltságában felsőbb rendet keres, örök értékeket, esetleg felsőbb személyt Isten alakjában, amelyekre és akire vonatkoztathatja önmagát, érzéseit, gondolatait, akit egy maga fölött álló, jóakaró, szerető valakinek él meg, akivel egyesülni vágyik. Ez az igény a transzcendensre különböző formákban, de minden ember életében jelentkezik

20 Page  20 Jung  Jung fenomenológiai álláspontot képvisel, szerinte események, tapasztalatok, képzetek igazak, amennyiben léteznek, függetlenül az ítélettől, hogy hamisak vagy nem.  A vallás alkotóelemei Jung szerint „...bizonyos dinamikus tényezők, amelyeket az ember mint ´´hatalmakat´´: szellemeket, démonokat, isteneket, törvényeket, ideákat, ideálokat [...] nevezett meg [...], amelyeket hatalmasaknak, veszélyeseknek vagy kielégítően segítőknek tapasztalt meg, hogy azokat gondos figyelemben részesítse, vagy nagyoknak, szépeknek és eléggé jelentőseknek, hogy ájtatosan imádja és szeresse öket“. Jung kiemeli, hogy vallás alatt nem hitvallást ért. (azaz nem a tartalom az érdekes)

21 Page  21 Jung  Konfessziók kodifikált és dogmatizált formái eredeti vallási tapasztalatoknak. Ezek végsö fokon az emberi lélek, a tudattalan dinamikájának termékei. „Archetípusok“, ösképek, ösképzetek formájában generációról generációra származnak át és a „kollektív tudattalan“ tartalmát képezik. Szimbólumok, mítoszok, mesék, müvészi ideák, álomképek, vallási képzetek formájában jutnak kifejezésre és minden korok minden népénél megtalálhatók. Jung szerint Isten is egy ilyen archetípus, tehát nem rajtunk kívül létezö, hanem az emberi lélekböl származó öskép amelyet megszemélyesítünk a személyes Istenben.

22 Page  22 Jung  Jung érdeme, hogy a szimbólumok, mítoszok dinamikus jelentőségére felhívta a figyelmet az ember lelki életében. Bár Freud a tudattalan felfedezésével tulajdonképpen feltárta a homo sapiens irracionális oldalát, az érzelmek és ösztönök hatalmas dinamikáját, mégis az értelem győzelmét kereste, mint megoldást az élet kérdéseire.  Erről Freud tudósít: A „vallási energia forrása [...] egy érzelem, amelyet ö az ´´örökkévalóság´´ megsejtésének ne-vezne, érzelem, mint valami határtalanról, korlátlanról, mintegy ´´óceániról´´.  Ez az érzés egy tisztán szubjektív tény, nem hittétel; [...] de ez a vallási energia forrása.[...] Csak ennek az óceáni érzésnek alapján nevezheti magát vallásosnak az ember, akkor is, ha minden hitet és illúziót elutasít“.

23 Page  23  Talán valóban fontos lenne a vallásos élmény szavakba nem önthető, a verbális szimbolizáció foka előtti rétegével, a mítoszok, fantáziák, érzelmek világával, a bennünk élö gyermekkel többet törődni, ami nélkül a misztika sem létezik. „Minden mély vallás misztika“ mondja Albert Schweizer és Karl Rahner szerint „A holnap istenfélője ``misztikus`` lesz“54.  Misztikus élmény:  Nem félelem és alávetettség, hanem szeretet és a saját erő igenlése képezi a misztikus élmény alapját. Isten nem a hatalom szimbóluma az ember felett, hanem az erő jelképe, amelyet az ember önmagában érez.

24 Page  24 Verena Kast  Verena Kast, egy Jung-tanítvány egyik előadásában utal arra, hogy a hetvenes évek óta a mítoszok iránti érdeklődés rohamosan megnőtt. Az ezotérika-piac egyik válasz az emberek értelemkeresésére, a spirituális vágyra egy áttekinthető rend és világértelmezés iránt, tekintettel a valóság egyre növekvő bonyolultságára.  „A mítosz, tradicionális elbeszélés egy antropomorf cselekvéssorozat alap-struktúrájával, az Istenekről való beszéd legidősebb és legelterjedtebb formája, egy theologia, amelyik orális kultúrában gyökerezik. A mítosz elbeszélésre és tovább elbeszélésre alkalmas, nem saját megfigyelésből származik, nem az individuális élményvilágból, ezért nem egyesek fantázia-találmánya. A mítosz mindig egy érzéki közlés“.

25 Page  25 Jung  Jung a mítoszok eredetét a tudattalanban látja. Szerinte „...a mítoszok azonban elsősorban a psziché megnyilvánulásai, amelyek a lélek lényegét ábrázolják...“ Problémák és megoldásuk, amelyek a mítoszokban megjelennek, tükrözik a mai ember problémáit is. Nem arról van szó, hogy a mítosz igaz vagy helytelen, racionális vagy irracionális, hanem hogy mit tud nekünk ma mondani. „A kérdés az, hogy ezek a mitologikus szimbólumok bennünk rezonanciára találnak, egy feleletre, hogy képesek érdeklődésünkre találni és bennünket táplálni.”  A mítoszok világa rokon a mesékével. Mind a mítoszokban, mind a mesékben találkozunk mágikus gondolkodással, történésekkel.

26 Page  26  A vallás az ember kapcsolata a magát megmutató „szent“-hez, amelyen keresztül annak részesévé lesz. Az egyik lehetőség az önátadás Istennek, aki minden szentet magában egyesít; a másik az önhatalmúság, amiben az ember Isten nevével visszaél, a szentet birtokába keríti és rendelkezik felette önigazolás céljából. Ez a kettősség a konkrét vallásokban legtöbbször összevegyülve realizálódik. Az ember, ahelyett, hogy magát a szent imádásában és tiszteletében megnyitná, identifikálja magát és az általa létrehozott világot a szenttel és így rendelkezni akar fölötte. Itt mutatkozik meg a vallás és a mágia közelsége. Sok vallásos gondolat, cselekedet, rítus, ha odaadás és szeretet a motivációja, akkor igazi hitből fakad, de közel kerül a mágiához, ha az önhatalmúság céljait, a saját hatalom növelését célozza, Isten nevével való visszaéléssel. Azt hiszem ez a döntő kritérium annak elbírálásánál, hogy valami a vallásos életben mágia vagy nem.

27 Page  27 Eller politeitikus definíciója  A vallás személyes vagy intézményesült rendszere  hittételeknek (dogmák)  erkölcsnek  mítoszoknak  szimólumoknak  rituáléknak  kifejezése az alapvető hiedelmeknek.  Különféle vallások hangsúlyozzák vagy ellenkezőleg nem hangsúlyozzák különféle vonásait mindezeknek, például, mely elvek nem találhatók meg egyes vallásokban

28 Page  28 Vallásszázalék Keresztény33.32% Római Katolikus16.99% Protestáns5.78% Ortodox3.53% Anglikán1.25% Muzulmán21.01% Hindu13.26% Buddhista5.84% Szikh0.35% Judaizmus0.23% bahá’í0.12% egyéb vallás11.78% nem vallásos11.77% ateista2.32% (2007) Forrás: The World Factbook 2008.The World Factbook 2008.

29 Page  29 TeológiaVallástudomány HistorikaVallástörténet Szisztematika Vallásfilozófia Vallásfenomenológia Valláskritika BiblikaVallásfilológia Praktika Vallásszociológia Valláslélektan Vallásetnológia Vallásföldrajz Máté-Tóth András Teológia és vallástudomány

30 Page  30 Mi a vallás?  Olyan összetett életfelfogás, amely összetartozó egészként fogja fel a látható és láthatatlan világot a külső és a belső valóság közötti kapcsolat lehetséges rendje szerint. A keresztény és az össze többi vallás között az az alapvető különbség, hogy a feltámadott messiásban való hit minden más vallás alapját megkérdőjelezi. Krisztus áldozata minden más vallásban való hit tévedésének jovátételére is hozatott.  Religio – köteléket jelent, a tapasztalati világ transzcendenciába való horgonyozottságát  A vallás legáltalánosabb, de bármely definiciójából kitűnik, hogy egyik felfogás sem kételkedik abban, hogy az ember eredendően rendelkezik spirituális kapacitással amivel vallásos világlátást képes kialakítani, illetve átvenni. Olyan kapacitásról van szó, amihez fogható a nyelv  A vallás kognitív, érzelmi és viselkedéses komponensekből áll, melyek a vallásos élmény együttesében együtt vannak jelen

31 Page  31 Valláslélektan?  Tárgya a vallásos élmény és hozzá kapcsolódó jelenségek  Az elnevezés félrevezető  Hiszen igaz hit egyetlen létezik csak: 5Móz. 6.4 Halld meg, Izráel: Az ÚR a mi Istenünk, egyedül az ÚR!  Ha a vallás tartalmát belevonjuk vizsgálódásunkba, akkor a tudományos kutatás szabályait szegjük meg, hiszen a kutatás tárgya a valláslélektan esetében nem a vallás tartalma, hanem a művelése (létezhet-e olyan tudomány, aminek egyszerre tárgya a különböző vallási tartalom és a azon művelése?)  A valláslélektan azért félrevezető, mert miközben vallást definiál, az élmény tartalma nem ugyanarra a valóságra vonatkozik (a tartalom nem homogén)

32 Page  32 A valláslélektan olyan mint az eszme (valamely ideológia) lélektana?  Hiszen ha egy az Isten, akkor azt csak egyetlen tudomány művelheti, a többi olyan valóságban mozog, ami nem az Istenről szól  Ha a különböző tartalmat homogénnek tekinti a kutató, akkor olyan távol kell tárgyától elhelyezkednie, hogy a különbségek elhanyagolhatók legyenek. Ez a távolság (kívülmaradás) azonban megfosztja attól, hogy a valódi problémákat megismerje és megoldásukban segíthessen. Jak Te hiszed, hogy egy az Isten. Jól teszed. Az ördögök is hiszik és rettegnek. Az ördögök azonban nem állnak Istennel kapcsolatban (kiűzettek)  Az emberek is hiszik Istent,de nem élnek vele. A vele élés a Jézusban élést jelenti. 1Jn akié a Fiú, azé az élet; akiben nincs meg Isten Fia, az élet sincs meg abban.  A benne élés jelenti azt, hogy az ember a teljes valóság részesévé lett (az Isten valósága és a látható világ valósága)

33 Page  33 A teológia és a valláspszichológia viszonya  Ha eltekintünk a vallás tartalmától, akkor félrevezető ismeretekhez jutunk, mivel a tartalom meghatározza az életvitelt, meghatározza a lelkületet, egyszerűen a velük kapcsolatos tudás nem azonos az Istenben hivőkre vonatkozó tudással, mivel a tartalom eltérő  Félrevezető a tartalom heterogenitása, miközben a tartalom művelésében számos rokon vonás fedezhető fel –Lelki emberek csak 1Kor Mert ki ismerheti meg az emberek közül azt, ami az emberben van? Egyedül az emberi lélek, amely benne lakik. Ugyanígy azt sem ismerheti senki, ami Istenben van, csak Isten Lelke. Mi pedig nem a világ lelkét kaptuk, hanem az Istenből való Lelket, hogy megismerjük mindazt, amit Isten ajándékozott nekünk. Ezeket hirdetjük is, de nem emberi bölcsességből tanult szavakkal, hanem a Lélektől jött tanítással, a lelki dolgokat a lelki embereknek magyarázva. Mert ki ismerte meg úgy az Úr gondolatát, hogy őt kioktathatná? Bennünk pedig Krisztus értelme van. –1Kor Sőt inkább azt, hogy amit a pogányok áldoznak, azt ördögöknek áldozzák és nem Istennek: azt pedig nem szeretném, ha ti az ördögökkel lennétek közösségben

34 Page  34 Valláslélektan és teológia  Olyan valláslélektan azonban, melyben egyensúlyban van a természettudományos módszerek alkalmazása a vizsgált tárgyról alkotott tartalmi kijelentésekkel, amit csak egy szellemtudomány nyújthat, még kialakulóban van. Ebben az önállósodási törekvésében érthető tehát, hogy a vallás és a lélektan viszonya még feszültségekkel terhelt, hiszen a mindennapok eseményeiben feltörő alapvető emberi igény, választ kapni létünk alapjára és az ezzel összefüggő kérdésekre adott magyarázatok tekintetében a lélektan és a teológia között hatalmi–érvényesülési vita van.

35 Page  35 A pásztorálpszichológia nem valláslélektan  A pasztorálpszichológia - a legelfogadottabb és leginkább megalapozott meghatározás szerint - a pszichológia azon részterülete, amely a lelkipásztori munkához segítséget adó ismereteket és módszereket tartalmazza. A tartalma természetszerűen pszichológiai, ezért a pszichológusok megalapozottan tarthatják a pszichológia egyik alkalmazott ágának. Sajátossága, hogy igényli a teológusok és a pszichológusok közötti párbeszédet, így fontos területe és eszköze a két elszakadt, de szorosan összetartozó tudomány közötti hídépítésnek.  A pasztorálpszichológia tehát a vallással foglalkozó lelkipásztorok teológusok pszichológiai ismereteit, a gyakorlati segítséget próbálja nyújtani az ő munkájukhoz, visszahozva azt a kort, amikor a pap feladata valóban összeforrt a lelki problémák meghallgatásával és az esetleges megsegítéssel.

36 Page  36 Mi a helyzet ma?  A valláslélektan pszichológiai diszciplína, ahol szemben a vallástudományi megközelítéssel a vallás kutatásának lélektani funkciója a döntő, a valláslélektan pszichológiai megközelítésében a psziché vallásos funkciójára esik a hangsúly.  A valláslélektan ebből következően tudományos vizsgálata annak, hogy a vallás az ember pszichéjében, vagyis gondolataiban, magatartásában és élményeiben miként mûködik.”  A valláspszichológia nem foglalkozik a vallás igazságának kérdésével, ami a teológia tárgya, ha-nem megkísérli az ember (föként az átlagember) vallásos élményének lélektani hátterét, motivációját kutatni. (Nagy Mariann)

37 Page  37 Mi a helyzet ma?  A valláslélektan önálló diszciplínává válásában a valláslélektan még maga is keresi az utakat. Eddigi története elsősorban a különböző lélektani iskolákhoz, egy-egy nevesebb pszichológus nevéhez kötődik, akik a vallásossággal, a vallásos jelenségek lélektani hátterével, és azok a személyiség fejlődésére gyakorolt hatásával foglalkozik. Vannak olyan kutatók, akik erre alapozva azt állítják, hogy a valláslélektan, mint olyan nem létezik.  Szerintük meg lehet különböztetni egy szigorúan empirikus, kvantitatív valláslélektant (Grom, Moosburger, Zwingmann, Frank) a teológiailag értelmezett (Fraas), a vallástudományba ágyazott (Zinser, Stolz), a fenomenológiailag irányultságú (Wyss, Wit), a kultúrtörténetbõl levezetett (Popp-Baier, Belzen) és a pszichoanalitikusan megalapozott valláslélektantól (Henseler) attól függõen, hogy mely diszciplína fogadta be és milyen módszereket alkalmaz.

38 Page  38 Mi a valláspszichológia?  A vallás empirikus–pszichológiai kutatása, mely a ‘transzcendens kizárását’ követeli, vagyis a felismerés határainak figyelembevételét a vallásos jelenség tudományos megközelítését helyezi középpontba. Mivel a vallásos történés elsősorban a lelki élmény személyes értelmezéseként nyilatkozik meg, ezért a személyes tapasztalat és a ‘transzperszonális esemény’ közötti határ meghúzása pszichológiailag nem vizsgálható és nem dokumentálható”.  Sokan azt várják a pszichológustól, hogy vezesse be õket a vallás szívébe, s fedje fel annak legmélyebb értelmét számukra. Az efféle elvárásokkal szemben azonban csalódást kell okoznunk. A pszichológia, mint pozitív tudomány csak magukkal a jelenségekkel foglalkozik: azt vizsgálja, hogy a vallás miként ölt testet és strukturálódik az emberben.” Ilyen értelemben a valláslélektan alkalmazott lélektanként is felfogható, mely a vallásosság pszichére és személyiségre gyakorolt káros és fejlesztő hatását egyaránt megvilágítja,kutatja.

39 Page  39 Biblikus és nem biblikus vallásléktan  Biblikus  A spirituális kapacitás arra használtatik amire adatott  Az Istennel való kapcsolatfelvétel, Isten megismerésének törvényei  Az Istennel való életközösség törvényszerűségei (újjászületés, megújult értelem, új szív, nem önző indíték, hit és cselekedetek)  Az Istenben maradás, a hitben növekedés, a megszentelődés pszichológiája  Nem biblikus  A spirituális kapacitás nem rendeltetésszerű használata  Bármiféle hittárgyhoz való élőnek tűnő viszony kialakításának törvényei (szükségképpen az Istentől elszakadt állapot lélektana alapján)  A hittárgyhoz (bálvány) való viszonyulás szociálpszichológiája (szokások, rituálék stb)  A hittárgyhoz való ragaszkodás következményei (etika, viselkedésszabályozás)

40 PSZICHOLÓGIA KERESZTÉNY NÉZŐPONTBÓL Spirituális pszichológia Ronald L. Koteskey: Psychology from Christian Perspective munkája alapján Dr. Veres Sándor

41 Page  Ábra: Észlelés keresztény nézőpontból

42 Page  42 Episztemológia

43 Page  43 Telepátia  A telepátia gondolatok átvitele az egyik tudatból a másikba ismert szenzoros csatornák használata nélkül, amilyen a beszélgetés, írás, vagy más kommunikációs formák használata. Mint keresztények, biztosan hisszük, hogy ilyen lehetséges az ima során, őszintén és nyilvánvaló módon képesek vagyunk kommunikálni Istennel. Isten hallja azokat az imáinkat is, melyeket túl nehéz szavakba kifejezni (Rom 8). Mivel hasonlóak vagyunk hozzá, képesek vagyunk kommunikálni vele telepatikusan.

44 Page  44 Clairvoyence A clairvoyence tárgynak vagy eseménynek az ismert észlelési lehetőségeken túli érzékelése. Több helyütt előfordul a Bibliában, hogy emberek érzékszerveik használata nélkül érzékelik a fizikai tárgyakat. Mózes kétszer is érzékelte a vizet a sivatagban pedig nem volt érzéki jele ennek (Ex 17, Numb 20). Keresztények ma néha ilyen helyzetbe kerülnek amikor annak tudatában vannak, hogy szükséges másokért imádkozniuk.

45 Page  45 Prekognició  A prekogníció jövőbeli esemény érzékelése. Keresztények között ezt próféciának nevezik. Néhány Ószövetségi prófécia az Új Szövetség történeteiben teljesedik be. Például az újtestamentum második fejezetében az ószövetség három specifikus próféciájának a beteljesülését olvashatjuk. Más próféciák még ezután, a jövőben teljesednek be, és mások megint később fognak beteljesedni.  Az extraszenzoriális észleléshez szokták a psychokinezist is számítani. A pszichokinezis tárgyak manipulálása az ismert fizikai erők használata nélkül. Imakéréseink gyakran arra irányulnak, hogy valamilyen változás következzen be a környezetünkben, ebből következik, hogy az embereknek lehet pszichokinetikus kapacitása.  Az előző részben láttuk, hogy van extraszenzoriális kapacitásunk, nem utolsósorban akkor, amikor ebben Isten van jelen. Az örökkévalóságban, sokkal inkább Istenhez hasonlóvá leszünk, tehát ott teljessé lehet ez az extraszenzoriális kapacitásunk is.

46 Page  46 Elhárító mechanizmusok  Az általános pszichológia hallgatói gyakran tanulmányozzák az elhárító mechanizmusok listáját. A professzorok arról tanítanak, hogy ha valaki ezekkel az elhárító mechanizmusokkal él akkor jól boldogul addig, amíg azok a megoldatlanságok, melyek elhárítására szolgálnak extrém formát nem öltenek. Itt azonban keresztényeknek óvatosnak kell lennünk, mi az amit a pszichológiából átvehetünk és alkalmazhatunk.  A projekció azt jelenti, hogy saját tökéletlenségünket vagy elfogadhatatlan impulzusainkat másokban látjuk. A késő 80-as években történt: evangelisták, akik a legtöbbet prédikáltak a testi vágyról más embereknél láttak problémákat a pornográfiával kapcsolatban, nem maguknál.

47 Page  47 Elhárító mechanizmusok  Racionalizálás azt jelenti, hogy igyekszünk „logikus” magyarázatot adni viselkedésünknek. Ugyan önzőnek gondoljuk magunkat, mégis szemet szúr nekünk, hogyha más „keresztények” dollár milliókat költenek magukra. Ezek azt mondják azért teszik, mert az Isten emberei rászolgálnak a legjobbra, és ők Isten emberei.  Tagadás, elfordulás a valóság megismerésétől, valószínűleg ez a legprimitívebb védekezési mechanizmus. János azt mondja, amikor tagadjuk bűnösségünket, félrevezetjük magunkat.

48 Page  48  A tagadás és más védekezési mechanizmusok mind magukban rejtik az ön-félrevezetést. Nem szabad elfelejtenünk, hogy ezek megváltoztatják az érzékelésünket, de nem változtatják meg az objektív valóságot. Veszélyesek, mert komfortosabbá teszik az életünket és visszatartanak bennünket attól, hogy dolgozzunk valódi problémáinkon és megváltozzunk.

49 Page  Á bra: Spiritu á lis pszichol ó gia kereszt é ny n é zőpontb ó l

50 Page  50 Spirituális pszichológia  Ugyan az emberek számos módon hasonlítanak az állatokhoz, de amikor olyan jelenségekkel foglalkozunk, mint nyelv, személyiség, kreativitás, moralitás és etika, nekünk sokkal inkább az Istennel való összevetésre kell figyelnünk, mint az agy vagy a mirigyek felépítésére és működésére.

51 Page  51 Spirituális pszichológia  Amikor Jézus a samáriai asszonnyal beszélget, hangsúlyozza, hogy Isten lélek és hogy akik imádják őt, azoknak lélekben és igazságban kell ezt tenniük (Jn 4). Pál apostol szintén megjegyzi, hogy Isten lélek, és a következő mondatban hogy az Úr lelke az, aki maga formál bennünket Istenképűvé (2Kor 3). Az Írások sok más része utal arra a tényre, hogy az emberek spirituális lények. (1. feladat)

52 Page  52 Spirituális pszichológia  Ha az ember Istenképűségének aspektusaira tekintünk, tudnunk kell azt is, hogy milyen az Isten. Természetesen, nem kell mindent tudnunk Istenről, de ő azt választja, hogy feltár bizonyos dolgokat önmagáról. Isten tulajdonságainak nevezhetjük ezeket.  A.W Trozer (1961) írt ezekről a Szent megismerése című könyvében, aminek az alcíme ez volt: „Isten tulajdonságai: ezek értelme a keresztény életben” Ezt a felsorolást használjuk a továbbiakban.

53 Page  53 Spirituális pszichológia  Néhányan vonakodnak attól, hogy az embereket összehasonlítsuk Istennel. Azt hiszik, hogy olyan nagy a különbség a kettő között, hogy nem lehet összevetni a kettőt egymással. Igaza van Schaeffernek (1968), aki Isten végtelenségére hívta fel a figyelmet. Miként Tozer listájában látjuk, több mint ezek fele Isten végtelen természetének aspektusairól szólnak. Nem tudunk olyanok lenni mint ő ezen a módon: egyedül ő ön-magában létező, ön-beteljesítő, örökkévaló, végtelen, megingathatatlan, mindenható, felsőbbrendű, mindenütt jelenlévő, és szuverén.

54 Page  54 Spirituális pszichológia  Tartalmas összehasonlítások tehetők más tulajdonságok alapján. Emlékezz arra, hogy a Biblia maga, Isten saját különös kijelentése nekünk, benne ismételten elvégezhetők az összevetések. Ezek arról szólnak, hogy mi a szent, a tökéletes, a szeretet, és a irgalom. Vegyük most sorba Istennek azt a kilenc tulajdonságát Trozer alapján, tulajdonságokat, melyekben hasonlatosságunkat fedezhetjük fedezhetjük fel vele.

55 Page  55 Isten  Szent háromság Három személy az egy Istenben, egy egység. Isten társas lény, és mi is azok vagyunk. Isten szintén egység, hangsúlyoznunk kell társas kapcsolatainkban az egységet.  Bölcs Isten a bölcsesség istene, a bölcsességet végességünk miatt nem tudjuk megérteni. Ámbár nincs tökéletes bölcsességünk, ő mégis arra bátorít bennünket, hogy keressük a bölcsességet, és azt ígéri hogy ad nekünk.  Hűséges Istene nem szegi meg ígéreteit. Szintén arra bátorít bennünket, hogy tartsuk meg fogadalmainkat. Isten segítségével lehetséges megtartani a vele való szövetséget.

56 Page  56 Isten  Jó A jóságot Isten természete által határozhatjuk meg. Lehetünk olyanok mint ő, jók nem csupán a barátaink számára, de legalább annyira az ellenségeink számára is.  Igaz Isten nem különbözteti meg az embereket. Mindenkivel jól bánik. Mi is korrektek lehetünk az ő uralma alatt, ahogyan ő igazságos a számunkra.  Irgalmas Isten aktívan könyörületes. Igazsága nem állítja meg az ő irgalmát. Isten különös utasítása, hogy legyünk könyörületesek miként ő könyörületes.

57 Page  57 Isten  Kegyelemmel teli Kegyelme képessé teszi őt, hogy segítsen a rászorulón, kegyelmezzen a bűnösön. Megbocsátunk másoknak, miként Krisztus megbocsát nekünk. Jézus nyíltan tanított bennünket a „Az Úr imájára”:  Szerető Isten számára nagyon természetes a szeretet. Jézus azt mondta, hogy úgy szeretett bennünket, ahogyan az atya szerette őt, és kövessük őt a szeretetében. Azt parancsolta nekünk szeressük egymást, miként ő szeretett bennünket.  Szent Isten abszolút szent, és az ő jelenlétében a szentség hiányát azonosíthatjuk magunkban. Mindaz Ó mind az Új Szövetség beszél nekünk arról hogy legyünk szentek, mert ő szent.

58 Page  58 Spirituális pszichológia  Végezetül, felismerések, melyek az Írásokból származnak megvilágítják azokat a nézeteket melyeket a pszichológusok használnak. Például, vegyük a pszichoanalitikus megközelítést, amely azt hiszi, hogy a szuper-ego tudatos része akkor fejlődik ki, amikor a gyermek az iskolába kerül. A Rom 2 beszél arról, hogy a pogányok nem ismerik a törvényt, de cselekszenek „természetüknél fogva” aszerint amit a törvény előír. Ez azt mondja, hogy „a törvény a szívükbe van írva”. Tudásuk, a jó és a rossz alapvető észlelése, velünk született dolog. Természetesen, a specifikus dolgok megfontolása, hogy mi jó vagy rossz megváltoztathatja a személy érettsége, de az igazság alapvető észlelése az istenképűség az emberben benne van.

59 Page  59

60 A Biblia a vallásokról „Ott majd olyan isteneket kell szolgálnotok, amelyeket emberi kéz készített fából és kőből, amelyek nem látnak, nem hallanak, nem esznek és nem szagol” 5Móz. 4.28

61 Page  61 Alapelv és módszer:  „Azután oltárt épített Nóé az ÚRnak, és vett minden tiszta állatból és minden tiszta madárból, és égőáldozatokat mutatott be az oltáron.” 1Móz  „Gyertek építsünk magunknak várost és tornyot, amelynek teteje az égig érjen” 1Móz 11:4

62 Page  62  Ekkor azt mondta Jákób a háza népének és mindazoknak, akik vele voltak: Távolítsátok el az idegen isteneket, amelyek nálatok vannak! Tisztítsátok meg magatokat, és váltsatok ruhát! 1Móz  „ Jöjj, és készíts nekünk istent, hogy előttünk járjon, mert nem tudjuk, hogy mi történt ezzel a Mózessel, aki felhozott bennünket Egyiptomból.” 2Móz 32: 1a.

63 Page  63 Ideológia  1Móz  Azután ezt mondták: Gyertek, építsünk magunknak várost és tornyot, amelynek teteje az égig érjen; és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész föld színén.

64 Page  64  Ne kövessetek más isteneket a körülöttetek levő népek istenei közül! 5Móz. 6.14

65 Page  65 A vallási jelenségek három aspektusa  1.1. A vallási jelenségek három aspektusa –Ismeret (tudás, világkép, dogma) –Kultusz (mágikus, istentiszteleti, más rituálék) –Kultúra (mindennapi és művészi kidolgozásformák, erkölcs, társadalmi rend, stb.)

66 Page  66 Isten egyháza  1. Tipikus tanítás: a lelkésznek legyen világi foglalkozása  2. Tipikus kultikus forma és rituálé: lábmosás  3. Vallásos kultúra: városi misszió

67 Page  67

68 Page  A valláspszichológia tárgya: tudomány vagy igazság  A tudomány leírja a jelenségeket  A kijelentés a létező értelmére ad választ  Az általános és specifikus kijelentés összefüggése mutat az igazság teljességére  A pozitivista tudományfelfogás megbontotta ezt az egységet

69 Page  A szekularizáció ára, tények, szociológiai modell  Vallásosság és szekularizáció. Szociológiai perspektíva Háború utáni körkép a nagy egyházakban –A vallás privatizálása –A vallás szubjektivizálása –A vallás hagyománytalanítása –A vallás individualizálódása

70 Page  70  A szekularizáció vezet a vallási közömbösséghez –Egy példa –Anonim kereszténység

71 Page  Szekuláris társadalom és keresztény hit  Könyörgés a szorongással szemben  Miért nincs egzisztencialista kultúránk?  A szekuláris értelemadás töréspontjai  Az értelem igen, Istentisztelet nem  Keresztény könyörgési rituálé  Józan ész könyörgés helyett

72 Page  72  Hamilton, Malcolm B.: Vallás, ember, társadalom - elméleti és összehasonlító vallásszociológia [Ford. Lázár, A Péter] Megújuló világképek Sorozat. Budapest, AduPrint, 1998  Glasenapp, Helmuth von: Az öt világvallás - bráhmanizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység, iszlám [Ford. Pálvölgyi Endre] Budapest, Akkord, 2005

73


Letölteni ppt "Bevezetés a valláslélektanba Dr.Veres Sándor. Page  2 Etimologiai definíciók Dr. Paul Custodio Bube  Religo (lat.) – hátraköt, megköt (öz),odakötöz,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések