Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A kétszintű érettségi és a bolognai folyamat A Felvételi Információs Szolgálat kutatása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A kétszintű érettségi és a bolognai folyamat A Felvételi Információs Szolgálat kutatása."— Előadás másolata:

1 A kétszintű érettségi és a bolognai folyamat A Felvételi Információs Szolgálat kutatása

2 Országos Középiskolai Kutatás Országos Intézményvezetői és Szaktanári Kutatás Kutatási eredmények

3 A kutatásokban résztvevőkről Országos Középiskolai Kutatás On-line, önkitöltős kérdőív 727 érettségit adó középiskola 3086 diák Adatfelvétel: december január A válaszadók 78 százaléka nő, 22 százaléka férfi 19 százaléka budapesti, 81 százaléka vidéki 73 százaléka szakközépiskolás, 27 százaléka gimnazista Országos Intézményvezetői és Szaktanári Kutatás Papír alapú, önkitöltős kérdőív 264 érettségit adó középiskola 2198 pedagógus Adatfelvétel: december január A válaszadók 72 százaléka nő, 28 százaléka férfi 11 százaléka budapesti, 89 százaléka vidéki 14 százaléka igazgató vagy helyettes, 18 százaléka végzős osztály osztályfőnöke

4 Tájékozottság a kétszintű érettségi rendszeréről

5 Pontszámítási módszer

6 Tájékozottság az új pontszámítási módszerről Összes válaszadó: 10., 11., 12. évfolyamos diákok

7 Tájékozottság az új pontszámítási módszerről Tanárok és végzős diákok Tisztában van vele, ismeri minden részletét Tanárok és végzős diákok

8 A tanárok tájékozottsága átlagosan 10 százalékkal növekedett A végzős diákok esetében szignifikáns növekedés nem tapasztalható az elmúlt évhez képest, azonban saját bevallásuk szerint még mindig jóval tájékozottabbak, mint az oktatók

9 Kétszintű érettségi Beváltotta a vele szemben támasztott elvárásokat?

10 Beváltotta-e a kétszintű érettségi a vele szemben támasztott elvárásokat?

11 Tanárok és végzős diákok

12 A tanárok körében jóval magasabb a szkeptikusok aránya, 68 százalékuknak kétségesnek tartja az új érettségi rendszer sikerességét A végzős diákok között, a tanárokhoz képest többen vannak, akik úgy érzik, hogy nem tudják megítélni egyértelműen a rendszer hatékonyságát

13 Emelt szintű érettségi

14 Tervezi-e az emelt szintű érettségit?

15 A tavalyi év jelentős fellendülése után visszaesés tapasztalható az emelt szintű érettségi tervekkel kapcsolatban

16 Diákok motivációi Miért választja az emeltet? Többletpont63% Használható tudás a felsőoktatási tanulmányok során42% A 2008-as évre tervezett pontszámítási módszer változás30% Többlettudás a közép szinthez képest24% Tanári ösztönözés9% Tudáshoz inkább illeszkedő emeltszintű kérdések8% Szülői ösztönzés5% Következetesebb felkészülés4% Idegen vizsgabizottság előtti vizsgalehetőség3% Összes megkérdezett: 10., 11., 12. évfolyamos diákok

17 Szükséges-e a karrier intézmények népszerű szakjaira a biztos bejutáshoz az emelt szintű érettségi? Szükségesnek tartja BizonytalanSzükségtelennek tartja 2004-es kutatási adat* 59%32%9% 2005-ös tavaszi kutatási adat* 58%25%17% 2005-ös őszi kutatási adat* 80%13%7% 2006-os őszi kutatási adat* 77%16%7% 2007-es őszi kutatási adat* 88%8%4% 2008-as téli kutatási adat* 80%6%14% Összes megkérdezett: 10., 11., 12. évfolyamos diákok

18 Felvételi várakozások

19 A rektorok 200 pontra emelnék a felsőoktatási felvételi minimum pontszámát

20 Tanárok és végzős diákok

21 A végzősök sokkal inkább tartják elfogadhatónak a ponthatárok emelését, mint fiatalabb társaik. A tanárok lényegesen nagyobb arányban helyeslik a felvételi minimum pontszámának 200 pontra való emelését, mint a végzős diákok.

22 Milyen várakozásokkal tekint a felsőoktatási továbbtanulására? 2005-ben érettségizett végzősök 2006-ban érettségizett végzősök 2007-ben érettségizett végzősök 2008-ban érettségizett végzősök 2009-ben érettségizett végzősök Érettségi évében felvesznek 58% 48% 46% 65% 76% Legkésőbb az érettségit követő évben felvesznek 25% 30% 32% 27% 18% Az érettségi utáni néhány évben felvesznek 10% 12% 4% 5% Nem vesznek fel7% 10% 4% 1%

23 2005-ös, 2006-os, 2007-es, 2008-as, 2009-es érettségi eredmények

24 2005-ös, 2006-os, 2007-es, 2008-as, 2009-es érettségi számokban LEGALÁBB 3-as érdemjegyet ért el az EMELTSZINTŰ vizsgán 95% 98% 97% Érettségi érdemjegyek átlaga EMELT SZINTEN 4,69 4,43 4,51 4,57 4,61 Érettségi érdemjegyek átlaga KÖZÉP SZINTEN 3,52 3,48 3,39 3,55 5-ös érdemjegyet szerzett EMELT SZINTEN 73% 65% 69% 72% 74% 5-ös érdemjegyet szerzett KÖZÉP SZINTEN 28% 18% 20% 23%

25 2009 Felvételi tények Államilag finanszírozott 1258 indított szak 179 szakra csak 400 pont feletti eredménnyel lehetett bejutni 18 szakra csak 440 pont feletti eredménnyel lehetett bejutni A szakok 14 százalékára nem lehetett bejutni többletpont nélkül 35 szakra lehetett bejutni 200 pont alatti eredménnyel Költségtérítéses 1300 indított szak 37 szakra csak 400 pont feletti eredménnyel lehetett bejutni 8 szakra csak 440 pont feletti eredménnyel lehetett bejutni A szakok 3 százalékára nem lehetett bejutni többletpont nélkül 777 szakra lehetett bejutni 200 pont alatti eredménnyel Alap és osztatlan képzések

26 Miért érdemes emelt szintű érettségit tenni? Két, 30 százaléknál jobb eredményű emelt szintű érettségivel maximalizálható a többletpontok száma (80 pont), míg a nyelvvizsga maximálisan szerezhető pontjával is csak a többletpontok 63 százaléka érhető el (50 pont) 3/1

27 Miért érdemes emelt szintű érettségit tenni? Az emelt szintet választók több mint 97 százaléka érte el legalább a 30 százalékot, így érvényesíteni tudta az emelt szintért járó, tantárgyankénti 40 többletpontot, ezért magasabb a valószínűsége, hogy az emelt szintet választó diák jobb pozícióba kerül a felvételi pontok számításánál, mint középszinten érettségiző társai. 3/2

28 Miért érdemes emelt szintű érettségit tenni? Az emelt szinten vizsgázók 74 százaléka kapott 5-ös érdemjegyet, míg ugyanez a szám középszinten 23 százalék. Nem csak a felvételi pontok számítása, hanem az érettségi érdemjegy miatt is érdemes az emelt szintű érettségit választani. 3/3

29 Milyen szakok esetében érdemes emelt szintet tenni? Alapképzések Államilag finanszírozott alapszakok Indított szakok száma 400 pont feletti ponthatár % alkalmazott közgazdaságtan 55100% keleti nyelvek és kultúrák % ókori nyelvek és kultúrák 5480% nemzetközi tanulmányok % pszichológia 11764% politológia 13862% kommunikáció és médiatudomány % kereskedelem és marketing %

30 Milyen szakok esetében érdemes mindenképpen emelt szintet tenni? Osztatlan képzés Osztatlan képzés államilag finanszírozott szakon 38 indított szak 27 szakra csak 400 pont feletti eredménnyel lehetett bejutni Államilag finanszírozott osztatlan képzés Indított szakok száma 400 pont feletti ponthatár % általános orvos 44100% fogorvos 44100% gyógyszerész 44100% építész 33100% állatorvosi 11100% jogász %

31 Tájékozottság a bolognai rendszerről

32 Mennyire részletesen van tisztában a bolognai folyamattal? 2005 tavaszi kutatási adat* 2005 őszi kutatási adat * 2006 őszi kutatási adat * 2007 őszi kutatási adat* 2008 téli kutatási adat* Teljesen tisztában van a folyamattal 3% 4% 10% 16% 12% Jártas a témában, de nem látja tisztán a jövőre vonatkozó következményeit 6% 15% 22% A legfontosabb lépésekkel tisztában van, de nem ismeri a részleteit 12% 13% 17% 30% 33% Hallott a folyamatról, de nem ismeri 23% 26% 30% 23% 21% Nem hallott a folyamatról 56% 51% 27% 9% 12% *Összes megkérdezett: 10., 11., 12. évfolyamos diákok

33 Nem hallott a bolognai folyamatról 10. évfolyam11. évfolyam12. évfolyam 2005 tavasz65%60%46% 2005 ősz59%55%39% 2006 ősz41%21%19% 2007 ősz13%10%5% 2008 tél30%15%7%

34 Mennyire részletesen van tisztában a bolognai folyamattal? Tanárok 2004* Tanárok 2005* Tanárok 2006* Tanárok 2007* Tanárok 2008* Teljesen tisztában van a folyamattal 2% 5% 11% 13% 14% Jártas a témában, de nem látja tisztán a jövőre vonatkozó következményeit 10% 20% 38% 36% 41% A legfontosabb lépésekkel tisztában van, de nem ismeri a részleteit 30% 42% 40% 39% 37% Hallott a folyamatról, de nem ismeri 40% 29% 11% 8% Nem hallott a folyamatról 18% 5% 0% 1% 0%

35 Mennyire részletesen van tisztában a bolognai folyamattal? Diákok 2008Tanárok 2008 Teljesen tisztában van a folyamattal 12%14% Jártas a témában, de nem látja tisztán a jövőre vonatkozó következményeit 22%41% A legfontosabb lépésekkel tisztában van, de nem ismeri a részleteit 33%37% Hallott a folyamatról, de nem ismeri 21%8% Nem hallott a folyamatról12%0% *Összes megkérdezett: 10., 11., 12. évfolyamos diákok, Tanárok

36 A bolognai rendszer ismertségében visszaesés tapasztalható a diákok körében. Nagyobb mértékben igaz ez a fiatalabb diákokra, de kisebb mértékben a végzősökre is. (Ennek részben lehet az is oka, hogy kevesebb híradás van a témában, mióta bevezetésre került a rendszer) A tanárok esetében viszont növekedett azok száma, akik jobban megismerték a rendszert és jártasak a témában.

37 Képzéstípusok

38 Bolognai folyamat… Milyen képzést választ inkább?

39 Bolognai folyamat… Milyen képzést választ inkább? Nem tudja mi a különbség Bachelor és Master között 2005 tavaszi kutatási adat* 2005 őszi kutatási adat* 2006 őszi kutatási adat* 2007 őszi kutatási adat* 2008 téli kutatási adat* 78% 74% 17% 10% 8% 10. évfolyam11. évfolyam12. Évfolyam 2005 tavasz83%81%70% 2005 ősz81%78%64% 2006 ősz24%15%12% 2007 ősz16%10%5% 2008 tél14%12%6% * Összes megkérdezett: 10., 11., 12. évfolyamos diák

40 Az egyetemek által indított bachelor szakok továbbra is a legnépszerűbbek. Növekedett azok száma, akik mind egyetemen, mind főiskolán el tudják képzelni alapképzésüket. Csökkent azonban a bizonytalanok és az információval nem rendelkezők aránya.

41 Elérhetőségek Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 5. ½ em. 061/ Ahol letölthető kutatásokat találhat:

42 Dr. Csikesz Tamás Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) Tel: Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A kétszintű érettségi és a bolognai folyamat A Felvételi Információs Szolgálat kutatása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések