Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Bologna Folyamat hatása a középiskolás pályaválasztókra 205.11.17. A többciklusú képzés bevezetésének helyzete Európában Derényi András.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Bologna Folyamat hatása a középiskolás pályaválasztókra 205.11.17. A többciklusú képzés bevezetésének helyzete Európában Derényi András."— Előadás másolata:

1 A Bologna Folyamat hatása a középiskolás pályaválasztókra A többciklusú képzés bevezetésének helyzete Európában Derényi András

2 A többciklusú képzés bevezetésének helyzete Európában Értelmezések, korlátozások (1)Európa – az EU tagállamai? – az EU tagállamai? – a Bolognai Folyamatban részes 43 ország? – a Bolognai Folyamatban részes 43 ország? (2a) az egyes országok különböző időpontokban kezdték a megvalósítást (2b) eltérő sebességgel zajlik a folyamat (2c) a célkitűzések, prioritások is különbözőek (kreditrendszer, képesítési keretrendszer, doktori képzés, közös diplomák ügye, diplomák elismerésének helyzete)

3 A többciklusú képzés bevezetésének helyzete Európában Ha az előbbi megfontolásokat figyelmen kívül hagyjuk, akkor a szinkrón, statikus összehasonlítás megtévesztő képet nyújt. Az adott időkeretben azonban csak az eredeti (berlini) prioritás: a két ciklusú képzési szerkezet szinkrón és általánosító tárgyalására van mód.

4 A többciklusú képzés bevezetésének helyzete Európában Források: TRENDS IV: European Universities Implementing Bologna (Sybille Reichert, Christian Tauch) EUA- Socrates 2005 TRENDS IV: European Universities Implementing Bologna (Sybille Reichert, Christian Tauch) EUA- Socrates 2005 Focus on the Structure of Higher Education in Europe 2004/05. National Trends in the Bologna Process. Eurydice 2005 Focus on the Structure of Higher Education in Europe 2004/05. National Trends in the Bologna Process. Eurydice 2005 Bologna with student eyes. ESIB’s Bologna Analysis 2005 Bologna with student eyes. ESIB’s Bologna Analysis 2005 Bologna Process Stocktaking – Report. Norwegian Ministry of Education and Research – Socrates 2005 Bologna Process Stocktaking – Report. Norwegian Ministry of Education and Research – Socrates

5 A többciklusú képzés bevezetésének helyzete Európában A pályaválasztók szempontjai Hagyományos duális szerkezet Új ciklusos szerkezet

6 A többciklusú képzés bevezetésének helyzete Európában A képzések helyzete – külső szemmel 1. állítás: Ma még nincs olyan ország, ahol teljes körűen (intézményrendszer, tudományterület, összes évfolyam) bevezetett lenne a ciklusos rendszer. Megjegyzések: Nincs „tiszta” formula Nincs „tiszta” formula Problémák lesznek a szintek, a fokozatok, a szakképzettségek összehasonlításával, elismerésével, a részképzéses mobilitással Problémák lesznek a szintek, a fokozatok, a szakképzettségek összehasonlításával, elismerésével, a részképzéses mobilitással

7 A többciklusú képzés bevezetésének helyzete Európában állítás: A 2004/2005-ös tanévre a legtöbb ország kialakította kétciklusos képzését előtti helyzet2004/05 évi helyzet A BF-nak megfelelő ciklusos szerkezet létezik Módosítandó de létező ciklusos szerkezet Jogszabály létrehozta 2004-ben vagy ben, de még nem lépett életbe Nincs ciklusos szerkezet Forrás: Eurydice

8 A többciklusú képzés bevezetésének helyzete Európában Megjegyzések: A bevezetés kötelezése (jogszabályi erővel) A bevezetés kötelezése (jogszabályi erővel) A ciklusos szerkezet kizárólagossá tétele A ciklusos szerkezet kizárólagossá tétele Kiterjesztés a teljes intézményhálózatra Kiterjesztés a teljes intézményhálózatra Kiterjesztés egyre több tanulmányi területre Kiterjesztés egyre több tanulmányi területre A bevezetés sebességének növelése A bevezetés sebességének növelése

9 A többciklusú képzés bevezetésének helyzete Európában állítás: A domináns modell a 3+2-es szerkezet Megjegyzések: Nem a BF dokumentumai, vagy a közös miniszteri nyilatkozatok, hanem nemzeti jogszabályok írják elő sok helyen azt, hogy az első ciklus 3 éves időtartamú. Nem a BF dokumentumai, vagy a közös miniszteri nyilatkozatok, hanem nemzeti jogszabályok írják elő sok helyen azt, hogy az első ciklus 3 éves időtartamú. Ettől eltérő megoldások is megtalálhatók (pl. 4 éves alapképzés, 1 éves mesterk.) Ettől eltérő megoldások is megtalálhatók (pl. 4 éves alapképzés, 1 éves mesterk.)

10 A többciklusú képzés bevezetésének helyzete Európában állítás: Egyre kevesebb képzési terület/program tudja kivonni magát a ciklusos szerkezetből Megjegyzések Orvosképzés osztatlan leginkább (bár egyre több ország ciklusokba szervezi pl. Svájc, Belgium, Dánia, Hollandia); Orvosképzés osztatlan leginkább (bár egyre több ország ciklusokba szervezi pl. Svájc, Belgium, Dánia, Hollandia); Osztatlan orvosképzésre kétféle megoldás: 5-6 éves bachelor / 5-6 éves master; Osztatlan orvosképzésre kétféle megoldás: 5-6 éves bachelor / 5-6 éves master; Az elmúlt 2-3 év nagy változása: szinte az összes többi, korábban osztatlan képzést ciklusokba szervezték (pl. mérnök, építész, jog, teológia, művészetek, pszichológia). Az elmúlt 2-3 év nagy változása: szinte az összes többi, korábban osztatlan képzést ciklusokba szervezték (pl. mérnök, építész, jog, teológia, művészetek, pszichológia). Tanárképzésre változatos megoldások. Tanárképzésre változatos megoldások.

11 A többciklusú képzés bevezetésének helyzete Európában állítás: nincs általános gyakorlat a korábbi duális képzés ciklusos képzésekbe illesztésének eljárásaira Megjegyzések: A korábbi főiskolai képzések megmaradnak, vagy szakmai alapképzésként élnek tovább (= nem akadémiai) A korábbi főiskolai képzések megmaradnak, vagy szakmai alapképzésként élnek tovább (= nem akadémiai) A főiskolákra elkülönült szakmai alapképzések integrálódnak az akadémiai alapképzésekkel. A főiskolákra elkülönült szakmai alapképzések integrálódnak az akadémiai alapképzésekkel. A mesterképzésekben elkülönül a képzés alkalmazott v. szakmai és kutatási irányokra A mesterképzésekben elkülönül a képzés alkalmazott v. szakmai és kutatási irányokra Korábbi főiskolák is adhatnak mester fokozatot Korábbi főiskolák is adhatnak mester fokozatot

12 A többciklusú képzés bevezetésének helyzete Európában állítás: A szintek és intézmények közötti átjárás biztosított, erős a linearitás, a diverzifikálódás kevéssé jellemző Megjegyzések: A legtöbb országban a képzési ciklusok kapcsolódnak egymáshoz. A legtöbb országban a képzési ciklusok kapcsolódnak egymáshoz. Nem minden intézmény kínál továbblépést a második ciklusba önmagán belül; Nem minden intézmény kínál továbblépést a második ciklusba önmagán belül; több ország jogszabályban limitálja, hogy az alapszintről mely kapcsolódó területre lehet továbblépni több ország jogszabályban limitálja, hogy az alapszintről mely kapcsolódó területre lehet továbblépni Jogi kötelezés hiányában is erősen preferálják az intézmények az azonos területen való továbblépést Jogi kötelezés hiányában is erősen preferálják az intézmények az azonos területen való továbblépést Területek közti nagyobb átjárás esetén felvételi vizsga, vagy kiegészítő kreditek az alapképzésben, esetleg áthidaló kurzusok a mester program elején Területek közti nagyobb átjárás esetén felvételi vizsga, vagy kiegészítő kreditek az alapképzésben, esetleg áthidaló kurzusok a mester program elején

13 A többciklusú képzés bevezetésének helyzete Európában Az önértékelés optimizmusa A BFUG kialakított a BF-hoz csatlakozott 43 ország számára egy egyszerű és látványos önértékelési eljárást: a színes pontozókártyák (Scorecards) rendszerét végén arra kérték a tagországokat, hogy előre megadott szempontok, és a szempontokhoz rendelt, ötfokozatú értékelési útmutató alapján értékeljék saját előrehaladásukat a BF fő prioritásainak megvalósításában.

14 A többciklusú képzés bevezetésének helyzete Európában A ciklusos rendszer értékelési szempontjai (5-7. kritérium)

15 A többciklusú képzés bevezetésének helyzete Európában A ciklusos rendszer pontjainak összegzése KritériumKiváló Nagyon jó Jó Némi haladás Kis haladás Átlag A megvalósítás állapota Hallgatói beiskolázás mértéke Belépés az 1.- ből a 2. ciklusba

16 A többciklusú képzés bevezetésének helyzete Európában Az eredmény értékelése (1) (hivatalos verzió) Az önértékelésből a BFUG összefoglalóan azt állapította meg, hogy a BF működik, azaz a Berlinben 2005-re kitűzött cél (ti., hogy kezdődjön meg a kétciklusú szerkezet kialakítása) megvalósult; a Berlinben 2005-re kitűzött cél (ti., hogy kezdődjön meg a kétciklusú szerkezet kialakítása) megvalósult; az erőfeszítések és ráfordítások mértéke országonként különböző, ezt azonban nem tudta mérni a felmérés; az erőfeszítések és ráfordítások mértéke országonként különböző, ezt azonban nem tudta mérni a felmérés; a hallgatói létszámok erős közelítések a válaszadás értelmezési lehetőségei miatt; a tendencia azonban jól látszik; a hallgatói létszámok erős közelítések a válaszadás értelmezési lehetőségei miatt; a tendencia azonban jól látszik; a ciklusok kapcsolódása is megvalósulónak tűnik. a ciklusok kapcsolódása is megvalósulónak tűnik.

17 A többciklusú képzés bevezetésének helyzete Európában Az eredmény értékelése (2) (a realitás) Nem szabad fenntartások nélkül hinni a szemünknek. A magyar önértékelés jól mutatja az egyes országok rózsaszín (zöld) iránti vonzalmát Magyarország önértékelésének eredménye Magyarország önértékelésének eredménye Átlag A megvalósítás állapota Hallgatói beiskolázás mértéke Belépés a 2. ciklusba 4 Kismértékben megvalósult % már felvéve Relatíve sima átmenet, kisebb problémákkal

18 A többciklusú képzés bevezetésének helyzete Európában A bevezetés tanulságai (belülről, alulnézetből) Az EUA megbízásából 29 ország 62 intézményének oktatóit, intézmény- vezetőit bevonó Trends IV eredménye: az általános elfogadottság jelentősen megnőtt az elmúlt években; az általános elfogadottság jelentősen megnőtt az elmúlt években; sok intézmény komoly erőfeszítéseket tett a reformfolyamat „internalizálására”. sok intézmény komoly erőfeszítéseket tett a reformfolyamat „internalizálására”.

19 A többciklusú képzés bevezetésének helyzete Európában Főbb kritikák, problémák: nincs elegendő -- intézményi szabadság, nincs elegendő -- intézményi szabadság, -- pénzügyi támogatás -- idő (új tantervek kialakítására) (de: ahol az intézményvezetés elkötelezettebb, ott a haladás is nagyobb) (de: ahol az intézményvezetés elkötelezettebb, ott a haladás is nagyobb) a tantervek strukturális átalakítása sok esetben nem következik be a tantervek strukturális átalakítása sok esetben nem következik be zavar tapasztalható az első ciklus céljait illetően zavar tapasztalható az első ciklus céljait illetően probléma az alapfokozat elfogadtatása a társadalommal, a munkaerőpiaccal probléma az alapfokozat elfogadtatása a társadalommal, a munkaerőpiaccal nehézkes a tanulás-orientált képzésre történő módszertani áttérés. nehézkes a tanulás-orientált képzésre történő módszertani áttérés. Ahol az átállás régebben megkezdődött, sokkal kevesebb problémáról számolnak be.

20 A többciklusú képzés bevezetésének helyzete Európában További problémák: Általános probléma az átmenet kezelése a régi szisztémából az újba, a kifutó és a felfutó rendszer között mozgó hallgatók kezelése. Általános probléma az átmenet kezelése a régi szisztémából az újba, a kifutó és a felfutó rendszer között mozgó hallgatók kezelése. (Ez nálunk egyes számítások szerint mintegy 30%-os túlmunkaterhelést fog jelenteni az intézmények számára az átmenet első éveiben.) (Ez nálunk egyes számítások szerint mintegy 30%-os túlmunkaterhelést fog jelenteni az intézmények számára az átmenet első éveiben.) Érzékelhető egy generációs választóvonal is az oktatók között: a fiatalabbak inkább támogatják az átalakulást, míg az idősebbek kevésbé. Érzékelhető egy generációs választóvonal is az oktatók között: a fiatalabbak inkább támogatják az átalakulást, míg az idősebbek kevésbé.

21 A többciklusú képzés bevezetésének helyzete Európában Egy sajátos mellékhatás: A mester ciklusban a női hallgatók aránya jelentősen csökken, azaz megfigyelhető egy nemi egyenlőtlenség kialakulása. Azokban az országokban, ahol van ilyen statisztika, az látszik, hogy a nők aránya az első ciklusban %, de szignifikánsan csökken a második ciklusban (33-40 %), és még tovább csökken a doktori képzésekben.

22 A többciklusú képzés bevezetésének helyzete Európában Következmények a pályaválasztásra: 1.Nincs menekvés, végérvényesen átalakul a kontinens felsőoktatási szerkezete. 2.Még egy rossz hír: mint minden átalakulás, ez is éveken át tartó bizonytalanságokkal, kiforratlanságokkal, és jelentős utólagos korrekciókkal jár majd (a mesterciklus beüzemelődésével az ott szerzett képzési tapasztalatok vissza fognak hatni az alapciklusra, így 6-8 év múlva várható lesz az alapképzéseknek egy alaposabb korrekciója). 3.Egyéni karrierpályák optimálisan tervezése, alakítása nehéz lesz a rendszer alakulása, a bizonytalanságok, az információhiány miatt.

23 A többciklusú képzés bevezetésének helyzete Európában Következmények az alapszak-választásra Új mérlegelési szempontok (a középiskolások, tanáraik, szüleik, a pv.-i tanácsadók nincsenek felkészülve erre; belső, egyetemi információkra is szükség van): mely szakterületeken/munkakörökben szükséges a munkaerőpiacon az alap-, illetve a mesterszintű végzettség?mely szakterületeken/munkakörökben szükséges a munkaerőpiacon az alap-, illetve a mesterszintű végzettség? mesterfokozat megcélzása esetén melyek az odavezető legjobb utak (mely alapszak(ok)ról lehet majd kreditveszteség nélkül a tervezett mesterszakra bejutni?mesterfokozat megcélzása esetén melyek az odavezető legjobb utak (mely alapszak(ok)ról lehet majd kreditveszteség nélkül a tervezett mesterszakra bejutni? mely alapszakok rugalmasak eléggé a későbbi korrekciókra (azaz melyekről lehet a legnagyobb szabadságfokú választást megengedő módon továbblépni – akár többféle - mesterszakra)?mely alapszakok rugalmasak eléggé a későbbi korrekciókra (azaz melyekről lehet a legnagyobb szabadságfokú választást megengedő módon továbblépni – akár többféle - mesterszakra)? stb.stb.

24 A többciklusú képzés bevezetésének helyzete Európában Ki nyújthat segítséget? A felsőoktatás egyelőre azt sem tudja, milyen mesterszakok lesznek, azok hogyan épülnek, illeszkednek az alapszakokra A felsőoktatás egyelőre azt sem tudja, milyen mesterszakok lesznek, azok hogyan épülnek, illeszkednek az alapszakokra A munkaerőpiac még nem ismeri az új kimeneteket, a kínálatot (a HR-esek a régi rendszerben végeztek!) A munkaerőpiac még nem ismeri az új kimeneteket, a kínálatot (a HR-esek a régi rendszerben végeztek!) Ahol a rendszer már régebb óta működik, ott kevesebb a probléma. Azaz van remény… Ahol a rendszer már régebb óta működik, ott kevesebb a probléma. Azaz van remény… …addig pedig szükséges lenne sajátos korrekciós lehetőségek beiktatása, megengedése a hallgatók számára.

25 A többciklusú képzés bevezetésének helyzete Európában Köszönöm figyelmüket. Derényi András


Letölteni ppt "A Bologna Folyamat hatása a középiskolás pályaválasztókra 205.11.17. A többciklusú képzés bevezetésének helyzete Európában Derényi András."

Hasonló előadás


Google Hirdetések