Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Buddhizmus Koreában Hoguk Pulgyo ( 護 國 佛 敎 ) Birtalan Ágnes.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Buddhizmus Koreában Hoguk Pulgyo ( 護 國 佛 敎 ) Birtalan Ágnes."— Előadás másolata:

1 A Buddhizmus Koreában Hoguk Pulgyo ( 護 國 佛 敎 ) Birtalan Ágnes

2 Szakirodalmi ajánló Grayson, James H.: Korea - A Religious History. London, Routledge Curzon 1989 (2002). Birtalan, Ágnes: Some Common Phenomena in Korean and Inner Asian Ancient Religious Systems. In: Aspects of Korean Civilisation. (Korean Studies in Hungary I.) Szerk. Birtalan Ágnes. Budapest, Eötvös Loránd University, Department of Inner Asian Studies pp. 13−20. Buswell, Robert E. Jr.: The Formation of Ch’an Ideology in China and Korea. The Vajrasamādhi-Sūtra, a Buddhist Apocryphon. Princeton, University Press Buswell, Robert E. Jr.: The Zen Monastic Experience. Buddhist Practice in Contemporary Korea. Princeton, University Press Buswell, Robert E. Jr.: Tracing Back the Radiance. Chinul’s Korean Way of Zen. Honolulu, University of Hawaii Press 1991.

3 Hong, Jung-shik: The Thought and Life of Wŏnhyo. In: Buddhist Culture in Korea (Korean Culture Series 3.) Seoul, The Si-sa-yong- o-sa Publishers Inc pp. 15–30. Korean Buddhism. Seoul, Kum Sok Publishing Co. Ltd Lancaster, L. R. – Yu, C. S.: Assimilation of Buddhism in Korea. Religious Maturity and Innovation in the Silla Dynasty. Berkeley, California, Asian Humanities Press Lee, Peter H.: Lives of Eminent Korean Monks: The Haedong Kosŭng Chŏn. Cambridge (MA), Harvard University Press, Koreai fordítása: Mok, Jeong-bae: Buddhism in Modern Korea. In: Korea Journal 33/3. (Autumn 1993) pp. 23−49.

4 Pyŏghwa-ro ponŭn pulgyo iyagi. Seoul [Falra festett buddhista narratívák] Religion and Society in Contemporary Korea. Szerk. Lancester, Lewis R. – Payne, Richard K. (Korea Research Monograph 24) Berkley California, University of California Institute of East Asian Studies Shim Jae-ryong: Buddhist Responses to Modern Transformation of Society in Korea. In: Korea Journal 33/3. (Autumn 1993.) pp. 50–55. Shulz, Edward J.: An Introduction to the Samguk Sagi. In: Korean Studies. 28. (2004) pp. 1–13.

5 A három királyság kora 삼국시대 ( 三國時代 ) I. Történeti háttér: törzsszövetségek és államok kapcsolatok Kínával (É.-Kína, nomád eredetű dinasztiák) Chin ( ), Keleti Chin ( ), Északi Wei ( ) Koguryŏ (Kr. e. 37–668) Paekche (Kr. e. 18–660) Shilla, egyesített Shilla (Kr. e. 57–660/668–935) Kaya, Talgubŏl Források: Samguk sagi (Kim Pusik 1145), Samguk yusa (Iryŏn 1285), Haedong kosŭng-jŏn (1215), népmondák, legendák, kínai (pl. Liang shu, Liang Kao-sheng ch’uan) és japán (Nihon shoki) források Koguryŏ (Sosurim 2. éve) 372Sundo szerzetes Kínából érkezik Paekche (Ch’imyu 1. éve) 384Mālānanda/Maranantha Shilla(Nulchi )Hŭkhoja (Mŭkhoja) „Fekete barbár” (= Ado?) (Soji )Ado (Pŏphŭng )Ich’adon mártír Taewang hŭngnyun-sa 534. wangson (cakravartin-raja)

6 Forrás: google maps

7 Ichadon

8 Eszmerendszer konfuciánus eszmék és a buddhizmus együtt jelentkezik (forrás: pl. Nihon shoki) szerzetesek érkezése: szent iratok és képmások írásbeliség, szent iratok másolása államvallás, állam által támogatott szoros kötődés az ősvalláshoz (legendák) művészet: Északi-Wei (Gandhara  Turkesztán  Paekche  Japán) gyógyítás, sámán tevékenység (füstölő áldozat) Misszionáriusok: Koguryŏ: Sundo (372), Ado (383), T’an-shih „Fehér lábú mester” (395), Sŭngnang (  Kumarajīva É.-Wei, Hua-yen, San-lun) Shilla: Hŭkhoja (gyógyító, dhārani-k?), Ado (vinaya)

9 VI. sz. államvallás hoguk pulgyo sokszínűség: Peakche szerzetesek: Ŭiyŏn (konfuciánus és taoista ismeretek is), Chihwang (Hināyāna), Palchŏng (Avatamsaka sūtra kor. Hwaŏm-kyŏng, Lotus sūtra: Saddharma-pundarīka- sūtra), Kyŏmik (indiai zarándoklat 526-tól, Abhidharma-pitaka). - kínai tanulmányutak - indiai zarándoklatok - japán misszió - az ősvallás (pl. kígyókultusz) és a buddhizmus szinkretizmusa

10 Egyesített Shilla Kronológia: Egyesített Shilla 668–935 Társadalmi háttér: az új arisztokrácia megerősödése, új katonai elit kialakulása (hwarang ). A buddhista műveltség, az elit művetlsége, de a konfuciánus tanok is jelen vannak. A mahāyāna terjedése; a mahāyāna szent iratok tipológiája. Kyo – „doktrinális buddhizmus” O-gyo – „Öt iskola, öt tanítás” 7 század: 1 Nirvāna-sūtra iskola 2. Vinaya iskola később Namsan-jong (Chajang) 3. Avatmasakasūtra iskola (Ŭisang) 4. Dharmata iskola 5. Dharmalaksana iskola

11 Shilla kori művészet A buddhista művészet aranykora A Gandhāra művészet hatása Pulguksa Sŏkkuram

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22 Dhyanibuddha-rendszer Központ: Vairocana (tankerék, éter, fehér, tanító) É: Amoghasiddhi (kard, levegő, zöld, félelemnélküli) K: Aksobhya (vajra, víz, kék, földet tanúul hívó) D: Ratnasambhava (gyémánt, föld, sárga, adás) NY: Amitābha (lótusz, tűz, vörös, meditációs)

23

24 Amitābha

25 A korszak jeles buddhista filozófusai: Wŏnhyo ( ) Hong, Jung-shik, The Thought and Life of Wonhyo, In: Buddhist Culture in Korea (Korean Culture Series 3.) pp Pak Chong-hong, Wonhyo’s Philosophical Thought. In: Assimilation of Buddhism in Korea. Berkeley, California pp A különböző buddhista iskolák szintetizálása; az „egyesítés” gondolatának átültetése a társadalomra vonatkoztatva. 2. Az elmélet és gyakorlat egyesítése (Muyol wang, fejsze példázat) 3. világi és egyházi élet egyesítése (elhagyva a szerzetet dobbal prófétál)

26

27 Művei: Buddhista erkölcstan: Vinaya-értelmezések (vö. Theraváda) Kommentárok: Taesung kissillon-so „Kiegészítés A hit felébredése”-hez a Mahāyāna-ban (Ashvaghosa-nak (?80- ?150) tulajdonított, Mahāyāna-shraddhotpāda shāstra) Hwaŏm-gyong-so „Kiegészítés a Avatamsaka sūtra-hoz” Kumgang-sammae-gyong-ron (Vajrasamādhisūtra- shāstra) Muryangsu-gyong-jonggyo (Tiszta Föld) Amita-gyong-so Ekayāna, Triyāna, Tathāgata,  „üresség”, „egység”

28 Koryŏ Kronológia: 918/932–1392 Társadalmi háttér: Új arisztokrácia alakul ki: yangban  nemzetközi kereskedelem; XII. sz. lázadások, belső zűrzavar.

29 A Kilenc Hegy Iskolája 九山 gusan Kialakulása: VIII-IX. század A Sŏn elterjedése kínai hagyományok alapján Nyolc iskola Mazu Daoyi ( ) hagyománya alapján A kilencedik Sumi san

30 Koryŏ (918/ ), T’aejo Wang-Kŏn ( )  Koguryŏ területének helyreállítása, védekezés a barbár eredetű de elkínaisodott Kitaj ( ) ellen  kitaj támadások (1010., 1018) (Hunyo sipcho „Tíz parancsolat”) Myochŏng felkelése a dinasztia uralma ellen, leverik, s ez utat nyit a katonai intézkedések bevezetésének.

31 Buddhizmus „nemzeti vallás, ideológia”, állam által támogatott, és az államot védelmező (hoguk sasang)  (Koguryŏ: Koguyang király IV. sz., Paekche: Mu király)  Mirŭk-sa, Shilla: Chinhŭng (hwarang)  a tantrikus buddhizmus támogatása (Hyŭngsŏng- sa), de Sŏn iskolát is alapít: Sumi san (Iŏm- mester) 932.

32 Mahájána buddhizmus, a szútrák fontossága: Inwang-hoguk-panya-gyŏng „Ha az embereket veszély fenyegeti, mint támadás, járványok, szárazság, áradás, akkor az uralkodónak ezt a szútrát kell olvasgatnia, új szentélyeket nyitnia, ahol az emberek áldozatot mutathatnak be, imádkozhatnak. Ha e szerint történik, akkor a Buddhák és a bódhiszattvák örökre védelmükbe veszik az országot.”

33 T'aejo: Hunyo-sip-cho 1. Udvarunk legfontosabb kötelessége, a Buddhák hatalmának a megóvása. Ezért építsetek kolostorokat mind a Sŏn-jong, mind pedig a Kyo-jong számára. 2. Minden templomot Tosŏn mester útmutatása alapján kell fölépíteni. De a buddhista kolostorok sem építhetők föl, ha megzavarják a föld jó energiáit (chidŏk). 3. A két legfontosabb szabály a yŏngdŏng és a p'algwan. Az első szerint szolgálni kell a Buddhákat, a második szerint szolgálni kell a Sárkány királyt.

34 A szerzetesek szerepe: udvari tanácsadók (de nem testületként), wangsa, kuksa, sŏng-gwan 958. pŏpkye. A buddhista egyház az állam kulcsszervezete ugyanakkor a vizsgarendszer alapján az állam ellenőrzést is gyakorol; Kwangjong király vezette be a vizsgáknak a konfucianizmushoz hasonló rendszerét (X. sz. második fele): külön rendszer a Kyo – és a Sŏn számára. Sŏngt’ong - sŏnsa magasabb mint a konfuciánus rangok. - wangsa, kuksa (a X. sz. még a konfuciánus hivatalnokok a elsősorban az állami tisztviselők, a buddhisták kezében a szellemi nevelés.

35 A különböző irányzatok egységesítése (Kwangjong király) a Chŏngt’ae-jong égisze alatt. Chegwan (-970) Ch’ŏnt’ae sagyo-ŭi  a T’ien-t’ai iskolának újjáélesztése. Ŭitong ( ) Koryŏ T’ien-t’ai pátriárka.

36 XI. sz. Ŭich’on ( ) tudósszerzetes (Munjong király fia); 15 éves korában a  Sung birodalomba megy tanulni; a Hwaŏm- jong és a Sŏn egyesítése, de csak még erőteljesebb széttagolódás az eredmény. 1. kánon Ch’ojo changgyŏng I. nagy kánon v. Koryŏ changgyŏng: a Liao támadást követően újabb sorozatot kíván szerkeszteni az uralkodó. A Puin-sa kolostorba kerül a mongol támadás során elpusztul; Kyoto-ban megőrződött.

37 Tripitaka Koreana Az első nagy kánon Ch’ojo changgyŏng v. Koryŏ changgyŏng: (1087 után); a Liao támadást követően újabb sorozatot kíván szerkeszteni az uralkodó. A Puin-sa kolostorba kerül a mongol támadás során elpusztul(1232); Kyoto-ban megőrződött. Forrásai: a Song Kína kánonja, és a kitaj változat. A második nagy kánon ( ); 1398-ban átköltözi a Haein-sa kolostorba.

38

39

40

41 Chinul ( ) 지눌 知訥 Pojo kuksa 1182 leteszi a Sŏn vizsgáit, célja a kyŏlsa a Sŏn és a Kyo egyesítése vándorszerzetes Chiri-san hwadu - hua-t’ou a sangha válsága: samādhi és prajñā társaság Sŏnggwangsa kolostor “fokozatos és hirtelen” princípium

42

43 Chosŏn kori buddhizmus Yi Sŏng-kye (T'ae-jo) Koryŏ időszak vége a buddhizmusban fontosabb szerepet kap a külsőség, a szertartások a filozófia háttérbe szorul az ideológiai háttér fokozatosan a konfucianizmus lesz: An Hyang ( )

44 Chosŏn általános jellemzők erőteljes Ming orientáció filozófiai alapja: Chŏng Tojŏn munkássága, mely a Chŏson törvényeknek is alapul szolgál a konfucianizmus: politikai kulcshelyzet  tipikus uralkodó Se-jong ( ) új társadalmi rétegződés alakul ki toch’ŏp-che rendszer (számbavétel, összeírások); a buddhizmus ellenőrzése; a wang-sa és kuk-sa rendszer eltörlése; kolostorok bezárása a buddhista rendek (jong) számának a csökkentése (11-7-2) Hanggŭl Sejo király Sŏn-jong és Kyo-jong (Yŏngsangun )  0 hegyi menedék, kézművesség, szentélyek  raktárak, fogadók … régensi időszak (Munjŏng királynő ) buddhizmustámogatás; hwarang hagyományok → országmentés (Hideyoshi támadás, Imjin háború ; Yi Sunsin) Hyunjŏng Sŏsan tae sa ( ) Amitābha-kultusz (yŏmbul), korábbi egyesítő rendszerek, Sa myŏng; minden nagy tételes vallási és filozófiai rendszer egyesítése tilalmak kodifikálása (pl. a főváros határainak átlépési tilalma) konfuciánus uralkodók - buddhista megtérés vagy gyakorló buddhisták (Pl. Se-jong élete végén buddhista műveket ír, pagodát építtet)

45 A japán megszállás Kronológia: Társadalmi háttér: minden társadalmi rétegben kialakulnak a megszállókat kiszolgálók illetve a velük szembe helyezkedők csoportjai. Változások a buddhista szerzetesség helyzetében: 1. Visszatérhetnek a városokba. 2. A cölibátus részleges megszűnése 3. Új irányzatok, pl. A Wŏn-jong megalapítása (Yongsun 1908)

46 A koreai buddhista kolostor A "Három Drágakő" kolostorok: Tongdo-sa --- Buddha (Buddha- relikviák) Haein-sa --- Tan (Kánon) Songgwang-sa--- Közösség (a legtöbb szerzetes

47 Songwansa

48 Tongdosa

49

50 Haeinsa

51 Haein-sa "a nyugodt tenger tükröződése" Mester Sung-un és I-chong csodatétele (a beteg királynő és a fa) 802. Tripitaka Koreana Songgwang-sa "Növő fenyő kolostor", Chinul ( ), szerzetesek és világi hívők

52 Tongdo-sa "átmenet a megvilágosodásba", hagyományos Sǒn- kolostor, 646 Chajang építtette (Sǒndok királynő uralk. alatt) ő hozta el a Buddha-relikviákat.

53 Kín. feng-shui, kor. p'ungsu Hwaǒm irányzat Haein-to (sāgaramudrā-mandala) (NB! háló-példázat) Popkye-to (dharmadhātu-mandala)

54 Ilchu-mun (jap. torii) "one mind" Sari pagodák, sztúpák Sa-ch'on wang: É --- ereklyetorony, Ny --- kard, D --- sárkány, drágakő, K --- lant

55

56

57

58

59

60

61

62 Purimun "nem kettő kapu" Chonggo-ru "dob- és harangtorony" Taeung-chon "központi Buddha csarnok" építészeti és ideológiai közp."  Vairocana (dharmakāya), jelentős szerepe van a Hwǒom tanításokban VIII. sz.-tól

63 Kwanum-chon (Kwanseum) Chichang-chon (Chichang) Ch'ilsong Sansin

64

65

66

67

68

69

70 Chosŏn kori buddhizmus Yi Sŏng-kye (T'ae-jo) Koryŏ időszak vége a buddhizmusban fontosabb szerepet kap a külsőség, a szertartások a filozófia háttérbe szorul az ideológiai háttér fokozatosan a konfucianizmus lesz: An Hyang ( ) Sung bir.

71 Chosŏn általános jellemzők erőteljes Ming orientáció filozófiai alapja: Chŏng Tojŏn munkássága, mely a Chŏson törvényeknek is alapul szolgál a konfucianizmus: politikai kulcshelyzet  tipikus uralkodó Se-jong ( ) új társadalmi rétegződés alakul ki toch’ŏp-che rendszer (számbavétel, összeírások); a buddhizmus ellenőrzése; a wang-sa és kuk-sa rendszer eltörlése; kolostorok bezárása

72 a buddhista rendek (jong) számának a csökkentése (11-7-2) Hanggŭl Sejo király Sŏn-jong és Kyo-jong (Yŏngsangun )  0 hegyi menedék, kézművesség, szentélyek  raktárak, fogadók …

73 régensi időszak (Munjŏng királynő ) buddhizmustámogatás; hwarang hagyományok → országmentés (Hideyoshi támadás, Imjin háború ; Yi Sunsin) Hyunjŏng Sŏsan tae sa ( ) Amitābha-kultusz (yŏmbul), korábbi egyesítő rendszerek, Sa myŏng; minden nagy tételes vallási és filozófiai rendszer egyesítése tilalmak kodifikálása (pl. a főváros határainak átlépési tilalma) konfuciánus uralkodók - buddhista megtérés vagy gyakorló buddhisták (Pl. Se-jong élete végén buddhista műveket ír, pagodát építtet)

74 A japán megszállás Kronológia: Társadalmi háttér: minden társadalmi rétegben kialakulnak a megszállókat kiszolgálók illetve a velük szembe helyezkedők csoportjai. Változások a buddhista szerzetesség helyzetében: 1. Visszatérhetnek a városokba. 2. A cölibátus részleges megszűnése 3. Új irányzatok, pl. A Wŏn-jong megalapítása (Yongsun 1908)

75 A Chogye rend 1354 óta létezik Szinkretikus sŏn irányzat A Tae-go rend Sŏn alapú tanítások

76 Chinul ( )

77 Sŏngchŏl

78 Chogye Vándorlás Természetközeli élet Reformok (vinaya, életmód, viselet, hierarchia a szerzetesi életben)

79 Nám Cson megöli a macskát Egy nap a Keleti és a Nyugati Csarnok szerzetesei összevesztek egy macskán. Ezt látva, Nám Cson mester megragadta a macskát az egyik kezével és kést fogott a másik kezébe, majd így szólt: – Ti mindannyian! Mondjatok egy igaz szót és megkímélem a macska életét. Ha nem, megölöm! Senki se tudott válaszolni. Nám Cson végül kettévágta a macskát. Este, mikor tanítványa, Dzsó Dzsú visszatért, Nám Cson elmesélte neki az esetet. Dzsó Dzsú levetette saruját, a fejére tette és távozott. Nám Cson így szólt: – Ha itt lettél volna, megmenthettem volna a macskát.

80 Hyakujo mester egy új kolostor élére keresett valakit. Összehívta tanítványait és egy vízzel teli vödörre mutatva azt kérdezte: - Ki tudná megmondani mi ez, anélkül hogy nevén nevezné? - Farönknek senki sem hívhatja. - mondta a szerzetesfőnök. Ekkor Isan, a kolostor szakácsa felrúgta a vödröt és távozott. - A szerzetesfőnök vesztett. - mosolyodott el Hyakujo, és Isan lett az új kolostor Mestere.

81 Kegon mestertől azt kérdezte egy szerzetes: - Hogyan tér vissza a köznapi világba az, aki megvilágosodott? - A széttört tükör nem ad többé képet, a lehullott virág nem tér vissza a szárára.

82  Perfect enlightenment pervades all, serenity and destruction are not two  All that is visible is Avalokiteshvara, all that is audible is the mystical soundAvalokiteshvara  No other truth than seeing and hearing  Do you understand?  Mountain is mountain, water is water.  원각이 보조하니 적과 멸이 둘이 아니라.  보이는 만물은 관음이요 들리는 소리는 묘음이라.  보고 듣는 이 밖에 진리가 따로 없으니  시회대중은 알겠는가 ?  산은 산이요 물은 물이로다

83 gong'an (Hangul: 공안, Hanja: 公案 ) gong'anHangulHanja Not mind, not body, not Buddha, what is this?[8] (Hangul: 마음도 아니고, 물건도 아 니고, 부처도 아닌 것, 이것이 무엇인고 ?, Hanja: 不是心, 不是物, 不是佛, 是什摩 ?)[8]Hangul Hanja A monk once asked Dongsan Chan Master,"What is Buddha?" Dongsan replied, "Three pounds of flax" (Hangul: 마 삼근, Hanja: 麻三斤 ).Dongsan Chan MasterHangulHanja

84

85 A bivalypásztor példázata

86

87

88 A Chogye rend 1354 óta létezik Szinkretikus sŏn irányzat A Tae-go rend Sŏn alapú tanítások

89 Sŏngchŏl

90 Chogye Vándorlás Természetközeli élet Reformok (vinaya, életmód, viselet, hierarchia a szerzetesi életben)

91 gong'an (Hangul: 공안, Hanja: 公案 ) gong'anHangulHanja A monk once asked Dongsan Chan Master,"What is Buddha?" Dongsan replied, "Three pounds of flax" (Hangul: 마 삼근, Hanja: 麻三斤 ).Dongsan Chan MasterHangulHanja


Letölteni ppt "A Buddhizmus Koreában Hoguk Pulgyo ( 護 國 佛 敎 ) Birtalan Ágnes."

Hasonló előadás


Google Hirdetések