Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Regionális különbségek és a támogatási programok Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár MTA RKK NYUTI, Széchenyi István Egyetem.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Regionális különbségek és a támogatási programok Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár MTA RKK NYUTI, Széchenyi István Egyetem."— Előadás másolata:

1 Regionális különbségek és a támogatási programok Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár MTA RKK NYUTI, Széchenyi István Egyetem

2 Dr. Rechnitzer János A regionális politika és a regionalizáció szakaszai Az indulás ( ) –Ágazati válság területi válsággá szélesedik, válságkezelés (Borsod, Szabolcs, Nógrád), –első területfejlesztési PHARE program (kistérségek), –két pólusú területi támogatási rendszer, –köztársasági megbízott regionalizált intézmény ( ), viták Régiók Európája Az intézményesülés ( ) –Területfejlesztési törvény (1996) és OTK (1998), –intézményrendszer kiépülése megyei szinten, –fejlesztési koncepciók, szereplők kommunikációja, –lopakodó decentralizáció forráskoordináció nélkül, –regionalizáció keretei megteremtődnek, ajánlás a regionális szerkezetre A felkészülés ( ) –Területfejlesztési törvény módosítása, régiók meghatározása, regionális intézményrendszer kiépülése elkezdődik –ágazati és területi fejlesztési elképzelések ütköztetése, –Előcsatlakozási Alapok felig sikeres működtetése, –Nemzeti Fejlesztési Terv, Regionális Operatív Program.

3 Európai Uniós tagság, új fejlesztési források ( ) kistérségi szinten sokszereplős fejlesztési menedzsment, nem átlátható, zavaros a helyzet kezdeményezés a területi reformra, meghiúsul, elvi keretek kialakultak, dekoncentrált szervek regionalizálásának előkészítése elkezdődött (IDEA Program) területfejlesztési törvény módosítás: kistérségi területfejlesztési tanács, mint új szereplő, nagyobb átláthatóság, de szervezeti rendszer változatlan; regionális szint pontosabb működési keretek (kvázi szimulációja a régiónak) egyetlen országos regionális operatív program, a maradékok programja, de működik és nagy aktivitás, sikeres vidékfejlesztési programok új OTK: alaposabb, európai szemléletű, nyitottabb, határozott regionalizációs igénnyel : hangsúly a kistérségen: többcélú önkormányzati társulás, önálló minisztérium végre, majd új minisztérium (ÖTM), aztán megint új (NFÜ) integrációja : újabb kísérlet a regionális önkormányzatok megteremtésére, meghiúsul, dekoncentrált szervek regionalizálása elkezdődik (APEH, munkaügyi szervezet, ÁNTSZ stb.): viták a központokról, politikai döntések : új tervezési időszak előkészítése, az álmok birodalma pl. pólus program, regionális OP-ok, ágazati harc, csökkenő, sőt elfeledhető nemzeti források, rendeződik végre a kistérségi szinten a fejlesztési intézményrendszer (összevonások), kistérségi közszolgáltatás megtemetésének támogatása Konvergencia program a nemzeti források beszűkülése

4 Országos Területfejlesztési Koncepció hosszú távú, átfogó céljai, 2005 Térségi versenyképesség –külső erőforrásvonzás, erőforrás megtartó képesség, szereplők versenyképességének erősítése, hatékony területi szerkezet Területi felzárkózás –társadalmi esélyegyenlőtlenség és gazdaság működőképességét gátló tényezők felszámolása Fenntartható térségfejlődés és örökségvédelem –fejlődés fenntartása, értékek megőrzése Területi integrálódás Európával –EU integráció hatékonyabb kihasználása, kedvező földrajzi helyzet aktivizálása, nemzeti érdekérvényesítése Decentralizáció és regionalizmus –regionális szerkezet, berendezkedés, fejlesztéspolitika, regionalizmus

5 Egy főre jutó GDP az EU15 és a csatlakozó országok (CECC) átlagához viszonyítva, 2002

6 A területi GDP alakulása (egy főre jutó érték alapján, változatlan áron, az országos érték százalékában) Megnevezés Főváros A leggazdagabb megyeGyőr-Moson-Sopron109Győr-Moson-Sopron122 A legszegényebb megyeNógrád60Nógrád54 A 3 leggazdagabb megye átlaga 1. Győr-Moson- Sopron 2. Vas 3. Fejér Győr-Moson- Sopron 2. Komárom 3. Vas 109 A 3 legszegényebb megye átlaga 1. Nógrád 2. Szabolcs-Szatmár 3. Pest Nógrád 2. Szabolcs-Szatmár 3. Békés 57 A 3 leggazdagabb és legszegényebb megye átlagának hányadosa 1,56 1,91 Főváros és a leggazdagabb megye hányadosa 1,64 1,77 Főváros és a legszegényebb megye hányadosa 3,00 3,79 Forrás: KSH adatai alapján saját számítás.

7 A munkanélküliek aránya (2005) A munkanélküliek aránya, 2005

8 1000 lakosra jutó vándorlási különbözet

9

10 Területfejlesztés közvetlen forrásai,

11 A területfejlesztés finanszírozása , kis elmozdulás a regionalizáció irányába között 152,9 mrd Ft fejlesztésre, decentralizáció regionális,megyei szintre növekedett 80,1%-ról 93,4 %-ra 2005-től növekszik a regionális fejlesztési tanácsok szerepe a döntésben (57 %-ban döntöttek), kiemelt támogatások: leghátrányosabb térségek (48 db); cél (regionális hatáskörbe került, 2005.) és címzett támogatások (Országgyűlés régió véleményének kikérése, 2005.) NFT I. Regionális Operatív Program, 75 % legfejletlenebb régióba, 112 mrd Ft allokációja, 92 %-os lekötés, célok rendszere vitás!!!! Interreg programok (határmenti, transznacionális, interregionális), 19,2 mrd Ft, 51 % lekötés

12 A területi folyamatok sajátosságai Regionális különbségek nem csökkentek ellenkezőleg nőttek Felismerhető az autópálya építés fejlesztő hatása (külföldi tőke terjedése: Heves, Borsod, Csongrád, Hajdú; térségi aktivizáció) A foglalkoztatási helyzet jelentősen nem változott, a szerkezet stabilizálódik Migrációs és a szuburbanizáció folytatódik; Budapest és nagyvárosok körül Kistelepülések helyzete romlik, kisvárosok funkciói hiányosak, nem képesek a kistérséget szervezni Akadozó, megtorpanó regionalizáció, törvények fogságában Változatlanok a területi szerkezet ellentmondásai, sőt erősebbek: –Északnyugat, Budapest elkülönülése a többi országrésztől –Településhálózatban elfoglalt helyzet még meghatározóbb (nagyvárosok és agglomerációjuk, izmosodó középvárosok) –Látványos leszakadása a elmaradott térségeknek és a központ hiányos (funkció szegény) térségeknek

13 Regionalizáció, mint kényszer? a modern (az átmenet utáni) állam szerepköreinek, funkcióinak és intézményeinek újragondolása, új erőforrások bevonása a fejlesztésbe, Európai Uniós igény az értelmezhető (partner) területi szintre, átlátható rendszer a támogatások fogadására és felhasználására, a területi önkormányzati szint rendezése, az állam- és közigazgatási rendszer megújítása.

14 Regionalizáció lehetséges változatai A. változat : Minden marad a régiben, azaz csendes, de határozott állami-regionalizáció (dekoncentrált szervek, regionális „kormányzás” erősítése, megyék leépítése, kistérségi funkciók élénkítése); jelenleg ez folyik, akadozó, lassan, de zajlik B. változat: Területi önkormányzati szint kiépítése =politikai decentralizáció> politika megegyezéssel lehetséges csupán (2/3) –B/1: Megyei önkormányzatok rehabilitációja –B/2: Nagymegyés önkormányzati rendszer fokozatos átmenettel (10-12 nagymegye) újra felmerült (2007 május) –B/3: Regionális önkormányzatok kiépítése mikor? Új tervezési időszak 2014-ben indul, ehhez már 2012-re tudni kell a területi határokat és a funkciókat! (variációk vannak!)

15 A regionális operatív programok forrásmegosztása Az OP-k aránya min. forrás milliárd Ft max. forrás milliárd Ft Nyugat-Dunántúl fejlesztése OP 10,92 % Közép-Dunántúl fejlesztése OP 11,96 % Dél-Dunántúl fejlesztése OP 15,25 % Dél-Alföld fejlesztése OP 17,63 % Észak-Alföld fejlesztése OP 22,96 % Észak-Magyarország fejlesztése OP 21,28 % Összesen 100,0 % A regionális operatív programok forrás megosztása

16 Kérdések és dilemmák a regionalizációban és a támogatási rendszerben azonos tartalmú ROP-ok, sablonokra épülő a régió jellegét csak áttételesen megjelenítő célok döntés nem a RFT-nél, egy IH az összes ROP-ra, RFT csak véleményez, javasol, ajánl, hol a felelősség? ágazati és területi ellentét változatlan, mit hova teszünk, mi, mibe fér be, kit hova engedünk (pl. regionális innovációs rendszer, pólus program) pályázat készítés hálózatai és a kistérségi, regionális fejlesztések kapcsolatai nem egyértelműek Ki mennyire felkészült? Mennyire ismeri a nyilvánosság a programokat? Pályázó és pályázati (nyertes) elit alakul ki? RFT-ben a Kormány pártok a vezetők, önkormányzatokban az ellenzék, milyen lesz a megegyezés a konkrét projektek ajánlásában? (regionális és lokális konszenzusok) megerősödnek-e a regionális intézményrendszerek? (az elfeledett pólus program, régió központok fejlesztése, állandó ellentmondások) milyen a regionális menedzsment stabilitása, vannak-e új mozgásterek? a politika elitnek érdeke-e a regionalizáció? (párt programok, pártok felépítése, választási rendszer, központ és régiók hatalom megosztás) Új hangsúlyok az Európai Unióban: város és térsége, versenyképesség, határ menti együttműködések (csökkenő regionális aktivitás)

17 Köszönöm a figyelmüket!


Letölteni ppt "Regionális különbségek és a támogatási programok Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár MTA RKK NYUTI, Széchenyi István Egyetem."

Hasonló előadás


Google Hirdetések