Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

. 1/12 Az egészségügy átalakításának új szakaszáról Budapest, 2004. Január 22. Dr. Kökény Mihály.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: ". 1/12 Az egészségügy átalakításának új szakaszáról Budapest, 2004. Január 22. Dr. Kökény Mihály."— Előadás másolata:

1 . 1/12 Az egészségügy átalakításának új szakaszáról Budapest, Január 22. Dr. Kökény Mihály

2 . 2/12 A valós kérdések Jó ez így? Elégedettek a szereplők az egészségügyben tapasztalható állapotokkal ? A válasz: nem. Szükség van átfogó változásokra? A válasz: igen. Megérett a helyzet a valódi átalakításra? A válasz: igen!

3 . 3/12 Előzmények között az - úgynevezett - egyintézményes önálló egészségbiztosítás kialakítása. 1993: a normatív teljesítmény-finanszírozás (teljeskörű DRGs adaptáció) bevezetése től a GP fundholding és a Managed Care magyarországi adaptációjának kísérleti bevezetése (IBM) : lehetőség intézményi átalakulásra, tőkebefektetésre és közcélú magánbefektetésre től az IBR kiterjesztése, együttes finanszírozási és szerkezeti változások elindítása.

4 . 4/12 Az átalakítás célja Tovább éljünk. Ez a népegészségügyi vállalások teljesítésétől is függ. Növekedjen az életünk folyamán egészségesen eltöltött idő. Minden szereplő érdekelt legyen abban, hogy minél hosszabb ideig éljünk betegségek nélkül: –a lakosság –a szolgáltató –az IBR –az önkormányzat, stb.

5 . 5/12 AZ ÁTALAKÍTÁS ÚJ SZAKASZA Markáns, az eredményesség érdekében a szükséges konfliktusokat is felvállaló lépések. Együttes átalakítás a szerkezetben és a finanszírozási rendszerben. Az átalakítás központi szervező ereje az Irányított Betegellátási Rendszer (IBR), - új néven Gyógyítás- Szervezés -, de a reform több. Az IBR az a váz, amely –markánsan megjeleníti az alap-üzeneteket és célkitűzéseket –keretet ad a változásoknak.

6 . 6/12 Alapvető, rendszer-meghatározó feladatok Olyan érdekeltségi rendszert kell teremteni, ahol az imént említett szereplők (ellátók, ellátottak, finanszírozók) a „minél tovább éljünk egészségesen” értékrend szerint végzik feladataikat és jutnak jövedelemhez. Költségérzékeny magatartás: a szereplők felelősséggel gazdálkodjanak az OEP pénzével, és ezért a költségérzékenység minden szereplőnek tulajdonsága legyen. Jöjjön létre a különböző források és szereplők helyi integrációja, a ténylegesen egészség- központú ellátás-szervezés.

7 . 7/12 MI AZ IBR (GYÓGYÍTÁS- SZERVEZÉS)? A kistérségben működő szolgáltatók önkéntes társulása, minimum 75 ezer lakosnak a tényleges szükségletekhez igazodó egészségfejlesztésének és ellátásának hatékony megszervezésére. Lényege: a társult szolgáltatók az OEP-nél fejkvóta alapján nyilvántartott összegből gazdálkodnak, az elvi folyószámlán képződő megtakarításaikat fejlesztésre, ösztönzésre felhasználhatják.

8 . 8/12 A KÓRHÁZAK ÉS AZ ELLÁTÁS- SZERVEZÉS VISZONYA Az ellátás-szervezés nem a kórházak ellen irányul, HA a kórházak időben felismerik az érdekeiket, és részt vesznek az ellátás- szervezésben. Ha a kórház részt vesz az ellátás-szervezésben, akkor –teljesítménynövelés nélkül képes biztosítani a gazdasági stabilitását –érdekelt a járóbeteg-ellátás, a kórházon kívüli ellátások erősítésében, szervezésében, mert szereplőként osztozik a megtakarításon, a többi érdekelttel –a felesleges terhelés csökken, végrehajthatók a szerkezeti ésszerűsítések.

9 . 9/12 VÁRT HATÁSOK A szolgáltatásvásárló szerep decentralizálásával lehetővé válik a társadalombiztosítás átalakítása; Átalakul az egészségügyben dolgozók és az intézmények érdekeltségi rendszere oly módon, hogy az IBR sajátjaként gazdálkodik az E-Alap pénzével; Az intézményrendszer átalakulása után nő a szolgáltatók pénzügyi stabilitása; Megteremtődnek a kiegészítő biztosítások és magánforrások bevonási lehetőségei; Lehetővé válik az OEP-pel szerződésben nem álló, de ÁNTSZ engedéllyel rendelkező magánszolgáltatók fokozatos bevonása a rendszerbe, biztosítva a szolgáltatói versenyt, a minőségjavulást.

10 . 10/12 CSATLAKOZÓ PROGRAMOK (AZ IBR CSAK A KERET, NEM ÖNMAGÁBAN A PROGRAM) A sürgőségi ellátás reformjával összekötött regionális szemléletű fejlesztéspolitika és intézményrendszerének kialakítása Az ápolás-biztosítás lépcsőzetes kialakítása (először feladatok egybeszervezése a modellekben) Szakmapolitika és ellenőrzés intézmény-rendszerének megerősítése –az országos szakmai intézetek átalakítása, –szakfelügyeleti rendszer megerősítése és megújítása –a technológia-értékelés intézményrendszerének, eljárásrendjének megteremtése A képzés megerősítése, humán erőforrás tervezés Az informatikai megalapozottság fejlesztése

11 . 11/12 Kételyek és válaszok Érintik-e a változások a társadalombiztosítást? –a tb alaprendszere, a betegek jogosultsága, a térítésmentes kör nem szűkül, a hatékonyság viszont javul. Spórolnak-e a beteg kárán? –Nem, a rendszer egyaránt véd az alul- és a túlkezelés ellen. –A szükséges ellátás megtagadása, anyagilag sem érdeke a szervezőknek. Lehet-e megtakarítani ennyi pénzből? –Igen, mert változni fog az ellátórendszer és az igénybevétel szerkezete. Mi lesz a kórházakkal? –Válhatnak akár szervezővé is. –A cél nem a kórház, hanem a betegek és a dolgozók védelme.

12 . 12/12 Ütemezés Társadalmi vita: január-április. Jogszabály-előkészítés: májusig. Parlamenti vita: legkésőbb kora ősszel. Felkészülés: ősszel.


Letölteni ppt ". 1/12 Az egészségügy átalakításának új szakaszáról Budapest, 2004. Január 22. Dr. Kökény Mihály."

Hasonló előadás


Google Hirdetések