Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A magyar gazdaság- és közlekedéspolitika helyzete és fejlesztése Dióssy Gábor Politikai Államtitkár Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Munkács, 2005.04.25.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A magyar gazdaság- és közlekedéspolitika helyzete és fejlesztése Dióssy Gábor Politikai Államtitkár Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Munkács, 2005.04.25."— Előadás másolata:

1 A magyar gazdaság- és közlekedéspolitika helyzete és fejlesztése Dióssy Gábor Politikai Államtitkár Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Munkács,

2 A GDP 2000 óta nem látott ütemben, 4,0%-kal bővült 2004-ben. A fogyasztás növekedési üteme magas, de fokozatosan lassul, ami a fenntartható növekedés irányába való elmozdulást jelzi. A gazdaság bővülésének motorja egyre inkább a beruházások felfutása: a nemzetgazdasági beruházások volumene 7,8%-kal nőtt 2004-ben. Kimagasló ütemben, 15,3%-kal nőttek a feldolgozóipari beruházások! Az ipari termelés 2000 óta a legmagasabb ütemben, 8,3%-kal bővült 2004-ben első negyedévében tovább gyorsult az előző év végén kezdődött dezinfláció. és így évtizedes mélypontra, 3,6%-ra csökkent a fogyasztói árak növekedési üteme. Az éves átlagos infláció várhatóan el fog maradni a tervezett 4,5%-tól. Kedvezően alakulnak a főbb makrogazdasági mutatók Beruházások GDP-növekedés Ipari termelés Fogyasztás Infláció

3 A magyar GDP növekedési üteme jelentősen meghaladja az EU-beli szintet Forrás: KSH, Eurostat

4 A működőtőke-beáramlás 2001 óta a legmagasabb volt 2004-ben

5 A magyar gazdaságfejlesztés fő irányvonalai Cél: Versenyképes és dinamikus, tudásalapú gazdaság és fenntartható, munkahelyeket és társadalmi kohéziót teremtő növekedés Ennek elérést a prudens költségvetési politika, a termelékenységhez igazodó jövedelempolitika, kiszámítható monetáris politika, stabil szabályozási környezet megteremtése mellett az alábbi prioritásokhoz kapcsolódó intézkedések határozzák meg: –A működőtőke vonzó képesség erősítése. –Az EU-tól érkező források teljes körű és hatékony kihasználása. –A hazai vállalkozások külpiaci megjelenésének erősítése.

6 Magyarország a régió legfontosabb tőkeexportőre Forrás: MNB, nemzeti bankok

7 Magyarországé a térség egyik legfejlettebb gazdasága Forrás: Eurostat

8 Ukrajna óriási növekedési potenciállal bír

9 Az ukrán-magyar külkereskedelem kihasználatlan lehetőségeket rejt magában Forrás: KSH

10  az életminőség javítása, az egészség megőrzése, a területi különbségek csökkentése, a közlekedésbiztonság növelése, az épített és természeti környezet védelme,  az Európai Unióba való sikeres integrálódásunk elősegítése,  a környező országokkal való kapcsolatok feltételeinek javítása és ezen kapcsolatok bővítése,  a területfejlesztési célok megvalósításának előmozdítása,  a hatékony üzemeltetés és fenntartás feltételeinek megteremtése a szabályozott verseny segítségével A magyar közlekedéspolitika stratégiai főirányai

11 Páneurópai közlekedési folyosók Kelet-Közép- Európában

12 TEN-hálózat és logisztikai központok

13 2003. évi CXXVIII. Törvény („sztrádatörvény”)

14 30A Tervezett pályarehab. EU Kohéziós Alapból: PORPÁC Slovakia E Austria Slovenia SIÓFOK E 71 RIJEKA Croatia Serbia and Montenegro Romania E 85 ATHINIA GYŐR E 50 1 PARIS Ukraine MOSKVA HEGYESHALOM BRATISLAVA SZOB E 56 E 52 BUCURESTI A A 40 DOMBÓVÁR HIDASNÉMETI 5 DEBRECEN NYÍREGYHÁZA SOPRON RAJKA TAPOLCA PÉCSBÁNYA- RENDEZŐ DUNAÚJVÁROS 42 SOMOSKŐÚJFALÚ ÓZD BÁNRÉVE 92 CEGLÉD KISKUNHALAS 26A PÉCS 71 PUSZTASZABOLCS 60 NAGYKANIZSA 8 E 61 SZABADBATTYÁN ZALALÖVŐ BUDAPEST INTERNATIONAL CORRIDOR DOMESTIC MAIN LINE OTHER LINES Pályarehabilitáció EIB-hitelből ZALAEGERSZEG SZÉKESFEHÉRVÁR SZOMBATHELY RÁKOSPALOTA-ÚJPEST BALATONSZENTGYÖRGY MURAKERESZTÚR Pályarehabilitáció ISPA-forrásból ( ) BOBA LÖKÖSHÁZA BÉKÉSCSABA TATABÁNYA MEZŐTÚR KECSKEMÉT VÁC KOMÁROM 25 1 KOPER PÁPA GYÉKÉNYES 2 KELEBIA PÜSPÖKLADÁNY BIHARKERESZTES ORADEA KOSICE DABAS III. ütem (2015 után) I. ütem ( ) II. ütem ( ) TÁRNOK ÉRD CELLDÖMÖLK MISKOLC ZÁHONY HATVAN FELSŐZSOLCA ÚJSZÁSZ SZOLNOK KISKUNFÉLEGYHÁZA SZEGED ESZTERGOM BAJÁNSENYE Tervezett pályarehabilitáció EIB-hitelből I. Ütem ( ) II. Ütem (2006 után) 23

15 A közlekedéspolitikában a vasúttal szemben támasztott követelmény Az európai normáknak megfelelő vasúti törzshálózat tegye lehetővé az egységes európai hálózat részeként Magyarország tranzitszerepének visszaszerzését és az Unió tagországai irányában a nagy sebességű közlekedést.

16 Az intermodális logisztikai fejlesztési koncepció Az állam szerepe: - az intermodális logisztikai szolgáltató központok alapinfrastruktúrája kialakításának támogatása - a kombinált szállítás EU-konform működési támogatása

17 A MÁV Rt. előterjesztésére 2004-ben az országos jelentőségű záhonyi Intermodális Logisztikai Szolgáltató Központ (ZÁLOG) címet nyerte el, az LSZK-t a MÁV Kombiterminál Kft. fogja működtetni. Záhony stratégiai pont az új Európában, mert a leendő schengeni határ egyik legfontosabb pontja lesz. Jelenleg is a térségben több mint 20 közvámraktár működik, 15 településen közel 100 km 2 -en logisztikai feladatokra alkalmas ipari területek állnak rendelkezésre. A térségben működő logisztikai társaság fejlesztési elképzelése szerint nemzetközi közraktárt kell létesíteni, határon átnyúló multimodális logisztikai központ alapjait megvalósító Ro-La terminált kell építeni. Meg kell valósítani az V. Közlekedési Folyosó integrált információs rendszerét és irányító központját. A térség logisztikai fejlesztése az első öt évben M Ft, a kombitermináli fejlesztések M Ft költségigénnyel járnak. A térségben megvalósítandó jelentős logisztikai létesítményekhez külföldi befektetőket várnak. Záhonyi Intermodális Logisztikai Szolgáltató Központ

18 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!


Letölteni ppt "A magyar gazdaság- és közlekedéspolitika helyzete és fejlesztése Dióssy Gábor Politikai Államtitkár Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Munkács, 2005.04.25."

Hasonló előadás


Google Hirdetések