Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Reformpedagógiai irányzatok, reformiskolák. Maria Montessori (1870-1952)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Reformpedagógiai irányzatok, reformiskolák. Maria Montessori (1870-1952)"— Előadás másolata:

1 Reformpedagógiai irányzatok, reformiskolák

2 Maria Montessori ( )

3

4

5

6 Maria Montessori 1870-ben született az Ancona közelében található Chiaravalle községben. Maria Montessori 1870-ben született az Ancona közelében található Chiaravalle községben. Szülei 1875-ben Rómába költöztek, így elemi és középiskolai tanulmányait már az ország fővárosában végezte. Szülei 1875-ben Rómába költöztek, így elemi és középiskolai tanulmányait már az ország fővárosában végezte. Már középiskolai tanulmányai helyszínének megválasztásában is megmutatkozott – a lányok esetében még napjainkban is szokatlan - matematikai és a természettudomány iránti érdeklődése. Már középiskolai tanulmányai helyszínének megválasztásában is megmutatkozott – a lányok esetében még napjainkban is szokatlan - matematikai és a természettudomány iránti érdeklődése. Ezért középiskolai tanulmányait nem hagyományos gimnáziumban, hanem rendkívüli tanulóként olyan reálközépiskolában folytatta, amely nagy súlyt helyezett a természettudományos és műszaki ismeretek oktatására. Ezért középiskolai tanulmányait nem hagyományos gimnáziumban, hanem rendkívüli tanulóként olyan reálközépiskolában folytatta, amely nagy súlyt helyezett a természettudományos és műszaki ismeretek oktatására.

7 Ezt követően négy évig műszaki főiskolai tanulmányokat folytatott. Ezt követően négy évig műszaki főiskolai tanulmányokat folytatott. Ezt követően szüleit újabb szokatlan döntésével lepte meg, bejelentve, hogy orvosi tanulmányokat szeretne folytatni. Ezt követően szüleit újabb szokatlan döntésével lepte meg, bejelentve, hogy orvosi tanulmányokat szeretne folytatni. Mivel ebben az időben Olaszországban ez a hivatás a nők számára még nem volt nyitott, sikerült kieszközölnie, hogy szaktárca akkori minisztere hivatalában fogadja, akinek tervét előadva kérte támogatását annak megvalósításához. Mivel ebben az időben Olaszországban ez a hivatás a nők számára még nem volt nyitott, sikerült kieszközölnie, hogy szaktárca akkori minisztere hivatalában fogadja, akinek tervét előadva kérte támogatását annak megvalósításához. A beszélgetés végén a miniszter az alábbi szavakkal utasította el a kérést: “Kisasszony az ön vágya tiszteletreméltó, azonban nők számára nem megvalósítható” Amire Maria Montessori válasza így hangzott: “Exelenciás uram, én akkor is orvosi tanulmányokat fogok folytatni”. A beszélgetés végén a miniszter az alábbi szavakkal utasította el a kérést: “Kisasszony az ön vágya tiszteletreméltó, azonban nők számára nem megvalósítható” Amire Maria Montessori válasza így hangzott: “Exelenciás uram, én akkor is orvosi tanulmányokat fogok folytatni”.

8 Ez így is történt, hoszú fáradságos harc után, a pápa támogatásával, meglehetősen szigorú feltételek mellett sikerült elérnie, hogy 1892-ben az első női hallgatóként beiratkozhasson a római egyetem orvosi fakultására: Ez így is történt, hoszú fáradságos harc után, a pápa támogatásával, meglehetősen szigorú feltételek mellett sikerült elérnie, hogy 1892-ben az első női hallgatóként beiratkozhasson a római egyetem orvosi fakultására: Az előadóterembe csak a férfihallgatók után, közvetlen az előadó professzorok előtt léphetett be. Az előadóterembe csak a férfihallgatók után, közvetlen az előadó professzorok előtt léphetett be. Ennek következtében az előadások alatt gyakran állnia kellett, esetleg a leghátsó sorokban kaphatott helyet. Ennek következtében az előadások alatt gyakran állnia kellett, esetleg a leghátsó sorokban kaphatott helyet. Az anatómiai gyakorlatokat egyedül kellett végeznie, és csak késő este juthatott be a boncterembe. Az anatómiai gyakorlatokat egyedül kellett végeznie, és csak késő este juthatott be a boncterembe. A nehézségek ellenére tanulmányait kiváló eredménnyel befejezte, majd 1896-ban Olaszország első orvosnőjeként szerzett diplomát. A nehézségek ellenére tanulmányait kiváló eredménnyel befejezte, majd 1896-ban Olaszország első orvosnőjeként szerzett diplomát.

9 Miután érdeklődése egyre inkább a gyermekgyógyászat és a pszichiátria felé fordult, egyetemi tanulmányait követően - Róma egyik pszichiátriai klinikájának önkéntes munkatársként - antropológiai és elmekórtani vizsgálatokat folytatott. Miután érdeklődése egyre inkább a gyermekgyógyászat és a pszichiátria felé fordult, egyetemi tanulmányait követően - Róma egyik pszichiátriai klinikájának önkéntes munkatársként - antropológiai és elmekórtani vizsgálatokat folytatott. Ottani tevékenysége során találkozott egy csoport értelmi fogyatékos gyermekkel, akik az egyik kórteremben összezsúfolva embertelen körülmények között, minden gondoskodást nélkülözve tengették életüket. Ottani tevékenysége során találkozott egy csoport értelmi fogyatékos gyermekkel, akik az egyik kórteremben összezsúfolva embertelen körülmények között, minden gondoskodást nélkülözve tengették életüket. Az ott tapasztalt embertelen viszonyok annyira megragadták a szociálisan érzékeny ifjú orvosnőt, hogy élményei hatására elkezdett ér­telmi fogyatékos gyermekek gyógyításával foglalkozni. Az ott tapasztalt embertelen viszonyok annyira megragadták a szociálisan érzékeny ifjú orvosnőt, hogy élményei hatására elkezdett ér­telmi fogyatékos gyermekek gyógyításával foglalkozni. Munkája kezdetén a híres francia orvos Jean-.Marc Itard ( ) és tanítványa, Edouard Seguin ( ) műveit tanulmányozta, akik olyan módszereket kialakítására törekedtek, amelyek segítségével megvalósíthatóvá vált az értelmi és érzékszervi fogyatékos gyermekek fejlesztése. Munkája kezdetén a híres francia orvos Jean-.Marc Itard ( ) és tanítványa, Edouard Seguin ( ) műveit tanulmányozta, akik olyan módszereket kialakítására törekedtek, amelyek segítségével megvalósíthatóvá vált az értelmi és érzékszervi fogyatékos gyermekek fejlesztése.

10 Jean-.Marc Itard ( ) Edouard Seguin ( )

11 Aveyroni Victor, 1797

12 Itard munkásságának kiemelkedő részét alkotta, egy az aveyroni erdőben megtalált elvadult állapotban élő gyengeelméjű fiú nevelésével, vizsgálatával, és fejlődésének leírásával foglalkozó munka. Itard munkásságának kiemelkedő részét alkotta, egy az aveyroni erdőben megtalált elvadult állapotban élő gyengeelméjű fiú nevelésével, vizsgálatával, és fejlődésének leírásával foglalkozó munka. Vizsgálatai során arra a megállapításra jutott, minden érzékszervi fogyatékosság fejleszthető megfelelően megválasztott módszerek segítségével. Vizsgálatai során arra a megállapításra jutott, minden érzékszervi fogyatékosság fejleszthető megfelelően megválasztott módszerek segítségével. Ennek nyomán tanítványa Seguin fejlesztette ki a fogyatékosok nevelésére szolgáló különböző módszereket és eszközöket: pl. megfelelően kiképzett mélyedésekbe elhelyezhető geometriai formák, felfűzhető gyöngyök, csatok, gombok, fűzők ki- és becsatolására szolgáló egyéb eszközök, különböző felületű tárgyak a tapintásos érzékeléshez. Ennek nyomán tanítványa Seguin fejlesztette ki a fogyatékosok nevelésére szolgáló különböző módszereket és eszközöket: pl. megfelelően kiképzett mélyedésekbe elhelyezhető geometriai formák, felfűzhető gyöngyök, csatok, gombok, fűzők ki- és becsatolására szolgáló egyéb eszközök, különböző felületű tárgyak a tapintásos érzékeléshez.

13 A francia gyógypedagógusok munkássága mellett módszerének megalapozásában hatottak Montessorira Rousseau, Pestalozzi és Fröbel gondolatia is. A francia gyógypedagógusok munkássága mellett módszerének megalapozásában hatottak Montessorira Rousseau, Pestalozzi és Fröbel gondolatia is. Fröbel, aki a 19. század közepén nyitotta meg első óvodáját, az ott folyó munka elősegítésére alakította ki sajátos eszközeit az ún. “adományokat”, melyek segítségével a gyermekek hengerek, kockák, hasábok kézbevételével fejleszthették érzékszerveiket és kezük finommozgásait. Fröbel, aki a 19. század közepén nyitotta meg első óvodáját, az ott folyó munka elősegítésére alakította ki sajátos eszközeit az ún. “adományokat”, melyek segítségével a gyermekek hengerek, kockák, hasábok kézbevételével fejleszthették érzékszerveiket és kezük finommozgásait. Fröbel nyomán váltak a fából készült építőkockák napjaink gyermekszobájának természetes tartozékává. Fröbel nyomán váltak a fából készült építőkockák napjaink gyermekszobájának természetes tartozékává. Vizsgálódásai egyre jobban meggyőzték Montessorit arról, hogy a probléma nem elsősorban orvosi, hanem pedagógiai megoldást igényel. Vizsgálódásai egyre jobban meggyőzték Montessorit arról, hogy a probléma nem elsősorban orvosi, hanem pedagógiai megoldást igényel.

14 Ennek nyomán következett be a fiatal orvosnő nevelői pályára lépése, amelynek sajátos körülményeiről részletesen beszámol Antropologica Pedagogica című munkájában. Ennek nyomán következett be a fiatal orvosnő nevelői pályára lépése, amelynek sajátos körülményeiről részletesen beszámol Antropologica Pedagogica című munkájában. Elbeszélése szerint ennek közvetlen előzményét az 1898 szeptemberében, Turinban mintegy 3000 fő részvételével tartott első olasz tanügyi kongresszus eseményei jelentették, amelyen Montesssori maga is résztvett. Elbeszélése szerint ennek közvetlen előzményét az 1898 szeptemberében, Turinban mintegy 3000 fő részvételével tartott első olasz tanügyi kongresszus eseményei jelentették, amelyen Montesssori maga is résztvett.

15 Miként írja: “Én, attól a vágytól sarkalva, hogy résztvehessek a nagyszerű munkára hivatott társadalmi osztály önmagát formáló munkájában, szintén elmentem a kongresszusra. Csendben hallgattam az előadásokat, mert úgy láttam, hogy az orvosi és a pedagógiai tudományok együttműködésének ideje még nem érkezett el. A harmadik tárgyalási nap reggelén összegyűlve, mindannyian nagy érdeklődéssel vártuk Bencivenni tanár előadását, mely azt volt hivatva megállapítani, hogyan adjunk az iskolában erkölcsi nevelést. Az ülés megnyitása közben, mint felhőtlen égből a villámcsapás, érkezett a megdöbbető hír: Erzsébet királynőt Genfben meggyilkolták. A gyilkos olasz ember. Ez rövid idő alatt már a harmadik eset volt, melyben a bűnös olasz származású. És a sajtó egyértelműen a nép tanítóit tette felelőssé a merényletekért. (…) Ekkor – írja Montessori – felálltam és szót kértem. Miként írja: “Én, attól a vágytól sarkalva, hogy résztvehessek a nagyszerű munkára hivatott társadalmi osztály önmagát formáló munkájában, szintén elmentem a kongresszusra. Csendben hallgattam az előadásokat, mert úgy láttam, hogy az orvosi és a pedagógiai tudományok együttműködésének ideje még nem érkezett el. A harmadik tárgyalási nap reggelén összegyűlve, mindannyian nagy érdeklődéssel vártuk Bencivenni tanár előadását, mely azt volt hivatva megállapítani, hogyan adjunk az iskolában erkölcsi nevelést. Az ülés megnyitása közben, mint felhőtlen égből a villámcsapás, érkezett a megdöbbető hír: Erzsébet királynőt Genfben meggyilkolták. A gyilkos olasz ember. Ez rövid idő alatt már a harmadik eset volt, melyben a bűnös olasz származású. És a sajtó egyértelműen a nép tanítóit tette felelőssé a merényletekért. (…) Ekkor – írja Montessori – felálltam és szót kértem.

16 Mint orvos – mondtam, igazolom és felmentem a tanítóságot az igaztalan vádak alól. Hiába akarunk mi az iskolában erkölcsi nevelést adni, ha vannak olyanok, éppen az ilyen gaztettekre képesek, akik felett az iskolai évek minden hatás nélkül múlnak el, mert testi szellemi vagy erkölcsi fogyatékosságban szenvednek, ami megakadályozza neveltetésüket. (…) Hiábavaló minden iskolai reform, módszer, erkölcsnevelés, ha éppen azokra nincs hatásuk, akikre a társadalom védelme szempontjából legjobban kellene hatást gyakorolni. Az egészséges és normális gyermekeknél minden módszer jó, de az volna a helyes, ha olyan iskolákat állítanánk és olyan módszereket alkalmaznánk, melyek azoknak a gyermekeknek a fejlődését is elősegítenék, akik valamilyen degeneráltságban szenvednek.”[i] Mint orvos – mondtam, igazolom és felmentem a tanítóságot az igaztalan vádak alól. Hiába akarunk mi az iskolában erkölcsi nevelést adni, ha vannak olyanok, éppen az ilyen gaztettekre képesek, akik felett az iskolai évek minden hatás nélkül múlnak el, mert testi szellemi vagy erkölcsi fogyatékosságban szenvednek, ami megakadályozza neveltetésüket. (…) Hiábavaló minden iskolai reform, módszer, erkölcsnevelés, ha éppen azokra nincs hatásuk, akikre a társadalom védelme szempontjából legjobban kellene hatást gyakorolni. Az egészséges és normális gyermekeknél minden módszer jó, de az volna a helyes, ha olyan iskolákat állítanánk és olyan módszereket alkalmaznánk, melyek azoknak a gyermekeknek a fejlődését is elősegítenék, akik valamilyen degeneráltságban szenvednek.”[i][i] [i] Idézi Kiss J. (1930): Montessori Mária nevelési módszere. Budapest, 8-9. [i] Idézi Kiss J. (1930): Montessori Mária nevelési módszere. Budapest, 8-9. [i]

17 Montessori javaslatát a kongresszus elfogadta és a közoktatásügyi miniszter még abban az évben megbízta a Rómában felállítandó gyógypedagógiai intézet megszervezésével, mely megbízással kezdetét vette az olasz orvosnő gyakorlati nevelőmunkája. Montessori javaslatát a kongresszus elfogadta és a közoktatásügyi miniszter még abban az évben megbízta a Rómában felállítandó gyógypedagógiai intézet megszervezésével, mely megbízással kezdetét vette az olasz orvosnő gyakorlati nevelőmunkája. Az általa szervezett iskola növendékei számára alakította ki első érzékszervi fejlesztő eszközeit, melyek későbbi Montessori eszközök alapját képezték. Az általa szervezett iskola növendékei számára alakította ki első érzékszervi fejlesztő eszközeit, melyek későbbi Montessori eszközök alapját képezték. A fogyatékos gyermekek nevelésével kapcsolatos sikerei felvetették annak gondolatát, hogy az így nyert tapasztalatok normál gyermekek nevelés-oktatás során is felhasználja. A fogyatékos gyermekek nevelésével kapcsolatos sikerei felvetették annak gondolatát, hogy az így nyert tapasztalatok normál gyermekek nevelés-oktatás során is felhasználja. Ezért magántanári habilitációját követően lemondott az iskola vezetéséről és ismét beiratkozott az egyetemre, ahol lélektani, fiziológiai és pedagógiai tanulmányokat folytatott, majd megszerezte a filozófiai és természettudományi doktorátust is. Ezért magántanári habilitációját követően lemondott az iskola vezetéséről és ismét beiratkozott az egyetemre, ahol lélektani, fiziológiai és pedagógiai tanulmányokat folytatott, majd megszerezte a filozófiai és természettudományi doktorátust is. Ezt követően 1904-től a római egyetem pedagógiai antropológia tanára lesz és tovább folytatja pedagógiai vizsgálatait. Ezt követően 1904-től a római egyetem pedagógiai antropológia tanára lesz és tovább folytatja pedagógiai vizsgálatait. Hamarosan lehetőséget kapott eszközeinek a normális gyermekek nevelése körében történő kipróbálására is. Hamarosan lehetőséget kapott eszközeinek a normális gyermekek nevelése körében történő kipróbálására is.

18 1907 januárjában San Lorenzóban - Róma egyik külvárosában - nyílt meg első intézete, amelynek munkája gyökeresen különbözött a századforduló megszokott gyermekintézményeinek nevelési-oktatási gyakorlatától januárjában San Lorenzóban - Róma egyik külvárosában - nyílt meg első intézete, amelynek munkája gyökeresen különbözött a századforduló megszokott gyermekintézményeinek nevelési-oktatási gyakorlatától. Ezt az első “casa dei bambini-t” (gyermekházat) az egyik külvárosi bérház földszintjén hozta létre ötven 3- 6 éves gyermek számára. Ezt az első “casa dei bambini-t” (gyermekházat) az egyik külvárosi bérház földszintjén hozta létre ötven 3- 6 éves gyermek számára. A berendezéshez a gyermekek testmértetéhez alkalmazkodó asztalokat, székeket helyezett el, a gyermekek tevékenységükhez az általa kifejlesztett eszközöket használthatták. A berendezéshez a gyermekek testmértetéhez alkalmazkodó asztalokat, székeket helyezett el, a gyermekek tevékenységükhez az általa kifejlesztett eszközöket használthatták. Nevelőként egy gondozónőt alkalmazott, akinek megmutatta az eszközök alkalmazását, ám ezen túlmenően meglehetősen nagy szabadságot biztosított számára. Nevelőként egy gondozónőt alkalmazott, akinek megmutatta az eszközök alkalmazását, ám ezen túlmenően meglehetősen nagy szabadságot biztosított számára.

19 Mivel továbbra is folytatta orvosi és egyetemi oktató munkáját, hetente egy-két alkalommal látogatta meg a “gyermekházat”, hogy megfigyelje a gyermekek tevékenységét. Mivel továbbra is folytatta orvosi és egyetemi oktató munkáját, hetente egy-két alkalommal látogatta meg a “gyermekházat”, hogy megfigyelje a gyermekek tevékenységét. Az intézet hamarosan nagy népszerűségre tett szert, egyre többen kívánták az újszerű nevelési eljárást a gyakorlatban is megismerni. Az intézet hamarosan nagy népszerűségre tett szert, egyre többen kívánták az újszerű nevelési eljárást a gyakorlatban is megismerni. Ezt követően Rómában és Milánóban a felsőbb társadalmi rétegek által lakott városrészekben újabb gyermekházak alapítására került sor, létrejött az első műhely is, ahol a speciális foglakoztató eszközöket előállították.[i] Ezt követően Rómában és Milánóban a felsőbb társadalmi rétegek által lakott városrészekben újabb gyermekházak alapítására került sor, létrejött az első műhely is, ahol a speciális foglakoztató eszközöket előállították.[i][i] [i] Kramer, R. (1977): Maria Montessori. Leben und Werk einer großen Frau. München. [i] Kramer, R. (1977): Maria Montessori. Leben und Werk einer großen Frau. München. [i]

20 Montessori közben rendkívüli energiával dolgozott módszere továbbfejlesztésén, és az elemi iskolás gyermekek körében történő kiterjesztésén. Montessori közben rendkívüli energiával dolgozott módszere továbbfejlesztésén, és az elemi iskolás gyermekek körében történő kiterjesztésén. Ennek érdekében összeállította az egyes tantárgyak oktatásának módszereit, és ezeket a város által rendelkezésére bocsátott iskolákban ki is próbálta. Ennek érdekében összeállította az egyes tantárgyak oktatásának módszereit, és ezeket a város által rendelkezésére bocsátott iskolákban ki is próbálta. Tapasztalatainak eredményeit összegző, 1909-ben kiadott művében, az “Il metodo della pedagógia scientifica”-ban fejtette ki legteljesebben koncepcióját, mely könyvet hamarosan angolra, és rövidesen tövábbi húsz nyelvre is lefordítottak. Tapasztalatainak eredményeit összegző, 1909-ben kiadott művében, az “Il metodo della pedagógia scientifica”-ban fejtette ki legteljesebben koncepcióját, mely könyvet hamarosan angolra, és rövidesen tövábbi húsz nyelvre is lefordítottak ben angolul jelent meg második könyve “Dr Montessori’s Own Handbook” ben angolul jelent meg második könyve “Dr Montessori’s Own Handbook”. Magyarul 1930-ben ennek rövidített változata jelent meg - Kenyeres Elemér előszavával, Burchard-Bélavári Erzsébet fordításában - “Módszerem kézikönyve” címmel. Magyarul 1930-ben ennek rövidített változata jelent meg - Kenyeres Elemér előszavával, Burchard-Bélavári Erzsébet fordításában - “Módszerem kézikönyve” címmel.

21 Az egymás után megnyíló gyermekintézetek pedagógusainak képzésére 1909-ben szervezte meg mintegy 100 tanítónő részvételével első tanfolyamát Citta di Castelloban, ami ezt követően évente megrendezésre került. Az egymás után megnyíló gyermekintézetek pedagógusainak képzésére 1909-ben szervezte meg mintegy 100 tanítónő részvételével első tanfolyamát Citta di Castelloban, ami ezt követően évente megrendezésre került. Az új módszert világszerte nagy elismeréssel fogadták, amit az elkövetkezo időben tartott számos előadás és nemzetközi tanfolyam is bizonyított. Az új módszert világszerte nagy elismeréssel fogadták, amit az elkövetkezo időben tartott számos előadás és nemzetközi tanfolyam is bizonyított. A tanfolyamok látogatottságára jellemző, hogy míg 1914-ben 13 nemzet tagjai hallgatták, addig 1930-ban 22 nemzet, köztük Magyarország képviselői vettek részt Rómában a XV. nemzetközi tanfolyamon. A tanfolyamok látogatottságára jellemző, hogy míg 1914-ben 13 nemzet tagjai hallgatták, addig 1930-ban 22 nemzet, köztük Magyarország képviselői vettek részt Rómában a XV. nemzetközi tanfolyamon. Az első hazai kezdeményezéseket további nemzetközi tanfolyamok követték. Pedagógiai nézetei kezdetben különösen az angolszász világban arattak nagy sikert. Montessori már ban nagy sikerű előadás sorozatot tartott az Egyesült Államokban, melynek során nem csupán a pedagógiai szakemberek, hanem az ország politikusai, tudósai, jeles közéleti személyiségei is kitörő lelkesedéssel fogadták.[ Az első hazai kezdeményezéseket további nemzetközi tanfolyamok követték. Pedagógiai nézetei kezdetben különösen az angolszász világban arattak nagy sikert. Montessori már ban nagy sikerű előadás sorozatot tartott az Egyesült Államokban, melynek során nem csupán a pedagógiai szakemberek, hanem az ország politikusai, tudósai, jeles közéleti személyiségei is kitörő lelkesedéssel fogadták.[[

22 1913-ben került sor első amerikai utazására, amelynek során három héten át szinte megszakítások nélkül iskolákat látogatott, előadásokat tartott és sajtófogadásokon vett részt ben került sor első amerikai utazására, amelynek során három héten át szinte megszakítások nélkül iskolákat látogatott, előadásokat tartott és sajtófogadásokon vett részt ben második Egyesült Államokba tett látogatása során Kaliforniában egy nagyszabású kiállítás fő látványosságát egy üvegfalú teremben, Montessori eszközökkel tevékenykedő 3-6 éves gyermekek jelentették ben második Egyesült Államokba tett látogatása során Kaliforniában egy nagyszabású kiállítás fő látványosságát egy üvegfalú teremben, Montessori eszközökkel tevékenykedő 3-6 éves gyermekek jelentették. Népszerűségére jellemző, hogy jóformán nem volt olyan állam, ahol több Montessori-iskola ne jött volna létre ban New Yorkban megalapították első tanító­képzőjét, amit kezdetben maga Montessori, majd az amerikai reformpedagógia későbbi jeles személyisége, a “dottoressa” asszisztense, Helen Parkhurst vezetett. Népszerűségére jellemző, hogy jóformán nem volt olyan állam, ahol több Montessori-iskola ne jött volna létre ban New Yorkban megalapították első tanító­képzőjét, amit kezdetben maga Montessori, majd az amerikai reformpedagógia későbbi jeles személyisége, a “dottoressa” asszisztense, Helen Parkhurst vezetett. Több intézete működött Kanadában, Közép- és Dél-Amerika számos országában is. Indiában az angol és olasz missziós iskolákban jelent meg az új módszer, de Montessori-óvodákat és - iskolákat alapítottak Jáván, Kínában Japánban, Ausztráliában, Új- Zélandon, Észak- és Dél-Afriká­ban is. Több intézete működött Kanadában, Közép- és Dél-Amerika számos országában is. Indiában az angol és olasz missziós iskolákban jelent meg az új módszer, de Montessori-óvodákat és - iskolákat alapítottak Jáván, Kínában Japánban, Ausztráliában, Új- Zélandon, Észak- és Dél-Afriká­ban is évi első Montessori Konferencián alapították meg a Nemzetközi Montessori Szövetséget (Association Montessori Internationale), amely máig működik Amszterdam székhellyel évi első Montessori Konferencián alapították meg a Nemzetközi Montessori Szövetséget (Association Montessori Internationale), amely máig működik Amszterdam székhellyel.

23 A következő években a Montessori “gyermekházakban” alkalmazott újszerű pedagógiai eljárások a nemzetközi szakmai közvélemény figyelmét is felkeltették. A következő években a Montessori “gyermekházakban” alkalmazott újszerű pedagógiai eljárások a nemzetközi szakmai közvélemény figyelmét is felkeltették. Módszere már az első világháborút megelőző időszakban számos országban elterjedt. Európa számos országában és a tengeren túlon is megalakultak az első Montessori Társaságok, és számos új nevelőintézet jött létre. Módszere már az első világháborút megelőző időszakban számos országban elterjedt. Európa számos országában és a tengeren túlon is megalakultak az első Montessori Társaságok, és számos új nevelőintézet jött létre ban Barcelonába költözött, ahol valláspedagógiai kísérleteket folytatott, amelynek eredményeit később több munkájában publikálta ban Barcelonába költözött, ahol valláspedagógiai kísérleteket folytatott, amelynek eredményeit később több munkájában publikálta. A világháborút követő időszakban az 1921-ben alapított nemzetközi reformpedagógiai szövetség aktív tagja. A spanyol polgárháború idején, 1936-ban a “dottoressa” a hollandiai Laren városában telepedett le. A világháborút követő időszakban az 1921-ben alapított nemzetközi reformpedagógiai szövetség aktív tagja. A spanyol polgárháború idején, 1936-ban a “dottoressa” a hollandiai Laren városában telepedett le.

24 Ebben az időszakban módszerét folyamatosan továbbfejlesztette és harmincas években alakítja ki a békére nevelés és kozmikus nevelés koncepcióját. Ebben az időszakban módszerét folyamatosan továbbfejlesztette és harmincas években alakítja ki a békére nevelés és kozmikus nevelés koncepcióját. A világháború idején Indiában tartózkodott, csak ban tért újra vissza Európába. Az ezt követő években - idős kora ellenére - nagy aktivitással kapcsolódott be a tudományos életbe, számos nemzetközi konferencia előadója, díszvendége, több egyetem avatta díszdoktorává. A világháború idején Indiában tartózkodott, csak ban tért újra vissza Európába. Az ezt követő években - idős kora ellenére - nagy aktivitással kapcsolódott be a tudományos életbe, számos nemzetközi konferencia előadója, díszvendége, több egyetem avatta díszdoktorává májusában, 82 éves korában halt meg a hollandiai Nordwijk am Zee-ben májusában, 82 éves korában halt meg a hollandiai Nordwijk am Zee-ben.

25 A koncepció gyermekantropológiai- pszichológiai alapjai A Montessori pedagógia legfontosabb alapgondolata a szabadság, amely azon az antropológiai elven nyugszik, amely szerint a gyermek születésétől kezdődően önállóságra és spontán tevékenység megvalósítására képes lénynek tekinthető, aki egymás utáni lépések során át önmaga építi fel saját személyiségét. A Montessori pedagógia legfontosabb alapgondolata a szabadság, amely azon az antropológiai elven nyugszik, amely szerint a gyermek születésétől kezdődően önállóságra és spontán tevékenység megvalósítására képes lénynek tekinthető, aki egymás utáni lépések során át önmaga építi fel saját személyiségét. Ezért a nevelés lényegében ehhez az öntevékenységhez nyújtott segítség. Ezért a nevelés lényegében ehhez az öntevékenységhez nyújtott segítség. Ennek jelentőségét Montessori egy, a saját nevelői gyakorlatából vett személyes élmény kapcsán világította meg: Ennek jelentőségét Montessori egy, a saját nevelői gyakorlatából vett személyes élmény kapcsán világította meg: Leírja, hogy egy alkalommal felfigyelt valamelyik kicsi tanítványára, aki egyik polc előtt állva, valamelyik magasabban elhelyezett eszközt szeretett volna elérni. Leírja, hogy egy alkalommal felfigyelt valamelyik kicsi tanítványára, aki egyik polc előtt állva, valamelyik magasabban elhelyezett eszközt szeretett volna elérni.

26 Montessori segíteni akart neki és odament azzal a céllal, hogy levegye a polcról a kívánt eszközt. Montessori segíteni akart neki és odament azzal a céllal, hogy levegye a polcról a kívánt eszközt. Ekkor azonban meglepetésére a gyermek megszólalt: “Ne! Segíts nekem, hogy egyedül dolgozhassak!” Ekkor azonban meglepetésére a gyermek megszólalt: “Ne! Segíts nekem, hogy egyedül dolgozhassak!” Ezért aztán a karjába vette és felemelte, hogy a gyermek maga emelhesse le az eszközt a helyéről. Ezért aztán a karjába vette és felemelte, hogy a gyermek maga emelhesse le az eszközt a helyéről. Ez a gyermeki kérés - “Aiutami a farlo da solo” – fogalmazza meg Montessori szerint a koncepció legfontosabb alapgondolatát. Ez a gyermeki kérés - “Aiutami a farlo da solo” – fogalmazza meg Montessori szerint a koncepció legfontosabb alapgondolatát.

27 A Montessori pedagógia legalapvetőbb törekvése tehát a gyermek szabad munkaválasztásának biztosítása. A Montessori pedagógia legalapvetőbb törekvése tehát a gyermek szabad munkaválasztásának biztosítása. Montessori szerint a felnőtt túlvédő gondoskodása ártalmas, megakadályozza a gyermek egészséges fejlődését. “Az életnek nem akkor vagyunk a segítségére - mondja -, ha elnyomjuk megnyilvánulásait, hanem akkor, ha könnyítünk kifejlődésén, és megoltal­mazzuk a fenyegető veszélyektől [...]. Ezért kell elhárítanunk a gyermek útjából a fejlődé­se elé gördülő akadályokat, a ezért kell tekintettel lennünk szükségleteire és biztosítanunk szellemi élete természetes spontán kibontakozását. [...] Vagyis arra kell törekednünk, hogy a gyermek mindent,amire képes, önállóan el is végezhessen.”[i] Montessori szerint a felnőtt túlvédő gondoskodása ártalmas, megakadályozza a gyermek egészséges fejlődését. “Az életnek nem akkor vagyunk a segítségére - mondja -, ha elnyomjuk megnyilvánulásait, hanem akkor, ha könnyítünk kifejlődésén, és megoltal­mazzuk a fenyegető veszélyektől [...]. Ezért kell elhárítanunk a gyermek útjából a fejlődé­se elé gördülő akadályokat, a ezért kell tekintettel lennünk szükségleteire és biztosítanunk szellemi élete természetes spontán kibontakozását. [...] Vagyis arra kell törekednünk, hogy a gyermek mindent,amire képes, önállóan el is végezhessen.”[i][i] [i] Montessori M. (1930): Módszerem kézikönyve. Budapest, Kisdednevelés, 2-3. [i] Montessori M. (1930): Módszerem kézikönyve. Budapest, Kisdednevelés, 2-3. [i]

28 Montessori a “figyelem polarizációja” segítségével értelmezi a személyiség belső sajátosságain alapuló művelődési folyamatot, amely valamely fejlesztőhatású eszközzel végzett, erőteljes koncentrációjú tevékenység során valósul valósul meg. Montessori a “figyelem polarizációja” segítségével értelmezi a személyiség belső sajátosságain alapuló művelődési folyamatot, amely valamely fejlesztőhatású eszközzel végzett, erőteljes koncentrációjú tevékenység során valósul valósul meg. Ennek rendszeres ás szisztematikus megfigyelésen alapuló felfedezése fordulópontot jelentett a pedagógiai koncepció alakulásában. Ennek rendszeres ás szisztematikus megfigyelésen alapuló felfedezése fordulópontot jelentett a pedagógiai koncepció alakulásában. Vizsgálatai során az olasz pedagógusnő ugyanis azt tapasztalta, hogy a “gyermek fejlődésének meghatározott időszakban meghatározott eszközök, illetve gyakorlatok iránt érdeklődik. (...) Ebben a kapcsolatban nem maga az eszköz a fontos, hanem az a tény, hogy a lélek belsejéből érkező reakció tartósan kapcsolódik az adott ingerhez.”[i] A jelenség tehát olyan pszichés válasznak tekinthető, amely a belső szükségletek és külső ösztönző hatások összehangolódásán alapszik [i] Montessori, M. (1976): Schule des Kindes. Freiburg, 89. Vizsgálatai során az olasz pedagógusnő ugyanis azt tapasztalta, hogy a “gyermek fejlődésének meghatározott időszakban meghatározott eszközök, illetve gyakorlatok iránt érdeklődik. (...) Ebben a kapcsolatban nem maga az eszköz a fontos, hanem az a tény, hogy a lélek belsejéből érkező reakció tartósan kapcsolódik az adott ingerhez.”[i] A jelenség tehát olyan pszichés válasznak tekinthető, amely a belső szükségletek és külső ösztönző hatások összehangolódásán alapszik [i] Montessori, M. (1976): Schule des Kindes. Freiburg, 89.[i]

29 A “figyelem polarizációjának” folyamatos ismétlődéseinek nyomán következik be az Montessori által “normává válás” elnevezéssel értelmezett jelenség, amely azt jelenti, hogy az ismétlődő tevékenységek hatására nem csupán a gyermek intellektuális színvonala, hanem személyiségének egésze fejlődik, az elmélyült individuális munka kihat szelleme, közösségi kompetenciája és jelleme alakulására, de hatása megfigyelhető mozgása és testtartása alakulásában is.[i] A “figyelem polarizációjának” folyamatos ismétlődéseinek nyomán következik be az Montessori által “normává válás” elnevezéssel értelmezett jelenség, amely azt jelenti, hogy az ismétlődő tevékenységek hatására nem csupán a gyermek intellektuális színvonala, hanem személyiségének egésze fejlődik, az elmélyült individuális munka kihat szelleme, közösségi kompetenciája és jelleme alakulására, de hatása megfigyelhető mozgása és testtartása alakulásában is.[i][i] [i] Olowson, A. (1996): Die kosmische Erziehung in der Pädagogik Maria Montessoris. Freiburg, Basel, Wien, Herder, 65. [i] Olowson, A. (1996): Die kosmische Erziehung in der Pädagogik Maria Montessoris. Freiburg, Basel, Wien, Herder, 65. [i]

30 A figyelem polarizációja segítségével valósul meg tehát a gyermeki személyiség önművelődés útján történő felépítése, az ehhez szükséges feltételek megteremtése a nevelés feladata. A figyelem polarizációja segítségével valósul meg tehát a gyermeki személyiség önművelődés útján történő felépítése, az ehhez szükséges feltételek megteremtése a nevelés feladata. A gyermek természetes szükségletei korai fejlődése során ún. szenzibilis fázisokban nyilvánulnak meg, amelyek során figyelme környezetének mindig más, meghatározott összetevői felé irányul. A gyermek természetes szükségletei korai fejlődése során ún. szenzibilis fázisokban nyilvánulnak meg, amelyek során figyelme környezetének mindig más, meghatározott összetevői felé irányul. Az egyes szenzitív periódusok ideje alatt abszorbeáló értelme segítségével könnyen és egészlegesen tesz szert az azzal adekvát tárgyi ismeretre. Az egyes szenzitív periódusok ideje alatt abszorbeáló értelme segítségével könnyen és egészlegesen tesz szert az azzal adekvát tárgyi ismeretre. Montessori megfigyelései szerint a kisgyermekkorban a szenzibilitás leginkább a mozgásos manipuláció, a nyelvtanulás és a rendszeretet kapcsán érzékelhető.[i] [i] Esser, B. – Wilde, Ch. (1989): Montessori Schulen. Zur Grundlegen und pädagogischer Praxis. Reinbeck bei Hamburg, Rowohlt, 39. Montessori megfigyelései szerint a kisgyermekkorban a szenzibilitás leginkább a mozgásos manipuláció, a nyelvtanulás és a rendszeretet kapcsán érzékelhető.[i] [i] Esser, B. – Wilde, Ch. (1989): Montessori Schulen. Zur Grundlegen und pädagogischer Praxis. Reinbeck bei Hamburg, Rowohlt, 39.[i]

31 Ezért az önművelődési folyamat céltudatos megszervezéséhez szükség van ezen “szenzitív szakaszok” ismeretére illetve azok pontos megfigyelésére is: Ezért az önművelődési folyamat céltudatos megszervezéséhez szükség van ezen “szenzitív szakaszok” ismeretére illetve azok pontos megfigyelésére is: A szenzibilis periódusok magas és intenzív fogékonyságot koncentráló időszakok, amelyek meghatározott készségek és funkciók megszerzésére szolgálnak. A szenzibilis periódusok magas és intenzív fogékonyságot koncentráló időszakok, amelyek meghatározott készségek és funkciók megszerzésére szolgálnak. Jellemzőjük, hogy csak gyermekkorban alakulnak ki és valamely adott életszakaszban, átmeneti jelleggel vannak csupán jelen, és lehetővé teszik valamely meghatározott tevékenység tartós megvalósítását. Jellemzőjük, hogy csak gyermekkorban alakulnak ki és valamely adott életszakaszban, átmeneti jelleggel vannak csupán jelen, és lehetővé teszik valamely meghatározott tevékenység tartós megvalósítását. Ezek a szakaszok egymásra épülő irreverzibilis folyamat részei, melyek egyetlen fázisát sem lehet átugrani, érvénytelenné tenni. Az egyes szakaszok mindig szoros kapcsolatban állnak az életkori fejlődéssel, azonban azok megjelenésében az egyes gyermekek esetén individuális különbségek tapasztalhatók Ezek a szakaszok egymásra épülő irreverzibilis folyamat részei, melyek egyetlen fázisát sem lehet átugrani, érvénytelenné tenni. Az egyes szakaszok mindig szoros kapcsolatban állnak az életkori fejlődéssel, azonban azok megjelenésében az egyes gyermekek esetén individuális különbségek tapasztalhatók

32 A tanterv Miként ez Montessori antropológiai- pszichológiai koncepciójának vázlatos áttekintése is érzékeltette már, az olasz pedagógusnő az oktatás nevelés folyamatait, a gyermeki fejlődés életkori sajátosságaira kívánta alapozni, azokkal szoros összefüggésben kívánta megvalósítani. Miként ez Montessori antropológiai- pszichológiai koncepciójának vázlatos áttekintése is érzékeltette már, az olasz pedagógusnő az oktatás nevelés folyamatait, a gyermeki fejlődés életkori sajátosságaira kívánta alapozni, azokkal szoros összefüggésben kívánta megvalósítani. Ezért az iskola tananyagának kialakítása is a gyermeki fejlődésre alapozódik. Ezért az iskola tananyagának kialakítása is a gyermeki fejlődésre alapozódik. Az iskola tantervének kialakításában emellett fontos szerepet szán a “kozmikus elméletre” épülő ún. “kozmikus nevelés” koncepciójának is. Az iskola tantervének kialakításában emellett fontos szerepet szán a “kozmikus elméletre” épülő ún. “kozmikus nevelés” koncepciójának is. Ennek megalkotásával Montessori olyan vezérelveket kívánt megfogalmazni, amelyek lehetővé teszik, hogy az iskola korábbi, magasabb összefüggéseket nélkülöző nevelési- és oktatási törekvéseit a modern világ igényeinek megfelelő új formába integrálja és összegezze. Ennek megalkotásával Montessori olyan vezérelveket kívánt megfogalmazni, amelyek lehetővé teszik, hogy az iskola korábbi, magasabb összefüggéseket nélkülöző nevelési- és oktatási törekvéseit a modern világ igényeinek megfelelő új formába integrálja és összegezze.

33 Felfogása szerint csupán ez teszi lehetővé majd, hogy a természet átalakítása során kialakított “felsőbb természet” biztosítsa az ember számára a szükséges “fejlődés lehetőségeit, hiszen csak ennek megvalósulásával válik lehetővé a nagyszabású, emberhez méltó élet. Felfogása szerint csupán ez teszi lehetővé majd, hogy a természet átalakítása során kialakított “felsőbb természet” biztosítsa az ember számára a szükséges “fejlődés lehetőségeit, hiszen csak ennek megvalósulásával válik lehetővé a nagyszabású, emberhez méltó élet. A gyermek mindehhez a mában történő felkészítése, ez adja a művelődés legfontosabb alapelvét, amely a dolgok kölcsönhatásának a kozmikus tervvel összefüggő megvalósításán alapszik.” A gyermek mindehhez a mában történő felkészítése, ez adja a művelődés legfontosabb alapelvét, amely a dolgok kölcsönhatásának a kozmikus tervvel összefüggő megvalósításán alapszik.” Ennek eszköze az iskolás korú gyermek fejlődésének szenzibilis szakaszaira alapozott “univerzális tanterv”, amelynek műveltségtartalmai magukba foglalják a földi élet és az emberi kultúra evolúciójára, valamint a kozmikus tervre vonatkozó fontos ismereteket. Ennek eszköze az iskolás korú gyermek fejlődésének szenzibilis szakaszaira alapozott “univerzális tanterv”, amelynek műveltségtartalmai magukba foglalják a földi élet és az emberi kultúra evolúciójára, valamint a kozmikus tervre vonatkozó fontos ismereteket.

34 Ezen általános alapelvek mellett a Montessori intézetek tantervének kialakítása során néhány további alapelv figyelembevételére is sor kerül: Ezen általános alapelvek mellett a Montessori intézetek tantervének kialakítása során néhány további alapelv figyelembevételére is sor kerül: 1. Az oktatás tudományos megalapozása érdekében a tantervben azonos súllyal szerepeljenek a természettudomány (csillagászat, földrajz, geológia, biológia, fizika, kémia) valamint az emberrel és a társadalommal kapcsolatos tudományok (történelem, szociológia). 1. Az oktatás tudományos megalapozása érdekében a tantervben azonos súllyal szerepeljenek a természettudomány (csillagászat, földrajz, geológia, biológia, fizika, kémia) valamint az emberrel és a társadalommal kapcsolatos tudományok (történelem, szociológia). 2. A tananyag kiválasztása teremtsen lehetőséget a különböző tudományok közötti kapcsolatok és összefüggések bemutatására. Ezzel kapcsolatban arra kell törekedni, hogy az oktatás ne vesszen bele a részletekbe, mert az zűrzavart okoz a gyermekek fejében. Ezért az ismeretszerzés elsősorban a különböző dolgok közötti összefüggések meglátását jelentse. 2. A tananyag kiválasztása teremtsen lehetőséget a különböző tudományok közötti kapcsolatok és összefüggések bemutatására. Ezzel kapcsolatban arra kell törekedni, hogy az oktatás ne vesszen bele a részletekbe, mert az zűrzavart okoz a gyermekek fejében. Ezért az ismeretszerzés elsősorban a különböző dolgok közötti összefüggések meglátását jelentse.

35 3. Mivel nincs lehetőség arra, hogy a felnövekvő gyermeknek közvetlenül bemutassuk a természet és a kultúra egészét, ezért az önálló tapasztalatszerzéshez kidolgozott témákat úgy kell kiválasztani, hogy azok lehetővé tegyék az összefüggések meglátását elősegítő, egészleges szemléletmód kialakítását. 3. Mivel nincs lehetőség arra, hogy a felnövekvő gyermeknek közvetlenül bemutassuk a természet és a kultúra egészét, ezért az önálló tapasztalatszerzéshez kidolgozott témákat úgy kell kiválasztani, hogy azok lehetővé tegyék az összefüggések meglátását elősegítő, egészleges szemléletmód kialakítását. 4. Az egyes témák kiválasztásakor törekedni kell arra, hogy azok megmozgassák a gyermekek képzelőerejét és fantáziáját, és érdeklődésüket felkeltsék. 4. Az egyes témák kiválasztásakor törekedni kell arra, hogy azok megmozgassák a gyermekek képzelőerejét és fantáziáját, és érdeklődésüket felkeltsék. 5. A tantervnek lehetővé kell tennie az ismeretek történeti-genetikus összefüggésrendszerének elsajátítását is. 5. A tantervnek lehetővé kell tennie az ismeretek történeti-genetikus összefüggésrendszerének elsajátítását is.

36 A koncepció főbb pedagógiai vonatkozásai - az előkészített környezet A Montessori által a nevelés-oktatás legfőbb formájának tekintett önművelő jellegű szabad munka jelentősen megváltoztatta a nevelő és a gyermek kapcsolatát: “A pedagógusnak, aki erre a különleges nevelésre akar felkészülni, elsősorban azzal kell tisztában lennie: nem az a feladata, hogy a gyermekeknek a tárgyak által közvetítsen ismereteket a dolgok tulajdonságairól, mint például mennyiség, forma szín. (…) Ezek az eszközök nem újszerű segédeszközök, amelyeket a “régi” pedagógus kezébe adunk, hogy tanári feladatának teljesítéséhez segítséget nyújtsunk. Régebben az aktivitást főként a pedagógustól várták el, módszerünkben pedig főként a gyermektől.”[i] A Montessori által a nevelés-oktatás legfőbb formájának tekintett önművelő jellegű szabad munka jelentősen megváltoztatta a nevelő és a gyermek kapcsolatát: “A pedagógusnak, aki erre a különleges nevelésre akar felkészülni, elsősorban azzal kell tisztában lennie: nem az a feladata, hogy a gyermekeknek a tárgyak által közvetítsen ismereteket a dolgok tulajdonságairól, mint például mennyiség, forma szín. (…) Ezek az eszközök nem újszerű segédeszközök, amelyeket a “régi” pedagógus kezébe adunk, hogy tanári feladatának teljesítéséhez segítséget nyújtsunk. Régebben az aktivitást főként a pedagógustól várták el, módszerünkben pedig főként a gyermektől.”[i][i] [i] Montessori, M. (1995): A gyermek felfedezése. Budapest, Herder, 142. [i] Montessori, M. (1995): A gyermek felfedezése. Budapest, Herder, 142. [i]

37 A fenti idézet is érzékelteti, hogy Montessori nevelési koncepciója – a hagyományos nevelési eljárásokkal szemben – nem a közvetlen eszközökkel, és nem kizárólag a gyermek intellektuális fejlesztését előtérbe helyező pedagógiai hatás elérésére törekszik, hanem a nevelő indirekt módon, tudatosan előkészített környezet segítségével kíván hatni a gyermekre. A fenti idézet is érzékelteti, hogy Montessori nevelési koncepciója – a hagyományos nevelési eljárásokkal szemben – nem a közvetlen eszközökkel, és nem kizárólag a gyermek intellektuális fejlesztését előtérbe helyező pedagógiai hatás elérésére törekszik, hanem a nevelő indirekt módon, tudatosan előkészített környezet segítségével kíván hatni a gyermekre. Ez olyan pedagógiai tér kialakítását jelenti, amelyben a gyermekhez méretezett környezet és eszközök biztosítják a mindenkori fejlődési sajátosságoknak (szenzibilis szakaszoknak) megfelelő gyermeki szükségletek alapján kibontakozó aktív gyermeki tanulás feltételeit. Ez olyan pedagógiai tér kialakítását jelenti, amelyben a gyermekhez méretezett környezet és eszközök biztosítják a mindenkori fejlődési sajátosságoknak (szenzibilis szakaszoknak) megfelelő gyermeki szükségletek alapján kibontakozó aktív gyermeki tanulás feltételeit. Az így kibontakozó tevékenység célja, hogy gyermeket saját cselekedetei útján segítse hozzá az egyre nagyobb mértékű önállósághoz és tökéletesedéshez. A Montessori pedagógiai koncepciójában központi szerephez jutó “előkészített környezet” egyik fontos, ún. személyi tényezője a megváltozott szerepet betöltő tanár. Az így kibontakozó tevékenység célja, hogy gyermeket saját cselekedetei útján segítse hozzá az egyre nagyobb mértékű önállósághoz és tökéletesedéshez. A Montessori pedagógiai koncepciójában központi szerephez jutó “előkészített környezet” egyik fontos, ún. személyi tényezője a megváltozott szerepet betöltő tanár.

38 A tanár megváltozott szerepe A Montessori iskola világában a tanár feladata jelentős mértékben megváltozott. Többá már nem kizárólagos “tudásközvetítő”, a tanulói ismeretszerzés egyetlen forrása, hanem a tanuló önművelődési folyamatának hátterében tevékenykedő “szervező-irányító”. A Montessori iskola világában a tanár feladata jelentős mértékben megváltozott. Többá már nem kizárólagos “tudásközvetítő”, a tanulói ismeretszerzés egyetlen forrása, hanem a tanuló önművelődési folyamatának hátterében tevékenykedő “szervező-irányító”. Ebben a minőségében előkészíti a taneszközöket, újakat tervez és készít, ellenőrző feladatlapokat szerkeszt, megfigyeli növendékeit, és ennek alapján személyre szabott segítséget nyújt, tanácsokat ad a témaválasztáshoz. Indirekt módon - anélkül, hogy osztályzatokat osztana - ellenőriz, figyelmeztet, és korrigálja a tévedéseket. Ebben a minőségében előkészíti a taneszközöket, újakat tervez és készít, ellenőrző feladatlapokat szerkeszt, megfigyeli növendékeit, és ennek alapján személyre szabott segítséget nyújt, tanácsokat ad a témaválasztáshoz. Indirekt módon - anélkül, hogy osztályzatokat osztana - ellenőriz, figyelmeztet, és korrigálja a tévedéseket. Miként azt Montessori megfogalmazza: “Módszeremben a pedagógus keveset tanít, de sok megfigyelést végez. Mindenekelőtt az a feladata, hogy a gyermek pszichikai akítvitását és fejlődését irányítsa. Ezért változtattam a “tanító” elnevezést irányítóvá.” Miként azt Montessori megfogalmazza: “Módszeremben a pedagógus keveset tanít, de sok megfigyelést végez. Mindenekelőtt az a feladata, hogy a gyermek pszichikai akítvitását és fejlődését irányítsa. Ezért változtattam a “tanító” elnevezést irányítóvá.”

39 A többi reformpedagógiai koncepcióhoz hasonlóan a Montessori módszer egyik legfontosabb sajátossága, hogy abban is megszűnik az oktatás hagyományos formájára jellemző tanárközpontúság: “A nevelőmunka a pedagógus és a környezet között oszlik meg. (…) A gyermek használja ezeket az eszközöket, ő az aktív és nem a pedagógus.” A többi reformpedagógiai koncepcióhoz hasonlóan a Montessori módszer egyik legfontosabb sajátossága, hogy abban is megszűnik az oktatás hagyományos formájára jellemző tanárközpontúság: “A nevelőmunka a pedagógus és a környezet között oszlik meg. (…) A gyermek használja ezeket az eszközöket, ő az aktív és nem a pedagógus.” A nevelő feladatainak megváltozása számos további gyakorlati következménnyel jár: “A pedagógusnak az eszközök használatát kell elmagyaráznia. Követítő az eszközök és a gyermekek között. Ez egyszerű, de sokkal nehezebb, mint a régi iskolában, ahol az eszközök segítették a gyermekeknek megérteni a pedagógus magyarázatát, akinek saját gondolatait kellett átadnia és befogadtatnia a gyermekekkel. A mi pedagógusunk nem tesz egyebet, mint megkönnyíti és érthetővé teszi a gyermek számára kigondolt állandó, aktív munkát, az eszközök kikeresését, az azok segítségével folyó gyakorlást.” A nevelő feladatainak megváltozása számos további gyakorlati következménnyel jár: “A pedagógusnak az eszközök használatát kell elmagyaráznia. Követítő az eszközök és a gyermekek között. Ez egyszerű, de sokkal nehezebb, mint a régi iskolában, ahol az eszközök segítették a gyermekeknek megérteni a pedagógus magyarázatát, akinek saját gondolatait kellett átadnia és befogadtatnia a gyermekekkel. A mi pedagógusunk nem tesz egyebet, mint megkönnyíti és érthetővé teszi a gyermek számára kigondolt állandó, aktív munkát, az eszközök kikeresését, az azok segítségével folyó gyakorlást.”

40 A pedagógusnak új tipusú feledatához, a “gyermeki munka segítőjeként” tehát olyan mesterségbeli tudással, és készségekkel, olyan személyiségtulajdonságokkal kell rendelkeznie, amelyek korábban nem voltak kiemelt jelentőségüek: “Körültekintőnek, jóérzésűnek, kell lennie. Nincs szüksége szavakra, energiára, szigorúságra, inkább bölcsességre, hogy az igényeknek megfelelően körültekintő,megfigyelő, segítségnyújtó legyen, keveset beszéljen, inkább hallgasson. Olyan erkölcsi magatartást kell tanusítania, amelyet idáig egyetlen módszer sem követelt tőle. Nyugodtnak, türelmesnek, megbocsátónak és alázatosnak kell lennie. Jellemével hat, nem a szavaival.” A pedagógusnak új tipusú feledatához, a “gyermeki munka segítőjeként” tehát olyan mesterségbeli tudással, és készségekkel, olyan személyiségtulajdonságokkal kell rendelkeznie, amelyek korábban nem voltak kiemelt jelentőségüek: “Körültekintőnek, jóérzésűnek, kell lennie. Nincs szüksége szavakra, energiára, szigorúságra, inkább bölcsességre, hogy az igényeknek megfelelően körültekintő,megfigyelő, segítségnyújtó legyen, keveset beszéljen, inkább hallgasson. Olyan erkölcsi magatartást kell tanusítania, amelyet idáig egyetlen módszer sem követelt tőle. Nyugodtnak, türelmesnek, megbocsátónak és alázatosnak kell lennie. Jellemével hat, nem a szavaival.” A Montessori-pedagógus felkészültségének további újszerű szakmai elemei az alábbiakban összegezhetők: A Montessori-pedagógus felkészültségének további újszerű szakmai elemei az alábbiakban összegezhetők:

41 Eszközök ismerete: Ehhez nem elegendő azok csupán elméleti szintű tanulmányozása, hanem azok használatát sokáig kell gyakorolnia, hogy ennek útján tapasztalati úton mérje fel az egyes eszközök használatával kapcsolatos nehézségeket, azok érdekességét, elemezze azokat a benyomásokat, amelyeket a gyermekek kaphatnak az egyes eszközök használata során. Eszközök ismerete: Ehhez nem elegendő azok csupán elméleti szintű tanulmányozása, hanem azok használatát sokáig kell gyakorolnia, hogy ennek útján tapasztalati úton mérje fel az egyes eszközök használatával kapcsolatos nehézségeket, azok érdekességét, elemezze azokat a benyomásokat, amelyeket a gyermekek kaphatnak az egyes eszközök használata során. Rend fenntartása: A gyermeket nem csupán új környezetével, hanem annak rendjével is meg kell ismertetnie. Törekedjen arra, hogy minden eszköznek meglegyen a pontos helye, ahonnan az bármikor elveheto, illetve ahova az visszahelyezhető. A gyermekek mindig fejezzék be az adott eszközzel folyó tevékenységet, tiszteljék az önmaguk és környezetük számára kialakított szabályokat. Csak a polcra kitett, szabad tárgyakat használhatják. Ügyelnie kell a versengés elkerülésére, annak tudatosítására, hogy a mások által használt eszközök nem léteznek a többiek számára. Rend fenntartása: A gyermeket nem csupán új környezetével, hanem annak rendjével is meg kell ismertetnie. Törekedjen arra, hogy minden eszköznek meglegyen a pontos helye, ahonnan az bármikor elveheto, illetve ahova az visszahelyezhető. A gyermekek mindig fejezzék be az adott eszközzel folyó tevékenységet, tiszteljék az önmaguk és környezetük számára kialakított szabályokat. Csak a polcra kitett, szabad tárgyakat használhatják. Ügyelnie kell a versengés elkerülésére, annak tudatosítására, hogy a mások által használt eszközök nem léteznek a többiek számára. Felügyelet: A pedagógusnak ügyelnie kell arra, hogy a munkában elmélyült gyermekeket a többiek ne zavarják. Felügyelet: A pedagógusnak ügyelnie kell arra, hogy a munkában elmélyült gyermekeket a többiek ne zavarják.

42 A Montessori-eszközök („Il materiale”) Kilenc tábla a fűzés, csatolás, csokorkötés gyakorlására, amelyeken különböző gombok, fűzők, szíjak, szalagok vannak. A gyermek kézügyességét fejlesztik, és az önálló öltöz­ ködésre tanítják. Kilenc tábla a fűzés, csatolás, csokorkötés gyakorlására, amelyeken különböző gombok, fűzők, szíjak, szalagok vannak. A gyermek kézügyességét fejlesztik, és az önálló öltöz­ ködésre tanítják. Tapintási gyakorlatokhoz használatos eszközök: Sima, érdes felületek a tapintási érzék fejlesztésére, hét tábla - a sima a selyemtől a boly­hos szövetig - sorozatok összeállítására. Tapintási gyakorlatokhoz használatos eszközök: Sima, érdes felületek a tapintási érzék fejlesztésére, hét tábla - a sima a selyemtől a boly­hos szövetig - sorozatok összeállítására. Hő-, és súlyérzékelés: hermetikusan elzárt ovális fémtartályok, különböző hővezetési tulajdonságokkal rendelkező tárgyak sorozata (fa, filc, üveg, márvány, vas), továbbá azonos méretű (6 x 8 cm) különböző súlyú fából (akác, dió, fenyőfa) készült táblák. A gyerekek be­kötött szemmel választhatják ki az egyenlőket. Hő-, és súlyérzékelés: hermetikusan elzárt ovális fémtartályok, különböző hővezetési tulajdonságokkal rendelkező tárgyak sorozata (fa, filc, üveg, márvány, vas), továbbá azonos méretű (6 x 8 cm) különböző súlyú fából (akác, dió, fenyőfa) készült táblák. A gyerekek be­kötött szemmel választhatják ki az egyenlőket. Ízlelő- és szaglóérzék fejlesztése: különböző illatanyagokat tartalmazó zacskók, a négy alapíz (édes, sós, keserű, savanyú) elkülönítésére szolgáló dobozok. Ízlelő- és szaglóérzék fejlesztése: különböző illatanyagokat tartalmazó zacskók, a négy alapíz (édes, sós, keserű, savanyú) elkülönítésére szolgáló dobozok.

43 Vizuális és auditív érzékelések eszközei : Vizuális és auditív érzékelések eszközei : Hengersorok és építőelemek: dimenziók felismerésére. Hengerek: három fahasáb, amelyek mindegyikében henger helyezhető el a szá­ mukra kialakított nyílásban. A gyerekek azokat kezdetben kiszedik, majd visszarakják a helyükre, később bekötött szemmel, tapintással ismétlik a feladatot. Rudak és hosszúságok, hasábok, kockák rendszere: 1-10 dm hosszú rudak, 1-10 cm élu, 20 cm magas hasábok, 1-10 cm élű kockák: a legegy­szerubb számtani, mértani alapfogalmak megismerésére - mennyiségek nagyságának összehasonlítására, kisebb, nagyobb többszörös szemléltetésére - szolgálnak. Hengersorok és építőelemek: dimenziók felismerésére. Hengerek: három fahasáb, amelyek mindegyikében henger helyezhető el a szá­ mukra kialakított nyílásban. A gyerekek azokat kezdetben kiszedik, majd visszarakják a helyükre, később bekötött szemmel, tapintással ismétlik a feladatot. Rudak és hosszúságok, hasábok, kockák rendszere: 1-10 dm hosszú rudak, 1-10 cm élu, 20 cm magas hasábok, 1-10 cm élű kockák: a legegy­szerubb számtani, mértani alapfogalmak megismerésére - mennyiségek nagyságának összehasonlítására, kisebb, nagyobb többszörös szemléltetésére - szolgálnak.

44 Színfelismerés eszközei a színérzék fejlesztéséhez: Színes kártyák a színérzék fejlesztésére. Három doboz - egyikben 6, páronként egyenlő piros, sárga, kék, másodikban 22, páronként egyenlo (11 alapszín), harmadikban 9 szín 7-7 árnyalat - ezeket később a nyelvtani gyakorlatoknál is használják. Érzékelésen alapuló geometriai ismeretek: sík sablonok és geometriai formák - Mértani idomok: kb. 30 db különböző formájú keményfa síkidom a látás és tapintás útján történő formaérzékelésre, geometriai formák rajzolására, számos kombináció kialakítására alkal­mas (pl. kör, négyzet, háromszög, rombusz, trapéz, ellipszis, különböző görbe vonalak stb.) - Három kártyasorozat: fehér négyzet alakú, 10 cm oldalhosszúságú kartonok, amelyekre különböző geometriai alakzatokat és sablonokat ragasztanak. Színfelismerés eszközei a színérzék fejlesztéséhez: Színes kártyák a színérzék fejlesztésére. Három doboz - egyikben 6, páronként egyenlő piros, sárga, kék, másodikban 22, páronként egyenlo (11 alapszín), harmadikban 9 szín 7-7 árnyalat - ezeket később a nyelvtani gyakorlatoknál is használják. Érzékelésen alapuló geometriai ismeretek: sík sablonok és geometriai formák - Mértani idomok: kb. 30 db különböző formájú keményfa síkidom a látás és tapintás útján történő formaérzékelésre, geometriai formák rajzolására, számos kombináció kialakítására alkal­mas (pl. kör, négyzet, háromszög, rombusz, trapéz, ellipszis, különböző görbe vonalak stb.) - Három kártyasorozat: fehér négyzet alakú, 10 cm oldalhosszúságú kartonok, amelyekre különböző geometriai alakzatokat és sablonokat ragasztanak. Eszközök az eltérő hangok megkülönböztetéséhez: Zörgő dobozok - kétszer hat henger alakú fa és kartondoboz más-más hanggal. Páronként kell az azonosakat kikeresni. Zenei hangok - két sorozat csengő a hanglépcso hangjainak megfelelően. Az azonosakat a skála hangjai szerint rakják sorba a gyerekek. Eszközök az eltérő hangok megkülönböztetéséhez: Zörgő dobozok - kétszer hat henger alakú fa és kartondoboz más-más hanggal. Páronként kell az azonosakat kikeresni. Zenei hangok - két sorozat csengő a hanglépcso hangjainak megfelelően. Az azonosakat a skála hangjai szerint rakják sorba a gyerekek.

45

46

47

48

49

50

51 A Montessori-intézetek sajátos tevékenységformája a csendgyakorlat. A Montessori-intézetek sajátos tevékenységformája a csendgyakorlat. Ez úgy kezdődik, hogy a tanító foglalkozás közben suttogva néhányszor elismétli a “csend” szót. Erre a gyerekek tevékenységüket abbahagyva, kényelmes helyzetben mozdulatlanul maradnak. Ez úgy kezdődik, hogy a tanító foglalkozás közben suttogva néhányszor elismétli a “csend” szót. Erre a gyerekek tevékenységüket abbahagyva, kényelmes helyzetben mozdulatlanul maradnak. Ezután a tanító által nevükön szólított gyermekek zaj nélkül odamennek hozzá, majd visszamennek a helyükre. Ezután a tanító által nevükön szólított gyermekek zaj nélkül odamennek hozzá, majd visszamennek a helyükre. A csendnek Montessori szerint kettős szerepe van. Egyrészt pótolja az óraközi szüneteket, másrészt fokozza a gyermekek önfegyelmét, mozgási ügyességre, nyugalomra szoktat. A csendnek Montessori szerint kettős szerepe van. Egyrészt pótolja az óraközi szüneteket, másrészt fokozza a gyermekek önfegyelmét, mozgási ügyességre, nyugalomra szoktat.

52 A Montessori intézetek oktatási gyakorlata A Montessori-gyermekházak tanterme otthonosan berendezett dolgozószoba, ahol minden tanuló a saját asztala mellett önállóan dolgozik. Az oktatás a szabad munkára alapozódik. A Montessori-gyermekházak tanterme otthonosan berendezett dolgozószoba, ahol minden tanuló a saját asztala mellett önállóan dolgozik. Az oktatás a szabad munkára alapozódik. Mindig ezzel kezdődik a napi tevékenység, amihez a legtöbb helyen háromszor 45 perces időszak áll a gyermekek rendelkezésére. Mindig ezzel kezdődik a napi tevékenység, amihez a legtöbb helyen háromszor 45 perces időszak áll a gyermekek rendelkezésére. Egy közös alapszintű tananyagot leszámítva, mindenki teljesen szabadon sajátíthatja el az érdeklődésének leginkább megfelelő isme­retköröket, amihez megfelelő eszközök és elegendő idő áll a rendelkezésére. Egy közös alapszintű tananyagot leszámítva, mindenki teljesen szabadon sajátíthatja el az érdeklődésének leginkább megfelelő isme­retköröket, amihez megfelelő eszközök és elegendő idő áll a rendelkezésére. Nincs frontális osztálymunka, sem egyöntetű haladás és feleltetés. Nincs frontális osztálymunka, sem egyöntetű haladás és feleltetés. Az önálló, csendes, fegyelmezett munka - amelynek kialakítására szintén csendgyakorlatok, meditáció tréningek szolgálnak - az alapvető munkaforma, ennek megteremtéséhez nincs szükség külso követelménytámasztásra, külsődleges tanári fegyelmezésre. Az önálló, csendes, fegyelmezett munka - amelynek kialakítására szintén csendgyakorlatok, meditáció tréningek szolgálnak - az alapvető munkaforma, ennek megteremtéséhez nincs szükség külso követelménytámasztásra, külsődleges tanári fegyelmezésre.

53 Az öntevékeny tanulási folyamatot nem törik meg szünetek, de az individuális munka egyoldalúságának ellensúlyozására különböző közös fog­lalkozások (vita, beszélgetés, közös ének, sport stb.) szolgálnak. A Montessori-gyermekházakban nem különül el, hanem szervesen kapcsolódik egymáshoz az óvodai és az iskolai szint. Az öntevékeny tanulási folyamatot nem törik meg szünetek, de az individuális munka egyoldalúságának ellensúlyozására különböző közös fog­lalkozások (vita, beszélgetés, közös ének, sport stb.) szolgálnak. A Montessori-gyermekházakban nem különül el, hanem szervesen kapcsolódik egymáshoz az óvodai és az iskolai szint. Minden egyes tantárgy tanulásához további, az isko­lai munkára továbbfejlesztett eszközöket használnak, melyek segítségével az ismeretek önálló elsajátítása sokkal eredményesebbé tehető. Minden egyes tantárgy tanulásához további, az isko­lai munkára továbbfejlesztett eszközöket használnak, melyek segítségével az ismeretek önálló elsajátítása sokkal eredményesebbé tehető.

54 A padokban mozdulatlanul ülő, passzív, illetve elsősorban verbális aktivitásra késztetett tanulói tevékenység helyett a Montessori intézetek megengedett, sőt megkívánt tevékenységformája a gyermeki aktivitáson alapszik. A padokban mozdulatlanul ülő, passzív, illetve elsősorban verbális aktivitásra késztetett tanulói tevékenység helyett a Montessori intézetek megengedett, sőt megkívánt tevékenységformája a gyermeki aktivitáson alapszik. A főszereplő a szabadon mozgó, a termet szükségleteiknek megfelelően átrendező, társaikkal, tanáraikkal kommunikálni képes, feladataikat - a rendelkezésükre bocsátott választékból - önállóan kiválasztani és megoldani képes, aktívan tevékenykedő gyerek. A főszereplő a szabadon mozgó, a termet szükségleteiknek megfelelően átrendező, társaikkal, tanáraikkal kommunikálni képes, feladataikat - a rendelkezésükre bocsátott választékból - önállóan kiválasztani és megoldani képes, aktívan tevékenykedő gyerek.

55 A hagyományos tanórák és évfolyamosztályok helyett, a gyermekek életkori integráció alapján kialakított, különböző életkori (3-6; 6-9; 9-12; stb.) csoportokban folyamatosan dolgoznak, illetve saját igényüknek megfelelő időpontokban pihenhetnek. A hagyományos tanórák és évfolyamosztályok helyett, a gyermekek életkori integráció alapján kialakított, különböző életkori (3-6; 6-9; 9-12; stb.) csoportokban folyamatosan dolgoznak, illetve saját igényüknek megfelelő időpontokban pihenhetnek. Ennek során a kötelezően előírt haladási ütem helyett a saját fejlődési ütem a meghatározó. A gyerekek szabadon választhatnak a nyitott polcokon elhelyezett eszközökből, illetve vállalhatnak feladatokat a különböző műveltségi területekről. Ennek során a kötelezően előírt haladási ütem helyett a saját fejlődési ütem a meghatározó. A gyerekek szabadon választhatnak a nyitott polcokon elhelyezett eszközökből, illetve vállalhatnak feladatokat a különböző műveltségi területekről. A tevékenység kezdetén a pedagógus bemutatja a kiválasztott eszközt, illetve feladatot, majd azok használatát a gyerekek egyedül vagy valamelyik társaikkal közösen, önállóan gyakorolják. A tevékenység kezdetén a pedagógus bemutatja a kiválasztott eszközt, illetve feladatot, majd azok használatát a gyerekek egyedül vagy valamelyik társaikkal közösen, önállóan gyakorolják. A kisebb gyerekek napi tervet, a nagyobbak heti tervet készítenek, melynek keretében önállóan végzik vállalt feladataikat, csak nehézségek esetén kérik a tanár segítségét. A kisebb gyerekek napi tervet, a nagyobbak heti tervet készítenek, melynek keretében önállóan végzik vállalt feladataikat, csak nehézségek esetén kérik a tanár segítségét.

56 A napjainkban működő Montessori intézetek a pedagógiai koncepció irányelveinek megtartása mellett tananyagukba - a kor igényeinek megfelelően - az új műveltségi tartalmakat is felvették (pl. számítástechnika, idegen nyelvek oktatása). A napjainkban működő Montessori intézetek a pedagógiai koncepció irányelveinek megtartása mellett tananyagukba - a kor igényeinek megfelelően - az új műveltségi tartalmakat is felvették (pl. számítástechnika, idegen nyelvek oktatása). Jelenleg Magyarországon egy az iskoláztatás egész időtartamára kiterjedő intézmény a Csepelen működő Montessori Oktatási Centrum, amelynek keretében jelenleg egy óvodai (3-6 év), két alapiskolai (6-9 év és 9-12 év) csoport és három gimnáziumi (13; 14; 15 év) osztály működik. Az iskola teljes os rendszerének kiépítése folyamatban van.[i] Jelenleg Magyarországon egy az iskoláztatás egész időtartamára kiterjedő intézmény a Csepelen működő Montessori Oktatási Centrum, amelynek keretében jelenleg egy óvodai (3-6 év), két alapiskolai (6-9 év és 9-12 év) csoport és három gimnáziumi (13; 14; 15 év) osztály működik. Az iskola teljes os rendszerének kiépítése folyamatban van.[i][i] [i] V.ö.: Bíróné Balogh V. – Bordács M. – Németh A. (1998): Maria Montessori pedagógiája. In.: Pukánszky B. – Zsolnai A. (szerk.): Pedagógiák az ezredfordulón. Budapest, Eötvös József Könyvkiadó, [i] V.ö.: Bíróné Balogh V. – Bordács M. – Németh A. (1998): Maria Montessori pedagógiája. In.: Pukánszky B. – Zsolnai A. (szerk.): Pedagógiák az ezredfordulón. Budapest, Eötvös József Könyvkiadó, [i]

57

58 Elsődleges forrásmunka: Németh András - Skiera, Ehrenhard: Reformpedagógia és az iskola reformja. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Németh András - Skiera, Ehrenhard: Reformpedagógia és az iskola reformja. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999.

59 Javasolt olvasmányok Pukánszky Béla és Zsolnai A. (szerk.): Pedagógiák az ezredfordulón. Budapest, Eötvös József Könyvkiadó, Pukánszky Béla és Zsolnai A. (szerk.): Pedagógiák az ezredfordulón. Budapest, Eötvös József Könyvkiadó, Internet: Internet:


Letölteni ppt "Reformpedagógiai irányzatok, reformiskolák. Maria Montessori (1870-1952)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések