Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Apáczai Csere János 1625-1659. Életútja Apáczai Csere János 1625-ben született székely szabadparaszti család gyermekeként. Elemi ismereteket és alapfokú.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Apáczai Csere János 1625-1659. Életútja Apáczai Csere János 1625-ben született székely szabadparaszti család gyermekeként. Elemi ismereteket és alapfokú."— Előadás másolata:

1 Apáczai Csere János

2 Életútja Apáczai Csere János 1625-ben született székely szabadparaszti család gyermekeként. Elemi ismereteket és alapfokú latintudást szülőfalujában, Apácán szerzett, majd a kolozsvári iskolába került. Kolozsvárott abban az óvárosi református iskolában tanult, melyet Bethlen Gábor intézkedésére hoztak létre. Itteni tanárai közül Porcsalmi András hatott rá leginkább. Apáczai Csere János 1625-ben született székely szabadparaszti család gyermekeként. Elemi ismereteket és alapfokú latintudást szülőfalujában, Apácán szerzett, majd a kolozsvári iskolába került. Kolozsvárott abban az óvárosi református iskolában tanult, melyet Bethlen Gábor intézkedésére hoztak létre. Itteni tanárai közül Porcsalmi András hatott rá leginkább. Porcsalmi felhívta a fiatal Apáczai figyelmét az enciklopédikus ismeretek fontosságára és a tapasztalati (reális) tudományok megismerésének jelentőségére. Porcsalmi felhívta a fiatal Apáczai figyelmét az enciklopédikus ismeretek fontosságára és a tapasztalati (reális) tudományok megismerésének jelentőségére.

3 A XVII. század elején a kolozsvári „triviális” latin iskolában – mint a kollégiumok középső szintjén általában – a tanulmányok középpontjában a grammatika-retorika-poétika hármas egysége állott. A XVII. század elején a kolozsvári „triviális” latin iskolában – mint a kollégiumok középső szintjén általában – a tanulmányok középpontjában a grammatika-retorika-poétika hármas egysége állott. Olyan humán, nyelvi-irodalmi képzést nyújtott, amely – bizonyos közjogi-alkotmányjogi ismeretanyaggal kiegészítve – elsősorban a hivatali pályák felé igyekvő nemesek igényeinek felelt meg. Olyan humán, nyelvi-irodalmi képzést nyújtott, amely – bizonyos közjogi-alkotmányjogi ismeretanyaggal kiegészítve – elsősorban a hivatali pályák felé igyekvő nemesek igényeinek felelt meg. A természettudományok iránt is nyitott enciklopédikus módszer megjelenése új fejlemény volt Apáczai korában, s az iskolai tananyag gazdagodását-szélesedését eredményezte. A természettudományok iránt is nyitott enciklopédikus módszer megjelenése új fejlemény volt Apáczai korában, s az iskolai tananyag gazdagodását-szélesedését eredményezte.

4 A kolozsvári latin iskola ekkoriban a gyulafehérvári kollégium ún. “partikuláris” iskolája volt. Ugyanazok voltak a patrónusai, mint az anyaintézetnek (előbb Bethlen Gábor, majd a Rákócziak), és a század első felében nem ren­delkezett akadémiai tagozattal. A kolozsvári latin iskola ekkoriban a gyulafehérvári kollégium ún. “partikuláris” iskolája volt. Ugyanazok voltak a patrónusai, mint az anyaintézetnek (előbb Bethlen Gábor, majd a Rákócziak), és a század első felében nem ren­delkezett akadémiai tagozattal. Ezért a diákok, ha a grammatikai, poétikai és retorikai osztályok elvégzése után filozófiát és teológiát is akartak tanulni, a gyulafehérvári kollégium akadémiai tagozatára mentek át. Apáczai is ezt tette. Ezért a diákok, ha a grammatikai, poétikai és retorikai osztályok elvégzése után filozófiát és teológiát is akartak tanulni, a gyulafehérvári kollégium akadémiai tagozatára mentek át. Apáczai is ezt tette.

5 A partikuláris iskolák (partikula = részecske) a XVII–XVIII. századi református kollégiumok, az ún. „anyaiskolák” vonzási körzetébe tartozó kisebb- nagyobb iskolák voltak. A partikuláris iskolák (partikula = részecske) a XVII–XVIII. századi református kollégiumok, az ún. „anyaiskolák” vonzási körzetébe tartozó kisebb- nagyobb iskolák voltak. A falvak esetében ez elemi isko­lákat jelentett, nagyobb vidéki településeken pedig a középszintű latin iskolák is kiépültek. A partikulák élére általában az anyaintézet küldött igazgató-tanárt (mint például Kolozsvárra Porcsalmi Andrást). A falvak esetében ez elemi isko­lákat jelentett, nagyobb vidéki településeken pedig a középszintű latin iskolák is kiépültek. A partikulák élére általában az anyaintézet küldött igazgató-tanárt (mint például Kolozsvárra Porcsalmi Andrást). Az igazgató természetesen magával vitte az „alma mater” tanterveit, tankönyveit, alkalmazta az ott elsajátított módszereket. Többnyire nem is tanított a partikulában rajta kívül felnőtt pedagógus. Az igazgató természetesen magával vitte az „alma mater” tanterveit, tankönyveit, alkalmazta az ott elsajátított módszereket. Többnyire nem is tanított a partikulában rajta kívül felnőtt pedagógus. Munkáját a felsőbb osztályos diákok (a praeceptorok) segítették, akik maguk oktatták alsóbb osztályos társai­kat. Munkáját a felsőbb osztályos diákok (a praeceptorok) segítették, akik maguk oktatták alsóbb osztályos társai­kat.

6 Apáczai 1643–1648 között volt a gyulafehérvári kollégium akadémiai tagozatának diákja. A nagyhírű Alstedt (Alstedius) ekkor már nem élt, de enciklopédikus felfogása továbbra is elemi erővel hatott Gyulafehérvárott, s ez alól Apáczai sem vonhatta ki magát. Megismerhette viszont az akadémia másik világhírű tanárát, Johann Heinrich Bisterfeldet. Apáczai 1643–1648 között volt a gyulafehérvári kollégium akadémiai tagozatának diákja. A nagyhírű Alstedt (Alstedius) ekkor már nem élt, de enciklopédikus felfogása továbbra is elemi erővel hatott Gyulafehérvárott, s ez alól Apáczai sem vonhatta ki magát. Megismerhette viszont az akadémia másik világhírű tanárát, Johann Heinrich Bisterfeldet.

7 Bisterfeld Angliában és Hollandiában tanult. Alstedthez hasonlóan ő is a természettudományos ismereteket is magába foglaló enciklopédikus tudást tartotta korszerűnek. (Fizikai kísérletei miatt varázsló hírében állott.) Bisterfeld Angliában és Hollandiában tanult. Alstedthez hasonlóan ő is a természettudományos ismereteket is magába foglaló enciklopédikus tudást tartotta korszerűnek. (Fizikai kísérletei miatt varázsló hírében állott.) A hit és a tudás összeegyeztetésére törekedve azt az elvet fogalmazta meg, hogy senki sem értheti meg igazán a Szentírást enciklopédikus ismeretanyag nélkül. A hit és a tudás összeegyeztetésére törekedve azt az elvet fogalmazta meg, hogy senki sem értheti meg igazán a Szentírást enciklopédikus ismeretanyag nélkül. Emellett puritánus-presbiteriánus meggyőződését sem rejtette véka alá, de mindvégig óvatos, diplomatikus maradt. Ezért lehetett a fejedelem bizalmas tanácsadója. Emellett puritánus-presbiteriánus meggyőződését sem rejtette véka alá, de mindvégig óvatos, diplomatikus maradt. Ezért lehetett a fejedelem bizalmas tanácsadója.

8 A puritanizmus („puritas” = tisztaság) az angol protestantizmuson belüli irányzat. A XVI. század második felétől kezdve terjedt el. Követői szembehelyezkedtek az anglikán egyházzal, és a őskereszténységhez elveihez akartak visszatérni. Legfőbb értékeik: egyszerűség, erkölcsi tisztaság, szorgalom, takarékosság. A puritanizmus („puritas” = tisztaság) az angol protestantizmuson belüli irányzat. A XVI. század második felétől kezdve terjedt el. Követői szembehelyezkedtek az anglikán egyházzal, és a őskereszténységhez elveihez akartak visszatérni. Legfőbb értékeik: egyszerűség, erkölcsi tisztaság, szorgalom, takarékosság. A puritánusok mozgalmán belül két irányzat alakult ki: A puritánusok mozgalmán belül két irányzat alakult ki: –radikális independens (ők kényszeríttették ki az angol polgári forradalom alatt I. Károly király bíróság elé állítását), –presbiteriánus. Mérsékelt reformokat kívántak. Elsősorban az egyházigazgatásnak a protestánsoknál is kialakuló központosítása ellen emeltek szót. Az egyházközségek, eklézsiák vezetését a nemesek és jobbágyok köréből választott presbiterek kezébe kívánták juttatni.

9 Az akadémiai tagozat filozófiai és teológiai stúdiumainak befejezése után Apáczait meghívták a marosvásárhelyi latin iskola igazgató-rektori állására. Az állást nem fogadta el, mivel időközben Geleji Katona István erdélyi püspök külföldi egyetemekre küldte tanulni. Az akadémiai tagozat filozófiai és teológiai stúdiumainak befejezése után Apáczait meghívták a marosvásárhelyi latin iskola igazgató-rektori állására. Az állást nem fogadta el, mivel időközben Geleji Katona István erdélyi püspök külföldi egyetemekre küldte tanulni. Apáczai hollandiai egyetemekre „bujdosott”, az akkori idők „minta tőkés államában” folytatta tanulmányait. Apáczai hollandiai egyetemekre „bujdosott”, az akkori idők „minta tőkés államában” folytatta tanulmányait. Franeker, Leyden és Utrecht egyetemein világhírű professzorok előadásait hallgathatta, Harderwijk újonnan alapított egyetemén pedig teológiai doktori címet szerzett. Franeker, Leyden és Utrecht egyetemein világhírű professzorok előadásait hallgathatta, Harderwijk újonnan alapított egyetemén pedig teológiai doktori címet szerzett.

10 Akkoriban René Descartes (1596–1650) hozta lázba tanaival az egyetemi ifjúságot. Descartes (latinosan: Cartesius) tanait még a szabadelvű Hollandia egyetemein is tiltották, mégis széles körben terjedt. Apáczait is csatlakozott a kartéziánusok táborához. Akkoriban René Descartes (1596–1650) hozta lázba tanaival az egyetemi ifjúságot. Descartes (latinosan: Cartesius) tanait még a szabadelvű Hollandia egyetemein is tiltották, mégis széles körben terjedt. Apáczait is csatlakozott a kartéziánusok táborához. A középkor és reneszánsz irracionális, mesés elemekkel átszőtt szemléletmódját így fokozatosan felváltotta az elemző gondolkodás, a racionalizmus. A középkor és reneszánsz irracionális, mesés elemekkel átszőtt szemléletmódját így fokozatosan felváltotta az elemző gondolkodás, a racionalizmus.

11 Apáczai már gyulafehérvári tanulóévei alatt megismerkedett a puritánus eszmékkel. Meggyőződéses puritánussá-presbiteriánussá azonban csak Hollandiában vált. Apáczai már gyulafehérvári tanulóévei alatt megismerkedett a puritánus eszmékkel. Meggyőződéses puritánussá-presbiteriánussá azonban csak Hollandiában vált. Ez elsősorban Amesius (William Ames 1576–1633 az angol puritánusok Hollandiába menekült ve­ze­tője) teológiájának köszönhető. Ez a teológia már nem elvont metafizikai rend­szer, hanem gyakorlati tanítás arról, hogyan lehet elsajátítani a pol­gárság megújhodott puritánus erkölcsét. Ez elsősorban Amesius (William Ames 1576–1633 az angol puritánusok Hollandiába menekült ve­ze­tője) teológiájának köszönhető. Ez a teológia már nem elvont metafizikai rend­szer, hanem gyakorlati tanítás arról, hogyan lehet elsajátítani a pol­gárság megújhodott puritánus erkölcsét. Emellett Ames „Technometria” című könyve is nagy hatást gyakorolt Apáczaira. Az enciklopédikus jellegű műben Amesius a fizikai munkát és a gyakorlati mesterségeket a humán és reál tudományokkal azonos mélységben tárgyalja. Emellett Ames „Technometria” című könyve is nagy hatást gyakorolt Apáczaira. Az enciklopédikus jellegű műben Amesius a fizikai munkát és a gyakorlati mesterségeket a humán és reál tudományokkal azonos mélységben tárgyalja.

12 Apáczai 1651 szeptemberében megnősült. Feleségül vette Aletta van der Maet utrechti polgárlányt. Nem sokkal ezután megérkezett az erdélyi püspök, Csulai György hazahívó levele. „Ám az őszi időjárás mostohasága – írja Apáczai –, és másféle nem csekély súlyú akadályok akaratom és kívánságom ellenére arra kényszeríttetek, hogy a télen át még külföldön tartózkodjam.” Apáczai 1651 szeptemberében megnősült. Feleségül vette Aletta van der Maet utrechti polgárlányt. Nem sokkal ezután megérkezett az erdélyi püspök, Csulai György hazahívó levele. „Ám az őszi időjárás mostohasága – írja Apáczai –, és másféle nem csekély súlyú akadályok akaratom és kívánságom ellenére arra kényszeríttetek, hogy a télen át még külföldön tartózkodjam.” Feleségével és kis gyermekével 1653 tavaszán indult haza Erdélybe. Feleségével és kis gyermekével 1653 tavaszán indult haza Erdélybe.

13 Hazatérte után a gyulafehérvári kollégiumba került, ahol a poétikai osztály vezetését bízták rá. Hazatérte után a gyulafehérvári kollégiumba került, ahol a poétikai osztály vezetését bízták rá. A huszonnyolc esztendős fiatal tanár – a kor szo­ kásai­hoz híven – beköszöntő beszéddel mutatkozott be. Ennek a nyomta­tás­ban is megjelent előadásnak a címe: „A bölcsesség tanulásáról” (De studio sapientiae). A huszonnyolc esztendős fiatal tanár – a kor szo­ kásai­hoz híven – beköszöntő beszéddel mutatkozott be. Ennek a nyomta­tás­ban is megjelent előadásnak a címe: „A bölcsesség tanulásáról” (De studio sapientiae). Beszédében nem valamiféle teológiai tételt fejtegetett (ez lett volna a székfoglaló szoká­sos témája), hanem mindenekelőtt hitet tett Descartes tanai mellett. Ezenkívül kíméletlen kritikával illette a gyulafehérvári akadémia korszerűtlen oktatási rendjét, és egyúttal felvázolta az akadémiai reformra vonatkozó saját elképzeléseit is. Beszédében nem valamiféle teológiai tételt fejtegetett (ez lett volna a székfoglaló szoká­sos témája), hanem mindenekelőtt hitet tett Descartes tanai mellett. Ezenkívül kíméletlen kritikával illette a gyulafehérvári akadémia korszerűtlen oktatási rendjét, és egyúttal felvázolta az akadémiai reformra vonatkozó saját elképzeléseit is.

14 Tanítványai körében, a középiskolai szint poétikai osztályában is túllépett a megszokott tananyagon. Például a szokásos Vergilius mű, a Georgica magyarázatakor nem maradt meg a poétika és stilisztika hagyo­mányos keretei között. E műhöz kapcsolódva – kommentárok, szövegmagyarázatok formájában – korszerű tudományokat: fizikát, csillagászatot és földrajzot tanított, méghozzá olyan érdekesen, hogy a felsőbb osztályos teológus hallgatók is látogatták óráit. Tanítványai körében, a középiskolai szint poétikai osztályában is túllépett a megszokott tananyagon. Például a szokásos Vergilius mű, a Georgica magyarázatakor nem maradt meg a poétika és stilisztika hagyo­mányos keretei között. E műhöz kapcsolódva – kommentárok, szövegmagyarázatok formájában – korszerű tudományokat: fizikát, csillagászatot és földrajzot tanított, méghozzá olyan érdekesen, hogy a felsőbb osztályos teológus hallgatók is látogatták óráit.

15 A hamar népszerűvé váló fiatal tanár pályakezdése nagy reményekre jogosított. Tanítványai megszerették, kevésbé sikeres kollégái pedig irigyelték. A hamar népszerűvé váló fiatal tanár pályakezdése nagy reményekre jogosított. Tanítványai megszerették, kevésbé sikeres kollégái pedig irigyelték. A kezdettől fogva nyíltan vallott-hirdetett presbiteriánus felfogása sem jelentett számára akadályt. A kezdettől fogva nyíltan vallott-hirdetett presbiteriánus felfogása sem jelentett számára akadályt. Gyökeresen megváltozott helyzete, amikor – 1655 tavaszán – Gyulafehérvárra menekült Isaac de Basire (Basirius Izsák 1607–1676) angol teológus, a forradalom alatt lefejezett I. Károly angol király egyik udvari papja. Basiriust a fejedelem a gyulafehérvári kollégium vezető professzorává tette. Gyökeresen megváltozott helyzete, amikor – 1655 tavaszán – Gyulafehérvárra menekült Isaac de Basire (Basirius Izsák 1607–1676) angol teológus, a forradalom alatt lefejezett I. Károly angol király egyik udvari papja. Basiriust a fejedelem a gyulafehérvári kollégium vezető professzorává tette.

16 A teológus professzort saját megpróbáltatásai a puritanizmus minden válfajának esküdt ellenségévé tették. Mindent elkövetett, hogy a fejedelmet, II. Rákóczi Györgyöt a puritánusok ellen hangolja. A teológus professzort saját megpróbáltatásai a puritanizmus minden válfajának esküdt ellenségévé tették. Mindent elkövetett, hogy a fejedelmet, II. Rákóczi Györgyöt a puritánusok ellen hangolja. Apáczaival való összeütközése sem késett soká szeptember 24-én – a tanév vége felé – sor került a szokásos disputára, melynek előadója maga Basirius volt. Apáczaival való összeütközése sem késett soká szeptember 24-én – a tanév vége felé – sor került a szokásos disputára, melynek előadója maga Basirius volt. A vitán az udvari előkelők kíséretével maga a fejedelem is megjelent. Basirius beszédében egybemosta a puritanizmus két válfaját, az independentizmust és a presbiteriánizmust. A vitán az udvari előkelők kíséretével maga a fejedelem is megjelent. Basirius beszédében egybemosta a puritanizmus két válfaját, az independentizmust és a presbiteriánizmust. Apáczai hiába védekezett, a vád megfogalmazódott ellene: „a presbiterianizmus út az independentizmushoz”. Apáczai hiába védekezett, a vád megfogalmazódott ellene: „a presbiterianizmus út az independentizmushoz”.

17 A felbőszült II. Rákóczi György megfosztotta Apáczait állásától, s elűzte Gyulafehérvárról. A száműzött tanár – I. Rákóczi György felesége, Lórántffy Zsuzsanna közbenjárásával – a kolozsvári református kollégium élére került. A felbőszült II. Rákóczi György megfosztotta Apáczait állásától, s elűzte Gyulafehérvárról. A száműzött tanár – I. Rákóczi György felesége, Lórántffy Zsuzsanna közbenjárásával – a kolozsvári református kollégium élére került. Hatalmas munkát végzett. Tanítványaival – akik között voltak Gyulafehérvárról őt követő diákok is – újjáépítette a tűz által elpusztí­tott iskolát, tanított, tanulmányokat írt, harcolt klerikus ellenfeleivel, védekezett a rosszindulatú intrikák ellen. Hatalmas munkát végzett. Tanítványaival – akik között voltak Gyulafehérvárról őt követő diákok is – újjáépítette a tűz által elpusztí­tott iskolát, tanított, tanulmányokat írt, harcolt klerikus ellenfeleivel, védekezett a rosszindulatú intrikák ellen. A túlfeszített munka felőrölte amúgy is gyenge egészségét. Tüdőbaj („szárazbetegség”) végzett vele 1659 szilveszterén. Fiatal felesége sem sokkal élte túl. A túlfeszített munka felőrölte amúgy is gyenge egészségét. Tüdőbaj („szárazbetegség”) végzett vele 1659 szilveszterén. Fiatal felesége sem sokkal élte túl.

18 Sírja a Házsongárdi temetőben

19 Főbb művei Magyar Enciklopédia Apáczai érdeme, hogy átfogó szintézisbe ötvözte kora tudományos eredményeit: a XVII. század tudományainak teljes körképét igyekezett egy pedagógiailag elsajátítható műveltség- rendszerbe transzformálni. Apáczai érdeme, hogy átfogó szintézisbe ötvözte kora tudományos eredményeit: a XVII. század tudományainak teljes körképét igyekezett egy pedagógiailag elsajátítható műveltség- rendszerbe transzformálni. Kezdeményezését az tette páratlanná, hogy mindehhez saját anyanyelvét, a magyar nyelvet hívta segítségül. Apáczainak ezért nyelvújító tevékenységet kellett végeznie. Kezdeményezését az tette páratlanná, hogy mindehhez saját anyanyelvét, a magyar nyelvet hívta segítségül. Apáczainak ezért nyelvújító tevékenységet kellett végeznie.

20 A fiatal tudós-pedagógus az Enciklopédia jelentős részét még hollandiai tartózkodása alatt írta. Az utolsó fejezeteket már hazulról küldte ki az utrechti nyomdába, ahol ben (1653-as évszámmal) jelent meg. A fiatal tudós-pedagógus az Enciklopédia jelentős részét még hollandiai tartózkodása alatt írta. Az utolsó fejezeteket már hazulról küldte ki az utrechti nyomdába, ahol ben (1653-as évszámmal) jelent meg. A Magyar Enciklopédia nem azért újszerű, mert 11 fejezetében a hagyományos humán tudományokkal együtt szerepelnek a fiatal természettudományok. Ez már a korábbi enciklopédiákra is jellemző volt. A Magyar Enciklopédia nem azért újszerű, mert 11 fejezetében a hagyományos humán tudományokkal együtt szerepelnek a fiatal természettudományok. Ez már a korábbi enciklopédiákra is jellemző volt. Új vonás viszont – magyarnyelvűségén túl – az, hogy felépítése Descartes tudományelméletét követi: Új vonás viszont – magyarnyelvűségén túl – az, hogy felépítése Descartes tudományelméletét követi:

21 a) Alapvetés: ismeretelmélet, matematika, geometria, mechanika. Apáczai Descartes nyomán halad, aki szerint a világ anyagi minőség, és leglényegesebb tulajdonsága a kiterjedés. A világ fogalmi úton a matema­tika és a geometria segítségével ismerhető meg. A világot alkotó „testecskék” (korpuszkulumok) mozgásával pedig a mechanika foglalkozik. a) Alapvetés: ismeretelmélet, matematika, geometria, mechanika. Apáczai Descartes nyomán halad, aki szerint a világ anyagi minőség, és leglényegesebb tulajdonsága a kiterjedés. A világ fogalmi úton a matema­tika és a geometria segítségével ismerhető meg. A világot alkotó „testecskék” (korpuszkulumok) mozgásával pedig a mechanika foglalkozik. b) Természettudományok: csillagászat, földrajz- fizika-kémia, biológia-fiziológia-pszichológia, állattan-növénytan-ásványtan, városépítés- mezőgazdaságtan. Ez a rész mintegy felét teszi ki az egész műnek. b) Természettudományok: csillagászat, földrajz- fizika-kémia, biológia-fiziológia-pszichológia, állattan-növénytan-ásványtan, városépítés- mezőgazdaságtan. Ez a rész mintegy felét teszi ki az egész műnek.

22 c) Humán tudományok: történelem, erkölcstan- államtan-iskolaszervezettan. c) Humán tudományok: történelem, erkölcstan- államtan-iskolaszervezettan. d) Teológia: Amesius munkái alapján állította össze. d) Teológia: Amesius munkái alapján állította össze. Az Enciklopédia tizedik része „Az embernek magaviseléséről” íródott, ebben pedagógiai kérdésekkel is foglalkozik Apáczai. Az Enciklopédia tizedik része „Az embernek magaviseléséről” íródott, ebben pedagógiai kérdésekkel is foglalkozik Apáczai.

23 „A tanítóban, hogy tisztiben hasznosan járhasson el, megkívántatik, „A tanítóban, hogy tisztiben hasznosan járhasson el, megkívántatik, a) hogy tanításához illendő életet éljen, s tanítványinak jó és dicséretes példát adjon; b) hogy elég tudós legyen; c) hogy jó lelkiismérettel s isteni félelemmel, amit tud, azt másokkal közölje, d) tanítványait mint atyjok, úgy szeresse. e) Tanítsa őköt világosan, rövideden és teljességen. f) Őköt Isten előtt való könyörgésében megemlítse. g) Ne légyen ajándékon kapdosó; h) tanítványainak erkölcsöt és nyelveket igyekezze leginkább megújétani. i) Egyedül csak arra igyekezzék minden dolgában, hogy tanítványaival ő magát szerettesse; j) magát a külömb–külömbféle elmékhez jól alkolmaztassa.” (10. rész, XXIX. szakasz, 3. pont)

24 „A tanítás módjában penig ilyen módokot tartson: „A tanítás módjában penig ilyen módokot tartson: a) Egy üdőben csak egy dolgot tanítson, s azt is peniglen gyakron úgy, hogy addig békét ne hagyjon neki, míg a tanítványok jól meg nem fogták; b) csak azokat tanítsa, amelyek szükségesek, nemhogy a nem szükségeseket tanítván, a szükségeseket tanítványi ne tudják; c) okossággal éljen tanítványaihoz, elméjekből minden unodalmat kivévén; d) amit egyszer tanított, elkérdje tõlök; e) őköt gyakran egymás közt a hallott dolgokból disputáltassa; f) az erkölcsteleneket megfeddje, de módjával való fenyítékkel, s a vétekre való alkolmatosságot elhárítsa. g) Adjon tanítványainak a pihenésre is idõt, s penig minden héten, úgy mindazáltal, hogy miatta el ne vetemedjenek; h) megintse ennek felette őköt arról is, miket kell még életekben tanulniok.” (10. rész, XXIX. szakasz, 4. pont)

25 Apáczait többen bírálták azért, hogy a Magyar Enciklopédia nem önálló alkotás, hanem nagynevű tudósok műveiből összeállított eklektikus munka. Apáczait többen bírálták azért, hogy a Magyar Enciklopédia nem önálló alkotás, hanem nagynevű tudósok műveiből összeállított eklektikus munka. Nem is törekedett eredetiségre. Érdeme a rendszerbe foglalás és a magyar nyelvre történő fordítás terén egyedülálló. Nem is törekedett eredetiségre. Érdeme a rendszerbe foglalás és a magyar nyelvre történő fordítás terén egyedülálló. Jól ügyelt arra, hogy az általa pontosan definiált fogalmak összefüggő rendszerbe illeszkedjenek. Jól ügyelt arra, hogy az általa pontosan definiált fogalmak összefüggő rendszerbe illeszkedjenek. Fölé és alárendeltségi viszonyaik alapján könnyen elkészíthető az Enciklopédia fogalmainak rendszertáblázata. (Apáczai könyvében nem találjuk meg a kinyomtatott tabellákat. Az enciklopédiák olvasásában járatos olvasók maguk is elkészítették ezeket a táblázatokat, hogy megkönnyítsék az ismeretanyag áttekintését-rendszerezését.) Fölé és alárendeltségi viszonyaik alapján könnyen elkészíthető az Enciklopédia fogalmainak rendszertáblázata. (Apáczai könyvében nem találjuk meg a kinyomtatott tabellákat. Az enciklopédiák olvasásában járatos olvasók maguk is elkészítették ezeket a táblázatokat, hogy megkönnyítsék az ismeretanyag áttekintését-rendszerezését.)

26 Kiknek készült a Magyar Enciklopédia? Elsősorban az erdélyi kollégiumokat befejező nemes ifjak számára, akik humán képzettséggel rendelkeztek ugyan, de a latin nyelvű szaktudományos-természettudományos műveket nem értették. Kiknek készült a Magyar Enciklopédia? Elsősorban az erdélyi kollégiumokat befejező nemes ifjak számára, akik humán képzettséggel rendelkeztek ugyan, de a latin nyelvű szaktudományos-természettudományos műveket nem értették. De nemcsak a kollégiumokat végzett földbirtokos nemeseknek írta Apáczai az Enciklopédiát. Fontos szerepet szánt könyvének a kollégiumi oktatásban is. De nemcsak a kollégiumokat végzett földbirtokos nemeseknek írta Apáczai az Enciklopédiát. Fontos szerepet szánt könyvének a kollégiumi oktatásban is. Egyrészt tudományos kézikönyvként használhatták volna az akadémiai tagozat nagydiákjai, másrészt pedig a kezdő diákok tanítóinak munkáját segítette volna mint „módszertani segédkönyv”. Nem tankönyvnek szánta tehát Apáczai e művét, de a különböző iskolafokozatok tanulói és tanítói haszonnal forgathatták. Egyrészt tudományos kézikönyvként használhatták volna az akadémiai tagozat nagydiákjai, másrészt pedig a kezdő diákok tanítóinak munkáját segítette volna mint „módszertani segédkönyv”. Nem tankönyvnek szánta tehát Apáczai e művét, de a különböző iskolafokozatok tanulói és tanítói haszonnal forgathatták.

27 Tanulságos Apáczai iskolakoncepciója is. Tanulságos Apáczai iskolakoncepciója is. A Magyar Enciklopédia előszavában részletesen kifejti elképzelését: A Magyar Enciklopédia előszavában részletesen kifejti elképzelését: a) Először az anyanyelvű folyékony olvasásra kell megtanítani a gyere­ke­ket, bibliai és világi történeteket tartalmazó könyvek segítségével. a) Először az anyanyelvű folyékony olvasásra kell megtanítani a gyere­ke­ket, bibliai és világi történeteket tartalmazó könyvek segítségével. b) Ezután kerülne sor az Enciklopédia egyes fejezeteinek, meghatározásainak feldolgozására. A következő sorrendet javasolja: földrajz, ásvány-, nö­vény- és állattan, erkölcsi, gazdasági és államtani ismeretek, matema­tika, geometria, fizika, metafizika, logika. Az enciklopédikus ismeretek elsajátítására a kérdés-felelet katekizáló módszerét ajánlja. b) Ezután kerülne sor az Enciklopédia egyes fejezeteinek, meghatározásainak feldolgozására. A következő sorrendet javasolja: földrajz, ásvány-, nö­vény- és állattan, erkölcsi, gazdasági és államtani ismeretek, matema­tika, geometria, fizika, metafizika, logika. Az enciklopédikus ismeretek elsajátítására a kérdés-felelet katekizáló módszerét ajánlja. c) Nyelvtanulás következne erre: négy nyelv elsajátítását tartja fontosnak. Először a görög, majd a latin, héber és arab nyelv tanulásával kell foglalkozniuk a kollégiumi ifjaknak. c) Nyelvtanulás következne erre: négy nyelv elsajátítását tartja fontosnak. Először a görög, majd a latin, héber és arab nyelv tanulásával kell foglalkozniuk a kollégiumi ifjaknak.

28 A műveltség elsajátításáról (De studio sapientiae) 1654 januárjában Gyulafehérvárott mondott beköszöntő beszédében Apáczai a tanulmányok sorrendjével is foglalkozott januárjában Gyulafehérvárott mondott beköszöntő beszédében Apáczai a tanulmányok sorrendjével is foglalkozott. „Captatio benevolentiae”: „Kérve kérlek mindnyájatokat, szíves hallgatóim, hogy - ha darabosan és mesterkéletlen beszédben szólok is azokról a dolgokról, amelyektől mindnyájunknak, de főleg az erdélyi iskoláknak jóléte függ, tudniillik a bölcsesség tanulásáról - hallgassatok engem végig jóindulatúan." „Captatio benevolentiae”: „Kérve kérlek mindnyájatokat, szíves hallgatóim, hogy - ha darabosan és mesterkéletlen beszédben szólok is azokról a dolgokról, amelyektől mindnyájunknak, de főleg az erdélyi iskoláknak jóléte függ, tudniillik a bölcsesség tanulásáról - hallgassatok engem végig jóindulatúan."

29 A hagyományos kollégium szerkezetét kívánta korszerűsíteni, amikor a gyulafehérvári iskola tanulmányi rendjét a következőképpen vázolta fel: A hagyományos kollégium szerkezetét kívánta korszerűsíteni, amikor a gyulafehérvári iskola tanulmányi rendjét a következőképpen vázolta fel: Első szint: magyar nyelvű olvasás és írás, majd latin, görög, héber nyelvű olvasás és írástanulás. Első szint: magyar nyelvű olvasás és írás, majd latin, görög, héber nyelvű olvasás és írástanulás. „A második segédtanító – írja Apáczai – tanítsa meg növendékeit elsősorban is anyanyelvükön, azaz a magyar nyelven való olvasásra és írásra. Akik közülük annyira előrehaladtak, hogy folyamatosan olvasnak is, írnak is magyarul, azokat vigye át a latin nyelven való olvasásra és írásra. Ha itt is kiváló eredményt értek el, hasonlóképpen vigye át őket nyomban a görög nyelven való olvasásra és írásra, de itt se állapodjék meg, hanem tanítsa meg őket hasonló módon a héber olvasásra és írásra! (És bárcsak lehetne az arabra is!) Csakis ilyen előzetes munka után bo­csáthatja el és léptetheti elő őket a felsőbb osztályba, szigorú vizsgát tartva a rektorok egyikének jelenlétében.” „A második segédtanító – írja Apáczai – tanítsa meg növendékeit elsősorban is anyanyelvükön, azaz a magyar nyelven való olvasásra és írásra. Akik közülük annyira előrehaladtak, hogy folyamatosan olvasnak is, írnak is magyarul, azokat vigye át a latin nyelven való olvasásra és írásra. Ha itt is kiváló eredményt értek el, hasonlóképpen vigye át őket nyomban a görög nyelven való olvasásra és írásra, de itt se állapodjék meg, hanem tanítsa meg őket hasonló módon a héber olvasásra és írásra! (És bárcsak lehetne az arabra is!) Csakis ilyen előzetes munka után bo­csáthatja el és léptetheti elő őket a felsőbb osztályba, szigorú vizsgát tartva a rektorok egyikének jelenlétében.”

30 Második szint: a tanulók írják le a rendelkezésükre bocsátott kézikönyvből az enciklopédikus alapfogalmakat, s a fogalmak összefüggéseit szemléltető „tabellákat” (táblázatokat). Második szint: a tanulók írják le a rendelkezésükre bocsátott kézikönyvből az enciklopédikus alapfogalmakat, s a fogalmak összefüggéseit szemléltető „tabellákat” (táblázatokat). Az egyes szakkifejezéseket – az anyanyelven túl – latinul, görögül, héberül és – lehetőleg – arabul is el kell sajátítani. (Azért, hogy a fiatal ember megismerhesse a régi arab kultúra értékeit is.) Az egyes szakkifejezéseket – az anyanyelven túl – latinul, görögül, héberül és – lehetőleg – arabul is el kell sajátítani. (Azért, hogy a fiatal ember megismerhesse a régi arab kultúra értékeit is.) „A következő osztályban az első segédtanító tanítana a következő módon: Legelőször is gondoskodnia kell arról, hogy a tanulók saját kezűleg lemásolják minden tudomány és mesterség meghatározását és felosztását magyar nyelven, [...] hozzátéve a meghatározásokhoz és felosztásokhoz, ahol csak sikeresen elvégezhető, a latin, görög, héber és esetleg arab szakkifejezéseket is.” „A következő osztályban az első segédtanító tanítana a következő módon: Legelőször is gondoskodnia kell arról, hogy a tanulók saját kezűleg lemásolják minden tudomány és mesterség meghatározását és felosztását magyar nyelven, [...] hozzátéve a meghatározásokhoz és felosztásokhoz, ahol csak sikeresen elvégezhető, a latin, görög, héber és esetleg arab szakkifejezéseket is.”

31 Harmadik szint: az előzőek sikeres elvégzése – s a szigorú vizsgák – után az akadémiai tagozaton a diákok választhatnának a következő tudo­ mánycso­portok közül: retorika-történelem, logika-metafizika, matematika-asztronómia-zene, fizika-orvostudomány, teológia-jogtudomány. Harmadik szint: az előzőek sikeres elvégzése – s a szigorú vizsgák – után az akadémiai tagozaton a diákok választhatnának a következő tudo­ mánycso­portok közül: retorika-történelem, logika-metafizika, matematika-asztronómia-zene, fizika-orvostudomány, teológia-jogtudomány. Apáczai a kollégium akadémiai tagozatának hagyományos filozófia-teológia tudomány- kettősét tehát jelentősen kitágította volna. Apáczai a kollégium akadémiai tagozatának hagyományos filozófia-teológia tudomány- kettősét tehát jelentősen kitágította volna. Ez a specializáció – az enciklopédikus ismeretek tanításával – a polgári igények alapján kialakított iskola képét előlegezte meg. Mindemellett a négy holt nyelv korai (a Magyar Enciklopédia tervezeténél is korábbi) tanítása a múlthoz kötötte ezt az elképzelést. Ez a specializáció – az enciklopédikus ismeretek tanításával – a polgári igények alapján kialakított iskola képét előlegezte meg. Mindemellett a négy holt nyelv korai (a Magyar Enciklopédia tervezeténél is korábbi) tanítása a múlthoz kötötte ezt az elképzelést.

32 Tanács Apáczai átérezhette tanítványai nem csekély gondját, mert segítséget akart nekik adni a tanuláshoz ben jelent meg magyarul a párbeszédes formában írott mű, teljes címe: „Tanács, mellyet Joachymus Fortius ád Apáczai János által egy tanulásba elcsüggedt iffjúnak” ben jelent meg magyarul a párbeszédes formában írott mű, teljes címe: „Tanács, mellyet Joachymus Fortius ád Apáczai János által egy tanulásba elcsüggedt iffjúnak”. Joachimus Fortius, azaz Sterck van Ringelberg (1479– 1536), flamand humanista, Erasmus jó barátja. Apáczai az ő közismert művét használta fel pedagógiai tanácsai megfogalmazásakor. Joachimus Fortius, azaz Sterck van Ringelberg (1479– 1536), flamand humanista, Erasmus jó barátja. Apáczai az ő közismert művét használta fel pedagógiai tanácsai megfogalmazásakor. A kis mű voltaképpen az „elcsüggedt ifjú” és Fortius beszélgetése. Apáczai gondolatait ő tolmácsolja, ő próbál lelket önteni, a tanulás keserveitől elkedvetlenedett diákba. A „scholában tekergés”, eredményes tanulás nélkül haszontalan idővesztegetés. A kis mű voltaképpen az „elcsüggedt ifjú” és Fortius beszélgetése. Apáczai gondolatait ő tolmácsolja, ő próbál lelket önteni, a tanulás keserveitől elkedvetlenedett diákba. A „scholában tekergés”, eredményes tanulás nélkül haszontalan idővesztegetés.

33 Apáczai a következő általános elvek követésére buzdítja tanítványát: Apáczai a következő általános elvek követésére buzdítja tanítványát: a) Tűzz ki magad elé olyan célt, amit még ember el nem ért: „Mert szép dolog a középszerű tudós emberekkel elérkezni, de szebb még a legtudósbakkal egyarányú messze hagyíttani [hajítani], legszebb penig minde­neket fellyülhaladni, és a nagy hegynek oly részében állani, ahova soha senki maga erejéből nem hághatott, s talán soha nem is hág.”Ezt a célkitűzést persze nem kell “karó hegyében tőkeszteni” (világgá kürtölni), hiszen ez csak a többiek gúnyolódására adna okot. a) Tűzz ki magad elé olyan célt, amit még ember el nem ért: „Mert szép dolog a középszerű tudós emberekkel elérkezni, de szebb még a legtudósbakkal egyarányú messze hagyíttani [hajítani], legszebb penig minde­neket fellyülhaladni, és a nagy hegynek oly részében állani, ahova soha senki maga erejéből nem hághatott, s talán soha nem is hág.”Ezt a célkitűzést persze nem kell “karó hegyében tőkeszteni” (világgá kürtölni), hiszen ez csak a többiek gúnyolódására adna okot.

34 b) Az eredményes tanulás érdekében mondj le a világi örömökről, dolgozz lankadatlan szorgalommal. „Megutálván a henyélést, szeresd a munkát. Fuss mindentől, valami az embert kényessé teheti. Hálj örömest száraz deszkán avagy kemény kövön, mint lágy párnán avagy gyenge ruhán. [...] Kerüld va­lami gyönyörűséget hoz. [...] Egészségedre mindazáltal gondot viselj, mert anélkül dolgodban el nem járhatsz. Állj inkább, mint ülj; fuss, mint menj; soha tudományi fegyveredet kezedből le ne tedd. Az munka között virágzik a virtus. Nem is lehet derekas dolog, úgy tetszik, az, amelyhez fáradság nélkül juthatsz. [...] Az tudomány gyükere keserű, gyümölcse penig gyönyörűséges.” b) Az eredményes tanulás érdekében mondj le a világi örömökről, dolgozz lankadatlan szorgalommal. „Megutálván a henyélést, szeresd a munkát. Fuss mindentől, valami az embert kényessé teheti. Hálj örömest száraz deszkán avagy kemény kövön, mint lágy párnán avagy gyenge ruhán. [...] Kerüld va­lami gyönyörűséget hoz. [...] Egészségedre mindazáltal gondot viselj, mert anélkül dolgodban el nem járhatsz. Állj inkább, mint ülj; fuss, mint menj; soha tudományi fegyveredet kezedből le ne tedd. Az munka között virágzik a virtus. Nem is lehet derekas dolog, úgy tetszik, az, amelyhez fáradság nélkül juthatsz. [...] Az tudomány gyükere keserű, gyümölcse penig gyönyörűséges.”

35 c) Légy kitartó. Ha kezdetben még nem látszik munkád eredménye, ne csüggedj. “Ha mihez fogsz, és egyelőször nem szolgál, kétségbe ne es­sél. [...] Ne légyen hát fellette igen nehéz, ha munkádnak foganatját mind­já­rást nem láthatod. [...] Az medvekölykek hat holnapi [hónapi] korokban kezd­nek járni, két holnapnak előtte penig ingyen sem mozognak...” c) Légy kitartó. Ha kezdetben még nem látszik munkád eredménye, ne csüggedj. “Ha mihez fogsz, és egyelőször nem szolgál, kétségbe ne es­sél. [...] Ne légyen hát fellette igen nehéz, ha munkádnak foganatját mind­já­rást nem láthatod. [...] Az medvekölykek hat holnapi [hónapi] korokban kezd­nek járni, két holnapnak előtte penig ingyen sem mozognak...” d) Ne csábítson a pénz, “a gazdagság után vágyódást vesd meg”. “Nincsen ritkább, s nincsen is nagyobb dolog, mint igen gazdagnak s igen tudósnak lenni.” d) Ne csábítson a pénz, “a gazdagság után vágyódást vesd meg”. “Nincsen ritkább, s nincsen is nagyobb dolog, mint igen gazdagnak s igen tudósnak lenni.” e) Örülj a sikernek. De ha kudarcot vallasz, keresd az okát, és változ­tass magatartásodon. “Ha látod, hogy más fellyülhalad, avagy tudatlansá­godért megdorgál, bánkódjál rajta, és annak utánna nagyobbakra verekedjél.” e) Örülj a sikernek. De ha kudarcot vallasz, keresd az okát, és változ­tass magatartásodon. “Ha látod, hogy más fellyülhalad, avagy tudatlansá­godért megdorgál, bánkódjál rajta, és annak utánna nagyobbakra verekedjél.”

36 A tanulás módszereit illetően Apáczai az olvasás, a hallás, az elmélkedés a tanít­tatás és az írás szerepét emeli ki. A tanulás módszereit illetően Apáczai az olvasás, a hallás, az elmélkedés a tanít­tatás és az írás szerepét emeli ki. Olvasni társaságban érdemes: ha többen vagyunk, segíthetünk egy­ más­nak a szövegek értelmezésében. Ha valami nem világos számunkra, azt rögtön tudakoljuk meg társainktól, tanítónktól. Amit már tudunk, arra igyekezzünk másokat is megtanítani. “Én sokszor sokat olvastam – mondja Apáczai –, melyre ha egy holnap múlva ráfogtál volna, azt sem tudtam volna megmon­dani, kiket olvastam. De az, kikre másokat valaha tanítot­tam sok ízbe, azoknak emlékezeteket az halál üti ki fejemből.” Ha nem találsz önkéntes hallgatóságot, fizess nekik, „adj valakinek egy vagy két pol­turát”. Kerüld a haszontalan társa­ságot, az értelmetlen fecsegést. He­lyette foglalkozz a tudománnyal: olvass és írj. Írj akkor is, ha az kezdetben nehe­zen megy. Ha kell, kösd ki magadban: “addig vacsorát semmikép­pen nem eszel, hanem ha ennyi s ennyi levelet bé éppen írsz...” Este pedig, elalvás előtt tarts önvizsgálatot: mit olvastál, hallottál, tanítottál és írtál aznap. Olvasni társaságban érdemes: ha többen vagyunk, segíthetünk egy­ más­nak a szövegek értelmezésében. Ha valami nem világos számunkra, azt rögtön tudakoljuk meg társainktól, tanítónktól. Amit már tudunk, arra igyekezzünk másokat is megtanítani. “Én sokszor sokat olvastam – mondja Apáczai –, melyre ha egy holnap múlva ráfogtál volna, azt sem tudtam volna megmon­dani, kiket olvastam. De az, kikre másokat valaha tanítot­tam sok ízbe, azoknak emlékezeteket az halál üti ki fejemből.” Ha nem találsz önkéntes hallgatóságot, fizess nekik, „adj valakinek egy vagy két pol­turát”. Kerüld a haszontalan társa­ságot, az értelmetlen fecsegést. He­lyette foglalkozz a tudománnyal: olvass és írj. Írj akkor is, ha az kezdetben nehe­zen megy. Ha kell, kösd ki magadban: “addig vacsorát semmikép­pen nem eszel, hanem ha ennyi s ennyi levelet bé éppen írsz...” Este pedig, elalvás előtt tarts önvizsgálatot: mit olvastál, hallottál, tanítottál és írtál aznap.

37 Az iskolák szervezésének nagy szükségességéről (De summa scholarum necessitate) Az iskolák szervezésének nagy szükségességéről (De summa scholarum necessitate) Gyulafehérvárról elűzetvén, a kolozsvári partikuláris iskolába kerülése alkalmából mondta Apáczai ezt a latin nyelvű beköszöntő beszédét 1656 novemberében. Gyulafehérvárról elűzetvén, a kolozsvári partikuláris iskolába kerülése alkalmából mondta Apáczai ezt a latin nyelvű beköszöntő beszédét 1656 novemberében. Mindenekelőtt rámutatott az erdélyi protestáns iskolaügy elmaradottságára, hiányosságára: csak nagyon kevés önálló, anyanyelven oktató kis­ iskolát szerveztek a falvakban, ezért a nép nagy többsége mély tudatlanságban él. Mindenekelőtt rámutatott az erdélyi protestáns iskolaügy elmaradottságára, hiányosságára: csak nagyon kevés önálló, anyanyelven oktató kis­ iskolát szerveztek a falvakban, ezért a nép nagy többsége mély tudatlanságban él.

38 „Ideje hát, hogy felébredj, te álmos, te mámoros, te hályogos szemű magyar nép! Végre, végre ébredj fel az álomkórból, leheld ki magadból Bakkhoszt, kinek folyton áldozol, oszlasd el gyógyírral szemeid homályát! Nézd, szemléld, vizsgáld, milyen forrásból ered tömérdek nyomorúságod, melynek súlya alatt görnyedsz. Drága gyermekeid, hazánk reményei már bölcsőjüktől fogva a tudatlanság feneketlen örvényébe merülnek, és így felnőtt korukban sem látják meg soha a világosságot, sem saját javukat, sem a haza javát. Még egyszer mondom hát, serkenj fel, és állíts alsó iskolákat!” „Ideje hát, hogy felébredj, te álmos, te mámoros, te hályogos szemű magyar nép! Végre, végre ébredj fel az álomkórból, leheld ki magadból Bakkhoszt, kinek folyton áldozol, oszlasd el gyógyírral szemeid homályát! Nézd, szemléld, vizsgáld, milyen forrásból ered tömérdek nyomorúságod, melynek súlya alatt görnyedsz. Drága gyermekeid, hazánk reményei már bölcsőjüktől fogva a tudatlanság feneketlen örvényébe merülnek, és így felnőtt korukban sem látják meg soha a világosságot, sem saját javukat, sem a haza javát. Még egyszer mondom hát, serkenj fel, és állíts alsó iskolákat!” Sok középszintű, latin iskola van Erdélyben, de ezek többségének nincs folytatása, akadémiai tagozata. A meglevő akadémiákon is csupán bölcseletet és teológiát tanítanak. Ha a kollégiumok az „állam kormányrúdjához” is jól képzett tisztségviselőket akarnak képezni, akkor korszerűbb, szélesebb körű, természettudományokkal bővített ismeretegyüttest kell a fiatalokkal elsajátíttatniuk. Sok középszintű, latin iskola van Erdélyben, de ezek többségének nincs folytatása, akadémiai tagozata. A meglevő akadémiákon is csupán bölcseletet és teológiát tanítanak. Ha a kollégiumok az „állam kormányrúdjához” is jól képzett tisztségviselőket akarnak képezni, akkor korszerűbb, szélesebb körű, természettudományokkal bővített ismeretegyüttest kell a fiatalokkal elsajátíttatniuk.

39 Erdély nélkülözi a magiszteri és doktori fokozatot adományozó egyetemet panaszolja Apáczai. Ezért kell a fiataloknak külföldre menniük, ami igen sok pénzt emészt fel. (1658 őszén Apáczai egy részletes tervezetet juttatott el Barcsai Ákos fejedelemhez, amelyben egy erdélyi egyetem tervezését javasolta.) Erdély nélkülözi a magiszteri és doktori fokozatot adományozó egyetemet panaszolja Apáczai. Ezért kell a fiataloknak külföldre menniük, ami igen sok pénzt emészt fel. (1658 őszén Apáczai egy részletes tervezetet juttatott el Barcsai Ákos fejedelemhez, amelyben egy erdélyi egyetem tervezését javasolta.) Kolozsvári beköszöntőjében Apáczai az erdélyi protestáns iskoláztatás szubjektív tényezőkből fakadó hiányosságaira is fölhívta a figyelmet: Kolozsvári beköszöntőjében Apáczai az erdélyi protestáns iskoláztatás szubjektív tényezőkből fakadó hiányosságaira is fölhívta a figyelmet:

40 a) A kollégiumok tanulóifjúságának jelentős része nem alkalmas maga­sabb tanulmányokra. Nem a tudományok szeretete vonzza őket, lusták, képtelenek kitartóan fáradozni a tudás elsajátításáért. a) A kollégiumok tanulóifjúságának jelentős része nem alkalmas maga­sabb tanulmányokra. Nem a tudományok szeretete vonzza őket, lusták, képtelenek kitartóan fáradozni a tudás elsajátításáért. b) Kevés a kollégiumokban a jó, rátermett tanár. Sokan csak arra vár­nak, hogy tanári állásukat jövedelmezőbb papi stallummal, állással cserél­hessék fel. b) Kevés a kollégiumokban a jó, rátermett tanár. Sokan csak arra vár­nak, hogy tanári állásukat jövedelmezőbb papi stallummal, állással cserél­hessék fel. c) A protestáns egyház papjai, akik ugyanolyan képzettséggel rendelkeznek, mint a tanárok (iskolarektorok), többnyire lenézik a felügyeletük alá rendelt tanárokat. c) A protestáns egyház papjai, akik ugyanolyan képzettséggel rendelkeznek, mint a tanárok (iskolarektorok), többnyire lenézik a felügyeletük alá rendelt tanárokat. d) A kálvinista iskolákban a pap mellett még az egyházközség elöljá­rósá­gának egy tagja, a kurátor felügyelte a tanár munkáját. Ezek a kuráto­rok több­nyire műveletlen emberek voltak, akik minden újítást elleneztek. d) A kálvinista iskolákban a pap mellett még az egyházközség elöljá­rósá­gának egy tagja, a kurátor felügyelte a tanár munkáját. Ezek a kuráto­rok több­nyire műveletlen emberek voltak, akik minden újítást elleneztek. Apáczai erdélyi iskolakoncepciója e beköszöntő beszéd alapján: széles körű népoktatás, hasznos ismereteket nyújtó középiskolák, melyeket színvonalas, egyetemi rangú akadémia tetőz be. Apáczai erdélyi iskolakoncepciója e beköszöntő beszéd alapján: széles körű népoktatás, hasznos ismereteket nyújtó középiskolák, melyeket színvonalas, egyetemi rangú akadémia tetőz be.


Letölteni ppt "Apáczai Csere János 1625-1659. Életútja Apáczai Csere János 1625-ben született székely szabadparaszti család gyermekeként. Elemi ismereteket és alapfokú."

Hasonló előadás


Google Hirdetések