Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 RADIOAKTÍV HULLADÉKOK Dr. Zagyvai Péter szerkesztette: Dudás Beáta BME-Egyetemi jegyzet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 RADIOAKTÍV HULLADÉKOK Dr. Zagyvai Péter szerkesztette: Dudás Beáta BME-Egyetemi jegyzet."— Előadás másolata:

1 1 RADIOAKTÍV HULLADÉKOK Dr. Zagyvai Péter szerkesztette: Dudás Beáta BME-Egyetemi jegyzet

2 2 1. Sugárvédelmi ismeretek összefoglalása 2. Radioaktív hulladékok definíciói, vonatkozó szabályozás 3. Radioaktív hulladékok keletkezése, elemzési módszerek 4. Radioaktív hulladékok feldolgozása (Waste management)

3 3 1.Sugárvédelmi ismeretek összefoglalása 3 alapelv: indokoltság, optimálás, korlátozás Külső sugárterhelés Belső sugárterhelés: belégzés, lenyelés Dózis: fizikai dózis (D), [Gy=1 J/kg] biológiai dózis (H) [1 Sv=1 Gy biológiai hatása]  Determinisztikus hatás: sugárbetegség, azonnali / akut  Sztochasztikus hatás: sejtmutáció, késleltetett Konzervatív becslés

4 4 1.Sugárvédelmi ismeretek összefoglalása A dózis kialakításában két komponens vesz részt: Sugárforrás: aktivitás (A), [Bq]  I [rész/idő]  E r [energia/rész] Közeg jellemzése: gamma- és röntgensugárzás esetén μ/ρ - tömegegységre jutó abszorpciós együttható (energiafüggése legyen azonos a detektorra és a testszövetre) Arányosságok a mérésben: válaszjelek száma ~ detektor dózisa detektor dózisa ~ ember dózisa

5 5 1.Sugárvédelmi ismeretek összefoglalása Dózis konverziós tényező: DCF=H E /A [Sv/Bq] Egységnyi aktivitás inkorporációjából származó effektív dózis. Dóziskorlátozás: DL – immissziós korlát foglalkozási korlát: 20 mSv/év (5 év átlagaként) lakossági korlát: 1 mSv/év DC - emissziós korlát (dózismegszorítás – csak lakosságra) kiemelt létesítmény: 0,1mSv/év, más:0,03mSv/év Az emissziós és immissziós korlátok nem keverhetőek. ΣDC ≠ DL és DC < DL

6 6 1.Sugárvédelmi ismeretek összefoglalása Méréstechnika: Immisszió → külső sugárterhelés esete - dózismérés: kései kiértékelésű, hosszabb időszakra -dózisteljesítmény mérése: azonnali kiértékelés, rövid időtartamra Emisszió → belső sugárterhelés esete (bevitt anyagok analízise) -egésztest- vagy szervszámlálás (in vivo) -mintavétel (in vitro)

7 7 2.Radioaktív hulladékok definíciói, szabályozás Radioaktív hulladék: további felhasználásra nem szánt, emberi alkalmazás eredményeképpen létrejött radioaktív anyag CXVI. tv. -folyamatos üzemi kibocsátás -üzem megszűnéséig helyben maradó anyag (gyűjtött + leszerelési hulladék) -baleseti (rövid ideig tartó) kibocsátás A radioaktív hulladékok kezelése engedélyekhez kötött tevékenység. Előírások: Nyilvántartás Hely Személy

8 2.Radioaktív hulladékok definíciói, szabályozás Elhanyagolható dózis: H i ≈10-30 μSv/év Mentességi szint : (Exemption) egy sugárforrás, illetve egy adott radioaktív koncentrációval jellemzett anyag a legkedvezőtlenebb forgatókönyv mellett sem okoz H i -nél nagyobb dózist (foglalkozási vagy lakossági helyzetben). [Bq], [Bq/kg]= MEAK Felszabadítási szint: (Clearance) egy korábban sugárvédelmi szabályozás alá tartozó anyag kivonható a szabályzás alól (lakossági helyzetben.) [Bq/kg], [Bq/m 2 ] Hasonlóság: kapcsolat H i -vel. Eltérés: forgatókönyv 8

9 2.Radioaktív hulladékok definíciói, szabályozás 9 S (HI „hazard index”)= veszélyességi mutató Kategóriák a mentességi szint (MEAK [Bq/kg]) alapján: kis-, közepes- és nagyaktivitású hulladék AK: aktivitás-koncentráció [Bq/kg]  Kis aktivitású hulladék (LLW) 1 < S < 1000  Közepes akt. h. (ILW) 10 3 < S <10 6  Nagy akt. h. (HLW) S > 10 6, hőfejlődés > 2 kW/m 3

10 Radioaktív hulladékok definíciói, szabályozás Halmazállapot szerint: gáznemű, folyékony, szilárd, biológiai hulladék Felezési idő szerint: rövid, hosszú (limit: 137 Cs T=30 év) Sugárzásfajta szerint: α-sugárzók külön kezelendők Felületi γ-dózisteljesítmény szerint (►►) Speciális kategóriák: MW-Mixed Waste, USA; VLLW-Franciaország

11 11 2.Radioaktív hulladékok definíciói, szabályozás  Felületi γ-dózisteljesítmény szerinti kategorizálás (a zárt hulladékcsomag felületére vonatkozik) -Kis akt.: 1≤ dD/dt ≤ 300 µSv/h -Közepes akt.: 0,3 ≤ dD/dt ≤ 10 mSv/h -Nagy akt.: dD/dt > 10 mSv/h

12 2.Radioaktív hulladékok definíciói, szabályozás 12  Nemzetközi szabályzási alapok: ICRP 1991 #60 és 2008 #103 (Sugárvédelmi „Ajánlás” = Recommendations) IAEA SS # (Alapszabályzat: „Safety Standards”) = IBSS 96/29 EU direktíva (EURATOM)

13 2.Radioaktív hulladékok definíciói, szabályozás 13  Jogi szabályozás (Magyarország )  CXVI (atomtörvény) – anyagi alapot is szabályozza - KNPA: kp-i nukleáris pénzügyi alap  24/1997. korm. r. és 23/1997 NM - Mentességi szintek  16/2000 EüM – Személyi sugárvédelem (nem RA hulladékokra)  15/2001 KöM – Környezeti sugárvédelem, kibocsátás- korlátozás (dózismegszorítás)  47/2003 ESzCsM - RA hulladékok  MSz 1989 és 14344/1, – RA hulladékok A hulladékok elhelyezése a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. (RHK Kft.) feladata, OAH felügyelete alatt.

14 14 2.Radioaktív hulladékok definíciói, szabályozás Hatóságok a radioaktív anyagokkal kapcsolatos ügyekben : ÁNTSZ, OSSKI – személyi sugárvédelem, dózismegszorítás engedélyezése OAH (KFKI  Izotóp Intézet): sugárforrások nyilvántartása, NBI: Nukleáris Biztonsági Igazgatóság) Nyilvántartásban szerepelnie kell : -Mennyiség -Minőség (aktivitás, aktivitás-koncentráció) -Halmazállapot

15 15 2.Radioaktív hulladékok definíciói, szabályozás Kiemelt nukleáris létesítmények Magyarországon:  Paksi Atomerőmű  KKÁT (kiégett kazetták tárolása)  2 kutatóreaktor -AEKI -BME  Bátaapáti (NRHT)  Püspökszilágyi Hulladéktároló (RHFT)

16

17

18

19

20

21

22

23

24 A jövő kiemelt létesítménye: ESS

25 3.Radioaktív hulladékok eredete Hulladékok/üzemi kibocsátások: Nukleáris energiatermelés hulladékai: bányászat, dúsítás: U, Th-izotópok; reaktorok működése: hasadási ( 131 I, 137 Cs) aktivációs ( 239 Pu) és korróziós ( 60 Co) termékek Egyéb reaktorok (kutatás): más anyagból készült szerelvények, más technológia = néhány további radioizotóp Nukleáris robbantások, fegyverkísérletek hulladékai Ipari sugárforrások: pl. fluoreszkáló festék, gázlámpa-Th, szintjelzés tartályoknál, tömörségvizsgálatok stb. Orvosi sugárforrások: Diagnosztika: in vivo (szervezetbe bevitt anyagok) in vitro  RIA; Terápia: daganatoknál sejtpusztítás 25

26 3.Radioaktív hulladékok eredete Hulladékok/üzemi kibocsátások: „TENORM”: mesterséges okból megnövekedett természetes sugárterhelés  szén-, olaj- és gáztüzelésű erőművek (salak, hamu, pernye)  nukleáris üzemanyag előállítás  bányászat útján kikerülő anyagok  egyéb 26

27 3.Radioaktív hulladékok eredete TENORM – idézet a 47/2003. sz. ESzCsM-rendeletből: Természetes radioizotópokat bedúsító, felhalmozó tevékenységek  Az alább felsorolt ipari tevékenységek a természetben előforduló radioizotópokat a mentességi szintet meghaladóan nagymértékben bedúsíthatják, illetve felhalmozhatják melléktermékeikben: 1. Bauxitbányászat, feldolgozás 2. Cirkon homok felhasználás, kerámiagyártás 3. Fémércbányászat, érckohászati feldolgozás 4. Foszfátérc feldolgozás, műtrágyagyártás 5. Geotermikus energia felhasználás 6. Kőolaj és földgáz kitermelés (beleértve a kutatófúrásokat is) 7. Ritkaföldfém bányászat, feldolgozás 8. Szénbányászat, széntüzelésű erőművek 9. Uránérc bányászat, feldolgozás 27

28 3.Radioaktív hulladékok eredete Hulladékok/üzemi kibocsátások: Nukleáris energiatermelés hulladékai:  bányászat: 238 U T=4,5*10 9 év, 238 U T=0,7*10 9 év, 232 Th T=10,4*10 9 év szilárd anyag kiemelése – külszíni v. aknás fejtés ISR – helyszíni kinyerés „in situ recovery” ISL – helyszíni kioldás „in situ leaching” Bányászat hulladéka: meddő, darabolt kőhulladék  nagy felület: légnemű kibocsátás a 222 Rn leányelemekből Visszamaradó urán+leányelemek 1Bq/kg és 10 3 Bq aktivitás alatt normál hulladékként kezelhetőek. Kioldás: urán+leányelemek elválasztása–savas (kénsav) vagy nem savas (CO 2 + O 2 + H 2 O). Ez utóbbi kíméletesebb eljárás a kőzet számára. 28

29 Uránérc feldolgozás - reaktor üzemanyag előállítása Ércőrlő és szitáló berendezés

30 Radon chains

31 Rn α (5.5 MeV) Po α (6.00 MeV) Pb α (7.69 MeV) Bi  (526keV – 1.26MeV)  (76keV….2.45MeV 14 peaks) Po  (185keV – 1.02MeV) Pb ,  (soft) Bi  (300 keV… MeV) Po-210 -α(4.5, 5.3 MeV) Radon 222 Rn daughter products

32 Radon 220 Rn (Thoron) daughter products Rn-220 α (6.3 MeV) Po-216 α (6.77 MeV) Pb-212  (100 keV)  (87keV-300KeV) Bi-212  (70keV – 1.8MeV) Tl-208  (200….700keV)  (84keV…2.6MeV) Po-212 α (8,78 MeV)

33 Uránbánya területének helyreállítása

34 Zagytározók rekultivációja: Tájrendezés  Morfológia kialakítás, felületstabilizálás  Beszivárgást minimalizáló fedés  Felszíni vízrendezés, vízelvezetés  Hosszú távú stabilitás biztosítása

35 Az iszapmag konszolidációjaa vizlengedés után Geotechnika és rekultiváció...

36 Iszapmag felszínének előkészítése Geotechnika és rekultiváció...

37 3. Radioaktív hulladékok eredete - ISR uránbányászati technológia A módszer fő jellemzője: gáz halmazállapotú oxigént és CO 2 -t adagolnak a besajtolt vízhez, így az eljárás ugyanazon az elven működik, mint az urán természetes oldódása. Mivel az oxigénes víz az uránon kívül más elemeket alig vagy egyáltalán nem képes oldani, ezért a képződő hulladék mennyisége igen csekély, legfőképpen nem sugárzó.

38 3.Radioaktív hulladékok eredete Hulladékok/üzemi kibocsátások: Nukleáris E-termelés hulladékai:  bányászat: az uránérc helyi feldolgozásának terméke:  UO 2, UO 3, U 3 O 8 „yellow cake”, ezt szállítják a dúsítást végző üzemekbe, ahol gáznemű UF 6 -tá alakítják. 235 U(dús): 238 U(szegény): fegyverek főként UO 2 -ként kerül a fűtőelemekbe Urán: toxikus nehézfém, sejtméreg  vesepusztító Határérték vízben: 10 µg/l 38

39 3. Radioaktív hulladékok eredete Nukleáris energiatermelés - reaktorok Urán és transzurán aktivációs/spallációs termékek Hasadási termékek „Korróziós” (aktivációs) termékek Vízkémiai aktivációs termékek

40 3. Radioaktív hulladékok eredete Nukleáris energiatermelés - reaktorok Urán és transzurán aktivációs/spallációs termékek Termikus neutronok: aktivációs modell „átmeneti mag”-on keresztül Gyors neutronok: szórás, spalláció

41 3. Radioaktív hulladékok eredete Nukleáris energiatermelés - reaktorok Hulladék veszélyessége: radiotoxicitás - index RTOX : radiotoxicitás-index [Sv/év] A : aktivitás [Bq] mf : mobilitás-tényező adott táplálékra [(Bq/kg)/Bq] Q : táplálékfogyasztás [kg/év] DCF : dóziskonverziós tényező [Sv/Bq]

42 Radioaktív hulladékok eredete Nukleáris energiatermelés - reaktorok kg/(GW×év)T 1/2 (év)

43

44

45 3. Radioaktív hulladékok eredete Orvosi sugárforrások - terápia Brachyterápia: közeli szövet besugárzás Pl.: agydaganatok: a daganat cisztájába 90 Y- szilikát kolloid oldat; a daganatszövetbe katéterekben 125 I vagy 192 Ir Továbbiak: 226 Ra, 198 Au, 186 Re Teleterápia: távoli irányított besugárzás 60 Co-val, gyorsító/fékezési röntgensugárzás

46 4.Radioaktív hulladékok feldolgozása Menedzsment: 1. Gyűjtés, osztályozás 2. Minősítés-1 3. Tárolás (storage), szállítás 4. Hulladékkezelés: -térfogatcsökkentés -kondícionálás 5. Minősítés-2 6. Átmeneti és/vagy végleges elhelyezés (disposal) Alternatív megoldások: kiégett nukleáris üzemanyag reprocesszálása, hosszú felezési idejű hulladékkomponensek transzmutációja 46

47 4.Radioaktív hulladékok feldolgozása 1. Gyűjtés, osztályozás: Folyamatos üzemi kibocsátás Üzemelés alatti, de helyszínen maradó hulladék Leszerelés (decomissoning) A hulladékokat keletkezésük folyamán, napi munka részeként csoportosítják. Gyűjtés történhet:  Halmazállapot szerint: - gáz (kompresszorral tartályba sűrítik vagy kiengedik) - folyadék - szilárd  Éghető-éghetetlen  Aktivitáskoncentráció szerint  Biológiai hulladék  Mixed waste 47 Zárt rendszer

48 4.Radioaktív hulladékok feldolgozása 1. Gyűjtés, osztályozás: A hulladék gyűjtési körülményeit naplózás során rögzíteni kell izotóponként (halmazállapot, kémiai forma, AK, felületi dózisteljesítmény stb.) Osztályozás: veszélyességi mutató (S) alapján MSZ 14344/1 2. Minősítés: Eszközei   Műszeres analízis: zárt, mintavételes mérés,  mérés  Roncsolásos mintavétel: komponensekre bontás kémiailag,  analízis  Dózisteljesítmény mérés 1  Sv/h-300  Sv/h – kis aktivitás 300  Sv/h-10mSv/h – közepes aktivitás >10mSv/h – nagy aktivitás 48

49 4.Radioaktív hulladékok feldolgozása 2. Minősítés: Minősítés során dönteni kell a hulladékkezelés fajtájáról: Tömöríthető? Illékony? Toxikus? Üveg hulladék szeparált kezelése Kulcsnuklidok ( 137 Cs, 60 Co) bevetése –  spektrometria A legkedvezőtlenebb hulladékos forgatókönyv ne legyen rosszabb a használatben levő radioktív anyag forgatókönyvénél. 49

50 4.Radioaktív hulladékok feldolgozása 3. Tárolás, szállítás : Külön és elhatárolva a minősítés szerint; rövid időre adnak ki engedélyt. Szállítás során közterület kerülendő, de a közúton való szállítás nem zárható ki. Előírások vannak:  Járműre  Személyzetre  Útvonal biztosítására (közút: LLW,ILW; vasúti, tengeri: HLW) Felületi dózisteljesítmény: max. 20  Sv/h Járműburkolat: acél, ólom, bizmut, urán (!) 50

51 4.Radioaktív hulladékok feldolgozása 4. Hulladékkezelés: sugárvédelmi és gazdaságossági aspektus (ICRP 60 és 103) Térfogatcsökkentés Általános: préselés, égetés, dekontamináció, bepárlás Szelektív: felületi (szorpció), térfogati (extrakció) addíció, szubsztitúció Kondicionálás Cementezés (LLW, ILW) Bitumenezés (szerves LLW) Üvegesítés (HLW) 51 V0

52 4.Radioaktív hulladékok feldolgozása 4. Hulladékkezelés: Térfogatcsökkentés: általános esetben valamennyi tényezőre azonos térfogatcsökkentés történik.  Préselés: égethetetlen szilárd anyagokra, legegyszerűbb VRF(térfogatcsökkentési tényező) = V1/V2 ~ 5-10 között Tömörítés 50 bar nyomással; nem tömöríthető: üveg, tégla, beton  Égetés: HEPA szűrők alkalmazásával; Japánban & Svájcban VRF = m1/m2 ~ között; DF(szűrő dekontaminációs tényezője) = c1/c0 ~ , ami a szűrőre jutó gáz tulajdonságát jellemzi.  Dekontamináció: szilárd (szennyezett, c1) + folyadék rendszer (tisztító) között; idő elteltével ebből lesz c1, tiszta folyam; felületi folyamat 52

53 4.Radioaktív hulladékok feldolgozása 4. Hulladékkezelés: Térfogatcsökkentés:  Bepárlás: Folyadék fázisban, ha DF  ∞, ekkor jó a művelet. A folyadék illékony része ne legyen radioaktív.Ha elértük a mentességi szintet, az elég. VRF = max V0 V2 V1 hűtés bepárlás gőz

54 4.Radioaktív hulladékok feldolgozása 4. Hulladékkezelés: Térfogatcsökkentés: szelektív esetben valamelyik komponensre (radioizotóp v. izotópcsoport) specifikus a művelet. Technológiai szempontból a kapacitás fontos tényező: kezelt anyag [kg]/kezelő anyag [m 3 v. kg]  Ioncsere: Felületi és szubsztitúciós művelet; technológiára és analízisre is. A DF alkalmazható rá. A kezelt anyag folyadék. Ioncserélők tisztíthatók, regenerálhatók. Van kation, anion és vegyes ioncserélő.  Szerves: DF = (DOWEX), előny: nagy kapacitás, probléma: radiolízis (lánchasadás), HLW hulladékokhoz nem alkalmas, deformálódnak, kicsi önhordóképesség.  Szervetlen: természetes és mesterséges 54

55 4.Radioaktív hulladékok feldolgozása 4. Hulladékkezelés: Térfogatcsökkentés:  Ioncsere: A reaktoroknál lúgos közeg, ami kedvez az anionoknak. (jód  I - és IO 3 - ; technécium  TcO 4 - )  Szervetlen kationos ioncserélő 137 Cs és 134 Cs-hoz: szilárd vázon –K 2 Ni[Fe(CN) 6 ], kálium helyére kerül a cézium. DF = 100, jó kapacitás, de drága.  Szervetlen természetes ioncserélő: ioncsere+szorpció, addíciós és szubsztitúciós szorbensek, nehezen regenerálódik, de olcsó, összetett szerkezet miatt anion-és kationcserélő is! -bentonit: 2SiO 2 +Al 2 O 3 +CaO+MgO+FeO+10 H 2 O, feldolgozás előtti bentonit a ZEOLIT, 3 agyagásványa: ILLIT, MONTMORILLONIT, KLINOPTILOLIT -perlit: vulkáni üvegből kialakított mesterséges anyag 55

56 4.Radioaktív hulladékok feldolgozása 4. Hulladékkezelés: Térfogatcsökkentés:  Extrakció: térfogati és addíciós művelet, folyadék-szilárd vagy folyadék-folyadék fázis között; nem elegyednek, de F2 át tud lépni F1-be. Ha F2=SZ  dekontaminálás. Alkalmazható technológiára és analízisre is. DF = Jellemző: Kc egyensúlyi állandó = c F1 /c F2 Gyorsítás: kevertetés, rázás Tipikus felhasználás: reprocesszálás, urán és transzurán tisztítás, ahol kerozinban oldott TBP (tributil-foszfát) az extrahálószer  PUREX F1 F2 (SZ)

57 4.Radioaktív hulladékok feldolgozása 4. Hulladékkezelés: Térfogatcsökkentés:  Adszorpció: felületi és addíciós művelet, KORONAÉTEREK: C-O-C kötés + szerves apoláros lánc, a tértöltés befelé néz, oda ül be a koronaéterre specifikus fémion. Nagyon szelektív módszer pl. 90 Sr-ra ( 210 Pb!) Kondicionálás: térfogatcsökkentés után a szennyezett hulladékáram szilárdítására, immobilizálására törekszik. Alapmutató: kimoshatóság (leachability)  hatásfok [%] = kimosott anyag/kimosható anyag, minél kisebb, annál jobb!; mechanikai szilárdság (dinamikus & statikus tesztek); sugártűrés (hőtűrés) 57

58 4.Radioaktív hulladékok feldolgozása 4. Hulladékkezelés: Kondicionálás:  Cementezés: mészkő+agyag (SiO 2, CaO, Al 2 O3 + H 2 O), szervetlen és kristályos anyag, mátrix-hulladék arány (MWR) = 3:1  6:1 +adalékok (pl. bentonit) a minőségi paraméterek javítására és kőzetek (homok, kavics)  beton (jó hőtűrés, mechanikai szilárdság) MOWA fémhordók 200l / 400l-es standardek  Bitumenezés: szerves mátrix, az ásványolaj lepárlásából visszamaradó, nagy molekulatömegű, fekete színű termoplasztikus kötőanyag; rossz mechanikai szilárdság, de kimoshatóság (víztaszító) szempontjából jó; olcsó 58

59 4.Radioaktív hulladékok feldolgozása 4. Hulladékkezelés: Kondicionálás:  Üvegesítés: előkészítő művelete: hőbontás; SiO 2, Al 2 O 3, NaO, BeO, B 2 O 3, Li 2 O; szervetlen és amorf anyag, hulladék nem zárványban, MWR= max.10:1, kimoshatósága a legmegfelelőbb, de drága (plazmaív kemence: o C), kiváló sugárállóság Kondicionálás szempontjai:  Kezelőszemélyzet dózisa alacsony legyen  Rugalmas módszer  Hulladéktérfogat legyen minél kisebb  Alacsony ár  Ellenálló legyen hőfejlődésre, radiolízisre 59

60 4.Radioaktív hulladékok feldolgozása 5. Minősítés-2: dózisteljesítmény mérés 6. Átmeneti és/vagy végleges elhelyezés:  felszíni, felszínközeli (LLW) vagy mélységi tárolás (LLW,ILW,HLW)  Fontos: vízzáró réteg, törésvonal ellenőrzése!  RTOX érték: radiotoxicitás index ahol A i az izotóp leltári aktivitása, f mi mobilitás index [1/kg]: 1 Bq bevitt aktivitástól mekkora aktivitás-koncentráció alakul ki a táplálékban, Q táplálék [kg/év]. 60

61 4.Radioaktív hulladékok feldolgozása 6. Átmeneti és/vagy végleges elhelyezés:  Többszörös mérnöki gátak módszere: (Multiple Engineered Barriers, Defence-In-Depth) – az egyik gát sérülése ne legyen hatással a többi védelemre EB1 – kondicionált forma EB2 – acélhordó (cement radiolízise  passziválja az acélt) EB3 – betonfalú épület + hordók közti rés öntöttbetonnal való kitöltése  felszínközeli vagy mélységi tárolás EB4 – „backfill” visszatöltés, bentonit EB5 – „fresh bedrock” befogadó, háborítatlan kőzet Majd lezárás következik és föld kerül rá. 61

62 4.Radioaktív hulladékok feldolgozása 6. Átmeneti és/vagy végleges elhelyezés:  felszíni, felszínközeli (LLW) vagy mélységi tárolás (LLW,ILW,HLW) Fontos: vízzáró réteg, törésvonal ellenőrzése! Átmeneti: telephelyen belül vagy önálló felszíni telephelyen (KKÁT) Végleges: LLW – ILW: felszínközeli vagy mélységi lerakóhely (Püspökszilágy *** Bátaapáti) HLW: mélységi lerakóhely (Boda – BAF) Alternatíva: reprocesszálás Külfüld: YUCCA - Új-Mexikó: mélységi tároló HLW Forsmark – gránit LLW,ILW 62

63 Reprocesszálás Storage pond for spent fuel at Sellafield UK reprocessing plant


Letölteni ppt "1 RADIOAKTÍV HULLADÉKOK Dr. Zagyvai Péter szerkesztette: Dudás Beáta BME-Egyetemi jegyzet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések