Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

10.1. ábra. A hőfluxus ( ) valamint a térfogati ( ) és a lineáris ( ) teljesítmény- sűrűségek összefüggése a különböző üzemanyag- és burkolatátmérők, mint.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "10.1. ábra. A hőfluxus ( ) valamint a térfogati ( ) és a lineáris ( ) teljesítmény- sűrűségek összefüggése a különböző üzemanyag- és burkolatátmérők, mint."— Előadás másolata:

1 10.1. ábra. A hőfluxus ( ) valamint a térfogati ( ) és a lineáris ( ) teljesítmény- sűrűségek összefüggése a különböző üzemanyag- és burkolatátmérők, mint paraméterérték mellett

2 10.2. ábra. A megengedhető maximális lineáris teljesítménysűrűség és hosszmenti teljesítménygardiens a kiégési szint függvényében  254, 256  1 - teljesítménysűrűség; 2 - teljesítménygradiens

3 10.3. ábra A hőfluxusok és a DNBR változása a fűtőelem hossza mentén

4 10.4. ábra. A K v térfogati egyenlőtlenségi tényező és az AO axiális kitérés kapcsolata 40000 különböző reaktorállapot alapján [243]

5 10.5. ábra. Tipikus összefüggés a megengedhető maximális teljesítmény és az axiális kitérés között 

6 10.6. ábra. A megengedett maximális teljesítmény és az axiális kitérés kapcsolata két különböző belépési hőmérsékletnél (nyomás: 16,75MPa; hűtőközeg-forgalom: 18,98m 3 s  1 ) COBRA kóddal számolva, THINC kóddal számolva

7 10.7. ábra. A belépő hőmérséklet megengedett maximális értéke és az axiális kitérés közötti kapcsolat két különböző teljesítménynél (nyomás: 16,75 MPa; hűtőközeg- forgalom: 18,40 m3s  1)

8 T ki = T tel. Reaktorteljesítmény, % 10.8. ábra. Az aktív zóna termikus korlátai

9 10.9. ábra. Az aktív zóna termikus korlátai T be  P diagramban különböző hűtőközeg-nyomások mellett

10 10.10. ábra. A termikus tervezési fogalmak kapcsolata

11 10.11. ábra. A feltételes valószínűségi sűrűségfüggvény két különböző pontosságú mérőrendszer esetében I - indexbecslés; IL - index-határérték; Î - az index méréssel meghatározott várható értéke (a) pontatlanul mérő rendszer (b) pontosabban mérő rendszer.

12 10.12. ábra. A cellánkénti számítások „geometriája” az ún. szuperkazetta

13 10.13. ábra. Egy tipikus PWR kazetta szintű teljesítmény- és kiégéseloszlása hagyományos fűtőelem-elrendezés esetében Középvonal ABCDEFGH Közép- vonal A 7FG 27841 35997 0,72 9AH 10506 20920,94 8GB 22820 31824 0,81 9FG 8021 18967 1,03 9FF 12007 22721 1,03 8AH 20927 29456 0,82 8BG 23452 32601 0,93 10AH 0 10505 1,12 B9HA 10506 20928 0,94 9BG 12827 23454 0,97 9CH 9884 20535 0,98 8DH 19247 28621 0,86 9DH 8086 19249 1,08 8EG 21118 19249 1,08 10BG 0 12826 1,36 10BH 0 10847 1,16 C8GB 22820 31820 0,81 9HC 9884 20530 0,98 9GB 12827 22828 0,91 8FG 18968 27840 0,81 9EG 10514 21117 1,02 8CH 20532 29348 0,86 8DG 23409 32506 0,92 10CH 0 9883 1,03 D9FG 8021 18956 1,02 8HD 19236 28594 0,86 8GF 19382 28183 0,80 8FF 22722 31183 0,79 9BH 10847 21660 1,07 9DG 12829 23410 1,07 10DG 0 12830 1,37* 10DH 0 8086 0,83 E9FF 12007 22714 1,03 9HD 8086 19238 1,08 9GE 10514 21098 1,02 9HB 10847 21656 1,07 9GF 8021 19382 1,15 8BH 21656 31071 0,95 10EG 0 10516 1,10 F8HA 20926 29454 0,82 8GE 21099 30105 0,88 8HC 20527 29340 0,86 9GD 12829 23408 1,07 8HB 21651 31067 0,95 10FF 0 12010 1,25 10FG 0 8022 0,82 G8GB 23452 32601 0,93 10GB 0 12825 1,36 8GD 23407 32504 0,92 10GD 0 12829 1,37* 10GE 0 10516 1,10 10GF 0 8022 0,82 H10HA 0 10505 1,12 10HB 0 10847 1,16 10HC 0 9883 1,03 10HD 0 8086 0,83 *maximális relatív teljesítmény Kezdeti üzemanyag-dúsítás: 3,2% Átlagos kiégési szint: 10,081 MWnapkg  1 Energiatermelés teljes nagysága: 896,8 GWnap 1AA 0 17302 1,04 Kazetta sorszáma BOC kiégési szint, MWnap/t EOC kiégési szint, MWnap/t BOC relatív teljesítmény (kazettateljesítmény per átlagos kazettateljesítmény)

14 Sorszám CECOR SIMULATE Különbség Maximális egyenlőtlenségi tényezők K v = 1,712 1,731 Kazetta = 49 67 K r = 1,464 1,470 Kazetta = 57 67 10.14. ábra. Egy tipikus PWR kazetta szintű teljesítményeloszlása CECOR, ill. SIMULATE kóddal számolva kis kiszökésű zóna esetében

15 10.15. ábra. Kazettaszintű teljesítményeloszlás a Loviisa-i atomerőmű 1. blokkjának aktív zónájában a 3. ciklus elején és végén a) Teff = 13 nap; b) Teff = 266 nap

16 10.16. ábra. Kazettaszintű teljesítményeloszlás a Loviisa-i atomerőmű 1. blokkjának aktív zónájában a 19. ciklus elején és végén a)Teff = 19 nap; b)b) Teff = 266 nap

17 10.17. ábra. Kis kiszökésű zónaelrendezés és kazettánkénti kiégéseloszlás a paksi atomerőműben

18 10.18. ábra. Kazettánkénti teljesítményeloszlás a paksi atomerőmű kis kiszökésű aktív zónájában

19 T eff,nap 10.19. ábra. A alakulása a paksi atomerőmű különböző blokkjainak különböző kiégési ciklusai alatt

20 10.20. ábra. Belépési hőmérsékletek eltérése az egyenletes eloszláshoz képest az Oconee-1 aktív zónájában a kiégési ciklus végén Hideg ág (B2) (  3,3) Hideg ág (B1) (  3,3) Hideg ág (A2) (+2,3) Hideg ág (A1) (+2,3) Meleg ág

21 10.21. ábra. A kazettateljesítmények relatív értéke az egyenletes belépési hőmérséklet- eloszlású esetben érvényes kazettateljesítményekhez képest (a 10.20. ábra szerinti esetben)

22 10.22. ábra. A kazettafalaknál kialakuló extra vízréteg (moderátortöbblet)

23 10.23. ábra. A neutronfluxus alakulása a szabályozókazettában és annak környezetében négy különböző energiacsoportban a) 4. energiacsoport b) 2. energiacsoport c) 3. energiacsoport d) 4. energiacsoport (term. neutronok)

24 10.24. ábra. A VVER  440 szabályozókazetta abszorber részének méretei

25 10.25. ábra. A radiális termikusneutron-fluxuseloszlás a VVER  440 szabályozó kazettájának abszorbens részében

26 10.26. ábra. Gyorsneutron-fluxuseloszlás az 1. és a 2. helyszámú kazetta 16. nódusában a kiégési ciklus elején (BOC) b) 2. sz. kazetta (BOC) a) 1. sz. kazetta (BOC)

27 10.27. ábra. Gyorsneutron-fluxuseloszlás az 1. és a 2. helyszámú kazetta 16. nódusában a kiégési ciklus végén (EOC) a) 1. sz. kazetta (EOC) b) 2. sz. kazetta (EOC)

28 10.28. ábra. Termikusneutronfluxus-eloszlás az 1. és a 2. helyszámú kazetta 16. nódusában a kiégési ciklus elején (BOC) a) 1. sz. kazetta (BOC) b) 2. sz. kazetta (BOC)

29 10.29. ábra. Termikusneutronfluxuseloszlás az 1. és a 2. helyszámú kazetta 16. nódusában a kiégési ciklus végén (EOC) a) 1. sz. kazetta (EOC) b) 2. sz. kazetta (EOC)

30 10. 30. ábra. Fluxus- és teljesítményeloszlás a középső szabályozókazetta abszorber részében és a szomszédos fűtőelemkötegekben alulról a 16. nódusban a kiégési ciklus elején (BOC) és végén (EOC) a)Termikusneutron- fluxus (BOC) b) Termikusneutron- fluxus (EOC) c) Gyorsneutronfluxus (BOC) d) Gyorsneutronfluxus (EOC) e) Lineáris teljesítmény- sűrűség (BOC) f) Lineáris teljesítmény- sűrűség (BOC)

31 10.31. ábra. Pálcateljesítmény-eloszlás a 35. és a 43. helyszámú kazetták keresztmetszetében a)b)

32 b. 18. helyszámú kazetta a. 33. helyszámú kazetta 10.32. ábra. Pálcateljesítmény-eloszlás a 33. a 18. és a 19. helyszámú kazetták keresztmetszetében c. 19. helyszámú kazetta

33 10.33. ábra. A keresztmetszeti teljesítményeloszlás az 1. és a 2. helyszámú kazetta 4. nódusában a kiégési ciklus elején a) nlin-boc-1-4 b) nlin-boc-2-4

34 10.34. ábra. A keresztmetszeti teljesítményeloszlás az 1. és a 2. helyszámú kazetta 4. nódusában a kiégési ciklus végén a) nlin-eoc-1-4 b) nlin-eoc-2-4

35 10.35. ábra. A keresztmetszeti teljesítményeloszlás a 2. helyszámú kazetta 16. nódusában a kiégési ciklus elején és végén a) nlin-boc-2-16 b) nlin-eoc-2-16

36 10.36. ábra. A fűtőelem-profilírozás különböző lehetőségei és azok hatása a keresztmetszeti egyenlőtlenségi tényezőre a) k k,max = 1,154; b) k k,max =1,143; c) k k,max =1,124 alacsony dúsítású fűtőelem (3,05%); magas dúsítású fűtőelem (3,70-3,90%); Gd tartalmú fűtőelem ; vezető cső a)b) c)d)

37 10.37. ábra. Axiális teljesítményeloszlás a VVER  440 néhány fűtőelemkötegében a szabályozókazetták 125 cm-es pozíciója esetében

38 10.38. ábra. Axiális teljesítményeloszlás a VVER  440 néhány fűtőelemkötegében a szabályozókazetták 175 cm-es pozíciója esetében

39 10.39. ábra. Axiális teljesítményeloszlás a 2. számú kazetta négy különböző fűtőelemében

40 10.40. ábra. Axiális teljesítményeloszlás a VVER  440 1. és 2. számú fűtőelem-kötegében a kiégési ciklus három különböző időpontjában b) 2. kazetta) a) 1. kazetta

41 10.41. ábra. Axiális teljesítményeloszlás a VVER  440 4. és 21. számú fűtőelemkötegében a kiégési ciklus három különböző időpontjában b) 21. kazetta a) 4. kazetta

42 50. kazetta 10.42. ábra. Axiális teljesítményeloszlás a VVER  440 50. és 41. számú fűtőelem- kötegében a kiégési ciklus három különböző időpontjában 41. kazetta

43 1. kazetta (2B) 10.43. ábra. A lineáris teljesítménysűrűség (q’) a termikusneutron-fluxus (  th ) és a kiégési szint (Q) relatív axiális eloszlása a VVER  440 1. számú fűtőelemkötegében a kiégési ciklus utolsó szakaszában

44 10.44. ábra. A lineáris teljesítménysűrűség (q’) a termikusneutron-fluxus (  th ) és a kiégési szint (Q) relatív axiális eloszlása a VVER  440 2. számú fűtőelemkötegében a kiégési ciklus utolsó szakaszának két különböző időpntjában

45 10.45. ábra. A lineáris teljesítménysűrűség (q’) a termikusneutron-fluxus (  th ) és a kiégési szint (Q) relatív axiális eloszlása a VVER  440 21. számú fűtőelemkötegében a kiégési ciklus utolsó szakaszának két különböző időpontjában

46 10.46. ábra. Az axiális teljesítményeloszlás az aktív zónában különböző feltételek mellett

47 10.47. ábra. Axiális teljesítményeloszlás a VVER  440 2. számú fűtőelemkötegének két különböző fűtőelemében a kiégési ciklus három különböző időpontjában a) 25-ös pozíciób) 102-es pozíció

48 10.48. ábra. A hőfluxusok és a DNBR változása a fűtőelem hossza mentén két különböző axiális eloszlás esetében

49 10.49. ábra. A térfogati egyenlőtlenségi tényező a paksi atomerőmű 3. blokkjának első három kiégési ciklusában az üzemi szabályozókazetták állandósult helyzetéből (H = 175 cm) történő elmozdítás függvényében a kiégési ciklus három különböző időpontjában 280 eff.nap 120 eff.nap 20 eff.nap H, cm 280 eff.nap 120 eff.nap 20 eff.nap 120 eff.nap 280 eff.nap

50 10.50. ábra. A térfogati egyenlőtlenség alakulása a kiégési ciklus előrehaladtával a paksi atomerőmű 3. blokkjának első három kiégési ciklusában

51 10.51. ábra. A reaktorjellemzők alakulása a paksi 2. blokkjának 16. kampánya alatt

52 10.52. ábra. A maximális lineáris teljesítménysűrűség ( ) és az axiális egyenlőtlenségi tényező (K z ) alakulása a kiégési ciklus előrehaladtával Effektív üzemidõ, T eff, nap a) Paks 3. blokk 3. kampány Effektív üzemidõ, T eff, nap b) Paks 4. blokk 1. kampány

53 10.53. ábra. A térfogati teljesítménysűrűség fűtőelemen belüli radiális eloszlása szimmetrikus eloszlás esetében. friss fűtőelemben részben kiégett fűtőelemben átlagos érték

54 . friss fűtőelemben részben kiégett fűtőelemben átlagos érték 10.54. ábra. A térfogati teljesítménysűrűség fűtőelemen belüli radiális eloszlása aszimmetrikus eloszlás esetében

55 10.55. ábra. Az UO2 és az (U,Pu)O2 fajhője a hőmérséklet függvényében

56


Letölteni ppt "10.1. ábra. A hőfluxus ( ) valamint a térfogati ( ) és a lineáris ( ) teljesítmény- sűrűségek összefüggése a különböző üzemanyag- és burkolatátmérők, mint."

Hasonló előadás


Google Hirdetések