Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

10.1. ábra. A hőfluxus ( ) valamint a térfogati ( ) és a lineáris ( ) teljesítmény- sűrűségek összefüggése a különböző üzemanyag- és burkolatátmérők, mint.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "10.1. ábra. A hőfluxus ( ) valamint a térfogati ( ) és a lineáris ( ) teljesítmény- sűrűségek összefüggése a különböző üzemanyag- és burkolatátmérők, mint."— Előadás másolata:

1 10.1. ábra. A hőfluxus ( ) valamint a térfogati ( ) és a lineáris ( ) teljesítmény- sűrűségek összefüggése a különböző üzemanyag- és burkolatátmérők, mint paraméterérték mellett

2 10.2. ábra. A megengedhető maximális lineáris teljesítménysűrűség és hosszmenti teljesítménygardiens a kiégési szint függvényében  254, 256  1 - teljesítménysűrűség; 2 - teljesítménygradiens

3 10.3. ábra A hőfluxusok és a DNBR változása a fűtőelem hossza mentén

4 10.4. ábra. A K v térfogati egyenlőtlenségi tényező és az AO axiális kitérés kapcsolata különböző reaktorállapot alapján [243]

5 10.5. ábra. Tipikus összefüggés a megengedhető maximális teljesítmény és az axiális kitérés között 

6 10.6. ábra. A megengedett maximális teljesítmény és az axiális kitérés kapcsolata két különböző belépési hőmérsékletnél (nyomás: 16,75MPa; hűtőközeg-forgalom: 18,98m 3 s  1 ) COBRA kóddal számolva, THINC kóddal számolva

7 10.7. ábra. A belépő hőmérséklet megengedett maximális értéke és az axiális kitérés közötti kapcsolat két különböző teljesítménynél (nyomás: 16,75 MPa; hűtőközeg- forgalom: 18,40 m3s  1)

8 T ki = T tel. Reaktorteljesítmény, % ábra. Az aktív zóna termikus korlátai

9 10.9. ábra. Az aktív zóna termikus korlátai T be  P diagramban különböző hűtőközeg-nyomások mellett

10 ábra. A termikus tervezési fogalmak kapcsolata

11 ábra. A feltételes valószínűségi sűrűségfüggvény két különböző pontosságú mérőrendszer esetében I - indexbecslés; IL - index-határérték; Î - az index méréssel meghatározott várható értéke (a) pontatlanul mérő rendszer (b) pontosabban mérő rendszer.

12 ábra. A cellánkénti számítások „geometriája” az ún. szuperkazetta

13 ábra. Egy tipikus PWR kazetta szintű teljesítmény- és kiégéseloszlása hagyományos fűtőelem-elrendezés esetében Középvonal ABCDEFGH Közép- vonal A 7FG ,72 9AH ,94 8GB ,81 9FG ,03 9FF ,03 8AH ,82 8BG ,93 10AH ,12 B9HA ,94 9BG ,97 9CH ,98 8DH ,86 9DH ,08 8EG ,08 10BG ,36 10BH ,16 C8GB ,81 9HC ,98 9GB ,91 8FG ,81 9EG ,02 8CH ,86 8DG ,92 10CH ,03 D9FG ,02 8HD ,86 8GF ,80 8FF ,79 9BH ,07 9DG ,07 10DG ,37* 10DH ,83 E9FF ,03 9HD ,08 9GE ,02 9HB ,07 9GF ,15 8BH ,95 10EG ,10 F8HA ,82 8GE ,88 8HC ,86 9GD ,07 8HB ,95 10FF ,25 10FG ,82 G8GB ,93 10GB ,36 8GD ,92 10GD ,37* 10GE ,10 10GF ,82 H10HA ,12 10HB ,16 10HC ,03 10HD ,83 *maximális relatív teljesítmény Kezdeti üzemanyag-dúsítás: 3,2% Átlagos kiégési szint: 10,081 MWnapkg  1 Energiatermelés teljes nagysága: 896,8 GWnap 1AA ,04 Kazetta sorszáma BOC kiégési szint, MWnap/t EOC kiégési szint, MWnap/t BOC relatív teljesítmény (kazettateljesítmény per átlagos kazettateljesítmény)

14 Sorszám CECOR SIMULATE Különbség Maximális egyenlőtlenségi tényezők K v = 1,712 1,731 Kazetta = K r = 1,464 1,470 Kazetta = ábra. Egy tipikus PWR kazetta szintű teljesítményeloszlása CECOR, ill. SIMULATE kóddal számolva kis kiszökésű zóna esetében

15 ábra. Kazettaszintű teljesítményeloszlás a Loviisa-i atomerőmű 1. blokkjának aktív zónájában a 3. ciklus elején és végén a) Teff = 13 nap; b) Teff = 266 nap

16 ábra. Kazettaszintű teljesítményeloszlás a Loviisa-i atomerőmű 1. blokkjának aktív zónájában a 19. ciklus elején és végén a)Teff = 19 nap; b)b) Teff = 266 nap

17 ábra. Kis kiszökésű zónaelrendezés és kazettánkénti kiégéseloszlás a paksi atomerőműben

18 ábra. Kazettánkénti teljesítményeloszlás a paksi atomerőmű kis kiszökésű aktív zónájában

19 T eff,nap ábra. A alakulása a paksi atomerőmű különböző blokkjainak különböző kiégési ciklusai alatt

20 ábra. Belépési hőmérsékletek eltérése az egyenletes eloszláshoz képest az Oconee-1 aktív zónájában a kiégési ciklus végén Hideg ág (B2) (  3,3) Hideg ág (B1) (  3,3) Hideg ág (A2) (+2,3) Hideg ág (A1) (+2,3) Meleg ág

21 ábra. A kazettateljesítmények relatív értéke az egyenletes belépési hőmérséklet- eloszlású esetben érvényes kazettateljesítményekhez képest (a ábra szerinti esetben)

22 ábra. A kazettafalaknál kialakuló extra vízréteg (moderátortöbblet)

23 ábra. A neutronfluxus alakulása a szabályozókazettában és annak környezetében négy különböző energiacsoportban a) 4. energiacsoport b) 2. energiacsoport c) 3. energiacsoport d) 4. energiacsoport (term. neutronok)

24 ábra. A VVER  440 szabályozókazetta abszorber részének méretei

25 ábra. A radiális termikusneutron-fluxuseloszlás a VVER  440 szabályozó kazettájának abszorbens részében

26 ábra. Gyorsneutron-fluxuseloszlás az 1. és a 2. helyszámú kazetta 16. nódusában a kiégési ciklus elején (BOC) b) 2. sz. kazetta (BOC) a) 1. sz. kazetta (BOC)

27 ábra. Gyorsneutron-fluxuseloszlás az 1. és a 2. helyszámú kazetta 16. nódusában a kiégési ciklus végén (EOC) a) 1. sz. kazetta (EOC) b) 2. sz. kazetta (EOC)

28 ábra. Termikusneutronfluxus-eloszlás az 1. és a 2. helyszámú kazetta 16. nódusában a kiégési ciklus elején (BOC) a) 1. sz. kazetta (BOC) b) 2. sz. kazetta (BOC)

29 ábra. Termikusneutronfluxuseloszlás az 1. és a 2. helyszámú kazetta 16. nódusában a kiégési ciklus végén (EOC) a) 1. sz. kazetta (EOC) b) 2. sz. kazetta (EOC)

30 ábra. Fluxus- és teljesítményeloszlás a középső szabályozókazetta abszorber részében és a szomszédos fűtőelemkötegekben alulról a 16. nódusban a kiégési ciklus elején (BOC) és végén (EOC) a)Termikusneutron- fluxus (BOC) b) Termikusneutron- fluxus (EOC) c) Gyorsneutronfluxus (BOC) d) Gyorsneutronfluxus (EOC) e) Lineáris teljesítmény- sűrűség (BOC) f) Lineáris teljesítmény- sűrűség (BOC)

31 ábra. Pálcateljesítmény-eloszlás a 35. és a 43. helyszámú kazetták keresztmetszetében a)b)

32 b. 18. helyszámú kazetta a. 33. helyszámú kazetta ábra. Pálcateljesítmény-eloszlás a 33. a 18. és a 19. helyszámú kazetták keresztmetszetében c. 19. helyszámú kazetta

33 ábra. A keresztmetszeti teljesítményeloszlás az 1. és a 2. helyszámú kazetta 4. nódusában a kiégési ciklus elején a) nlin-boc-1-4 b) nlin-boc-2-4

34 ábra. A keresztmetszeti teljesítményeloszlás az 1. és a 2. helyszámú kazetta 4. nódusában a kiégési ciklus végén a) nlin-eoc-1-4 b) nlin-eoc-2-4

35 ábra. A keresztmetszeti teljesítményeloszlás a 2. helyszámú kazetta 16. nódusában a kiégési ciklus elején és végén a) nlin-boc-2-16 b) nlin-eoc-2-16

36 ábra. A fűtőelem-profilírozás különböző lehetőségei és azok hatása a keresztmetszeti egyenlőtlenségi tényezőre a) k k,max = 1,154; b) k k,max =1,143; c) k k,max =1,124 alacsony dúsítású fűtőelem (3,05%); magas dúsítású fűtőelem (3,70-3,90%); Gd tartalmú fűtőelem ; vezető cső a)b) c)d)

37 ábra. Axiális teljesítményeloszlás a VVER  440 néhány fűtőelemkötegében a szabályozókazetták 125 cm-es pozíciója esetében

38 ábra. Axiális teljesítményeloszlás a VVER  440 néhány fűtőelemkötegében a szabályozókazetták 175 cm-es pozíciója esetében

39 ábra. Axiális teljesítményeloszlás a 2. számú kazetta négy különböző fűtőelemében

40 ábra. Axiális teljesítményeloszlás a VVER  és 2. számú fűtőelem-kötegében a kiégési ciklus három különböző időpontjában b) 2. kazetta) a) 1. kazetta

41 ábra. Axiális teljesítményeloszlás a VVER  és 21. számú fűtőelemkötegében a kiégési ciklus három különböző időpontjában b) 21. kazetta a) 4. kazetta

42 50. kazetta ábra. Axiális teljesítményeloszlás a VVER  és 41. számú fűtőelem- kötegében a kiégési ciklus három különböző időpontjában 41. kazetta

43 1. kazetta (2B) ábra. A lineáris teljesítménysűrűség (q’) a termikusneutron-fluxus (  th ) és a kiégési szint (Q) relatív axiális eloszlása a VVER  számú fűtőelemkötegében a kiégési ciklus utolsó szakaszában

44 ábra. A lineáris teljesítménysűrűség (q’) a termikusneutron-fluxus (  th ) és a kiégési szint (Q) relatív axiális eloszlása a VVER  számú fűtőelemkötegében a kiégési ciklus utolsó szakaszának két különböző időpntjában

45 ábra. A lineáris teljesítménysűrűség (q’) a termikusneutron-fluxus (  th ) és a kiégési szint (Q) relatív axiális eloszlása a VVER  számú fűtőelemkötegében a kiégési ciklus utolsó szakaszának két különböző időpontjában

46 ábra. Az axiális teljesítményeloszlás az aktív zónában különböző feltételek mellett

47 ábra. Axiális teljesítményeloszlás a VVER  számú fűtőelemkötegének két különböző fűtőelemében a kiégési ciklus három különböző időpontjában a) 25-ös pozíciób) 102-es pozíció

48 ábra. A hőfluxusok és a DNBR változása a fűtőelem hossza mentén két különböző axiális eloszlás esetében

49 ábra. A térfogati egyenlőtlenségi tényező a paksi atomerőmű 3. blokkjának első három kiégési ciklusában az üzemi szabályozókazetták állandósult helyzetéből (H = 175 cm) történő elmozdítás függvényében a kiégési ciklus három különböző időpontjában 280 eff.nap 120 eff.nap 20 eff.nap H, cm 280 eff.nap 120 eff.nap 20 eff.nap 120 eff.nap 280 eff.nap

50 ábra. A térfogati egyenlőtlenség alakulása a kiégési ciklus előrehaladtával a paksi atomerőmű 3. blokkjának első három kiégési ciklusában

51 ábra. A reaktorjellemzők alakulása a paksi 2. blokkjának 16. kampánya alatt

52 ábra. A maximális lineáris teljesítménysűrűség ( ) és az axiális egyenlőtlenségi tényező (K z ) alakulása a kiégési ciklus előrehaladtával Effektív üzemidõ, T eff, nap a) Paks 3. blokk 3. kampány Effektív üzemidõ, T eff, nap b) Paks 4. blokk 1. kampány

53 ábra. A térfogati teljesítménysűrűség fűtőelemen belüli radiális eloszlása szimmetrikus eloszlás esetében. friss fűtőelemben részben kiégett fűtőelemben átlagos érték

54 . friss fűtőelemben részben kiégett fűtőelemben átlagos érték ábra. A térfogati teljesítménysűrűség fűtőelemen belüli radiális eloszlása aszimmetrikus eloszlás esetében

55 ábra. Az UO2 és az (U,Pu)O2 fajhője a hőmérséklet függvényében

56


Letölteni ppt "10.1. ábra. A hőfluxus ( ) valamint a térfogati ( ) és a lineáris ( ) teljesítmény- sűrűségek összefüggése a különböző üzemanyag- és burkolatátmérők, mint."

Hasonló előadás


Google Hirdetések