Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 ÜZLETI JOG 3. óra Kötelmi jog I. - hétfői kurzus - (Tk. 4.1.1-4.1.2, 4.1.5) Összeállította: Verebics János.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 ÜZLETI JOG 3. óra Kötelmi jog I. - hétfői kurzus - (Tk. 4.1.1-4.1.2, 4.1.5) Összeállította: Verebics János."— Előadás másolata:

1 1 ÜZLETI JOG 3. óra Kötelmi jog I. - hétfői kurzus - (Tk , 4.1.5) Összeállította: Verebics János

2 2 Áttekintés: 3.1 A szerződések jogának alapjai A szerződés lényege A szerződésre vonatkozó közös szabályok A szerződéstan különös része - kereskedelmi szerződések A szerződési jog alapelvei A szerződéses jogviszony elemei 3.2 A szerződés létrehozása A szerződés, mint folyamat A szerződéskötés menete Szerződéskötési kötelezettség. Az előszerződés Általános szerződési feltételek 3.3 A szerződés módosítása és megszüntetése A szerződés módosítása A szerződés megszűnése teljesítés nélkül

3 3 3.1 A szerződések jogának alapjai

4 4 3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI A szerződés lényege A.) A kötelem - Kötelem: a követelés és tartozás egysége, amelyben mellérendelt jogalanyok többnyire relatív szerkezetű, általában pozitív tartalmú jogviszonyban állnak egymással, és a vagyoni értékű szolgáltatások teljesítését vagyoni szankciókkal biztosítják.

5 5 3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI A szerződés lényege B.) Kötelem-keletkeztető tényállások I. - Kötelem-keletkeztető tényállások: jogellenes károkozás jogalap nélküli gazdagodás > szabályanyaga a múltban előállott jogellenes cselekményre reagál egyoldalú jogügyletek (élők között és halál esetére) közhatalmi aktusok ha az egymástól független jogalanyok ~ gazdasági érdekeit ~ egymással egyetértésben törekszenek kielégíteni > a legjelentősebb, előremutató kötelem-keletkeztető tényállás, A SZERZŐDÉS

6 6 3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI A szerződés lényege C.) Kötelem-keletkeztető tényállások II. - Tipizálás: „múltba néző” reparációs jellegű > korábban fennállt, nem jogszerűen megváltozott helyzetet állít vissza ~ kártérítési kötelmek ~ jogalap nélküli gazdagodás „ előremutató” akaratlagos jellegű kötelmek ~ szerződések ~ egyoldalú jogügyletek ~ közhatalmi aktusok

7 7 3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI A szerződés lényege D.) A kötelmi jog elhelyezése a polgári jogban - Vagyonjog: dologi jog (statikus) kötelmi: vagyonmozgás - A kötelmi jog elhelyezése a polgári jogban: a vagyoni jogok részeként a dologi jogok mellett > a szerződések joga a kötelmi jog egyik legjelentősebb, egyben legterjedelmesebb része

8 8 3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI A szerződés lényege E.) Az állam viszonya a szerződéshez - Elismeri: perelhetőség végrehajthatóság - Ha azonban a szerződés jogilag csonka, az ilyen szerződéshez fűződő joghatások beálltát tiltja  ÉRVÉNYTELENSÉG vagy lehet orvosolni vagy nem ~ a joghatás beállását MEGTILTJA ~ ha már beállt IN INTEGRUM RESTUTIO

9 9 3.1 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI A szerződésre vonatkozó közös szabályok A.) A szerződés fogalma - A szerződés fogalma: két vagy több személy egybehangzó akaratnyilatkozata mely joghatást vált ki > többletelem a kötelem-fogalomhoz képest: az előremutató kötelmi helyzetet keletkeztető KONSZENZUS

10 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI A szerződésre vonatkozó közös szabályok B.) A szerződések jogának magyar forrásai - A szerződések jogának hatályos forrásai: a törzsanyagot a Ptk. tartalmazza (IV. rész) ~ I cím: (a szerződés) > általános érvényű (szerződéses és egyéb kötelmi) szabályok ( §) ~ III. cím: (egyes szerződések) > szerződéstípusok ( §) ~ nevesített egyoldalú jogügyletek: az ingyenes szerződések között (III. cm L. fejezet, §) > az egyoldalú jogügyletekre vonatkozó kiterjesztő jogértelmezés általános érvénnyel való kimondása: Ptk § (2) a szerződések létrejöttére vonatkozó, külön törvényben foglalt norma (pl. koncesszió) a szerződés teljesítését illető speciális norma: Fvtv. a szerződésszegés jogkövetkezményei: Fvt., kötelező jótállásról szóló Korm. rendeletek az egyes szerződésekre vonatkozó törvényi, kormányrendeleti normák > nem ritkán kogens tartalommal

11 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI A szerződésre vonatkozó közös szabályok C.) A szerződés menete - A szerződés menete: az egybehangzó akaratnyilatkozatok általában egy bizonyos előkészítő fázis után létrehozzák a szerződést, mely ~ vagy elvezet minden szerződési szándék céljához, a TELJESÍTÉSHEZ ~ vagy valamely jogi csonkaság folytán (érvénytelenség) NEM a szerződés „menet közben” maga is változásokon mehet keresztül ~ irányt változtat> módosítása ill. módosulása ~ a felek v. az egyik fél akaratából el sem jut a szándékolt célhoz (megszűnés teljesítés nélkül)

12 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI A szerződésre vonatkozó közös szabályok D.) A szerződés teljesítése - A szerződés teljesítése: a szerződést tárgya és tartalma szerint kell teljesíteni, vizsgálandó a teljesítés módja helye ideje a feltételek és választási jog megvalósulása > a szerződésszerű teljesítés az az OPTIMUM, amire a jogosult a szerződés alapján törekszik

13 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI A szerződésre vonatkozó közös szabályok E.) Helytállási kötelezettség - Ha a szerződésszerű teljesítés úgy marad el, hogy azt jogosult nem kívánta, mert késedelemben hibás teljesítésben lehetetlenülésben teljesítés megtagadásában ölt testet: SZERZŐDÉSSZEGÉS mely OBJEKTÍV vagy SZUBJEKTÍV alapú vagyoni helytállási kötelezettséget keletkeztet

14 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI A szerződéstan különös része - kereskedelmi szerződések A.) Szerződéstípusok és egyes szerződések - Szerződéstípusok és egyes szerződések: az általánosan vizsgálandó elemek bizonyos eltérősége vezet megkülönböztetésükhöz az egyes szerződéstípusok egymástól eltérő rendeltetés, tárgya, tartalma több-kevesebb kiegészítő szabályozást igényel > DE! a speciális szabályozás előírása/értelmezése csak annyiban helytálló, amennyiben az összhangban áll a szerződések > kötelmi jog > a polgári jog általános érvényű szabályival

15 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI A szerződéstan különös része - kereskedelmi szerződések B.) Az egyes szerződéstípusok tárgyalása - Az egyes szerződéstípusok tárgyalása: szerződési alaptípusok, ill. főleg a magánszemélyekhez fűződő vagyoni kapcsolatokat jelentő szerződésfajták a gazdasági élet alapvető szerződései > kereskedelmi szerződések > a TIPUSSZABADSÁG eleve kizárja az összes lehetséges szerződés rendszerbeli elhelyezését, azonban a tipizálás segítséget adhat a jogviszony tartalmát alapul vevő helyes minősítéshez

16 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI A szerződési jog alapelvei A.) Általános polgári jogi alapelvek - A polgári jog általános alapelvei: a szerződések területén különös jelentőségű a jóhiszeműség és tisztesség követelménye (4. § /1/) az elvárhatóság követelménye (4. § /1/) az együttműködési kötelezettség (4. § /2/) a rendeltetésszerű joggyakorlás (2. § /2/) a joggal való visszaélés tilalma (5. §) az értelmezési alapelv (1. § /2/)

17 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI A szerződési jog alapelvei B.) A szerződési szabadság elve - A szerződési szabadság elve: a szerződésre lépő alanyok akarata – főszabályszerűen- nincs megkötve a szerződéskötési szabadság ~ akar ~ nem akar ~ köteles > felek akarata (előszerződés) > törvény (pl.: közüzemi) partnerválasztás szabadsága > kivel akar szerződni? (egyes esetekben köteles: pl. közforgalmú közlekedési eszköz) szerződési típusszabadság > milyen szerződést? (PTK.-ban nevesített, más jsz.-ban nevesített, vegyes, nevesítetlen) a tartalom szabadsága (diszpozíció): korlátozása ~ negatív módon: jogszabályi tilalom ~ pozitív módon: engedélyhez kötő vagy kötelező tartalmú elemeket előíró (PTK.226.§ /1/) módon

18 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI A szerződési jog alapelvei C.) Az egyenértékűség elve - Az egyenértékűség mint főszabály: a szerződéssel kikötött szolgáltatásért – ha a szerződésből vagy a körülményekből kifejezetten más nem következik – ellenszolgáltatás jár (PTK.201.§ /1/) főszabály: a visszterhesség vélelme > a szolgáltatással szemben értékét tekintve vele arányban álló ellenszolgáltatásnak kell állnia a felek akaratszabadságából kiindulva megdönthető > ezt azonban expressis verbis ki kell fejezni az egyensúlyhiányos szerződés lehet jogszerű és jogszerűtlen > a jogszerű lehet ~ ingyenes > a felek szabad akaratából ~ kockázati elemet hordozó (tartási, biztosítási) > visszterhesek ugyan, de a konkrét szerződésben a felek által tudottan benne rejlik az aránytalanság lehetősége ~ szerencseszerződés > az elfogadott bizonytalansági elem a többlettényállás: az értékviszonyokat a szerencsefaktor fogja befolyásolni

19 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI A szerződési jog alapelvei D.) A „pacta sunt servanda” elve - Pacta sunt servanda - clausula rebus sic stantibus: a szerződésnek a felek között törvényereje van kötelesek azt jóhiszeműen s úgy, ahogy a szerződésben rögzítették végrehajtani kivételt a körülményekben utóbb beállt olyan változás, amely miatt a szerződés teljesítése el nem várható (amit előre látva a felek meg sem kötöttek volna)  az a fél, akire nézve a változás méltánytalanul nehéz helyzetet teremt, mentesülhet a teljesítési kényszer alól ~ kezdeményezheti a bíróság előtt a szerződés módosítását ~ előre nem látható releváns változás beálltára hivatkozva a szerződést megszüntetheti (felbontás, ill. elállás) ~ jelentőséggel elsődlegesen a konszenzuális szerződések és a tartós jogviszonyok körében bír > kivételképpen alkalmazható, korrekciós elv

20 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI A szerződési jog alapelvei E.) A szerződési jog speciális alapelvei - A szerződési jog speciális alapelvei: az együttműködési alapelvből nőtt ki a szerződések körében speciális alapelvvé: ~ a szerződési szabadság elve (200. § /1/) ~ a visszterhesség vélelme (201. § /1/) ~ a pacta sunt servanda és a clausula rebus sic stantibus alapelvszerű követelménye az általános alapelvek szerinti együttműködési kötelezettséggel találkozunk még ~ a szerződés megkötése (2005. § /3/) ~ a szerződés teljesítése (277. § /2/) érvénytelenség jogkövetkezménye ~ nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző magatartások ~ jogszabály megkerülésével kötött jogügyletek

21 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI A szerződéses jogviszony elemei A.) Áttekintés - A szerződéses jogviszony elemei: a szerződés alanyai (a szerződő felek), a szerződés tárgya (a szerződésben vállalt szolgáltatás és a jogi értelemben vett dolog) és a szerződés tartalma (szerződésbe foglalt jogok és kötelezettségek összessége)

22 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI A szerződéses jogviszony elemei A.) A szerződés alanyai I. - Az alanyok köre: mint minden jogviszonynak, a kötelmi jv.-nak is jogképességgel rendelkező jogalany lehet alanya ember (természetes személy) mesterséges jogalany, jogi személy (Ptk. 8. §, 28. §) quasi jogi személy Gt. az állam (kötelmi jogviszonyokban nem preferált) - Az alanyok érdekállása: főszabályként kétpólusú: két különböző érdekállás (hitelező-adós) > több alany is állhat kötelemben többpólusú: harmadik személy is jelen van (pl. harmadik személy javára szóló szerződés, engedményezés) azonos érdekállású: több alany, de (még) nem különböztethető meg a hitelezői és adósi pozíció (gazd. társaság alapítása, közös tulajdont létrehozó kötelmi helyzet) > az alanyok elnevezése: alapvető érdekállásukhoz kötődik (jogosult-kötelezett, hitelező-adós, károkozó-károsult, eladó-vevő, örökös-hagyományos) > felekről addig beszélhetünk, amíg ennek az ügylet érdekpozíciói szempontjából nincs jelentősége

23 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI A szerződéses jogviszony elemei B.) A szerződés alanyai II. - Több alany a kötelemben: egyidejű: az adott kötelmi pozícióban akár jogosulti, akár kötelezetti helyzetben azonos időpontban több személy áll jogutódlás: ~ a jogutód a jogelőd jogosultságait és kötelezettségeit ~ teljeskörűen, változatlan tartalommal átvéve ~ egy bizonyos időpontban annak helyébe lép ~ típusai: > ha a jogosult személyében áll be változás: engedményezés > ha a főkötelezett személye változik: tartozásátvállalás v. tartozásátszállás

24 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI A szerződéses jogviszony elemei C.) A szerződés tárgya - A szerződés tárgya: a szolgáltatás a jogosult a szerződéssel létrehozott érdekét elégíti ki: > AZ A MAGATARTÁS, AMELYET KÖTELEZETT A SZERZŐDÉS ALAPJÁN TANÚSÍTANI KÖTELES - A szolgáltatás fogalma: az a kötelmi jogviszonyban tanúsítandó magatartás, amelyet a jogosult a kötelezettől követelhet, illetőleg amit kötelezett a kötelem alapján tanúsítani köteles  a szolgáltatás (magatartás) a kötelmi jogviszony közvetlen tárgya >> a dolog a közvetett tárgy, a szolgáltatás tárgya

25 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI A szerződéses jogviszony elemei C.) A szerződés tárgya II. - A szolgáltatások tipizálása fajlagossági szempontból: egyedi > konkrétan meghatározott, mással nem pótolható fajlagos > fajta és mennyiség szerint meghatározott ~ SOSEM LEHETETLENÜLHET EL ~ A LEGINKÁBB FAJLAGOS SZOLGÁLTATÁS: A PÉNZ; zártfajú > a fajlagos szolgáltatás szűkítése - A szolgáltatások további megkülönböztetési lehetőségei: fő - és mellékszolgáltatás ~ főszolgáltatás a szerződés ennek teljesítése érdekében jön létre, rendeltetése ebben valósul meg ~ mellékszolgáltatás(ok): > a főszolgáltatás velejárói, megerősítői > az adott szerződés-típushoz tartoznak

26 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI A szerződéses jogviszony elemei D.) A szerződés tárgya III. - A szolgáltatások további megkülönböztetési lehetőségei II: tevőleges és nem tevőleges szolgáltatás ~ tevőleges: > dare jellegű: dolog vagy más jogosultság adása más részére végelegesen vagy időlegesen > tevékenység kifejtése más részére (facere) >> vmely eredményt kell megvalósítani (eredményszerződések), vagy >> a legnagyobb gondossággal eljárva eredmény létrehozására kell törekedni (gondossági szerződések) > preastare > helytállási főkötelezettséget jelentő szolgáltatások ~ nem tevőleges > vmitől való tartózkodásra > vminek az eltűrésére

27 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI A szerződéses jogviszony elemei E.) A szerződés tárgya IV. - A szolgáltatások további megkülönböztetési lehetőségei III: egyszeri: a szolgáltatás egyetlen meghatározott aktusból áll tartós (huzamos): a szolgáltatás nyújtása hosszabb időn át tart > ha a teljesítést már megkezdték, a szerz. felbontása vagy érvénytelenség esetén az eredeti állapot helyreállítása lehetetlen, ezért a szerződést nem lehet ~ keletkezésére visszamenő hatállyal megszüntetni (felbontani, elállni) ~ úgy tekinteni, mint ha meg sem kötötték volna időszakonként visszatérő: > pl. bérlő bérfizetési kötelezettsége ~ az egyes szolgáltatások külön-külön is érvényesíthetők a nélkül, hogy az az egész szerződési viszonyra kihatna ~ ugyanakkor: egy-egy szolgáltatás elmaradása adott esetben az egész szerződés megszűnésére vezet

28 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI A szerződéses jogviszony elemei E.) A szerződés tárgya VI. - A szolgáltatások további megkülönböztetési lehetőségei IV: oszthatósága v. oszthatatlansága ~ a jogosult a szerződéskötéskor fennálló és a másik fél által is ismert szerződési érdeke határozza meg ~ JOGKÉRDÉS > független attól, hogy a szolgáltatás, mint dolog egyébként osztható-e személyhez kötött és forgalmi jellegű szolgáltatás ~ főszabály: más is teljesítheti a szerződést, mint az eredeti kötelezett ~ kivételek a forgalmi jelleg alól: személyhez kötött szolgáltatások visszterhesség és ingyenesség ~ a polgári jogban a visszterhes szerződés a rendszerinti eset (vélelem) > DE NEM MINDEN SZERZŐDÉS ~ visszterhességről csak áruviszonyban lévő szolgáltatások esetében beszélhetünk: szolgáltatás <> ellenszolgáltatás

29 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI A szerződéses jogviszony elemei E.) A szerződés tárgya VII. - A szolgáltatások további megkülönböztetési lehetőségei V: feltételtől és időhatározástól függő szolgáltatások ~ feltétel: olyan bizonytalan jövőbeli esemény, amelytől a szerződés hatályának beállta v. megszűnése függ ~ időhatározás: olyan később bekövetkező időpont megjelölése, amelynek beálltakor a szerződés hatályba lép vagy hatályát veszti > meghatározott, jövőbeli, biztosan bekövetkező > kezdő > a joghatás beálltára vezet > végződési > a joghatást megszünteti - A vagylagos szolgáltatás (alternativ obligatio): ha a felek két vagy több szolgáltatást úgy jelöltek meg, hogy ezek közül valamelyik fél vagy harmadik személy meghatározhatja, hogy melyik legyen a teljesítendő szolgáltatás

30 A SZERZŐDÉSEK JOGÁNAK ALAPJAI A szerződéses jogviszony elemei F.) A szerződés tartalma - A szerződés tartalmát a szerződésben foglalt fő- és mellékkötelezettségek és a velük szemben támasztható jogosultságok összessége adja minimális kötelező tartalmát a jogszabályi rendelkezések olyan körben határozzák meg, hogy ezek alkalmassá tegyék a szerződést a célzott joghatás kiváltására mindenképpen tartalmaznia kell a szerződő feleket, a szerződés tárgyát és a feleknek a szerződés teljesítéséhez fűződő fő kötelezettségeit és jogait a szerződés tartalmát alapvetően a szerződő felek állapítják meg, kivételes esetben jogszabály vagy a bíróság is meghatározhatja azt > a lényeges tartalmi kérdésekben való megállapodás nélkül a szerződés nem jön létre (Ptk §).

31 A szerződés létrehozása - A szerződési jogviszony: folyamat az egyes szakaszok egymástól elkülöníthetők különbségtétel: nem csak időben, hanem a szerint is, hogy előfordulásuk törvényszerű-e vagy sem

32 A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA A szerződés, mint folyamat

33 A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA A szerződéskötés menete A.) Az ajánlat - Az ajánlat: közvetlenül szerződéskötésre irányuló akaratnyilatkozat, az ezzel egybecsengő nyilatkozat kölcsönös kötelezettségeket keletkeztet az ajánlatnak a megkötni szándékozott szerződés minden lényeges elemét tartalmaznia kell - Jogilag: a szerződéskötést megelőző utolsó előtti nyilatkozat - Felhívás és ajánlat: a felhíváshoz nem kapcsolódik ajánlati kötöttség jogkövetkezménye lehet „biztatási károkozás” (Ptk. 6. §)

34 A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA A szerződéskötés menete B.) Az ajánlati kötöttség - Ajánlati kötöttség (PTK § /1/-/2/): függő jogi helyzet kezdete, vége ~ jelenlévők közt megszűnik, ha nyomban nem fogadják el ~ távollévők (PTK. 214.§ /1/) > kezdete (hatályosulás): tudomásszerzés > vége: elvárható időn (2 nap) belül válasz nem érkezik a még nem hatályos nyilatkozat visszavonható (214.§/2/-/3/) az ajánlati kötöttség megszűnésével az ajánlattevő visszanyeri cselekvési szabadságát

35 A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA A szerződéskötés menete C.) Az ajánlatra adott válasz - Az ajánlatra adott válasz: eltérő tartalmú: ÚJ AJÁNLAT(PTK.213§/2/) egybecsengő: ELFOGADÁS, PTK. 205.§ > szerződést másképp is lehet kötni, például oly módon, hogy a felek közösen szerződés tervezetet készítenek, azt megvitatják, majd elfogadják - A létrejött szerződés alapján: a felek kölcsönösen követelhetik a másik fél szolgáltatásának szerződésszerű teljesítését, és annak felróható elmaradása esetén kártérítési igényt is támaszthatnak.

36 A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA Szerződéskötési kötelezettség. Az előszerződés A.) Szerződéskötési kötelezettség - Szerződéskötési kötelezettség : a vagyoni forgalomban általában a szerződéskötési szabadság érvényesül kivételes esetben azonban a jogszabályok (vagy a felek) szerződés megkötésének kötelezettségét is előírhatják szerződéskötési kötelezettséget az esetek többségében olyankor határoz meg a jogszabály, amikor ~ a szolgáltatást nyújtó monopolhelyzetben van, vagy ~ a szolgáltatás kapacitása szűkebb, mint a szolgáltatásra vonatkozó igény, illetve ~ ha azt a fogyasztóvédelem vagy a társadalom tagjainak védelme megkívánja > az a fél, akinek javára a szerződéskötési kötelezettség fennáll, a gazdasági szerződés megkötésére felhívhatja a kötelezettet

37 A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA Szerződéskötési kötelezettség. Az előszerződés B.) Az előszerződés I. - Fogalma, előfeltételei (Ptk §): a felek megállapodhatnak abban, hogy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek az előszerződést a szerződésre előírt alakban kell megkötni az előszerződés alapján a felek kötelesek a szerződést megkötni jogszabály az előszerződés kötését kötelezővé teheti > az előszerződésre egyébként az annak alapján megkötendő szerződésre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók

38 A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA Szerződéskötési kötelezettség. Az előszerződés C.) Az előszerződés II. - Jogkövetkezménye: a szerződéskötési kötelezettség; elmaradása esetén a bíróság bármely fél kérelmére a szerződést létrehozhatja és tartalmát megállapíthatja AKKOR IS, HA ~ az előszerződés a szerződés lényeges kérdéseiben való megállapodást nem tartalmazza, ~ DE a nemzetgazdaság, a felek érdekeinek figyelembevételével, a felek tárgyalásai, korábbi szerződései és az eset összes körülménye alapján a szerződés tartalma meghatározható KIVÉTELESEN az előszerződésben megállapított feltételek módosításával is, ha a nemzetgazdasági érdek vagy a felek különös méltánylást érdemlő érdeke indokolja

39 A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA Általános szerződési feltételek A.) Az ÁSZF alkalmazása - Általános szerződési feltételek: előzetesen kialakított feltételrendszer, mely meghatározatlan számú jövőbeni szerződés részévé fog válni - A hatályos szabályozás a Ptk.-ben megadja az ÁSZF és a tisztességtelen feltételek fogalmát (Ptk. 205/A. §, 209. §) a tisztességtelen általános szerződési feltétel jogkövetkezményeit (Ptk. 209/A. §) megtámadhatóság kritériumait és jogkövetkezményeit (Ptk. 209/B. §) - Külön jogszabály meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek a fogyasztói szerződésben tisztességtelennek minősülnek, vagy amelyeket az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni > a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet

40 A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA Általános szerződési feltételek B.) Általános szerződési feltételek – tisztességtelen feltétel - Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg Ptk. 205/A. § (1) bek. - Az ÁSZF csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és azt a másik fél kifejezetten v. ráutaló magatartással elfogadta - Tisztességtelennek az a kikötés minősül, amely a jóhiszeműség és tisztesség elvét sérti azáltal, hogy az egyik fél jogai és kötelezettségei egyoldalúan és indokolatlanul hátrányosan kerülnek meghatározásra Ptk §

41 A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA Általános szerződési feltételek C.) Megtámadási lehetőség - Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló tisztességtelen kikötést a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja (Ptk. 209/A. §) a fogyasztói szerződés részévé váló tisztességtelen kikötés 209/A. § (2) bekezdése szerinti érvénytelenségének megállapítását a külön jogszabályban meghatározott érdekvédelmi szervezet is kérheti a bíróságtól - Ha a bíróság megállapítja a sérelmes általános szerződési feltétel tisztességtelenségét azt alkalmazása esetére (a jövőre nézve) a kikötés nyilvánosságra hozójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelenné nyilvánítja (Ptk. 209/B. §).

42 A szerződés módosítása és megszüntetése

43 A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA ÉS MEGSZÜNTETÉSE A szerződés módosítása A.) A módosulás és a módosítás - Módosulás: olyan jogi tény, amely a szerződést valamely lényeges elemében megváltoztatja - Módosítás: az az akaratlagos magatartás, mely a felek akaratából vezet ugyanilyen következményre

44 A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA ÉS MEGSZÜNTETÉSE A szerződés módosítása B.) A módosítás lehetősége - A szerződés módosítása: az alanyi kör tekintetében ~ engedményezés ~ tartozásátvállalás ~ kezesi szerződés ~ társasági szerződésben (ki- belépés, jogutódlás) a szerződés tárgyában > vagylagos kötelem (PTK. 230.§) a szerződés tartalmában > a felek közös megegyezéssel, lényeges kérdésekben (pl. vételár, részletfizetés, idő, hely, mód) a szerződés jogcímében > kizárólag a felek közös megállapodásával (pl.: vételár tartozás > kölcsöntartozás, kölcsön visszafizetése pénz helyett természetben) > a tartalmában vagy jogcímében megváltozott (módosított) szerződésnek a módosítással nem érintett része változatlan marad.

45 A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA ÉS MEGSZÜNTETÉSE A szerződés megszűnése teljesítés nélkül A.) Áttekintés - A megszűnés lehetséges okai: a felek akaratából ~ szerződéssel > megszüntetés > felbontás ~ egyoldalú jognyilatkozattal > felmondás > elállás közhatalmi aktussal egyéb ok (confusio, halál, lehetetlenülés) > a szerződés megszűnésével a kötelezettek szabadulnak a szerződéses kötelemből, és –attól függően, hogy a szerződés a jövőre nézve vagy visszamenő hatállyal szűnik meg – kötelesek egymással elszámolni

46 A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA ÉS MEGSZÜNTETÉSE A szerződés megszűnése teljesítés nélkül B.) Szerződés alapján történő megszűnés - Megszüntető szerződés: a szerződés megszűnése a felek közös megegyezésén alapul a szerződés ex nunc hatályú megszüntetésére irányul - Felbontó szerződés: szintén a felek közös megegyezésén alapul a felek közti viszony a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő (ex tunc) hatállyal szűnik meg

47 A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA ÉS MEGSZÜNTETÉSE A szerződés megszűnése teljesítés nélkül C.) Felmondás és elállás - Felmondás (Ptk §): az egyik félnek a másik félhez intézett egyoldalú nyilatkozatán alapul a felmondással a szerződés a jövőre nézve szűnik meg. - Az elállás (Ptk §): szintén az egyik fél egyoldalú nyilatkozata eredményezi a szerződés megszűnését, de az elállás a szerződést annak megkötési időpontjára (keletkezésére) visszaható hatállyal szünteti meg > Mind a szerződés felmondásának mind az elállásnak alapvetően két – jogcíme alapján elkülöníthető - esete van a rendes, illetve a rendkívüli felmondás illetve elállás.


Letölteni ppt "1 ÜZLETI JOG 3. óra Kötelmi jog I. - hétfői kurzus - (Tk. 4.1.1-4.1.2, 4.1.5) Összeállította: Verebics János."

Hasonló előadás


Google Hirdetések