Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az új történelem érettségiről, avagy a megőrzés és megújítás egyensúlyának kísérlete F. Dárdai Ágnes - Kaposi József Új Pedagógiai Szemle 2005.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az új történelem érettségiről, avagy a megőrzés és megújítás egyensúlyának kísérlete F. Dárdai Ágnes - Kaposi József Új Pedagógiai Szemle 2005."— Előadás másolata:

1 Az új történelem érettségiről, avagy a megőrzés és megújítás egyensúlyának kísérlete F. Dárdai Ágnes - Kaposi József Új Pedagógiai Szemle 2005.

2 Az érettségi reform előzményei A 2005-ben bevezetésre kerülő új érettségi rendszer közel tíz esztendős fejlesztőmunka eredménye. „sokváltozós” feltételek  az oktatáspolitika szándék - folyamatosan nőtt a középiskoláztatás iránti igény  munkaerőpiaci elvárások  a felsőoktatás hozzáállása - standardizált vizsgakövetelmények alapján történő felvételi kiválasztás.

3 Az 1995-ben a Nemzeti Alaptanterv kiadása után elindult vizsgafejlesztő munka  A kezdeti elképzelésekben a vizsgarendszer a középiskolai expanzió  a felsőoktatás felvételi szándékainak összehangolása  a 10. évfolyamig szóló alaptanterv kiegészítését szándékozott megvalósítani  vizsgakövetelmények a év tananyagát visszafelé szabályozták volna.

4 A fejlesztőmunka során  a tartalmi modernizáció „kifulladása”,  illetve az egyre riasztóbb hazai és nemzetközi mérési eredmények,  valamint a felsőoktatás kezdődő szerkezeti reformja  vizsgarendszerrel, illetve követelményekkel megvalósítandó oktatáspolitikai célok köre. Szakmapolitikai gondot vet fel az a tény, hogy a 2005-ben bevezetendő érettségit legtöbbször kétszintűnek nevezik.

5 A kétszintű elnevezés ellentmondásossága két alapvető okból vethető fel:  egyrészt a nemzetközi gyakorlat egészen mást ért kétszintű vizsga alatt  másrészt azt a közvélekedést erősíti, hogy a reform egyetlen és kizárólagos célja a felsőoktatási felvételi kiiktatása.  A vizsgareform felvételit érintő része csak a felszín, hiszen a vizsga visszaszabályozó szerepe miatt a felkészítési folyamatra (a tartalmi és módszertani szemléletváltásra) gyakorolt hatása lényegesen jelentősebbnek tűnik.

6 A vizsgareform meghatározó eleme az alkalmazott tudás mérése és a kulcskompetenciák (nyelvi kultúra, kommunikáció, értő olvasás, érvelés, szövegalkotás, információk kezelése, probléma-felismerés, probléma- megoldó gondolkodás, logikai kapcsolatok felismerése, modellalkotás, önkifejező képesség) hangsúlyos szerepe.

7 A vizsgafejlesztés nehézségei  Társadalmi környezet, nem érezte szükségességét a tartalmi modernizációnak.  A ’90-es évek első felének reformláza után a társadalom elfordult a változásoktól.  A pedagógusok elbizonytalanodtak.  Mindez azt is eredményezte, hogy az érettségi reformjával kapcsolatban a pedagógus szakma csak kisebb része nyilvánított véleményt, a többség néma szemlélőként figyelte a különböző változatokat és elképzeléseket.

8 Az új érettségi bevezetése konfliktusokkal jár. Ennek ellenére nem látszik más út, az elmúlt évtized azt bizonyította, hogy a tantervi decentralizáció, a helyi tantervi döntések mozgásterének növelése (ami egyébként világjelenség), csak az értékelés sztenderdizációjával együtt tudja a szemléletváltást elérni. Ha a kimenet (vizsga) meg tud változni, és ha a szakma képes másként gondolkodni és cselekedni, akkor van csak esély a hosszú távú oktatáspolitikai célok és érdekek tényleges érvényesülésére.

9 A vizsgareform általános céljai és várt eredményei  a tanári munka szemléletváltásának kikényszerítése,  a kikerülhetetlen tartalmi modernizáció megvalósítása. Felértékelődik  a középiskolázás jelentősége,  a vizsga előrejelző szerepe,  megrendülni látszik a kiterjedt második iskoláztatás helyzete  növekedhet a tanárok közötti szakmai együttműködés kényszere.

10 A vizsga koncepciója Nagyobb hangsúllyal kell az új követelményekben megjeleníteni az ún. képességjellegű követelményeket. Kezdetben a vita a kronologikus és tematikus megközelítés között folyt, később pedig leginkább a tartalmak mennyiségéről, köréről és a vizsgaanyag belső arányairól (pl. magyar és egyetemes történelem, a korábbi korok és a jelenkor) folyt.

11 A vizsgafejlesztés utolsó fázisában markánsan eltérő nézőpontok: a tartalmi követelmények, az ún. tudáskánon létjogosultságának megkérdőjelezése, mondván, hogy a tartalmak konzerválják majd a jelenlegi rossz tanítási gyakorlatot. a képességjellegű követelmények túlzott előtérbe kerülése veszélyezteti a hagyományos történelmi ismeretek elsajátítását, rombolja a társadalmi kohéziót.

12 A vizsgafejlesztési szándékból kiinduló pontjai Korszerű történelmi műveltséggel ma az rendelkezik, aki gazdag és sokrétű ismeretanyag birtokában van, gondolatait képes mind szóban, mind írásban árnyaltan kifejezni, szemléletét a nyitottság, a problémaérzékenység jellemzi, aki ugyanakkor tisztában van a múlt rekonstruálásának objektív és szubjektív korlátjaival.

13 A történelem megismerése során a tanulók tényeket, adatokat, ismereteket, összefüggéseket tanulnak meg, amelyek általános történelmi műveltségük fundamentumát képezik. Tényismeretük és tudásuk azonban csak abban az esetben válik hasznos tudássá, ha a történettudomány által kínált konstrukciókat, sémákat, fogalmakat rugalmasan képesek adaptálni a múlt, valamint a jelen megértéséhez.

14 A történeti tanulás mindenekelőtt történelmi gondolkodást jelent,  annak a képességnek a birtoklását, hogy a tanuló a múlt-jelen-jövő hármas dimenziójában tudjon gondolkodni,  hogy életkori sajátosságainak és fejlettségi szintjének megfelelően ismerje és tudja alkalmazni a történettudomány vizsgálati eljárásainak legfontosabb alkotóelemeit.

15 Az új vizsgakövetelmények Az új történelem érettségi vizsgakövetelmények ezért azt célozzák meg, hogy a tantárgy oktatási céljait illetően helyreálljon az ismeretátadás, a képességfejlesztés és a normaközvetítés „hármasának” belső egyensúlya.

16 A képességjellegű követelmények (kompetenciák) hangsúlyossá tétele a történelem tantárgyból azt jelentette, hogy a források használata és értékelése, a szaknyelv alkalmazása, a térbeli és időbeli tájékozódás, az eseményeket alakító tényezők feltárása, a történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása kiemelt fejlesztési célként fogalmazódtak meg.

17 A követelményeket két szinten fogalmazódtak meg Középszinten a mai társadalomban tájékozódni tudó ember történelmi ismereteit, és képességeit kell megkövetelni, emelt szinten elsősorban a felsőoktatásban történelmet tanuló diákok felkészítése történik

18 A középszintű vizsga egyszerűbb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezőképességet, a rendszerezés és alkalmazás alapvető formáit, valamint a történelmi ítéletalkotás készségének meglétét igényli. Az emelt szintű vizsga bonyolultabb ismeretszerzési és kifejezőképességet, összetettebb rendszerezési, alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontok alkalmazását, valamint magasabb fokú gondolkodási műveleteket, önállóbb ítéletalkotási készségeket, továbbá a történelmi tények, adatok tágabb körének ismeretét követeli meg.

19 A témakörök és a lexikai anyag A témakörök meghatározásánál  általános vizsgakövetelmény a lexikális ismeretek lényegesen szűkebb körét jelölte ki  biztosította a magyar és egyetemes történelem 60–40%-os megoszlását  meghatározó módon jelenik meg a XIX–XX. század története A vizsga két szintje közötti lényeges tartalmi és egyéb különbségek csak a 11. év anyagában jelennek meg – időben kitolja az osztálykereteket is befolyásoló differenciált oktatás elkezdését.

20 A témakörök 1. Az ókor és kultúrája 2. A középkor 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 5. Magyarország a Habsburg Birodalomban 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig 11. A jelenkor 12. A mai magyar társadalom és életmód

21 Az egyes témakörökhöz rendelt ún. altémák megfogalmazásakor az alábbi szempontok is érvényesültek:  a politikatörténet mellett a társadalom-, a gazdaság-, a művelődés-, életmód- és mentalitástörténetnek is fontos szerep jusson,  a témakörökhöz kapcsolódó konkrét tartalmak meghatározásakor a történettudomány legújabb eredményei is megjelenjenek.

22 a vizsga feladataiban csak az alap- és középfokú kerettantervek követelményeiben megfogalmazott konkrét lexikális adatokat lehet számon kérni. Ettől az elvtől csak akkor lehet eltérni, ha az adott feladat föltünteti (pl. kronológiai táblázattal, fogalom meghatározással, szöveges forrással, térképpel stb.) mindazokat a lexikális ismereteket, melyek a megoldáshoz szükségesek.

23 Írásbeli és szóbeli vizsga A vizsgareform meghatározó eleme az írásbeli vizsgarész bevezetése  melyet a vizsgateljesítmények összemérhetősége,  a vizsga követelményeinek és a vizsga feltételeinek egységesítése, indokoltak

24 Az érettségi feladatai nem egyszerűen a megtanultak visszaadását hanem a tanultak új helyzetekben történő alkalmazását várják el. Minden írásbeli feladat magába foglal valamilyen ismeretforrást,  melyek vagy tartalmazzák a szükséges információkat,  vagy segítenek előhívni azokat az ismeretelemeket, amelyekkel a feladat sikerrel megoldható.

25 Újszerű eleme a megfogalmazott követelményeknek, Tudatosan jelennek meg a vizsgán azok a segédeszközök, ismeretforrások (pl. térkép, helyesírási tanácsadó szótár, segédletek), amelyeket a szaktanárok, illetve a diákok a mindennapi munkában gyakorta használnak.

26 Az írásbeli feladatlap Központilag készül mindkét vizsgaszinten. A feladatlap értékelését a javítási útmutató határozza meg. Két részből áll: 1. Egyszerű, rövid választ igénylő feladatokból. 2. Szöveges (kifejtendő) feladatokból, amelyek  problémamegoldó  Elemző.

27 A szöveges feladatoknál megjelenik a választhatóság, vagyis a vizsgázók a megadott feltételek, szempontok figyelembevételével szabadon választhatnak a feladatlap feladatai közül. (Pl. a középszintű feladatlapban a felkínált nyolc feladatból csak hármat, míg emelt szinten a tízből négyet kell kidolgozniuk.)

28 A szóbeli vizsga A történelmi jelenségek és események problémaközpontú bemutatását várja el. A vizsgaforma elsődleges célja  hogy a diákok bemutassák, hogy szóbeli kifejezőképességük milyen színvonalon áll,  miként tudnak a történelem különböző dimenzióiban (pl. gazdaság, társadalom, politikatörténet) eligazodni  a tételben meghatározott problémát összefüggéseiben bemutatni, elemezni és értelmezni

29 A vizsgafejlesztés figyelembe vette és érvényesítette:  a nemzetközi vizsgáztatási trendeket, teljesítménykritériumait, eredményeit;  számolt a tudás értelmezésében bekövetkezett változásokkal, mert az informatikai forradalma alapvetően átértékelte a tudásról vallott eddigi elképzeléseket;  felértékelte az információkezelést.

30 A szóbeli vizsga témakörei Mindkét vizsgaszinten azonosak: gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra; népesség, település, életmód; egyén, közösség, társadalom; nemzetközi együttműködés és konfliktusok; politikai intézmények, eszmék, ideológiák; modern demokráciák működése. Középszinten lehetőség van szabad téma megfogalmazására is.

31 A szóbeli tételek összeállítása Középszinten a tanuló szaktanára állítja össze a szóbeli vizsga tételeit  Ő javítja és értékeli a vizsgázók írásbeli munkáját, és minősíti a szóbeli feleletet. Emelt szinten a vizsgaközpont által felkért – a tanuló iskolájától – független (külső) szakértők (felkészített szaktanárok) határozzák meg a szóbeli vizsga konkrét tételeit, javítják az írásbeli dolgozatokat és értékelik a szóbeli vizsgát.

32 A vizsga értékelése Mérhető kritériumokkal fejezi ki az elvárható tudás minőségét és mennyiségét, biztosítva ezzel a teljesítmények méltányos és az eddigieknél objektívebb és megbízhatóbb értékelését. Az új érettségi vizsgának értékelési szempontból meghatározó eleme az összemérhetőségre való törekvés.

33 A vizsgadokumentumok rögzítik a vizsgán elvárt teljesítményeket, a vizsga menetének alapvető elemeit, valamint a javítás és értékelés meghatározó szempontjait. A vizsgafeladatok részletes javítási útmutatóval készülnek, így lehetővé válik az is, hogy a vizsgákon jelenleg alkalmazott ún. globális értékelési gyakorlatot fölváltsa a kompetenciák szerinti, ún. analitikus értékelés

34 Kifejtendő feladatoknál Újszerű javítási, értékelési szempontok érvényesülnek, hiszen a megoldási útmutatóban megfogalmazott kritériumok elsődlegesen; az elvégzendő műveletre (pl. megadott szempontok alapján információk gyűjtése, egyszerű következtetések megfogalmazása történelmi események okairól, következményeiről); és nem csupán az elvárt konkrét (fogalmakra, történelmi adatokra) tartalmakra vonatkoznak.

35 A felkészítő munka új elemei A témakörök megváltozása következtében a tanítási gyakorlatban bővíteni szükséges a XX. század és a jelenkor tanítására fordított időt, és tágabb teret kell a tanórák során biztosítani a társadalomtörténeti, művelődés- és életmód központú tananyag-feldolgozás számára.

36 A szaktanári felkészítő munkában: lényegesen nagyobb szerepet kell kapnia az ismeretforrásokkal (pl. szöveg, ábra, kép, térkép) való tananyag-feldolgozásnak, mely a tanulók aktív és egyéni feladatmegoldó munkájára épít. Mindez alapvetően tevékenységközpontú tanítási órát feltételez, melyben a hangsúly a tartalmi ismeretek feldolgozása mellett a tanulói képességfejlesztésre helyeződik.

37 A sikeres vizsgafelkészítés Kiemelt területe a szövegértési és szövegalkotási feladatok gyakorlása. Meghatározó jelentőségű a képességjellegű követelményekhez illeszkedő szövegalkotási algoritmus begyakoroltatása (pl.: a probléma azonosítása, a feladat megértése, a tématartás; anyaggyűjtés a megadott forrásokból, az információk felhasználása, beépítése; a „háttér”, az ok-okozati kapcsolatok, célok és következmények feltárása; önálló ismeretelemek beépítése; önálló kérdés, nézőpont megfogalmazása; a szükséges szakszókincs alkalmazása; a problémához kapcsolódó tér és idő koordináták meghatározása stb.).

38 Módszertani változások A szaktanároknak kiegészíteni szükséges eddigi értékelési gyakorlatukat, különösképpen az írásbeli szöveges feladatainál, de a szóbeli tételeknél is. A korábban megszokott tartalmi szempontok (pl. nevek, évszámok) mellett értékelni kell a feladatban megfogalmazott probléma megértését, a tématartást, a válaszelemekben tükröződő kompetenciák használatát, azok szintjét (pl. a szakszókincs relevanciáját, az elemzés koherenciáját, a kifejezőképesség és nyelvhelyesség szakszerűségét), valamint színvonalát.

39 A vizsgakövetelmények koncepciója nem csak lehetőséget biztosít, de el is várja a szaktanári módszerek változatos alkalmazását, a feldolgozandó tananyag mindenkori adaptálását, súlyozását, ha szükséges szelektálását, illetve az egyes kiválasztott témákban való elmélyülést, valamint a tanulók felkészültségi és felkészítési szintjéhez igazodó, differenciált feladatkijelölési és értékelési módszerek gyakorlati alkalmazását.


Letölteni ppt "Az új történelem érettségiről, avagy a megőrzés és megújítás egyensúlyának kísérlete F. Dárdai Ágnes - Kaposi József Új Pedagógiai Szemle 2005."

Hasonló előadás


Google Hirdetések