Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A NAT és a kerettantervek dr. Kaposi József Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Budapest, 2012. szeptember 27.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A NAT és a kerettantervek dr. Kaposi József Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Budapest, 2012. szeptember 27."— Előadás másolata:

1 A NAT és a kerettantervek dr. Kaposi József Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Budapest, szeptember 27.

2 A hazai tantervi szabályozás szintjei és műfajai Kormányrendelet május 16. Miniszteri rendelet, kerettantervek 2012 szept. vége – okt. eleje Pedagógiai program/ helyi tanterv október-december NATKTHT KTHT

3 A NAT küldetésének újradefiniálása Az értékközvetítés hangsúlyozása a nevelési-oktatási folyamatban A fejlesztési területek – nevelési célok újragondolása A nevelés révén az értékközvetítés megerősítése.Új tantárgyi és tantárgyközi ismeretkörök beépítése, a tantárgyközi tudás és képességterületek fejlesztése. A közműveltség értelmezése, műveltségtartalmak megjelenítése A NAT 2012 főbb jellemzői

4 Változás: Fejlesztési célok „hálózata” Fejlesztési területek – nevelési célok  Erkölcsi nevelés  Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés  Állampolgárságra, demokráciára nevelés  Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése  A testi és lelki egészségre nevelés  A családi életre nevelés  Felelősségvállalás másokért, önkéntesség  Fenntarthatóság, környezettudatosság  Pályaorientáció  Gazdasági és pénzügyi nevelés  Médiatudatosságra nevelés  A tanulás tanítása Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés Kulcskompetenciák  Anyanyelvi kommunikáció  Idegen nyelvi kommunikáció  Matematikai kompetencia  Természettudományos és technikai kompetencia  Digitális kompetencia  Szociális és állampolgári kompetencia  Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia  Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség  A hatékony, önálló tanulás

5 Közműveltség Közösségi értékű elismert, lényeges (releváns) és továbbépíthető tudás. Megőrzése és megújítása által fenntartható közös kulturális kód(rendszer) alapja. Az alapvető természeti/társadalmi jelenségek, folyamatok, összefüggések megismerését, megértését lehetővé tevő releváns és felhasználható képességek, készségek, ismeretek rendszere.

6 a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel) (kísérlet, megfigyelés) középpontba állítása; az informatika alkalmazása; a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése; a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez szükséges képességek és ismeretek kialakítása; az egészséges életmód kialakítása; az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás biztosítása; a médiumok alkotó használata A műveltségi területek kiemelt közös céljai

7  kiemelten foglalkoznak az információk gyűjtésével és kritikai értelmezésével;  az egyes iskolai fokozatokon ismétlődő szempontok szerint spirálisan bővülő ismereteket tartalmaznak;  nem lezárt rendszerként jelennek meg;  nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését jelenítik meg;  hangsúlyozzák a tudás örömének, a beleélésnek, a személyes véleményalkotásnak és a társas tanulás különböző formáinak tanulásban betöltött fontos szerepét; A műveltségi területek általános jellemzői

8 Alapelvek, célok  Fejlesztési feladatok tantárgyanként –Az adott nevelési- oktatási szakaszra (1-4. évfolyam, 5-8. évfolyam, évfolyam)  Közműveltségi tartalmak tantárgyanként –Az adott nevelési- oktatási szakaszra (1-4. évfolyam, 5-8. évfolyam, évfolyam)  Az egyes képzési szakaszokon ismétlődő szempontok szerint spirálisan bővülő tudás.  A tudás nem lezárt rendszerként jelenik meg.  Az elrendezés nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését sugallja. A műveltségi területek szerkezete

9 „A Nat-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák:  a nevelés és oktatás céljait,  a tantárgyi rendszert,  az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát,  a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit,  továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait,  és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet.” Forrás: Nemzeti alaptanterv A kerettantervek törvényi háttere (NKT, NAT)

10 Kerettantervi mappák Az alábbi egységes struktúrájú kerettantervi mappák kialakítása történt meg:  Alsó tagozat  Felső tagozat  Négy évfolyamos gimnázium  Hat évfolyamos gimnázium  Nyolc évfolyamos gimnázium  Szakközépiskola  Szakiskola (külön projektben) További fejlesztések:  Nemzetiségi iskolák –alsó tagozat –felső tagozat –négy évfolyamos gimnázium  SNI kerettantervek –alsó tagozat enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára –felső tagozat enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára  Két tanítási nyelvű iskolák –felső tagozat –négy évfolyamos gimnázium

11 Kerettantervek: 1–4. évfolyam Kötelező tantárgyak  Magyar nyelv és irodalom  Idegen nyelv  Matematika  Erkölcstan  Környezetismeret  Ének-zene  Vizuális kultúra  Életvitel és gyakorlat  Testnevelés és sport Választható tantervek Emelt szintű képzéshez:  Ének-zene További tantervek:  Dráma és tánc  Tánc és mozgás Készülő új tantervek  Családi életre nevelés  Sakk  Lovaskultúra

12 Kötelező minimális óraszámok 1–4. évfolyamon Tantárgyak1. évf.2. évf.3. évf.4. évf. Magyar nyelv és irodalom7766 Idegen nyelvek2 Matematika4444 Erkölcstan1111 Környezetismeret1111 Ének-zene2222 Vizuális kultúra2222 Technika, életvitel és gyakorlat1111 Testnevelés5555 Szabadon tervezhető órakeret2233 Rendelkezésre álló órakeret25 27

13 Emelt szintű ének-zenei képzés 1-4. évfolyamon Tantárgyak1. évf.2. évf.3. évf.4. évf. Magyar nyelv és irodalom7766 Idegen nyelvek2 Matematika4444 Erkölcstan1111 Környezetismeret1111 Ének-zene5555 Vizuális kultúra2222 Technika, életvitel és gyakorlat1111 Testnevelés5555 Felhasznált órakeret* Rendelkezésre álló órakeret25 27 * A jogszabályban foglaltaknak megfelelően az ének-zene óraszámába az énekkari vagy a kórusfoglalkozás összesen heti egy óra erejéig beszámítható.

14 Magyar nyelv és irodalom 1-4. Bevezető Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása. Az anyanyelvi képességek fejlesztése nemcsak cél, hanem eszköz is a személyiség harmonikus fejlődéséhez, a kognitív és érzelmi fejlődéshez, valamint mindezek katalizátora is egyben. (…)

15 Magyar nyelv és irodalom 1-4. Tematikai egységek 1-2. évfolyamon:  Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása  Olvasás, az írott szöveg megértése 1. ‑ az olvasástanulás előkészítése  Olvasás, az írott szöveg megértése 2. ‑ az olvasás jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása  Olvasás, az írott szöveg megértése 3. ‑ a szövegértő olvasás előkészítése  Irodalmi k Az írástanítás előkészítése ‑ az írás megtanulásának technikai alapozása kultúra, az irodalmi művek értelmezése  Az írott betűalakok tanítása ‑ írástechnikát fejlesztő gyakorlatok  Az írástechnika fejlesztése ‑ az eszközszintű írás előkészítése  Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták  Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása  A tanulási képesség fejlesztése  Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése

16 3-4. évfolyamon:  Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése  Olvasás, az írott szöveg megértése  Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése  Az íráshasználat fejlesztése  Fogalmazási alapismeretek  Szövegalkotási gyakorlatok  Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondatfajták, szavak, szófajok  Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása  A tanulási képesség fejlesztése  Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése Magyar nyelv és irodalom 1-4. Tematikai egységek

17 Magyar nyelv és irodalom 1-4. Táblázatrészlet Tematikai egység/ Fejlesztési cél Olvasás, az írott szöveg megértése 1. ‑ az olvasástanulás előkészítése Órakeret 25 óra Előzetes tudás Iskolaérettség. A témakör nevelési- fejlesztési céljai Az olvasástanulás előkészítése. Tevékenységek/IsmeretekKövetelmények Kapcsolódási pontok Motiváció kialakítása, fejlesztése, szorongásmentes olvasási környezet megteremtése. Az olvasáshoz szükséges képességek és részképességek fejlesztése (fonémahallás, megkülönböztető képesség, figyelem, tempó, ritmus, szókincs, nyelvhasználati szabályok, kommunikációs képességek, irányok felismerése, relációs szókincs, nyelvi tudatosság). A tanuló -nyitott, motivált, érdeklődő az olvasás tanulásában; -rendelkezik a megfelelő ismeretekkel és szókinccsel az olvasást, írásbeliséget illetően; -részképességei elérték a szükséges szintet. Vizuális kultúra: ábra, illusztráció, reprodukció. Ének-zene: ritmus, tempó, dallam. Matematika: irányok. Kulcsfogalmak/ fogalmak Betű, hang, beszédhang, cím, szöveg, mondat, írásjel, bekezdés.

18 Erkölcstan 1-4. Bevezető Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása. A multidiszciplináris jellegű tantárgy legfontosabb pedagógiai jellemzője ezért az értékek közvetítése, valamint az, hogy társadalmunk közös alapvető normái egyre inkább a tanulók belső szabályozó erőivé váljanak.

19 3-4. évfolyamon:  Milyen vagyok, és milyennek látnak mások?  Közösségben és egyedül ̶ a társaim és én  Az osztály és az iskola  Kulturális-nemzeti közösség  A környezetem és én – Az épített és a tárgyi világ  A mindenség és én – Születés és elmúlás Erkölcstan 1-4. Tematikai egységek 1-2. évfolyamon:  Az én világom  Társaim – Ők és én  Közvetlen közösségeim – A család és a gyerekek  Tágabb közösségeim – A lakóhelyi közösség  A környező világ

20 Erkölcstan 1-4. Táblázatrészlet Tematikai egység Az én világomÓrakeret 11 óra Előzetes tudás, tapasztalat A tematikai egység nevelési- fejlesztési céljai: Az énkép, az önkifejezés és az önbizalom fejlesztése. A saját környezet elemeihez való viszonyulás tudatosságának fejlesztése. A nehéz helyzetekkel való megbirkózás képességének megalapozása. Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok Ki vagyok én? Hogyan és hányféle módon szólítanak engem mások? Mit jelent a nevem? Hol születtem és mikor? Hány éves vagyok? Kik a szüleim? Mit tudok magamról? Milyen voltam kisebb koromban? Miben változtam? Milyen jelek tartoznak hozzám, amelyek az én helyemet, az én dolgaimat jelölik és megkülönböztetik őket a másokéitól? Ilyen vagyok Milyennek látom magam, ha tükörbe nézek? Hasonlítok-e valakire a családban? Mit szeretek magamon? Van-e olyan, amit nem szeretek, és ha igen, miért? Minek szoktam örülni, mitől leszek szomorú, és mitől félek? Ha szomorú vagyok vagy félek, mitől múlnak el ezek a rossz érzések? Hogyan tudok vigyázni magamra és az egészségemre? Miben kell erősödnöm? Kedvenc helyeim, tárgyaim és tevékenységeim Hol szeretek lenni, és hol nem, miért? Hová szeretnék eljutni? Melyek a legkedvesebb játékaim és tárgyaim? Miért szeretem őket? (…) Vizuális kultúra: személyes élmények megjelentetése sík vagy plasztikus alkotásokban. Kulcsfogalmak/ fogalmak Lány, fiú, születésnap, változás, öröm, szomorúság.

21 Környezetismeret 1-4. Bevezető Ahogyan a gyermek értelme fejlődik, úgy válik benne egyre erősebbé az igény arra, hogy saját testét, illetve szűkebb- tágabb környezetét megismerje, annak egyes elemeit néven nevezze, és az ezekkel kapcsolatos miértekre választ találjon. A környezetismeret tantárgy célja, hogy a gyermek természetes kíváncsiságára építve előbb a szűk, később az egyre tágabb környezet dolgait, jelenségeit és történéseit megismerje, ezek megértéséhez támpontokat adjon, további megfigyelésekre ösztönözzön és fenntartsa a magyarázatkeresés igényét. (…)

22 3-4. évfolyamon:  Mennyi időnk van?  Tájékozódás a tágabb a térben  Megtart, ha megtartod  Miért érdemes takarékoskodni?  Az a szép, akinek a szeme kék?  Merre megy a hajó?  Egészség és betegség  Önismeret és viselkedés  Vágtat, mint a paripa  Kertben, mezőn Környezetismeret 1-4. Tematikai egységek 1-2. évfolyamon:  Az iskolás gyerek  Tájékozódás az iskolában és környékén  Mi van a teremben?  Anyagok körülöttünk  Hóban, szélben, napsütésben  Mi kerül az asztalra?  Élőlények közösségei

23 Környezetismeret 1-4. Táblázatrészlet Tematikai egység/ Fejlesztési cél Az iskola Órakeret 8 óra Előzetes tudás A tematikai egység nevelési- fejlesztési céljai A megismerési módszerek folyamatos alkalmazása (megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, mérés). A térbeli tájékozódás fejlesztése. A mindennapi környezetben előforduló jelek, jelzések felismerése és értelmezése, a jelekből álló információhoz kapcsolódó kommunikáció fejlesztése. Az iskolás élettel kapcsolatos életmódbeli szokások tudatosítása, gyakoroltatása. A természeti és az épített környezet megfigyelése, megkülönböztetése az iskolai környezetben. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelményekKapcsolódási pontok Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi a különbség az óvoda és az iskola között? Mi van az iskolában? Hogyan tájékozódunk az iskola épületében? Az iskolai élet rendje. Kikkel találkozunk az iskolában? Hogyan öltözködünk az iskolában? (…) Helyes viselkedés és megfelelő öltözködés az iskolában (tanórán, különböző szabadidős foglalkozásokon, szünetben). Az iskolában dolgozók foglalkozásának összehasonlítása. Megszólításuk, köszönés, udvariassági formulák használata. Az osztályterem, ahol szeretek lenni: az osztályteremben található tárgyak, bútorok megnevezése, jellemző tulajdonságaik összegyűjtése, csoportosításuk különböző szempontok szerint. (…) Vizuális kultúra: színek, formák. Matematika: távolságok, nagyságrendek becslése, megnevezése, mérése. Technika, életvitel és gyakorlat: helyes öltözködés. Kulcsfogalmak/ fogalmak Élő, élettelen, növény, állat, életjelenség.

24 Kerettantervek: 5–8. évfolyam Kötelező tantárgyak  Magyar nyelv és irodalom  Idegen nyelv  Matematika  Erkölcstan  Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek  Természetismeret  Fizika  Kémia  Biológia-egészségtan  Földrajz  Ének-zene  Vizuális kultúra  Dráma és tánc*  Hon- és népismeret*  Informatika  Technika, életvitel és gyakorlat  Testnevelés és sport * 5. évfolyamon kötelezően választandó tantárgyak

25 Kerettantervek: 5–8. évf. Választható tantárgyak Emelt szintű képzésekhez:  Matematika  Ének-zene  Fizika További tantervek:  Természettudományi gyakorlatok  Technika, életvitel és gyakorlat (városi és vidéki változat)  Tánc és mozgás Készülő új tantervek:  Családi életre nevelés  Lovaskultúra  Pénzügyi és gazdasági kultúra  Hon- és népismeret

26 Kötelező minimális óraszámok 5–8. évfolyamon Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom 4434 Idegen nyelv3333 Matematika4333 Erkölcstan1111 Tört., társ. és államp. Ismeretek 2222 Természetismeret22 Fizika 21 Kémia 12 Biológia – egészségtan 21 Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Földrajz 12 Ének-zene1111 Dráma és tánc / Hon- és népismeret 1 Vizuális kultúra1111 Informatika 111 Technika, életvitel és gyakorlat 111 Testnevelés5555 Osztályfőnöki1111 Szabadon tervezhető órakeret 2333 Rendelkezésre álló órakeret 28 31

27 Ajánlások a szabad órakeret felhasználására (5–8. évfolyam) Kerettantervek által tartalmazott ajánlások:  Emelt szintű (tagozatos) idegen nyelvi képzés  Emelt szintű (tagozatos) matematikai képzés  Emelt szintű (tagozatos) ének-zenei képzés  Emelt szintű (tagozatos) természettudományi képzés

28 Kerettantervek: 4 évf. gimnázium Kötelező tantárgyak  Magyar nyelv és irodalom (2 változat)  I. és II. Idegen nyelv  Matematika  Etika  Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek  Fizika  Kémia  Biológia-egészségtan  Földrajz  Ének-zene  Vizuális kultúra  Dráma és tánc vagy Mozgóképkultúra és médiaismeret  Informatika  Technika, életvitel és gyakorlat  Testnevelés és sport

29 Emelt szintű képzésekhez:  Matematika  Idegen nyelv  Biológia  Fizika  Kémia További tantervek:  Filozófia Kerettantervek: 4 évf. gimnázium Választható tantárgyak Készülő új tantervek:  Családi életre nevelés  Pénzügyi és gazdasági  Vállalkozzunk!  Munkapiac  Sakk

30 Kötelező minimális óraszámok 4 évfolyamos gimnázium Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv és irodalom 4444 I. Idegen nyelv 3333 II. Idegen nyelv 3333 Matematika 3333 Etika 1 Tört., társ. és államp. ismeretek 2233 Fizika 222 Kémia 22 Biológia – egészségtan 222 Földrajz 22 Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Ének-zene 11 Vizuális kultúra 11 Dráma és tánc / Mozgóképk. és m. 1 Művészetek 22 Informatika 11 Életvitel és gyakorlat 1 Testnevelés 5555 Osztályfőnöki 1111 Szabadon tervezhető órakeret 4468 Rendelkezésre álló órakeret

31 Ajánlások a szabad órakeret felhasználására (4 évf. gimn.) Kerettantervek által tartalmazott ajánlások:  Emelt szintű (tagozatos) idegen nyelvi képzés  Emelt szintű (tagozatos) matematikai képzés  Emelt szintű (tagozatos) humán képzés  Emelt szintű (tagozatos) művészeti képzés  Emelt szintű (tagozatos) természettudományi képzések –a) Fizika – Matematika –b) Fizika – Kémia –c) Biológia – Kémia

32 Kerettantervek: szakközépiskola Kötelező közismereti tárgyak  Magyar nyelv és irodalom  Idegen nyelv  Matematika  Etika  Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek  Fizika  Kémia  Biológia-egészségtan  Földrajz  Művészetek címszó alatt egy év Ének-zene vagy Vizuális kultúra vagy Dráma és tánc vagy Mozgóképkultúra és médiaismeret  Informatika  Testnevelés és sport Emelt szintű képzésekhez: Biológia / Fizika / Kémia / Földrajz

33 Kötelező minimális óraszámok szakközépiskola Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv és irodalom 4444 Idegen nyelvek3333 Matematika3333 Etika 1 Tört., társ. és államp. ismeretek 2233 Fizika221 Kémia21 Biológia – egészségtan 221 Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Földrajz21 Szakmai tárgyak67811 Művészetek* 1 Informatika1 Testnevelés5555 Osztályfőnöki1111 Szabadon tervezhető órakeret 4444 Rendelkezésre álló órakeret

34 Az iskolák körvonalazódó feladatai (2012/13-as tanév)  A kerettanterv adaptációja szeptember –december között a helyi tanterv átalakításával: Óraterv elkészítése a beiskolázásra, a 2013/14-es tanév feladataira felkészülendő -a 2 évfolyamonkénti tantárgyi óraszámok évekre bontása; -döntés a szabad órakeret felhasználásáról: például a NAT alapján felkínált új tantárgyak beillesztése vagy a meglévő tantárgyak óraszámának megemelése és/vagy saját tervezésű foglalkozások érvényesítése; -az értékelési rendszer kialakítása; -a pedagógiai program elfogadása, honlapra kitétele  2013 szeptemberétől felmenő rendszerben 1., 5., 9. osztályban az új tartalmi szabályozásnak megfelelően az átdolgozott helyi tantervek érvényesítése

35 A tantervkészítés egyensúlykeresés:  a szaktudományok és az iskolai tanítás  a pedagógia elmélete és az iskolák gyakorlata  a modern tantárgy-pedagógia lehetőségei és az elérhető feltételek  a tudomány és technika modern eredményei, vívmányai és a hagyományosan elfogadott tartalmak  az elméleti ismeretek és a gyakorlati tapasztalatok  a szülői-társadalmi elvárások és a pedagógusok tanítási törekvései, igényei  …és még számos más tényező között.


Letölteni ppt "A NAT és a kerettantervek dr. Kaposi József Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Budapest, 2012. szeptember 27."

Hasonló előadás


Google Hirdetések