Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az új Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek Kaposi József.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az új Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek Kaposi József."— Előadás másolata:

1 Az új Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek Kaposi József

2 Alapelvek Az oktatás közfeladat: a közszolgálati garanciát a tanítás tartalmában is érvényesíteni szükséges. A Nat szimbolikus dokumentum: tartalma üzenetértékű a nemzedékek közötti kapcsolat szempontjából, a fejlesztők mellett a laikusokhoz is szól, elvonatkoztatási szintje, alapja az egységességnek és differenciálásnak.

3 A Nat törvényi háttere Nemzeti alaptanterv biztosítja: az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot, meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében, különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására.

4 A új Nat főbb elemei A küldetésének újradefiniálása A nevelés és az értékek hangsúlyozása A kiemelt fejlesztési területek és a kulcskompetenciák kiegészítése A társadalmi szolidaritás megerősítése Új tantárgyközi ismeretkörök beépítése A tantárgyközi tudás és képességterületek fejlesztése A közműveltség értelmezése, műveltségtartalmak megjelenítése Az ismeretek, képességek, attitűdök egységének megteremtése

5 Erkölcsi nevelés Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A testi és lelki egészségre nevelés A családi életre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Hangsúlyosabb kiemelt fejlesztési területek

6 A Nat struktúrája I. Az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozása és szabályozási szintjei A köznevelés feladata és értékei – Fejlesztési területek – nevelési célok – Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek A Nat, a kerettantervek és a helyi szintű szabályozás – A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó szabályok II. Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés A kulcskompetenciák Műveltségi területek – A Nat műveltségi területeinek felépítése III. A műveltségi területek anyagai

7 A köznevelés feladata és értékei Alapvetően a nemzeti műveltség átadása és az egyetemes kultúra közvetítése, a szellemi-érzelmi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítése. Feladata továbbá: a tanuláshoz és a munkához szükséges készségek, képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti és társadalmi összetartozás megerősítése.

8 Fejlesztési területek – nevelési célok Az erkölcsi nevelés Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A testi és lelki egészségre nevelés A családi életre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása

9 Erkölcsi nevelés „A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatának elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése. (…)” A családi életre nevelés „ A családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Ezért társadalmi elvárásként fogalmazódik meg a nevelési-oktatási intézményeknek a gyermekek nevelésében, az erkölcsi normák közvetítésében, a harmonikus családi minták közvetítésében való fokozott részvétele. (…)” Részletek 1.

10 Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés „ A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. (…) Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni- közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. (…)” Állampolgárságra, demokráciára nevelés „ A demokratikus jogállam működésének alapja az aktív állampolgári részvétel, amely erősíti a társadalmi kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a szolidaritás jellemzi. (…)” Részletek 2.

11 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség „ A Nat ösztönzi a személyiségfejlesztő nevelést-oktatást, melynek része az akadályozott, hátránnyal élő fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározása. (…)” Fenntarthatóság, környezettudatosság „ A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, a megújulási képességükre tekintettel használja. (…)” Részletek 3.

12 A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó külön szabályok Az erkölcstan oktatása A hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó szabályok Egész napos iskola A mindennapos testnevelés A mindennapos művészeti nevelés Az idegennyelv-oktatás Az óvodai nevelés, valamint az iskolai nevelés- oktatás kapcsolata A szakiskolai nevelés A kollégiumi nevelés, valamint az iskolai nevelés-oktatás kapcsolata A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei A nemzetiségi nevelés és oktatás elvei

13 A Nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései szerint az általános iskola 1-8. évfolyamán az erkölcstan tantárgy oktatása a kötelező tanórai keretben történik osztályban a Nat Magyar nyelv és irodalom, az Ember és társadalom, az Életvitel és gyakorlat, valamint a Művészetek műveltségterületek vonatkozó fejlesztési követelményei és közműveltségi tartalmai irányadóak évfolyamon az erkölcstan tantárgyra az Ember és társadalom műveltségterület Erkölcstan, etika közműveltségi tartalmai érvényesek. Az erkölcstan oktatása

14 Az általános iskola a Nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként is működhet. Az egész napos iskola olyan iskolaszervezési forma: a tanórai és más foglalkozásokat az iskola délelőtt és délután egyenletesen szétosztva 16 óráig szervezi; lehetővé teszi mind a felzárkóztatás, mind a tehetséggondozás sajátos tevékenységeit; a kötelező tanórákon túl a délutáni foglalkozások teret adhatnak a művészeti nevelésnek, a testmozgásnak vagy más egyéb foglalkozásoknak, az önálló tanulásnak. Egész napos iskola

15 Heti öt testnevelés; heti öt órából legfeljebb heti két óra a Nat Testnevelés és sport műveltségterületében jelzett valamint más sporttevékenységekre fordítható; a heti két óra kiváltható továbbá iskolai sportkörben való sportolással, vagy  a tanuló kérelme alapján  sportszervezet, sportegyesület keretei között végzett sporttevékenységgel. A mindennapos testnevelés

16 Mindennapos művészeti oktatás 1-4 évfolyamon; a délutáni foglalkozásai keretében is; évfolyamokon folyamatosan biztosítani kell a művészeti nevelés tanórai és tanórán kívüli iskolai feltételeit, lehetőségeit. A mindennapos művészeti nevelés

17 A szakiskolában folyó nevelés számára a szakiskolai kerettantervek az irányadóak: a kötelező tanórai foglalkozások harminchárom százalékát fordítják a Nat követelményeinek megvalósítására; a kerettantervek kialakítása egyrészt a Nat kiemelt fejlesztési területeire, nevelési céljaira, a kulcskompetenciákra épül; másrészt a szakiskola közismereti és szakmai tárgyainak együttesét figyelembe véve érvényesíti a műveltségterületek alapelveit, céljait és fejlesztési követelményeit. A szakiskolai nevelés

18 A kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás

19 A Műveltségi területek 1.Magyar nyelv és irodalom 2.Idegen nyelvek 3.Matematika 4.Ember és társadalom 5.Ember és természet 6.Földünk – környezetünk 7.Művészetek 8.Informatika 9.Életvitel és gyakorlat 10.Testnevelés és sport

20 a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel) (kísérlet, megfigyelés) középpontba állítása; az informatika alkalmazása; a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése; a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez szükséges képességek és ismeretek; az egészséges életmód kialakítása; az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás biztosítása; a médiumok alkotó használata; Műveltségi területek közös kiemelt céljai

21 kiemelten foglalkoznak az információk gyűjtésével és kritikai értelmezésével; az egyes iskolai fokozatokon ismétlődő szempontok szerint spirálisan bővülő ismereteket tartalmaznak; nem lezárt rendszerként jelennek meg; nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését jelenítik meg; hangsúlyozzák a tudás örömének, a beleélésnek, a személyes véleményalkotásnak és a társas tanulás különböző formáinak tanulásban betöltött fontos szerepét; Műveltségi területek általános jellemzői

22 Három iskolai szakaszban: évfolyamok (táblázat v. folyó szöveg) Témakijelölés és feldolgozási szempont meghatározása „Az ókori Egyiptom anyagi, szellemi kultúrája” Tantárgyanként eltérő módon és struktúrában Pl. 5 népdal, vagy csak a szerző neve (Juhász Gyula) jelenik meg vagy konkrét mű (Kölcsey Ferenc: Himnusz) Közműveltségi tartalmak

23 Kiemelt célok: az olvasás iránti pozitív attitűd kialakítása; az olvasási, szövegértési stratégiák megismerése és eszközszintű használata; képessé tenni a tanulókat arra, hogy íróként olvassanak és olvasóként írjanak. Kiemelt feladat: az emberi kapcsolatok alakításához kapcsolódó képességek fejlesztése; Magyar nyelv és irodalom

24 irodalomismeret és - értés nem lehetséges a művek ismerete nélkül; a 20. századi magyar irodalom több, meghatározó irodalmi vonulatát nevesíti; a kortárs irodalom jelentősebb arányban van jelen; a nemzeti kánon részét képező alapvető művek könyv nélküli tudása minden képzési szinten követelmény; Jellemzők

25 Közműveltségi tartalom 5-8. évfolyam epika: magyar népmesék, népballadák, műmesék, más népek meséi; mondák, mitológiai történetek, bibliai történetek; Arany János: A walesi bárdok, Rege a csodaszarvasról, Toldi és még két mű; Fazekas Mihály: Lúdas Matyi; Gárdonyi Géza: Egri csillagok; Jókai Mór: A kőszívű ember fiai vagy egy másik regénye; Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (részletek); Kosztolányi Dezső két-három novellája; Mikszáth Kálmán két-három műve; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk; Móricz Zsigmond két műve, Örkény István egy-két novellája, Petőfi Sándor: János vitéz; egy XX. századi magyar ifjúsági regény és egy-két regényrészlet (Csukás István, Fekete István, Gion Nándor, Lázár Ervin, Mándy Iván, Móra Ferenc, Szabó Magda, Tamási Áron műveiből); két-három magyar kortárs szépprózai alkotás; egy-két ifjúsági regény és egy-két regényrészlet a világirodalomból.

26 líra Ady Endre: A föl-földobott kő, Sem utódja, sem boldog őse… és még két műve; Arany János: Családi kör; Babits Mihály egy-két műve, Balassi Bálint egy műve, Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez és még egy műve; Illyés Gyula egy műve, Janus Pannonius: Pannónia dicsérete; József Attila: Mama, Rejtelmek és még két műve, Juhász Gyula egy-két műve, Kosztolányi Dezső két műve, Kölcsey Ferenc: Hymnus, Huszt; Petőfi Sándor: Az Alföld, Egy gondolat bánt engemet, István öcsémhez, Nemzeti dal, Reszket a bokor, mert..és még öt műve; Radnóti Miklós: Nem tudhatom és még egy műve, Szabó Lőrinc két műve, Tóth Árpád egy-két műve, Vörösmarty Mihály: Szózat és még egy műve; Weöres Sándor két műve; öt magyar kortárs lírai alkotás. a dráma és a színház világa: egy színmű. Közműveltségi tartalom 5-8. évfolyam

27 Kiemelt célok: a megkövetelt nyelvi szintek nemzetközi standardokhoz igazított meghatározása; a nyelvtanulási stratégiák kialakítása; a kommunikatív kompetencia fejlesztése; a célnyelvi műveltség és az interkulturális kompetencia fejlesztése; a nevelési és tantárgy-integrációs lehetőségek kihasználása. Idegen nyelv

28 4.évfolyamtól a tankötelezettség végéig kell idegen nyelvet tanulni (hamarabb is elkezdhető); az általános iskolában minden diáknak legalább egy élő idegen nyelv kötelező; gimnáziumokban, ill. olyan szakközépiskolákban, ahol a feltételek adottak, két idegen nyelv kötelező; igények és lehetőségek alapján szabadon történik a nyelvválasztás; Feltételek

29 Normál képzés4. évf.8. évf.12. évf. Első idegen nyelv KER-szintben nem megadható A2B1 Második idegen nyelv ––A2 Elérendő szintek Emelt szintű képzés 4. évf.6. évf.8. évf.10. évf.12. évf. Első idegen nyelv KER-szintben nem megadható A1A2-B1B1-B2B2-C1 Második idegen nyelv KER-szintben nem megadható A1A2B1-B2 Elérendő szintek normál és emelt képzés esetén:

30 Matematika Kiemelt célok: a logikus gondolkodás fokozatos fejlesztése; a problémafelvetésének, pontos megfogalmazá- sának és a modellalkotás folyamatának segítése; a műveltségterület összehangolása más tudományterületekkel; Tervezet kialakításának fő koncepciója: a tananyagtartalomban jelentős hangsúlyeltolódások legyenek;

31 1-4. évfolyam Fejben történő műveletvégzés; Egyszerűbb mértékegység átváltások; A mindennapi életben előforduló problémák; Geometriában az alkotó gondolkodás fejlesztése; 5-8. évfolyam hétköznapok matematikája; matematikai modell; algoritmus, kiszámíthatóság; évfolyam hétköznapok matematikája; matematikai modell; algoritmus, kiszámíthatóság Minden ismeretközlés tevékenységbe ágyazottan! Nagy hangsúly legyen a szövegértés és a lényegkiemelés képességének erősítésén! Alapelvek, célok

32 Statisztika, valószínűség: Statisztika Diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása. Számtani közép kiszámítása. A valószínűség-számítás elemei Valószínűségi kísérletek, eredmények lejegyzése. Gyakoriság. Relatív gyakoriság kiszámítása. Közműveltségi tartalom 5-8. évfolyam

33 Ember és társadalom Kiemelt célok: a műveltségterület tantárgyai és a tantárgyközi elemek közötti kapcsolat erősítése; a narratív megismerési mód alkalmazása; a történeti gondolkodásmód kialakítása; kollektív identitásképzés; problémamegoldó gondolkodás fejlesztése (az ehhez szükséges kognitív és affektív feltételek megteremtése);

34 1-4. évfolyamon a helyi és mikro-történelem jelenik meg (személyes, családi történelem, valamint a magyar történelem jelentős eseményeinek, szereplőinek, megismerésén); az 5-8. évfolyamon a történelmi személyiségeket és történeteket állítja középpontba; a évfolyamon a forrásfeldolgozás, a tevékenykedtetés és az elemzőkészség fejlesztése áll a fókuszban; Közműveltségi tartalmak (Történelem)

35 5-8. évfolyamon: évfolyamon a fentiek a következőkkel egészülnek ki: - család és lakóhely;- nők és férfiak életmódja; - betegségek, járványok;- erőforrások, termelési kultúrák; - hétköznapok, ünnepek;- szegények gazdagok világa; - öltözködés, divat;- környezet, környezet-átalakítás; - gyermekek nevelése és oktatása;- falvak és városok; - békék, háborúk és hadviselés;- felfedezők és feltalálók. - közlekedés, úthálózat, hírközlés; - államformák és államszervezet;- politikai és katonai szövetségek; - birodalmak;- földrajzi környezet szerepe; - hatalommegosztás formái, szintjei;- kisebbség-többség; - reform – kompromisszum;- világkép, eszmék, ideológiák; - vallások, vallásújítók;- a sajtó, a tömegtájékoztatás és a propaganda. - korok, korstílusok;- önfeláldozó magatartásformák Hosszmetszeti és visszatérő témák (Történelem )

36 1.Az őskor és az ókori Kelet 2.Az antikvitás 3.A középkori Európa 4.A magyarság történetének kezdetei és beilleszkedése Európába 5.A világ és Európa a kora újkorban 6.Magyarország a XVII-XVIII. században 7.Forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon 8.A nemzetállamok kora 9.Hazánk és a nagyvilág a XX. század első felében 10.Hazánk és a nagyvilág a XX. század második felében 11.A globalizálódó világ és Magyarország Témakörök (Történelem)

37 5-8. évfolyam9-12. évfolyam 6. Magyarország a XVII-XVIII. században 1. Végvári küzdelmek. 2. Bocskai István és a hajdúk. 3. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora Bethlen Gábor idején. 4. Zrínyi Miklós a hadvezér. 5. Rákóczi-szabadságharc személyiségei, célkitűzései. 6. Magyarország újjáépítése a Habsburg Birodalomban. Nemzetiségi viszonyok. 1. Küzdelmek, hétköznapok, kultúra a három részre szakadt Magyarországon. 2. A török kiűzése és a Rákóczi- szabadságharc. 3. Népesedési, társadalmi és gazdasági változások. 4. A Magyar Királyság a XVIII. századi Habsburg Birodalomban, a felvilágosult abszolutizmus hazánkban. 6. téma felosztása

38 Ember és természet Kiemelt célok: a műveltségterületen belüli tantárgyak közötti összefüggések érvényesítése - integrált szemlélet; új, egységes szerkezet kiépítése; a műveltségterület kapcsolódása a természetes és mesterséges környezethez, a műszaki fejlődéshez és a fenntarthatósághoz; a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel, kísérlet, megfigyelés) középpontba állítását; mindennapi élethez kapcsolódó tartalmakat közvetítése; a tanulókat motiválása a természettudományi tantárgyakra épülő továbbtanulásra, pályaválasztásra.

39 Tudomány, technika, kultúra; Anyag, energia, információ; Rendszere; Felépítés és működés kapcsolata; Állandóság és változás; Az ember megismerése és egészsége; Környezet és fenntarthatóság. Integrált szemlélet Műveltségi területhez kapcsolódó tantárgyak ugyanazon hét tudásterület alapján szerveződnek: Ezek biztosítják a természettudományosan vizsgálható problémák felismeréséhez és megoldásához szükséges gondolkodásmódot, természettudományos műveltséget.

40 Szükségszerű a: tudományos igényű ismeretszerzés gyakorlása, az aktív tanulás lehetőségének biztosítása; a kísérletek, vizsgálatok, és projektmunkák minimális számának előírása; az elsősegélynyújtás és alapfokú újraélesztés gyakorlatának elsajátítása. Tevékenykedtető, cselekvő szerep Példa: Fejlesztési feladat (7-8. évfolyam) Legalább két-két, a témakörökkel kapcsolatos fizikai, kémiai és biológiai kísérlet vagy vizsgálat önálló elvégzése. Legalább négy-négy, a témakörökkel kapcsolatos fizikai, kémia és biológia, a tanórán bemutatott kísérlet vagy vizsgálat jegyzőkönyvének elkészítése.

41 Véleményezés Online felületen lehet hozzászólni a tervezethez.

42 A véleményező felületet az OFI honlapján a Nemzeti alaptanterv (Nat) szövegtervezetét tartalmazó oldaláról, valamint a felmeres.ofi.hu címen lehet majd elérni. A működő felület felhasználóbarát, mivel strukturáltan jelennek meg a kérdések, és nem igényel komoly informatikai előképzettséget. A véleményezők Nat bevezetőjéhez és a különböző területeihez kapcsolódóan fogalmazhatják meg észrevételeiket. Az adatfelvétel teljesen anonim. Véleményezés

43 Matematika Írja le a műveltségterület "Alapelvek, célok" fejezetével kapcsolatos észrevételeit! Írja le a műveltségterület "Fejlesztési feladatok" fejezetével kapcsolatos észrevételeit! Írja le a műveltségterület "Közműveltségi tartalmak" fejezetével kapcsolatos észrevételeit! Ha vannak a műveltségi területtel kapcsolatos egyéb észrevételei, kérjük, foglalja össze őket pár mondatban! Véleményezés

44 A kerettantervek törvényi háttér „A Nat-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák: a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet.”

45 A kerettantervi koncepció Alapgondolata: külön kerettantervi „csomagok”, mappák legyenek minden iskolatípusra / képzési formára. Kerettantervi csomagok tartalma: – általános bevezetők: célok, feladatok; – tantárgy kerettantervek. Az iskolák feladata/lehetősége: – a szabad órakeret felhasználásával a helyi tantárgyi rendszer meghatározása; – a megfelelő tantárgyi kerettantervek beépítése, illetve elkészítése.

46 Tervezett kerettantervi mappák 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam 8 osztályos gimnázium 6 osztályos gimnázium 4 osztályos gimnázium Szakközépiskola Szakiskola (közismereti és szakképzési program) Nemzetiségi iskolák Két tanítási nyelvű iskolák Speciális nevelési igényű tantervek

47 A kerettantervek tantárgyi rendszere Képzési szinthez kapcsolódó kerettantervi típusok Tantárgyak minimális óraszámmal Magyar nyelv és irodalom, Idegen nyelv, Matematika, Történelem, Fizika, Biológia, Életvitel és gyakorlat, Ének-zene, Testnevelés stb. Szabad órakeretben választható tantárgyak Dráma és tánc, Hon- és népismeret, Közlekedéskultúra, Médiagyakorlat, Gazdálkodási és pénzügyi kultúra stb. Tagozatos tantervek Informatika, Természettudományi, Idegen nyelv, Matematika, Művészetek (Dráma és tánc, Ének-zene, Rajz…), Testnevelés stb.

48 A készítés háttere Nemzetközi háttér: Eltérő gyakorlatok – angolszász területen nincs központi szabályozás, Ausztriában vagy Svájcban a tanterv gyakorlatilag meghatározza a tanítandó tartalmakat és a segédletek révén az ezekhez kötődő tevékenységet is. Hazai háttér: A jóváhagyott kerettantervek nem illeszkednek az koncepcióban megjelölt kerettantervi mappákhoz.

49 Jóváhagyott kerettantervek Az OH által nyilvántartott : 69 db – Általános iskola: 40 db 1-4. évfolyam: 31 db 5-8. évfolyam: 39 db – 8 osztályos gimnázium: - – 6 osztályos gimnázium: 1 db – 4 osztályos gimnázium: 19 db – Szakközépiskola: 2 db – Szakiskola: 12 db – Nemzetiségi: - – Két tanítási nyelvű: 2 db – SNI: 6 db – Felnőttoktatás: 1 db

50  csak 1-4. évf.: 6 db Ebből két tanítási nyelvű: 1 db  csak 5-8. évf.: 7 db Ebből csak 5-6 vagy 7-8: 4 db Ebből két tanítási nyelvű: 1 db Ebből SNI: 4 db  de általános és középiskola: 17 db  de pl. matematika, szövegértés kompetenciafejlesztés 5-12 vagy7-12. évf.  Tisztán 4 évfolyam: 14 db Ebből SNI: 3 db Ebből felnőttoktatás: 1 db  De teljes évfolyam: (pl. Waldorf, Katolikus, Kompetenciafejlesztés)  De + 1 évfolyam: (pl. AJKP, iskolaotthonos, természettudományos) Általános iskola: 40 db 1-4. évfolyam: 31 db 5-8. évfolyam: 39 db 8 osztályos gimnázium: - 6 osztályos gimnázium: 1 db 4 osztályos gimnázium: 19 db Ellentmondások

51 A készítés ütemezése november – február: 1.A tartalmi szabályozók struktúrájának vizsgálata, koncepcióalkotás; 2.A jelenlegi érvényes és hatályos kerettantervek tartalmi, módszertani elemzése; 3.A jelenleg érvényes kerettantervek intézményi implementációs gyakorlat vizsgálata; 4.A kialakítandó új kerettantervek közös tartalmi és szerkezeti elemeinek kialakítása.

52 2012 február 10 db kerettantervi szakmai koncepció az alábbi szerkezetben: Bevezetés, sajátos köznevelési funkciók bemutatása; Az adott iskolafokozat/típus céljainak, feladatinak bemutatása; A tantárgyi rendszer bemutatása és az óraszámok meghatározása; A helyi adaptáció feladatainak bemutatása, így különösen: a tantárgyi rendszer kialakításának szabályai; a tankönyvek és taneszközök alkalmazásának elvei és gyakorlata; a tanulók értékelésének elvei és gyakorlata; a szükséges pedagógus-továbbképzések.

53 Tartalmi fejlesztés összegzése A fejlesztési feladatok – nevelési célok, valamint az új ismeretkörök, tartalmak kereszttantervi „szálként” hassák a pedagógia tartalmakat; a fejlesztés és az ismeretátadás komplex és kiegyensúlyozott folyamatban valósulhasson meg; a kompetenciafejlesztési elvárások összhangba kerüljenek a közműveltségi tartalmakkal; hangsúlyosabb szerepet kapjanak a gyakorlatorientált tevékenységek, az életviteli kompetenciák (egészségre nevelés, testmozgás, pénzügyi, gazdálkodási, vállalkozási ismeretek).


Letölteni ppt "Az új Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek Kaposi József."

Hasonló előadás


Google Hirdetések