VETÍTŐKÉSZÜLÉKEK ÍRÁSVETÍTŐ

Az előadások a következő témára: "VETÍTŐKÉSZÜLÉKEK ÍRÁSVETÍTŐ"— Előadás másolata:

1 VETÍTŐKÉSZÜLÉKEK ÍRÁSVETÍTŐ

2 A vizualizáció, a képi megjelenítés
Segít a tananyag könnyebb megértésében Gyorsabb, hatékonyabb információ-befogadás A tanultak tartósabban rögzülnek vizuális megjelenítéssel Felkeltik az érdeklődést Fejleszti a fantáziát A képi megjelenítés segíti a diákokat a tananyag könnyebb megértésében, az információ gyorsabb befogadásában. A vizualizáció gyorsabb és hatékonyabb információbefogadást tesz lehetővé, a tanultak tartósabban rögzülnek, így idő takarítható meg. Hiszen az emberi agy a vizuális benyomásokat gyorsabban fogja fel, mint a szöveget. A képi ismeretszerzésnél az érzékelés a szóbeli ismeretszerzéshez hasonlóan közvetlenül történik. A látott képek segítik a belső kép kialakítását, melyre sokáig vissza lehet emlékezni. Egyúttal fontos szerepük van a felidézésben, ugyanis a kép mozgásba hozza a látott dolgokkal kapcsolatos képzeteket és fogalmakat. További jelentősége a látottaknak, hogy felkeltik az érdeklődést egy-egy téma iránt. Az élménynyújtás pedig fejleszti a fantáziát, a szemlélettől a gondolkodás síkjára juttatja el a tanulókat.

3 Vetítéstechnikai eszközök
Frontális munkát támogatják Szemléltetik a mondanivalót Kiegészítik a táblai munkát, a tanári magyarázatot Segítik a téma tartalmi feldolgozását A vetítéstechnikai eszközök (írásvetítő, diavetítő, episzkóp, projektor, filmvetítő) jól ki tudják egészíteni a frontális munkát, gyakran helyettesítve, kiegészítve a táblai munkát, szemléltetve a mondandót, segítik a téma tartalmi feldolgozását. Elsősorban az értelmi nevelést szolgálják azáltal, hogy információt közölnek, elősegítik a megértést, kiegészítik a tanári magyarázatot. Az egyik leggyakrabban használt taneszköz-csoport nemcsak a pedagógiai gyakorlatban, az üzleti bemutatók elengedhetetlen kommunikációs eszközei is. Alkalmazásuk révén lehetővé válik, hogy egyszerre több személy előtt a szemkontaktus folyamatos fenntartása mellett történhessen a bemutató.

4 Vetítéstechnikai eszközök
Állóképvetítők Írásvetítő Diavetítő Episzkóp Mozgóképvetítők Filmvetítő Projektor Mozgásérzet szempontjából vannak statikus, azaz állóképvetítők (írásvetítő, diavetítő, episzkóp) és dinamikus (projektor, filmvetítő) eszközök. A kivetített kép szempontjából pedig vannak ránézeti (episzkóp) és átvilágításos eszközök (írásvetítő, diavetítő). Átlátszó ill. átlátszatlan tárgyak vetítésére szolgáló eszközök.

5 Domború lencsék (gyűjtőlencsék) Homorú lencsék (szórólencsék)
Optikai alapfogalmak Domború lencsék (gyűjtőlencsék) Összegyűjtik a fénysugarakat (fókuszpontba) Homorú lencsék (szórólencsék) Szétszórják a fénysugarakat A kép előállításához, nagyításához lencsékre, és tükrökre van szükség. Működésüket illetően egy megvilágított tárgyról (legyen az egy lap, egy fólia, film, de akár egy villáskulcs is) a gyűjtőlencse (lencserendszer), tükrök és a vetítőobjektív segítségével valódi, nagyított képet állítanak elő a vásznon, vagy a falon). Mivel a nagyításkor a kép fényerőssége jelentősen csökken, a vetítők erős fényforrást használnak, ezért némelyik eszköz használatához teljes, vagy részbeni sötétítésre van szükség. A keletkezett hő elvezetésére hűtőventillátort tartalmaznak. Állíthatjuk a vetített kép élességét, magasságát, a fényerősséget. Bizonyos eszközökhöz kiegészítők is rendelkezésünkre állnak, úgymint távirányító, időkapcsoló, lapadagoló, stb. Használatukhoz meg kell ismerkedni az eszközök felépítésével, működési feltételeivel. Az állóképvetítők közös szerkezeti részei: Képalkotólencsék, objektívek Optikai lencsét kapunk, ha átlátszó anyagból (általában üvegből vagy műanyagból) két gömb-, vagy egy gömb- és egy síkfelülettel határolt darabot vágunk ki. Alapvetően a lencséket két csoportba soroljuk: domború és homorú lencsékre. Domború lencsék (gyűjtőlencse): összegyűjtik a fénysugarakat, egy meghatározott pontba, az ún. fókuszpontba.(bikonvex, plankonvex, konkáv-konvex) Homorú lencsék (szórólencsék): szétszórják a fénysugarakat (bikonkáv, plankonkáv, konvex-konkáv)

6 Vetítőlencsék működése
Ha a kétszeres fókusztávolságon kívül helyezkedik el (kék nyíl), a kép kicsinyített, és fordított állású. Ha a kétszeres fókuszban van (zöld nyíl), a kép egyenlő nagyságú, fordított állású. Ha az egyszeres és a kétszeres fókusz között van (piros nyíl), a kép nagyított és fordított állású. A lencsék képalkotásakor a tárgy egyes pontjaiból kiinduló és a lencsén áthaladó valamennyi fénysugár vagy valóságosan, vagy látszólagosan egy-egy ponton (az úgynevezett képpontokon) halad át. A kép megszerkesztésének bemutatásakor ezért elegendő néhány nevezetes sugármenetet kiválasztani. Optikai tengelynek nevezzük a lencsét határoló két gömb középpontját összekötő egyenest. Az optikai tengelynek a lencse fősíkjával vett metszéspontja a lencse középpontja. A lencsére az optikai tengellyel párhuzamosan eső fénysugarak a gyűjtőlencse esetén a lencse után az optikai tengelyen metszik egymást. Ezt a pontot gyújtópontnak vagy fókuszpontnak nevezzük Szórólencse esetén az optikai tengellyel párhuzamos sugarak széttartóvá válnak, mintha a lencse előtt, az optikai tengelyen levő pontból indultak volna ki. Ezt a pontot (a szórólencse fókuszpontját – virtuális fókuszpont) úgy kapjuk meg, hogy a széttartó fénysugarakat a tárgy felőli oldal irányába meghosszabbítjuk. Vetítéshez domború lencséket használnak. Az alábbi ábra egy domború lencse képalkotását mutatja be: Az ábrából a következőket állapíthatjuk meg: Ha a tárgy a kétszeres fókusztávolságon kívül helyezkedik el (kék nyíl), a kép az egyszeres fókuszon belül van, kicsinyített, és fordított állású. Ha a tárgy a kétszeres fókuszban van (zöld nyíl), a kép a lencse másik oldalán szintén a kétszeres fókuszba kerül. A tárggyal egyenlő nagyságú, fordított állású. Ha a tárgy az egyszeres és a kétszeres fókusz között van (piros nyíl), a kép a kétszeres fókuszon kívülre kerül, nagyított és fordított állású. Ha a tárgy az egyszeres fókuszban van, a pontjaiból kiinduló sugarak a lencse után párhuzamosan haladnak tovább, így kép nem keletkezik. Ha a tárgy a fókusz és az optikai középpont között van, a pontjaiból kiinduló sugarak széttartóak lesznek, és úgy haladnak tovább, mintha a lencse előtt egy-egy pontból indultak volna ki. A keletkező kép a tárggyal azonos állású, nagyított, de ernyőn nem fogható fel, azaz csupán látszólagos (virtuális). A vetítőben a leképzés érdekében rendszerint domború lencséket és homorú tükröket alkalmaznak. A vetítés során két dologra kell ügyelni. Egyrészt arra, hogy a kivetített kép egyenes állású legyen, ezért a kivetítendő tárgyat mindig fejjel lefelé kell belehelyezni a képkapuba (diavetítő, epidiaszkóp). Az írásvetítőnél a vetítőfejbe 45°-os szögben elhelyezett síktükör a képet egyenes állásúvá képezi. Másrészt fontos tudnivaló a vetítő-berendezésekről, hogy a kivetítendő tárgy, kép az izzó irányából tekintve olvasható, és nem tükörírású felülete nézzen szembe az izzóval. Kivételt képeznek ez alól az írásvetítő jellegű berendezések.

7 A vetítő eszközök részei
Vetítő objektívek Elsősorban domború lencsék. Feladatuk: Leképezés A vetítőben a leképzés érdekében rendszerint domború lencséket és homorú tükröket alkalmaznak. Vetítő objektívek: Az objektív fókusztávolsága a mindenkori állóképvetítőknél igen nagy intervallumban mozog (60 mm mm). A képalkotásban elsősorban domború lencsék vesznek részt, de találkozhatunk homorú lencsékkel is.

8 Síktükrök Feladatuk Képfordítás Képterelés
A síktükrök feladata a képfordítás és a képterelés. Felhasználásra elsősorban az írásvetítőknél és az episzkópoknál kerülnek.

9 Kondenzorlencse Feladatuk: Egyenletes fényeloszlás, megvilágítás
Feladata, hogy a vetített kép egyenletes fényeloszlású, megvilágítású legyen. Speciális változatuk az ún. Fresnel lencsék, melyekkel az írásvetítőknél találkozhatunk (képen).

10 Vetítőizzók Feladatuk: A kép kivetítése Alapkövetelmény Fehér fény
Nagy fényerő Hosszú élettartam A vetítőizzók vetítik a képet a vászonra, falra. A képek élvezhetősége és valóságérzetük megtartása érdekében alapkövetelmény a fényforrásokkal szemben, hogy fehér fényt bocsássanak ki, nagy fényerejűek legyenek és hosszú élettartammal rendelkezzenek. Az izzók elég költségesek (az üzemeltetési költségek jelentős hányadát teszik ki), ezért amennyiben nem használjuk a vetítőeszközt, kapcsoljuk le a fényforrást, ez sok eszköz esetében egy gombbal megtehető. Ne húzzuk ki a gépet az áramforrásból, mert a ventillátoroknak ilyen állapotban is még el kell vezetniük a korábban keletkezett hőt. A gépet, amennyiben lehetséges ne mozgassuk, amíg az izzószálak ki nem hűlnek, mert melegen nagyon képlékenyek, könnyen elszakadnak. Az írásvetítőknél nappali fény mellett lehet a vetítést lebonyolítani, addig a diavetítőknél olyan kis fényerő is elég, amely csak a teljes elsötétítés mellett ad élvezhető képet.

11 Megjelenítő egységek (fal, vászon)
Feladatuk: A vetített kép felfogása Alapkövetlmény: Egyszínű, fehér Egyenletes, sík A vászon szerepe, hogy a vetített kép egy egyszínű fehér, egyenletes, tükröződésmentes, sík ernyőn keletkezzen, így minél pontosabb képet adjon vissza. Gyakran állítható magasságúak, illetve a trapéztorzulás elkerülése érdekében a dőlésszögük is változtatható. Vannak hordozható változatok is, rögzíthetjük a falon vagy egy hozzá tartozó – gyakran elég ingatag, kis huzat, mozgás esetén is borulékony - állványon. A hordozható, összetekerhető vásznak esetén vigyázzunk a vásznak gyűrődésére, koszosodására, arra, hogy a STOP feliratnál ne húzzuk tovább. Előadás közben praktikus a vászon mellett állni, mert így könnyen tudjuk mutatni, amit szeretnénk, nem takarjuk a képet, másrészt arcunk, mozdulataink, gesztusaink is kapnak annyi fényt, hogy látszódjunk. Továbbá mi is láthatjuk a kivetített képet, ha szükséges.

12 Az írásvetítő működése
Bekapcsolás Amennyiben rendelkezik az írásvetítő ventilátor kapcsolóval akkor először a ventilátor kapcsolót, majd néhány másodperc múlva az izzókapcsolót kapcsoljuk be. A kikapcsolás sorrendje fordított. A hőkapcsolóval ellátott ventilátor önműködően ki- és bekapcsol. Ügyelni kell arra, hogy a vetített képméret kétszeresénél közelebb és a hatszorosánál távolabb ne üljenek, mert így számukra a kép áttekinthetetlen vagy olvashatatlan.

13 A Fólia átvilágítása A nagy fényerejű halogén vetítőizzó átvilágítja a fóliát.

14 A vetítés irányával ellentétes sugarakat a fényvisszaverő gömbtükör a vetítés irányába tereli. Így a fény a Fresnel lencsére jut, amely a fénysugarakat összetartóvá teszi az objektív irányába. (A Fresnel lencse a kondenzor lencsék spec. változata, amely műanyagból készült lapos, 3-4 mm vastagságú lencse. Felületén koncentrikus körök találhatók, és meghatározott fénytöréssel rendelkeznek.)

15

16 A Fólia átvilágítása F É N Y Képkapu (munkafelület)
A képkapu átlátszó üvegből készül, leggyakoribb mérete mm.

17 A képkapun át a fénysugarak az objektívre jutnak
A képkapun át a fénysugarak az objektívre jutnak. Mely a képalkotás legfőbb eszköze, fókusztávolsága mm között mozog. Fordított állású valódi képet alkot a munkaasztalra elhelyezett tárgyról. Az objektív fölött található vetítő síktükör feladata a kép megfordítása, terelése.

18 A Az objektív leképezi a képet A

19 A A A vetítő tükör megjeleníti a nagyított és
visszafordított képet a vásznon

20 A

21

22 Írásvetítő Előnyei: Egyszerű kezelés Nagy képméret
Szemkontaktus a közönséggel Fóliák ismételhetőek Nagy csoport esetén is használható Hátránya: Nem alkalmas mozgókép kivetítésére